Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-19 / 142. szám

VJ LAG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 142, szám. ARA: 511 fillér. 1951. június 19. szerda. A SZOVJETUNIÓ VENDÉGE VOLTAM Nemzetközi sporttalálkozó Szolnokon TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Uj kísérleti állomás a Nagykunságon . Karcagon, a Nagykunsági Kísérleti Gazdaság növényneme­sítő elepének épületei Kicsinek bizonyultak. Tavasszal a regi teleptől kb. egy kilométerrel távolabb ú,i kísérleti telep építését kezdték meg. Mim a képen látható, a gazdasági épület — középen egy nagvobb méretű magtárral — már tető alatt van. Ezzel egyidőben készült el egy huszonnyolc méteres szalmás anyagtárolő ;s. A főépület építésére a közbejött októberi események miatt ebben az évben nem kerül sor, de a jövő esztendőben két darab egyemeletes ikerlakás is «.pül. jól gazdálkodnak. egyhavi fizetésnek megle.eiö nyereségvisszatérítésre van kilátás a liszamenti Vegyiművekben A második negyedév első feladatául tűztük, hogy válla­latunk termelési színije elérje a muli évi átlagot is teljes egészében kihasználjuk kapa­citását is. Áprilisban és má­jusban elértük e célt. Igen sok hivatalos beszéd­ben. vitacikkben, tanulmány­ban hallhattunk és olvashat­tunk arról, hogy a termelés mennyiségi kérdéseivel egyen­rangú, sőt nem egy esetben előbbrevaló kérdés A mennyiségi terv teljesíté sén túl ezért szigorúan elé irányoztuk a tavalyinak meg felelő, sőt annál még jóvá. kedvezőbb eredmény elérését, mégpedig állami ártamogaiás nélkül, E cél elérése sokirányú szervezőmunkát követelt. Üzemünk dolgozóinak mun­káját úgy kellett irányítani, hogy a gazdaságosság kérdése kerüljön előtérbe. Hiába let: volna azonban a legszebb el­képzelés. a legjobb irányítás is. ha dolgozóink nagy több­sége nem tette volna magáévá céljainkat és nem kapcsoló­dóit volna be a munkába szinte olyan energiával, ami' az elmúlt két évben alig lehe­tett tapasztalni. A formális munkaverse nyék he'yett tehát a minőségi munka kerü't előtérbe és ki­mutatások helyett forintban mutatkozott meg az ered­mény. Az egész gyártelepen elő szőr is rendet és tisztaságot kellett te"em:eni. így nagy erővel láttunk a rendezéshez az üzemrészek és a műhelyek környékén. Abból indultunk ki. hogy a rendetlenség csak elősegíti az anyagpazarlást, míg ha rend és tisztaság van egyetlen csavar elhagyása is szemetszúr és végsősoron hoz­zájárul ahhoz, hogy a szerszá­mok. anyagok nem kerülnek a szeméttel együtt a hulla­dék telepre. Kivétel nélkül minden mű hely arra törekedett, hogy a lehető legnagyobb reno le­gyen környékén. A villany­­-zerelőműhely utat épített a főbejárattól a műhelyajtóig, hogy esős időben ne Hordják be a sarat s könnyen szállít­hassák a motorokat az elek­tromos targoncán. A lakatos­műhely évek óta felgyülem­lett szelepeket és szivartyúal­­katrészeket válogatott ki és hozott olyan állapotba, melyet -j helyett is felhasználhat A savüzem környékéről el­tűntek a tégla- és vashulladé­kok, mintaszerű rend bonta­kozott ki az üzemben. A ko­­vandőrlő dolgozói nagy erő­vel fogtak hozzá, hogy a sza­badban tárolt nyersanyagot fedett helyre hordják s dere­kasan meg is birkóztak vele, A politikai és gazdasági fel­világosító munkának, a sok­­'rányú szervezésnek köszön hető elsősorban, hogy májúiban 115 000 forint értikű segéd és üzem­anyag meg akaritást ériünk el Az anyaggal való gondosabb bánásmód hozta ezt az ered­ményt, nem pedig az. hogy gépeinktől vontuk volna el a szükséges javítgat. Ismeretes, hogy ebben az évben a beruházási és felújí­tási keretek, -\z ország nehéz anyagi körülményei miatt igen korlátozottak. E nehézsé­gek nálunk is többmillió Ft értékű mu-'ks kényszerű el­hagyását jelentik. Ezt vállala­tunk kollektívája úgy kívánja áthidalni, hogv egyrészt a gé­pek szakszerű javításával gondosabb kezelésével a fel­újítás k elvégzésének idő ontját későbbre halasztja: másrészt kisebb költségekké' >lyan beruházást végez, mely a problémákat ideiglenesen p 'églegeg beruházásig megoid­­,a. Mindez úgy történik, hogy a termelés nem látja kárát, s ugyanakkor gépparkunk sem romlik le. Szeretnénk beszámolni rö­viden a bér- és munkaügyi valamint a termelékenység kérdéséről is. Végrehajottuk mind a műszaki, mind ac ala­csonyabb fizetésű kisegítő iolgozók bérrendezését. Ezzel 45 motoros fűkaszát kapnak a Szolnok megyei termek szövetkezetek Szolnok megye termelőszö­vetkezetei jelenleg több mint száz saját Zetor traktorral rendelkeznek. A saját univer­zális traktorokat a szövetke­zetek többsége fel akarja haszt.áln5 a takarmány beta­karításánál is. A Szolnok me­gyei MÉSZÖV ái'uelláló vál­lalatához csaknem minder fermelőszövet''ezettő! beérke zett már a megrendelés mo­toros fűkaszára. Eddig tizen ütőt szállítottak ki a szövet­kezetekhez és további har­minc fűkasza rövid időn be­lül való megérkezését várják Ezeket a gépeket a közös gaz daságok még jói fel tudják 'iasználni az idei második és Tarmadik kaszálásnál is. A Zetorral rendelkező termelő­­tzövetkezeUk ezenkívül ren­­■leltek méc néhány rendsoa ót és kazalozót is. — a közterheket is figyelem­­bevéve — mintegy 3 százalék­kal emelkedett az önköltség Elhatároztuk, hogy konkrét célkitűzések alapjan. nem formális munkaversennyel, hanem mc.s abott feladatok­kal — a termelékenység nö­velésével ellensúlyozzuk ezt. kikerült is, mert két év óta rtem volt olyan magas a ter­­melékenyseg. mint májusban. A Szovjetunióból, Romá­niából, Bulgáriából, Jugoszlá- 7:.ából nagymennyiségű nyersanyag érkezett gyártele­pünkre. Ennek kirakása min­dig négy problémát okozott és az elmúlt években csak jelen­tős kocsiálláspénz kifizetésé­vel tudtük etoégezni. Most a tervezettnél lényegesen ala­csonyabb létszámmal rendben örtént a kirakás Amellett, hogy ezt a munkát dicsérete­den oldotta meg gyárunk kol­lektívája — elsősorban a ko­­vandőrlő és a savüzem dolgo­zói — még nagymennyiségű niritnörköt is szállítottunk Sztálin városba. a Dunai Vas­műnek. így elősegítettük azt. hogy hazai kohók vasat gyártsanak a savgyártás hul- T.dékából s ugyanakkor — tekintve, hogy az elszállított pörk értéke vállalatunknak bevételt jelent — a kénsav önkö’fségét csöklít n sük. Á felsorolt jó eredmények csupán május hónapban 264 ezer forint eredményjavulást hoztak. Ez azt jelenti, ha a tvábhiakban is sikerül mea­­t rtani a szintet — az év vé­gén a Tiszamenti Vegyimű­vek dolgozói a nyereségrésze­sedés ma'-imái's mértékét — ’gyhavi fizetésüket vehetik fel. Az elkövetkező hónanok fő o-nb’émája: a külfö’dről szár­mazó alapanyag fajlagos fel­használásának javítása. És itt mér sok a tennivaló. Szabó I,ászló Tiszamenti Vegyiművek iulíus elejére be!eiem a Keleti es a Nyugati naivaudvar üvegezései A Keleti és a Nyugati pá­lyaudvarnak a második vi­lágháború idején szenvedett sérüléseit csak ideiglemsen javították ki. Az október— novemberi események során a két pályaudvart ismét sé­rülés érte. elsősorban a? üvegtetők és üvegfalak men­tek tönkre. Az üvegezést — tekintve hogy itt nagy üveg­táblákra volt szükség — csak tavasszal kezdhették. Július elejére mindkét pályaudvar­nál eilkészülnek az üvegezés­sel. A keleti pályaudvaron a nagy üvegcsarnok vasszer­eddé' is javí'ják ez év ve­iére készülnek el vele. — A Béke Világlanács ca'omliói ülésszakának felhívása a nuklerális kisérlelek betiltására Colombo (TASZSZ). A Béke Világtanács colomból ülésszakának záróülésén a többi között a következő két felhívást hagyták jóvá: A Béke Világtanács colom­­boi ülésszakának felhívása a kormányhoz a nukleáris kísérletek haladéktalan be­tiltása tárgyában. Neves tudósok ráébresztet­ték a világot a nukleáris kí­sérletek folytatásából fakadó veszélyek tudatára. Kormá­nyok, parlamentek, különbö­ző nagy szervezetek, szellemi és vallási vezetők követelik sok országban e kísérletek beszüntetését. A Béke Világtanács, amely mar világméretű hadjáratot indított a nukleáris fegyver­szünet megteremtéséért, úgy értékeli ezt a hatalmas társa­dalmi megmozdulást, mint amelyben mind szélesebb­körüen jut kifejezésre a béke erőinek és az összes népek­nek közös akarata. A közvélemény e hatalmas méretű megnyilvánulása el­lenére a kísérleti roboanta­­sok tovább fertöz.ik a 'eve­­gőr, a földet és a vizet és ve­szélyeztetik az egesz emberi­ség jövőjét. Ezek a kísérletek jelentik a jelenlegi fegyver­kezési hajsza csúcspontját és végeredményben csakis a leg­nagyobb borzalomhoz — a? atomháborúhoz vezethetnek. Követeljük, hogy a? érin­tett kormánvók haladéktala­nul teremtsenek fegvverszü­­netet a kísérlet' -obbaiitásnk fe'függesztésére és gyorsít­sák meg a tárgyalásokat, hogy megegyezés jöjjön létre az összes ilyesfajta robbantá­sok eltiltásáról. Felhívás akcióegységre a kísérleti robbantások ellen. Férfiak és nők szám látha­tatlan milliói egyre növekvő aggodalommal tekintenek a jövő elé. Milyen úton halad az emberiség? Az állampol­gári felelősségüket átérző legtekintélyesebb tudósok világszerte felhívják az. em­beriség figyelmét arra a számtalan csapásra és bajra, amely a jelen és a jövő. nem­zedéket fenyegeti az atom­fegyver-kísérletek folytatása 'setén. Az emberiség lelki­­ismerete követeli e kísérle­tek beszüntetését. Mindazok ledkiismerete. akiket foglal­koztat az emberiség sorsa, összefogásra és közös erőfe­szítésre kö’eiezi őket e cél megvalósításáért. Az elkövetkező nemzedé­kek hálával emlékeznek visz­­s?a maid azokra akik é kri­tikus időben az emberiség védelme nemes kötelességé­nek szentelték életüket. — ;MTi.) Kilenc iga/gafó. SiaeniInein gy mezőgazda Mesterszálláson «z Nem tévedés mert fi év alatt kilencszer változott az igazgató és harmincnégyszer a főmezőgazdász a Mester­­szállási Gépállomáson. Nehéz elképzelni, hogy ilyen körül­mények között zökkenőmen­tes lehet egy mezőgazdasági üzem munkája. A helyzet azonban ma sem sokkal kü­lönb. Igazgató jelenleg sincs Mesterszálláson s a vezető­ség kevés kivétellel helyet­tesi minőségben működik. A mesterszállási elvtársak mégis bizakodóak, tettreké­­szek. A gépszemle alkalmá­val taialt kisebb hiányossá­gokat már megszüntették s tegnapelőtt, amikor a ver­senytárs Kunszentmártoni Gépállomás vezetői újabb szemlét tartottak, a gabona betakarításhoz. növényápo' láshoz szükséges gépeket ki­javítva. készen találták. Harmincháromezer kát. hold szántóterület van a gép­állomás körzetében, ebből 11 ezer kh. a termelőszövetke­zetek és 22 ezer hold az egyé­ni gazdák tulajdonában. .A gépállomás dolgozóinak dicséretére legyen mondva, hogy az általuk müveit ter­melőszövetkezeti földeken 25—30 százalékkal nagyobb termés várható, mind ga­bonából. mind kapásnövé­nyekből. Jó! járt, aki a gépállomás­sal szántatott. vettetett, vagy a kukorica kapálást is a trak­torosokra bízta. Kát. holdan­ként 93 forinttal kevesebbe került a gabona termelése annak, aki a gépállomással szerződött. Mintegy 100 000 mázsa ke­nyérgabona termésre lehet számítani a Mesterszállás) Gépállomás körzetében. Az aratási cséplési előké­­készületek megtörténtek, a községi, járási taná­csokkal egyetértésben fel­osztották a területet, a gépeket. Tizenhat termelőszövetkezeti és négy egyéni -zérüt jelöl­tek ki, ahol a cséplés törté­nik. A munkacsapatokai le­­szerzödtették az arató- trak­torosok és a cséplőgép fele­lős vezetők már tudják, hogy hol lesz a működési körze­tük. Tizenhét aratógép és tizen­egy kombájn fog aratni. Egy-egv aratósépre átlago­san 18ö normálholdnvi kalá­szos jut, a kombájnokra csak 92 normálhold. És ez a hiba. mert a kombájnok kapacitá­sa nincs kihasználva. Egyes termelőszövetkezetekben a dőlt gabonára hivatkoznak. Ez kétségtelenül igaz, viszont nlvan dőlt gabonában, ame­lyikben az aratógép elmegy, a kombájn is jó munkát tud végezni. Inkább az a baj, hoEv még mindig hú­­zórfoznak a kombájn - ara­tástól. S nem is az aratásai- 3sép­­lésse, jaró munka hanem a még rmrdig eléggé szervezet­ien kombájn-gabona utókeze­lés miatt. A kombájn-szérű­ket keltene jobban előkészí­teni. korszerűsíteni s állandó íellegűvé tenni. Igv a gabo­na utókezelését az időíáróstól függetlenül biztonságban el lehetne végezni. Űgv hisszük ha a Mester­­szállási Géoáüomás vezetői a mesf delő kombájn-szérű 'élesítésében nagyobb támo­gatást nyújtanak az érdekelt termelőszövetkezeteknek, na­gyobb lesz a kombájn munka iránti kereslet. S ez csak előnyére válik a termelőszö­vetkezeteknek, a gépállomás­nak egyaránt Akkor az idő­járásokozta meglepetés ts ki­sebb lesz. — ka — _________ I tízezer hold kiöreeedett rizsföldet has znositanak Szolnok megyében az utóbbi években lényegesen javult a helyzet a kiöregedett rizstelejtek hasznosítása te­rén A termelőszövetkezetek és szakcsoportok jelenleg tíz­ezer hold öntözésre berendezett területen termelnek takar­mánynövényeket és kapásokat a régi rizsföldek helyén. A vöröshere és más takarmánynövények termesztése ezeken a területeken nagy lehetőséget nyújt a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztésében. A kiöregedett rizsföldekből hat­ezer hold van fekete ugaron, s ezen a területen is egy­éves pihentetés után megkezdik a szántóföldi növények termesztését. A megyei tanács mezőgazdasági szakembe­reinek csupán az okoz problémá*. hogy a rizsföldek kiöre­gedésének első éveiből kétezerötszáz holdnyi olyan terület is van. amelyet már erősen felvert a sás, a káka és az egyéb vízinövények A kezdeti tapasztalatokon okulva a szövetkezetek és szakcsoportok most már azonnal művelés alá veszik a kiöregedett rizsföldeket. a goidasagossóg és az elsőrendű minőségű áruk előállítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom