Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-18 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA !!. évfolyam. T4t, szám. A KA: 50 fillér. 1951. június IS. kedd. luyosElaoiai expert,i készül A TÁRGYALÓI EREMBŐL EMLÉKEZZÜNK GORKIJRA VASÁRNAPI SPORTMŰSOR A karcagi Általános Gépszerelő és Javító KTSZ hajós részlege, mint ismeretes, évek óta sok-sok országba expor­tál készítményeiből. Jelenleg jugoszláviai exportra -.észíte­­nak nagyteljesítményű erősítőket, asztali szellőzőket és diszpécser telefonokat. ' Egyéb készítményeiből érdemes megemlíteni a zavarszűrő berendezést, akkumulátortöltőt és számjelző berendezést fényjelzéssel. Most kezdenek hozzá a liftkapcsoló automata vezérlő berendezés gyártása­­hoz. Fenti képünkön az exportra termelő egyik csoport női dolgozói: Szappanos Sándomé. T. Szabó Erzsébet, Mada­rász Imréné és Kele Jánosné láthatók a munkapad mellett. Tizennégy erőművet gyárt Kína részére a magyar ipar A Kínai Népköztársaság iparának fejlesztéséhez szá­mottevőén igénybeveszi Ma­gyarország szállításait is. — Szerszámgépeken s egyéb be­rendezéseken kívül teljesen felszerelt erőműveket is ké­szítünk, Kínának az elmúlt években négy erőművet szál­lítottunk. Yovangba. Tsa- Lan-Tunba. Wu-Lan Hot-ba és Shan-Tan-ba. Az erőmű­vekre nem érkezett panasz sőt a Yuyangban dolgozó magyar szerelők kínai kor­mánykitüntetést kaptak jó munkájukért. .A kínai szakemberek meg­elégedése abban is kifeje­zésre jut, hogy további ti­zennégy erőművet rendeltek Magyarországtól. (MTI.) Társadalmi munka a javából A kisújszállási gimnázium sportolói ezévben a városi ta­nácstól kapott telken szép kcsárlabdapályát építettek. A pálya helyén először, egy romházat bontottak le és a talajt az iskolaudvarral hozták egyszintbe. A képen éppen a diá­kok szorgos munkája látható. A lelkesedés meg is látszik a gimnázium sporteredmónyein. "»V**VTTTTTTT»TTTTTTTTVV?TTTTTTTT»r UTtTItTITTTmTTtTTfTVfTTTtfTTfTTTttHTTfTTfTTTTTTTftTTTfTTTTTTTTTITTTTTTfTTfTfflfy hogy a Úgy markoljunk, kezünkben is maradjon valami.... — Jegyzetek egy újszerű versenyről — A Töröfaszentmi'ldósi Mező­­gazdasági Gépgyárban — csakúgy, mint sole más nagy­üzemben — a verseny újjá­szervezése komoly problémái jelent. Afelett nincs vita, hogy kell-e, vagy nem. Mun­kások, műszaki vezetők, szak­szervezet, mindannyian meg­egyeznek abban, hogy a gyártás e komoly emelőjéről nem mondhatnak le, ha eredményeket, sikereket akar elérni az üzem. De hogyan versenyezze­nek?... Az egycélú százalék­hajszához, sablonos vállalko­zásokhoz és a többi régi hi­bákkor nem akarnak vissza­térni. Újabb módszereket ta­lálni pedig nem könnyű. Ügy látszik azonban, hogy a gépgyárban mégis rátapin­tottak. Igaz, első látásra nem sok újat mondanak, ama bi­zonyos versenyfeltételeket, melyet a napokban szövege­zőt a vállalat, párt és szak­­szervezeti vezetőség. Ilyenek vannak benne: ..szerszám, energia, takarékosság, se­lejt és anyaghányad csök­kentés, TMK tervek betar­tása. gépálláscsökkentés, jobb gépkarbantartás“ stb. Tízszer, százszor szerepel­tek ezek már a verseny cél­jai között, termelési értekez­letek napirendjén láttuk, szembetűnő feliratokon, hal­lottuk bömbölő hangszórók­ban. Azonban mégsem a régi el­csépelt és nem mindig sike­reket hozó formát vannak hivatva felmelegíteni. Először is új benne, hogy nem helye­zik mos-tmár mindenek fölé a teljesítményszázalékok nö­velését s nem tartják köte­lezőnek sem mind a kilenc ..szempontot.” Mért? ;.; Érdemes röviden megismerni az itteni állás­pontot, a vállalat-vezetőség, a pártszervezet véleményét. Érdemes-e a jelenlegi hely zetben a magas teljesít­ményszázalékokat, terven felüli termelést elő­térbe állítani? Aligha... A gyártmánykibocsátás növe­léséhez terven felüli anyag kell. Az ország jelenlegi helyzetében pedig a gép­gyárak és a vasipari vál lalatok anyagellátása — még a tervezett gyártmá­nyokhoz is — igen nehéz. Más akadály is van: Két­ségtelen, szépszámmal lenné nek olyan emberek, akik 180 vagy akár 280 százalékos tel­jesítményt hoznának s ter­mészetesen ezért két v háromszoros bér is járna Á Jászsági Kincses Hónap eseményeiből Jól sikerült a jászla (lányi szarvasmarhatenvésztési nap Már hetekkel előbb szor­gos előkészületek előzték meg e napot, A járást, ae különösen a Jászladányi Köz­ség! Tanacs vezetőt igen so­kat faradoztek azért, hogy ne valljanak szégyent annyi vendég előtt. Fáradozásuk, s a jászladányi dolgozó parasz­tok igyekezete cseppet sem volt hiábavaló. A bemutató napián, a va­sárnap délelőtti órákban Ma­jor Miklós községi tanácsel­nök üdvözölte a nagyszámú vendégsereset, maid Abonyi Lajos, a Jászapáti Járási Ta­nács VB elnöke mondott megnyitó beszédet. Kimon­dotta, hogv az ellenforrada­lom leverése óta ez az első ilyen rendezvény a tárás e­­riikrén. A mezőgazdasag eb­ben a járásban is súlyos, ka­rokat szenvedett az ellenfor­radalom alatt. Több mint kétezer szarvasmarhával. — háromezer sertéssel és ezer luhval van kevesebb, mint a múlt év márciusában. Az el­lenforradalom okozta károk következtében a járás szarvasmarha állománya 13,8. a sertés és juh állomány pedig 9 százaikkal csök­kent. Magvon fon'os hogy az állami gazdasági, termelő­szövetkezeti és egyéni állat­­tenyésztők áldozatos munká-J *-* lyviuoii a ja> cio (i f -dasága minél előbb kihever­je ezeket a károkat. A járási tanács elnökének megnyitója után — Magas László, a megyei tanacs vb. mezőgazdasági, osztálya ál­lattenyésztési csoportvezető­je ismertette a szarvasmar­ha tenyésztés fontosságát. Beszédét vita követte, mely­nek során felszólalt clr. Schandl József kétszeres Kossuth-dijas tudós. Előadá­sában a szarvasmarha-te­nyésztés szakkérdéseivel, a legújabb módszerekkel fog­lalkozott, Beszédét élénk ér­deklődéssel hallgatták a je­lenlevők. A tovább-, hozzá­szólások során Vincze Gá­bor. a jászladányi Aranv Ka­lász Termelőszövetkezet el­nöke ismertette a tsz meg­alakulásának körülményeit, majd elmondotta, hogy ná­luk a jövedelem 'legnagyobb részét az állattenyésztés ad­ja. A fejlett szarvasmarha- és sertéstenyésztés jövedelme tette lehetővé, hogy havonta rendszeresen fizethessék a 8 forintos munkaegység előle­get. Fontosnak tartja, hogy az állattenyésztés eredmé­nyei megyeszerte fokozódja­nak. ezért tejtermelési ver­senyre hívta ki a jelenlévő termelőszövetkezeti vezető­ket Gulyás Dénes, a iászla­­dányi állattenyésztő szövet­kezet elnöke, Józsa Károly és Rimóczi Vendel, a szövet­kezet tagjai szintén arról be­széltek, milyen jövedelmező a szarvasmarhatenyésztés. ha szakszerűen, gondosan neve­tik a jószágot. A hozzászólások után Abo­­uyi Lajos, a járási 'anács vb elnöke ismertette a tanács­kozást megelőző állatte­nyésztési bemutató és állat­­bírálat eredményeit. A be­mutatóra felhajtott szarvas­marhák az alábbi helyezést érték el: Állami gazdaságok t. \ Ttszasülyi Állami Gazda­­s.la 158. sz. Trézi nevű tehene, melynek -300 napos tejtermelése ')"ti> kilogramm, 3,7 százalékos zsírtartalom mellett. 2, A Tísza­­siilvi Állami Gazdaság «8. sz. Bimbó nevű tehene. 6209 kilo­gramm. 3,8 százalékos évi tei­­termeléssel. 3. A Pusztakürti Állami Gazdaság 111. sz. Ho­­niálv nevű tehene, melynek évi tejtermelése 1.2 százalékos zsír­tartalom mellett 1105 kilogramm. Termelőszövetkezetek 1. A iászladányi Arany Kalász Tsz 22. sz. Fátyol nevű tehene 5434 kilogrammos, 3,9 zsírszázalé­kos évi te;termeléssel. 2. A jászla­­dán.yf Arany Kalász Tsz 4. sz. Ró­zsa nevű tehene. 300 nap alatt 5327 kilo-’'amm, 3,7 százalékos tejet rejtek tőle. 3. A jászladányi Arany Kalász Tsz 2. sz. Cukor nevű tehene, melynek évi tej­termelése 3,8 százalékos zsírtar­talom mellett 4200 kilogramm. Egyéni állattenyésztők 1. Sebők János jászladányi egyéni gazda 61. sz. Citrom ne­vű tehene 5619 kilogramm 3,9 százalékos tejtermeléssel. 2. Jó­zsa István egyéni gazda 140. sz. Füge nevű tehene, melynek tej­termelése 3,7 százalékos zsírtar­talom mellett 5217 kilogramm. 3. Sziráki Ferenc ugyancsak .jász­ladányi egyéni gazda 137. sz. Bárány nevű tehene, amely 3,6 százalékos zsírtartalom mellett l év alatt 4627 kilogramm tejet adott. A rendező bizottság az el­ső három helyezett tehén tu­lajdonosának díszoklevelet, a kiállításon részt vett többi tehén tulajdonosainak elis­merő oklevelet adományo­zott. A szarvasmarha tenyész­tési nap további részében közös ebéd volt. majd az Arany Kalász Termelőszö­vetkezetet látogatták meg a résztvevők, s nagy tetszéssel nyilatkoztak a szépen gondo­zott. tisztán tartott közös ál­latállományról és a gazda­sági épületekről. A késő dél­utáni órákban sport és kul­túrműsorral zárult a jászla­dányi szarvasmarhatenyész­tési nap. —ka—­kik. Ez így volt, amikor még azt mondtuk, hogy „a fizetés felső határa a csillagos ég.” Ma azonban — 'kevés kivé­tellel nem alkalmazható e2 az elv. Az árualap és a bér­alap egyensúlyban tartása — ilyenmódon az infláció elke­rülése — szükségessé fces2i. hogy bérplafont' szabjanak. — így a gépgyárban is van az órabérnek felső határa. Ha nem lenne, — megszabott béralap mellett — dolgozó­kat kellene elbocsátani, ha emelkednének a teljesítmé­nyek. Ez járhatatlan út a mi társadalmunkban . ; : Vagy még egy megoldás volna, — amivel a múltban éltek is hogy rendezzék a normát — a technikai feltételek javítása nélkül, vagy lényegtelen ja­vításával. Ha nem tanácsos, vagy nem lehet a plafon nélküli termelés emelésére töreked in. akkor miben versenyez­zenek? — kérdezhetnék. És ebben van a versenv újszerűsége. Ismeretes, hogy végső fokon egy vállalat munkájának eredményét a termelés gazdaságosságán, nyeresé­gén vagy veszteségén lehet lemérni. Erre lehet »lapoz­ni legjobban a szocialista vetélkedésnél is. A Török­szentmiklósi Gépgyárban pl. az önköltséget legjob­ban az, anyagfelhasználás befolyásol'«, mintegv 56— 58 százalékát teszi ki. Hozzávetőleg 16 003.000 forint értélsű anyagot építened be a gépekbe évente. Ha ennek cs;a|k két százalékát sikerül megtakarítani — pedig erre minden lehetőség adva van — 320 000 forinttal javul a vállalati eredmény. 1.28 szá­zalékkal csökken az önkölt­ség. Ha ugyanezt a bérhá­­nvad csökkentésével* akarnák elérni — nagy megszorítá­sokra. intenzitás növelésre s más olyan módszerekre vol­na szükség, mely többé-ke­­vésbé a versenv régi hibái­nak megismétlését vonná maga után. A cél tehát most a gazda­­áaosság. a takarékosság, egy olyan összevont mutató, melybe belefér mind a ki­lenc — látszólag sablonos feladat: a szerszámtakarékos­ságtól egész a műhelyek rendbentartásáig s tekintve, hogy a teljesítménybérezést visszaállították már — ter­mészetesen, a mennyiségi ter­vek teljesítése is. Kérdés, hogy magukévá te­szik-e a legilletékesebbek |is fog. ezeket a terveket: a munka sok. a műszaki dolgozók? — Mert eddig is minden lehető eszközökkel — körülbelül azonos feladatokra — „moz­gósították” a vállalások, ér­tekezletek, feliratok, stb; amit a munkásoknak kellett volna teljesíteni? Erre is találnak megoldást, s a második negyedévtől va­lószínű, sikerül is bevetni az anyagi ösztönzés emlőjét a versenybe. Ennek lényege, hogy cgy-egy gyártmány önkölt­­ségcsökkencse. illetve meg­takarításának egy része az előállító munkásokat illeti, s bér címén meg is kap­ják. Feltétlen indokolt ez, hiszen a takarékosság, pl. egy-egy használható hulladékdarab előkerítése, — eevengetése és bedolgozása többletmunkával jár. Természetesen az effajta bérjárandóság arányát úgy számolják ki. hogy egészében a bérhányad növekedését az anyaghányad sokkal nagyobb csökkenése kövesse. Minél jobban szétnyílik ez az olló — a gyár gazdálkodása annál eredményesebb. Az elgondolásokat — amely­re minden valószínűség sze­rint állandó, hasznos verseny épül majd — nem lehet má­ról-holnapra megvalósítani. Feltételezi az egész műszaki munka megjavítását. Pl. az eddigieknél jóval pontosabb anyagfelhasználás! normákat, szerszámnormákat. félkész­normákat. előgyártmány nor­mákat kell kidolgozni, hogy a megtakarítás, amely után pénzt fizet ki a gyár, ne lég­ből kapott legyen. Ebben az esetben épp az ellenkezője sülne ki, mint amit várnak; nemcsak a bérköltség, hanem az anyagköltség i6 emelked­ne. A műszaki dolgozókra vár az a feladat is, hogy töké­letesítsék a technológiát, job­ban felszerszámnzzák a gvárt­­mányokat. a munkaigényes műveleteket egyszerűbb­­gyorsabb gépi munkával he­lyettesítsék. egyszóval, hogy megteremtsék az élő munka termelékenyebbé tételének feltételeit is. Ez épp elég versianycél előttük. Mindent egybevetve — az igazgató szavai szerint — nem elhamarkodva, nem ki­­rakateredményeki’e töreked ve. hanem ..úgy akarunk markolni most, liogy valami a kezünkbe is jnaradjon,“ Ügy hisszük — a gyár lel­es munkás és műszalki gár­dáját ismerve — ez sikerülni Palatínus István Adenauer le akarja váltani Nvugat- Nérnet ország moszkvai nagykövetét Berlin (MTI). A Spiegel című hamburgi hetilap köz­lése szerint Adenauár le n karja ■■ ‘*>ni tisztségből Wilhelm Mást, Nyugat-Né­metorsza.» moszkvai nagykö­vetét. a kancellár olyan nasv követet akar Moszkvába kül­deni aki ..lésrhideg” marad ft Szovjetunióval szemben. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom