Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-14 / 138. szám

Helyes és helytelen nézetek harca a kínai Sport*rendezvények a I llően Peking (MTI). Amikor a Kínai Kommu­nista Párt meghirdette a sza­bad viták politikáját, figyel­meztetett egyben minden vi­tatkozót, hogy a szabad vi­­' tátinak vannak bizonyos ha­tárai, amelyeket átlépni nem » szabad. Ilyen határ többek között a kínai alkotmány elő­írásának betartása, hűség a szocializmushoz, tartózkodás ellenforradalmi nézetek han­goztatásától. Néhány nap óta, azonban olyan jelenségek észlel­hetők, mintha a szabad viták csak a népi rend­szert becsmérlők részére jelentenének szabad vé­leménynyilvánítást, de azok részére nem, akik hűek a szocializmushoz és a kommunista párthoz. így Kö Pej-csi a Pekingi Népi Egyetem egyik előadója napokban azt mondotta, hogy „Kína nem a kommunista párt, hanem a 600 milliós kí­nai nép országa, beleértve ellenforradalmárokat is.” — Egy másik káros jelenségre nagyon jól rávilágítanak az alábbi példák: A Sanghaj Fuhtan Egyetem egyik pro­fesszora egy vita során kije­lentette, hogy helytelen minden ilyen felszólalás, — amely árt az egységnek és a szocializmus ügyének. A gyű­lés egyes résztvevői ^zonban szégyentelen!” közbekiáltá­sokkal és ehhez hasonló jel­zőkkel beszédének abbaha­gyására kényszerítették a professzort. Lo Jue-Von, Kuomintang i Forradalmi Bizottsága elnevezésű demokratikus párt egyik vezetője nyil­vános vitában arra figyel­meztette a résztvevőket. hogy ne keverjék össze a * kapitalista demokráciát szocialista demokráciával, és ne törekedjenek a kom­munista párt gyöngítésére és szabad vitákban felszámolására. Lo Jue-von másnap fenyegető levelet kapott, amelyekben figyel­meztették, hogy tartózkodjék a kommunisták melletti ál­lásfoglalástól. A kínai sajtó eleget téve a közvélemény követelésének, határozottan lép fel a szabad vitákat fenti módon értelme­zők ellen. Mint a Zsenmin­­zsipao június 8Ti és 9-i vezér­cikke írja, a jelenlegi politi­kai helyzetben az imént is­mertetett jelenségek komoly figyelmeztetésül szolgálnak. A kommunista párt se­gítsége címén egyes jobb­­odali elemek nyiltan fel­lépnek a kommunista párt és a munkásosztály el­len, a „párt letöréséről’' és hasonlókról beszélve. Mások azt híresztelik, hogy az ellenbírálat a szabad vi­ták politikájának visszavo­nása, közben nyugodtan — ócsárolják a pártot és a szo­cialista építés eredményeit. A Zsenminzsipao, a Kínai Kommunista Párt lapja hangsúlyozza, hogy nem a kritika elfojtásáról van szó. A legjobb akaratú bírálat is lehet helytelen és így logi­kus, hogy az ellenbírálat is hangot kapjon. S minthogy a szabad viták során olyan hangok is hallatszanak, ame­lyek megkísérlik aláásni a népi demokratikus diktatúrát és általában a szocializmus ügyét, annál inkább szük­séges az ilyen nézetek bírá­lata. Megnyugtató Jelenség, hogy újabban beleszólnak a vitákba a kínai munkások is. Peking, Tiencsin és Sangháj munkásai, amikor tudomást szereztek arról, hosv Kö Pej-Csi a Pekingi Népi Egye­tem előadója „a nép nevé­ben” szólva illette alaptalan vádakkal a kommunista pár­tot, gyűléseken szögezték le véleményüket a kérdésben, hangsúlyozva, hogy Kö Pej- Csi nem azon az úton jár, amelyen a munkások. A mnnkásgyfilések felszó­lalói elmondották, hogy azok, akik a kommunista párt vezetése ellen ágál­nak, egyben a munkás­­osztály vezetőszerepét vonják kétségbe, igyekezve ellentéteket szíta­ni a párt és a munkásosz­tály között. Már pedig a mun­kások nem értenek egyet az ilyesmivel és határozottan támogatják a munkás-pa­raszt szövetségen alapuló né­pi demokratikus diktatúrát. Nyári könyvvásár Szolnokon Junius 23-tól Sierb Antal: A KIRÁLYNÉ NYAKLÁNCA Magvető Könyvkiadó, 1Í57. 1785. február 1-én Rohan bíbo­ros, XVI. Lajos francia király udvari embere gyémántokkal zsúfolt, vagyont érő nyakláncot vesz a királyné. Marle Antoinet­te megbízásából. Ennyi pénze azonban sem a királyi megbízó­nak, sem a bíboros! megbízott­nak nem volt; augusztus 1-én lett volna esedékes az első rész. let. Rohan, akit a királyné 9 éve megszólításra sem tart érdemes­nek, és aki ennek az ügylétnél! a lebonyolításával akarta meg­szerezni a királyné kegyét, meg­döbbenve figyeli, hogy „Európa első asszonya“ nem hordja a mesés ékszert. Egyre erőáödó gyanúja bizonyossággá érlelő­dik, mikor az első részletfizetés Időpontjában kiderül a valóság! a királyné nem adott megbízási — a nyaklánc ügyében írott le­veleket hamisították —; az ék­szer eltűnt a közvetítő kezén. Egyrészt a királyné, másrészt a bíboros ellenségei gondoskodtak róla; hogy az ügy ne Intéződ­hessék el simán. Ennek a hírhedt, több Író ál­tal megírt «nyaklánc-per“-nek történetét mondja el könyvében Szerb Antal. Művének nagyobb része a forradalom előtti Fran­ciaország uralkodó köréinél! Csomagolt zsír kerül a forgalomba Sok Időt rabol el az üzle­tekben a zsír kiszolgálása. A kiméréssel való bajlódásnak azonban van még egy hátrá­nya is, nem felel meg a hi­giénia követelményeinek. Ezért a húsipar elhatározta, hogy egykilós, csomagolt zsírt hoz forgalomba. A szük­séges berendezés beszerzése után — előreláthatólag még ebben az évben — üzletbe ke­rül a csomagolt zsír. (MTI) közvetlenül érdekelt tagjait, as erkölcsi posványbán egyre mé­lyebben süllyedő arisztokrácia életét mutatja be. Épp azért Iz­gatta annyi író fantáziáját ez as esemény, mert a detektívregény­­nek beillő történet rántotta le i leplet a bukásra érett társadalm rendről. Nem érdektelen meg­említeni, hogy Goethe színdara­bot írt a nyaklánc-perről „Del Gross-Kophta“ címen. Szerb Antal műve nem re­gény, de nem Is a történelmi té­nyek száraz felsorolása. Nem skatulyázhatjuk be egyik műfaj­ba sem. Egy, az irodalomtörté­netben páratlan tájékozottságra szert tett tudós és egy végtele­nül szellemes íróművész beszél­getései ezek társalkodó partne­rével, — az olvasóval. Az Iro­dalmi közlemény úgy tartja szá­mon ezt a művet, mint amely Szerb Antal utolsó nagy munká­jának, a világirodalomtörténet­nek melléktermékeként jött létre. Akik szívesen olvasnak a le­tűnt korokról, és akiket érde­kelnek a nagy történelmi ese­mények mögött meghúzódó, de sokszor egyáltalában nem Jelen­téktelen — és majdnem mindig jellemző — apróságok, intimitá­sok, élvezettel fogják olvasni Szerb Antal könyvét. Hárem nyele tantermes iskolát épít a Szolnok Hegyei Építőipari Vállalat A Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat azonos tervek alapján három nyolctanter­mes iskola építésik kezdte meg. Az egyik Törökszent­­miklóson, a másik kettőt a szomszédos Pest-, illetve He­ves megyében Nagyk"átán és Hatvanban épül fel a jövő őszi tanév kezdésre AÁáAááAáááaaaááááAáaaááááááááá, HÉHES GYÖRGY eyemnnTncéL l Kalandos regény (85) Meggyújtottuk a fáklyákat és felsorakoztunk. Elöl apa, utána én. Mögöttem Tatár mérnök következett, Apa belelépett a vízbe, a nyomában én, neki comb­középig ért, nékem derékig. Bokáig vagy még azon felül is dagasztottuk az isza­pot s a rothadék gázai töltötték be a barlangot. A fáklyák lángja elcsenevészedett, mi magunk is alig jutottunk leve­gőhöz. Ilyen volt az első húsz méter. Milyen lesz a többi? Apa azonban semmivel sem törődve gázolt előre. Ma­gasba emeltem a fáklyát. Szurkos, feketén csillogó fala­kon verődött vissza a fény. Néha halk cuppanással egy da­rab iszap vált le a mennyezetről és csobbant bele a vízbe. A járat szűk volt és alacsony. Apának kissé meg is kellett hajolnia. ölve n-ha tvan métert hatolhattunk előre, mikor újabb nehézség jelentkezett. Az alagút egészen váratlanul lejteni kezdett s ez azt jelentette, hogy a víz sodra meg­gyorsult. Nem sokára már oly erős volt, hogy csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel tudtam megállani a lábamon. Ha ez így folytatődJk.. s — Megállj! — hallottam elölről apa kiáltását, — Megállj! adtam tovább Tatárnak. Előkerült a rongyból font kötél, első szabadulási kí­sérletünk emléke. Apa a derekára kötötte a végét, majd én hurkoltam magamra és hátrább adtam. így alkottunk eleven láncot. így igaz, hogy lassabban hatolhattunk előre, de kevésbé voltunk kitéve annak a veszedelemnek, hogy az ár elsodor. Aztán mélyülni kezdett a víz. — Muszáj úsznom, apa — kiáltottam 6 elrugaszkod­tam az iszapos talajról. Lábujjhegyen jártam már eddig is, de így is nyakig ért a víz. • Balkezemben szorongattam a nagyokat sercegő fák­lyát és oldalúszással Igyekeztem a víz közepén tartani ma­gamat. A hátamra kötözött zsák azonban lehúzott. Nem volt választásom, gyors n kibújtam belőle. Elvégre, mi volt benne? Néhány ócska edény s elrongyosodott ruhák. Ma­gáért a zsákért kár volt, dp nem bírtam volna már sokáig. Az alagút, amennyire meg tudtam állapítani, most kiszélesedett, valóságos földalatti tóvá, amelyből i*t meg amott sziklacsonkok álltak ki. Odaúsztunk a legközelebbi­­hez és megkapaszkodtunk. Pár percnyi pihenés után apa így szólt: — Előreúszom és megkeresem a kijár»tot. Addig itt maradjatok. Semmi hősködés, Laci. Felelet helyett, meglóbáltam a fáklyát. Apa ellendült a sziklától. Csendben néztünk utána, amint erőteljes csapásokkal egyre távolodott. Amint messzebb került tőlünk, fáktogja fé^g^eél láthattuk, hogy egy földalatti oszlopteremben vagyunk s a kiemelkedő sziklák ezernek az oszlopoknak a lábai. Gyö­nyörű látvány lehetett volna a fényszórók füzében, de néhány kormosán lobogó fáklya fényénél inkább félelme­sen hatott.* Apa fáklyája bolygó fényként hol eltűnt, hol megint feltűnt az oszlopok mögött, Aztán egyszerre megállt egy helyen, mintha föisze’ezték volna a falra. Nekem elég jó szemem volt, hanem Tatár Kálmán csak meresztette a szemét és pislogott arrafelé. Én azonban, ha elmosódottan is, de láttam, amint apa a sziklafalba erősíti fáklyáját és kúszni kezd fölfelé a falon. Ugyan' mit találhatott? Valósággal remegtem a kíváncsiságtól. — Utánaúszom..: Válasz helyett Tatár megfogta a nyakamat és vissza­­nyomott a sziklára. Mennyi idő telt el, míg ismét előtűnt apa — Hahó,;: hullj.:. hullihó., s — öblögette hozzán­­kig kiáltását a visszhang. Esküdni mertem volna, hogv diadal van a hangjá­ban, öröm, ujjongás. Felugrottam és visszakiáltottam. *— Hullihó.:: apaaa! Megforgattam a fáklyámat, hogy tüzes kört írt le, odaát is megjelent a tüzes karika. — Apa egészen biztosan kiutat talált — kiáltottam boldogan. — Meglátjuk, mindjárt meglátjuk — ismételgette Tatár Kálmán, de a hangján hallani lehetett, hogy ő is csupa reménykedés. Hej, ha most volna motorcsónakom, egy szempillan­tás alatt ott teremnék apánál, s megtudnék mindent. Kü­lönben sem lenne rossz, ha itt ebben az oszlopcsarnokban ide-oda kanyaroghatnék motorcsónakkal. I‘t aztán meg­mutathatná a vezető, hogyan kejeli a kormányt. Motorcsónak, miféle motorcsónak? Hiszen ha itt mo­torcsónak volna, ez azt jelentené, hogy mi már kijutottunk. Ha pedig kijutottunk, az azt jelentené, hogy nem len­nénk itt. Abbahagytam, egészen összezavarodtak a gondola­taim. Dehát csoda? Vacogtunk dz izgalomtól és a hidegtől egészen összegémberedtünk. Egy szép fehér fürdőkád, teli forró vízzel.. . De minek egyáltalán a fürdőkád és víz? Egy ló meleg szoba, de úgy befűtve, hogy izzék a kályha ajtaia. mi üljünk a hófehér abrosszal terített asztal körül s Ilus mama hozza be a tálat a párolgó hagymásrostélyossal. Ó, drága Ilus mama .,. ő, hagymásrostélyos... Azt hiszem, nem voltam egészen magamnál, csak szorongattam a sziklát, derékig szurokfekete vízben remeg­tem és bármilyen nevetséges is, de a hagymásrostélyosra gondoltam. Közben apa úszni kezdett felénk. Fáklyája mind kö­zelebbről, mind fényesebben világított. Nekünk úgy tűnt. mindennél fényesebben, akár a remény csillaga. S az is volt (Folytatjuk.) 1. Az ifjúság sportmérkó­­zései, a VIT-keretében folyó ifjúsági sportversenyeket a VI. VIT nemzetközi előké­szítő bizottságai és más szer­vezetek rendezik, amelyek érdeklődnek az if júság sport­jának fejlődése iránt. A sportversenyek 1957 jú­nius 30-tól augusztus 9-ig zajlanak le. A sportversenye­ken résztvehetnek nemzeti szervezetek olyan válogatott csapatai, amelyek nem tag­jai nemzetközi sportszövet­ségeknek, továbbá munkás, diók és más sportklubok sportolói és csapatai, Az ifjúsági sportversenyek a következő sportágakban kerülnek megrendezésre: Férfiak részére: 1. köny­­nyűatlétika, 2. torna. 3. úszás, 4. súlyemelés, 5. szabad stí­lusú birkózás, 6. kerékpár, országúti, 7. ping-pong, 8. labdarúgás, 9. rugby, 10. röp­labda, 11. kosárlabda, 12. to­rony ugrás, 13. toll-Iabda *~­­nisz (badminton). Nők részére: 1. könnyű at­létika, 2. torna, 3. úszás. 4. asztali tenisz, 5. röplabda, 6. kosárlabda. 7. torony ugrás, 8. toll-labda tenisz (badmin­ton). 2. A tömegsport versenyek asztali teniszben, rölplabdá­­ban és sakkban, azon VIT küldöttek részére, akik részt akarnak venni a versenyek­ben. 3. A VIT sportjelvényének kötelező gyakorlatai. 4. Nemzetközi turista-talál­kozó. W&vészeti cendesüények 1; Hangversenyek és színi­­előadások (téma- és genre­­darabok). 2. Nemzetközi dalünnepély. Nemzeti kórusok és az egye­sített kórus előadása. Utóbbi a különböző küldöttségeik kó­rusaiból fog állni és a leg­ismertebb ifjúsági dalokat adja elő. A dalok' szövegét és zenéjét a különböző or­szágok időben meg fogják kapni. Népszerű dalok be­gyakorlása. 3. A népi tánc ünnepe. — Nemzeti táncok, melyeket tánccsoportok és szólisták ad­nak elő. Népi-tánc tömegver­seny, utána díjkiosztás. Népi táncok betanulása, 4. Fiatal tehetségek ünnepe. VIT-díjnyertesek műsora. 5. Ifjúsági színpadok tag­jainak találkozója. Különböző országok színjátszó csoport­jainak előadásai. A színielő­adások számára külön terem fog rendelkezésre álland, ahol a rendezés megbeszélései te lefolytathatók. Az ifjúsági színházak ta­lálkozóján diák és munkás műkedvelő szinjátszókörök, valamint hivatásos ifjúsági együttesek is résztvehetnek. A legjobb együttesek és a legjobb színészek díszokleve­let kapnak. 6. A szovjet balett el oldá­sai. 7. Cirkuszi menet a váro­son keresztül; a menetet nagy cirkuszelőadás zárja le. 8. A humor estje. (A leg­különfélébb hun-tori sztikus műfajok műsora). 9. Népszerű dalok koncert­jei és estjei. (Szólóhangver­­senyek és népszerű dalok nemzetközi műsora). 10. Különféle országok báb­színházainak műsora. 11. Népi táncok betanulása hivatásos táncosok és kezdők részére, szovjet balett-meste­reik vezetése mellett. ' — Röviden a szolnoki vásárról „Háromért a léggömböt .•. ■. Gyermekjátékok :.. Gyű­rűk, láncok, ékszerek;.. Tessék a zokni.” Tegnap délelőtt hallottam — s hallhatták mindazok, akik résztvetíek a szolnoki vásáron — a kereskedők tarka portékájukra felhívó kiabálásait. Ha az ember ki akarta elégíteni kíváncsiságát, ugyan­csak forgathatta a fejét, hol erre, hol arra, míg végül arra ’kényszerült, hogy egy csendesebb helyre vonuljon, s onnét szemlélje a vásár forgatagát. Nagy volt a kereskedelmi cikkek felhozatala. Lát­hattuk az ország különböző részeiből felhozott földműves­­szövetkezetek áruit, de emellett sok-sok kiskereskedő portékáját is. Ruhaneműkben, készárukban, méteráruban nagy volt a választék. A női és férfi nylon-zokniktól a kü­lönböző nyári ruhákig mindent megkaphatott a vásárló. Kötöttárukból szintén nem volt hiány. Csupán — az egész idény alatt annyira keresett cikk — a ballonkabát. hiány­zott most is. Azonban feltűnően sok volt lábbeliből a felhozatal Hímzett papucsaikat, női és férfi nyári cipőiket, szandál­jaikat, sőt magasszárú téli cipőiket is ott kínálgatták nagy buzgalommal a vidéki kiskereskedők. Az ilyesféle cikkeket leginkább a vidéki vásárlók vették, hiszen a szolnoki üzle­tekben mindezeket ma már megkaphatják a szolnokiak ugyanolyan, vagy talán még olcsóbb áron. Mégis szép és hasznos dolog egy ilyen vásár. Együtt láthatja az ember itt a magyar kiskereskedelem fontosabb termékeit. BAKARUHABAN V Egy újságíró s egy cselédlányka szerelmének története ele­venedik meg a filmen. Játssza a jászapáti „Táncsics” film­színház 13—17-ig, a jászladányi „Dózsa” 19—23-ig. A kes­keny filmszínházak közül a kőlelki 28—30-ig. a mezőtúri „Béke” 29—30-ig, a nagykörűi 21—23-ig, a szandaszöllősi 14—17-ig, a üszagüspöki 14—-17-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom