Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-14 / 138. szám
Helyes és helytelen nézetek harca a kínai Sport*rendezvények a I llően Peking (MTI). Amikor a Kínai Kommunista Párt meghirdette a szabad viták politikáját, figyelmeztetett egyben minden vitatkozót, hogy a szabad vi' tátinak vannak bizonyos határai, amelyeket átlépni nem » szabad. Ilyen határ többek között a kínai alkotmány előírásának betartása, hűség a szocializmushoz, tartózkodás ellenforradalmi nézetek hangoztatásától. Néhány nap óta, azonban olyan jelenségek észlelhetők, mintha a szabad viták csak a népi rendszert becsmérlők részére jelentenének szabad véleménynyilvánítást, de azok részére nem, akik hűek a szocializmushoz és a kommunista párthoz. így Kö Pej-csi a Pekingi Népi Egyetem egyik előadója napokban azt mondotta, hogy „Kína nem a kommunista párt, hanem a 600 milliós kínai nép országa, beleértve ellenforradalmárokat is.” — Egy másik káros jelenségre nagyon jól rávilágítanak az alábbi példák: A Sanghaj Fuhtan Egyetem egyik professzora egy vita során kijelentette, hogy helytelen minden ilyen felszólalás, — amely árt az egységnek és a szocializmus ügyének. A gyűlés egyes résztvevői ^zonban szégyentelen!” közbekiáltásokkal és ehhez hasonló jelzőkkel beszédének abbahagyására kényszerítették a professzort. Lo Jue-Von, Kuomintang i Forradalmi Bizottsága elnevezésű demokratikus párt egyik vezetője nyilvános vitában arra figyelmeztette a résztvevőket. hogy ne keverjék össze a * kapitalista demokráciát szocialista demokráciával, és ne törekedjenek a kommunista párt gyöngítésére és szabad vitákban felszámolására. Lo Jue-von másnap fenyegető levelet kapott, amelyekben figyelmeztették, hogy tartózkodjék a kommunisták melletti állásfoglalástól. A kínai sajtó eleget téve a közvélemény követelésének, határozottan lép fel a szabad vitákat fenti módon értelmezők ellen. Mint a Zsenminzsipao június 8Ti és 9-i vezércikke írja, a jelenlegi politikai helyzetben az imént ismertetett jelenségek komoly figyelmeztetésül szolgálnak. A kommunista párt segítsége címén egyes jobbodali elemek nyiltan fellépnek a kommunista párt és a munkásosztály ellen, a „párt letöréséről’' és hasonlókról beszélve. Mások azt híresztelik, hogy az ellenbírálat a szabad viták politikájának visszavonása, közben nyugodtan — ócsárolják a pártot és a szocialista építés eredményeit. A Zsenminzsipao, a Kínai Kommunista Párt lapja hangsúlyozza, hogy nem a kritika elfojtásáról van szó. A legjobb akaratú bírálat is lehet helytelen és így logikus, hogy az ellenbírálat is hangot kapjon. S minthogy a szabad viták során olyan hangok is hallatszanak, amelyek megkísérlik aláásni a népi demokratikus diktatúrát és általában a szocializmus ügyét, annál inkább szükséges az ilyen nézetek bírálata. Megnyugtató Jelenség, hogy újabban beleszólnak a vitákba a kínai munkások is. Peking, Tiencsin és Sangháj munkásai, amikor tudomást szereztek arról, hosv Kö Pej-Csi a Pekingi Népi Egyetem előadója „a nép nevében” szólva illette alaptalan vádakkal a kommunista pártot, gyűléseken szögezték le véleményüket a kérdésben, hangsúlyozva, hogy Kö Pej- Csi nem azon az úton jár, amelyen a munkások. A mnnkásgyfilések felszólalói elmondották, hogy azok, akik a kommunista párt vezetése ellen ágálnak, egyben a munkásosztály vezetőszerepét vonják kétségbe, igyekezve ellentéteket szítani a párt és a munkásosztály között. Már pedig a munkások nem értenek egyet az ilyesmivel és határozottan támogatják a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi demokratikus diktatúrát. Nyári könyvvásár Szolnokon Junius 23-tól Sierb Antal: A KIRÁLYNÉ NYAKLÁNCA Magvető Könyvkiadó, 1Í57. 1785. február 1-én Rohan bíboros, XVI. Lajos francia király udvari embere gyémántokkal zsúfolt, vagyont érő nyakláncot vesz a királyné. Marle Antoinette megbízásából. Ennyi pénze azonban sem a királyi megbízónak, sem a bíboros! megbízottnak nem volt; augusztus 1-én lett volna esedékes az első rész. let. Rohan, akit a királyné 9 éve megszólításra sem tart érdemesnek, és aki ennek az ügylétnél! a lebonyolításával akarta megszerezni a királyné kegyét, megdöbbenve figyeli, hogy „Európa első asszonya“ nem hordja a mesés ékszert. Egyre erőáödó gyanúja bizonyossággá érlelődik, mikor az első részletfizetés Időpontjában kiderül a valóság! a királyné nem adott megbízási — a nyaklánc ügyében írott leveleket hamisították —; az ékszer eltűnt a közvetítő kezén. Egyrészt a királyné, másrészt a bíboros ellenségei gondoskodtak róla; hogy az ügy ne Intéződhessék el simán. Ennek a hírhedt, több Író által megírt «nyaklánc-per“-nek történetét mondja el könyvében Szerb Antal. Művének nagyobb része a forradalom előtti Franciaország uralkodó köréinél! Csomagolt zsír kerül a forgalomba Sok Időt rabol el az üzletekben a zsír kiszolgálása. A kiméréssel való bajlódásnak azonban van még egy hátránya is, nem felel meg a higiénia követelményeinek. Ezért a húsipar elhatározta, hogy egykilós, csomagolt zsírt hoz forgalomba. A szükséges berendezés beszerzése után — előreláthatólag még ebben az évben — üzletbe kerül a csomagolt zsír. (MTI) közvetlenül érdekelt tagjait, as erkölcsi posványbán egyre mélyebben süllyedő arisztokrácia életét mutatja be. Épp azért Izgatta annyi író fantáziáját ez as esemény, mert a detektívregénynek beillő történet rántotta le i leplet a bukásra érett társadalm rendről. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Goethe színdarabot írt a nyaklánc-perről „Del Gross-Kophta“ címen. Szerb Antal műve nem regény, de nem Is a történelmi tények száraz felsorolása. Nem skatulyázhatjuk be egyik műfajba sem. Egy, az irodalomtörténetben páratlan tájékozottságra szert tett tudós és egy végtelenül szellemes íróművész beszélgetései ezek társalkodó partnerével, — az olvasóval. Az Irodalmi közlemény úgy tartja számon ezt a művet, mint amely Szerb Antal utolsó nagy munkájának, a világirodalomtörténetnek melléktermékeként jött létre. Akik szívesen olvasnak a letűnt korokról, és akiket érdekelnek a nagy történelmi események mögött meghúzódó, de sokszor egyáltalában nem Jelentéktelen — és majdnem mindig jellemző — apróságok, intimitások, élvezettel fogják olvasni Szerb Antal könyvét. Hárem nyele tantermes iskolát épít a Szolnok Hegyei Építőipari Vállalat A Szolnok megyei Építőipari Vállalat azonos tervek alapján három nyolctantermes iskola építésik kezdte meg. Az egyik Törökszentmiklóson, a másik kettőt a szomszédos Pest-, illetve Heves megyében Nagyk"átán és Hatvanban épül fel a jövő őszi tanév kezdésre AÁáAááAáááaaaááááAáaaááááááááá, HÉHES GYÖRGY eyemnnTncéL l Kalandos regény (85) Meggyújtottuk a fáklyákat és felsorakoztunk. Elöl apa, utána én. Mögöttem Tatár mérnök következett, Apa belelépett a vízbe, a nyomában én, neki combközépig ért, nékem derékig. Bokáig vagy még azon felül is dagasztottuk az iszapot s a rothadék gázai töltötték be a barlangot. A fáklyák lángja elcsenevészedett, mi magunk is alig jutottunk levegőhöz. Ilyen volt az első húsz méter. Milyen lesz a többi? Apa azonban semmivel sem törődve gázolt előre. Magasba emeltem a fáklyát. Szurkos, feketén csillogó falakon verődött vissza a fény. Néha halk cuppanással egy darab iszap vált le a mennyezetről és csobbant bele a vízbe. A járat szűk volt és alacsony. Apának kissé meg is kellett hajolnia. ölve n-ha tvan métert hatolhattunk előre, mikor újabb nehézség jelentkezett. Az alagút egészen váratlanul lejteni kezdett s ez azt jelentette, hogy a víz sodra meggyorsult. Nem sokára már oly erős volt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtam megállani a lábamon. Ha ez így folytatődJk.. s — Megállj! — hallottam elölről apa kiáltását, — Megállj! adtam tovább Tatárnak. Előkerült a rongyból font kötél, első szabadulási kísérletünk emléke. Apa a derekára kötötte a végét, majd én hurkoltam magamra és hátrább adtam. így alkottunk eleven láncot. így igaz, hogy lassabban hatolhattunk előre, de kevésbé voltunk kitéve annak a veszedelemnek, hogy az ár elsodor. Aztán mélyülni kezdett a víz. — Muszáj úsznom, apa — kiáltottam 6 elrugaszkodtam az iszapos talajról. Lábujjhegyen jártam már eddig is, de így is nyakig ért a víz. • Balkezemben szorongattam a nagyokat sercegő fáklyát és oldalúszással Igyekeztem a víz közepén tartani magamat. A hátamra kötözött zsák azonban lehúzott. Nem volt választásom, gyors n kibújtam belőle. Elvégre, mi volt benne? Néhány ócska edény s elrongyosodott ruhák. Magáért a zsákért kár volt, dp nem bírtam volna már sokáig. Az alagút, amennyire meg tudtam állapítani, most kiszélesedett, valóságos földalatti tóvá, amelyből i*t meg amott sziklacsonkok álltak ki. Odaúsztunk a legközelebbihez és megkapaszkodtunk. Pár percnyi pihenés után apa így szólt: — Előreúszom és megkeresem a kijár»tot. Addig itt maradjatok. Semmi hősködés, Laci. Felelet helyett, meglóbáltam a fáklyát. Apa ellendült a sziklától. Csendben néztünk utána, amint erőteljes csapásokkal egyre távolodott. Amint messzebb került tőlünk, fáktogja fé^g^eél láthattuk, hogy egy földalatti oszlopteremben vagyunk s a kiemelkedő sziklák ezernek az oszlopoknak a lábai. Gyönyörű látvány lehetett volna a fényszórók füzében, de néhány kormosán lobogó fáklya fényénél inkább félelmesen hatott.* Apa fáklyája bolygó fényként hol eltűnt, hol megint feltűnt az oszlopok mögött, Aztán egyszerre megállt egy helyen, mintha föisze’ezték volna a falra. Nekem elég jó szemem volt, hanem Tatár Kálmán csak meresztette a szemét és pislogott arrafelé. Én azonban, ha elmosódottan is, de láttam, amint apa a sziklafalba erősíti fáklyáját és kúszni kezd fölfelé a falon. Ugyan' mit találhatott? Valósággal remegtem a kíváncsiságtól. — Utánaúszom..: Válasz helyett Tatár megfogta a nyakamat és visszanyomott a sziklára. Mennyi idő telt el, míg ismét előtűnt apa — Hahó,;: hullj.:. hullihó., s — öblögette hozzánkig kiáltását a visszhang. Esküdni mertem volna, hogv diadal van a hangjában, öröm, ujjongás. Felugrottam és visszakiáltottam. *— Hullihó.:: apaaa! Megforgattam a fáklyámat, hogy tüzes kört írt le, odaát is megjelent a tüzes karika. — Apa egészen biztosan kiutat talált — kiáltottam boldogan. — Meglátjuk, mindjárt meglátjuk — ismételgette Tatár Kálmán, de a hangján hallani lehetett, hogy ő is csupa reménykedés. Hej, ha most volna motorcsónakom, egy szempillantás alatt ott teremnék apánál, s megtudnék mindent. Különben sem lenne rossz, ha itt ebben az oszlopcsarnokban ide-oda kanyaroghatnék motorcsónakkal. I‘t aztán megmutathatná a vezető, hogyan kejeli a kormányt. Motorcsónak, miféle motorcsónak? Hiszen ha itt motorcsónak volna, ez azt jelentené, hogy mi már kijutottunk. Ha pedig kijutottunk, az azt jelentené, hogy nem lennénk itt. Abbahagytam, egészen összezavarodtak a gondolataim. Dehát csoda? Vacogtunk dz izgalomtól és a hidegtől egészen összegémberedtünk. Egy szép fehér fürdőkád, teli forró vízzel.. . De minek egyáltalán a fürdőkád és víz? Egy ló meleg szoba, de úgy befűtve, hogy izzék a kályha ajtaia. mi üljünk a hófehér abrosszal terített asztal körül s Ilus mama hozza be a tálat a párolgó hagymásrostélyossal. Ó, drága Ilus mama .,. ő, hagymásrostélyos... Azt hiszem, nem voltam egészen magamnál, csak szorongattam a sziklát, derékig szurokfekete vízben remegtem és bármilyen nevetséges is, de a hagymásrostélyosra gondoltam. Közben apa úszni kezdett felénk. Fáklyája mind közelebbről, mind fényesebben világított. Nekünk úgy tűnt. mindennél fényesebben, akár a remény csillaga. S az is volt (Folytatjuk.) 1. Az ifjúság sportmérkózései, a VIT-keretében folyó ifjúsági sportversenyeket a VI. VIT nemzetközi előkészítő bizottságai és más szervezetek rendezik, amelyek érdeklődnek az if júság sportjának fejlődése iránt. A sportversenyek 1957 június 30-tól augusztus 9-ig zajlanak le. A sportversenyeken résztvehetnek nemzeti szervezetek olyan válogatott csapatai, amelyek nem tagjai nemzetközi sportszövetségeknek, továbbá munkás, diók és más sportklubok sportolói és csapatai, Az ifjúsági sportversenyek a következő sportágakban kerülnek megrendezésre: Férfiak részére: 1. könynyűatlétika, 2. torna. 3. úszás, 4. súlyemelés, 5. szabad stílusú birkózás, 6. kerékpár, országúti, 7. ping-pong, 8. labdarúgás, 9. rugby, 10. röplabda, 11. kosárlabda, 12. torony ugrás, 13. toll-Iabda *~nisz (badminton). Nők részére: 1. könnyű atlétika, 2. torna, 3. úszás. 4. asztali tenisz, 5. röplabda, 6. kosárlabda. 7. torony ugrás, 8. toll-labda tenisz (badminton). 2. A tömegsport versenyek asztali teniszben, rölplabdában és sakkban, azon VIT küldöttek részére, akik részt akarnak venni a versenyekben. 3. A VIT sportjelvényének kötelező gyakorlatai. 4. Nemzetközi turista-találkozó. W&vészeti cendesüények 1; Hangversenyek és színielőadások (téma- és genredarabok). 2. Nemzetközi dalünnepély. Nemzeti kórusok és az egyesített kórus előadása. Utóbbi a különböző küldöttségeik kórusaiból fog állni és a legismertebb ifjúsági dalokat adja elő. A dalok' szövegét és zenéjét a különböző országok időben meg fogják kapni. Népszerű dalok begyakorlása. 3. A népi tánc ünnepe. — Nemzeti táncok, melyeket tánccsoportok és szólisták adnak elő. Népi-tánc tömegverseny, utána díjkiosztás. Népi táncok betanulása, 4. Fiatal tehetségek ünnepe. VIT-díjnyertesek műsora. 5. Ifjúsági színpadok tagjainak találkozója. Különböző országok színjátszó csoportjainak előadásai. A színielőadások számára külön terem fog rendelkezésre álland, ahol a rendezés megbeszélései te lefolytathatók. Az ifjúsági színházak találkozóján diák és munkás műkedvelő szinjátszókörök, valamint hivatásos ifjúsági együttesek is résztvehetnek. A legjobb együttesek és a legjobb színészek díszoklevelet kapnak. 6. A szovjet balett el oldásai. 7. Cirkuszi menet a városon keresztül; a menetet nagy cirkuszelőadás zárja le. 8. A humor estje. (A legkülönfélébb hun-tori sztikus műfajok műsora). 9. Népszerű dalok koncertjei és estjei. (Szólóhangversenyek és népszerű dalok nemzetközi műsora). 10. Különféle országok bábszínházainak műsora. 11. Népi táncok betanulása hivatásos táncosok és kezdők részére, szovjet balett-mestereik vezetése mellett. ' — Röviden a szolnoki vásárról „Háromért a léggömböt .•. ■. Gyermekjátékok :.. Gyűrűk, láncok, ékszerek;.. Tessék a zokni.” Tegnap délelőtt hallottam — s hallhatták mindazok, akik résztvetíek a szolnoki vásáron — a kereskedők tarka portékájukra felhívó kiabálásait. Ha az ember ki akarta elégíteni kíváncsiságát, ugyancsak forgathatta a fejét, hol erre, hol arra, míg végül arra ’kényszerült, hogy egy csendesebb helyre vonuljon, s onnét szemlélje a vásár forgatagát. Nagy volt a kereskedelmi cikkek felhozatala. Láthattuk az ország különböző részeiből felhozott földművesszövetkezetek áruit, de emellett sok-sok kiskereskedő portékáját is. Ruhaneműkben, készárukban, méteráruban nagy volt a választék. A női és férfi nylon-zokniktól a különböző nyári ruhákig mindent megkaphatott a vásárló. Kötöttárukból szintén nem volt hiány. Csupán — az egész idény alatt annyira keresett cikk — a ballonkabát. hiányzott most is. Azonban feltűnően sok volt lábbeliből a felhozatal Hímzett papucsaikat, női és férfi nyári cipőiket, szandáljaikat, sőt magasszárú téli cipőiket is ott kínálgatták nagy buzgalommal a vidéki kiskereskedők. Az ilyesféle cikkeket leginkább a vidéki vásárlók vették, hiszen a szolnoki üzletekben mindezeket ma már megkaphatják a szolnokiak ugyanolyan, vagy talán még olcsóbb áron. Mégis szép és hasznos dolog egy ilyen vásár. Együtt láthatja az ember itt a magyar kiskereskedelem fontosabb termékeit. BAKARUHABAN V Egy újságíró s egy cselédlányka szerelmének története elevenedik meg a filmen. Játssza a jászapáti „Táncsics” filmszínház 13—17-ig, a jászladányi „Dózsa” 19—23-ig. A keskeny filmszínházak közül a kőlelki 28—30-ig. a mezőtúri „Béke” 29—30-ig, a nagykörűi 21—23-ig, a szandaszöllősi 14—17-ig, a üszagüspöki 14—-17-ig.
