Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-06 / 131. szám

jtw,íl SKÜÍtimnetc Paryp Adél, a martfűi bölcsőde vezetője gyakran fog tollat s levélben tájékoztatja szüleit martfűi életéről. Bőven van miről í?ni. Először is talán arról számol be szüleinek, hogy itt idegenben milyen barátságos kis otthona van. Harmadmagával lakik egy szobában, amelyért 40 forintot fizetnek. A szobában rádió, szek­rény, asztal és egyéb bútorok vannak. Az épületben fürdő és közelükben vannak az üzletek is. Milyen találkozókra kerül sor a VIT-en ? tosflalkozási csoportok szerinti találkozók A VIT résztvevők e talál­kozóin olyan kérdéseket vi­tatnak meg, amelyek egy-egy foglalkozási csoportot érde­kelnek. Kirándulásokat ren­deznek mari üzemekbe, ter­melőszövetkezetekbe, gépállo­másokra, tanműhelyekbe, a kirándulás során a VIT résztvevőknek alkalmuk lesz találkozni a dolgozó szovjet ifjúsággal. A következő találkozók vannak tervbe véve: Ifjú építőmunkások, ifjú vas­­' munkások, villamos és ener­giaipar ifjúmunkásai, ifjú va­sutasok, ifjú bányászok, a bőripar ifjú munkásai, az élelmiszeripar ifjú munká­sai, ifjú nyomdászok, ifjú textilmunkások. a ruházati ipar ifjú munkásai, fiatal ta­nítók, ifjú dokkmunkások és matrozók, technikai és ipar­iskolások tanulói, ifjú alkal­mazottak, egészségvédelem­ben dolgozó fiatalok, fiatal újságírók, ifjú mezőgazdasá­gi munkások, fiatal parasz­tok, farmerek és bérlők, if» jú filmszínészek és színé­szek, ifjú halászok találkozói. ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK SZERINTI TALÁLKOZÓK műkedvelő csoportok ve­zetői, kórusvezetők* képző­művészek, karmesterek, báb­színház vezetők, bélyeggyűj­tők, fényképezők, műkedve­lő fiimezők, repülőgép mo­dellezők, rádióamatőrök, esz­­perantisták, horgászok talál­kozói. AZ IFJÚSÁG ÉS DIÁKOK VALLÁS SZERINTI TALÁLKOZÓI A VIT-résztvevők kívánsá­gára megrendezésre kerülhet­nek a vallások szerinti ta- S lálkozások. Tegyük nTnél előbb korszerű belterjes I CLnnn;in nnhin” gazdaságokká a termeiöszövstkezeieket i ” ^ ' (Folytatás.) Miért nem helytállóak ezek az érvelések? Mindenekelőtt azért, mert számításokkal bi­zonyítható a tehénállomány­ban lévő rejtett-tartalék nagysága. A magyartarka te­henek kedvező takarmányo­zás hatására a jelenlegi 1700 —1800 liter helyett 3000 liter tejet képesek termelni. Ugyancsak kiszámítható az is, hogy 2300 liter évi tejter­melésnél már jövedelmező a tehéntartás. Nem esik szó ar­ról sem, hogy azért jelentke­zik a ráfizetés, mert a hely­telen takarmányozás, növen­dékfelnevelés, gondozás. egy-| szóval a helytelen tenyésztési munka folytán 8500 forintba kerül egy tehén előállítási ára, ami igen magas. A tej­termelés fokozásának alapfel­tételeit — az előkészítést, a ráetetést, illetve az egyedi ta­karmányozást — nem alkal­mazzák a termelőszövetkeze­tek zömében. Ezért csak 1760 liter az egy tehénre jutó évi tejhozam. A tej előállítási költsége igen magas, mintegy 3—3,5 forint literenként. Ilyen gazdálkodás mellett nyilvánvaló, hogy csak ráfize­tés lehet. A hiba gyökerét részben az eddig elmondot­takban. valamint a szakszerű tenyésztési munka elhanya­golásában kell keresni; Szándékosan utolsó helyen foglalkozom a mintaalapszabály mellőzésével. Egyes termelő­­szövetkezetekben egész sor káros jelenség tapasztalható. Az, hogy a tsz-ek évről évre ésszerűtlenül felélik az egész évi jövedelmet, nem fejlesz­tik, vagy csak kevésbé a kö­zös gazdaságot. 1956-ban a tsz-ek a kenyérgabona 42,7 százalékát osztották ki mun­kaegységre, 1957-ben pedig 51,8 százalékát tervezték be kiosztásra. Hasonló a hely­zet a takármánnyal. Különösen aggasztó ez a jelenség, ha egy-egy szövet­kezetét vizsgálunk meg A nagyiváni Arany Kalász Tsz­­ben a tervezett 300 mázsa ár­pából 120 mázsát, a 150 má­zsa zabból 60 mázsát, az 1800 mázsa szénából 700 mázsát terveztek kiosztásra. A túl­zott méretű kiosztás, illetve a jövedelem ésszerűtlen felélé­se, bár átmenetileg többletjö­vedelmet jelent, nagyon drá­ga többletjövedelem. Az ilyen törekvés alapve­tően ellentétes a mintaalap­szabállyal. Nem szolgálja a tagok és a közös gazdálkodás érdekeit, különösen nem a belterjesség kibontakozását. Babinszki Ferenc A Jászberényi Járási Tanács VB pályázatot hirdet a Járási könyvtárvezetői állásra. Az állás betöltéséhez főiskolai végzettség szükséges. Előnyben részesülnek azok. akik könyvtárosi gyakor­lattal rendelkeznek. A pályáza­tot Június 15-ig kell a Jászberé­nyi Járási Tanácshoz benyúj­tani. OPERETT A VIT-ROL /-"7 urij Miljutyln „Juanita csókja” című operettjének yr májusi előadásaira már áprilisban elkeltek a je­gyek. A moszkvaiam körében nagy az érdeklődés Pabló és Csanita sorsa iránt, amelyet a moszkvai operettszinház mu­tat be. A darab sikere elsősorban abban rejlik, hogy rend-* kívül aktuális témát dolgtz fel. Az operett arról szól, hogy Latin-Amerika egyik országában néhány fiatal el szeretne jutni a moszkvai fesztiválra. Valamennyien diákok — Ramon — medikus, Anita — egy bárban dolgozik, Pablo — karmesternek készül, Juanita — énekesnő szeretne lenni, Diego — az egyetem jogi fakultására jár. A Csendes-óceán partjától Moszkváig hosszú és főleg rendkívül költséges az út. A diákok elhatározzák, hogy utcákon és tereken hang­versenyeket, előadásokat rendeznek és így teremtik elő a szükséges összeget. í> gyikük tréfából javasolja, hogy pénzért sorsolják ^ ki Juanita csókját. Casare gazdag bártulajdonos minden pénzt megadna Juanita csókjáért és nem hajlandó beletörődni, hogy az „árverés” csupán tréfa volt. Megvesz­tegetésekkel és fenyegetésekkel eléri, hogy letartóztatják Juanita barátait. Ezután kényszeríti Juanitát, hogy szerző­dést írjon alá, mert ez nagyobb hasznot jelentene, mint Angela, a jelenlegi bárénekesnő. Végül azonban kiszaba­dulnak Juanita barátai és túljárnak az ál nők Cesare eszén. A bártulajdonos Juonitával akarja megtartani esküvőjét, a menyasszonyi ruhában azonban Juanita helyett Angela je­lenik meg. Juanita visszatér barátai körébe és most már együtt készülődnek az utazásra. \Jitatlio-v2Mhk! Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllll Milyen legyen az akcióprogram a KISZ-ben AZ ALCSISZIGETI ÁLLAMI GAZDASÁG KISZ SZERVEZETÉNEK AKCIÓPROGRAMJA Mi, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság KISZ fiataljai a VI. Világit júsógi Találkozó jegyében készítjük el akció­­programunkat. Feszülten követtük a kötél útját, de reményeink na­gyon hamar lehervadtak. A gyémántacéi-pálca csengve megérintette a boltozat szikláját, mintegy másfél méternyire a nyílástól, aztán alá­­• hullott a mélységbe. Egyikünk se szólt, még csak egymásra sem tekintet­tünk. Jó tíz percbe került, míg felhúztuk és rendben föl­tekertük a kötelet. Apa állást változtatott. Újabb kísérlet következett. Ezúttal valamivel jobban sikerült, de még most sem tudta kidobni a gyémántacél-horgonyt a szabadság csalogatóan kék kijáratán. Harmadszorra, negyedszerre.:-, a dolog végeredmény­ben sokkal nehezebb volt, mint amilyennek látszott.'^*} Déltájban, több órai kísérletezés után végül egyszerre törtünk ki hurrában, amint a kötélvég kirepült s eltűnt a szemünk elől. Megakad-e, vagy pár pillanat múlva visz­­szahull? Tisztán hallottuk, amint odacsapódik a sziklához... visszafojtottuk a lélegzetünket..: most;.. Apa kezében tartotta a kötél végét, előrehajolt, mintha ugrásra készülne. Aztán lassan felénk fordította a fejét és biccentett. Ez azt jelentette, hogy horgonyszerkezetünk meg­akadt valamiben. _ . Azt hiszem, percekig is eltartott, míg valamelyikünk megmozdult. Apa végtelen óvatossággal húzni kezdte a kötelet az azonban nem engedett. Megakadt volna? Sikerült „horgonyt vetnünk a kül­világban”? Lehet, hogy még ma feíkúszik valaki a magasba s onnan még feljebb, ki a szabad sziklák, a fák, füvek közé? Erre a gondolatra olyan tág lett a mellem és mégis úgy elszorult. Megint érezni fogom, amint a szél végigsimít az arcomon, mégegyszer.:. De legyek nagvon. nagyon őszinte'’ Azért egy egészen picit bosszantott is. Mégis csak más lett vo’na, ha én sza­badítom meg őket. Aztán gyorsan elhessegettem magam­tól eA a gyerekesen szamár gondolatot. Tatár mérnök is fellépett apa mellé a teraszra, maid utának persze én is. Apa még mindig, mint egy elröppenni kész pelyhet fogta kezében a kötélvéget. — Húzd meg! — mondta kurtán Tatár. Most... ! A rongyból font kötél lassan .lassan meg­feszült. Tart? Kitartott! Most már mertünk egymásra néznj s valameny­­nyűinknek öröm égett a tekintetében. — Erősebben! — rendelkezett a mérnök, hisz alapo­san ki kell próbálnunk, kibirja-e majd egy ember súlyát Már el is határoztam, követelem, hogy én lesvek az első. aki felkúszik. Apa még így lefogyottan is meglehet hatvan­­hetven kiló. De én? A negyvenet éppen, hogy elrúgtam Persze, hogy én megyek. Nekem kell mennem! Ott láttam már magamat, amint a magasba kúszom — harmadik vol­tam kötélmászásból az egész osztályban —. ott lebegek a sziklák, a szabad ég és a tó között. Mégis, csak én leszek a szabadító! (Folytatjuk.) Szervezeti élet: Havonként minden hónap utolsó szerdáján, este 7 óra­kor taggyűlést tartunk. Előtte a vezetőség tagjaival beszél­getünk minden esetben. Két­hetenként a csoportbizalmia­kat hívjuk össze elbeszélge­tésre. Minden hó 15-ig csoport­­bizalmiaink elszámolnak a tagsági díjjal, Ecseki Mária gazdasági felelősnél. Ponto­san elkészítjük a tagnyilván­tartást, pontosan vezetjük a pénztárkönyvet és a taggyű­lés által megszavazott havi 3 forint tagsági díjat pontosan befizetjük; Folytatjuk a szervezőmun­kát és az állami gazdaság minden arra alkalmas fia­talját beszervezzük szövetsé­günkbe. Feladataink a termelő munkában: A moszkvai VIT tisztele­tére a pártszervezet és a szakszervezet segítségével a gazdaság minden területén — növényápolásban, kertészet­ben, állattenyésztésben —fel­elevenítjük a hagyományos ifjúsági munkaversenyt, ifjú­sági brigádokat szervezünk. Végrehajtási idő: augusztus 20, felelős: Ferenc Kálmán szervező titkán Kulturális célkitűzéseink: Meglévő két női tánccso­­port unkát tovább fejlesztjük, főleg népitáncok betanulását tűzzük ki célul. Átszervez­zük a színjátszócsoportot, jú­nius 20-án kultúrműsort adunk az állami gazdaság dolgozóinak; Női énekkart szervezünk, melynek vezetésére a hely­beli tanítónőt kérjük meg. Kulturhelyiségünkirt rádió­val, sakkal és egyéb szóra­kozó kellékekkel rendezzük be, ahol hetenként kétszer klub-esteket tartunk. Július 30-ig két közeli köz­ség KISZ szervezetével sze­mélyes kapcsolatot teremtünk és ott kultúrműsort adunk. Megalakítjuk az ifjúsági ol­vasókört. Ifjúsági faliújságot készí­tünk, amelyen rendszeresen hírt adunk a KISZ szervezet eseményeiről: Kultúrműsorainkkal, sport­rendezvényeinkkel, s minden munkánkkal a VIT-re készü­lünk. A rendezvényeinkből és tagdíjakból befolyt összeget a kulturgárda felszerelésére használjuk fel. Végrehajtási Idő: július 30., felelős Gogh Béla. Sportmunka: Futballcsapatunkkal bene­vezünk a városi szakmaközi bajnokságra. Atlétikai szak­osztályt és sakk kört szerve­zünk: Megalakítjuk a női röp­labdacsapatot. A városi KISZ bizottság rendezvényein, túráin mi is résztveszünk, de egy kirán­dulást magunk szervezünk. Végrehajtási idő: június 15, felelős: Bagi Mihály. Oktató-nevelő munka: Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy alapszerveze­tünk tagjait a párt, a dolgozó nép odaadó szeretjeiére nevel­jék. Erre eszközünk az írá­sos propaganda, egyéni és nyilvános elbeszélgetés, kul­­tunmunka, sport és egyéb előadások rendezése, klub­élet megtartása. Vitaesteket, előadásokat rendezünk a fiatalok szá­mára, amelyre a legképzet­tebb kommunistákat kérjük fel előadóknak; A párt előadássorozatára három KISZ fiatalt küldünk alapszerveze tünkből. Végrehajtása állandó jel* ’'gű, felelős: Benes Imre. KISZ vezetők, KISZ ta­nok, ifjú kommunisták, szervezeten kívüli fiata­lok! Vitára bocsátjuk az Alcsiszigeti Állami Gaz­daság KISZ szervezeté­nek akcióprogramját. Mt magunk, több mindennel nem értünk egyet, de döntsélck el ti, milyen­nek kell lennie a Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség alapszervezetei sok­oldalú programjának. Mi az, amit jónak tar­totok az alcsisztgeliek programjában, mi az, amit hiányoltok belőle? Mondjátok cl, milyennek képzelitek el a jólmű­ködő KISZ szervezetet. Ruházati cikkeket, vegyesipari cikkeket vásároljon a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat íd ü oki és jászberényi szaküzleteiben « Kissé elkésve írjuk, hogy felejthetetlen kedves emlék volt az idén, a szolnoki Kot­tái Anna úti iskolához tartozó gyógypedagó­giai osztály gyermek­napi kirándulása a Móriczfligetbe. Dr. Sing°r Ferencné elv­társnő gyermekszere­tetből fakadj kezde­ményezésére a most megalakuló II. kerü­leti Nőtanács első ténykedődéi közé tar­tozott, hogy gondos­kodott a gyógypeda-Me&héseit köszönet gógiai osztályba járó gyermekek megven­­dégeléséről. Szép és játóicony intézkedései folytán ezek a gyer­mekek is a „boldog gyermeknap” részesei lettek. Vidám gyer­mekkacagás verte fel a Móricz-liget csend­jét ezen a napon. Szállt az ének. Eltűnt a bánat, a gond ezen a napon a kis gyer­mekarcokról. Vissz­<5 hangzott az erdő a t- Lánc-lánc eszterlánc­­•s tói. A futballmérkőzés H után jólesett a kávé, •- vajaskenyér, szend­­g vies. Később pedig n boldogan fogyasztot­­■- ták el a fagylaltot, •l kekszet és cukorkát !- Kálmán József VII. o. i. tanuló tangóharmoni­­t kajának szórakoztató n zenéje mellett. Este­­■- felé alig akartak bú­­csúf mondani fűnek, fának, bokornak, vi­rágnak, és kis snvük­­ben őrzött „boldog ’ gyermek nap” emlé­kével tértek haza. A Szülői Munkakö­­. zösség ezúton mond , köszönetét a hozzájá­­. rulásért a Nőtanács­nak, a Megyei Vörös­­keresztnek, dr. Sin­ger Ferencnének, a Kisker Vállalat l. sz. Népboltjának és a Terményforgalmi Vállalat pártszerveze­tének a szives anyagi támogatásért. MÉHES GYÖRGY eyémánmGéL Kalandos regény (78.) Nincs értelme, hogy agyongyötörjem magam. Holnap is van nap. Legfeljebb egy nappal később szabadítja ki apáékat a Hegyek Ura! i V: •• 'akó'zv.m tehát. Követ Illesztettem a bejárat elé, nehogy fölfedezzék a titkomat, eltakarítottam a szikla­­bontás nyoméit s a fáklyát eloltva visszatértem táborhe­­. lyünkre. Szerencsére anáék békésen aludtak. Azt hiszem, két perc. sem telt s még náluk is mélyebben aludtam; Reggel — mondanom sem kell — alig tudtak fel­verni. Egyszerűen úgy éreztem, hogy nem nyílnak ki a szemeim. — Lusta álomszuszék::: — morgott rám barátságo- 1 sah Tatár mérnök. — Ilyet se láttam, ébredj Laci, kezdjük a kísérletet. Mi van ezzel a gyerekkel? Mindez: az álom zúgó ködén át hallottam . • — Talán a magnetoszkóppal próbálkozzunk. Ez hatott, összeszedtem minden erőmet S máris talpra álltam. Gyorsan megmosdottam a tóban, ez valamennyire helyrehozott, ettem pár falást, aztán vállamra vettem a kötélcsomót s indultunk. A kötelünk nem volt valami szép, de jó tartósnak ígérkezett. S végeredményben az volt a fontos. A kötelet egy egész napon át fontuk, reggeltől estig. Elébb jó vékonyra sodortuk a rongyokat, aztán kettős ág­ban összeróniuk, mint Erzsiké copfját, utána három ilyen ke(,">s fonatból fontunk egyet. Annak a végére apa vala­miféle trn;■ erű- zcsomóval odakötözte a gyémántacébpál­­cik'át. Meprőbálta a két végét begörbítem, de Tatár mér­nök csak nevetett. —- Nem görbíti be azt. míg a világ s két nap. Valóban a gyémántacéi-pálca, mintha makacs szel­lem lakoznék benne, mindegyre visszapattant. Apa is nevetett: — Persze, milyen szórakozott vagyok. Egészen elfe­ledkeztem magamról. ' Végül a kotélvégre ndakötözött még egy öklömnyi követ, hoc-.- megfelelő súlya legven. i Aztán fogtuk a feiesavart kötelet — jó ötvein méteres - lehetett, ahogvan számítottuk — és felkúsztunk ^a kidobó- ; helyig. Mi valamivel alább helyezkedtünk el, a kis teraszra ' egyedül apa ment fel. Ledobta ingét, hogv ezzel is köny- ' nyebben mozogjon. A karikára tekert kötelet balkezébe 1 fogta a. kötél vécét a rákötött gyémántncél-pálcával és * kővel forgatni kezdte a feie fölött. Az aeélnálca egyre erő- ! sebben .zif -. 1 rofcid süvöltött, végül apa belevágta sarkát ' a sziklába s a kötél süvítve repült ki a kezéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom