Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-05 / 130. szám

legyük minél előbb korszerű belterjes gazdaságokká a termelőszövetkezeteket Amikor államunk egész sor intézkedéssel sietett és s et szövetkezeti és egyéni [■araszt Ságunk segítségére, kifejezte azt az óhaját is, — amiről eddig még kevés szó esett, — hogy azokat a ked­vezményéket, politikai, er­kölcsi és gazdasági segítsé­get, amelyekben szövetkeze­teink eddig részesültek és részesülnek ezután is, a kö­zös gazdaságok megerősíté­sére, a belterjesség irányá­ban való fejlődésére, az ál­lat- és növénytermelési szín­vonal növelésére fordítsák. A mezőgazdasági termelés fellendítésének kucskérdése: a belter jesebb gazdálkodás kialakítása, a termelési kultúra növelése. Mit értsünk a mezőgazdaság belterjességén? Közgazdasági, természeti és üzemi adottságainknak megfelelően, és azok legked­vezőbb kihasználása mellett •területegységre vonatkoztat­va együttesen a lehető leg­nagyobb összhozamot. és összjövedelmet elérni, figye­lemmel a legfőbb népgazda­sági és üzemi célkitűzésekre. Megyénk természeti és ta­lajadottságai mellett igen eredményes belterjes gazdál­kodást folytathatnának a termelőszövetkezetek. Tala­jaink ugyan rendkívül válto­zatosak, de kémiai és fizikai tulajdonságuknál fogva, a lehetőségek igen nagyok, fő­leg pillangós növények, vető­magvak, aprómagvak terme­lésére és az állattenyésztés egészséges fejlesztésére. Ezek a lehetőségek azonban meg­közelítőleg sincsenek kihasz­nálva. Termelőszövetkeze­teink gazdálkodását zömmel a külterjes irányzat, a spekulatív gazdálkodás jel­lemzi. A gazdálkodás jelen­legi menete, — amit a ter­melési tervek is tükröznek — azt mutatják, hegy az számos területen visszafelé, a külterjesség irányában ha­lad. A szövetkezetek példamu­tató gazdálkodásához nem kismértékben van szükség a. jó és tapasztalt szakemberek munkájára. A tsz-ek nagy részében azonban még ma is idegenkednek a szakem­berektől. Százharminc tsz­­ben nincs agronómus. Ezt a helyzetet súlyosbítja az is, hogy mintegy 174 termelelö­­szövetkezetben egyáltalán semmi szakképzettséggel nem rendelkeznek az elnö­kök, akik különösen igényel­nék munkájuk során a jó ag­­ronómusok munkáját, szak­mai segítségét. Termelőszö­vetkezeti pártszervezeteknek és a kommunistáknak külö­nösen fel kell figyelniük erre a káros jelenségre. A taka­rékosság ugyan helyes dolog, de az ilyen takarékosságnak nagyobb a kára, mint a haszna. Mezögazdísági termelé­sünk egyik alapkérdése a termőterület talajerejének megjavítása és állandó nö­velése. Ezzel szemben a ter­melőszövet keztekben az el­múlt évhez viszonyítva 10 százalékkal nőtt a kalászosok aránya, vagyis összességében 57.6 százalékot tesz ki. Ez — mint a külterjes gazdálkodás egyik jellemzője megyénk­ben — a talajszerkezet foko­zatos leromlásához vezethet, jj Különösen akkor, ha figye-J lembe vesszük, hogy a {sz-5 ekben a négyévenkénti szer-! vestrágy ázáshoz szükséges! mennyiség 58 398 vagon! évente. Az állatsűrűséa ko-! moly csökkenése folytán a! tráeva termelés csak 17 696! vagon, ami a szükségletnek! csak 30 százalékát fedezi. \ A tsz-ek 1957-ben a szán-* ♦óterületnek csak 13.9 száza*! >ká., tervezték trágyázásra.! 7á termelőszövetkezetben 10! százalék alatt van a szerves-! trágyázás és 13 tsz egyálta-! lón nem tervezett ilyen! munkát. Köztudomású az is, hogy ! a tánan\og biztosítási ! és utánpótlása szempontja-! bői. igen fontos tényező a! műtrágya használata, Ifa pl. S 80 kg került 1 kh földre, a! termés 1—1.5 mázsával nö-• vekedik. A kiadás mindössze* J90—180 forint míg az 1—1.5 J mázsa terméstöbblet búzából • 220—9?0 forintot jelent. Vajon melvik növényter- < mel'st ráfordítás hoz né-; hánv hónap leforgásával eny-j pvi rp«-7nrvt. F-mV sem Már-j rés-’t a tn'-o»ottkbb — a lega-| lább 80 kg-os holdankénti1 — műtrágya használatot, vi­szonylag igen alacsony szer­­vestrágya termelésünk is in­dokolttá teszi. Az a való helyzet, hogy a szövetkezetek nem növelik, sőt csökkentik a műtrágya felhasználását. 1956'ban fel­használtak kataszteri hol­danként 49 kg-ot, 1957-ben csak 29 kilogrammoit. — Az ilyen alapvető agrotechnikai feladatok megvalósítása nél­kül nem mehetünk előre. A mezőgazdaság és ezen belül a szövetkezeti gazdasá­gok egyik föfeladata, hogy kielégítsék népgazdaságunk ipari nyersanyag és export igényét. Egyes ipari növé­nyek, mim pl. a cukorrépa is, rendkívül értékes növé­nye a magyar mezőgazdaság­nak. Mindezt azonban me­gyénkben is eléggé mellőzik a termelőszövetkezetek. Az elmúlt évhez viszonyítva 17 százalékkal csökkent az ipari nővé* nyék vetettet üleie. Különösen szembeötlő a cu­korrépa termelés csökkenése, ami mindössze csak 3520 kát. holdat tesz ki a múlt évi több mint 60' o kát. holddal szemben. A külterjes irány­zatot mutaja az is, hogy a szövetkezetek elég nagy szá­zaléka mellőzi — a takaré koséiig ra hivatkozva — az olyan alapvetően szükséges termésátlagot fokozó köve-, telményt is agrotechnikai módszerek alkalmazását, — mint a megfelelő munkaerő ráfordítás, a helyes növény­ápolás, vegyszeres gyomirtás — ami a múlt évhez viszo­nyítva közel 50 százalékkal esett vissza — permetezés stb. A munkaerő ráfordítás mellőzését mutatja az is, hogy az elmúlt évhez képest csökkent az egy főre eső ka­­pásnöveny terület. Amig 1956-ban egy növénytermelé­si dolgozóra 4,4 kh munka­­intenzív növény jutott, addig most csak 4 kh jut, Különö­sen csökkent a szántóföldi kertészet és a gyümölcster­melés. 75 termelőszövetke­zetben egyáltalán nincs ker­tészet és 108 termelőszövet­kezetben gyümölcsös. — To­vábbra is fennáll az öntözé­ses gazdálkodásunkban a monokultúrás termelés és teljesen visszaesett a négy­zetes kukoricavetés. N\uetatamtá a eépi munka mellőzése, A Szolnoki. Jászkiséri és a Tiszaörsi Gépállomás kör­zetébe tartozó termel "szövet­kezetek ez évben az önálló-Z. Nagy Ferenc képviselői beszámolója Rákóczifaiván Ságra törekvés és a takaré­kosság félreértelmezésével — egyetlen kát. hold növény­­ápc’ási munkára sem kötöt­tek szerződést. A karcagi Pe­tőfi Termelőszövetkezet tag­sága 350 kát. hold lucernát és vörösherét kézi kaszával vá­gott le, olyan időszakban, amikor a kézi munkaerőt gok­kal kifizetődőbben hasznosít­hatta volna a kukorica beka­­pálásában. Ehhez éppen a ka­szálás miatt nem tudtak ide­jében hozzákezdeni. Egyszerű számítással is kimutatható, hogy nemcsak a fenti okok. hanem anyagi kihatásai miatt is kedvezőbb a gépállomások igénybevétele. A karcagi Le­nin Tsz-ben »számításaink alapján minimális üzem­anyagfogyasztás és 35 forin­tos munkaegység számítás mellett i® 45 forintba kerül 1 kh lucerna levágása. A gép­állomás ugvanezért a mun­káért csak 34 forintot számít fel kát, holdanként. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának másik ága az állattenyésztés. ahol a bel­terjességet különösen fokozni kell. Itt fókérdés a tenyésztési munka, az egy állatra eső termékho­zam növelése és a megfelelő állatsűrűség biztosít'sa. An­nak ellenére, hogy igen fon­tos szerepe van a belterjes gazdálkodás kialakításában az állattenyésztés fejlesztésének, mégis igen elhanyagolják ezt szövetkezeteink. A legna­gyobb elmaradás a szarvas­marhatenyésztésben van. Jól lehet, éppen ebben az állatte­nyésztési ágban vannak leg­nagyobb lehetőségeink a ter­melés gvorsütémű belter­jessé tételére. A mezőgazda­sági tsz-ek közül ugyanis 40 szövetkezeiben nines szarvas­­marha. 56 szövetkezetben pe­dig tehén Ugyanakkor 38 tsz­­ben a jelenlegi alacsony ál­­latlétszámot csökkenteni »karják év végére. A mező­túri Uj Élet Tsz közgyűlésén a napokban a szarvasmarha­állomány teljes felszámolása mellett döntöttek. Vannak szövetkezetek, amelyek azon az állásponton vannak, hogy: szarvasmarhát nem érdemes tartani, a takarmányt el kell adni, és trágyát vásárolni. Az ilyen gondolkodás spekulatív jellegű és igen komoly anyagi veszteséget jelent a közös gazdaságnak. Különösen veszélyes jelen­ség az, hogy az utébbi hóna­pokban a legtöbb szövetkezet ben — még a viszonylag ofyan jól gazdálkodó termelő­­szövetkezetben is, mint a me­­zőhéki Táncsics Tsz, a veze­tők azzal érvelnek, hogy nem jövedelmező, ráfizetéses a szarvasmarhatenyésztés, ezért nem foglalkoznak vele.. (Folytatása köv.) Z. Nagy’ Ferenc országgyű­lési képviselő, vasárnap Rá­kóczifaiván találkozott vá­lasztóival. A parlament múlt ülésszakán elmondott felszó­lalásának hatására az egyéni­leg gazdálkodók, a kisiparo­sok, a nyugdíjasok közül is többen kíváncsiak voltak a beszámolóra. A képviselő eh­hez igazodva elsősorban a po­litikai kérdésekben nem túl­ságosan járatosak számára igyekezett nyílt és egyszerű szavakkal megmagyarázni a helyzetet. Elmondotta, hogy a kormány súlyos helyzet­ben vette át a hatalmat, Nagyok voltak az anyagi károk és a jószándékú em­berek között sokan meg hasonlottak önmagukkal. Több népszerűtlen felada­tot kellett megvalósítani ahhoz, hogy a nyugodt munka feltételei meg le­gyenek. Kádár János nevezetes parla­menti zárszavával nehéz kor­szak zárult le. Sikerült, bizto­sítani a termelési egyensúlyt, helyreáll a törvényesség és a közmegnyugvá« is rövidesen meg lesz. Mint a parlament mezőgaz­dasági bizottságának elnöke, az új ülésszakon beterjesztett költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy Az új beruházásokra for­dított összeg csökken ugyan, de a mezőgazdaság­ban mégis több régi mu­lasztás pótlását lehet meg­kezdeni. Nagyobb mére­tekben megkezdődik a bel­víz rendezés, hogy ki le­hessen küszöbölni az évről évre visszatérő súlyos ká rókát. Komoly anyagi ál­dozatokkal segítik elő a gyümölcsexport fokozását. Az elmúlt években ugyanis ezen a területen is mulasztá sok voltak. A sors különös kegyelméből, a májusi fú­rókból keveset kaptunk, míg a nyugati államokban elfa­gyott a gyümölcs. A különben is nagyhírű magyar gyümölcs­ből így minden mennyiség piacra talál. A mezőgazdasági költségvetést úgy igyekeztek összeállítani, hogy végesza kadjon a régi magyar beteg­ségnek. már mint a végletek hajszolásának. Egyensúlyt kí­vánnak teremteni a nagyüze­mi gazdaságok és a kispa­­r asz tojj segítése közölt. Ezek »őzül bármelyiket elhanya­golni dőre dolog lenne. Tud­juk, hogy a nagyüzemi gaz­daságoké a jövő, viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az ország szántóterületének mintegy kétharmad része az egyénileg gazdálkodók kezén van. A* egyénileg gazdálkodók nagyobb termelési bizton­sága érdekében véget kell vetni az erőszakos tagosí­tásoknak és egyéb meg nem engedhető módszerek­nek. Ez azonban nem jelenti ^s nem jelentheti azt, hegy fel­adtuk a szocialista iejioues útját. A tennivalókat nehéz lenne teljes részletességgel is­mertetni, de az biztos, hogy a jövőben valóban a meggyő­zésnek kell az egyetlen mód­szernek lenni és a termelő­­szövetkezeteket úgy kell fej­leszteni, hogy a magyar nép hittel tudja követni ezt az utat. A hozzászólások teljes egé­szében megőrizték a beszá­moló közvetlen, őszinte hang­nemét. Sütő László egyénileg gazdálkodó elmondotta: a dolgozó parasztok nagy öröm­mel üdvözlik azt a törekvést, hogy a földművesszövetkeze­tei: maradék nélkül valósít­sák meg igazi céljaikat, de a gyakorlatban még komoly fo­gyatékosságok vannak. Pél­daként megemlítette, hogy Rákóczifalván minden héten van ugyan állatfelvásárlás, de Ilyenkor a Jószágokat az utolsó darabig elviszik, a földmüvesszövetkczet pe­dig Szolnokon kapja meg a falu számára kiutalt húst. Ez az állapot a költ­ségek növekedéséhez vezet. Z. Nagy Ferenc kérte, hogy az észlelt hiányosságokat gyűjtsék össze és juttassák el hozzá, mert a földművesszö­­vetkezeti kérdés napirenden van és észrevételeikkel segí­tik a parlament mezőgazda­­sági bizottságának munkáját. Csesznik Mihály 90 éves parasztember, a mezőgazda, sági dolgozók nyugdíj ügyei­nek rendezését kérte. Pana­szos szavaira az országgyűlési képviselő elmondotta, hogy a Szolnok megyei képviselőcso­­'" ' «»­VJ VSZODAK A VH-RE A szovjet fővárosban a VI. VIT alkalmából új sport­­létesítmények nyílnak meg. A „Dinamó” Metro-állomás közelében rövidesen be­fejezik egy fedettuszoda építését. Az uszodát, amelyben két medence áll majd a versenyzők rendelkezésére, ugrótor­­nyokkal is felszerelik. Az épületben edzőtermek, ruhatá­rak, gyúrószobák, orvosi rendelők és büfék is lesznek. A második — nyitott — uszoda a „Kulturpark” Metro-állomás közelében épül. Lelátói 5000 néző befoga­dására alkalmasak. Nagy munkálatok folynak a mironovszki fürdők át­építésére. Itt 5 medence lesz, közülük kettő versenycélokat szolgál, a harmadikat műugrás céljaira rendezik be, a ne­gyedik lesz az edzőmedence, az ötödik pedig az ifjúsági Úszók medencéje. INTÉZKEDJEN A MÉSZÖV Nagyon nehéz anyagi helyzetben van a jászágól KISZ szervezet. Harminchat tagja van a Kommunista If­júsági Szövetségnek Jószágón és próbálnánk is jó munkát végezni. Sajnos, anyagi helyzeteink nagyon rendezetlenek. Próbálunk mi színdarabok rendezésével valami pénzniag­­hoz jutni, dehát ez kevés. Tudomásunkra jutott, hogy a földművesszövetkeze­teknek nyereségösszegük 0.3 százalékát át kell adnuk az ifjúsági szervezetnek. A földművesszövetkezet helyt vezetői azt felelték, erről nem tudnak. Erre mi írtunk a MESZÖV- höz és ók Is támogatták kérésünket. A jászágói földmű­vesszövetkezet azonban továbbra sem hajlandó a 0,3 száza­lékot szervezetünknek átutalni. Vajon miért? A földművesszövetkezetek alapszabálya nem vonatkozik-e reájuk is? Szeretnénk, ha a MÉSZÖV eljárna ügyünkben és pontot tenne a huza-vona végére. Filkus Rozália, Jószágé PÁLFALVI NÁNDOR: A ZSUZSANNA-EST így hál megindultak Pali bácsi után az iroda felé. — Csak ne legyen már itt a párttitkár — mondta bizonyta­lankodva Csáky Sándor. — Mér? — háboordott fel Nagy Pál — mi van abban? Aki a bort szereti, rossz ember nem lehet. Iszik ő is. így értek be az irodába. A párttitkár már nem volt. ott, csak egj^edül az elnök, éppen valami folyóiratot olvasott. De az emberek még be sem léptek az irodába, amikor Pali bácsi elkezdett rettenetesen köhögni. — Ki akar itt meghalni? — né­zett fel az elnök. De Pali bácsi csak még jobban köhögött. — Nagyon meghűlhetett sze­gény — mondta Csáky álszent arccal. — Te Mihálv, ennek valami meleget kéne inni —- emberelte meg végre magát Ásza lat. — Csak mit? — Tán teát — mondta az el­nök. De honnan vegyünk? Hn­­c.tk nem hozol egy keveset Sándor — fordult Csákyhoz —, te laksz' legközelebb. — Te, nincs nekünk, holnap hoz az asszony — üedt meg rentrv. ppIí bácsi meg úwy kö­högött. mintha kilenc ördög" bujt volna beléje. dűl Nagy Pali bácsit várta ott­hon csípőre tett kézzel a fele­sége. 0 — Hát téged merre terelt az az áldott jó lelkiismereted? le­kérdezte szelíden. — A ..., az elnök, vagyis a csoportban ... — Ml van az elnökkel, te? — dobbantott az asszony. — Névnapot ültünk — vágta ki magát Pali bácsi. Az elnök keresztlányának a névnapját. — Igen!? — húzta a szót a fe­lesége. — Azután hogy hívták azt a kislányt? — nézett rá szi­gorúan. — Hát, hát — nyögött Pali bá­csi — te, én már elfelejtettem. — No, jó — mondta vészjós­lóan Nagy néni éa leakasztó,la a szögről a Kincses kalendáriu­mot. — Te, de ha nem leány névnap van, nem állsz meg töb­bet a szemem előtt. És lány névnap volt. Zsu­zsanna. Másnap már | mindenki tudói l a Zsuzsánna-esti ivászatrol, cüal: Pali bácsi titkolta nagyon az otthoni eseményeket. De hony — hogy nem, mégis kitudódott. Azt beszélik, hpgy az lvászaton résztvevő férfiak ünnepélye1 fo­gadalmat tettek volna: a lil e tendö kislányuk vagy unokáink a Zsuzsánna nevet kapja. MA. sok szerint meg harmadnapra a magtár aj tájén ez állott fel* írva: pityókások védőszetjtjel Szent Zsuzsánna. , \ A Kossuth Kiadó a kö­zelmúltban Jelentette meg ! Fálfalvi Nándor: Májusi eső riport könyvét. E » könyv a hódmező\ ásár­helyi parasztok küzdel­* meiről. örömeiről és gondjairól szól. Az aláb­bi részletet a Májusi eső ® egyik érdekes fejezetéből közöljük. : [ A rímből Ítélve | m vg|am! S vidám szórakozásról hallunk ... ! A Zsuzsánna-éstet az Idősebbek J tisztelték meg némi mulato^ás­* sál, anélkül, hogy a tsz-ben akár 2 csak. egyetlen Zsuzsánna Is vol­■ na. De a rosszmájúak azt beszé­■ lik, hogy egész Hód mező vásár­­{helyen, de talán még Csongrád ■ megyében sincs ilyen nevezetű £ nőszémély. Ezt mindenesetre J túlzásnak könyvelhe jük el, s ■ maradjunk annál a puszta tény­­£ nél, hogy a Dózsa tsz-ten nincs J ilyen nevű asszony vagy leány. b Hát akkor -hoeyan esett ez a £ névnap-ülés? Talán valamelyik ■ jelesebb egyén ilyen nevű »leánynak udvarol? Nem a*. Egé­­£ szén máshol kell a dolog nylt­■ ját keresgélni. De hogy ez a ke­■ resgélé« ne okozzon önöknek £ fáradságot, elmondom ez emlé­­£ kezetes est történetét. £ Fehér tél volt még február 18- I án, nyúlfagyasztó hideg pirosí­f lotta a7 arcok**. Ezen a napon ünnepelték a Zs^zsén^ák név­napjukat werte az országban, S nem is gondolták, hogy né­hány vldámkedvű tez-paraszt ezen a vasárnapon az ő egész­ségükre emelgeti a poharát. Úgy kezdődött | a dolog, hogy még február elején összeadtak a tagok egy csomó pénzt borra. És ez a bor éppen ezen a napon érkezett meg. Szerencsére. — Azért szerencsére, mert vasár­nap lévén, kevesen tartózkod­tak a tsz-ben. Hanem, akik ott tartózkodtak, azoknak csuda gusztusuk támadt egy kis iió­­kárq. Ugye, ilyen hidegben is meg lehet szomjazni, vagy ha azt nem, akkor egy kis forralt­bor mindenképpen jót tesz. Nagy Pali bácsi, Csáki Sán­dor, meg még vagy hárman egy­re unszolták Aszalai Sándort, a brigádvezetőt, hogy szóljon már az elnöknek egy kis lélekcsílla­­pító ügyében. Ugyanis a kollek­tiven vásárolt bor kiosztása az elnök hatáskörébe 'tartozott. De az imposztor Aszalai sehogy­­sem vállalkozott a közvetítő szerepére. Erre Nagy Pál gon­dolt valamit. — No. hát gyertek — mondta a többieknek. Ez a beszélgetés a tehéniőtállóban játszódott le, Hacsak azokból az üvegek­ből — mondta tétován — mert a forraltbor az jó ilyenkor ... Mom már kár| a ezőt szapo. ritani tovább. Az iroda egyik sarkában hatalmas demizsonok álltak. Először felbontónak be­lőle egyet, egy ötliterest a Pali bácsi kontójára. Föl se forral­ták, mert ő azt állította, hogy hidegen jobban használ. Az első üveggel megit.ák csendben. A másodikat, amelyik tízliteres volt, már némi dalolás kíséite. A harmadik üveg szintén 7-8 literes lehetett. Az is elfogyott vidám nótázás melleit. De az idő haladt. Tizenegy óra körül az elnöknek eszébe jutott, hogy haza kellene már menni. Erre nagy nehezen föl is kerekedett a tucatnyi ember, aki a mulato­­tozás hallatára összeverődött. A tanyáiak könnyebben haza ta­láltak. De akik a városba men­tek. azoknak nehezebb dolguk volt. Csípős szél kavarta a ha­vat. összekapaszkodva, nótázva imbolygott haza a társaság, s bizony jócskán elmúlt éjfél, mire hazaértek. Ot hon nem is történt egyi'-n’-"'k sem ba a. Az elnök, meg egy-két tag ki is szellőztette a fejét hazáig. Egye port határozata alapján Resz­ten Mihály interpellálni fog ebben az ügyben és meg van iá a remény, hogy az ország nehéz gazdasági, helyzete el­lenére sikerül előrehaladást elérni e rég vajúdó kérdés­ben. Ungvári János termelőcso­port tag arról panaszkodott, hogy a beadás eltörlésekor az adófizetésnél hátrányos hely­zetbe kerültek azok, akik kö­telezettségüket időben teljesí­tették, majd tréfásan hozzá­tette: — No de az a fontos, hogy a begyűjtést eltörölte a mun- Kas-paraszt kormány és hatá­­tozott ígéretünk van, hogy nem Js támasztják fel többé; Sokan azt mondják, most már könnyű a parasztnak. Én úgy változtatnám meg ezt. ho'zy könnyebb lesz most már, ha megfogjuk a termést. Az adót ettől kezdve nagyobb meg­erőltetés nélkül fizethetjük és fizetjük is, mer1 tudjuk, hogv ami kár itt keletkezet1, azt a. dolgozóknak kell helyrehozni. Tóth Elek MÁV nyugdíjas ás Sulyok Márton termelő­szövetkezeti tag felszólalása után. Kiss István igazgató-ta­nító javaslatára a képviselői beszámoló résztvevői elhatározták, az Országos Béketanácshoz táviratot intéznek, amely­ben tiltakoznak a hidro­­génbomba robbantási kí­sérletek ellen, A megye területén a rákő­­f-iíalvin kívül még két kép­viselői beszámoló volt, Dávid Ferenc Tiszaföldvárom, Baitai Károly pedig Ujszászem talál­kozott a választókkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom