Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-29 / 151. szám

Erősítsük párt ü nk egységét, a munkásfiatalom. szocialista

építőm unkánk alapját

(Folytatás a 3-ik oldalról) j törvényt betartja, azt meg

áll ás pontja teljesen igazsá gos, hiszen a kihívás nem a párt és a nép részéről, hanem a burzsoá reakció részére»' történt. Ha „megfértek” vol na a bőrükben, megbékéltek volna a rendszerrel, akkor a proletárdiktatúra nem élne most retorzióval. (Nagy taps).

— Nagyon kell vigyáznunk, hogy ítélkezéseink szigorúak, de igazságosak legyenek — folytatta Kádár elvtárs. — A törvényesség mindkét oldalá' be kell tartanunk.

Aki a törvény ellen támad.

azt büntetés sújtja; aki a

védi a törvény

Semmiféle törvény télén eszközt nem engedünk meg sen most, sem a jövőben. A törvényesség védelme egysz&rs mind a nép érdekeinek, a proletárdiktatúrának delme

Ezután arról szólt, hogy nagyon fontos az ellenséggel szembeni harcban, hogy i megtéveszteUeket ne kezeljük ellenségként. Eze'tet nem büntetni, hanem segíteni kell hogy a helyes útra visszataláljanak.

Kádár elvtárs a további a« ban kJ jelentette:

a proletárdiktatúra erösíté se megköveteli a tömegek megnyerését.

Kádár elvtárs hangoztatta a tömegekért minden vonalon és minden vonatkozásban küzdünk.

A pártban olyan szellemnek kell érvényesülnie, amelyben uralkodó a tömegek iránti bizalom és az ellenséggel szembeni bizalmatlanság.

— A tömegek megnyerő sóért folytatott harc első feltételét a pártoan kell megteremteni azzal, hogy leküzdjük és megsemmisítjük a tömegek megnyeréséért folytatott harc akadályát. Mi ez az akadály? A párton belül ma is meglevő dogmatikus gondolkodási mód és a szektás politika maradványa. Aki a tömegek iránt bizalmatlan, aki a tömegektől elszigeteli magát, aki nem teljes tudásával dolgozjk a tömegek meggyőzéséért és megnyeréséért, a legnagyobb kárt okozza a pártnak és következésképpen a proletariátus diktatúrájának. Prole tárdiktatúra nem állhat fenn a tömegek támogatása nélkül.

Kiemelte Kádár elvtárs a töm égsz eavezeti munka megbecsülésének fontosságát, hiszen e szervezetek tagjainak

lása nélkül a párt nieim tudna harcolni. A pártnak három és félszázezer tagja van a szakszervezetnek egymillió kilecszázezer a tagja; a munkásosztály nagy többsége tehát tagja a szakszervezeteknek, de nem tagja a pártnak. Hasonló a helyzet az ifjúság és a nők körében is. Ezért fontos feladata a pártnak a tömegszervezetben való munka. Fontos feladatnak jelölte ki a Hazafias Népfronttal való foglalkozást is. A Hazafias Népfront fejlődésének nagyon kedvező feltételei vannak. Az ellenforradalmi támadás hatása alatt nemcsak kommunisták eszméltek fel. hanem a párton kívüli, sőt más pártban nevelkedett emberek is. Amikor november 4. után megállapítottuk, hogy a jelenlegi, sajátos magyarországi helyzetben nálunk a többpártrendszer nem realizálható, ezzel kimondottuk azt is. hogy szükséges egy erős. széles Hazafias Népfront. a kormányzat egypártrendszerének szerves kiegészítője. S ezért most igyekez nünk kell központilag és helyileg aktivizálni a Hazafias Népfrontot, munkájába be- J kapcsolni olyan embereket is akik becsületesen álltak a Magyar Népköztársaság mellett.

saw ki kell dolgozni erről is a párt álláspontját, meg kell ezt előzőleg vitatni szakszervezeti emberekkel, munkás tanácstagokkal és egyszerű üzemi dolgozókkal. Ügy gondolom.

az a legfontosabb bogy, a munkáscllcnörzést az elmúlt évekhez képest intézményesen szélesíteni kell a gyárakban.

Biztosítani kell. hogy a mun kások közvetlen választott iái útján megvalósítsák a raunkásellenőrzést a termelésben Ez az ellenőrzés természetesen nem gvöngítheti a központi irányítást, nem likvidálhatja az igazgató hatáskörét, de reális ellenőrzés legyen. beleszólás az ügyekbe, bizonyos anyagi alapok felosztásába is.

Kádár elvtárs hangsúlyozta: Tekintetbe véve. hogy nálunk a szakszervezeteknek 7—8 évtizedes tradíciói vannak, a párt álláspontjának tartalmaznia kell. hogy az üzemi munkásellenőrzési szervek feltétlenül a szakszervezetek centrális irányítás,g alatt dolgozzanak.

Minden eredményünkben benne von az értelmiség dolgozók munkája is

a tudományos és kulturális élet problémáira.

— A burzsoázia ezen a területen előrenyomult, a revizionista kisegítő csapatokkal együtt bizonyos pozíciókat hódított meg és tart még ma is a kezében. Itt a központi kérdés tulajdonképpen a pártnak az értelmiséghez való viszonya. Ha ezt jól rendezzük, akkor a kulturális élet kérdéseit is rendbe lehet hozni. Mi a szerepe az értelmiségnek az ellenforradalmi lázadásban? Egyesek bűnösek az ellenforradalomban. Ezeket meg kell büntetni. Nagyon sokan viszont hibáztak. Ezeknek segíteni keli. hogy a ió útra visszatérjenek. Nagyon sok értelmiségi van. aki a legkritikusabb időben is végig hű volt a szocialista forradalomhoz. Ezt a megkülönböztetést meg kell tennünk. Art az a pártnak és az országnak. aki azt mondia. hogy az ellenforradalom ideién az egész értelmiség a nép ellen fordult. Ez nem igaz.

Minden eredményünkben benne van az értelmiségi dől gozók munkája is.'

Ezután Kádár elvtárs rátért

A pórt a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere

A következőkben Kádár elvtárs a pártról beszélt. A párt a mi viszonyaink között a munkásosztály, a nép életfontosságú fegyvere. A párt nem öncél, s a népnek éreznie kell, hogy

amikor a kommunisták a nép érdekeiért harcolva, erősítik a pártot, akkor a nép számára kovácsolják a fegyvert.

Sókat árthat a párt ügyének az a funkcionárius, aki esetleg visszaesik abba a hibába. hogv nem törődik a dolgozók véleményével, fitvm® a. sértegeti őket. vagv ridegen elutasítóan, gorombán, durván viselkedik velük, őriznünk kell a párt politikai és erkölcsi tisztaságét. El keli érnünk, hogv az osztályellenségnek ne legyen befolyása pártunk politikájára.

Ezután a magyar Ifjúságról szólt.

— Az ifjúságnak adósa a párt. s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Mivel adós a párt? Az ifiúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és lelki krízisen ment át A párt ekkor nem állt az ifjúság mellett. Nagyon kevés történt, hogy a párt és a felnőtt nemzedék kázenfogja az ifjúságot, ve zesse a helves útra.

Az ifiúság adóssága pedig, hogv a fiatalok nem adták meg a pártnak, a felnőtteknek azt a tiszteletet és megbecsülést azokért a nagy vívmányokért. amelyeket a párt. a múnkásosztály. a néphataiom harcolt ki az ifjúság számára. Fiataljainkat figyelmeztetni kell erre az adósságra.

A pórt internaciona ;sta kötelességei

A párt internacionalista kötelességeiről szólva. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk marxista—leninista párt. s legfőbb elvei között szerepel az internacionalizmus.

Ezután a szocialista tabor egységének erősítéséről, a varsói szerződésről beszélt. — A szocialista országok szoros egységén belül a mi számunkra elsőrendű kérdés természetesen a Szovjetunióhoz való viszonyunk.

A szovjet—magyar testvéri barátság és szövetségi viszony hívei vagyunk, ez a politikánk, ezt kell képviselnünk. és a magyar nép tömegei ebben támogatnak minket.

Beszélt a szocialista országok népeihez fűződő testvéri kapcsolatainkról, amelyeknek ezernyi jelét tapasztalhattuk az ellenforradalmi lázadás és legyőzése időszakában.

Kádár elvtárs kijelentette: az ellenség csapást akart merni a nemzetközi proletárszolidaritásra a magyarországi ellen forradalom kirobbantásával is, ez nem sikerült, a harcban inkább elmélyült a nemzetközi szolidaritás.

Nem lehet tagadni, hogy az elmúlt másfél esztendőben nehézségek voltak pártunkban és a nemzetközi munkásmozgalomban Is. De már most lehet látni, hogy a nehézségeket leküzdiük és így ennek nyomán erősödni fogunK: Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy erősödjön pártunk. De ehhez hozzátartozik hogy ne legyünk önteltek és semmit se felejtsünk. Sem a bűnöket, amelyeket az ellenség és az árulók követtek el velünk szemben, sem a hibákat. amelyeket mi. magunk követtünk el — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Kádár elvtárs.

A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs elnökölt. Marosan György elvtárs ismertette az MSZMP Szervezeti Szabályzatára vonatkozó javaslatot, majd az elnök megnyitotta a vitát az első és a második napirendi pont fölött A vitában felszólaltak: Németh Károly elvtárs. a Csongrácí megyei intéző bizottság elnöke. Komócsin Zoltán elvtárs,, a KISZ vezetője. Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei intéző bizottság elnöke, Kreszán Lajos elvtárs. a Ganz vagongyári intéző bizottság elnöke. Mesterházi Lajos elvtárs író. Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára és Ambrus István elvtárs, a

Hajdú-Bihar megyei bizottság elnöke.

intéző

Hz MSZMP szervezeti szabályzatáról

Gozdaságpolitikánk törvénye : a termelő erők állandó fejlesztése

Ezután Kádár elvtárs rátért arra, hogy a tömegek megnyerésének feladata magában foglalja a gazdasági és kulturális kérdések helyes megoldását is. A dolgozók jelentékeny részét elsősorban nem a politika általános kérdései érdeklik, s véleményüket a pártról, a rendszerről nem politikai kérdések, ha nem a gazdasági vagy a kulturális eredmények alapján alakítják ki.

Gazdaságpolitikánknak alapvető elve: a termelőerők állandó fejlesztése.

Ez feltétlenül szükséges nemcsak szocialista társadalmunk (elépítéséhez, hanem — ami ezzel szorosan összefügg — a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőséghez képest legjobb kielégítéséhez is. Kádár elvtárs foglalkozott az ipari termelés kérdéseivel, s utalt arra. hogy ezeket az országgyűlés már tüzetesen és részletesen megvitatta.

— A mezőgazdaságban a

legfontosabb problémánk ez idő szerint, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesszük olyan módon hogy közben a mezőgazda ság szocialista átalakítását is segítsük elő. Megjegyezte, hogy helyes volt az egyéni parasztoknak adott különböző kedvezmény és segítség, ami a termelés általános emeléséhez szükséges. viszont az elmúlt 7 hónapban helytelenül, a termelőszövetkezetek nem kapták meg a feltétlenül szükséges támogatást. Fontos, hogy termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezgii csoportok, a különleges társulások jobb és nagyobb gazdasági eredményt érjenek el. Ha a parasztság közvéleménye megnyugszik remélhető és célul is lehet kitűzni: egy bizonyos átmeneti megtorpanás után. meggyőző munkával 2—3 észtén dő alatt újra kedvező hangulat érlelődhet meg és utána nagy lendületet kaphat a tér melőszövetkezeti mozgalom.

A központi irányítás fontossága

A beszámoló további részében az állami központi irányításról beszélt Kádár elvtárs. Bírálta azt a nézetet, hogy az állami központi iránvitás fékezi a fejlődést.

— Szükség van arra. hogy a központosítás bizonyos túlzásait lefaragjuk, a helyi önállóságot fejlesszük, de az egész népgazdaság irányításának központinak kell lennie.

Küzdjünk az anarchista törekvések ellen, amelyek a kapitalista piac törvényeit

rtoiav-ri*hz>

19S7. június 29.

akarják érvényesíteni a szocialista népgazdaságban, egyszersmind küzdjünk a bürokratikus tendenciák ellen is.

Részletesen beszélt Kádár elvtárs a munkástanácsokról — felemás helyzetükről

— A munkástanácsok eddigi útja általában nem nagyon biztató. Olyan körülmények között születtek és olyan elemek irányítása alatt jöttek létre, hogy bizony a munkástanácsokat kezdetben az elenforradalom érdekeinek szolgálatába állították. Mi volna a helyes eljárás? E kérdésben a párt csak olyan döntést hozhat, amelyben a munkások abszolút többsége

Csütörtökön délután került sor a pártértekezlet második napirendi pontjára, a szerve zeti szabályzatra vonatkozó javaslat beterjesztésére. Elő adó: Marosán György elvtáns volt. Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót:

— Szervezeti szabályba

tunknaik — kezdte beszédé Marosán elvtárs — úgy kell meghatároznia a párt műkő dósénak szabályait, hogy

megtartásuk biztosítsa a párt ban az akarat és cselekvés egységét, tükrözze a párt életében beállt változásokat Az MSZMP örököse a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozóik Pártja forradalmi tettednek, a kommu ndsta párt megalakulása előtti munkásmozgalom hagyományainak, örököse a munkásegységnek. amely az MDP megalakulásával az egységes pártban öltött testet.

Nagy gondot kell tehát fői ditanunk arra, hogy bizalomteljes viszonyt teremtsünk párt sorain kívül maradt, összes becsületes, volt MDF tagokkal, beleértve a volt szociáldemokrata elvtársakat is.

— A Központi Bizottság javasolja. hogy pártunkat Magyar Szocialista Munkáspártnak nevezzük, mert ez az elnevezés alkalmas annak kifejezésére, hogy az MSZMP ugyanazt a munkásegységet testesítse meg. amelyet az MDP megteremtett,

— Az MDP feloszlatása, a párt erőinek a legkritikusabb dőpontban való dezorganizálásét, végső fokon a munkásosztály forradalmi pártjának likvidálását jelentette. Sajnos azok az erők — mert voltak ilyenek —. amelyek a feloszlatás ellen küzdöttek nem tudták azt megakadályozni.

— A Központi Bizottság világosan látja a régi vezetés által elkövetett szektás, dogmatikus hibákat, s azok következményeit és harco'

zok ellen, de elismeri a/

egyetért a párttal Hamaro- MDP tizenkét esztendős munkájának nagy eredményeit, megvédi azt a szocializmus ellenségeivel, rágalmazóival szemben.

Marosán elvtárs ezután párt vezető szelepéről be szélt. Rámutatott, hogy párt vezetőszerepét solche lyütt rosszul értelmezték, gyakorlatban eltorzították.

— Háttérbe szorult — mondotta — az a helyes elv, hogy a párt vezetőszerepé eszmei-politikai irányítását az állami, gazdasági és táTsa dalmi szervekben dolgozó kommunisták útján kell érvényesíteni. Sokszor leszűkí tettéle ezt utasítgatásokra. pa rancsolgatásokra, s ez _sokat ártott a párt tekintélyének, gyengítette a tömegek bizalmát a párt iránt.

— A szervezeti szabályzattervezet a párt meghatározá sáról szólva kimondja: a Ma gyár Szocialista Munkáspárt kommunista párt. a munkás osztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban

magyar nép leghaladóbb erőit, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmi ség legjobbjait.

A kommunista párt és az MDP is a munkásosztály élcsapatának szerepét töltötte be. Ha az MDP októberben mégis válságba került, ennek oka az volt, hogy ingadozó bizonytalan, véletlen elemek, sőt karrieristák és ellenséges elemek is bejuthattak a párt tagjai sorába. Az MSZMP tanult ezekből a hibákból. Taglétszámunk nem lesz olyan nagy. mint az MDP-é volt, de csak számszerűségében lesz kisebb a párt. osztályjellegében világosabb és nvségesebb lesz.

Marosán elvtárs ezután a oártegység megterem tésénele és megszilárdításának fontoságáról beszélt,

A párt — mondotta — csak úgy vívhatja sikeresen harcát. ha sorait elvi-politikai és

szervezeti egység kovácsolja

:’vbe. Az egység azonban •mmiképpen sem lehet elvet len. Nagyon drága árat

fizettünk azét1!, mert eltűrtük, hogy a párton belül revizionisták szállást csinálhassanak az ellenforradalomnak, a polgári restauráció nak, a fasizmusnak. Az ok tóberi események minden párttagtól megkövetelik nem csak a kötelező éberséget hanem harcos, aktív tévé kenységet az ellenség lelep lezósóre. A párt csak akkor teljesítheti feladatát, őríz heti meg egységét és szilárd ságá' — mondja a szervezeti szabályzat-tervezet —, ha en gesztelhetetlen harcot folytat mindenféle elhajlás ellen revizionizmussal és a dogmatizmussal. a szektás baloldali elhajlással szemben a pár ban nincs helye semmiféle külön csoportosulásnak vagyis frakciónak. A pártegység egyik legfontosabb követelménye a pártvezetés egysége, szilárdsága. A tapasztalatok azt mutatják hogy az ellenség nem a cárt tekintélyének lejáratásával

kezdi romboló -munkáját, hanem először a pártvezetés. ; pártvezetők tekintélyét igyek szik lejáratni.

Marosán elvtárs ezután > vezetők kötelesséegiről szólott.

— A párt egységének kérdése szorosan összefügg a demokratikus centralizmus

érvényesítésével. Saját tapasztalataink bizonyítják

bogy meg lehet sérteni a demokráciát. de meg lehet sérteni a centralizmust is. Különösen romboló hatással volt demokratikus centralizmus revizionista értelmezése, mert aláásta az öntudatos proletár fegyelmet, aláásta a központi vezetőség, a párt határozatainak tekintélyét. A pártszervezetekben eluralkodott a fecsegés, általánossá vált a pártfegyelem és a határozatok megsértése. Ma is vannak karrierista elemek akik az ellenforradalom után kivárták a hatalom megvédésének és megszilárdításának idejét és most ..íróasztal harcokat” folytatnak. Sz*1 gyepünkre legyen mondva,

hogy intrikájuknak olyan elvtársak estek áldozatul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok. akik saját ingadozásukat a derekasan kiállt elvtársak elleni intrikával akarják „jóvátenni1’. Határozottan fal kell lépni ezekkel szemben.

— A demokratikus centralizmus pártunk lenini szervezeti alapelve két lényeges részből áll. Az egyik a tagság jogainak teljes tiszteletbentartása. a másik. hogy a felső szervek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Jelenleg — a demokratitikus vonások megőrzése mellett — a centralizmust kelt erősíteni A Központi Bizottság inkább oszlasson fel egyes pártszervezeteket, mintsem mége«vszer megismétlődhessék. hogy belülről bomlasszák szét a párt egységét.

— Az MDP szervezeti szabályzatával szemben a párttag jogait bővítettük azzal, hogy ha a határozattal nem ért egvet. fenntarthatja külön véleményét és azzal felsőbb pártszervhez fordulhat. A döntésió azonban legjobb képességei szerint végre kell hajtania n kifogásolt határozatokat is.

— A demokratizmussal öszszefügg. hogy kollektív módszerrel kell dolgozni, következetesen érvényesíteni kell a lenini elvet: együttesen megvitatni. személyesen felelni.

Marosán elvtárs ezután a párton,kívüliek között végzett munka fontosságáról «zólott. maid a szakszervezetekben és KISZ-hen valamint a dolgozó bők között végzendő ommu.nista felvilágosító munkával foglalkozott, eztán a pár» ideológiai feladz-ira tért át.

— A párt ideológiai muná iát — mondotta — szorosan 8nemijük össze a szocialista nf1 és gyakorlatával. Az ideor’°i munkának az rddin!nél ’ '-m inhban m-n t-v iqpf(Folytatása a i-ik oldalon)

Nem lehet proletárdiktatúra a tömegek támogatása nélkül