Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-26 / 148. szám

9 lÁs&aviMk GÁZDA-ROVATA A lucerna és vöröshere kártevők elleni vedekezés • A múlt esztendőben igen megnovekedett az aprómag termelés. Jászárokszálláson kereken 10 vagon lucernama­got csépeltek, s ez a község lakosságát 3 millió 800 ezer forintos jövedelemhez juttat­ta. Ez az eredmény csak úgy ismétlődhet meg, ha a ■pillangósok kártevői ellen is védekezünk. Az első kaszálás után nagymértékben fellépett a zöldkártevők tömege. Ezek a lucernát és a vörösherét — még lombos állapotban tá­madják meg. Előfordul, hogy olyan pusztítást visznek vég­be, amely a maehozást is megakadályozza. A lucernabarkó vagy csip­kézőbogár különösen az uj lucernásokat tizedeli. Lárvá­ja a talajban él és a pillan­gósok gyökerein lévő nitro­gén-gyűjtő gumókat rágja. A lucernaböde katicabo­gárhoz hasonlít, de nem hét, hanem 24 pettyes. Fő kárté­tele abban van, hogy lárvá­ja a kaszálás után sarjadzó fiatal hajtásokat addig rág­ja. míg táplálékot talál ben­nük. A kifejlett bogár a mag­lucernában tesz károkat. Rá­gása következtében a virág­zás elmarad, illetve nagyon gyér lesz. fi lucernabogár mégjobban hasonlít a katicabogárhoz, csak 10 pettyes. A lucerna­szár oldalhajtásait rágja le és a szár végül is kopasz kó­róvá lesz. Az így megtáma­dott lucerna pedig egyálta­lán nem iut el a virágzá­sig. Magfoaásra tehát nem is lehet számítani. A lucerna-ormányos a lu­­cemaharkóho7 hasonló, zö­­mökebb, zöld lárvájú bo­gár. Lárvái befurakodnak a rügyekbe és a hajtás kezde­ményekbe Fő kártétele a magfogásnál mutatkozik, Védekezés ellenük történ­het vegyszerrel, vagy erő­művi utón. Vegyszerrel az Agritoxos porozás a legered­ményesebb. Ezt megelőzőleg azonban szükséges a bogara­kat erre a célra készített berendezéssel összegyűjteni. Ilyen bogárfogók vannak a Kenderes) Növényvédő Állo­máson. valamint a gépállomá­soknál. Lóvontatású bogárfo­gót az egyéni termelők bírbe is kaphatnak. A lucerna és vöröshere kártevők elleni védekezés is­mertetése érdekében Szolnok megyében, több helyen vé­dekezési bemutató napokat is tartottak. Ezek igen ered­ményednek bizonyulnak mert a tsz-ek és az egyéni pa­rasztok az ott látottak alapi­ján több helyütt máris gon­dosan védekeznek a pillan­gósvirágú takartnányfélék kártevői ellen. Barkó Károly megyei növényvédelmi felügyelő líaphatnuk-e hitelt a méhészek f Oiáh János, a Tiszádéra' FŐIdművesszövetkezet ügyve­zető elnöke a napokban le­velet irt a szerkesztőségnek melyet az alábbiakban ismer­tetünk: „A folyó hó 21-1 Tiszari­­dékben olvastam, hogy a kez­dő méhészek mennyi hitelt kaptak a megyében. Itt Tl­­szaderzsen is megalakítottuk a méhész szakcsoportot és igényeltünk hitelt. Minden hozzávaló papírt összeszed­tünk és akkor az OTP-nél azt a választ kaptuk, hogy nincs rá több keret. Most azt szeretnénk tudni, hogy kik kapták azt a száz­ezer forintot? En már *0 éve hogy szeretnék méhészl-eini korszerű kaptárokban. Most bíztam benne, hogy sikerül de sajnos, csak nem lett be­lőle semmi". Levelére a következő vá­laszt adjuk: Szolnok megye kereken 108 ezer forintot ka­pott erre a célra. Ezt járáson­ként 4—5, összesen 46 sze­mély között osztották szét há­romezer forintig terjedő ősz­­szegekben. A hitelben része­sített méhészek névsora a já­rási, városi OTP-fiókokná’ megtekinthető, Szolnok me­gyében igen nagy a méhész­­kedési kedv, s ez a 108 ezer forintos hitel kevésnek bizo­­r.vult. Az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében újabt hitelt egyelőre nem tud nyúj­­*ani, de van más lehetőség Az érdekelt méhészek az Or­szágos Takarékpénztár Szol­nok megyei Igazgatóságán ke­ksztől kérjék az Országos Takarékpénztár Központját hogy más megyékből. aho! -tem használták fel, irányít­ják át Szolnok megyébe a hi­telösszegeket. Kérjük Oláh lános elvtársat, a Tiszaderzsi Földművesszövetkezet ügyve­zetőjét és az érdekelt méhé­szeket. hogy eszerint járja­nak el. A kombájn jelentősége a nagyüzemi gazdaságban 1945 előtt nagyüzemi mező­gazdaságról- hazánkban nem igen beszélhettünk. Igaz o« gróf Eszierházi és még néhány főúr, valamint az egy­ház hatalmas ossz.efüggő földbirtokkal rendelkezett. Céljuk azonban nem a gépe­sítés fokozása, hanem a dol­gozd parasztság végnélkül) kizsákmányolása volt. A szo­cialista nagyüzemi mezőgaz­daság ezzel szemben nem a dolgozó parasztság kizsákmá­nyolására épül. Célja, a dol­gozó parasztság munkájának megkönnyítése. Évtizedek óta a legnehe­zebb munkát mindig az ara­­tás-csénlés Jelentette a pa­rasztságnak. Ez komoly fizi­kai erőkifejtést s kora haj­naltól késő £stia tartó nehéz testi munkát jelent. Mindeze­ket figveiembevéve úgy dön­tött pártunk és kormányunk ho«v a Szovjetunióban és a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező ál'amokban már jól bevált kombájnt, Magyaror­szágon Is alkalmazni kell. A nagyszerű gép nem vált egyik napról a másikra népszerű­vé. Igaz, hogy el«ő példányai nem is végeztek kifogástalan munkát. De ebben nemcsak gyártási hibák mutatkoztak meg, hanem a kombájnveze­tők gyakorlatlansága is. Meg kellet*- ßzokni azt is hogy a kombájn csak akkor dolgozik tökéletesen, ha a gabona komba .inérettségi fokát he­lyesen bíráljuk el. Ma is találkozunk még olvan nézetekkel, melyek azt állítják, hogy a kombájn több kárt é«vnéi, mint hasznot. Mi­lyen tubák kerülnek í*t leg­többször szóba? 1. A kombájn magas tarló' hagy é- kevesebb lesz a szal­ma. 2, Nem választja külön a szalmát a törektől. így a *fi­­rek. mint takarmány, elvé»? •?. A kombájn által csépelt búza szemetes, tisztítani kell tehát tárn'ásra nem alkal­mas. 4, Nugv a szemveszte­ség. és végül, hogy drága p komba inaratás. E hibák nagvrésze valóbar megvan. Való igaz. hogv a komba in nem választja külön a szalmát a törektől. Meg {^pll jooxrp^ni qrnnhbn. boqv már az 1956-os Országos Me­­»gazdasági Kiállításon be­mutatták az új kombájn pro 'totfmisát, F,7 a gén a szalma* alvá'a«ztjs a törektől, a pely­vától' és bálába köti. Az az aggodalom, hogy a szalma kevesebb lesz, meri s kombájn magas tarlót hagy. nem állja meg a helyét. Ez attól függ, hogyan készítettük elő vetéskor a talaj* és a kombájnos milyen lelkiisme­retes munkát végez. Az el­múlt évek tapasztalatai vi­szont azt bizonyítják, hogy a talajmunka minősége állan­dóan javul és kombájnosaink minden évben nagyobb gya­korlatra tesznek szert. Az a megállapítás, hogy a kombájn búza táro'ásra nem alkalmas, valóban fennáll. De ha összehasonlítjuk az ezzel járó munkatöbbletet a ke­­reszlberakással, a hordással, vz aszlagolással, a csépléssei, megállapíthat.! ulü hogy mégis-csak könnyebb a csép­lőgépen átengedni a már zsákban lévő kombájngabo­nát, mint az előbbi munkafo­lyamatokat fizikai erővel el­végezni Néni is kell bizonyí­tani, hogv a szemveszteség mennyivel kevesebb, amikor az aratást-cséplést ez a nagy­szerű gép egy munkafolyamat alatt elvégzi. Hasonlítsuk talán össze a kéziaratással. Ott milyen munkafolyamatoknál jelent­kezik szemveszteség. Elkerülhetetlen, hogy a vá­gásnál és a kévekötésnél né­hány szem pergés ne legyen. Azután a kévéket összp kell hordani keresztekbe, amikor ízzel az. ói munkafolyamatta1 ismét előidézzük a szemper­­gést. Nem beszélve arról, ha a szalma hosszú és a kalászo­kat a tarlón végighúzzák Köztudomású, hogy az idér> milyen magas szára van a gabonának. Amikor a ke­reszthői a kévét kocsiba rak­ják ismét komniv mozgatás­nak van kitéve. Ugvanígv az asztagoláskor. Csén'^sko- a,­­asz)ágból szintén viPahegyre kerül a kéve és. két-hárnm­­vzoi-i mozgatás után jut az ’tetőhöz, illetve a cséplő­gépbe. , Úgy hiszem, józan sondol­­kozású embert nem kell arró’ meggyőzni, hogv a kévék 8— 9-szeri mozgatása nagyobb szem veszteséget okoz, mintha a kombájn a gabonát vágás után automatikusan továb­bítja a cséplőszekrénybe. A kombájn díjtételének megal­apítására vonatkozóan azt kívánom megemlíteni, hogy a kát. holdanként! 140 forintos r tulajdonképpen két-két és fél napszámnak felel meg. s ;z nem mondható magasnak A fent leírt előnyök mellett "igyelembe kell venni azt is, hogy a mez“,gazdaság dolgo­zóinak száma az ipar fejlesz­tésével lényegesen csökkent A termelőszövetkezetek több­sége a kézi aratást 100 száza­lékig elvégezni nem tudja. Éppen az a célja a mezőgaz­daság fokozottabb gépesítésé­nek, hogy a csúcs munkaidő­szakok munkaerőhiányát le­­küzdje, s a dolgozókat mente­sítse a nehéz fizikai munka alól. Ugyanakkor lehetővé tegye hogy n kukorica, a cu­kor- és takarmányrépa ebben az időszakban oly sürgős ga­zoló kapálásál elvégezzék. A fokozott gépesítésnek nem le­becsülendő eredménye az is hogy az időjárás okoz.ta gátló tényezők nagyrészét kiküszö­bölhetjük. A kombájn felsorolt jó tu­­'oidonsága ellenére sem bíz­hatjuk az aratást-cséplést ki­zárólag erre a gépre Adott­ságának megfelelően, minden termelőszövetkezét szervezze meg a munkát, mert a gabo­­"o*ré.s időszakában könnyen •'’őfordulhat. hogy 2—3 nap kedvező időjárás esetén több­­’zá.z hold gabona egyszerre érik. Ezért helves, ha vjacz­­érés idején már üzemeltetjük kévekötő arn*ó".éneinket és csak a teljes érés kezdeti idő­szakában állítjuk be a kom­irokat. Termelőszövetkéze­­h'mkben 1140 kát. hold kalá­szos van, s ebből 500 holdat *'i»ruáinaratás-o «-'érződtünk A Karcagi Gépállomás 4 kombájnt küld számunkra és o két ara'ógén ezenfelül a munka 1ó megszervezésével biztosíthatja az aratás zökke­nőmentes lebnnvolítását. NAGY TIBOR a karcagi Táncsics Tsz elnöke Kormányrendelet a kenyér­éi takarmánygabona forgal­mának szabályozásáról. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánynak a kenvérgahona és a szemesta­­karmánv forgalmának szabá­lyozásáról most megjelent nendelete értelmében kenyér­­gabonát és szemestakarmánvt ‘ovábbeladás céliára kizáró­­'ag csak a Terményforgalmi Vállalat (vagy bizományosa) vásárolhat. rHyfeJo turnus ■ Szerda I tános. Pá _ A Törökszentmiklósi Kismalomban a darálót es a famegmunkáló gépeket vil­lamosították. Ezzel a dolgo­zók munkáját könnyítették és az üzem ezen részeinek kapacitása is nagyobb lesz. — Ruttkay Éva és Gábor Miklós alakítják a fiatal mű­vész házaspárt az Éjfélkor című filmben, amelynek for­gatását — előreláthatólag augusztusban kezdik meg. — A Kenderes! Növényvé­dő Állomás 20 gépe állandóan dolgozik. Jelenleg legtöbb he­lyen a lucerna porozását vég­zik. Eddig több mint 1000 hold területen végezték el ezt a munkát, főleg a terme­lőszövetkezetekben. — Párizsban tartották meg a rózsák szépség versenyét. Francis Meilland francia rózsakertész nyerte a legszebb rózsáért járó arany­érmet. ..Sarabande'* nevű aranyszirom vörös rózsájá­val. — Naponta félezer tucat selyemharisnya készül a Hód­mezővásárhelyi Harisnya- és Kötöttárugyárban. Különréle vastagságú műselyr mból ké­szülnek a szép női harisnvák. Legújabban a nylon-készít­ményekkel kísérleteznek. — A turkevei Vörös Csil­lag Tsz-ben T. Nagy Péter növénytermesztési brigádja szorgalmasan dolgozik. 110 hold kukoricáinkat már két­szer megkapáHák. most har­­modszorra gyomtalanítják. — Jói gondozott a cukorrépá­juk is. amelyből jó termést várnak. — A Pusztakürti Állami Gazdaság sertéstelepi dolgo­zói kiváló munkát végeznek. Kiss R. Rozália és Kiss R Ferenc süldőnevelők május' ban 146 süldőnél 14 mázsa súlygyarapodást értek el. A Nap kél: 4.48 h-kor, nyugszik 20.45 h-kor. SiovFat film Az tíí ember kocáéi Igaz töténet elevenedik meg „Az új ember kovácsa'* című színes szovjet filmben, amely Makarenko azonos című re" gényéből készült. Játssza a jászberényi „Lehel*’ mozi június 27—28-ig, az újszászi „Kossuth" mozi 24—26-ig, a keskeny* filmszínházak közül a szandaszöllösl 28—30-ig. Vigyázzunk kerékpárjainkra —- könnyen akad új Qazdá]iik Szekeres Antal felháboro­dottan állított be a rendőr­ségre. — Micsoda disznósóg. ké­rem, amíg a napi munkámat végeztem, valamilyen csirke­fogó ellopta a kerékpáromat. A vele szemben ülő rendőr­tiszt egykedvűen fogadta a bejelentést. Az első. kérdése ez volt: — Lelakatolta-e kerékpár­ját, amikor arra a helyre tet­te, ahonnan ellopták? — Sze­keres Antal természetesen nem lakatolta le kerékpárját. (A szolnoki Fenyő étterem udvarán dolgozott, s ott Is hagyta a kerékpárját.) Nos, milyen tanulságot le­het levonni ebből az esetből? Azt, hogy Szekeres Antal sajnált a kerékpárjára venni ’gv 25 forintos bilincslakatot, s így könnyen elképzelhető, hogy egy kocsma udvaráról reggel 7 órától délután 4 óráig ellopják. De váltsunk csak néhány szót K. J. ren­dőrtiszt elvtárssal. — Sajnos, napjainkban igen elharapódzott blincse-* lekmény a kerékpárlopási, Néhány nappal ezelőtt az egyik éjszaka egy Vipoimal körüljártuk az italboltokat és rr ulatóhelyeket, s összeszed-* tünk vagy 20 őrizetlenül ha­gyott kerékpárt. Mondanom sem kell, hogy másnap a pa­naszosok a legnagyobb sértő­döttségüknek adtak kifeje­zést: „Hiszen csak egy poháp sörre tértem be, alig voltam ott 5 percig, a kerékpárom már el is tűnt”. Termesztésen ezek mind átlátszó, gyenge védekezéseid Az igazság az, hogy a' kerék­­párlulajdonosok hanyagok, könnyelműek, s amikor meg-* van a baj, mindegyik ártat- 1' nnak tünteti fel magát. Pe­dig kijelenthetem teljes fele­lősséggel. hogy évenként eset­leg egy olyan kerékpárlopás fordul elő, ahol a kerékpár la volt lakatolva. Ez, természeteg ' Még a bűnözők is tisztában vámnál! azzal, hogy a lezárt. Verékpárlooást a törvény sok­kal szigorúbban bünteti. TmTfTflTTT¥TfTTTffTTVTTUfmTfTfTTTTfT?1TfTTT1TTTTfTfTf?HTfT?TTUfTmTTTTTTfTTTl ^APRÓHIRDETÉSEK; Törokszcntmiklós és Vidéke Körzeti Földművcsszö­­vetkezet vevö-szolgalata .jelenti: éttermének kerthelyisége isméi megnyílt! ahol kellemes szórakozást és pihenést találnak ked­ves vendégeink. Termelői borok, magyar konyha, sörkert, hangulatos zene, tánc, Értesítés A baromfi-tojás áruforgalmi feladatokat júl. 1-vel átadjuk uk iparvállalatnak, ezért kérjük vevőinket, hogy a ktntlévő baromfi tojás gön­gyölegeket legkésőbb Július 10-lg szállítsák vissza. Cbn: MÉK Baromfifelvásárló kirendeltsége, Törokszcntmiklós. fjúnlus J8-I feladásig), l’zen Időpont után pedig MÍK Bázisraktára, Szol­nok. A fenti időponton túl visszaérkező göngyölegeknél nem a betéti árat, hanem azoknak csak a bekerülési árát tud­juk vissza térien!. Szol nőit megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ Arass kombájnnal! Knmbámara'ással 8 — 10 szazaiddal csbxdented a 125-ös piros CSEPEL kitűnő álla­potban eladó. — Zagyva rékas, László állatorvos. GYAKORLATTAL rendelkező tel házkezelőt, tejmesten azon­nali belépésre felvesz a Puszta­­bánrévl Állami Gazdaság. SZAKKÉPZETT, többéves gya­korlattal bíró cukrászt azonnali belépésre keres a Tiszafüred és Vidéke Körzeti Földműveeszö­­vetkezet, Tiszafüred. LEMEZ VILLÁS 125-ös Csepel eladó. Karcag, Kígyó u. 15. — Megtekinti telő vasárnap egész nap. A PALOTÁSl Állami Gazdaság felvesz ács és kőműveseket. Je­lentkezni lehet: a gazdaság köz­pontjában. HÁROM szobás családi ház — részben beköltözhető — eladói Szolnok. Bajnok u. 4. CSERKESZÖLLÖl gyógyfürdő vezetősége szeretettel várja az üdülni és gyógyulni vágyókat. Nyitvatartási idő: minden nap reggel 7 órától este 8 óráig. Értesítjük vásárlóinkat, hogy július 1., 2., 3.-án leltározunk, Az árusítás ezen a napokon szü­netel. Vásárlásaikat úgy eszkö­zöljék. Keletmagyarországi Pa­pír- és írodaszerértékesítő Vál­lalat 3. sz. lerakata. Szolnok, Be­­oiannisz u. 3l>. Telefon: 20—2«>. A szolnoki Szigligeti SZÍNHÁZ műsora : Június 26. este fél 8 órakor; DANKÓ PISTA Június 27. este fél 8 órakor: DANKO PISTA Június 28. este fél 8 órakor: KISPOLGÁROK # sieniveszttsége'. fl meg­­. ladt ritísftói dil/etiieied a Itomoan munkámat Június 29. este fél 8 órakor: DANKÓ PISTA Június 30 este fél 8 órakor: DANKO PISTA Vedd Igénybe a gépet, tizikat munkától ment meg) I kát. hold gabona aratása kombájn­nál: termelőszövetkezeteknek: 1 20—130 Ft. — egyéni gazdálkodóknak: 300—320 Ft. Komiiánaralásra köss szerző­dést a gépáll om ássál! A Szigligeti szirma? etöaOasai után autóbusz - vírus minden reszeee legyen kapn-tín zasarnsc es netfő Kivételévé' léi io— i srgig a szervező trodansn. Kossuth tér a. Telefon: ss—* es » «tu­na? o-tmaranai vasarnac i»— U-la es nétkSznep a. u. ib n-ig 1957, június SSa #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom