Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-23 / 146. szám
Dankő Pista a Szigligeti Színházban íc4ki emk fiit, mindenki Ott iS|j¥ß!t A Szigligeti Színház a „Daniké Pista” ^ című daljáték bemutatáséval zárja idei évadját; Eltér ez a darab a — hála a MOKÉP csuda tudja mire jó műsorbeosztása folytán éppen most, méghozzá két szolnoki filmszínházban is látható — filmbeli Dankó Pistától. Más a felfogása, más az időbeli terjedelme, mondanivalója. Dankó Pista szegedi életének egy kis darabját, művészpályájának kezdetét és felfelé ívelését, nagy szerelmét, kezdődő küzdelmeit láthatjuk a színpadon. (A fűm Dankó életének nagyobb pályáját fogja át sfb., erről külön lehetne beszélni). Nem akarom azonban elmondani a színházi daljáték meséjét sem. Az ilyesmi rendszerint ügyetlen kísérlet s untatja az olvasót, elveszd a színházi élmény elsődleges „jóízét”, zamatátj Inkább csak néhány megjegyzést az előadásról. Ahogy én láttam. A közönségnek — megfigyeltem — tetszett a színház művészeinek játéka — tapsban, újrázásban, hálás mosolyban, nevetésben nem volt hiány. Külön és többször is köszöntötte vastaps Fraknói Sári vendégművésznő játékát, kulturált, hatásosénekszámait, temperamentumos, „Blaha Lujzás“ megjelenését, Pálífy Aliz Ilonkát, Dankó Pista szerelmét alakította a színpadon kedvesen, derűs-könnyesen, élethűen, s az énekszárAai sikert arattak. Dankó Pistát Somogyi Géza vitte színpadra. A Mosoly országa Szu Csong-ja sokkal nagyobb lehetőséget adott számára az bizonyos, de azért mint Dankó Pista is rokonszenvet keltett, sőt — különösen s karzati fiatalabb hölgyközönség körében — viharos tetszésnyilvánítást is; i ■ Véleményem szerint kiemelkedő alakítást nyújtott Varga D. József Cibere szerepében. Hogy sokan jó sokáig nem ismerték fel a színpadra lépése után, az nemcsak tökéletes maszkjának, hanem főként annak volt köszönhető, hogy eredetit nyújtott, új figurát formált; Sokat kcmédiázott, de ez be is illett szerepébe. •Sajnos, nem mondható el ugyanez több más szereplőről; Kautzky Ervin pl. egészen jól alakította a fiatal, nyegle szolgabírőt a darab első felében. Hasonlóan Gellei Kornél is a polgármestert, Elemér (Kautzky Ervin) mint Dankó vetélytársamár a darabban kihangsúlyozott ellentét miatt sem — nem lehet akármilyen puhány, vagy idióta ember A harmadik felvonás első jelenetében azonban valami revűi maskara-pózban úgy lépnek be mindketten a színpadra, mintha a vicclapok „Ahisztid és Taszihó” figuráit akarnák megtestesíteni s amit a színpadom véghezvisznek, az nem egyéb olcsó rfpacsftodásnáL S ez nem az 6 hibájuk, mert ahogy a darab elején, most is a helyzetből fakadó humorral, de valóságszerűbben tudnának játszani, ha valami nem zavarná játékukat S ez nyilván a rendező, Pauló Lajosnak a darabról alkotott felfogásából ered. Hisz különben a rendező egész biztosan lenyesegette volna ezreiket a kirívó hibákat. Általában érződik a darab előadásán, hogy nincs tisztázva a műfaj a színészek mindegyikénél. Operettet, sőt bohózatot játszanak, kedves, hangulatos daljáték helyett: [ T gyanez mondható el Paál László ^ cigányprímás figurájáról. Ez az a prímás, aki Dankó távozása után kerül a banda élére, tehát nem kontár muzsikus, ha nem is olyan művész, mint Dankó Pista. Sajnos, Paál szintén valami bohózatbeli alakot formál Mucsd Jóska alakjából. Különösen ízléstelen az előadás befejezése utáni „ágálása’’ a függöny előtt, amikor a közönség kitapsolja a; színészeket; Ezt az „ötletet” valahonnan i átvették, de véleményem szerint nagyon illúzió rontó, még akkor is, ha mulat rajta a közönség egyrésze. Hiszen a siker, a taps, aj? elismerés az ilyen — bocsánat, de csak ezt tudom ismét mondani — ripacskodás nélkül sem marad el, sőt; i < (Ez is rendezői hiba!!!) Viszont nagyon tetszett Ruttfcal Ottó Tömörkény István szerepében. Szinte érezzük a háttérből is, hogy ott vám az események sodrában s együtt küzd a néppel az egyszerű emberekkel az ő igazságukért. Ruttkal játékmodora egészen jó ezekben a szerepekben, Bemyovszky Béla azt. hiszem „túljátsszak az apa tétovázását, egy kicsit tutyi-mutyi ember lesz belőle s nem olyan, aki két malomkő között őrlődik, ai lányát is szereti, de a művészi kielégülés; ábrándja is köti. (Persze ez a figura elég kiformálatlan lehet a szerzők eredeti elgondolásában te. Nehéz belőle „kihozni’* valamit.) Tetszettek a díszletek, különösen a szép tiszapartá részlet. A zenekar — Orbán Leó vezényletével — könnyedén, hajlékonyam követte a színpadi játéknál (hegedűimitáriókná! stb.) nem könnyen követhető daljáték fordulatait s jól adta vissza, festette alá a darab hamgultát; í k sszegezve: tehetséges művészgárda 'van nálunk együtt a Szigligeti Színházban, csak bánni kell tudni a tehetségükkel s megfelelőképpen felhasználni, kiaknázni azt; Még nagyon sokat várunk tőlük a jövőben — a legközelebbi színházi évadban: F. TÓTH PÁL — Bemutatkozik a 120 tagú Kisdobos Együttes — TÖRÖK UÖRINCÍt$ turkevei tanárnő leveWt nézegetem. A következőket írja: „Felejthetetlen élmény volt számunkra a Szolnoki Űttörőház Kisdobos Együtteséneik vendégszereplése a turkevei kulturotthonban.’• A későbbiekben pedig így ír az együttes számairól: „Hogy mi volt a legszebb? Az abaúji csárdásnál azt hittük az, — a kisújszállási csárdásnál már ugyanazt állapítottuk meg —, lélegzetállító volt a „Cigánytánc” és fokozhatatlanul szép az „Ajándék” c. kompozició.” Ha a turkeveiek nem, talán a szolnoki közönség mégis eldönti majd, melyik o Kisdobos Együttes legművészibb műsorszáma. Bár nehéz dolguk lesz a szolnoki színházlátogatóknak is, hiszen ahol csak felléptek eddig a kisdobosok, mindenhonnan áradt az elismerés. Mielőtt mégis tippelésbe bocsátkoznánk, hadd szóljunk egy pár szót az együttes születéséről. Régi, 1953 óta húzódé küzdelem, próbálkozás, sikertelen kísérletek eredménye az együttes létrejötte. 1957-ben a Jászság három közismert művészetrajongója találkozott egymással Szolnokon, Bakki József zeneiskolai igazgató, Várszegi Mártonná énekkarvezető és Horváth Gyula tánctanár, Mindhárman Jászberényből, illetve Jászjákóhalmáról ismerik már egymást, ahol mindhárman együtt működtek. ÍGY JÖTT LÉTRE ez év elején a 130 tagú együttes, az Úttörőhöz 17 tagú tánccsoportjából a Bartók Béla Zeneiskola 21 főből álló zenekarából és a Beloianniszvcti általános iskola énekkarából. Hosszas fáradozás után jutott el odáig az együttes, hogy' holnap önálló esttel lép a közönség elé a Szigligeti Színház színpadán. Az együttes fő erőssége a tánckor. A tánccsoport tulajdonképpen négy éve működik, habár az indulók közül csak öten, táncolnak: Hatvani Manci, Szekeres Marika, Fábián Lajos, Fekete István és Tóth István. — A tánccsoport repertoárjában verbunkós ütemű csárdásoktól a balett határát súroló táncdrámáig mindent megtalálhatunk. CSAK NÉHÁNYAT mutassunk be. A névadó táncot, „A Kisdobos"-t. A Kisdobos táncdráma, az 1849-es szabadságharcból meríti témáját A kisdobos (Guba Miska tánc* előadásában) és a strázsamester (Fábián Lajos) tábortűznél heverésznek. A zenekar a „Krasznahorka büszke várát’1 játssza és kísér az énekkar szólóéneke. Majd a zenekar és az énekkar verbunkósba csap át, mire a strázsamester olyan táncot jár, hogy a kisdobos csak ámul rajta. Megpróbálja megtanulni, de kürtszó harsan, s a strázsamester kivont karddal, a kisdobos pergő dobbal csatába rohan. ölében hozza újra színpadra a strázsamester a sebesült kisdobost, aki a zászlót megcsókolva leheli ki életét a hazáért. A kiséret (zene és énekkar) a „Mi piroslik ott a síkon, a távolban''-t játssza a strázsamester pedig lassú tánclejtésehkel, kivont karddal visszasiet a csatéba, hogy harcoljon hősi halált halt bajtársa helyett t*. A KISDOBOS-t Molnár István verbunkjaiból Horváth Gyula, az együttes művészeti vezetője jászj&kóhalmi táncmotívumokkal koreografiálta. Ugyancsak jászsági tánc az Ajándék”, melynek „Tükrös szív” című részét Faragóné, jászárokszállási pedagógus gyűjtötte. A számot jászsági népviseletben táncolja az együttes. (A jászsági ruhákat Szekeres Józsefné vezetésével a Szülői Munkaközösség készítette el). A táncszámok nagyrésze kunsági és jászsági népgyüjtésből származik. A kisújszállási csárdás például még ötödik fellépését ünnepli mindössze. — „A kanászélet tánctrió‘‘, az „Abaúji csárdás” — mellyel a siker útjára lépett a tánccsoport — s a „Kisdorogi «er butik' (Szép Károly szólótáncában) mind-mind népművészetünk gyöngyszemei a kisdobosok kitűnő tolmácsolásában. A zenekar 15 hegedűből, 2 csillából, 2 klarinétból, 1 fagottból és egy gordonkából tevődik össze. A tánc és énekszámok kíséretén kívül két önálló számmal lép a színre. Előadják — először közönség előtt — a Weiner hangszerelésü Bártók gyermekdalokat, és Bach — Friedrich „Andantino” müvét. Szpiro Stefán Mozart: Szonáta hegedűszólója a legkulturáltabb zenekedvelő számára is művészi élményt nyújt, csakúgy, mint Nagy Kati Dancla: Premiere szólója. AZ ÉNEKKAR „Kicsinyek kórusa”, a Kisdobos Együttes első száma a műsorban. Bartók: Ne menj el, — Legénycsúfoló alkotása s Kodály: Katalinka. — Lengyel László három hangból összetevődé utólérhetetlen remekművét szinte hiánytalanul művészi előadásban hallhatja a közönség. Egyelőre csak ennyit szűkszavúan. Holnap a Szigligeti Színházban úgyis többet mond ennél a két legkisebb dobos, Horváth Iduka és Guba Miska „Zsebkendői-játék” tánca, Papp György Dancla: Air Varié hegedűszólója s az énekkar megragadóan előadott kórusszámai. BORZÁK LAJOS irrnttttttTftfTnfTtftttttttltftTTtTTtTtftmftttttTftttnttffttttttttTtTfttTftfttttl IttfttfffttTttfTttttfttTffttttttTnnTttTTtTtntTfTttfftfTfttfTtTtTtTTTmtttTTtfTtTlI , KONTRA, VIDÁM Biztosan kalauz volt... (Csendélet egy szolnoki italba’t úgy fizetés táján.) előtt, |-qt IXJ ITALBOLT EZEN NEVET PARIS Apa és fia ülnek a taxiban, amely útja közben érinti a Gaumartin-utc&t, A fiú csodálkozva kérdi: ■— Papa, mit csinálnak esek a nénik az utcán? Az apa buzgón magyarázza, hogy a nénik várják a. férjüket, akik a közelben dolgoznak és mindjárt jönnek. A soffőr hirtelen hátrafordul és beleszól: — Nem igaz. Ezek k.. .k, A fiú tovább kérdezősködik: — Mondd, papa, mi az, hogy k-----? Az apa buzgón magyarázza, hogy azok olyan nénik, akiknek sok férjük van. A gyerek fáradhatatlanul tovább érdeklődik: — De hiszen akkor nagyon sok gyerekük van. És mi lesz t gyerekeikből? Az apa dühös pillantást vet i vezetőre: — Taxisofőrök lesznek belőlük! — Nős, vagy nőtlen? — Azt hiszem, hogy ezt a kinézésemből már meg lehet állapítani. KÉMÉI V FALAT Két rendőrkutya beszélget. — Mi történt veled? — kérdi az egyik a másiktól, amelynek be van kötve a pofája. — Túl navy hévvel kaptam egy tolvaj lábába. j~ És? Pisztoly volt nála? — Dehogy, Fából volt a lába. MARK TWAINEŐL MESÉLIK Mark Twainról, a kiváló amerikai numoristától megkérdezték egvszer. melvik a kedvenc hangszere. Mark Twein így válaszolt: — Egyetlen ban-szert se becsü1?-'- nnylra. mint a zongorát. Ugvartis egy zongora megmentette az életemet. Gyermekkoromban óriási árvíz volt szülővárosomban. Amikor a viz már elsőemeleti lakásunkat is elérte, apám egv fiókos szekrényre ült és azon sodródott lefelé a folyón míg ki nem fogták___ —* De mi köze ennek a zongorához? — vetették közbe. •— Én zongorán kisértem a2 apámat, *— felelte Mark igaza van — Aztán, ha a házzal kés szén vannak, kedves csővezető úr, legyenek olyan kedvesek, öntözzék meg a muskátlijaimat is. — Most már egészen a javulás útján van. A karja még ugyan erősen dagadt, de ez engem nem izgat. — Cc. . Engem sem izgatna, ha a doktor úr karja volna ilyen dagadt, REkomra, SZUPkoisira ZÚGÓ FEJJEL, rovom az utcákat. Befordulok az egyik sarkon, szemben velem egy hirdetcoszlopon hataU más betűk hirdetik: Dankó Pista. Megkerülöm a, hirdetőoszlopot, a másik oldalán ugyancsak: Dankó Pista. A házak falán: Dankó Pista. Moziplakát: Dankó Pista. Színházplakát: Dankó Pista. Mindenütt és mindenkor: Dankó Pista, Brrr .,. Ezt nem lehet kibírni. Szórakozni szeretnék. Vörös Csillag Mozi: Dankó Pista. Tisza Mozi: Dankó Pista. Szigligeti Színház: Dankó Pista.. Jujj!... Gyerünk valamelyik mulatóba: Halászcsárda. teli cicával. Nem is eggyel, meg kettővel, hanem százzal. Belépek a Nemzeti Étterembe: Éppen most van a nap lemenőben. Ö, te szentséges úristen..-. HOVÁ MENJEK? Hopp! Megvan. Tisza Szálló! Rohanok, mint Nurmi annak idején. Vesztemre. Olyan hideg ott a szobor, hogy a Mirelité nudli elbújhatna szégyenében. Nem, ezt n m lehet kibírni! Kiloholok a Tisza partra, merengve nézem a sárgáson kavargó vizet. Végre csend, hamisítatlan csend! De nem. Cigányzene jut el a fülemhez: a halászcsárda cicái nyalogatják a Tisza Szálló hideg szobrát. Biztosan melegük van. Ismét futok. Most már haza. Igen. ez lesz a legjobb! Bekapcsolom, á rádiót, és vugi-bugit hallgatok! LIHEGVE ROSKADOK az agyamra. Sötét van a szobámban, csak a rádió macskaszeme világit. No, tessék, macskaszem! Behunyom a szemem és úgy keresek egy állomást. Szünetjel, a bemondó beszél és aztán... ...Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány! . Rápillantok a skálalapra: a noviszádi rádió. Idegrohamot kapok, össze akarom tömi a rádiót, de meggondolom. Inkább kikapcsolom, végigdűlök az ágyamon. Elalszom és álmodom, de milyen szörnyűségeket. TALÁLKOZOM Dankó Pistával, a Dankó Pista országban, a Dankó Pista városban, a Dankó Pista étteremben. Dankó Pista a pincér, aki elém tesz egy étlapot, amelyen Dankó P sta ételek vannak. Kérem, hogy hozzon valamit. Hoz is egy adat szűzérmét Dankó Pista módra, Dankó körít-ssel és valódi kőbányai Dankó sörrel. Fizetek a főiirnak, nki szintén Dankó Pista. Ránézek a prímásra, aki ugvavr-ak Dankó Pista, s éppen egv csomó tarka cicát terelget. Ezt már nem bírom tovább, felakasztom magam egy olyan kötélre, amelyet a Dankó Pista textilüzem gyártott. Lelkem elválik a. testemtől. A lelkem beül eűV heli-, kopterbe, hogy az a pokolba vigyen. A vezető Dankó Pista,, Keservesen elsírom magam és a lelkem ismét testet ölt, 1 Erre felébredem. KOVÁLYGO FEJJEL üldögélek az ágyam szélén, Eszembe jut a MOKÉP és felnézek a plafonra.., ■. ■ igen. A Szigligeti Színház bemutatta a Dankó Pistát. Ez jó. Most jön: Vörös Csillag Mozi kontra, Tisza Mozi re* kontra. Hogy hol a szupkontra? 1 Hm. Egyszerű. Még a mai újságban is erről, otvasá nak, méghozzá két helyen is.-,. i, =s kim*« m Tűzoltó vice Gyerünk, emberek, bent még egészen üres!
