Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-23 / 146. szám

fígy Hfr a ’-"Wanummmm*í«0«ima Hz eurépai monopóliumok és a „közös piac keresztrejtvEhy mindenki érdeke, mert... VASÄRNAP: A holland kormány hiva­talos közleményt adott ki. amelyben bejelentette, hogy részlegesen feloldotta a ke­reskedelmi korlátozásokat a Kínái Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­sággal. A holland kormány e határozata előtt csaknem két héten át tanácskozott a belga kormányhatóságokkal. HÉTFŐ: Nobuszuke Kisi japán mi­niszterelnök repülőgépen Washingtonba utazott, hogy ott Eisenhower elnökkel és az Egyesült Államok több más vezet»! i ével tárgyalásokat folytasson. A japán minisz­terelnök három napot töltött Washingtonban, maid New- Yorkba és Los Angelesbe utazott. Tokióba július 1-re várják vissza. KEDD: Kedden délben Otto Grote­­wolhnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter­­elnökének hivatali helységé­ben megkezdődtek a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányküldötteinek tárgya­lásai: Otto Grotewohl mi­niszterelnök és Jozef Cyran­­kiewicz, a Lengyel Népköz­­társaság miniszterelnöke ki­cserélték nézeteiket a két or­szágot közösen érdeklő prob­lémákról. SZERDA: A jordániai kormány há­rom hónapra felfüggesztette a parlament munkáját. Az intézkedést nem indokolták, A kormány két órahosszat tartó rendkívüli ülésén Husz­­szein király elnökölt. A Minisztertanács később is­mét összeült és még az éjjeli órákban is folyt a tanácsko­zás. A kormány szóvivője sze­rint az ülés „jelentőségtel­jes'1 volt. CSÜTÖRTÖK: Csütörtökön elutazott Hel­sinkibe a magyar nőmozga­lom négytagú küldöttsége: Vass Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Fehér Lajosné, a Nőtanács helyet­tes titkára. Kovács Tiborné, a Nők Lapja főszerkesztője és Szilágyi Éva, a lap munka­társa. A magyar küldöttek résztvesznek a Nemzetköz^ Demokratikus Nőszövetség Helsinkiben június 22-27 kö­zött tartandó tanácsülésen. PÉNTEK: Az ENSZ ázsiai és afrikai tagállamainak csoportja kü­lön ülésen foglalkozott az al­gériai kérdéssel. Az ülés után a csoport közleményt adott ki, amely szerint meghallgat­ták Ben Abud marokkói nagykövetnek, a csoport «''nő­kének beszámolóját az ENSZ főtitkárával folytatott megbe­szélésről. amelynek során egv algériai nemzetközi vizsgálat lehetőségéről volt szó. A cso­port állást foglalt amellett, hogy küldjenek ki nemzet­közi bizottságot a legutóbbi algériai események és az or­szág helyzetének megvizsgá­lására. SZOMBAT: A japán vasúti munkások 2-1 órás bérsztrájkia a sztráj­kolok győzelmével véget ért. A vasútigazpatóság jóváhagy­ta a bérek emelését és vissza­vonta a sztrájkolok ellen ho­zott fegyelmi intézkedéseket. (Folytatás.) — Megmarad még az amerikai gépgyár tó mo­nopóliumoknak egy elég nagy és erős csoportja, amely szá­mára a hat nyugateurópai ország zárt vámuniója lát­szólag bizonyos hátrányokat jelentene. A valóban lehetsé­ges veszteségeiket azonban bőségesen kárpótolják azok a nagy előnyök, amelyeket ezek, valamint más mono­póliumok a „közös piac“ ter­vezetének megvalósításától remélnek.­Arról van szó, hogy az amerikai iparcikkeket Nyu­­gat-Európában az amerikai monopóliumok nyugateurópai fiökváll adatai adják el. A hi­vatalos amerikai statisztika szerint az Egyesült Államok közvetlen tőkebefek tetése a „közös piac" hat országában az 1950. évi 633 millió dol­lárról 1955. végéig 1.154 mil­lió dollárra, azaz 82 száza­lékkal emelkedett. Ebből az összegből 385 millió jut az olajmonopóliumokra, s ezt az összeget főleg nyersolajfino­­mító-üzemekbe fektették. 558 milliót pedig feldolgozóipari vállalatokba, főleg az elelkiro­­technikába és a villamos-gé­pek gyártásába, gépkocsigyá­rakba, különféle ipari, mező­­gazdasági, irodai és egyéb be­rendezések gyártásába. E vállalatok reális jelentősége jóval nagyobb, mint ahogy a felsorolt adatokból elképzel­hetnénk. Az „Economic’“ cí­mű angol folvírat adatai sze­rint az a termékmennyiség, amelyet az egyes nyugat-európai orszá­gokban az amerikai társa­ságok fiókvállalatai, az európai-amerikai vegyes cégek, valamint az ameri­kai vegyes cégek, valamint az amerikai szabadalmak alapján dolgozó európai gyárak termeltek, négysze­rese az Egyesült Államok­ból importált árumennyi­ségnek. Milyen előnyöket jelentene ezen vállalatokra nézve a nyugateurópai országok kö­zötti kereskedelemben a vám­­koriátozások megszüntetése? Ez a következő példából tű­nik ki: eddig a Nyugat-Né­­metországban lévő ..Adam OppeT“ autógyár (az amerikai ..General Motors" tulajdona) és a „Ford Werke“’ autógyár (a ..Ford Motor Company,, fi­ókvállalata) termékeit nem tudta vámmentesen exportál­ni egy nyugateurópai ország­ba sem. A „közös piac“’ ter­vének megvalósítása után nemcsak Belgiumba. Hollan­diába. Luxemburgba. Fran­ciaországba és Olaszországba szállíthatja vámmentesen termékeit, hanem Algériába. Francia-Nyugat-Afrikába és a Belga-Kongóba is. így tehát arról van szó. hogy a Nyugat-Európában lévő amerikai vállalatok számá­ra jelentősen kibővítik az értékesítési piacokat, s egy­ben e vállalatokat új pozí­ciók elfoglalására használ­ják fel a nyugateurópai or­szágok gyarmatain. A hat nyugateurópai or­szág közötti kereskedelemben a vámakadályok megszünte­tésének egyik következmé­nye lehetne az illető orszá­gok piacaiért folyó harcban. Az amerikai monopóliumok azonban ezt a távlatot egy­általán nem veszik komo­lyan. Először is. ami a nyu­gateurópai monopóliumokat, mint a belső piacért folyó harcban az Egyesült Államok potenciális vetélytársait ille­ti. itt megbízható védelmi eszköz van: az Egyesült Ál­lamok igen erős védővám rendszere. Másodszor a „kö­zös piac“’ országai közül az Egyesült Államok szempont­jából valamennyire is komoly vetélvtárs csupán Nyugat- Németország lehet. Ugyanek­kor Nyugat-Németország po­zíciója a nem európai piacokon a más kontinensek terméke­ire vonatkozó behozatali vá­mok növelése folytán — ame­lyet a ..közös piacra’“ vonat­kozó megállapodás előirá­nyoz — még gyengülhetne is. A nyugat-németországi társa­ságok a nyersanyag nagy ré­szét ugyanis más kontinens­ekről kapják. Másrészt Nyu­gat-Németország. viszonzásul azokért a kato­nai, politikai és gazdasági előjogokért, amelyeket a „közös piac” létrehozásával kapcsolatban kap, kétségte­lenül garanciákat adott az Egyesült Államoknak (ter­mészetesen titokban) arra vona£kozólag, hogy tiszte­letben tartja az amerikai monopóliumok Nyugat- Európán kívüli pozícióit. A Nyugat-Németorszás és az Egyesült Államok kon­szernjei közti közvetlen kap­csolatoknak az utóbbi évek­ben végbement jelentős erő­södése Is arról tanúskodik, hogy az adott esetben meg­egyezés van az amerikai és a nyugat-németországi mono­póliumok között a világpia­cok felosztására. Végül har­madszor, e, nyugatnémet kon­­kurrencia a legnagyobb ve­szélyt nem az Egyesült Álla­mok, hanem Anglia számára jelenti, különösen a Brit Bi­rodalom országainak piacain. Az angol kormány kísérletei, hogy „a szabad kereskedelmi övezet’“ létrehozása utján si­etve elejét vegye a „közös piac" nem kívánatos követ­kezményeinek. arról tanús­kodik. hogy ez valóban így van. Ám az, ami az adott esetben Angliát nyug­talanítja, az amerikai mo­nopolistáknak, — akik leg­nagyobb vetélytársuk, az angolok elleni harcban a nyugat-német konszernek személyében erős szövetsé­gessel rendelkeznek, — csak örömet okoz. Ezzel kapcsolatban feltét­lenül emlékeznünk kell ar­ra a cikkre, amely a „Busi­ness Week“’ című folyóirat­ban 1953 októberében „A vi­lág 25 év múlva“’ címen je­lent meg. A cikk mintegy körvonalazza az amerikai monopóliumok külső gazda­sági terjeszkedésének generá­lis tervét az 1975-ig terjedő időszakra. Többek közt elő­irányozza a világ három fő befolyási övezetre való fel­osztását. Az első, a legkiter­jedtebb „amerikai övezet", magábanfoglalja Észak- és Dél-Amerikát. a Közel-Kele­tet, Afrika és Ausztrália je-a lentős részét. A második, „eu-J rópai övezetet’“ Nyugat-Né­metország rendelkezésére bo­csátják, a harmadikat, a „ke­letit" pedig a japán monopó­liumokra bízzák. Ne feledjük, hogy a hat nyugateurópai or­szág „közös piacának’“ jelen­legi tervei ebben az övezet­ben túlnyomó szerepet szán­tak a nyugatnémet monopóli­umoknak. így tehát az amerikai im­perializmus a „közös piac“’ tervét támogatva távolabbi célokat követő politikából in­dul ki. A kapitalista táboron belüli befolyása növelésének alapján nemcsak a nyugateu­rópai ‘országokat akarja még erősebben a katonai tömbök bilincsébe verni, hanem je­lentősen fokozni akarja a terjeszkedést a világpiacokon is. in q 1 / 3 ül r*1 I *fl sk\ vie 7 L 8>~ 9t p 10 /l m “ft p i R, m p ■■■■ Kosta ■■■■ mmmm Ií t ■1 13 IMI 14 V 15 0 ti f'l y ff f §3 fi 19 SFi •»hb 20 T~ Bflaa mássá ss: 2V mama ■aa* be a» ■ Hl 23 N T *p SS 2» 25 ft ■IMI aaea miemm n ß 29 S" im mmmm 30-1 SMW9 a HAM isis 3r h « 1 ü 33 Ili! if *** 1 :!p r 35 *’tTV T* M t t 3) ■«•a :::: i«ai 38 L 39 r> h lif! 4r) k A . zsss «»"Z % 1 SBRI ■■■■ 45, ÖK' T TV Ö K i 4ti ii 4, ö m 48 JU üli 49 f) /V' if-r 2fH ISS 5H HR ■■■« ■na 52 nas ■aac mmmm MIS t 54 m E ,,Atlanti ellentétek“ „Az atlanti ellentétek” címen Joseph Gaiagher. az ismert külpolitikai hírmagyarázó a Sunday Dispatch-ben kifejti, hogy az atlanti tömb, amelyet 15 nyugati ország úgynevezett védelmi szerveként a félelem légkörében hoztak létre, most került fennállása óta a legsúlyosabb válságba. A 15 tagállam katonai szakértői — írja Gaiag­her — a jelen pillanatban uj atomháború költségvetésén dolgoznak. A cikkíró hangsúlyozza, hogy ez heves nézet­eltérésekre és vitákra adott okot a tagállamok között. MEGALAKÍTÁSA után a NATO eleinte valóban erősö­dött, az utóbbi időben azon­ban versengés és nézeteltérés ütötte fel a fejét tagjai kö­zött. Anglia és Franciaország valósággal e nemzetközi szer­vezet „fenegyerekeivé” vál­tak. A viták egyik forrása az. hogy az amerikaiak és a né­metek ellene vannak annak az angol tervnek, amelynek értelmében 30.000 emberrel csökkentették az angolok Eu­rópában állomásozó hadere­jét. Franciaországot viszont azért bíráliák. mert anélkül, hogy a NATO-t megkérdez­te volna, csökkentette euró­pai haderőit, hogv Afrikába küldje őket harcolni. Francia­­országot a maga során mély­ségesen elkeseríti az ameri­kaiak magatartása a szuezi kérdésben: a franciák attól tartanak, hogy az amerikaiak végül beavatkoznak az algé­riai harcokba. AZ ANGOLOK és a fran­ciák jól látják, hogv az ame­rikaiak kiszorítják őket és sértődöttségüket még fokoz­za. hogv az F"vésőit államok mindezt igen tapintatlanul haltja végre. A NATO-ban ugyanis alapelv, hogy ame­lyik ország a legtöbb embert és a legtöbb pénzt adja. azé a főparancsnokság, az gyako­rolja a legnagyobb befolyást. Az Egyesült Államok, a vi­lág leggazdagabb országa, — képtelen megérteni az euró­pai mentalitást, nem látia be. hogy az európai országok sa­lát érdekeikkel is törődni akarnak. Dulles ki is jelen­tette. hogy a ..nacionalizmus“’ Amerika célkitűzései szem­pontjából a kommunizmussal egvforma veszélyt jelent.. Ugyancsak kényes kérdés, ami súlyosan megzavarta a tagállamok összhangját a „fontainebleaui Führer" — így hívják Franciaországban Epéidéit — ügye. Hogyan ke­rült Speidel olyan magas polcra a NATO ranglistáján? A dolognak az a háttere, hogy a NATO-nak 12 hadosztálya hiányzik még abból a har­mincból, amelyekre, vélemé­nye szerint. Európa megvé­déséhez szüksége van. Nyu­gat-Németország vállalta. — hogy felállítja ezt a 12 had­osztályt. Ezért kellett a fran­ciáknak beleegyezniük abba. hogy az általuk annyira gyű­lölt német megszálló tábor­nok vegye át a NATO euró­pai szárazföldi haderőinek pa­rancsnokságát. Vizsgáljunk meg egy másik ellentmondást is. — A N A T O-nak az hiva­talos álláspontja, — hogy a Nyílhatnak nemcsak pajzs­ra, de a megfélemlítés fegy­verére is szüksége van. Ezért azután fenn akarják tartani az összes hagyományos fegy­vereket. de ugyanakkor az atombombát és a hidrogén­bombát is be akarják sorolni fegyvertársukba. Ez megdup­lázza az érdekelt országok katonai költségvetését Már­pedig Anglia és Franciaor­szág. — hogv csak a két or­szágról beszéljünk — az utób­bi években erősen fogukhoz verik a garast. A legkorsze­rűbb katonai elképzelések hí­vei. így azután összeütközés­be kerülnek egymással. NÉHÁNY NAP múlva a NATO szakértői közölni fog­ják a tagállamokkal, hány emberre, mennyi pénzre lesz szükség az elkövetkező 2—3 évben. A NATO azonban egyelőre még nem parancsol­hat. csupán ajánlhat bizo­nyos intézkedéseket. Ki tud­­ia azonban, rr-kkora terheket ró maid tagállamaira? Ha fi­gyelembe vesszük, hogy az el­múlt évben a tagállamok 19 milliárd dollárt költöttek fegyverekre és katonákra, előrelátható, — hogy súlyos nénzüpvi terhekkel kell meg­­birkózniok. Vajon meg tud­­nak-e rP"!o egyezni a költse gek viselésében? VÍZSZINTES: A beküldendő rész kezdete; A zavar, szégyelősség ki­fejezője. 12. Nem azon; 14. Vörösmarty Mihály verse; 18. Felülvigyázó. 20. Régi betegbiztosító rövidítése. 21. Szarvasfajta. 22. Alap (Ilyen mondat la van.) 23. Pest megyei község. 25. ök ünnepük névnapjukat július 26-án. 27. Cukrászkészítmény Is. 28. Testrész. 30. I. E. N. 31. Számtalan; 23. Mutatószó. 33. Hét vezér egyike (fone­tikusan). 34. Női név. 36. K. Ü. S; 38. G! R! 40. Késel. 41. Veszélyes zóna. 43. Gyufában van. 44. Múltidőt jelzi. 45. Szállodai felszerelés névelő­vel. 47. Libahang (ékezet hiány); 48. Fényezöanyag. 49. Magafelé húz hirtelen; 51. Manó keverve (ékezettel). 53. Mérges gáz. S5. A beküldendő rész (V. része, (utolsó kockában két betű). Beküldendő: vízszintes 1, A beküldés határideje: június 27. — A rejtvényfejtők között könyveket sorsolunk ki. A he­lyes megfejtést és a nyertesek nevét június 30-1 lapszámunkban közöljük. FÜGGŐLEGES; 2. Időhatározó. 3. Vissza: — szülői 4. Színvonal. 5. írószer. 6. Pest megyei város; 7. Történetek (régi). 8. Téli közlekedési eszköz; 9. E. E. NY. 10, Azonos mássalhangzók. 13. A beküldendő rész II. része. 15. Mutató szó gyerekesen, jfi. Arab állam. (17'jA beküldendő rész IH. rész«. iSl ... De Janelró. 22. KÖZSég; 24. Névelővel női név. 26. A beküldendő rész V; része; 27. Kánikulai 29. Már találkoztunk vele (mutatószó). 31. Része az egésznek: 35. Helyhatározószó. 36. Mókus eledel, vissza. 37. Németországi vidék. 39. Egy keverék. 41. Ezé a jövő. 42. Angyalföldi gyermeké: 43. Afrikai lakos. 46. Vissza: állat. 48. Mértani fogalom. 50. T. A: NY. 51. Tagadósző angolul. 52. Fosztószó. 54. Nagyfajtal Uhui. 55, függőleges 13, 17, 26. TISZA VIDÉK re j t vény szel vény Mindenki érdeke, mert... A június 16-i számban megje­lent Egy kis irodalom c. kereszt­­rejtvény helyes megfejtése a következő: — Ady emlékezete, Horger Antal úr, A kis béres, Az Apostol, Munkát. Helyesen fejtették meg: Cson­tos Béla, Katona István, Rigó Zoltán, Csendes Csaba, Molnár Lajosné, Törőcsik Ilona Szolnok; Horváth Gáborné, Pádárné Kis Róza Jászapáti; ifi. Csepka Béla Jászberény; Szilváéi Eszter, Bu­ga Piroska Kunhegyes; Tamás József Tiszaörs; Balogh Regina Ujszász; Nagy István Török­­szentmiklós; Mészáros Erzsébet Homok. Könyvet nyertek: Molnár La­josné Szolnok, Csontos Béla, Szolnok, Tamás József Tiszaörs, Nagy István Törökszentmlklós, Mészáros Erzsbéet Homok. vidékieknrk (A könyvet tán küldjük.) pos-Sakkélet Vezetii DALKÖN. A Magyar Sakkszövetség országos értekezlete megszerkesztése sfb. Június 16-án, vasárnap Buda­pesten tartotta országos értekez­letét a Sakkszövetség, amelyen a budapesti és megyei alszövet­­ségek küldöttei vettek részt. A Sakkszövetség részéről dr. Bojta B. tartotta meg beszámo­lóját. Ismertette az értekezlet tárgyát, hozzászólásokra vála­­szolt. A gyűlésen megvitatott problé­mák kitértek a gazdasági-, minő­sítések-, átigazolások-, ifjúsági sakk megszervezés-, versenybí­rói és edzői teendők-, kormány­rendeletek ismertetése-, évi ver-10. SZ. FELADVÁNY (dr. Páros Gy-tól) A J témakörből i b c d e ♦ q Matt 2 lépésben feladvány feloldás-lekötés ahol a kulcslé­való, senynaptár kérdéseire. A vidéki sakkozás intenzívebb megszervezése és színvonalának emelése szintén elsőrendű kér­désként szerepeit, a vidék jogot kapott arra. hogy az országos bajnokságban, az eddigi Két csa­pat helyett, három »esetleg négy) egyesülettel képviseltesse magát. A megyei alszövetségek legfon­tosabb feladataként — a vidéki sportkörök felmérése, a válasz­tások előkészítése, áldozatos miinkával a vidék! sakkozás egészséges fejlesztése, egységbe kovácsolása — lett megielölve. pés (elsőlépés) feloldja az egyik figurát, ugyanakkor leköti a má­sikat. A múlt rovatunkban megjelent 9. számú feladvány" megfejtése: 1. Vg2 ! • Capablanca mondta; A szóra­kozásból űzött sakk is jegyen küzdelem. Tudását csak az gya­rapíthatja tartósan, aki az összes szellemi képességeinek latba ve­tésével küzd. — (Megjegyzésünk hozzá. A néhai világbajnok meg­állapítása az élet bármely terü­letére is vonatkozhat. Létünk küzdelem, ahol a nagyobb akti­vitással tevékenykedő sokkal in­kább elérheti célját.) fr*®®***»©**»««* Törökszentmiklós és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet vevő-szolgálata jelenti: éttermének kerthelyisé ge ismét megnyílt! ahol kellemes szórakozást és pihenést találnak ked­ves vendégeink. Termelői borok, magyar konyha, sörkert. hangulatos zene. tánc. w«w»M4«twew>e«»M fc i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom