Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

lAKÜl?Ql\}\KAßAH\ wmmaMtÉtUUUm KÜLPOLITIKAI NAPTÁR VASÁRNAP: Londonba érkezett a Ma­lájföldi Szövetség kormány- küldöttsége. hogy tárgyaláso­kat folytasson az angol kor­mánnyal Malájföld függet­lenségével kapcsolatban» . A tárgyalások célja, hogy az an­gol kormány 1957 augusztus 31-től kezdve szélesebbkörű függetlenségeit nyújtson a Malájföldi Szövetségnek» HÉTFŐ: V» V» Kuznyéoo^i a Szovjet külügyminiszter első helyet* tese május 13-án fogadta Ro* bertsont. az ENSZ főtitkárhe­lyettesét és Kraszkevicsot, az ENSZ-titíkárság személy­zeti osztályának helyettes ve­zetőjét és megbeszélést foly­tatott velük» Utána Kuznye- cow villásreggelit adott Ro­bertson tiszteletére; KEDD: Kedden tartották a folke- ting (az egykamarás dán par­lament) választásait. Az 1953- ban elfogadott ui alkotmánv szerint 179 tagot kell válasz­tani a folketingbe. közülük a Farörer-szigetekről és Grön- landból kettőt-kettőt. A vá­lasztásokon Dánia itommu- nista Pártja, a Szociáldemok­rata Párt. a Venstre Párt, a Konzervatív Párt. a Jogállam Párt és több más part vett részt. SZERDA: Capetowban tárgyalások folytak a Délafrikai Unió ve­zérkara és az afrikai Birtok­kal rendelkező gyarmati ha­talmak vezérkarainak képvi­selői között. A hírek szerint egy olyan afrikai katonai szö­vetség megkötéséről tárgyal­tak. amely belekapcsolódna az Északatlanti Tömbbe. Az 5 ui tömb szervezői olyan ag- , resszív'csoportosulást akar- ‘ nak létrehozni, amely képes \ legyen elfojtani az afrikai né­pek nemzeti felszabadító mozgalmát. CSÜTÖRTÖK: Miután MacMillan angol miniszterelnök kijelentette, hogy Anglia beszüntette a Szuezi-csatorna bojkottálását, az angol hajótársaságok rádió utján utasítást adtak mintegy 40 hajónak, hogy változtassák meg útirányukat: Az utasítá­sok szerint a hatók a Szuezi csatornán átkeltek. PÉNTEK: A HIAG nevezetű SS Baj­társi Szövetség tervezett nyu­gatberlini találkozóját a sze­nátus a lakosság tiltakozására kénytelen volt betiltani. Lln- schitz szociáldemokrata bel­ügyi szenátor előzőleg még kijelentette, hogy ..A HIAG demokratikus szervezet’1» s a szenátus saját kezelésében lévő vendéglő termeit bocsá­totta volna az SS találkozó rendelkezésére. SZOMBAT: A legújabb fejlemény az is­mét gyorsan pergő szuezi ese­ményekben Franciaországnak az a kérése, hogy hétfőre hív­ják össze a Biztonsági Ta­nácsot és vizsgáliáK meg a szuezi kérdést. A francia kor­mány elhatározása különösen azért váltott ki nagy megle­petést. mert mint ismeretes, a brit kormány éppen a minap szüntette meg a csatorna boj­kottját» A hidegháború forrásainál (Folytatás) Truman emlékirataiból tel­jes világosság derük hogyan szakított Washington Roose­velt politikájával. Lényegé­ben ez valóságos politikai összeesküvés volt. Truman tagadja az összeesküvést, sőt azt állítja, hogy az Egyesült Államok háború utáni politi­kájában tulajdonképpen a Hegyi beszédet, — az ellen­ség iránti szeretetről szóló ta­nítást akarta megvalósítani. A könyv azonban a szerző akarata ellenére feltárja az igazságot. Kérdés: Mint as amerikai —szovjet együttműködésre irányuló Roosevelt-féle politi­ka ellenzője» miért utazott Truman Potsdamba és miért ismerte el hivatalosan is ezt a politikát a Németországról szóló potsdami egyezmény aláírásával? Felelet: »Arra törekedtem, hogy az oroszok mielőbb lép­jenek be a Japán elleni há­borúba ... Katonai szakértő­ink véleménye szerint a Ja­pánba való behatolás leg­alább ötezer halottat és sebe­sültet jelent az amerikaiak­nak.”­Kérdés: Miért nyugdíjazta Truman Stimson hadügymi­nisztert, Roosevelt régi mun­katársát? Válasz: Stimson egy alka­lommal azt mondotta Tru- mannak» hogy „a szovjet kor­mány a nagy katonai kérdé­sekben megtartotta szavát és az Egyesült Állatnok katonai hatóságai megszokták, hogy számítsanak a szovjet kor­irta: A. Leonyidov mányra. Sőt. mi több. azt is mondotta, hogy a szovjet kor­mány gyakran többet tett, mint amennyit megígért.” Kérdés: Miért marta ki Tru­man a kormányból a keres­kedelemügyi minisztert, a volt alelnököt? Felelet: Mert azt írta Tru- mannak, hogy az Egyesült Államok Truman vezetésével „preventív háborúra” készülő­dik és „mindenáron erőfö­lényt akar kivívni, hogy — megijessze az emberiseget’’. A talajt tehát megtisztítot­ták. Sőt mi több. Roosevelt azon régi munkatársamat? is elküldték a selyemzsínórt, — akik ugyan nem szálltak sík­ra a Szovjetunióval való ba­rátság mellett, de óvatosság­ra intettek. 1947 március 12-én Tru­man. a volt férfifehérnemű üzlet tulajdonosa a „Truman doktrína” közzétételével hi­vatalosan is meghirdette a „hidegháborút”. — Nem sok­kal ezután közzétették a — „Marshall-tervet”» létrehoz­ták a NATO-t, s az uj keresz­teshadjárat más akkordjait és prelúdiumait.. Truman teljes hévvel vágtatott a tigrisen. Az amerikai hírszerző szol­gálat egészen különleges sze­repet kezdett játszani az Egyesült Államok külpoliti­kájának kidolgozásában. Tru­man elmondja, hogy regge­lente a központi hírszerző szolgálat vezetője volt az el­ső látogatója, aki beszámolt neki a nemzetközi helyzetről. Nem a külügyminiszter, ha­nem a rendőrfőnök magya­rázta meg az elnöknek, mi történik a világban és mit kell cselekednie az Egyesült Államoknak. A hírszerző szol­gálat volt főnökét moszkvai nagykövetté nevezték ki. — Hogy a „hidegháború,, e hí­res stratégái mennyit értettek a nemzetközi kérdésekhez, ki­derült Truman egy futólagos megjegyzéséből is. Az ameri­kai hírszerző szolgálat szak­értői közül, — írja Truman — „általában senki sem várta, hogy az oroszok 1952 előtt va­lamiféle atombombát felrob­bantsanak.” így irányította a legna­gyobb kapitalista állam kül­politikáját az az ember, aki Roosevelt felváltotta és aki arra akarta kényszeríteni Amerikát, hogy elfelejtse elődjét. De legyünk igazságosak. Elnökségének két és fél éve alatt Truman mégis tanult egyet, s mást. „Mindig tud­tam — írja, — hogy van két hatalmas terület, amelyet egyetlen nyugati hadsereg sem tudott még legyőzni az uj korban: Oroszország és Kína. Őrültség lenne most is arra törekedni, hogy erőszak­kal e hatalmas területekre kényszeresük életformán­kat.” Emlékszik-e ma is Truman erre a kijelentésére? Nyil­ván nem. Újra a „hideghábo­rú,» mellett foglal állást. — Egyébként ez az író mindig elfeledkezik arról, amit az előző oldalon mondott. De re­méljük, hogy az amerikai ol­vasók nem ilyen rossz emlé- kezetüek. VETÉLYTÁRSAK TALÁLKOZÁSA MacMillan brif miniszter­elnök a napokban Bonnba utazott, hogy személyesen ta­lálkozzék Adenauer kancel­lárral, s megvitassa vele a két kormány között fennál­ló nézeteltéréseket. Noha a tárgyalások után megtartott sajtóértekezleten kereken ki­jelentette, hogy közte» s bon­ni kollegája között tökéletes az egyetértés a legfontosabb kérdésekben, beavatott nyu­gati ujságírókörök most vél­nek tudni. Szerintük a meg­beszélések során korántsem végződtek kedvező eredmény- nyel» s a legtöbb jel arra mutat, hogy nekik van iga­zuk. Mert igaz ugyan, hogy a két kormányfő tökéletesen egyetértett mindabban» amit MacMillan sajtóértekezletén a legfontosabbakként jelölt meg, valójában viszont ezek voltak a legkevébé fontosak. A nagy egység kizárólag a nyugati hatalmak általános agresszív terveinek és elkép­zeléseinek értékelésében mu­tatkozott meg. London és a nyugat-német nagyvárosok sajtóberkeiben ezzel szemben még a verebek is azt csirt- Delik, hogy MacMillan távol­ról sem azért utazott Bonnba. hogy általánosságokról foly­tasson eszmecserét. Látogatá­sának nagyon is konkrét cél­ja volt, két, Anglia számára rendkívül fontos kérdésben kellett volna megegyezzen Adenauerrel. De a szempon­tok közös nevezőre hozatala éppen ebben a két kérdésben nem sikerült, — amit ml sem bizonyít jobban, mint éppen az, hogy MacMillan a megbe­szélések eredményéről szólva erről a két kérdésről mélysé­gesen hallgat. E két legfontosabb kér­dés Angliának a közös piac­hoz való viszonya és terve, hogy csökkenti nyugat-né­metországi haderőinek létszá­mát. Hogy az angol-nyugat­német viszonynak e két prob­léma ■ miért sarkköve, azt könnyű megérteni. A máso­dik világháború után kiala­kult helyzetben Anglia (noha csak második partnerként az Egyesült Államok mellett) az európai tőkés országok között vezetőszerephez jutott. Gaz­dasági nehézségei, mindenek­előtt a fegyverkezési hajsza következtében előállott gaz­dasági nehézségei azonban az évek során a vezető szerepet nagy mértékben gyengítették. Közben Nyugat-Németország amerikai segédlettel mind — gazdasági, mind pedig politi­kai téren óriási mértékben megerősödött. Köztudomású, hogy az eu­rópai közös piac mindenben biztosija Nyugat-Nérnetar- szág gazdasági fölényének ér­vényesülését Nyugat-Európá- ban. Anglia nem csatlakozott és nem is csatlakozhatott s. közös piachoz, mert a mai kö­rülmények között nem tudná felvenni a bonni Németor­szággal a gazdasági versenyt. Az európai piacok ugyanak­kor Anglia számára mégis létfontosságúak, ezek veszik fel ugyanis exportjának je­lentős hányadát. Anglia így nyilvánvalóan mélységes ag­godalommal szemléli a közös piac megalakulását. Verseny- képességét gazdasági nehézsé­geinek leküzdésével akarja biztosítani, ezt viszont úgy akarja elérni, hogy csökken­ti haderőinek létszámát. Is­meretes, hogy az angol kor­mány nemrégiben kibocsátott egy Fehér Könyvet a Nagy- Britannia katonai politikájá­ról, amelyben bejelentik a hadsereg állományánál? csök­kentését, amit az atomfegy­verek fejlesztésével kíván egyensúlyozni. Adenauer MacMillannal folytatott megbeszélésein az­zal érvelt, hogy az angol csa­patok egy részének kivonása Németországból úgymond — „gyengítené a NATO védelmi készségét.” Sokak számára talán különösnek tűnik, hogy Adenauer, az egyre nagyobb hatalmi súllyal fellépő Nyu­gat-Németország képviselője, az angol csapatok további ott- tartózkodása mellett kardos­kodik. A dolgok mélyére te­kintve azonban, nincs benne semmi ellentmondás. Anglia ugyanis a fegyverkezésben, különösen az atom-fegyver­kezésben — jelenleg sokkal előbb áll, mint Nyugat-Né­metország. Nyugat-Németor- szágnak a legkevésbé sem érdeke, hogy Anglia egyrészt — a csapatok visszavonása által — könnyítsen gazdasági nehézségein, másrészt pedig, hogy még inkább a maga ja­vára növelje az atomiegyver- , kezésben amúgyis meglévő fölényét. Nyugat-NSmetor- I szágnak sokkal jobban meg­felelne, ha Anglia egyelőre nem vonná ki csapatait, amig nincsenek fegyver alatt az uj német hadosztályok, s ha — ami ezzel összefügg — az atomfegyverkezésben sem ha­lad előre, amig Nyugat-Né­metország nem lesz ebben is versenyképes, ami csak idő kérdése. Ezt persze Anglia is tudja. Tudja amellet azt is, hogy ha nem csökkenti had­erőinek létszámát, nem lesz ereje megvalósítani az atom­fegyverkezési programot, te­hát már a közeljövő során abban a helyzetben találhatja magát, hogy Nyugat-Német­ország nemcsak gazdasági, de katonailag is túlhaladja. Ez volt az a két kérdés. *— amelyről Adenauer és Mac­Millan a legtöbbet tárgyalt, más problémákat csak a lát­szat kedvéért vetettek fel. a közönség számára. A bonni találkozó a vetélytársak ta­lálkozója volt, erőpróba, hogy melyikük tudja érvényesíte­ni szempontjait a másik hát­rányára. Az eddig beérkezett jelentések szerint ez egyikük­nek sem sikerült. A megbe­szélések egyedüli eredménye az volt, hogy a két fél elha­tározta, a jövőben is folytatja majd, ha nem is kormányfői síkon az eszmecseréi. Lényeges kérdés A hitleri időkben az SS rohamcsapatok gyakran éne­kelték: „Ma miénk már egész Né­metország, — s holnap miénk lesz az egész világ.” 1956-ban Hans Baumant, e hírhedt himnusz szerzőjét a „Wochenpost” közlése szerint Braunsohweig város irodalmi díjával tüntették ki. Ünnepélyesen kijelentették, hogy Hans Bauman költésze­te „világító fáklya a német ifjúság számára.” Egyébként Hans Bauman elmondotta, hogy a fentebb említett naci­onalista himnuszt nem saját meggyőződéséből írta, hanem azért, hogy „örömei szerez­zen Hitlernek, aki féligmcd- dig akkor is őrült volt.” És kinek akartak örömet sze­rezni azzal, hogy most irodal­mi díjjal tüntették ki Han« Raumot? — teszi fel a jogos kérdést a „Wochenpost” című folyóirat. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 aaaa ■■aa ■B»a 11 h«*b aaaa :::: 12 am HBBS aiai SB» 13 14 SS 15 16 17 18 19 anil ■ ■■a ■ ■■B ■snn BBBN ■■■■ flSRR «■Bn 20 21 22 SS Hsaa 23 24 aaaa BBBB HBMI 25 [26 spas RÍ 27 28 BÜKI 29 30 nan 31 ■ ■■■ aaaa aaaa mii 32 S3 :::: aaaa BBBB 34 35 KjiH 36 UH :::: 37 ÜÜ BBSS 38 39 40 41 «CHH GBBB ■ DHU ■ ■■■ 42 43 ::h ss 44 45 B0HB ss !!I!S 2:HS 46 m 47 Bau SB 48 49 xao&z m 50 51 52 M 53 54 55 m V KERESZTREJTVÉNY fii mekcőt VÍZSZINTES: 1; Nagysikerű film címe (argen- ’ tin, 5. kockába két betű)) 11. Taszít. 12. Ajtón van; 13. Spanyol költő neve. 14. Egy németül, 15. Testrész. 17. Angol helyeslés kiejtve. 18. Első kockába Gy, majd szócsata. 20. Férfi név; 22. Látó szerve (első kockába két betű); 23, Kijárat eleje» 25. Történet. 26. Létezik; 27. Viadal felett. 29. Kárt tesz. 31. Te románul» 32. AU Baba francia lő* ' szereplője: 34, Férfi keresztnéVi 36. Gyereksírás; 37, Okozat szülője. 38; Régi ürmérték; 40; T-vel magas hegység; 42. Labdarúgásban sok ilyen van; 44. Mértani test. 45. Volt labdarúgó szövetségi kapitány. 46. Lazac betűi keverve, 47. Húz kétharmada. 48. Ilyen kabát is van. 50. Kedves rokon (második kockába kettős betű). 51. Hallöszerv. Beküldendő: vízszintes I, 32, 53. A János Vitézben vendégsze­repelt énekes neve (ékezet fel.) 55. Női név; 56, Saját kezűleg; FÜGGŐLEGES: 2. Athajlt, 3. Nonim. 4. 150 római számmal: 5. Mondatrész (ék, felesleg)» 6. Rádióénekesnő. 7. Pest megyei község (ék, fel.) 8. Betű kiejtve» 9. Férfinév. 10. Bérbázakon van; 10/b. Egy pikoló világos C; Btro slágerének első szava. 14. Nagysikerű olasz film címe (2-es és 3» kockába kettős betű.) 15. Be párja» 16. Névelő; 19. Sivatagi állat: 21: Balkezes. 28: Tejtermék» 30. RDK: 32. Serdülj» 33. Nagy magyar színész: 35. Női. név» 39. Kézilabda szakember orsz; SZÖVí vez; 41. Két névelő. 43. Nem hátra; 44. Ugyanaz mint 55; vízszintes; 48. Ilyen kecske is van; 52. Ilyen mérték Is van» 53. Sőt mássalhangzói; 54: y és e; 53, függőleges 6, 107b, 14 és S3. Találd ki: 1. Mi a címe annak a nagysike­rű magyar filmnek; melyben Darvas Iván és Bara Margit játssza a főszerepet? 2. Mikor alakult meg Magyar- országon az első sportegye­sület és melyik volt az? 3. Ml a két szembenálló család neve a Rómeó és JúUában? A keresztrejtvény helyes meg­fejtése és a kérdésekre adott válasz beküldendő május 24-ig. A rejtvényfejtők között könyve­ket sorsolunk ki, A megfejtés helyes szövegét és a nyertesek nevét május 26-1 lapunkban kö­zöljük. Május 12-1 lapszámunkban meg­jelent „Művészetről" című ke­resztrejtvény helyes megfejtése a következő: Szamolovszky ö, Kallós Ede» Fellner, Munkácsy Mihály» Mráv, Zala György» Gourin Er- ‘ nő, Strobl. A kérdésekre a helyes válasz: Lesseps Ferdinánd; Hajós Alf­réd, Tretyakov és Ermitázs. Helyesen fejtették meg: Vasa Vilmos Törökszentmiklós; dr, Bódi Béla Szolnok. Egy hibával J fejtették meg a következők: Pin-» | tér László Szolnok, Vlgh Sán- dorné Törökszentmiklós, Pénzes Bemadeth Kunhegyes, Búzás Sándor- Kengyel; Könyvet nyertek: dr: Bódi Bé­la Szolnok, Pénzes Bernadeth , Kunhegyes, Búzás Sándor Ken- ' gyei: 1ISZA VIDÉK (U Rejtvényszelvény __________ Filmekről \ Sa kkélet I™“, dalkor Május elején megszervezett és beindított megyei egyéni baj­nokságról az alábbi érdekes két játszmát mutatjuk be: Katalán megnyitás Nagy Lajos — Toldi József 1. C4 C5, 2. HÍ3 HC6, 3. g3 b6. 4. Fg2 Hf6, 5. 0—0 g6, 6. d4 Fg7, 7. Hc3 0—0. (Megnyitást mindkét fél befejezte, világos centrum- állása kedvezőbb, így némi fö­lénnyel rendelkezik.) 8. d5 Ha5, 9. Vd3 Fa6, 10. b3 H:d5 !? 11. H:d5 F:al, 12. Hc3 : F:c3, 13. V:c3 Hc6, 14. Fb2 f6, 15. Bdl Vc7, 16. Hg5 t Bari», 17. h4 h6 ? 18. Vd3 Kg7, 19. h5 hg, 20. V:g6+ Khs, 21. Fe4 és a matt elhárít­hatatlan; Világos szépen nyert. Katalán megnyitás Toldi J. — Székely S; 1; Hf3 c5, 2. C4 Hf6, 3. g3 cf, 4. Fg2 d5, 5. Cd5 ed5, 6. 0—0 FÍ5, 7. (13 Vc8, 8. e3 Fh3, 9. Hc3 Hc6, 10. Vb3 F:g2, 11. K:g2 Vd7, 12. a3 Fe7, 13. d4 C4, 14. Vc2 0—0. Világos jól jött ki a megnyitás­ból. Az előretolt „c4" gyalog gyenge az e4-en vagy a b3-on való robbantási lehetőség miatt. Sötét körülményesen fejlődött. 15. b4 cb3 e. p„ 16. V:b3 Bac8, 17. Bbl Ha5, 18. Vb2 a6, 19. He5 Vc7, 20. Fd2 b5, 21. Bfcl Vd6, 22. H:b5 ! ab5, 23. B:c8 B:c8, 24. éDSPg>PSS6CHC«0®>iPSD§>iDS0) Május 26-án less az Építők ünnepe Az Építők Szakszervezete ez évben is megrendezi a hagyo­mányos Építők Ünnepét, a Mó- riez-ligetben (Vidámkert mel­lett.) Az Építő, Fa- és Épitő- anyagipari dolgozókat és család­tagjaikat, valamint kedves ven­dégeket sok látnivaló, szórako­zási lehetőség, a Szakszervezet vendégszeretete várja. F:a5 Bb8, 25. Fb4 Ve6, 26. F:e7 V:e7, 27. Hc6 Ve4+, 28. f3 Ve8, 29. H:b3 V:b8, 30. V:b5 Vf8, 31» a4 g6, 32. Vb8 He8, 33. a5 Ve7, 34. Bb3 Kg7, 35. Ve5+ V:e5, 36, de5 Hc7, 37. B'„l6 Kf8, 38. a6 sö­tét feladta. Világos szépen Ját­szott, 6. sz. feladvány Székely Sándortól Arbejder Skak 1935, dicsérő elismerés. g ff isi a jm 9% Ú,,,,,,,M/M/. váŰ m m m abcdefgh Matt két lépésben. Székely Sándor szolnoki játé­kost, mint feladványszerzőt mu­tatjuk be. Két héttel ezelőtti ro­vatunkban megjelent 5. sz. fel­advány megfejtése: 1» a4 ! * Május 5-én jó színvonalú csa­patmérkőzést játszott a Szolnoki MTE a Bpesti Kismotor sakk- szakosztály játékosaival. A ko­moly erőt képviselő helybeliek nagyarányú győzelmet biztosí­tottak az MTE színeinek. Ered­mény: 8.5—2.5 pontarány, * á Megyei egyént bajnokság rész- eredménye — (vezetők állása): Nagy L. 3 pont (3-ből). Dobos D» 3 pont (4), Bessenyei 1.5 pont (2)» Garami 3 nont (5) sth. 4 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom