Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

e ■ A bérezésről, önállóságról, szakmai képzésről. a nyugalom légköréről tanácskoztak a termelés parancsnokai A megyed párt elnökség péntéken délelőtt tanácsko­zásra hívta meg a termelés legfontosabb őrhelyén álló parancsnokokat, művezető­ket, műhelymestereket Üj színe, formája ez a pártirá­nyi tás munkájának, mikor közvetlen_a munkapadok kö­zelségéből kéri és várja a vé­leményeket, tanácsokat. Ed­dig, leginkább az volt a szo­kás, hogy a felső üzemi ve­zetés szálain keresztül pró­bált a gyár kollektívájára hatni s ez csak így egymagá­ban nem hozott mindig ered­ményt Most az elnökség, — Tóth János eüvtáms beszámolójá­ban — a munkások közül ki­került és hozzájuk legköze­lebb álló művezetőkkel, mes­terekkel teljes nyíltsággal is­mertette megyénk üzemeinek gazdasági helyzetét. Olyan tényeket, adatokat bocsá­tott vitára, melyet — mond­juk meg őszintén — ezelőtt hétpecsétes titoknak tartot­tak s nem igen jutottak túl a párttitkárok, igazgatók, fő­mérnökök körén; Pedig, — mint a beszélgetés sarán ki­derült — a termelés alsó őr­helyén állók is igen sokat te­hetnek azért, hogy a párt és kormány gazdaságpolitikája valóra váljon; A számtalan, bonyolult probléma közül — döntően három kérdés körül összpon­tosult a művezetők érdeklő­dése — s ezeket alaposan megvitatták. Ilyen volt a még mindig vajúdó bérkér­dés, az önállóság, illetve a ha­táskör ügye és a szakmai ta­nulás problémája. Ismeretes, hogy hazánk gazdasági talpra állítását még mindig erősen fékezi ,az ala­csony, nagyon lassan emel­kedő termelékenység.- Ennek fő oka, hogy üzemeinkben, ahelyett, hogy a teljesít­ménnyel szorosan összefüggő, ösztönző bérrendszert alakí­tották volna ki, egyszerű idő­bérre, órabérre tértek át. így egy év alatt 8,6 százalékról, az összes ledolgozott órák­nak 54,6 százalékára szökött egy év alatt a „sima órabér“ aránya. A következmény lett a fegyelem meglazulása, a milliós vállalati veszteségek, a termelékenységi és önkölt­ségi színt süllyedése. A .tanácskozás résztvevői — a tények láttán — ar­tak, hogy a teljesítmény­től független, síma óra­bér alkalmazása helyte­len. Minden iparágban, sőt üzemben a sajátos helyzet mondja meg, — hogy milyen arányban kell a darabbért és idő­bért alkalmazni. Gróf Károly, az Aprító­gépgyár igazgatója e spe­ciális elbírálásról szólt; — Nézetem szerint — mon­dotta — váHalaitunknál az Októberi események előtt al­kalmazott bérezés helytelen volt. Egyedi gyártásban nem lehet erőltetni a normát. Mért pl. volt, hogy a gyári teljesítményátlag elérte a 135—145 százalékot. De ho­gyan jött ki ez. Tényleges teljesítmény állt mögötte 60 százalék, ehhez jött 20 szá­zalék az állásra, 20 százalék a keménységre, 10 százalék a daruvárásra, stb; Jei'gel Zoltán, az Aprftó- gépgyár művezetője amellett szólt, hogy adják meg a gazda jogát az igazgatónak, ha a párt állította a helyére bízzon is meg benne. Ne le­gyen tíz- meg száz ellenőrző szerv; így a bérkérdés is könnyen megoldható volna, az igazgató a legjobb tudása szerint fizetné a dolgozókat — mert 5 volna a felelős a vállalati nyereségért; Damka elvtáns, a Papír­gyár művezetője elmondta, hogy üzemük azok közé tar­tozik, ahol órabérrel dolgoz­nak. Kilóba így is gyártanák annyit, mint régente, viszont a minőség sokkal jobb. Sze­rinte papírgyárban kifizetőbb az órabér, az elmúlt két és fél hónap tapasztalata sze­rint, mert a mennyiségi ter­melés változatlan, viszont a selejt sokkal kevesebb; Igen örvendetes — s er­ről is a bérkérdésnél kell szólnunk, hogy a kor­mány rendezte a műsza­kiak fizetését. így a művezetők sincsenek abban a vitás helyzetben, hogy az irányító kevesebbet teres, mint a munkás; A cu­korgyári művezetők keresete 2080 forintra emelkedett s ál­talában 300—500 forintra te­hető az emelés. Egyedül a vasúti üzemekben nem Melé­gítő még a műszakiak hely­zete. A szolnoki Járműjaví­tóban pl; — tekintve, hogy ra az elhatározásra jutót­,aaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA, MÉHES GYÖRGY eyénániRCSL Kalandos regény (64.) — Halt! — mondta aztán: Az emberei odacsoportosult ak köréje. Zellmayer lőtt egyet s figyelte, hogy zúg el a lövés a me&szeségben s milyen soká +(ér meg a visszhang. — Fene nagy barlang::. — mondta valaki félhan­gon a háta mögött — Gyerünk — csak ennyit mondott szárazon Zell­mayer. Isimét felkattintotta a lámpáját és ment tovább. Nyakig vizesek, sárosak voltak már valamennyien es szinte szüntelenül káromkodtak, mikor a tágas barlang­teremhez értek. — Világítótöltényt! — parancsolta a Scharführer s a vakító fény beragyogta az óriási csarnokot. Zegzugos oszlopok, tört falak, egymásra dobált óriáskövek tűntek fel a fényben, hogy a hátuk mögött annál feketébben vál­jék el az árnyék.­— Kruzifix und Teufel! — morogta valaki. — Itt ugyan meg nem találjuk őket. — Csak mi visszajussunk majd valahogy:-.. Ez megint egy másiknak a hangja volt. Zellmayemek tulajdonképpen le kellett volna tor­kolnia őket, de hallgatott: Botladoztak tovább. Omladozó, csúszandó® helyhez értek. Zellmayer alattomosnak érezte a csöndet. Sejtette, hogy valahol valami készülődik:. De azért nem állt meg, ment tovább. Egyszerre csak pattogva megszólalt egy géppisztoly ti 6 úgy érezte, hogy mellbevágják. Többre nem emlékezett: Unterscharführer Dresslau vette át az elesett Zell­mayer után a parancsnokságot — Na, endlich — morogta a fogai közt; Persze ez a „na, végire” nem a Scharführer elesténék szólt, hanem annak, hogy az eddig némaság mögé rejtőzött ellenség végre életjelt adott Dressiau, aki nemrégiben került ide egy lengyelor­szági koncentrációs táborból, nem volt szívbajos legény. Tűzre tűz, ez volt a jelszava. Valóságos tűzvihart vezényelt tehát valamennyi fegyverből, aztán felugrott — mintha odahaza lennének a bomimerlingi gyakorlótéren, ahoi regruta-hónapjait töltötte — aztán elrikoltotta magát: — Előre! —> s máris futott, bele a sötétségbe.­A többiek csak nagyon szórványosan köyettéks az emeléskor a fizetett ebéd­időt megvonták, lényegtelen a tényleges bérnövekedés, olyan is van, akinek, a fize­tése nem változott. Az önállóság, hatáskör kérdése az, amivel mű­vezetőink a legkevésbé megelégedettek. Törvény­ben biztosított jogaik egyre inkább háttérbe szorulnak kötelességeik mellett, így aztán egyre kevesebb a tekintélyük, ha vita van vé­letlenül se a művezetőnek van igaza. Szabó Gyula a jászberényi Fémnyomóból, Trigula művezető a Patyolat­tól, Tieger művezető az épí­tővállalattól, Sági Simon a Vasipari Vállalattól és még sokan mások szóltak ehhez a problémához; Legnagyobb sérelem —- és jogosan az .—, hogy a műve­zető felel ugyan a határidők­ért, a minőségért, takarékos­ságért, immkaversenyért, — tervteljesítésért, stb., «— de ugyanakkor nem válogathat­ja meg azt kivel dolgozhat, fegyelmi határozatait semmi­be veszik. Elmondták, ha van egy dolgozó a műhelyben, aki selejtet gyárt, fegyelmezet­len vagy nem felel meg mun­kakörében -— mit sem tehet­nek ellene. Megy a személy­zeti osztályhoz, szakszerve­zethez, pártszervezethez stb. — s a sok szervezet között mindig talál olyat, amelyik védelmébe veszi — s a mű­vezető alulmarad. Mióta a büntetést eltörölték, jófor­mán semmi fegyelmező esz­köz nincs a művezető kezé­ben —- s el is veszi a kedvü­ket attól, hogy erősebb szer­vekkel szemben bizonytalan kimenetelű vitába bocsátkoz­zanak. Hasonló a helyzet a javas­latoknál is. Legtöbbször nem is tár­gyalnak az alsóbb pa­rancsnokokkal a terveket illetően, önállóság terén a Tisza Cipőgyárban tet­tek legtöbbet vállalati szinten s ez elősegítette a művezetők jogkörének kibővítését is. Nagy Sándor elmondotta, hogy a műhelydk vezetői megkapják a béralapot, — anyag, rezsi felhasználást s ezen belül önállóan, felelő­séggel gazdálkodnak. Az ön­állóság, jogkör tehát való­AAAAAAAAAaaaaaai színű olyan mértékben jut majd ki a művezetőknek, ahogy ezt maga a vállalat igazgatója is megkapja a fel­sőbb szervektől. Sajnos ez a folyamat — melynek végső iránya az, hogy az üzem ve­zetője csak a nyereségért tartozzon számadással — na­gyon lassan halad; A szakképzést illetően a® az egységes álláspont ala­kult ki, hogy fel kell hagyni a szokásos kisis­kolás tanítási móddal. En­nél többet ér, ha lehető­vé teszik, hogy a műve­zetők hozzájussanak szer­vezetten a drága szak- könyvekhez, a lefordí­tott külföldi irodalom­hoz és szaklapokhoz. Ez ebben az évben előrelát­hatóan meg is valósul, a szakszervezeti székház­ban épülő műszaki klub­ban. A művezetők képzése azért is fontos, mert a munkások képzését is legjobban ők tud­ják segíteni. Pápai Jánosaié, a Tisza Cipőgyár egyik újon­nan alakult műhelyének ve­zetője elmondotta, hogy a hozzá beosztott segédmunká­sok egy éven belül legalább két-háromfajta munkát vé­geznek majd el. Persze úgy, hogy türelemmel tanítgatják őket; A vitában nem esett szó róla — mégis igen fontos volt Karsai elvtársinak, a megyei pártelnökség termelési osz­tályvezetőjének fejtegetése vállalataink egy égető prob­lémájáról, amely a műszaki dolgozókat is nagyban érinti. Ebből csak néhány monda­tot idézünk, ■— Meg kell teremteni üze­meinkben a nyugalmi álla­potot. Elvtársak — a „fúró" — úgy dolgozik most, mint 1947 óta talán soha. Oda kell hatni a párt- szervezeteknek is, hogy az alaptalan vádaskodás­nak vége legyen, csak té­nyek alapján ítélkezze­nek emberek felett s akiknek jelentenivalója van, az szerezzen hozzá bizonyítékot is. A nyu­galom nélkülözhetetlen előfeltétele a jó munká­nak. Az értekezlet sok fontos problémáit tisztázott, jó mun­kát végzett; (Palatínus) A pártsajtó hűséges terjesztői £ ; . ; a jászapáti postahivatal kézbesítői. Időt, fáradságot nem. kímélnek annak érdekében, hogy az olvasók minél előbb megkapják a lapot. Naponta közel kétezér újságot adnak el, vagy juttatnak el az előfizetőkhöz. Méltán érde­melnek dicséretet eredményes munkájukért. Erősödik a KISZ Csépiésí versenymozgalmat kezdeményez­lek a jánoshidai kommunista fiatalok A jánoshidai ifjúsági csép­lőcsapat versenyfelhívást in­tézett az ország valamennyi ifjúsági cséplőcsapatához. — „Célunk — írják többek kö­zött —, hogy a kenyérnek való minél előbb, s a legki­sebb szemveszteséggel kerül­jön a dolgozó parasztság hombárjaiba, az állam rak­táraiba.“ Többek között vál­lalják, hogy a cséplőcsapat a szemveszteségat. a múlt évi 0.5 százalékról 0.4 százalék­ra csökkenti, a tavalyi öt­venkét vagon gabona csép- lése helyett ez évben augusz­tus 17-ig hatvan vagon gabo­nát csépelnek és a cséplőcsa­pat valamennyi tagja állan­dó balesetelhárítási oktatás­ban vesz részit; Ifjúsági találkozó Kunhegyesen Ma Pusztataskonyban találkozón vesznek részt a kunhe­gyest! járás fiataljai. A nagyszabású ifjúsági találkozóra hetek óta készülődnek már a járás kommunista ifjan Egésznapos sport- és kultúrrendezvények teszik élénkké a pusztataskonyi találkozót. Az ifjúsági napra meghívták a Tiszafüredi Gimnázium tanulóit, akik a híressé'vált „Lako­dalmas” vidám táncsizámukat mutatják be, Elénk KISz-élet a középiskolákban Szolnok megye középisko­láiban sorra alakulnak meg a Kommundstba Ifjúsági Szö­vetség alapszervezetei. — A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban tizenkét fő­vel jött létre a szervezet. Az alaíkuló gyűlést parázs vita jellemezte. Egy fiatal tagfel­vétel kérelmét például el­utasították, mert az októberi elleni orrad al om idején reszt­vett a szovjet emlékmű le- kínosan ► döntésében; A Mezőtúri Fiúgimnázium­ban ötvennégy.diók lépett be a KISz-be: Már az alakuló gyűlésen nívós kultúrműsor­ral, népitánc és zeneikari számokkal szórakoztatták az iskola tanulóit; Vidám „Bök­kenő’’ versenyt rendeztek, majd táncestével fejezték N» a hangulatos délutánt; A középiskolai KISz szer­vezetek programjában mozgó táborozások, sport, tenisz­pálya-építések, nyári kirán­dulások szerepelnek. Megalakult Szandaszöllősőn a KISz ► Május 13. este 8 óra. A ► szandaszöllősá Vörösmező ► Termelőszövetkezet fiataljai ► együtt vannak a székházban. ► Összejöttek, hogy megbeszél­► jék a KISz szervezet létre­► hozását. ► Az októbert eüenforra­► dalom az ifjúság körében is E éreztette hatását, bár a tsz ► egész tagsága, Ruskó és Li­► gárdt elvtársak vezetésével ► ez időszak alatt is becsülete- fcsen végezte munkáját. Most ► dicsekedve és joggal mond­► hatj ült: £ — Létszámban csökkent »ugyan tagságunk, de, gyara- Lpodott munkakedvben, lelke­► sedés'ben; Annak ellenére, hogy a tsz egységes és szilárd maradt, ► az ifjúsági szervezet felosz- 1 lőtt. Adódott ez abból, hogy ja szervezet egy-két vezetője ► elköltözött vagy kilépett a t tsz-ből. A megmaradt veze­tőségi tagok viszont nem törődtek a szervezettel. Az ► addig jól dolgozó ifjúsági I szervezet szétzüjlött és hosz­► szú hónapokon kerekül senki sem fogta össze a tsz fiataljait. Május 13-án véget vetettek a Vörösmező Tsz fiataljai ennek az áldatlan állapot­nak. Megalakult a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. — Megválasztották az öttagú vezetőséget, egy-egy fiatalt delegáltak az MSzMP veze­tőségébe és a tsz igazgatósá­gába, akik az ifjú tsz tagok érdeleiéit képviselik. Elhatá­rozták azt is, megszervezik a kulturgárdát, női és férfi röplabdacsapatát hoznak lét­re: Ruskó elvtáns, a tsz elnöke azt mondotta a fiataloknak: — Ha jól végzitek munká­tokat, a tsz vezetősége egy zenegéppel ajándékozza meg a szervezetet. A KISz tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a bejelentést. Az újonnan alakult ifjú­sági szervezet tagjai minden bizonnyal állják szavukat és egész évben azzal a lelkese­déssel dolgoznak, amely az .alakuló gyűlést jellemezte. Tóth Lajos, SzandaszöÜőgi lAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa 1 Olyan volt ez a földalatti harc, mint egy kínosan nyomasztó álom, amiből izzad tan ébred az ember. Az Un­terscharführer azonban tudta, hogy ebből nem lesz ébre­dés, ez maga a valóság. Megtámasztotta a fegyverét és célpontot keresett, de csak a sötétség meredezelt előtte. Dresslau lőtt néhányat, hogy provokálja az ellen­felet. A válasz nem is maradt el. Odaátról visszalőttek. Az Unterscharführer, aki maga is kitüntetett lövész volt, csak ezt leste. Nyomban odalőtt, ahol megvillanni látta a tocfco- 1 at-tüzet A többiek is odasorakoztak melléje s a kövek bemé­lyedésébe húzódva lövöldözni kezdtek. Csak ne volna olyan átkozottul szűk ez a hely... — morogta Dresslau. — Persze, tudták, hol lehet bennünket feltartani. Csakhogy nem számoltak ő vele. Tűzre tűz! Kézigránátot húzott elő az övéből, élesre csavarta, aztán számolt.-.-, most! eldobta. A légnyomás még őt is megtaszította. Persze, szűk a hely. De azért zúgó füllel, félig kábul tan, ahogy volt, fel-: ugrott s rohanni kezdett. Pakk : -.. pakk ..; két kurta lövés megállította . -.; Tehát az ellenfelek közül valaki sértetlen maradt. Csípős, égő szúrást érzett a vállában. Eltalálták? Ettől még vadabb harag fogta el. Egymásután dobálta a kézigránátokat, közben re­kedten ordított: — Tüzelj! Tüzelj! Az a szűk földalatti járat maga volt az elszabadult pokol abban a pillanatban. A balvállán a seb már-már elviselhetetlenül égett. — Rajta! Sturm! — ordította s előreugrott. Mélyhangú robbanás penderítette meg, hallotta még a társai kiáltozását, aztán az egyik felbukkanó lámpa fé­nyénél látta, hogy furcsán meginog a barlang fala, egy nehéz kőtömb leválik és csúszni kezd feléje. Fel akart ugrani, hogy meneküljön ő is..; Kiáltani szeretett volna a többieknek, hogy ne fussanak, várjanak, de a föld omlott, egyre omlott.:. » * Különös hang volt ez. mintha megroppant volna a hegy. Valamennyien felfigyeltünk. Fojtott dübörgés hallatszott. Talán ágyúznak vala­merre ;:; — Laci, te itt maradsz! — kiáltott rám apa és Tatár­ral együtt futni kezdett a bejárat felé. Én persze utánuk. A lámpa sárga fénylő foltként világított előttünk. Apa és Tatár már egyáltalán nem törődtek azzal, hogy jövök-e utánuk: (Folytatjuk.) í Egy hét alatt 500 új tag a íiISa-ben r _ _ .► : Egyre erősödik az ifjúsági I mozgalom új hajtása, a Koun- ' munista Ifjúsági Szövetség ' Szolnok megyében. Az el­■ múlt héten például 18 új ifjú- > sági szervezet alakult és ■ mintegy 550-an kérték felvé­telűiket a Kommunista Ifjú­sági Szövetség soraiba. Szol­nok megye KISz szervezetei­nek létszáma jelenleg 112, a KISz tagok létszáma pedig hamaírosotn elérti a rtéírve^r-el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom