Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

jj termelési ág Síelnek megyében: ( a PR MOH K ER I ESZEI ) Sokat foglalkozott már a sajtó, a rádió a Szolnok me- yében épült, termálvízzel fütött primőrtelepekkel. Sokan nem íztak oenne, s még szakemberek is kétkedve figyeltek az építk­ezéseket. Bírálat volt bőven minden oldalról. Egyesek utópiá- ak, mások fölösleges energiapazarlásnak tartottak. Ez érthető olt, hiszen a kisebb-nagyobb hibákkal megépített primőr házak­ban keveset és sokszor rosszul termeltek. Hiányoztak a megfe­jő szakemberek, a termelőszövetkezetek meg nem nagy go iv­ót fordítottak rá. Ma azonban már megváltozott a helyzet. Írről győződtünk meg az elmúlt napokban, amikor a Szolnok legyei primőrtelepek vezető kertészeivel sorra látogattuk a te­lpeket és megnéztük a hajdúszoboszlóit Is. Hl gondoskodnak a dolgozókról a 1 issa Bútorgyárban Ha a baleseti statisztikát megnézzük, megálla­píthatjuk, hogy a gépesített asztalosiparban igen sűrű a sérülés. Rendszerint a gépelvén lévő védőfelszerelés hiá­nyosságai vagy helytelen használata okozza a bajt. * Szocializmust építő államunk legértékesebb alkotója az ember, azért az üzemeknek — a termelés mellett — döntő feladatuk a munkások védelmének biztosítása — munka közben. Meg kell adni a lehetőséget a tisztálkodásra és étkezésre is. A Tisza Bútorgyár e téren jó példával jár elől. A válialatvezetőség és a szakszervezet munkájának ered­ménye, hogy az üzemben ezévben mindössze egy baleset fordult elő. A védőberendezések gondos használatára rend­szeresen oktatják a dolgozóiitat és megkövetelik a műszaki vezetőktől, hogy ellenőrizzék ezek használatát; A szociális gondoskodás alaposságáról tanúskodik a munkásjóléti intézmények egész sora. Köztük is talán leg­fontosabb a konyha és az ebédlő. Az étkezőhelyiség, főzőhelyiség tiszta és kellemes környezetet ad az ebédhez. Ez pedig egyik* fontos feltétele a jó munkakedvnek. Hogy a koszt is többé kevésbé meg­felelő, azt mutatja a konyha látogatottsága is. — 123 dolgozó étkezik naponta nálunk — mondja Szabados Lászlóné szakácsnő — tehát néhány dolgozó kivé­telével az egész üzem. Ma pl. bablevest főztem és túrás­csuszát — ezt sokan szeretik. Az étkezés minőségi javítását szolgálja az ie, hogy az üzemhez tartozó — ki nem használt — szabad földterü­letbe konyhakerti növényeket vetettek. Külön épületbe helyezték el a mosdókat,, öltö­zőket. Itt minden dolgozónak egy ruhás öltözőszekrénye van. A mosdóban kétszer hetenként melegvizet szol­gáltatnak. Van az üzemnek — igen tiszta, rendbentartott — munkásszállása is, ahol a vidéki dolgozók laknak. A gyár vezetői tudják, hogy a jó ellátás fontos fel­tétele a jó munkának — s ez meg is látszik az üzemben. A. B, Múítszázadí szenzációk [ ......................................................................."■"""""t— Vi ta a herényi birkahajtogatás körül Bevezetőül el kell rnon- lani néhány adatot. Jelenleg Szolnokon, Cserkeszöllőn, ’urkevén, Karcagon és Tisza - ■rsön van termálvíz íűtéses irimőrtelep. Ezek különböző lagyságúak: 770-től egészen 000 négyzetméterig. SZOLNOK A szolnoki Szabadság Tsz »rimőrtelepét, a Budapest felé •ezető út baloldalán talál- uk. az Abonyl-úti felüljáró ulsó végén. — Környezete, iszintén szólva eléggé elha- lyagolt. Annál szebb azon- >an a kertészet belső része, unt már a jó kertészt dí- séri. A 110 négyzetméteres zaporítóh áz tele van pap­ika, káposztapalántákkal, tolöttük kínai uborkáik lóg­tak a merevítő drótokról. Isiket- János, a telep veze- ője örömmel kalauzolja a átogatót tovább a 266 négy- tetméter nagyságú három- tajós blokkházba. Itt para- ücsom van, mely a napok­ban már nagyobb tömeg irett termést ad. A fűthető tollandi ágyakban mintegy !200 tő ceglédi fehérhegyes tapriika kínálja gyümölcsét. \ termés 25—30 darab tö­venként. — Nem kell hozzá tagy számítás, hogy meg­áldjuk, mennyi jövedelmet id ez az öt ágy paprika. Sze- -ényen számítva is 60.000 fő­in, körül. ^ ,r CSERKESZOLLO Következő állomásunk a nbakházi Vörös Csillag Tsz -•serkeszoliői telepe. Itt Tigyi lános a vezetőkertész. Bulgá­riában végezte tanulmányait, ahol a kertészetnek nagy pultja van. Kiváló szakem­berek kerültek onnan a világ minden részébe. Tigyi elv- íárs bemutatta a nála lévő rét ken.-tesztanulól, akik há- *om évre szerződtek. Bizony sz követésre méltó példa. A kertészet szép, de nehéz mes- rerség. Sok tanulásra, tapasz­talatra van szükség, míg jó kertész válik valakiből. A rserkei hőforrás. 88 C. fokos vizet ad. A baj az volt eddig, hogy a feltörő vízzel — a nagy vízkőlerakódás miatt — közvetlenül nem lehetett fű­teni és hőkicserélőt kellett építeni. A munkát az idén fejezték be. Ez nagyon hát­ráltatta a termelést, így ke­vés árut tudtak piacra vinni. Mindössze 20.000 fej salátát, valamint 3000 forint értékű spenótot adtai? el. A késés ellenére ma már tele van minden beültethető fűtött terület. A tsz-nek jelenleg két szaporítóháza, 13 fűthető hollandi ágya van. Az Idén még készül egy három hajós blokkház. Mint érdekességet kell el­mondanunk, hogy a koráb­ban épített 12 fűthető hol­landi ágy egyenként 90.0Ü0 forintba került. Ezzel szem­ben Horváth Imre elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági oszály vezetőjének terve és javaslata alapján építették egy ugyanolyan nagyságú fűthető hollandi ágyat 6000 forintért. £ szakemberek vé­leménye szerint ez a hollandi ágy nemcsak olcsóbb, de jobb is, mint a többiek, mert magasabb, levegősebb, köny- nyebben kezelhető. IURKEVE Látogatásunkat Turkevén folytattuk. Itt a fürdő és a primőrtelep is a Búzákajász Termelőszövetkezeté. A fűt­hető üvegházi terület 2027 négyzetméter, vagyis legna­gyobb a megyében. Van négy szaporítóháza, 6 három hajós blokkháza a tsz-nek. és most fejezik be a hollandi ágyaik építését. A primőr­telep évi termelési terve 120 ezer forint. A szabadföldi kertészet '25 kát. hold, mely­nek bevételi terve 80.000 fo­rint. A szabadföldi kertésze­tet is a primőrtelepről lát­ják ed palántáikkal A tur­keveieknél sok látnivaló akad. A zöldségtermelés mel­lett foglalkoznak virágneve­léssel is. Bevételük eddig sa­látából, virágból és zeller- zöldjéből több mint 25.000 forint. A paprika most érik, melyből szintén nagy jövede­lemre számítanak. A Búza­kalász Tsz tagjai már a kül­sőségekre is több gondot for­dítanak. Ahol lehet, parkíroz­zák, szépítik a telepek K4RC4G A karcagi Béke Tsz bereki primőrtelepén is sok szépet láttunk. Itt is érik a paradi­csom és rendszeresen szállí­tanak Budapestre belőle. A paprikáért több mint 17.000 forintot kaptak. Az egyik hajtatóházban trópust! ubor­kát nevelnek. Ezt különben éreztük is, mert az üvegház- bo»- állandóan 30 C fok me­leg van és párás levegő. A vezető kertész véleménye sze­rint erről az uborkáról tö­venként 6 kg-ot tudnak le­szedni. ( t HAJUUSZOBOSZLO A változatosság kedvéért megnéztük a szomszéd me­gyében a Hajdúszoboszlói pri­mőrtelepet. Már az első be­nyomás is igen kedvező volt itt. A telepre vezető bogár- hátú utat világos színű salak­kal borították, az űt mellett virágágyak húzódnak. Tiszta­ság, rend uralkodik. Látszik, hogy sokat adnak a külső­ségekre is. Akad néhány olyan dolog, amiből tanulni lehet. A múlt évben 600 000 forint volt a kertészet bevé­tele. Salátájukat például nemcsak az ország különbő­zé városaiba szállították, ha­nem Bécsbe is. Igen fontos és megszívlelendő, hogy az árut nem ócska ládákban, vagy mint ahogy nálunk is egy-két helyen előfordult, bő­röndben szállítottál?, hanem ízléses csomagolásban került a vevők elé. A salátát pél­dául faháncsból font magya­ros díszítéssel ellátott kosár­kákban szállították Bécsbe. A háziasszonyok a salátával együtt megvették a kosarat is. A paradicsomot 100 forin­tért adták kilogramonként, még a múlt hét elején is. A primőr kertésznek jó keres­kedőnek is kell lennie. A cso­magolás módja, az áruk el­helyezése igen fontos, hiszen nem tömegcikkekről, hanem drága primőrárukról van szó. Igen jó megoldás náluk a vékony lécből készített ár­nyékoló. mely nyáron nélkü­lözhetetlen az üvegházakban. A primőrtelep külön üzem­egysége a termelőszövetke­zetnek. Úgyis mondhatnánk, hogy önelszámoló egység. Pontos nyilvántartást vezet­nek a termelés minden folya­matáról. úgyszintén az érté­kesítésről is. A látogatás sok hasznos dologra megtanította a kerté­szetek vezetőit. Igen fontos dolog a kertészeti szakembe­rek utánpótlása, mint ahogy A karcagi állomás komor épületében éjszakai esem' uralkodott. Vörösnyak- kendős úttörő pajtások sétál­tak a peronon. Sokam meg­kérdezték: „Hová utaztok pajtások?1’ Mi boldogan válaszoltunk: „Kirándulni Egerbe, nyári táborhelyet keresni *. Eljött a boldog pillanat, a mamák búcsúját megszakító éles füttyszó, a vonat indulását jelezte. Elhagytuk Karcagot, sok kisebb állomás, őrház mellett haladt el a vonatunk. Egyre világosabb lett. elér­kezett a hajnal. Beköszöntött a reggel is, amikor megérkeztünk Eger­be. Átszálltunk a szarvaskői vonalra. A város mellett ha­ladt el a vonat. A táj gyönyö­rűsége elbűvölt bennünket. A vonatról leszálltunk és megmásztunk több hegyet. Elemér bácsi szállást keres­ni indult. Ostoroson kérdez­tük meg. hogy volna-e olyan paitás. aki karcagi pajtást estére szállásra vendégül lát­na. A pajtások örömmel vál­lalkoztak. Amikor megtud­tuk, hogy van szállás, boldo­gan kezdtünk a szalonnasü­téshez; A tihaméri állomásról gya­log mentünk Ostorosra. Kő­poroson finom borszag csap­ta meg az orrunkat, az úton végig borpincék voltak. Az út fáradságát nem éreztük, lázasan vártuk, hogy a falu­ba érjünk. Végre egy temp­lomtornyot láttunk, megsza- poráztuk lépésünket. Az iskolában a vendéglá­tók kiválasztottak bemnün­azt már megkezdték Cserke- szöllőn. Elhatározták, hogy jövőre változtatnak ez eddi­gi termelési rendszertelensé­gen. Arra törekednek, hogy egységes, jóminőségű vető­magot szerezzenek be, lehe­tőleg összehangolják a ter­melési időt. hogy nagyobb lehetőség nyíljon az esetle­ges külföldi szállításokra is. Szolnok megyében a most meglévő primőrtelpek, illetve hőforrások nagyobb területe­ket is elbírnának fűtéssel. Ezenkívül még számos olyan forrás van. amelyet lezártak az olajkutatók. Ezek feltér­képezése most folyik. Eszerint bőven Van lehetőség a pri­mőrkertészet. továbbfejlesz­tésére. Vágási Kálmán két és elmentünk velük. Tisz­ta. rendes falusi házakhoz kerültünk. Meleg vacsorával fogadtak bennünket. Hófehér ágyban jólesett az alvás. — Reggel a falu hangos zaja ébresztett. Megköszöntük a szállást és elindultunk gyü­lekezni az iskolába. A búcsú szó elhangzása után meghív­tuk az ostorosiakat Karcagra és megigértük nekik, mi is ilyen szívesen fogadjuk őket. gerbe mentünk a busz- szal. betekintettünk az uszodába. A kellemes hideg viz felfrissítette fáradt tes­tünket. Ebéd után elindul­tunk az egri vár felé. Útköz­ben megnéztük a Barátok templomát. Innen egyenesen a várba mentünk. Szürke, fa­kó köveit a moha már be­lepte, de szívünkben felele­venedett az 1552-es esztendő dicsősége. A várban minden követ úgy néztünk, tuda­tunkban az a gondolat égett, hogy itt nincs olyan kő, amit magyar vér ne áztatott vol­na. Szinte megjelent előttünk Dobó István hős alakja és az egri nők. mikor szurkot ön­tenek a törökökre. — A vár megtekintése után a török m*-- a retet néztük meg. idáman telt az utazás hazafelé. A vonatban daloltunk, ám egyre álmo­sabbak lettünk és ajkunkon elnémult a dal. Karcagon fá­radtan szálltunk le a vonat­ról, de éjjel mindannyian a nyári táborról álmodtunk. Czeglédi Adrienne Zsuzsanna városi csapatkrónikás; Karcag A MEGYEI levéltárunk egyik becses kincse az 1868. és 1869. évi „JÁSZ-KUN­SÁG", amely Jászberényben nyomatott Bittermann Ede jászkun kerületi nyomdász gyorssajtóján. Mivel éppen a birkanyírás idejéhez érkeztünk, érdemes feleleveníteni azt a vitát, amely a lap hasábjain a bir­kahajtogatás ügyében zajlott le. Az első évfolyam huszon­egyedik számában a „Külön­félék" című rovatban a szer­kesztő, miután felemlegette Jászberény sok dicséretes ol­dalát, megjegyezte, hogy van­nak még olyan árnyoldalak is, amelyekre figyelmeztetni kell a tisztelt várost. „Ilyen egy furcsa szokás Berényben a birkák városon áthajlogatása. A birka haj­szolást idény már Berényben beállott s tart is isten sege­delmével, míg a tió leesik. Minden este különböző irány­ban hajtják itt a birkafalká- kat a város egyik végéről _ a másikra, egész város hosszán. Ezek aztán keltenek a köve­zetlen utcákon oly porfellege- ket, hogy midőn azok a város felett összefolynak., elborítják és temetik azt több órák hosz- szára azt annyira, hogy az ember egymást alig látja a városban — s a lélegző és látsz érveknek van k&mondha- t ittam bántalma és szenve­dése. A B1RKAHAJTOGATÁS feU panaszlója bátorkodik megje­gyezni, hogy a nemes város gondoskodhatnék oly brrka. utakról, amelyeken azok ren- deltetésök helyére eljutná­nak, anélkül, hogy százával és ezrével minden este az egész város hosszán csatangolnának. Két Számmal odébb Birkási aláírással valaki alaposan megmondja a magáét a szer­kesztőnek, s az illető írásán látszik, hogy mezőgazdasági szakember lehetett. „T. Szerkesztő Űr! ön. úgy­látszik, a birkáknak nagy el­lensége, legalább becses lapja huszonegyedik számában a szegény birkák igen érzéke­nyen vannak sértve." — A to­vábbiakban elmondja, hogy a por felverésének nem a birka az oka, hanem a por. Sóhajto­zik, hogy jó lenne már lakb- veztetni a várost, de erre bi­zony vajmi kevés a remény. Elárulja, mi az oka a jószá­gok ide-oda hajtogatásának, döbben vannak olyanok, akik *tvemhatvan-száz vagy több darab juhot tartanak külön fi lkában. Ezek minden este hazahajtatják a jószágokat fejni. Sokkal kényelmesebb­nek tartják, hogy a juhászok • táljának be azon néhány °ze~ darab birkával s hogy mindenki otthon fejhessen NEM ELSŐSORBAN a por miatt, hanem mert azon sze­gény állatok x sok hajszolás- 1 an igen sokat romlanak, a válaszcikk írója javasolja „a vörösem, kívül birkafejő kuny­hók állíttassanak, melyekhez az asszonyok kijárván, ott el is készíthetik a birkasajtot, éppen oly ízletesen mint itt­hon. Ezt életbe léptetni aztán mindenesetre a városi elöljá­róság feladatai közé tartozik A szerkesztő úgylátszik, okult abból a megállapításból, hogy „Jászberény városa sok­kal jobban meg van győződve a gyapjas állatok hasznáról, mint sem, hogy az 6 cikke nyomán a birkákat irtogatni hezd.enék" s nem feszegette cvább ezt az ügyet. így az nm derül ki az újságból, horry valóban felállították-e a birkafejő kunyhókat. MINDENESETRE a kilenc- venesztendős vita mutatja, hogy már akkortájt kioktatták néha a szakemberek a kot­nyeles 'újságírókat, másrészt azt is bizonyltja, hogy Jász­berényben nagyon jogerősen ácsorog a híres bundás kút nagysubájú juhászfigurája, — S. J. «* TTTTTTTTTTTTWTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT A tányérmosó géptől az elektromos helikopterig Közszükségleti vas és műszaki újdonságok az ipari vásáron Felkerestük Bara­bás Józsefet, a fővá­rosi tanács egyik leg­jelentősebb trösztjé­nek igazgatóját és megkérdeztük, mi­ként vesznek részt az irányítása alá tartozó tanácsi vállalatok a Budapest Ipari Vá­sáron. — A vásáron be­mutatjuk vállataink legújabb gyártmá­nyait, amelyek közül több cikk a vásár te­rületén árusításra is kerül — mondotta. — A Gázkészülék- gyártó Vállalat péL dául bemutatja leg­újabb modern “gáz­tűzhely mintadarab­jait. Jelentős mennyi­ségű zománcozott tűzhelyet, garzontűz­helyet, infrasugárzó falifű tőkályhát köz­vetlenül is árusít majd a vásáron, il­letve megrendelése­ket vesz fel ezek szál­lítására. A Gázkészü­lékgyártó Vállalat pa­vilonjában biogáz be­mutatót rendez, amely egyik vonzó, látvá­nyos érdekessége lesz a vásárnak. A bemu­tatandó eljárás a. vi­déki lakosság ener­giaellátásának meg­javítását szolgálja; Viszonylag egyszerű berendezésekkel az istállótrágyából állí­tanak elő ezzel az egyszerű eljárással magas kalóriájű gázt, amely főzésre, fűtés­re és robbanómoto­rok hajtására egy­aránt alkalmas. — A Fémalkatrész- és Mechanikai Játék­gyártó Vállalat el­hozza a vásárra űj gyermekjáték készít­ményeit; Elektromos helikopter, a 2-es vil­lamos jólsikerült já­tékmódéi! je, vízi totó­játék, baba főzökész- let és sok més kedves szórakoztató játékot találunk a vállalat űj gyártmányai között. Ezeken kívül szétszed­hető túristaágyat és tűristaasztalt is mu­tat be a látogatók­nak. Az új cikkeket a helyszínen meg le­het majd vásárolni; — A Fémtömeg­cikkgyár figyelemre­méltó új gyártmá­nyai: a fémből ké­szült szétszedhető weekendház és a tá­nyérmosogató gép. Ezeknek a gyártmá­nyoknak egyelőre csak a mintadarabjai kerülnek bemutatás­ra, de előjegyzéseket már elfogadnak az érdeklődőktől — A vásár egyik legnagyobb érdeklő­désre számottartó új­donsága lesz a Fi­nommechanikai Vál­lalat zsebrádiója. A tetszetős, valóban zsebben hordható rá­diókészülék kis mé­rete ellenére 20—25 állomást tud fogni. Az olcsó és bizonyára gyorsan népszerűvé váló zsebrádióból na­gyobb mennyiséget hozunk forgalomba a vásári pavilonban. Kiállítjuk a vállalat legújabb készítmé- nyű ipari mérőműsze­reit is. — A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Válla­lat ízléses rendezés­ben bő választékban állítja ki a vásáron a legújabb ékszer- és bizsúkészítményeket, a szép alpakka dísz­tárgyakat és egyéb újdonságait. Ezekből is korlátlan mennyi­ségben vásárolhat majd a vásárlátogató közönség. — A Vasöntő- és Tűzhelygyár jólis­mert gyártmányain kívül kultúrtermek, klubhelyiségei? fűté­sére alkalmas nagy­méretű kályhákat, zo­máncozott ?rukrászati kemencét, ízléses ki­vitelű elektromos kályhákat és kandal­lókat fog bemutatni. — A Műszerkészí­tő- és Javító Vállalat kiállítja a vásáron a vendéglátóipari üze­mek részére gyártott szikvízkeverő gépe­ket és az új típusú autoszifon fejeket. — A Hangszerké­szítő Vállalat „Musi- ca” márkájú zongorá­kat, pianinókat, har- móniumokat, penge- tős hangszereket, gi- t ái-mikrofont állít ki és ezeket egyidejűleg meg is lehet vásá­rolni — A Finomacéláru­gyár készítményeinek széles választékát hozza el a vásárra, A gyártmányok részben forgalomba is kerül­nek a pavilonban. Bi­zonyára a legkereset­tebb cikkek lesznek a műanya gnyelű ház­tartási kések. — Vállalataink mél­tó módon igyekeznek majd reprezentálni gazdasági életünk e jelentős eseménye al­kalmával a fővárosi vas- és műszaki ipar előrehaladása ti —..... ii.­fi községi tanács kezelésében megnyilt a cserkeszöllöi fürdő Csütörtökön reggel nyolc órakor megnyílt a gyógy­hatású thermálvize miatt országszerte egyre ismertebb cserkeszöllöi fürdő. Az idei szezon érdekessége, hogy a megyei tanács az elmúlt év decemberében a hatáskörök leadása során a községi tanács kezelésébe adta a fürdőt. A cserkeszöllöi tanács tagjai az idén be akarják bizonyí­tani, hogy valóban jó kezekbe került a fürdő fejlesztése.- 40 000 forintot fordítanak a medencék javítására, a csa­tornahálózat bővítésére. A helybeli földművesszövetkezet június 30-ra új éttermet nyit a fürdővendégek jobb ellátása érdekében, a kerthelyiségbe zenékart fogad és táncpar­kettet épít. A fürdő területén élelmiszer, dohány és gyü­mölcsárus pavilont üzemeltet. Fokozott mértékben kíván­nak gondoskodni a helybeliekről is, ezért a főszezonban már reggel 7 órától este fél 9 tg tartják nyitva a fürdőt, hogy ( a földeken, szőlőkben dolgozók is módot találhassanak 3 felüdülésre, ' -V. ,| Két nap Eger körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom