Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-16 / 113. szám

A TESTVÉRI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL „ ^ÍC>i!^iPSO®^2DgDé5ÍD9D«^40S:^ Beszédes TÉRKÉP SZÉDÍTŐ MIGISSIGBIN Az Albán Népköztársaság földművelésügyi minisztériu­mában van egy nagy térkép. Ezen is rajta vannak a kis ország hegyei, síkságai, vizei, városai, de ez a térkép még­sem mindennapi. Közelebb­ről megnézve, számos apró piros zászló tűnik az ember szemébe. Ha valaki megszá­molja, pontosan 1285-öt talál ezekből a zászlócskákból. — Kérdésére készségesen meg­adják a felvilágosítást is: a kis vörös ^ászlók az ország termelőszövetkezeteit jelölik. A figyelmesebben szemlé­lődének azonban mást is el­árulnak ezek a zászlók. Meg­találhatja őket a müzetyei síkságon, az egykori malityi és íerbufi mocsárvidékeken, a szeszélyes Gyadri folyó ár­területén is. Néhány évvel ezelőtt ezeken a vidékeken legfeljebb nád, sás és malá­riát terjesztő szúnyogok te- rémtek, vagy pedig évente gyakran kétszer is piszkos áradat pusztította el a veté­seket, sőt még a falvakat is. Ezeken a vidékeken ember­feletti küzdelmekről beszél­nek a kis piros zászlók. Több­millió köbméter megmozga­tott földről, szovjet gépóriá­sokról, vízlevezető- és öntöző- csa tornákról, gátrendszerek ről és zsilipekről, amelyek termőtalajjá változtatták a tegnapi lápokat. Igen, a szabad ember szem­beszállt a természet vad erői­vel, háttérbe szorította és megfékezte a pusztító eleme­ket. Müzetye, Mality és Zad- nma tegnap még a nyomor és az éhség vidéke volt, hol­nap virágoskertté válik. Az ötéves tervek útján haladva, az albán dolgozók csaknem 100 000 hektár termőföldet hó­dítottak vissza a mostoha természettől és állítottak a jólét szolgálatába. Ahol teg­nap még nád ringott a déli szélben és legfeljebb szórvá­nyos halászcsónakok szántót ták a sárgás víztükröt, most hatalmas traktorok pöfékel­nek és kombájnok takarítjál be a gazdag termést; A gyarmati rendszer idején Vietnamban az elemi iskoláknak 295 000 tanulója, a középiskolák­nak 5000 tanulója, a főiskoláknak pedig mindössze 730 hallgatója volt. Kevés volt a pedagógus, hiányoztak a megfelelő tanköny­vek, ijesztő méreteket öltött aj írástudatlanság és a maradiság. A népi hatalom éveiben új közoktatási rendszert dolgoztak ki, a tízéves oktatást. Az iskolák munkájának biztosításához 63 különböző tankönyvet adtak ki több, mint 1 millió példányszám­ban. Nagy gondot fordítottak a pedagógusképzésre is: a tízosztá­lyos Iskolák részére 2350 peda­gógust, a középiskolák számára pedig 748 pedagógust képeztek ki. Ugyanakkor jelentősen nö­Televizió Csehszlovákiában Hetente háromszor sugároz műsort a pozsonyi televizfús stúdió Alig öt hónappal ezelőtt kezdte meg közvetítését a po­zsonyi televíziós stúdió és máris nagy népszerűségre tett szert. Szlovákiában hét- röl-hétre több televíziós ké­szülékét vásárolnak a dolgo­zók, hogy gyönyörködhesse­nek a televízió adásaiban. Eddig hetente kétszer sugár­zott műsort a televíziós köz­pont. Ez év áprilisától heti háromszori adássál örvendez­teti meg közönségét. Idáig csak kimondottan szórakoz­tató jellegű adások szerepel­tek a televíziós központ mű­sorában. Újabban azonban igen fontos helyet foglal el a közvetítésekben az oktatás, mindenek előtt a politechnikai Ebben a műsorszámban „Az ember és a technika” beve­zető előadásokra kerül sor. Ezt követően áttérnek a tech­nikai fejlődés és a politec.y ‘.»lkai oktatás némely konkrét problémáinak ismertetésére. A pozsonyi televíziós stúdió műsorán ezenkívül egyre több népszerű tudományos és (lokumentfilm is szerepel. Liffel-torony mauas- '■asiú televíziós tornyot eoitenek Brno mellen A csehszlovák televízió roha­mos ütemben fejlődik. Prága és Bratislava után rövidesen meg­kezdik a Bmo melletti televíziós torony építését Is. A brnoi tele­víziós torony körülbelül ugyan­olyan magasságú tesz, mint az Eiffel torony. A brnoi 319 méter magasságú tornyot a legkorsze­rűbb technikával építik. Elegen­dő megemlíteni, hogy a szemé­lyek szállítását a televíziós to­ronyban gyorsan közlekedő fel­vonóval fogják lebonyolítani. A téli hónapok folyamán úgyneve­zett villamos olvasztóberendezé- sek segítségével fogják megaka­dályozni a konstrukció felesle­ges túlterhelését. — Az építési anyag helyes megválasztása ré­vén a tervezőknek sikerült a torony súlyát 160 tonnára csök­kenteniük. ugyancsak újszerű eljárás segítségével oldják meg azt is, hogy az elkészült torony legmagasabb pontjának Ingado­zása minél kisebb legten. vélték az iskolák számát is. Je­lenleg csupán a tízosztályos is­kolák száma 5048-ra emelkedik, a tanulók száma pedig meghaladja a 950 000-et. Gyors fejlődésnek indult rfz or­szág felsőfokú oktatása is. Jelen­leg a Vietnami Demokratikus Köztársaságban 5 főiskola műkö­dik csaknem 20 fakultással és 13 különböző szakiskola. A főisko­lai halgatók száma 3830, a szakis­kolák tanulóinak száma pedig meghaladja a 10 000-et. Nehéz feladat lenne eldön­teni Csehszlovákiában, hogy az ország melyik része gazda­gabb természeti szépségekben — Csehország vagy Szlová­kia. — Az állami költségve­tés évr&l-évre súlyos összege­ket fordít az idegenforgalmat szolgáló berendezések — szál­lodák, menedékházak, drót- kötélpályák, stb. — építésére. — Sokan ismerik elsősorban Szlovákia természeti szépsé­geit, a Magas- és Alacsony- Tálrát és a két Fátrát. Ne­héz lenne felsorolni mindazt, ami ezen a területen a második ötéves terv folya­mán épül. Említsük meg csak az Alacsony-Tátrát látogató síelők központjában, Jasná- ban épülő új szállodát és a Chopok hegyre vezető, 4680 méteres hosszával világre­kordot jelentő drótkötélpá­lyát. Megnyitják a híres De- manova-i barlang mellett az 1953-ban felfedezett 5 ki­lométer hosszú Béke-barlan­got és a Stitni melletti ara- gonit-barlangot. — Képünk a Kis-Fátrában lévő Vrátna-i ülőloés felvonót mutatja be. Uó-fyty tovább doböfyiöH. a vziv A MENTŐAUTÓ éles siví- táseal száguld végig a váro­son. Hamarosan megérkezik a moszkvai II. sz. orvostudo­mányi egyetem klinikája elé. A sebesültszálítók rendkívül óvatosan fektetik a hordágy­ra a kisfiú mozdulatlan tes­tét. Ezen az éjszakán Jelena Damir fiatal sebészorvosnő tartotta az ügyeletét. Azon­nal megvizsgálta a beteget. — Szívsérülés,.; Azonnal a műtőbe;;: Jelena Damir már sok szív­műtéten vett részt, de mindig mellette állt tanítója, Baikul- jev professzor, az ismert se­bész. Önállóan még sohasem végzett ilyen operációt. — Most mit tegyek? A be­teg állapota olyan, hogy nem tűr egy perc halasztást sem. De nincs mellettem a pro­fesszor, sőt még telefonon sem kérhetek tőle tanácso­kat. De mégis cselekednem kell. Mégpedig gyorsan és bátran. Jelena felvette fehér kö­penyét, felkötötte az operá­ciós maszkot és bemosako­dott. Talán senki sem sej­tette, hogy mi játszódik le a fiatal sebész leikében. S odalépett a műtőasztal­hoz. Előtte egy fiatal fiú fe­küdt, aki még alig élt s most neki, az orvosnőnek kell megmenteni őt a további életnek. Hozzákezdett .- : : Pontos mozdulatokkal elbontotta a szívét borító mellkasi rész balfelét. Ebben a pillanatban szédülést érzett. A szíven nem látszik sérülés. Hát ak­kor honnan árad a vér? Ta­lán tévedtem? Nem, ez nem lehet. A szivén valahol seb­nek kell lennie — ez és még ezernyi gondolat száguldott a fiatal orvosnő agyában. De folytatni kellett. Hoz­zálátott a jobb rész felvágá­sához. Igaza volt: a vér az aorta ascendans sebéből árad. Az operáció másfél órát tartott. A nővérek lesték a sebésanő minden gondolatát, az orvosnő most már maga­biztosan dolgozott. Amikor a betegszállítók a kórterembe vitték az operáltat, Jelena egy pillanatra egyedül ma­radt .s kifújta magát. ::. Nemsokára eljött az örömteli nap. A napi vizitet végző professzor kijelentette: „No, Jelena, a beteg túl van az életveszélyen.” Néhány nap múlva Bakul- jev professzor meghívta ma­gához Jelena Damirt. A ki­váló tudós kijelentette, hogy nagyon elégedett tanítványá­val. — S azt tudja-e, kislány — mondata Bakuljev, — hogy a világon eddig öt olyan ope­rációt végeztek, mint ami­lyent maga akkor este csi­nált? Magáé a hatodik;:: Ettől kezdve Jelena Damir önállóan operált. A 28 éves fiatal orvosnő, aki már meg­védte kandidátusi disszertá­cióját s most a doktori mun­ka megvédésére készül, az­óta már sok szívet segített hozzá, hogy tovább dolgoz­hasson. Irta: T. Krotova. A SIKER UTJÁN Szov/et /um Bömbölnek az ágyúk, ke­gyetlen csata tombol a sztá­lingrádi utcákon. Egy romos ház lépcsőházában fiatal nő fekszik holtan, mellette ap­rócska kisfiú sir keservesen. Mosit egy asszony menekül 'a kapu alá, észreveszi a gyere­ket, felemii, magához öleli, majd újból kilép az utcára... Ezzel a szivbemarkoló kép­sorral kezdődik a film, me­lyet a moszkvai Gorkij-stú- ddó fiatal alkotó-kollektívája készített. A történet fősze­replője Aljosa, a talált gye­rek, aki megmentőjében, Masa néniben, sok más kis társával együtt szerető, gon­dos nevelőt talál meghalt szülei helyett. Aljosa zened tehetségével korán kiválik a gyermekotthon többi lakója közül. Egy ismert karmester vidéki útja alkalmával fel­figyel a kisfiúra és magával viszi Moszkvába, a zeneisko­lába. A zene a kis főhős legtöbb tettének mozgatórugója. A muzsika kedvéért szökik el engedély nélkül a karmester hangversenyére, ezért válik meg az oly nagyon szeretett Masa nénitől, s emiatt tűri új barátja, Borja fensőbbsé- ges magatartását is. Titokban tanulja be a zongoraver­senyt, melynek előadására Borja készül, de ebben sem rossz szándék vezeti. Nem a hiúság, hanem végtelen zene- rajongása ösztönzi, hogy mindig újabb és újabb ered­mények elérésére törekedjen. Borja mégis irigységgel vá­dolja, s a zongoraverseny miatt összevesznek. Végül azonban az agyonkényezte­tett Borja is belátja, hogy igazságtalan volt barátjához. A film frója, Valeniyina Szpirlna egy alkalommal résztvett a tehetséges gyer­mekek iskolájának hangver­senyén és itt ismerkedett meg Aljosa Naszedkinnel, a kilencéves kis zeneszerzővel. Áz ő története adta „A si­ker útján" című film alap­ötletét. A fiatal írónőnek éz a második filmje. Első alko­tásának szintén gyermekek a hősei, „Titokzatos lelet" cí­men nálunk is bemutatták Szpirvrw jól ismeri a gyér­Az orlovi televizor mekek lelkivilágát, erről ta­núskodik új filmje is. Aljosi mindvégig megmarad egy- 'szerű kisfiúnak, aki szerei játszani, s ha kell, egy ki; verekedésre is kapható. A; írónő nem csinál hőséből cso­dagyereket, bár ez szinte kí­nálkozik a témából. Ugyancsak i fiatalok közi tartozik Maria Fjodorovna, s film rendezője. Ez volt else önálló alkotása, s a kezdet igen bíztat^. Már a film else jeleneteinek rendezése is megragadja a nézőt. Egyet­len szó sem hangzik el, csu­pán a képek beszélnek ön­magukért, s a néző érzi a há­ború minden borzalmát, ször­nyűségét a halott anya, s a gyámoltalan apróság láttán. A szereplők közül elsősor­ban Masa néni alakítóját Bojcik művésznőt kell emlí­tenünk. Csupa szív, csupa szeretet ez az asszony, akinek nem adatottjneg, hogy saját gyermekeit nevelje. Csodála­tosan ötvöződik benne a ki­váló pedagógus és az asz- szony, aki arra született, hogy buksi fejecskéket simo­gasson, szerető édesanya le­gyen. Masa néni méltó pórja a másik pedagógus. Nyikolsz- kij zenetanár, akit Bjelov, az ismert szovjet művész for­mál meg. Nyikolszkij szigo­rú, az első percekben szinte rideg ember. Azonban ő is ízig-vérlg nevelő, tudós, aki­nek szíve mélyén ugyanúgy ott él a tanítványai iránti Szeretet, mint Masa néninél. Bjelov alakítása mély és em­beri, egy kiforrott művész sokévi tapasztalatát tükrözi. A filmben művészien tol­mácsolják Csajkovszkij, Beet­hoven, Mozart, Glinka hall­hatatlan műveit. A zenei összeállítást Leonid Afanasz- jev végezte. Idő járó* jelentett Várható időjárás csütörtö­kön estig: főleg déli, délutáni ’elhőképződés, több helyen, elsősorban keleten záporeső, úvatar. Mérsékelt, időnként negélénkiilő szél. Meleg idő. Várható legmagasabb nap- rali hőmérséklet, csütörtökön 13—26 Sok között. (MTI) * * í Szállodai, szobánk ; ban ültünk és barát t ságosan beszélget | tünk. amikor óvato í san kopogtak az aj I tón. „Tessék!” Ma- | gas, szőke férfi lé- | pett a szobába, tükör- | fényes ládikával c ? hóna alatt. Félszeger } meghajtotta magát, ; | bemutatkozott: I * — Ivan Dudkin fel találó vagyok. Nagi szükségem lenne t sajtó támogatására Nézzék csak, feltalál x lem egy remek készü- I léket, pontosabbal * szólva egy televizort Sőt, helyesbítek, nerr is televizort, hanen telcrevizort. Nemcsal a jeleni képes elén), vetíteni. hanem c múltat és a jövőt is Szeretném bemutatni hogyan működik, ter­mészetesen csak ak­kor, ha megengedik. Megengedjük. A ké­szülék ernyőjén csak­hamar megjelent* eg% széles, egyenes utca Csupa új ház. — Kissé távolabb az or- lövi pályaudvar fé. nyei ragyogtak.. Hogy megszépült az utóbbi években ez az ősi város! Milyen ügyesek, hogy megta­nultak építeni! — Megtanultak, de nem mindnyájan — mosolygott a feltalá­ló, mintegy kitalálva gondolatainkat. S az ernyőn máris megjelent néhány szánalmas téglahal­maz. A daruk szomo­rúan nyújtották kar­jukat az ég felé. — A gépgyártási minisztérium 56 laká­sos munkásháza —tá. jékoztatott szakérte­lemmel vendégünk — ' a helybéli épít ötröszt- építi, már négy esz- tendeje. Ez pedig itt <- Medvegyev-gyár Hl i- lakásos munkásháza- Az építést... — Egy pillanatra — szakítottuk félbe t- feltalálót. — Mi ma a gunk is tudjuk, miko n kezdték építeni: ör s azt állította, hogy ké szüléké a múltat i _ meg tudja mutatni y Nos, hát mutassi a meg. milyen volt a; i. építkezés, mondjuk három esztendőve ezelőtt. t! A feltaláló bálin j -tobt, s egy ragyogi a gombot három beosz a lássál visszacsavart A kép azonban sem mit sem változott. j — Hm ... Most pé j dig, ha lehet, kapcsol •' ja. három esztendőve J előre, meglátjuk, m lesz. A feltaláló vissza­állította az eredet helyzetébe a gombot majd három beosztás- v sál előre csoAM-rta. Ág ■ az ernyőn a kép sem­mit sem változott. — Ugyláiszik, el­- romlott — jegy ezt ül • meg óvatosan. “ A feltaláló sértő- ‘ dött pillantással mén végig bennünket. — Nem a készülék­ben van a hiba. ha­3 nem a trösztben — felelte hidegen. —^Ér valóban megmutat- 1 tam a 118 lakásos ház múltját és jövőjét s Nem az én hibám. i ha úgy lesz, mint- ahogy a készülék mu­- tatja. Ha megenge­■ dik, bemutatom önök­nek Bosszarábenko i elvtársat, a tröszt fő­■ mérnökét. Az ajtón megjele­nik egy jókora dol­■ gnzöszoba. A főmér- '. nők az íróasztalnál- ül, körülötte az orlovi i üzemek képviselői. 3 — Kezdje el az :. építkezést, mi meg majd előteremtjük c ; pénzt próbálták rá- j venni a főmérnököt _ — Az a fontos, hogy r az alapot lerakják. j Egymásra néztünk. — Uj építkezésbe s kezdenek, de a régié­két nem fejezik be?. i Hát ez micsoda? z — Szórófej — vála- szolja egy kis gondol- l kodás után a feltalá­ló. — Nem olyan,- amilyet az öntözésnél j használnak., hanem- pénzügyi. A gépgyár- , tási minisztérium- ilyen pénzügyi szóró­fejjel aprózza szét az . építkezésre szánt ösz­- szegeket az üzemek l között. Mindegyiknek i jut belőle egy csepp. — De hiszen csep- . pékből nem lehet há- i zat építeni. Minden , évben várják az új- cseppeket, s az épít- t kezés évtizedekig el­- húzódik. — Hát évtizedekig- nem is, de 6—7 évig ; bizonyosan — mondta komoran a feltaláló. . — Van még valami- t lyen kérdésük. — Igen. Miért nem . összpontosítja ö mi- ■ nisztérium a rendel- . kezésre álló összege- i két egyetlen építhet . zésre? Egyik évben. : mondjuk az egyik gyár, a következő év- , ben a másik gyár : munkáslakásainak építésére. A feltaláló vállat­vont. , - — Ez a rendszer alakult ki. A minisz­térium maga is beis­meri, hogy ostobasáa. Sőt, tanácsolta az üzemeknek. hogy lóg­janak össze. Valamit még mon­dani akart, de aztán legyintett és megkér­dezte: — Folytassuk uta­zásunkat az orlovi utcákon? Szeretnék bemutatni még egy marathoni építkezést. — Mutasson inkább valamilyen vidámabb dolgot — kértük, eb­ből elég volt. — Vidámabbat? Na­gyon szívesen. S az ernyőn gyö­nyörű földszintes és egyemeletes házak jelentek meg. — Ezek a házak az orlovi üzemek mun­kásainak kezdemé­nyezéséből épültek — csengett büszkén a feltaláló hangja. — Képzeljék csak, nem is egészen egy év alatt több mint 300 ilyen lakás épült, öt­ször olyan gyorsan, mint a szórófejes módszerrel. Tanulhatna tőlük a tröszt és a miniszté­rium ... — de mi­előtt befejeztük vol­na a megkezdett mondatot, a készülék­ben valami reccsent, s az ernyőn kialudt a fény. — Kiégett a képcső — dörmögte a felta­láló bosszúsan. — Megengedik, hogy a készüléket hazapi- gyem? Szavamat adom. hogy megjaví­tom és pontosan el­küldöm. Adják át a Krokodilnak, ez az én ajándékom. Azt hi­szem, nem árt, ha van a szerkesztőségben egv ilyen telerevtzor. Ezzel ládikójál a hóna alá kapta s épp oh/ gyorsan eltűnt, min* ahogy érkezett. (Megjelent a ..Krokodil** . wovjet szalíi’lkus lap« ban.) Egyre nagyobb méreteket ölt a Vietnami Demokratikus Kiisiársa­ság knltúr forradalma A rtstar-rsonH ____J__--________ . . ___ , . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom