Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-14 / 111. szám

Falusi KlS2=siervc*ctek, ifjúsági eséplőesapatoki figyelem! • Közöljük a jánoshidai ifjúsági cséplőcsapat versenyfelhívását Mi. a jánoshidai Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Alattyáni Gépállomás fia­taljai tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista munkaverseny elválaszthatat­lan a szocializmus építésétől. Tudjuk, miért igyekezett az ellenforradalom fel­számolni a munkaversenyt. Tudjuk, s ép­pen ezért mi, a jánoshidai KISZ-szervezet ifjúsági créplccsapata versenyre hívjuk az ország valamennyi ifjúsági cséplőcsapatát az 1957-es cséplési idényre. Verseny nk célja, elősegíteni az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gazdasági erőfeszítéseit. Célunk, hogy a nép kenyere minél előbb a dolgozó parasztság hombárjaiba, az állam raktá­raiba kerüljön a legkisebb szemveszte­Versenyfeltételeink a következők: í. Cséplőcsapatunk a szemvesztesépet a múlt évi 0,5 százalékról 0,4 százalékra csökkenti. 2. A tavalyi 52 vagon gabona eséplése helyett ez évben augusztus 17-ig SO vagon gabonát csépelünk el. 3. Cséplési munkáink során a csépel- tetőknél tökéletes rendet, hagyunk ma­gunk. után, a kazlakat a lehető legmegfe­lelőbben összerakjuk, az udvarokat /el­takarítjuk. 4. Cséplési idő alatt cséplőcsapatunk tagjai rendszeres sajtófélórát tartanak, ál­landó politikai és gazdasági felvilágosító munkát végeznek a parasztfiatalok és a dolgozó parasztok között. Ismertetjük és propagáljuk a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség célkitűzéseit, programját. Felvilá­gosítjuk csépeltetőinket az ellenforradalom tetteiről. Állandó agitációt folytatunk, hogy a felesleges kenyérgabona az állam raktárába kerüljön. 5. A tűzesetek elkerülése érdekében ismertetjük, betarttatjuk és betartjuk a tűzrendészen szabályokai. 6. Állandó balesetelhárítási oktatásban vesz részt cséplőcsapatunk valamennyi 'agja. 7. A versenymozgalom kibontakozta­tása érdekében a gépállomás vállalja a műszaki feltételek, biztosítását és támo­gatja a versenymozgalmat. Tóth Rúd olt ez ifjúsági cséplőcsapat vezetője Göblyös János gépállomási igazgató Tóth András KISZ-titkár 44. •^■44­Rendet teremtettünk a tsz-ben Olvastuk a Tisza vidékben, hogy üzemeink megtisztítják magukat, az ellenforradalmi wsewnytől, és kiadják az útját rútoknak, akik októberben ke- eet. emeltek a néphatalomra. Mi, parasztok csak örülünk ennek a jelenségnek és azt valljuk, elég volt a dédelge- (ésből, az ellenséggel szem­ben. Ha ők kerülnek ki győz­tesen októberben, ők sem kí- i.iéltek volna bennünket, A szolnoki Szabadság Ter­melőszövetkezetből is kizár­tunk öt tagot. Éppen ideje volt már, hogy rendet teremt­sünk a szövetkezetben. Évek folyamán nagyon sok kupe- cet, házi borkimérőt, házi- szarkákat takargatott szövet­kezetünk. Ezek csak lopták a szövetkezet vagyonát (a ka­pákat, a kaszákat, amit az üzemiektől kaptunk).- herdál­ták a közös vagyont, mi vi­seltük a terheket és még ők hangoskodtak októberben. Az ilyen emberek járatták le a szövetkezetét. Az ilyen emberek miatt mentek mil­liós károk pocsékba I960 óta. Tizenegy éve vagyok szö­vetkezeti tag. Sokmindent el kellett tűrnöm, még pofont is kiptam, mert védtem a szö­vetkezetét. A forradalmi munkás-paraszt. kormány most lehetőséget adott arra, hogy végre a becsületes em­berek döntsenek szövetkeze­tük ügyében. Mi meg is tet­tük a magunkét. Megtisztítot­tuk szövetkezetünket a salak­tól, a szennytől és most újult erővel dolgozunk közös gaz­daságunk fejlesztésén Seller István Szolnok, Szabadság Tszt Egy tanító SZÓ 1 KÉR Kezdő tanító vagyok fiatal házas. Pécsről jöttem Karcagra, ahol másfél év elfogadhatatlan lakásban kom. Két telet vészeltünk < az alig fűthető szobában. Mégis türelmesen vártun mert ígéretet kaptunk arr hogy 1956 szeptemberére ú, iskola épül, új lakással. Az iskolát már felavattu de mi maradtunk a régi he lyen. Megértettem, mert kartársnőnek gyermeke szü letett s 6 költözött be a kés lakásba. Vártunk tovább. Igenám, de 1956 eleje épül itt egy másik kislakás is. Már éppen el akartun költözni Tilalmasról és Kar cag környékéről, mikor oktatási osztály vezetője köz belépett, mondván, hogy há rom hét múlva elkészül én lakásom, is. Még ma sinc készen. Tudom., hogy az októbe események után támadt ne kézségek nagy mértékben hátráltatják az építkezéseké de azért mégis úgy érzem egy kis jóakarattal segiten lehetne. Elkeseredésemben nem tu dók másra gondolni, min hogy ezt a késést hanyagsé okozza. Ügy érzem, ró lun teljesen elfeledkeztek abba a hiszemben, hogy ha eddig lakhattunk nedves lakásba kibírjuk továbbra is. — dig ha nem tudják befejezn az építési tanév végéig, kény telenek leszünk csalódottá visszatérni a Dunántúlra, aho gombák módjára nőnek az házak. Elhatározásunkra okunk van. Hamarosan gyermeke várunk, s rendes lakásb szeretnénk vinni. Másrész eddig elég türelemmel vár tunk, s úgy érzem, most mi mi is megérdemlünk egy rendesebb lakást, GÖTH JÁNOS tanító, Karoag-Tilalmas Alt. Isk Bíróság elölt a népellenes tiszaföldvárl poéta Május 10-én tárgyalta a Szolnok megyei bíróság bün­tető tanácsa Balogh László tiszaföldvárl magyar nyelv­szakos tanár bűnügyét. Balogh László már régebb idők óta foglalkozik vers­írással. Népi demokratikus államrendünket sértő nacio­nalista, soviniszta, gyűlöletre uszító verseket írogatott. Mi­után az egyetemi tanulmá­nyait befejezte, Tiszaföldvá- ron az általános gimnázium­ban magyar nyelvszakos ta­nárként tanítóit. Evekig ma­gában hordozta népi demok­ráciánk iránti ellenséges ér­zelmeit. Az ellenforradalom kitörésekor nagyon gyorsan megmutatta igazi arcát. Ak­tív szervezője volt az ellen­forradalomnak. Október 26- án elment a Tisza Cipőgyár­ba, aho! a dolgozók előtt ei- szavalta egyik versét. Ebben a versben olyan kitételek voltak, amely nyíltan uszí­tott államrendünk ellen. Novemberben kormány és szovjet ellenes verseit a diá­kok között terjesztette és ol­vasta fel. Most a bíróság előtt felel tetteiért. A tanúkihallgatások után Soós István ügyész elv­társ tartotta meg vádbeszéd­jét. Többek között ezt mon­dotta: — Balogh László 26 éves fiatal, gimnáziumi tanár. — Egyszerű munkás szülők gyermeke, aki a szocialista társadalmunk támogatásával végezte el tanulmányait. Ál­lamunk bízott benne, a fiata­lok nevelését bízta rá. De meg kell állapítanunk, hogy csalódott Balogh Lászlóban. — Tehetségét és tudását nem annak a népnek állította szolgálatában, melynek ő oly sokat köszönhet. Nem a nép­hez tartozott az ellenforra­dalom időszakától kezdve. Bi­zonyítást nyert, hogy koráb­ban 1949-ben is olyan verse­ket írt, amely ellentétes ál- lanirendünkkel. Októberben robbanásszerűen jöttek fel­színre gyalázatos mocskoló- dással írt népi demokrácia-el­lenes költeményei. Verseit felolvasta a fiatalok között, s igyekezett a fiatal forrófejek­be nacionalista érzelmeket becsempészni. — fiyen emberekre nem le­het bízni a jövőben azoknak a fiataloknak a nevelését, akik a nép közül valók, s akiktől oly sokat vár álla­munk. A tárgyalás befejeződött. A bíróság Balogh Lászlót állam­rend elleni izgatás büntette miatt 4 évi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre Ítélte. K. M. A veszett macska megmart egy gyermeket Jaszdózsán A napokban Jászdózsán egy 14 éves gyermeket meg­mart a házban lévő macska. Mivel feltételezhető volt hogy a macska veszettségben szenved, az állatot leütötték, s a községi állatorvos a hul­lát vizsgálatra Debrecenbe küldte az Álltegészségügyi Intézethez. A gyermek meg­mentésére azonnal szérumot rendelteik, s elvégezték a szükséges oltást. Az állat­egészségügyi Intézet távirati* lag közölte, hogy a macska valóban veszett volt. A köz­ségi orvos és az állatorvos együttes figyelme, gondos­sága óvta meg a község la­kóit esetleges újabb veszély­től, amelyet a veszett macska tovább okozhatott volna. — Szolnok megyében az utóbbi tíz évben ez volt az egyetlen eset, hogy veszett állat em­bert megmart.-44-* Választ vár Kasnya litván Kasnya István, a Felső- jászsági Állami Gazdaság dolgozója a közelmúltban egy kis házat vett. Az új szerze­mény nem valami palota­szerű épület, hanem egyszerű parasztház. Kisebb javításra is rászorul. Az épület a vétel alkalmával neon állt üresen. Lakók tartózkodtak benne, akik számára Kasnya István huzamosabb Időn keresztül hasztalanul próbált másikat szerezni. Ha talált is megfe­lelő helyiséget, a tanács ak­kori lakásgazdálkodási elő­adója másnak utalta ki. Kas­nya István és családja emiatt még mindig nem tudott be­költözni saját házába. Pedig múlt év december 17-én írásiban is értesítették, hogy lakásigényét a tanács kielé­gíti. Időközben a tanácsokat rendelet* mentesítette a ma­gánlakások elosztásának ne­héz munkájától. Kasmya Ist­ván érdeklődésére azt a vá­laszt kapta, hogy most már nem tartozik a tanácsra az ilyen lakások kiutalása. Sze­rezzen lakójának megfelelő helyiséget, úgy, ahogy tud. Ez természetesen csak fél­megoldás. Kasnya István je­lenleg is egy szükséglakás­ban tartózkodik hozzátarto­zóival együtt. Reménykedve várja, hogy a városi tanács illetékes osztálya 1956 de­cember 17-én tett Ígéretét valőraváltsa, hiszen folya­matban lévő ügyről van szó. Eredményesen dolgozik a Jászberényi Gépállomás Jászberényben és a környező községekben az utóbbi napokban igen jól előrehaladt a mezőgazdasági munka. Ebben nem kis része van a Jászberényi Gépállomás segít­ségének. Az üzem idáig 74,7 százalékra teljesítette félévi tervét, önállósága ellenére sokkal jobban áll gazdaságilag, mint az elmúlt években. Még a tervezett hitel Igénybevéte­lére sem volt szükség. A gépállomáson .nemrég alakult meg a KISZ-szervezet. A fiatalok olyan vállalást tettek, hogy ebben az évben a legjobb minőségű munkával szol­gálják ki a gépi munkára szerződött szövetkezeteket és egyéni gazdákat. 1 A cukorrépát egyelik a Felsőjászsági Állami Gazdaságban A Felsőjászsági Állami Gazda­ság földjei díszére válnak a jász­berényi és a pusztamonostort határnak. A gazdaság dolgozói az időszerű munkát becsülettel elvégezték. A cukorrépa egye- lést csupán a párnapos eső sza­kította félbe. A nagy iövedelmet hajtő vetőmagtermelést szorgal­mazzák. Elit és elsőfokú szapo- ritású magvakat termelnek, ame­Jn termésre a jászberényi Z sótér Bélával, a nagyte­kintélyű és közszeretetnek örvendő gazdálkodóval be­szélgetünk az idei termés­kilátásokról. Elmondja, hogv a jászberényiek Igen bizako lyet maguk fém zárolnak. Ez ter­mészetesen bizalom kérdése. 6 nagy felelősséggel jár. A Felső­jászsági Állami Gazdaságban ter­melt vetőmagvakra azonban még nem volt panasz. Exportra is szállítanak borsót és paradl- esommagvakat s mintegy 800 000 forintos bevétellel kecsegtet a hagymamag-termelés. számítanak egyéni gazdák dóak. Az őszi vetések jól teleltek, a fagy nem tett kü­lönösebb kárt bennük. Az­tán, ahol egy kicsit gyen­gébbnek mutatkozott, a ter­melők segítettek rajta, Közel 30 vagon pétisói használtak fel az idei ta­vaszon, s nemcsak a szán­tóföldekre, hanem a sző­lőkbe, gyümölcsösökbe is jutott a műtrágyából. Űgylátszik, a téli ezüstkalá­szos gazdatanfolyam nem volt eredménytelen. A mező- gazdasági szakfilmek vetí­tése sem lett kidobott pénz. Bőségesen vissza térül az erre fordított költség a tanulni, művelődni vágyó jászberényi gazdálkodók fejlettebb mun­kamódszereiben, s a nagyobb termelési eredményekben. Aztán közgazdasági kérdé­sekre terelődik a szó, arra, hogy milyen jó lenne, ha a helyi tanács az illetékes szakemberek közreműködésé­vel közgazdasági kérdésekről is tájékoztatná a termelőket. Például arról, hogy milyen növények termelésére van legnagyobb szüksége nép­gazdaságunknak. Mit lehet jól exportálni, hogy az ellen­forradalom okozta nehézsé­geket a mezőgazdasági ter­mékek, gyümölcsök, apró­magvak, kertészeti termékek stb. exportjával is enyhítsük. Az országépítés nehéz mun­kájából a jászberényi gazdák is ki akarják venni a részü­ket. Jó lenne, ha az idei ter­ményárak alakulásáról már korábban is tudomást sze­rezhetnének a termelők. A kedvező feltételek minden bizonnyal még jobban nö­velnék a munkakedvet. — Bár ebben most sincs hiba. Sok mezőgazdasági kisgé­pet, szerszámot, különféle eszközöket vásárolnak. A közelmúltban arról is tudomást szereztek a jászbe­rényi dolgozó parasztok, hogy egyes nehézipari üzemek — így az Aprítógépgyár is — fokozott mértékben gyárta­nak majd mezőgazdasági szerszámokat. Jő lenne, ha a gyártás megkezdése előtt a kereskedelem és az ipar ve­zetői a termelők véleményéi is kérnék, Akikor elejét le­hetne venni a későbbi rekla­mációknak és a mezőgazda-; sági gépek, szerszámok hasz­nálatát nem kísérné az előző; években meglehetős gyakori; bosszúság. Szeretnének olyan; kérdéseket is feletenni a; jászberényi dolgozó parasz-; tok, hogy : az ipar miért nem gyártja; például az olyan jólbcvált és! a gazdák körében igen ked-! veit mezőgazdasági gépe-; két, mint a mosonmagyar­óvári szekcskavágó, stb. Röviden talán ennyi lenne az, amit Zsótér Bélával való beszélgetés után a legfonto- sabtepak tartottunk nyilvá­nosságra hozni. Ügy hisszük, nem marad hatástalan. — ka. — • A Munkaügy) Minisztérium jászberényi 606. számú „Klapka György“ Ipari Tanuló Intézete, a Fémnyomó és Lemezárugyár részvételével: újító és szakköri kiállítást tart május 12-től május 19-ig. Vasárnap, május 12-én dél­előtt 10 órakor volt az ünnepé­lyes megnyitó. A megnyitóbeszé­det Soós Pál, a városi tanács el­nöke mondta. A kiállításon az iskola tanulóiból alakított vil­lanyszerelő, lakatos, bádogos, kovács, asztalos, kádár és női szabó szakkörök vettek részt. Mintegy 400 remekbe készített munkadarab tanúskodik a nö­vendékek szakmai felkészültsé­géről. * Május hó 11-én, szombaton este 7 órai kezdettel tartotta meg a Jászberényi Zirzen Janka állami tanítóképző és állami leánygim­názium hagyományos hangver­senyét. A hangverseny megrendezése és művészi színvonala önmagát dicséri. A közönség megelége­dett, telkes tapssal jutalmazta az egyes számokat. A műsor el­ső részében a gyakorló általános iskola kis növendékei Dudás István gyakorló Iskolai tanár vezetésével ajándékozták meg feledhetetlen, kedves percekkel a közönséget. ! Különösen sikert aratott a Jász­sági népdalokat bemutató férfi-! kórus Berzátzy László zeneta-; nár dirigálásában. Sok megérdemelt tapsot kapott! a műsorban fellépő női kórus és; az intézet zenekara, melyeket' Kopácsiné. Emőffhy Lilla, vala-! mint Kaszás Gyula zenetanárok1 vezényeltek. I A műsor színvonalát emelték; az egyes zongor»s-Smolc, melyek a tanulók zenei tájékozottságé-! ról tanúskodtak. Lengyel vasutas szakszervezeti küldöttség látogatása a Szónoki Járműjavító Üzent! Vállalatnál ! A héten vasutas küldöttség kereste fel a Szolnoki Jármű javítót a baráti Lengyel Nép- köztársaságból. A küldött ©Iv- társak sok fontos gazdasági és szervezési tapasztalatokkal adtak segítséget az üzem szakszervezeti és műszaki ve­zetőinek. Elmondták, hogy az el len forradalom hogyan mu­tatkozott meg a lengyel va­sutaknál is, és mennyire oko­zott nehézséget a gazdasági élet ben. Megbeszélte a küldöttség az üzem vezetőivel, hogy a láto­gatás alapján létrejött jő ba­ráti kapcsolatot tovább fog­iák építeni. Tapasztalataikat kölcsönösen kicserélik és együttműködve építik orszá­gaikban a szocialista vasutat: A. B. fc-4»- ........ -1 — Qt tkáhl) a macska . .. Társbérlőket kap­tunk. Minden elő- ! zetes értesítés, sőt ! kiutalás nélkül be- • költözött szoba- ; konyhás lakásunk- ; ba bérlőtársként ’.egy egércsalád. ; A betolakodók ; hamarosan meg- ; szokták az új kör. ;nyezetet. A sze- ! rrtélyi tulajdon fo- !pálmát suibavetve, ! megdézsmálták ! szalonnánkat össz- ! komfortos lakást ! rendeztek be a ■ szennyesládában ! ss egy éjjel a szek­rény falát kirágva vikkendházat léte­sítettek kétkilós vekninkből. A családi tanács elhatározta a kel­lemetlen lakótár­sak kiirtását. Ami- lyen könnyű volta halálos ítélet meg- szavaztatása a csa­ládi parlamentben. olyan nehézzé vált a végrehajtás meg­telelő berendezés hiányában. Végülis a családi tanács fe­leségemet bízta meg az egérfogó beszerzésével, aki sorra járva a kü­lönböző „szaküzle­teket”. ielkiismere* lesen kutatott az egerek végzetét okozó szerkezet után. „Aki keres, az talál” — tartja a közmondás és fele- ségem lankadatlan buzgalmát siker koronázta. A Me­zőgazdasági Fel­szerelést Gyártó Ktsz Beloiannisz úti üzletében több egérfogó kipróbá­lása után talált két darabot, amelyek látszólag meg is feleltek a célnak. Sajnos, csak lát­szólag, mert az „élesre töltésnél” kiderült, hogy a csalétekként hasz­nálandó szalonna­mennyiség megál­lapításához számí­tási és súlytáblá­zatot nem mellé­keltek. így aztán az egyszerű drót­darabból rögzített csalltartő lemezke kiakadt és műkö­désbe hozta a ru­gót. De még mi­lyen rugót?! Ereje akkora, hogy egy bikát is könnyen letaglózna, nem a pici szürke egér­két! Erről többször is meggyőződtem. mert számtalan üzembe helyezés kísérlet közben hol a hüvelyk, hol pe­dig a mutatóujja­mon érezhettem a rugó erejét. Az újonnan be­szerzett kékesszür­ke bádogból sajtolt egérfogók -égi is­merőseim. Két tár* síiket évekkel ez­előtt dobtam fel a padlásra. Használ­hatatlan kacatok ezek, egér helyett legszívesebben az ember hüvelykuj­ját fogják meg. Pe­dig a megoldás igen egyszerű volna. Csak a rugót leszo­rító drót végére kellene egy id­őid kamvórskát készíteni. így a csapdát könnyű­szerrel. főleg fáj­dalommentesért le­hetne felállítani. Dehát ekkor az egérfogó használa­tára kényszerült, sorstársak ritkáb­ban emlegetnék a készítőket az égi- ekkel kapcsolatban és lemondanának tt kevésbé szobattstn t<1 macskák Hamm hrn'arlásdrŐh 5f**» JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom