Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

Vf LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f II, évfolyam, 104. szám, ARA: 50 fillér. 1057. május 5. vasárnap. A tavasai rejtvényverseny nyertesei j IRODALOM - MŰVÉSZET .............."" s Fa lusi Spartakiád Kalászba szökkent a rozs a Felsőjászsági Állami Gazdaságban Nem nagy áltelóinosságbain, de a 20 holdas őszi takar­mánykeverék táblában már kalászba szökkent a roes a Feilső jászsági Állatni Gazda­ság területén. Ez az apró esemény csak egy a gazda­ság életéből, amely már is­mét felvette a korábban megszokott rendjét. Az el­lenforradalom idején ugyan­is ellenséges elemek eltávo­lították a gazdaság kommu­nista vezetőit és ha a szovjet hadsereg segítségünkre nem siet, a Palsőjászsági Állami Gazdaság kommunistái áldo­zatul esnek az ellenforra­dalomnak. Ez az esemény azonban nem következettbe. A szovjet hadsereg megmen­tett' ettől bennünket. Az állami gazdaság kom­munistái már november első hetében megalakították az MSzMP szervezetet. Egyelőre csak 18 taggal. Ma is csak 30 körül van párttagok száma, mert csak a legjob­bakat akarják felvenni a pártba. A felső jászsági Állami Gaz­daság egyike megyénk leg; eredményesebben működő mezőgazdasági üzemeinek. Az elmúlt esztendőt közel egy­millió forint nyereséggel zárta a gazdaság ési az első­sorban a jóüszervezett irá­nyításnak, gondos munkának az eredménye. — Termelvé- nyeák minősége kifogástalan. A búzát, kukoricát saját ma­guk fémzárolták és minőségi vetőmagként adták el a ke­reskedelemnek. 885 mázsa hízómarhát extrém minőség­ben vett át tőlük a vállalat. A tervezett összegnek csu­pán 70 százalékát használták fel a sertés-tenyésztésre és hizlalásra. Hizlalásnál jelen­leg 30 százalékos a takwr- mányértékesítés. A hagyma­mag termelés 805 ezer forin­tot, a borsó egymillió forin­tot ígér. Egyszóval ebben a gazdaságban nem szólamok hangzanak el a belterjesség­re való törekvésről, hanem aszerint is gazdálkodnak. ^-.ka—­fii ipari vásáron is bemutatja legújabb készítményeit a Jászberényi fipritógépgyár A Jászberényi Aprítógép- gyár az ellenforradalom ide­jén nem szakította meg ke­reskedelmi kapcsolatait a szomszédos országokkal. A múltévi megrendeléseknek idejében eleget tett az üzem. Ez év első felében pedig több szomszédos országgal újból Szolnokon jártak a jövendő népművelés dolgozói A jászberényi Zirzen Jan­ka tanítóképző 74 növendéke — a képzőben működő nép­művelési szakkör tagjai >— május 2-én tanulmányi ki­rándulásra érkeztek váro­siunkba. A korai vendégek részére reggel fél 8 órai kezdettel ve­títésre került a „Bakaruhá­ban” című új magyar film, mely osztatlan «ikert aratott. A filmszínliáz után Kapos­vári Gyula múzeumvezető kí­séretében a Damjanich Já­nos Múzeum állandó kiállí­tását tekintették meg, s a szemerkélő esőben rövid vá­rosnéző sétára indultak. A séta végcélja a Művésztelep volt. A Művészié lep lakói *— festőművészek, szobrászmű­vészek és családtagjaik — a telep zölddel befuttatott ve­randáján fogadták a vendé­geket, akik két dallal köszön­tötték őket, majd három cso­portba osztva felkeresték a művészeket műtermeikben, ahol a művészek szíves szó­val válaszoltak a feltett kér­désekre. A Művésztelepről a Dam­janich Rádió stúdiójába láto­gattak el a szakköri tagok, megtekintették a stúdió bel­ső berendezését, elénekeltek négy dalt, amelyet magneto- fooszalagra vettek a stúdió dolgozói, s azonnal le is for­gatták a szereplők előtt. A Megyei Tanácsnál elköl­tött ebéd után a Szigligeti Színházba vonult a Bocskay- saplkás növendékek kígyózó sora, ott a színház technikai berendezését tekintették meg, s szemük láttára építették fel a színház dolgozói a „Kispol­gárok’1 díszletét. Ezután a nézőtéren foglaltak helyet, s onnan nézték végig a „Kis­polgárok’’ előadását, amely annyira megnyerte tetszésü­ket, hogy már a második fel­vonás után vasfüggöny elé tapsoltál! a lelkes művész­gárdát. Legközelebbi szakköri fog­lalkozásukon — a rendező je­lenlétében — ankéten fogják megvitatni a látott előadást. Fáradtan, de élményekkel gazdagon utaztak el a szíve­sen látott vendégek váro­sunkból, Cz. ii Nehéz lenne Varsót elképzelni a csodálatosan gyö­nyörű Lazienki kastély és parkja nélkül. A több évszá­zados gyönyörű parkot a második világháború alatt szétrombolták és több mint ezer aknát helyeztek el Lazienki falaiban. Szerencse, hogy felrobbantani már nem érkeztek. A felsz.abadulás után a lengyel főváros dolgozói visszaállítottak régi szépségébe kedvenc szóra­kozóhelyüket. Képünkön a Lazienki park egyik részlete. KfozfatiOk az édztantyákoi! felelevenítették a szerződéses viszonyt. Nemrég kötöttek egyezséget a Lengyel Nép­köztársaság külképviselőiveL A jászberényi gyár a szerző­dés keretében többmiHió fo­rint értékű ércelőkésizítő net szállít Lengyelországnak. A szomszédos Jugoszláviával is rövidesen megindulnak a tárgyalások: A budapesti ipari vásáron j pedig az üzem új gyártaná- ] nyalt, az újtipusú golyóscsa-J págyas és diesel-motor meg-1 hajtásos ércelőkészítőket, tö-3 tógépeket mutatják be. A gyár egyébként nagyobbá tételben készíti a könnyű és j nehéz, ló és gépi vontatásúj boronákat Eszerint ebből aj fontos mezőgazdasági szer-3 számiból sem lesz nagyobb j hiány; Az alkohol áldozata Mihályi Imre tarrkevel la-j kos egyik ismerősének, Ma-j rinka Lajos gyomai földmű-1 vesnele a kocsiján utazott, j Marinka Lajos erősen Ittas { állapotban hajtotta a kocsit j és az egyik útkanyarnálí mindketten az árokba borul- < tak. Mihályi Imre olyan sae-] rencsétlenül esett, hogy a sze­kér ráborult és ő a helyszínen J meghalt. Mindez nem következetté volna be, ha a lóhajtó tartja* magát a közlekedési rendsza- • bályofohoz és ittas állapotban; nem ül fel a bakra. JHa őket ünnepeljük, akiknek nevét először tanulta meg kimondani ajkunk, s akiknek nevével búcsúzik az élettől még a harcedzett férfi is: az édesanyákat. Kicsoda az édesanya? A jövő hordozója, ki szíve vérével, az élet édes italával táplálja kicsinyét. Bölcsődal, elpihentető, édes melódiák fakadnak fel közellététől s ti, gyermekek, fel­sírtok, ha ágyacskátoktól halkan távozik. ö a jóság. Ugye, érziteli? Úgy jár-kel halkan, csendesen a házban ha ti szundítotok és sohasem lát­játok, mennyit fárad. Milyen csöndesen alszik a beteg, mikor 6 virraszt felette, milyen hús lesz a i>ánkos, ha hozzáér keze. Ki a testet öltött gondviselés, ugye tudjátok? Minden kérést előbb teljesít, mint elhangzott volna. Kezében a pohárral egy perccel előbb érkezett, mint kimondtátok: szomjazom. A fény, a mosolygás ő a világban. Ugye tapasz­taltátok? A bántalom lehull róla, legyen bár sorsa ne­héz kistelem, betegség vagy özvegyi fátyol. f j a rendíthetetlen hűség. Légy bár erős, küzdő férfi, akit az élet harca megsebzett, mellőzés ért, vagy vágyaid csaltak meg, nála mindig Ítész n vi­gasztalás, gyógyító balzsam, mint akkor, amikor még gyermekjátékaid hevében nyert sebeidet kötözte be drága keze, s fájdalmaid elcsitultak rálehelt csókjától. Légy magad is édesanya, betegágy mellett aggódó vagy gondokkal küzdő: nála készen van a jó tanács. Messze elszakadtál tőle, nemcsak száz vagy ezer kilométe­rekre, hanem lélekben is eltávolodtál szívétől. 0 szün­telen hazavár, s ha megérkeztél, mindig csak könnyes öröm fogad és sohasem szemrehányás. Mindig tud ajándékozni még akkor is, ha a munka, a kenyérkere­set már kiesett kezéből. ö az önzetlenség. Ugye ismeritek, édesapák? Aki mellett a férj egész erejével a köznek élhet, aki fel tudja szabadítani a férfit a házi gondok álöl úgy, hogy a terheket magára vette. Amikor súlyuk alatt ajka megvonaglott: azt hittétek mosolyog. S ha a hivatás- tok elszólít az otthontól, a szívét teszi oda küszöbnek, hogy felfelé lépjetek rajta küldetésiek maradéktalan teljesítéséig. Mindezt oly természetesnek vesszük, mint a leve­gőt, mely nélkül nem élhetünk egy percre sem, mint a májusi napfényt, melynek hiányában elcsenevészed- nék életünk. Óh, milyen igaza van annak az írónknak, aki ezt mondja: „Hogyha pQy rongy, semmi embert láttok, akinek élete magának is, másoknak is átok.. -. szánjátok, mert nem volt édesanyja!” A bírósági jegy­zőkönyvek, válóperek aktái, nevelők családiá1 ogatási feljegyzései bizonyítják, hogy az anyai hivatás felmér­hetetlen felelősséget hordoz magában. Hiszen nemcsak egyénileg határozza meg a gyermek jövőjét, boldog vagy boldogtalan életét, de kihatással van a nemzet, az egész társadalom életére az hogyan fogják fel az anyák hivatásukat. t'desanyák! Erzvtek-e, hogy nem elég az, ha ^ testi fejlődésére ügyeltek, ha dédelgetitek, óvjátok a fúvó széltől is gyermekeiteket, ha megfogjá­tok a kezét, beviszitek az iskolába és magára hagyjá­tok. Elvárja tőletek a közösség, hogy felkészítsétek az élet küzdelmeire, megtanítsátok a céltudatos munkára, az erő megfeszítésével járó feladatok megoldására, fel­ébresszétek lelkében a másokért érzett felelősséget. Hogy irányítani tudjátok nagy és szent célok felé, s oda tudjátok adni ezeknek megvalósításáért, ha úgy érzi- tek is, hogy szívetek vére cseppenként hull le. ha a róla leszakadt gyermek életét áldozza azokért Várja tőletek a társadalom, hogy világitó fáklya legyen élete­tek, munkátok, minden szónál ékesebben, meggyőzőb­ben beszélő példa. Elvárja tőletek az egész emberiség, hogy szíveteket vessétek az öldöklés elé, hogy anya­szívek védőgyűrűje akadályozza meg egy atomháború szörnyűségeit. Mert ilyen mérhetetlenül nagy az anyák felelős- ' sége, vessünk eQV pillantást arm. mit ad szocialista társadalmunk a hétköznapok hőseinek, az édesanyáknak. Védelmet a készülő életnek, segítséget szent hivatása teljesítésében, jelentős anyagi támoga­tást, derűs második otthont a bölcsődékberi és napközi otthonokban kicsinyeik, gyermekeik számára, megbe­csülést, ami ismeretlen volt ezelőtt. Az év 365 napjából az ő nevükkel emel ki egyet a világ, hogy legyen éde­sebb hangzású, mint a többi. E napon keressük fel őket legalább egy szál virággal, egy csókkal, egy könny­cseppel, mely hálánk drága gyöngyeként hull munká­tól megviselt kezükre, vagy süppedő sírjukra. KOZMA SÁNDORNÉ MÁJUSI VERŐFÉNYBEN...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom