Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-31 / 126. szám

Á tudomány, a technika és a gyakorlat összefogása a legelőgazdálkodás megjavításáért Hazánkban hosszú évtizedek óta megoldatlan kérdés, a helyes legelőgazdálkodás. Mintha a fejlődés korábban tel­jesen megállt volna. Jelenleg azonban már nemcsak beszél­nek a legelőgazdálkodásról, hanem lesznek is érte. Erről tanúskodott a múlt héten rendezett országos legelőgazdálko- dási tapasztalatcsere, melyet Kenderesen, Turkevén és Mező­túron tartottak. Résztveitek ezen a környező megyék kép­viselői, Szolnok megye járási, városi főállattenyésztői, legel­tetési bizottságok elnökei, a Földművelésügyi Minisztérium, az Agráregyerém,* c Gépészmérnöki Főiskolai képviselői és még számos egyéb helyről meghívottak, mintegy 100—120-an. A fontos rendezvénynek még az időjárás is kedvezett. Kellemes májusi idő volt. Szemet, szívet gyönyörködtető ilyenkor a határ, teljes pompájában mutatta magát. Kenderes A kenderes! legeltetési bi­zottság vezetői, az állatte­nyésztő gazdák képviselői fo­gadtak bennünket, a festői szépségű fásított legelőn. — Magas László megyei főállat- tenyésztő ismertette a napi programot. Ismertette, hogy a tapasztalatcsere célja, be­mutatni olyan módszereket amelyek alkalmazása nagy­mértékben megjavítja a .le­gelőgazdálkodást. Beszélt a legélöfejlesztés'i alapról is. ezt az idén valósítottak meg a legeltetési bizottságokkal egyetértésben. A legelőfej- lesatési alaphoz minden bi­zottság erejéhez mérten ka-, holdanként 2—3 forinttal já­rul hozzá. Ezt fordítják a kí­sérletek beállítására, pásztor­képző tanfolyamokra é6 egyéb hasznos dolgokra. Ken­deresen mutatták be a gé­pészmérnöki főiskola által készített villany-pásztort is. Beér György, egyetemi ad­junktus részletesen ismer­tette a szerkezet működését, valamint alkalmazásának előnyeit. Fő előnye a vil­lany-pásztornak, hogy ezzel megvalósítható a régen va­júdó szakaszos legeltetés. A Szolnok megyei legeltetési bizottságoknak már 12 ilyen „pásztoruk" van. A szarvasmarha-tenyésztő gazdálkodók nevében Pigler Béla kérte, hogy a legelte­tési bizittságok is kapjanak talajjavításra, vagy egyéb nagyobb beruházásokra hosz- szúlejáratú hitelt. Tervük van arra, hogy növendéktelepe: létesítenek. Az építéshez a gazdálkodók is hozzájárul­nának, majd a hitelt közö­sen fizetnék. Erre a kérdés­re a Földművelésügyi Mi­nisztérium képviseletében megjelent Sipos János elv­társ, elmondotta, hogy je­lenleg folynak ilyen irányú tárgyalások az Országos Ta­karékpénztárral. Kenderesen láttuk még a villany-pásztor mellett a szántalpas sózó-vályút is. — Ennek az az előnye, hogy mindig oda lehet vontatni, ahol a jószágok legelnek. Az állatok köré csoportosulnak deleléskor, fektetéskor és se­gítségével meg lehet valósí­tani a váltakozó fektetéses trágyázást. A legeltetési bi­zottság nyilvántartásiba vette a legjob szarvasmarha te­nyésztő gazdákat. A tehenek­ről kimutatást készített, me­lyet az apaálilatistállénál ki­függesztenek. Ennek az az előnye, hogy a gazdák meg­ismerik a legjobb szarvas- marhákat, Amikor vásárolni akarnak, "ezek utódaiból vesznek. Túr! eve A kiállításon bemutatták a legelőgazdálkodásnál« alkal­mazott gépeket. Volt itt seprű, gereblye, kasza, tö- visszurkáló, különböző boro­nák. gyepnyitó. OTV. 48-as mintájú fűmagvetőgép. mű­trágyaszóró és még számqs egyéb eszköz. A turkevei legelő — ahol a tapasztalatcsere folyt, 700 kát. hold területen fekszik. Itt 500 szarvasmarha legel. A turkeveink már megvaló­sították a szakaszos legelte­tést. A legelőt 6 szakaszra osztották fel. A határokat nem fásítással jelölték meg, mint ahogy azt sokan java­solják, hanem egy kilométer hosszúságú feszültség alá he­lyezett acél huzallal, vagyis a villany-pásztorral. Dr. Magyart Beck Vladi­mir egyetemi professzor Tur­kevén előadást tartott a kor­szerű legelőgazdálkodásról. Elmondotta, hogy nem a sza­kaszhatárok fásításáról van szó, amikor a legelő-fásítás­ról beszél, hanem a legelő- védő erdősávokról. A védő erdősáv akikor eredményes, ha az legalább 20 méter szé­lességű. A védőfásítást úgy kell végezni, hogy az az uralkodó szelek irányára merőlegesen, egymástól 3— 400 méterre legyen, vagyis ne haladja meg az erdősáv magasság 25-szörösét. Igen fontos és tanulságos számo­kat sorolt fel az erdészeti kutatások nyomán Benko- xács Károly erdészeti kutató is tapasztalataiból. Eszerint a helyesen elhelyezett erdő­sáv mögött a szél sebessége egyharmadára csökken. En­nek kövatkeztébn 40 száza­lékkal csökken a talaj párol­gása. Az erdősáv mérsékli a szélsőséges éghajlati jelensé­geket. ezáltal kedvezőbb vi­szonyokat teremt a növény­iét számára. A kutatások, eredménye szerint a védett terület fű termésének több­lete: Szárazanyag tartalomban 17.8 százalék: keményítő értékben 85,2 százalék; emészthető fehérje tarta­lomban 144,4 százalék; ”C„ vitamin tartalomban 108,5 százalék. De nemcsak az évi fűho- zant emelkedik. Nagy előnye a védő erdősávnak az, hogy aszályos időben is több ta­karmányt kapunk. A nyílt legelőn augusztusban 1 kát. hold területről csupán 75 kg széna volt betakarítható, a védett területen 18 mázsa termett. Mezőtúr A mezőtúri legeltetési bi- bdzottság a permetező öntö­zést, az istállótrágya helyes kezelését, valamint a füvesí­tett legelőt mutatta be. A túriak tavasszal saját erőből Zetort vásároltak, amellyel a trágyázást és egyéb mun­kákat el tudják végezni. — Ugyancsak saját erőből épí­tettek 600 férőhelyes kos- telepet Is, melyben az állami kosokat tartják. Mezőtúron Baskai Tóth Bertalan, az Ag­rártudományi Egyetem do­cense, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa tártott tájékoztatót a "legelőgazdál­kodásról. Elmondotta, hogy a gyepgazdálkodás megjavítá­sának fő kérdése a szerves trágyázás megszervezése. — Említést tett a fektetéses trágyázásról. Egy kijáró szarvasmarha deleléskor any- nyi trágyát ejt, amennyi megfelel kb. 3 négyzetmé­ter legelő trágyázására, A le­geltetés 180 napja alatt egy- egy szarvasmarha mintegy 540 négyzetméter területet tud letrágyázni. Természete­sen a fektetéses trágyázás­sal nem lehet megoldani a legelő fápanyagellátását. — Igen fontos a karámtrágyák kiszórása, valamint a jószág­tartó gazdáktól összegyűjtőit trágyák felhasználása. Mű­trágyázást csak olyan legelőn javasol, ahol jó zárt. sűrű a oyep. Ezekre a területekre kát. holdanként 1 mázsa mű­trágyát érdemes kiszórni. Sipos János elvtárs, a Föld­művelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osz­tályvezetője összegezte a ta­pasztalatcsere eredményeit. Elmondotta, hogy a legelő- gazdálkodás megjavítása nem a terület növelésén múlik, hanem a meglévő legelők jó kihasználásán. Fő kérdés a szakaszos legeltetés beveze­tése mindenütt, a szerves trágyázás nagyobb mértékű alkalmazása, valamint a gyo­•ytyyYTTTYTYTYYTYlYYTYYTYTYYtfYYYTY »YYYYYYYTYY mok irtása. VÁGÁSI KÁLMÁN T»YYYYTYYYTTYTTYTTYTYYYTYYYYYYYTTYY»YYTTTYYTTYTTTtTTTTTTYTTTT»TTT»’'STS»»T .1 ÁSZSZENT ANDRÁSI képiek Usry-e tetszik? A Jászszentairdrási Gépállomás új kuluTrházát mutatja képünk, mely nemcsak az üzemnek, hanem a községnek is büszkesége, Elsősorban azért, mert kollektív munka gyümölcse. A gépállo­más valamennyi dolgozója részt vett építésében. Az Impozáns modern épület a szokásos 200—250 ezer forintos költség helyett csupán 90 ezer forint beruházással készült el. Van benne egy tágas kultúrterem és hat kisebb helyiség, A gépállomás dolgozói úgy tervezik, hogy az épületet a Traktoros Nap alkalmával avatják fel. Olaj kút, — kerekes kút? Egyik sem, hanem a .Jászszent amlrási Gépállomás gáier fűré­sze: Kezelői: Varga Béla, Dósa István, Banka Béla és Jánosik Endre, neves traktorosok. Műnk ájuk nem könnyű, mert 26 fű­részlappal dolgozik a gép. Napi teljesítménye: 15 köbméter, — legalább háromnegyed collos deszka. A keretfűrész még csak né­hány hete dolgozik a Jászszent andrási Gépállomáson, de már is jó hírnévre tett szert. Ncinrsak a Jászságból, hanem a szom­szédos Heves megye községeiből is hoznak munkát, ami jelentős Jövedelmet eredményez a gépállomásnak. — (Foto és szöveg: Molnár István Jászszentandrás), Kék az ég, mély a lég, Ai ernyőd kinyílt, hát sose [félj. Szállsz a véli föld felé, Vigyázz, most doh a szél, Bátor ejtőernyős földet ér, [célhoz ér! Csendül az ismeri ejtőernyős dal Dunajevszkij pattogó in­dulója. ütemére végig az ut­cán. Has- és hátarnyövel fel­szerelt fiatalokat visz a Vip- pon-tehergépkocsi a Szol­nok— Szandai Repülőtérre. Sportolók valamennyien. A legbátrabbak sportját tálasz- tottdk. Az erdőtől néhány száz mé­terre négy vörös zászlócska jelzi a vörös négyszöget, ahol a felszerelést tárolják és csomagjaikat lerakják. Izzik a hangulat a fiúkban. Molnár István, a repülőtér parancs­noka karórájára néz, három- . negyed 9. Kilenckor g ép foga- “ dás. S valóban néhány pere múlva a fiúk a vörös négy­szög szelénél leiszerelve sora­koznak. .1 parancsnok int: gépfogadáshoz felkészülni! A szovjet gyártmányú AN 2-es típusú csapatszállító feltűnik a látóhatár szélén. Amikor a gép alacsonyabb­ra ereszkedik, keresi a leszál­ló jelet. Kéi fiú pillanatok a'alt kitéri i a ponyvát s egy­két kör után leszáll. Az üd­vözlés után kíváncsian veszik körül, s „szak-szemmel” vizs- gálgatják, milyen belülről. Zsinóros, vagy csomagtartós-e. Ugyanis a bekötött ugrások­nál ide akasszák be a karabi­nereket. isméi vezényszó harsait: „Első géphez felkészülni, sze­relvén”! megigazítani!" Dok­tor Zoltán százados, ugrató­parancsnok ellenőrzi a 'elsze­relést, hogy bizfonságos-e. Utána ginbe szállnak a fiúk, felzúg a hatalmas légcsavar, s az AN 2-es tompa rúgással, lassú gurnlással elhagyja a vörös négyszöget. Kissé távo­labb már el is emelkedett a 'földtől, a város irányába tart. SZOLNOK FELEI T 1200 méter magasban Földön is távol van 1200 mé­ter, hát még függőlegesen mérve a levegőben? A -epülö- yúpnek nagy távolságot kell meglenni, amíg felküzdi ma­gát. A gép elérte az 1200 mé­teres magasságot. Mozgolódás támad a fői­kében. Utolsó igazítások az ernyőkön. Doktor Zoltán ki­nyitja a gép ajtaját, mire a bugás felerősödik s a légcsa­var-szél a fülkébe tódul. Az ugratóparancsnok kissé ki­hajol a óévből, arcát össze­ráncolja az éles levegő. „Cél fölött vagyunk” — szól hatra a fiúknak. Beakaszgatják a karabinereket és ugráshoz felkészülnek. A következő pillanatban a parancsnok egy kézmozdulatára eltűnnek az ajtóban, elhagyják az egyet­len biztos talajt. A földről csak azt lehet látni, hogy két- három kis pálcika elhagyja a gépet, s cgy-két másodperc múlva gyönyörű fehér gomba nyílik fölöttük. Jól sikerült az ugrás, ez a kellemes érzés hullámzik vé­gig mindenkin. Hosszú idő telik bele, amíg 1200 méter magasból a földre érnek. Kel­lemes érzés ez is. Suhan a levegő, fütyül a szél, a fülük mellett, amikor lenéznek a has-ernyő mellett úgy látják, mintha a föld. szaladna kifelé alóluk, pedig csak a szél so­dorja ölest. Földközelben egy kis talajmenti szél megrázza az ernyőt, s következő pil­lanatban már földre Is hup­pannak. Ismét szalad a Vip- pon és segít behozni a fiúk­nak az ejtőernyőket. A repülőgép pedig, mint aki jólvégezte dolgát, ú'nák indul, indul vissza Pestre. Gratulál a fiúknak a szeren­csés ugráshoz, mikor a vörös négyszög fölött repül el. meg- billeotéli szárnyait, s ki­gyújtja a hegyén lévő reflek­tor kát. Sok sikert s még több sze­rencsés föld»iérést a bátor ej­tőernyősöknek. , i C s - k o s Ferenc Honnem származik a& ovo62 tea 2 Talán sokan nem tudják, hogy a közönségest „Tea si­nensis” nevű kínai teát sok­évtizeddel eze’őlt vitték be Oroszországba. Akkor úgy tudták, hogy a délvidékiek­nek ez az érzékeny növénye Oroszországban csak a grú- ziai szúbtrópiikus éghajlaton termeszthető. I. A. Kosiman, a csakvai teaültetvény egyik munkása 1900-ban átköltözött Grúziá­ból a Szocsii és Tuapsze közöt­ti hegyekben lévő Szoloh- Autha, A következő tavasszal Kcsman a 8.6 hektárnyi terü­leten csakvai tea-magot ülte­tett. Az MHSZ Klub tagjai gépbcszállás előtt. Jobbról halra: Kovács András, Oláh János, Stifter András. Mo jer László, CsernáU Imre, Molnár László, Kovács Péter, Szekeres Mihály, Kiss Lajos cs Kacskin Péter. Sz.oloh-Aulban eléggé zord az időjárás, tavaszig hó van és gvaknri a fagy. Kosma n évek hosszú során ..idomítot­ta” a növényt a zord időjá­ráshoz. s végül is elérte a ”éliát. Már 1906-ban a szo- csii piacén rnegjeteot az úgy­nevezett „orosz-tea”. __ A szenvedélyes teatermesz­tő 1935-ben halt meg de az általa telepített ültetvény megmaradt. Ez at ültetvény máig is az alapja a Fekete- tengernaríi kufcányi tea ter­mesztésének. Kosfnan tapasz­tala tairiak f el h aszn á 1 ás á va1 T 936-től kezdve a ko1 hozok és szovhezok . is kezdtek teát termesztem, ToVnteg őó.-o I hektárnyi területet ölel fel a I tea ültetvény. Most már ter­mesztenek teát Adlerszk. La- zarovn és Tuapsz'-' kerfiteto.k ben (Kraszno-ter határterület' és ezt a teafnUát a Srnviet- Uiyóbgo err-vsze-ően krasz nodari ’ teának híviák. S mi te-tónt Kosman ültet­vényével? Nemrégen védet: területté nyilvánító-ták. s gon­dosan őrzzk. Ezen „ terii’eten termesztik a vetőmagot újabb ültetvények számára. Húszszorta gyorsabban az exoressznéi * ­A Szovjetunió a „TU—104" lökhajtásos utasszállító repü­lőgépek üzembeállításával nagy lépést lett előre a repü­lőgépgyártás terén, s meg­előzte a kapitalista országo- icat. A. N. Tupoljev főkonstruk­tőr vezetésével most a szovjet szakemberek tovább folytat­ják munkájukat az utasszál­lító repülőgéppark kiszélesíté­sére, elsősoxban pedig a 170— 180 férőhelyes, négymotoros utasszállító repülőgép építésé­nek befejezésére. Két ilyen repülőgép Moszkvából Szuhxi miba ugyanannyi utast szállít majd, mint az expressz- vonat. de 18—20-szcr olyan gyorsan. Folynak az előkészületek a >-TU—104" turista-változatá­nak gyártására is. Ebben a r-piilőgépbcn 1,5-szer annyi férőhely lesz, mint. a. ..TV— 104” (pépeken. Az új repülőgé­peken a lehető legnagyobb kényelmet biztosítják az uta­sok számára. A magassági xe- püléseknél a gép „imbolygá­sának" kiküszöbölése, a fül­kék jobb hangszigetelése, a kondicionált levegő, a villany- konyha és a hűtőberendezé­sek, a forró és hideg víz — mindez kellemessé és kényel­messé teszi a gyorsjáratú re­pülőgépeken az utazást,. Június 1—Ifiig nat*v pünkösdi t alár Kunmadarast F öldm ti vessző ve tkeze t ruházati, cipő, háztartási és villamossági szaküzle* leiben. Nagy áruválaszték­kal várjuk kedves vásár­lóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom