Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-29 / 124. szám

EGYEZMÉNY (Folytatása az első oldalról) A szovjet katonai szemé­nek által elkövetett büntet­tek tekintetében a nyomozást a magyar katonai ügyészség végzi és ezeket az ügyeket a magyar katonai bíróság tár­gyalja. 2. A jelen cikk első pontjá­ban foglaltak nem alkalmaz­hatók: a) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai kizárólag a Szov­jetunió ellen, vagy-a szovjet csapatok állományába tarto­zó személyek, illetve azok családtagjai ellen követnek el bűntettet vagy szabálysértést; b) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése köz­ben követnek el bűntettet, vagy szabálysértést Az a) és b) pont alatt meg­határozott ügyekben a szovjet jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a szovjet bí­róságok, a szovjet ügyészség, valamint a bűntettek és sza­bálysértések üldözésére illeté­kes más szovjet szervek jár­nak el. 3. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen cikk­ben megjelölt egyes ügyek­ben kölcsönösen kérhetik egy­mástól a joghatóság átruhá­zását; az ilyen kérelmeket jó­indulatúan fogják elbírálni. 6. CIKK A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok, vagy azok állomá­nyába tartozó személyek el­leni bűntettek esetében az el­követőket a Magyar Népköz- társaság bíróságai előtt ugyan­úgy kell felelősségre vonni, mint a Magyar Néphadsereg alakulatai, illetve a Magyar Néphadsereg tagjai elleni bűntettek elkövetőit. 7. CIKK 1. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen egyez­mény 5. és 6. cikkében meg­jelölt bűntettek és szabály- sértések üldözése terén min­dennemű kölcsönös segítséget megadnak egymásnak — ide értve a jogsegélyt is. 2. A jelen cikk 1. pontjá­ban említett segítségnyújtás elveit és rendjét, valamint a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén va­ló tartózkodásával kapcsolat­ban felmerülő polgári jogi ügyek terén nyújtandó jog­segélyt a szerződő felek kü­lön egyezményben szabályoz­zák. 8. CIKK A szovjet csapatok állomá­nyába tartozó azt a személyt, aki a magyar jogrendet meg­sérti, az illetékes magyar szervek kívánságára a szovjet szervek a Magyar Népköztár­saság területéről visszahívják. 9. CIKK 1. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya megtéríti a Magyar Népköztársaság kormányá­nak azokat az anyagi káro­kat, amelyeket a szovjet ka­tonai egységek vagy azok ál­lományába tartozó egyes sze­mélyek cselekménye vagy mulasztása a magyar állam­nak okoz, valamint azokat a károkat, amelyeket a szovjet katonai egységek, vagy azok állományába tartozó szemé­lyek szolgálati kötelességük teljesítése közben a magyar szerveknek és állampolgárok­nak, vagy a Magyar Népköz- társaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak. A kártérítés mérté­két mindkét esetben a be.ie- 'mitett igények alapján a je­len egyezmény 17. cikke ér­telmében létrehozott vegyes­bizottság a magyar jogszabá­lyok rendelkezéseinek figye­lembevételével határozza meg. A szovjet katonai egységek ''ötelezcttségelvel kapcsolat­ban esetleg felmerülő vitás kérdéseket ugyancsak a ve- , svesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfele­lően 2. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya ugyancsak meglé­vői a Magyar Népköztársaság kormányának azokat a káro­kat. amelyeket a szovjet csa­patok állományába tartozó személvek szolgálati kötele­zettségük teljesítésén kívül cselekményük vagy mulasz­tásuk által a magyar szervek­nek és állampolgároknak vagy a Magyar Népköztársa­ság területén tartózkodó ide­gen állampolgároknak okoz­nak, — valamint a szovjet csapatok állományába tartozó személyek családtagjainak cselekményeiből, vagy mu­lasztásából eredő károkat, és­pedig mindkét esetben olyan mértékben, ahogy azt az ille­tékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasz­tott igény alapján hozott ha­tározatában megszabja. 10. CIKK 1. A Magyar Népköztársa­ság kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok szövetsége kormányá­nak azokat a károkat, ame­lyeket magyar állami szervek cselekményükkel, vagy mu­lasztásukkal a Magyar Nép- köztársaság területén tartóz­kodó szovjet katonai egységek vagyonában, vagy az állomá­nyukhoz tartozó személyek­nek okoznak. A kártérítés mértékét a bejelentett igé­nyek alapján a jelen egyez­mény 17. cikke alapján létre­hozott vegyesbizottság a ma­gyar jogszabályok rendelke­zéseinek figyelembevételével határozza meg. A magyar állami szervek­nek a szovjet egységekkel szemben fennálló kötelezett­ségeiből felmerülő esetleges vitás kérdéseket ugyancsak a vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően. 2. A Magyar Népköztársa­ság kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége kormányá­nak azokat a károkat is, ame­lyeket a magyar állampolgá­rok cselekményükkel vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén ál­lomásozó szovjet katonai egy­ségeknek, azok állományába tartozó személyeknek és csa­ládtagjainak okoznak éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen tá­masztott igény alapján hozott határozatában megszabja. 11. CIKK 1. A 9. és 10. cikkben emlí­tett károkat a szovjet, illetve a magyar fél a vegyesbizott­ság . határozathozatalának napjától, illetve a bíróság ha­tározata jogerőre emelkedé­sének napjától számított há­rom hónapon belül téríti meg. A károsultaknak járó kárösz- szeget a jelen egyezmény 9. cikkében tárgyalt esetekben az illetékes magyar szervek, a 10. cikkben megjelölt ese­tekben pedig az illetékes szovjet szervek fizetik ki. 2. A 9. és 10. cikkben emlí­tett olyan kártérítési igénye­ket, amelyek a Magyarország­gal kötött békeszerződés ha­tálybalépése óta keletkeztek, de a jelen egyezmény hatály­ba lépése előtt kielégítésre nem kerültek, a vegyesbizott­ság tárgyalja meg. 12. CIKK A szovjet csapatok állomás­helyén épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádió­összeköttetési felszerelések építéséhez, valamint az utób­biak hullámhosszának és tel­jesítményének meghatározá­sához az illetékes magyar szervek engedélye szükséges. Ugyanilyen engedély szüksé­ges a szovjet csapatok állo­máshelyén kívül, a szovjet csapatok állományába tartozó személyek személyes szükség­letére szolgáló állandó jellegű építmények létesítéséhez is. 13. CIKK A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgá­lati helyiségek, raktárak, re­pülőterek, gyakorlóterek, szál­lítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatá­sok igénybevételének rendjét és feltételeit a szerződő felek illetékes szervei által kötött külön egyezmények szabá­lyozzák; — az e kérdésekben jelenleg hatályban levő egyez­ményeket a felek szükség ese­tén felülvizsgálják és helyes­bítik. 14. CIKK A szovjet csapatok a 13. cikkben említett objektumo­kat és eszközöket, ameny- nyiben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szer­veknek juttatják vissza. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar ha­tóságoknak átadandó objek­tumokkal kapcsolatos kérdé­seket, ideértve azokat is, ime- lyek a szovjet csapatok által épített objektumokkal függ­nek össze, külön egyezmé­nyek fogják szabályozni. 15 CIKK A szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodásával kapcsolatban folyamatosan felmerülő kérdések megfelelő rendezése céljából a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kor­mánya a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásá­val foglalkozó meghatalma­zottakat nevez ki. 16. CIKK A jelen egyezmény alkal­mazása szempontjából „A szovjet csapatok állo­mányába tartozó személy” megjelölése a) a szovjet hadsereg ka­tonáját. b) a Magyar Népköztársa­ság területén tartózko­dó szovjet csapatoknál alkalmazott szovjet ál­lampolgárságú polgári személyt, „állomáshely' megjelölésen a szovjet csapatok rendelke­zésére bocsátott azt a terüle­tet kell érteni, amely magá­ban foglalja a csapatok el­helyezést körletét, a csapatok által használt gyakorlótere- *ket, lőtereket és más objek­tumokat. 17. CIKK A jelen egyezmény értel­mezésével és alkalmazásá­val, valamint az abban terv­bevett kiegészítő egyezmé­nyekkel kapcsolatos kérdé­sek megoldására magyar— szovjet vegyesbizottság ala­kul, amelybe mindkét szer­ződő fél három-három kép­viselőt jelöl ki. A vegyesbizottság az álta­la elfogadott szabályzat alap­ján működik. A vegyesbizottság székhe­lye: Budapest. Ha a vegyesbizottság vala­mely kérdésben nem tudna dönteni, a vitát diplomáciai úton kell a lehető legrövi­debb időn belül megoldani. 18. CIKK A jelen egyezményt meg kell erősíteni. Az egyezmény a megerősítő okmányok ki­cserélésének napján lép ha­tályba; az okmányok kicse­rélése Moszkvában történik. ± 19. CIKK I A jelen egyezmény mind-» addig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság te­rületén szovjet csapatok tar­tózkodnak. Az egyezmény a szerződő felek közös egyet­értésével módosítható. A jelen egyezmény Buda­pesten, 1957. május 27-én ké­szült két példányban, ma­gyar és orosz nyelven. Mind­két nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Fentiek hiteléül fentneve- zett meghatalmazottak a je­len egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták, a Magyar Népköztársaság kormánya részéről: Horváth Imre külügyminszter Révész Géza honvédelmi miniszter a Szovjet Szocialista Köztár' saságok Szövetségének kormánya részéről: A. A. Gromiko külügyminiszter G. K. Z s u k o v honvédelmi miniszter LENINI ÜDVÖZLET a magyar munkásoknak Elutazott a Szovjetunió kormányküldöttsége Az ideiglenesen Magyar- országon tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló egyezmény megtárgya­láséra és megkötésére A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének vezeté­sével hazánkba érkezett szov­jet kormányküldöttség ked­den délelőtt elutazott Buda­pestről. Búcsúztatásukra a ferihe­gyi repülőtéren megjelent Horváth Imre külügyminisz­ter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter,“ dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelye ttese, Maro­sán György áliamminiszter, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, Biszku Béla bel­ügyminiszter, Csatorday Ká­roly, a külügyminisztérium pret Okoll-osztályának veze­tője, a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium vezető munkatársai, a tábor­noki kar több tagja. Jeten volt a búcsúztatáson J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a szovjet nagykövetség tagjai. Megjelent a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai kép- ! viseüetek számos vezetője és katonai attaséja A repülőtéren ott voltak a budapesti dolgozók képvise­lői is, akik virágcsokorral búcsúztatták A. A. Gromikot. (MTI.) Szovjet film: Ők voltak az elsők | ICgy dicsőséges út kezdetéről ad hű képet a film, azokról a feledhetetlen időkről, amikor megszületett és megtette ► e'ső lépéseit a Lenini Komszcmol. A film hősei kemények • és bátrak a harcban, hűségesek és álhatatosak a barátság-J ban, félénkek és bátortalanok a szerelemben. A ..Kcrt'‘| filmszínház műsora május hó 30-tól június hó 2-ig, * LENIN’ ELVTARS 1919 május 27-én, a dicsőséges Tanácsköztársaság idején a magyar munkásokhoz üdvöz­letét intézett. Ennek már majdnem négy évtizede, mégis mintha nekünk — akik azóta lettünk munkásokká, fel­nőtt emberekké — szólna ez az üzenet Azért is él bennem ez az érzés, mert az elmúlt 12 év alatt nem, vagy csak alig beszéltünk ennek az üdvözlet­nek a jelentőségéről, és még kevesebbet okultunk, tanul­tunk mondanivalójából. Ezt szeretném pótolni a magam részéről, és szeretnék megemlékezni azokról a tanulsá­gokról amelyeket bennem hagyott ennek az üdvözletnek az olvasása, tanulmányozása. Másrészt, most is olyan idők járnak, amikor szilárdnak, következetesnek kell lenni, mert csak így lehet a mi ügyünk győzelmes. Elöljárójában szólni kell arról, amiről az elmúlt 12 év alatt oly keveset beszéltünk, amire nem voltunk elég büszkék még a történelem tanítása közben sem — és ha azt mondjuk, hogy ezért talán más népek jobban tisz­teltek bennünket, azzal sem hazudunk — ez pedig a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság. Erre joggal lehe­tünk büszkék, hiszen történelmi jelentőségére, eredmé­nyeire már Lenin is felhívta a figyelmünket. Ma már nemzeti, de nemzetközi méretekben is büszkék lehetünk arra, hogy a magyar proletariátus vezetésével a szovjet proletárok után a mi népünk volt a világon a második, ki lerázta magáról a tőke uralmát, megvalósította azokat a tanokat, amelyek azóta bejárták a földet, és minde­nütt a munkások, szegények, a kizsákmányolt nyomorul­tak éltető eszméje lett. Ez az eszme lett az alapja annak a harcnak, melyet az egész világ proletárjai vívnak a szo­cializmusért, nemzeti függetlenségükért. Tanácsköztársaságunk történelmi érdeme, hogy ma­gunkra vontuk az ifjú szovjet államot támadó akkori antant csapatok egy részét, így nagyon sokkal hozzájárul­tunk ahhoz, hogy a szovjet elvtársak teljes erejükkel le­számolhattak a külső és belső ellenségeikkel. Ezzel a tet­tel persze mi is sokat nyertünk, mert ha nincs Szovjet­unió, akkor ma nincsenek népi demokráciák és nincs demokratikus Magyarország sem. Úgy gondolom, Lenin üdvözletének első feléből ezt a tanulságot vonhatjuk le a magunk számára. MÁSIK ILYEN TANULSÁG — amelyet az üdvöz­letből nyerhetünk — ahhóz, hogy valamely országban a szocializmus ügye győzhessen, elsősorban el kell távolí­tani a proletárdiktatúra vezérkarából azokat az áruló vezetőket, akik tele vannak nyárspolgári, kispolgári elő­ítéletekkel, akik előbb-utóbb elárulják ilyen, vagy olyan formában a munkásosztály ügyét. Tiszta demokráciáról beszélnek, annak elvét hirdetik a proletárdiktatúra, néni demokrácia helyett. Mi ebből sem vontuk le a megfelelő tanulságot. Ha levontuk volna, akkor nem léphették volna fel 1956 októberében a ..tiszta demokrácia” bajnokai olyan színben, amilyenben felléptek. Az MDP Központi Veze­tőségnek. az akkori vezetőknek talán az volt az egyik legnagyobb hibájuk, hogy sem eszmeileg, sem gyakorla­tilag nem tudtak a párt szóles plénuma előtt leszámolni. Nagy Imrével és csoportjával. E helyett megengedte az MDP Központi Vezetősége — és lényegében akarva, aka­ratlan hozzájárult — hogy Nagy Imréék a munkásosz­tály, a párt ügyét kivigyék az utcára, más helyekre és tudtára adják e’lenségeinfcnek, hogv most kell támadni most nem egységes a párt, és vannak, akik a párton belü' is támogatják az ellenség támadását. Hiszen, ha valóban másképpen, jobban tanulmányoztuk volna Leniin üdvöz­letét, akkor elkerülhettük volna e hibákat, mert mun­kásosztályunk egysége, pártunk elvi szilárdsága és szerve­zeti egysége kizárt volna minden opportunista támadást. A HARMADIK ILYEN tanu’ság — amelyet most, az októberi ellenforradalom után levontunk pártunk tagjai­nak, vezetőinek vére árán — az, hogy proletárdiktatúrái kell teremteni, mert csak így, és csakis így lehet a mun­kásosztály hatalmáról beszélni. A proletárdiktatúra feltételezi a gyors, kíméletlen szigort, a gyors?, kíméletlen erőszak alkalmazását a ki­zsákmányolok, kapitalisták, a földbirtokosok és laká- lyaik ellen. Ugyanakkor a proletádiktatúra felételezi a munkásosz*ály és a vele szövetséges szegény-parasztság számára a demokráciát, a szocialista demokráciát. Ná­lunk viszont volt olyan furcsaság, hogy a kíméletlen szigor, a kíméletlen erőszak nem minden esetben a tőké­seket, a volt fö'dbirt okosokat érte, hanem azokat, akik- felé a demokráciát kellett volna alkalmazni. Megtörtént, hogy a munkásból, szegény-parasztból lett vezető börtön­ben ült, míg a földesúrból, vagy gyárosból lett szakértő az F. M.-ben, vagy más minisztériumban „nélkülözhetet­lenség” címén ismét vezető lett. Ilyen prole tárd iktatóra, ilyen munkáshatalom vajmi kevés szimpátiát és támoga­tást váltott ki az ingadozó, kispolgári elemekből, más­részt elkeserítette azokat a munkásokat, akiknek a gya­korlatban kellene bebizonyítani a munkáshatalom lénye­gét. LENIN ÜZENETÉBEN szól az osztályharcról, annak lényegéről. Ezt is újra meg kell szívlelnünk és örökrr el kell sajátítanunk. Az osztályharc a tőke uralmának megdöntése után, a burzsoá állam lerombolása, a prole­tárdiktatúra megteremtése után nem tűnik el. mint ahogyan egyes opportunisták állították és állítják, ha­nem csak formáit változtatja, és sok tekintetben még élesebbé, elkeseredettebbé vá’ik. Ahhoz, hogy a bur­zsoáziával. valamint a kispolgári nézetekkel szemben a nroletariátus megvédje hatalmát, szükséges az osztály­harc. Csakis e harc közben tud leszámolni a burzsoáziá­val véglegesen, és csakis így tudja semlegesíteni azokat, akik megcsontosodott ragaszkodással támogatják mind­azt, ami burzsoá. %mi kispolgári. Az osztályharc közben gvőzi le a proletariátus elvileg és ideológiailag az embe­rek fejében meglévő burzsoá, kispolgári nézeteket, ezéri nem szabad nekünk sem a proletárdiktatúráról, sem az csztályharc törvényeiről elfeledkezni. NÉHÁNY HONÁPPAL vagyunk túl az októberi ellen­forradalmi eseményeken, máris jelentkeznek az opportu­nista nézetek — fcókűlékenységben, mentegedőzésiben Hogy ennek veszélye ne nőj jön — időszerű újra átolvasni Lenin 1919 május 27-én küldött üdvözletét, mivel ez nap­jainkban ismét nekünk szól. Mai harcunkban az egész világ munkásosztályának becsületes tagjai -ismét a m.i pártunkon állnak, és ha szPárdak. nagyon szilárdak leszünk, a győzelem ismét a miénk lesz. * CSEH ANTAL. a kunszentmártoni Járási FártbiAőlfsáí! Ueki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom