Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-24 / 120. szám

Huszonnégyen a FALUÉRT Jegyzetek a cserkeszöllői fanács munkájárél Megbukott a Guy Moilet-kormánv Cserkeszöllő könnyűiváeú, tüzes boráról és híres gyógy­fürdőjéről országos hírre tett szert az utóbbi években. Pe­dig mindössze párezer lakosú — mint a neve is mutatja — szőlőtelepülésből lett ez a ki­csi község. Aztán, ha nem is országo­san, de megyeszerte sokat be­széltek az emberek az e köz­ségbeli Bézi János és csoport­ja brutális ellenforradalmi gaztetteiről. Szóval sok-sok gond, vajú­dó kérdés, megoldatlan prob­lémája lehet itt a falu válasz­tott vezetőinek, a községi ta­nács tagjainak a feladata — gondoltuk, amikor ellátogat­tunk Cserkeszöllőbe, Nem is csalt az érzésünk. A2 első nehézség már nem is. a faluban, hanem a tanács- szervezetben kezdődik. Arról van szó ugyanis, hogy har­minc tanácstagot küldött a község választó lakossága a falu képviseletébe, a tanács­ba legutóbbi választásokon. Az ellenforradalom idején nem is volt különösebb prob­léma a választott szervvel. Hanem az ellenforradalom után kilenc tanácstag lemon­dott mandátumáról. Ezt a ki­lenc embert megzavarták az események, s éppen akkor hagyták el választóikat, ami­kor azoknak a legnagyobb szükségük lett volna a józa- n 'tó okos vezetésre, Cserkeszöllőn a legnagyobb meglepetéssel vették tudomá­sul például, hogy Mészáron Bálintné, az egykori tsz MDP titkár is megingott és vissza­adta mandátumát. Andracsik Márton és még néhány an idős korukra hivatkozva tér­tek ki a népképviselet elől. így maradtak huszonegyen a tanácstagok. A baj és a ne­hézség az ebben, hogy több munka jut erre a huszonegy tanácstagra. A képviselők nél­kül maradt választókerületek kénviseletét ügy o’dották mes ugyanis, hogy a szomszédos választó kerületekhez csa­tolják. Dömötör Albertné, Pintér János, Rikvalszki Jó­zsef, Btcs Antalné ás még né­hányan, akik saját területük feladatait jól ellátják, meg­osztották maguk között a 8-as, 10-es, 20-as, 39-es vá­lasztókörzeteket. Az állandó bizottságok Négy állandó bizottság mű­ködik jelenleg a cserkeszöllői tanácsnál: a mezőgazdasági, az egészségügyi, a pénzügyi és a községgazdálkodásügyi. Közülük legjobb munkát a négytagú mezőgazdasági ál­landó bizottság végzi. Nagy Imre elnökletével Cseuz And­rás, Berecz László és Gyulai János bizottsági tagok tevé­kenységével. A mezőgazdasági állandó bizottság havonta rendszere­sen ülésezik. Az április havi taggyűlésen például a követ­kező határozat született: Má­jus 10-ig határszemlét kell tartani, felkutatni az esetleg kihasználatlan földterülete­ket, figyelemmel kísérni a nö­vényápolás menetét. Úgy oldották meg, hogy azokon a területeken, ahol állandóbizottsági tagok lak­nak, ők a felelősek a mező- gazdasági rnur|lák állásáért. A többi határrészen Sinka István községi agronómussal együtt végezték a határszem­lét. Eredménnyel járt. Az ara­nyosi részen 3 hold parlagon maradt földet találtak. Azon­nal intézkedett a bizottság, s egyéves szerződésre kiadták a 3 hold állami tartalékterüle­tet. A műút mellett műveletle­nül hagyta 460 négvszözö' szőlőjét Balta Antaflné. Fi­gyelmeztették. azonnal kezd­jen hozzá a nyitáshoz, met­szésihez. Nincs is a községben semmi fennakadás a növény­ápolásban. Sőt régen igye­keztek úgy a parasztok, mint ebben az évben. A pénzügyi állandó bizott­ság tasiai maguk lárnak elől az adófizetésben. Szigeti Já­nos. Nagy József és László László adókivetésének telje­sítésével soha sincs baj. Saj­nos, a község még a múlt év­ről is adósa államunknak. Az ellenforradalom idején és után hatott az adóellenes, el­lenséges propaganda. így maradt kint 18 ezer forint adópénz a község adófizető polgárainál. Most nagy erőfeszítéseket tesznek a pénzügyiek. En­nek is köszönhető, hogy áp­rilisban 6000 forintot befizet­tek a múlt évi hátralékból. Községgazdálkodási gondok Legnehezebb körülmények között a községgazdálkodási állandó bizottság dolgozik. Ez évben 96 000 forintból gaz­dálkodnak. Ebből járdaépí­tést, napközi otthon restau­rálását, festését, az ajtók rendbehozását és még 6ok mindent kell elvégezniök. A falu területén nincs is­kola. A belterülethez 2 és fél kiométerre lévő iskolába jár­nak a cserkeszöllői gyerekek S még a távolságnál is veszé­lyesebb az, hogy a nagyfor­galmú országúton közleked­nek a nebulók és ez sok bal­eset okozója lehet. Arra a községnek nincs fe­dezete, hogy új iskolát épít­sen a központban, A község­gazdálkodási csoport ellen­ben kidolgozott egy tervet. A Kunszentmártoni Gépál­lomásnak három gépszínből és több más épületből álló brigádszállása van a faluban. Ezek az épületek nincsenek megfelelően kihasználva. — Ezért a cserkeszöllői tanács kérte, adjanak át nekik egy gépszínt, hogy ott belterü­leti iskolát, orvosi rendelőt rendezhessenek be. A gyógy­fürdő miatt halaszthatatlan az orvosi rendelő megépítése. A járási tanács támogatta is a kérést, a gépállomás azonban hallani sem akar róla. Mi úgy véljük, teljesen jogos a cserkeszöllői községi tanács kérelme, s meg kell adni a lehetőséget terveik megvalósítására. A szolgálati lakások (24 ál­lamosított ház van a faluban) kedvezőtlen és aránytalan Párizs (MTI). A Guy Mol- let-kormány kettőszázötven szavazattal 213 ellenében ki­sebbségbe került a kedden le­folyt bizalmi szavazás során — jelenti az APF. Mint a Reuter közli, Guy Mollet kormánya mellett sza­vazott a száz szocialista, y a köztársasági szocialisták, (az­előtt Gaulleisták) és a mérsé­kelt csoportok mint például az MRP. A kormány ellen szavaztak a kommunisták és más hala­dó pártok, a százkét korr?'" vativ legnagyobb része é Poujadeisták .(MTI), A Francia Kommunista Párt Polilikai Bizottságának nyilatkozata a kormányváíságrá! tikát. amelynek csődjét épp a kormányválság huzza alá. A nyilatkozat rámutat arra. hogy e politika üdvös meg­változtatásának feltételei egy­re érlelődnek, a francia nép széles rétegeiben. Bizonyíté­kul hivatkozik a nyilatkozat a sztrájkokra, az algériai kínzá­sok elleni megnyilatkozások­ra, az atomveszélyre rámuta­tó felszólalásokra, a Speidel- elleni tiltakozási hullám ere­jére. A párt politikai bizottsága kijelenti; Az 1956 január 2-án kifeje­zett népakarat alapján mes lehet oldani a válságot, ha va­lamennyi baloldali párt tisz­teletben tartja a választók többségének akaratát. A pár* felhívja harcosait és képvise­lőit, de az egész munkásosz­tályt. minden francia dolgo­zót is. hogy széleskörű politi kai aktivitással adjanak han­got annak, amit a francia nép többsége akar. (MTI). 0 franca kormányválság visszhangía írás az is, hogy az elnököt a külügyminiszternek kell elkí­sérnie külföldi útjára. A sajtó és a belpolitika meg figyelői egyértelműen hang súlyozzák, hogy a nemzet gyűlésben száz szavazatta1 rendelkező Szocialista Párt szava lesz a döntő az uj kor­mány megalakítása és jöven­dő léte szempontjából. — A Francia Szocialista Párt ve­zetősége szerdán úgy döntött, hogy rendkívüli ülésre hívj? össze az országos tanácsot, amely majd eldönti a szocia­listák állásfoglalását. Ez a döntés azért is jelentős, mert az MRP magatartására is ha­tással lehet. Az MRP amelv az utóbbi hónapokban szoro­san együtthaladt a szocialis­tákkal. kevés jelét mutatja annak, hogy lazítson ezen a kapcsolaton. (MTI). Adenauer — aki hétfőn ér­kezik meg Washingtonba, — hogy megbeszéléseket foly­tasson Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterre! — első német kormányfőként beszédet fog mondani az ame­rikai kongresszus mindkét háza előtt. Ez olyan gesztus, amelyet az amerikaiak Chur- chillen kívül még egyetlen ország miniszterelnökével kapcsolatban sem alkalmaz­tak. Annyit már most, a kancel­lár elutazása előtt, a lapok­ból le lehet szűrni, az annyi, hogy a látogatás csillogó kül­sőségei mögött a nyugatné­met sajtó nem lát lehetőséget konkrét eredményekre. i 5 Berlin (MTI). Adenauer I nyugatnémet kancellár csti- 1 törtökön este egyhetes látoga­• tásra az Egyesült Államok­• ba utazik. Elutazása előtt még [aláírta a hónapok óta készli- | lő, Szovietuniónak szóló vá­jta sz jegyzéket. I A nyugatnémet sajtó rneg- [ állapítása szerint a két nyu- [gatnémet válaszjegyzék _ a [ hosszú előkészületek ellenére [sem tartalmaz semmi újat és [inkább a „rutin-jegyzékek” [ közé sorolható. > Bonni politikai körökben [ nagy figyelmet szentelnek [Adenauer amerikai útjának [ A kancellárnak hivatalba lé- I pése óta — ez lesz ötödik [ washingtoni látogatása. > ,, . . ■ -.--^4« t A trancaországi bérharc [ Párizs (MTI). A francia dolgozóik bérkövetelési moz­galma egyre újabb foglalko- zási ágakra terjed ki. : A CGT elnöksége nyilatko­zatot bocsátott ki. amelyben felsorolja a francia munkás­ság követeléseit: a 213 áru­cikk árindexének megszünte­tését, a legkisebb garantált munkabérek felemelését, a családi pótlék emelését, a bérek rögzítésének megszün­tetését. A nyilatkozat hangoztatja; a francia munkásosztály nem hajlandó áldozatul esni olyan helyzetnek, amelynek kiala­kulásáért semmikép sem fe­lelős. VÁGYÁLMOK Ilyennek látja Amerika középkeleti hivatását. elosztása miatt sűrűn váltó- ! zik a tanácsapparátus. Egy! olyan fontos státuszban, mint! a községgazdászé is — amely-! nek jó ellátásához évekre! menő helyiségismeret lenne! a követelmény — négyen! cseréltek helyet 1956-ban. De] ez évben még felül is szár- ; nyalhatják ezt a rekordot, hi-] szén eddig a harmadik köz-; séggazdász tartózkodik Cser-; keszöllőn. Elképzelhető, mi-; lyen körültekintéssel. hozzá-J értéssel készülnek a község-J gazdálkodási tervek Cserke-J szöllőben. J S mindez a lakáshiány! miatt. Nagy hiba ugyanis,! hogy a járási tanács a költ-! ségvetési beruházásoknál nem! veszi figyelembe azt, hogy; CserkeszöUő új község, több; állami létesítményre volna; még szüksége. ; Kommunistók e fenáesbsrt J íme, ilyen gondokkal, ba-! jókká], örömökkel küzd hu-! szonegy ember CserkeszöUő-! ben, S ráadásul e huszonegy! ember közül van olyan is,! akire nem lehet számítani.« Maszlag István lejáratta ma- ! gát az ellenforradalom ide­jén. Tanácstag, sőt párttag] is volt, mégis az ellenfarra-; dalom hírére haza toppanó; Szabó Béla kulák kebelba-; rátjává vedlett, s kalauzol-] gáttá a vérszomjas kulákot. ; Mi biztosítja mégis a meg-1 fogyott, de erőben növekedett! tanácsszervezet aktivitását?! A kommunisták, az MSZMP! csoport. A párttagok taggyűlésen; beszélik meg előre a tanács-J ülésen követendő közös állás-[ pontot. A kommunista ta-J nácstagok egységes feilépé-! sével szavazta meg a tanács-! ülés ifj. Karsai András ellen-! forradalmár lemondatását. ! Most alakul a tanács kom-; munista csoportja, az MSZMP! csoport. A kommunista ta-! nácstagok mindenütt olt van-! nak és ott lesznek, ahol á! község érdekéért kell mun-! kálkodni. Borzák Lajos < Párizs (MTI). A kormány- válság ügyében a kommunis­ták álláspontját a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatában szögezte le. A nyilatkozat megállapítja, hogy a hatalmon lévők meg­sértették az 1956. január 2-án a néppel kötött szerződést, ami a válságnak elsődleges és mélyreható oka A burzsoázia most erőfeszí­tést tesz arra — hangoztatja a nyilatkozat. — hogy a re­akciós pártokat bevigye a kor­mányba és így folytathassa tovább az algériai háborút, újabb terheket rakjon a nép vállaira, súlyosbítsa a mun­kásosztály kizsákmányoltsá- gát. ratifikálta thassa az eu­rópai egyezményeket, ame­lyek kárhozatosak mind a bé­ke ügyére, mint a nemzeti függetlenségre, továbbá ui tá­madásokat intézhessen a de­mokratikus szabadságjogok ellen és hogv mindezek elle­nére folytathassa azt a poli­$ Párizs (MTI). A francia Í * kormányválság hivatalos dek­larálását csütörtök estére. — vagy péntek reggelre várják. *A köztársaság elnöke ugvan- ? is a pártok képviselőcsoport­I íjainak elnökeivel folytatott tanácskozásai végeztével ek­kor fogadja eJ hivatalosan a Guy Mollet-kormány le­mondását. Ezek után csütör- , tök estére, vagy péntek res- Jgelre várható, hogy a? elnök 5 megbízást ad valakinek a 1 kormányalakításra. Z A francia belpolitika meg- í figyelői a kormányválság idő- |tartamát illetően tartózkod­ónak mindenféle jóslástól. A »helyzet súlyos, rendkívül ne- • héz kormányképes többséget ♦ összekovácsolni, viszont az ♦ idő sürget, mert az elnök csak «akkor távozhat az állam te- ♦ rületéről. ha van kormány és * ugyancsak alkotmányos elő­* \ Adenauer ötödik amerikai útia > HÉHÍS GYÖRGY GSÉmsnTflCÉL lialandos regény (68.) A szirti galambok fészkeihez vezető út e’éggé me­redek volt, de nem túlságosan veszélyes. Annyi , kő és érde­kes formájú szikla ágaskodott az egyre meredekebbé váló oldalon, hogy csak egy kis elővigyázatosságra volt szükség és egyiktől a másikig kapaszkodva egészen magasra jutot­tam. Oda künn már alkonyodott, az a hely. ahol apáék tanyát vertek, már régen árnyékba borult, de én még tel­jes világosságban kapaszkodtam egyre följebb. Oly csodálatos érzés volt letekinteni a mélybe, a mozdulatlan tükrű tóba. vagy felpillantani az égre, ahol apró fehér feTegek'úsztak, hogy szinte megfeledkeztem a feladatomról. A sűrű szárnycsattogás azonban magamhoz térített. Százával verdestek körülöttem a galambok, elszálltak, maid ismét ott köröztek a fejem felett, aztán megint elrepültek. Hm..: vajon mi volna, ha megfognánk sok-sok ga­lambot? De nem tizet, húszat, hanem százával s fonnánk mindeniknek hámot. Ezt meg lehetne csinálni, szétfe.i te­non ka hátizsákokat, meg a ruháinkat, aztán valamiből fon­nánk egy kosarat, abba beleülnénk, s eleresztenék a ga­lambokat. Azok meg — felröpítenének!. Ha nem tudom ennyi meg annyi lóerős motor hajtja az autót és a repülő­gépet, miért ne hajthatná ..galamberő” a mi léghajónkat. Csak azt. nem tudom, hány ga'amb kellene? Hány „ga­lamberő” egy lóerő? Azt kellene kiszámítani. Nem tudom, megkérhetem-e ilyesmire Tatár mérnököt? Vajon elmond­hatom-e neki a tervemet? Csodálatos dolog volna, ha egyszer megjelenne« a levegőben úszva a léghajónk. A sok galamb úgy röpítené, mint a szél. Persze, az igazi repü'őgéppel nem versenyez­hetnénk. de azért szenzációs lenne ez is. Mialatt a „galambléehaión” törtem a felem szorgal­masan fogdostam a galambokat. Egyelőre ugyan <_ faze­kunkba s nem a léghajó számára, de azt hiszem, nekik mindegy volt. mert rettentően tiltakoztak. De hát mit volt mit tenni.., vagy ti. vagy mi... Én bizonv alaposan megdézsmáltam a szik!1 arepedésekben meghúzódó fészkeket s a magammal hozott tarisznya ha­marosan megtelt apró galambtojással. Tisztességes zsákmánnyal, egész tarisznya tojással és négy galambba! tértem vissza. Lenn egyedül találtam Tatár Ká'mánt. aki nemhiába mérnök és feltaláló, ismét pompásan feltalálta magát. El- hengerített néhány követ, homokot hordott a ló partjáról és puha fekhelyeket készített. Aztán odébb vezetett néhány lépéssel, aha1 lapos kö­vekből tűzhelyet épített. — Főzni-, sütnivaló már van. csak azt szeretném tudni, lesz-e elég tűzrevaló — aggódtam? Tatár mérnök mosolygott. — Talán az is akad. iiiiiimiiiiiiiiKiiiiiuiiuinniiiiiiniiiiiiiuiiiiiiuiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiu! Apára mutatott, aki nagy öt száraz ággal közeledett a táborhe’yünk felé. Ekkor vettem észre, hogy a tó túlpartját gátszerűen száraz ágak s egyéb hordalék zárja el. Biztosan a víz so­dorta ide az ágakat. Apa most is a jövőre gondolt. — Miután az öngyújtóból hamarosan elpárolog a benzin, megszervezzük a tűzszolgálatot. Száraz ág. rőzse akad elég a tóparton, ezzel tehát ncm kell takarékoskodni. Egyikünk állandóan felügyel a tűzre, mert annak nem szabad kialudnia. El voltam ragadtatva: hiszen ez majdnem úgy volt, mint az ősembereknél. Kár, hogy nem két összedörzsölt fával kell tüzet gyújtanunk. Az volna az igazi! * Pattogó rőzse’ángná! sült meg a négy galamb és a galambtojásból készült rántotténak is egészen jó íze lett volna, ha apa egy kissé több sót engedélyez. — Ennyink van és nem többünk — dugta vissza zsákjába a sókoloncot. — Beosztással sokáig elég lesz, de ha meggondolatlanul pazarolunk, hamarosan sót'anul eszünk. Igaza volt, nem modha,ttunk gpnimit, s a meleg étel fsv is ióil fogott. Aztán nekiláttunk a módszeres kutatásnak. Méterről, méterre vizsgáltuk végig a barlang falát, fel égé-’ szén az e'érhető magasságokig, de sehol sem mutatkozott] olyasféle nyílás, ami kijárat-számba mehetett volna. Rengeteget mászkáltunk le fel. összevéreztük kezűn-; két. lábunkat — mindhiába. Elcsigázva tértünk vissza a; táborhelyre. ; A betegnél annyi változás mutatkozott, hogy vala­melyes pír 'epte el az arcát, s néha- nélia nyögött egyet. Micsoda hely ez a kék barlang. Olyan, mint valami elvarázsolt tündérpalota s mi mintha átok alatt volnánk,] nem mehetünk semerre som. ] Közben lassan bealkonyodott. A tó és a sziklák fo-; kozatosan elsötétedtek, mér nem láttunk rpást, csak a feke-] tén csillogó víztükröt s odafenn rezgeti néhány árva csillag; az égen. Később fe'kelt a hold, először csak sápadt suga-J raj mosták a sziklaboltozatot, majd feltűnt a hold tá-; nvéria is. s ezüstös fénv öntötte el sziklapa’otánkat. Hold-! sugár siklott a víztükrön. Áhítatos némasásba mélyültem lestük a szépségesen sánadt fényt, szinte mintha zenét is! hallottunk volna .. . Tán a mesebeli holdleányok szállnak! le ide hisz ha1 is találhatnának ehhez fogható tánctermet?! Igen. ott iöttek már... keringve, forogva szállták! alá egy-egy kósza holdsugáron... vagy tán a hajuk ör-! vénvlett ufánuk? Ó, ha le tudnám írni a ruháinkat, azt a' fénylő semmiséget, arcukat, mely habfehér volt, csillag-' szemük csillogását. ! Duzzadó vitcrláiú ezüst hajó úszott a 'égen át. minő; csodálatos, egyetlen hullámecska sem fodrozódott a haté! mélvebhre ereszkedett, már ott lebegett a tó vizén, de! csigásán görbülő orránál. ' ! Ott térdeltem egy szikla mögé bújva és tágranvfit; szemmel lestem, hogyan csapódik szét a haió fedé’zetén álló; cs<xlás hímekké’ kivarrt sátor heiárata s lép ki rajta egv; gyémántos köntösű tündér. Ki 'ehet ő más. mint a Hold-! királynő. A tündérek víg karéjban táncéinak feléje, mélv! bókkai veszik körül, aztán int a királynő s a sátor mélyé-! ről előugrik egy aprócska törpe. ! (Folytatjuk.) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom