Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-23 / 119. szám
fl párt tömegkapcsolatáról Az eilenforradaim j napok előtt, de napjainkban is Bök szó esik: milyen hibák voltak és vannak a párt és a tömeg kapcsolata terén. Természetesen sokrétű feladatok vannak. Nem akarok mindegyikkel foglalkozni, sem ideológiai magyarázatokba bocsátkozni, csupán néhány problémának megoldásáról beszélők, melyet a mindennapi élet vetett fel 1945-ben Jászárokszálláson. Az MKP 1944 december 10-én alakult meg nálunk. «— Annak propagandistája, majd titkára lettem. A községben igen jeltantős számú (kubikos, agrár proletár élt abban az időben. A hadbavo- nultak száma ezekből cca nyolcszáz volt, hiszen a Horthy rendszer olyan hatalmat adott a főjegyzőknek, hogy jó pénzért a módosabbakat, mint gazdaságnak „nélkülözhetetlent1', felmentették, a szegényebbeket vitték a vágóhídra. Jászárak- szálláson is éppen úgy, mint máshol, semmi becse nem volt a szegényemberriek és a családjának. Amúgy is nehéz körülmények között élő kubikos, napszámos családokat az apa •bevonulása, a háborús körülmények, a front községünkre való átterjedése katasztrofális helyzetbe hozta. Az 1945. év első hónapjaiban megmentését.. A jószárokszál- láai pártszervezetnek is a rendkívüli nehéz helyzet szintén kötelességévé tette a néppel való törődést mindé» nek felett. Hol volt még az államosítás, anTíkor a pártszervezet vezetői a három olajütő tulajdonosaival megértették, a mázsámként kapott 4 liter olajból 3 litert díjtalanul adjanak át a közellátásnak és elégedjenek meg 1 liter olajjal, mint munkadíjjal. Soksok hektoliter olaj gyűlt be « községházára és így a szegény családoknak a családtagoktól függően jegyre rendszeresen olajat adtunk. A nemzeti bizottságban vázoltuk mi kommunisták, hogy milyen nagy a nyomor és ki-ki tehetsége szerint adakozzon a nyomor enyhítésére. Igen nagy mennyiségű zsír, bab, stb. gyűlt össze a nagy vendéglőben lévő volt hentesüzletben, ahonnan taligákon vitték haza boldogan a:rászorulók. Itt meg kell jegyezni, nem volt ám protekció, sógor vagy koma. Becsületesen, igazságosan osztották el, a ténylegesen rászorulók kapták és ahány személy volt a családban, annyi adagót. Mielőtt a kiosztás történt, minden család körülményeit levizsgáltuk a helyszínen, tehát nem bürokratikusain intéztük, ami jó hatást és a párt szeretetét váltotta ki a dolgozóknál. Egy másik eset: Az ideiglenes kormánytól hivatalos közlöny érkezett. Ebben az egyik rendelet kimondta, hogy minden község, köteles társadalmi munkával eltakarítani a köves utakról a tankok által az árokpartra tolt sarat, úgynevezett patkákat. A Nemzeti Bizottságban a szociáldemokrata párt elnöke Gyetvai József felszólalásában hangsúlyozta: ő is hajlandó több napot dolgozni és menjen mindenki. Mi kommunisták. azt mondtuk: amióta a front elérte a községet, nap mint nap 400—600 ember járt hadimunkára, fizetés nélkül, ruhájuk, cipőjük leszakadt, vessünk ki inkább céladót, amit a földterülethez mérten a földtulajdono-« sok fizessenek. Nemoda főjegyző hivatkozott arra, hogy ez törvénytelen, mert különleges adót, csak alispán és a pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet kivetni. Mi tudtuk, ez igen hosszú időt venne igénybe és úgy sem sikerül, mert a minisztériumokban sok reakciós van. Nagy vita után a párt javaslatát a Nemezt! Bizottság elfogadta. A céladóból befolyó pénzből a község fizette a dolgozókat. Helyileg megvalósítottuk a pórt által később kiadott jelezeknél a családoknál nem volt liszt, sem zsír, s,em tüzelő, sót sokszor még egy szál gyufa sem, egyik házból a másikba vittek át parazsat. Siralmas és reménytelennek látszó volt az élet. Az anya szíve majd megszakadt, amikor a fázó és éhező gyermekét nézte. A kommunistákra a községben nagy feladat várt. A pártnak nyolcszáz. tagja, ennek öt ven százaléka nő volt. Itt mindjárt megjegyzem, az 1945-ös választásoknál a községiben 1800 szavazott az MKP-ra, vagyis ezer olyan, aki nem volt párttag. A népelnyomás nehéz évei természetesein, öeztönszerű- leg a párt felé vitték az itteni proletárokat is. Ideológiai fejlettségük — kevés kivétellel — gyenge volt, mégis a nagyrészt klerikális befolyás alatt álló nők a párthoz való közeledését, a pártszervezet jó munkája, a napi problémáknak megoldása nagyban elősegítette. Emlékszem a kisgazdapárti Kis Újság abban az időbe» írta: i. „Két nemzedék fog kihalni addig, míg a romba- dólt ország rendes kerékvágásba kerül.” Vagy.*; „Csak a dollárral tudjuk az életet stabilizálni” Mint tudjuk, Budapesten szót: „fizessenek a gazdagok .:.“ Ennek igen érdekes politi- aki következménye lett; A pártok megalakulásakor Márkus László, “a kubikos kör elnöke a szociáldemokrata pártba vitte a kör tagjainak nagyrészét. Amikor ezek értesültek arról, hogy a ■ kommunisták harcolták ki részükre a céladót, illetve munkájukért a fizetést, pár százan átléptek a kommunista pártba. Tagcsábításért a helyi szociáldemokrata párt szervezete feljelentette a kommunista párt szervezetét. A pártközpont Ragó Antal elvtársat bízta meg a vizsgálattal. de a vizsgálat csiak azt állapította meg: tagcsábítás nem történt, csupán a pártszervezetnek az emberekkel való törődése folytán léptek át a volt szociáldemokrata tagok. Ugyancsak a hivatalos közlöny közölte: minden községben fél kell állítani nagyobb teremben melegedő szobákat, mivel a házaknál nincs tüzelő. Ezekben a melegedő szobákban nappal ott tartózkodnak a gyermekek, este hazaviszik őket, betaka- ródzanak és lefekszenek. A község fedezet hiányában ezt nem tudta megoldani. A , piacon láttuk, hogy Gyöngyösiről kocsikon hoznak fát és egy mázsa árpáért 6 mázsa fát adnak cserébe, becsi Józsefnek, a Hangya vezetőjének azt mondtuk: kölcsönözzön 5 mázsa árpát, adunk érte 30 mázsa fát. Adott árpát. A szovjet hadsereg sok lovat széjjel eresztett, amelyek le voltak gyengülve, ezeket a proletárok összefog- dosták és feljavították. Az „új lófculsjdaneenk“ a pártunkban' voltak, összehívtuk őket és megkértük, menjenek fel a hegyekbe, hozzanak fát a párt részére. Megtették, öt mázsa árpáért cca 120 mázsa fát kaptunk. A Hangyának megadtuk a 30 mázsa fát, a pártnak meg maradt 90 mázsa. így sikerült megvalósítani a melegedő szobát. Az „Úri Kaszinót", amelyet a bomba szétvágott, a párttagok felépítették és nagytermének ajtajára kiírtuk: melegedő szoba. Naponta 4—500 gyermek jött itt össze, akiket naponta meg is vendégeltünk; A helyi nyomdában forradalmi verseket nyomtattunk a gyermekeknek ezéto6ztot- uk, ők ezeket .megtanulták, öröm volt hallani, amint este mentek haza és az utcák visszhangzottak * forradalmi daloktól. Többször véli 1945 telén disznótoros vacsora a pártban, erre meghívtuk a többi pártok vezetőit és a pártok tagjait is. A vezetők minden esetben eljöttek és a vacsoránál sok-sok problémának a megoldását készítettük elő. A Nemzeti Bizottságban könnyen tudtuk megoldania párt kezdeményezését, amely a nép érdekében történt; Petőfi-, Ady-estét, műsoros estét rendeztünk. Később olvasó, biliárd, sakkozó szobát létesítettünk. — Neves sakkmestereket hoztunk le Pestről. Benkő Pál jelenleg nemzetközi nagymester, 1946-ban egy hétig volt Jászárokszállá- son. A párt kultúrtermében minden este szimultán versenyt tartott, ahol a község minden rétege megjelent.. A pártház a tagoknak második otthonuk lett. Minden este tele vcát. Lelkesek is voltak az elvtársak. Mindent szívesen vállaltak. Emlékszem, az 1945-ös választások előtt éjszakánként át felváltva őrizték a párt választási plakátjait és bizony pórul járt, aki megpróbálta azokat letépni. A pártvezetség tagjai mindjárt észrevették, ha valamelyik tag búsult, vagy hiányzott a pártból. Nem rostáltak elmenni a lakására és megnézték, mi a baj, lehetőleg segítettünk is rajta Az én lakásom cca 200 méterre volt a pártháztól és mégis igen sokszor egy óráig tartott, míg hazaértem. Az úton elfogtak panaszokkal, kérelmekkel. Mi nem mondtuk akkor, mint később egyes funkcionáriusok: a párt nem jótékonysági intézet, vagy menjek ide, vagy oda, hanem a jogos panaszokat intéztük. Sok-sok hasonló eset volt abban az időben, de én csiak néhány példát hoztam fel, néhány problémát, amelyet a pártszervezet öntevékenyen megoldott. Nagyon jóeső érzés^ ha visszagondolok ezekre. Még jobb visszagondolni arra, mennyire szerették a pártot. Ha azt akarjuk — és ezt akarjuk —, hogy szeressék és kövessék a pártot, többet kell az emberekkel foglalkozni — és igazságosan — intézni az élet aprónak látszó mínden-ijapd problémáit. Szabó János MÉHES GYÖRGY eyeiniTDcéL halandó« regény (67.) Apa felbontott egy kilós húskon zen-e t, meg is ettü jó étvágyai az utolsó falásig. Sajnos, csak ml hárman, mert Tudor bácsi most 5 mozdult. Vajon mi történhetett vele? — Valami belső sérülés — mondta aggodalmasa Tatár Kálmán. — S abban az esetben ... Aggódva néztem reá. A mérnök megismételte: — ... abban az esetben minden azon múlhatik, m lyen gyorsan vihetjük orvoshoz. Bár az is lehet, hogy mozgás árt a legjobban neki. Egy azonban bizonyos. A vérzés elállt s mintha lélegzete is erősebb volna. Nem, nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni! Ti dór bácsi erős, vasból van ő; nem, valósággal gyémánl acélból, meg fog gyógyulni, egészen biztosan. Evés után gyorsan felöltöztünk. Jót nyújtózkodtam, megropogtattam a csontjaima aztán csatlakoztam apáékhoz és segítettem összeszedni a élelmiszereinket. Utána amolyan rövid tanácskozásiéi, tartottunk; A 223-a ^ : Halló! Itt Damjanich rádió! Nem messze a '-ára« szivétől, az Ady Endre utcából nyíló Kolozsvári úton, balkéz felől, egyemeletes, sárga épület emelkedik ki a többi közül. A Damjanich-rádió stúdiója. Azelőtt mint vezetékes rádió működött s csak 1956-ban sorolt be hullámhosszra. Nem rendelkezik nagy múlttal, nincsenek tradíciói, azaz. 1. Pergessük vissz? a napokat, hónapokat. Budapesten javában állt a harc, a Kossut h- rádió néma volt. A remegő kezek hiába csavargatták a készülékek keresőgombját, recsegésen és egyéb zajon kiAz egyik szolnoki óvoda növendékei a zenei stúdióban énekelnek. vül nem hallatszott semmi más. 1956 november 4, 22 óra 30 perc. Ekkor, ebben az időpontban megkezdte ismét adását a Kossuth-adó. Elmaradt az ismerős jelzés, de műsort sugárzott az éterbe, hangot adott forradalmunk vezetőinek, megnyugtatta az aggódókat, csillapította a felajzott kedélyeket. Ettől kezdve 10 napon keresztül Szolnokról röppent tova a forradalmi munkás-paraszt kormány szava, a stúdió dolgozói éjit-nap- pallá téve fáradoztak az üzembiztos adásért. Nem volt valami nagy dolog, de mégis történelmi pillanatok voltak ezek. Legalábbis úgy éreztem akkor, amikor a stúdióban tartózkodtam és meghallottam: „a Kossuth hullámhosszára léptünk”; Azóta a Damjanich-rádió visszahúzódott szerény megyei keretei közé és a 223-as hullámhosszon igyekezett minél többet és minél jobbat adni megyénk dolgozóinak. Hosszú idő után, a napokban ismét a stúdióban jártam. Az épület, a szobák, a készülékek és a rádió dolgozói régi ismerősként üdvözöltek. A ragyogó technikai berendezések, min, már akkor is, most is bámulatba ejtettek. Minden megtalálható itt. amely biztosítja a tökéletes műsorközvetítést, csak egy hiba van: gyenge az adó teljesítménye. Ahhoz, hogy szerte a megyében tökéletes legyen a vétel, legalább duplájára kellene emelni az adó tel jesítményét. Mint Gál Gyula, a rádió vezetője mondta, erre kaptak már ígéretet és remélik, hogy rövidesen teljesül ez a kívánság A rádióhallgatók örömmel fogadták szerte a megyében, amikor meghallották, hogy a Damjanich-rádió műsorát 30 percről 50 perc időtartamra emelték fel. így sokkal több lehetőség nyílott változatos, színes műsor összeállítására. Az 50 percből 30 perc próza (hírek, sport, riportok, lapszemle) és a többi zenés műsor (szív küldi, stb.). Egyideig a szívküldi műsornál igen nehéz volt a helyzet, mert a sokrétű kívánságot zenei a gépkocsi hiánya. Ez az oka annak, hogy a műsor kevésbé megyei jellegű, mert a magnetofon gép riportra való szállítása komoly gondot okoz. Most pedig egy kis ízelítőt adod? arról, hogyan készül egy műsor összeállítása. A külső és belső riportokat. anyag hiányában csak részben tudták kielégíteni, de most már nincsen baj, mert megfelelő mennyiségű lemezzel rendelkeznek. Állandó műsorezámok: nők 5 perce, ifjúsági műsor, törd a fejed, érdemes. A rádió minden pénteken válaszol a hallgatók leveleire, hétfőnként pedig a Népfront jelentkezik. A tervek szerint 1 .’esen megkezdik az ajándékműsor sugárzását a megye dolgozói részére, minden héten két alkalommal. A műsorösszeállításnál komoly akadályt jelent magnetofon szalagra veszik, hasonlóképpen a híreket, lapszemléket és zeneszámokat. Ezután újból lejátsszák a'í egészet, s az egynapi műsort egy nagy, hosszú szalagra teszik át- Az igényesen összeállított műsor kerül aztán folyamatosan közvetítésre. Érdekességként megemlítem, hogy a Damjanich-rádió 50 perces műsora 2 és fél tekercs, azaz 2500 méter hosszú magnetofon szalagra kerül. Az így felvett műsort hallgathatják kedves olvasóink, vasárnap kivételével mindennap, 18 óra 10 perctől 19 óráig, a 223-as középhullám- hosszon. De nemcsak ezen a hullámhosszon, hanem a Pe- tőfi-rádió műsorának keretében minden ötödik héten, tehát legközelebb június 12-én, ..Vidéki studóink jelenti” címmel 15,45-kor 15 perces műsort ad a Damjanich-rádió. •— himer -= Szerkesztői üzenetek Tóth Rozália, Jászberény. Verstani Ismereteit — ehhez módja is van — bővítenie kell; Verseinek természetes hangja és ritmusa azt mutatja, érdemes továbbra is írnia. A beküldőnek közül a „Katona ő“ a legjobb. Mészáros Mihály, Karcag. Versében még sok a sematikus megállapítás. Próbálja ne mások, hanem a saját szemével meglátni az életet s egyéni meglátásait, érzéseit veiébe önteni, Levélben bővebben válaszolunk kérdéseire* — Javasolom — mondta Tatár mérnök —, hogy kutassuk át a kék barlangot. A felső nyflás, ahonnan a világítást kapjuk, megközelíthetetlen. Tehát más kijárást 'emlegethetett Tudor. Tegnap nem sikerült, próbáljuk meg isimét, — Helyes — bólintott apa, —, de addig is Laci nekiláthatna az ebédszerzésnek. A betegnek friss húsra van szüksége. Felmutatott a szirti galambok fészkei felé s én máris felugrottam. Ez már igen! Ez nekem való feladat! Jobbat ki sem találhatott volna apa. Nem mintha a fészekrablók fajtájához tartoznék. Egyszer Gergely Feri kifosztott egy fészket és mint mondta, „tudományos kísérlet céljából” papagály- tarkára festette a fiókákat. Ezen aztán összevesztünk, én kijelentettem, hogy ez állatkínzás és utálom, megvetem azokat, akik, fészkeket rabolnak ki, mire ígért egy pofont, én nem ígértem, hanem rögtön megadtam, s úgv összeakaszkodtunk, hogy mindkettőnknek elindult az orra vére. Ezalatt a tarkára festett madárfiókák szárnyra kaptak s elrepültek. Az anyjuk azt hiszem majd megbolondult, amikor meglátta őket. mert egész nap ott keringett a fészek körül. Gergely Ferit s a többi ilyen fészekrablót kellene tarkára festeni! De ez most más. Ez vadászat és mást én vagyok az egesz expedíciónk vadásza. (Folytat jukj A Szigligeti Színház művészei egy mesejátékot adnak elő a prózai stúdióban. Balról jobbra: Ruttkai Ottó, Lóránd Hanna és Németh Gabi; csak a kommunista párt merte vállalni az élet megindítását,
