Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-23 / 119. szám

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 119. szám. ARA: SO fillér. 1957. május 23. csütörtök. A 228’AS KÖZÉPHULLÁM A TÁRGYALÓ TEREMBŐL A TISZAVIDEK GAZDAROVATA t E ▼YYY'YVYVWVVYYVV''YYVYVWYVVYYYTYYYVYYYYYTTffYVY?VYVYYYVVVVYVVVYfVYVYYYVVVVVYYVVYYYYYYVVTYYVYVYYYYVYYY VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉSZÜLŐDÉS a gyermeknapra Vasárnap egéssnapos műsor a% Úttörő húsban A Nemzetközi Gyermeknap nagyszabású lesz az idén. A szolnoki iskolák gazdag prog­rammal várják a gyermek­nap kis résztvevőit. Városunk úttörői gondokban lesznek majd, hogy hol is töltsék a tiszteletükre rendezett napot. Ugyanis nemcsak az iskolák, de az Uttörőház is készül május 26-ra. Vasárnap délelőtt 10 órakor az úttörőmozgalomból már ki­került fiatalok részére ren­KISGYOCS1 A kisgyócsi általános iskola úttörői és úttörő vezetői is megjelentünk vasárnap a já­rási ifjúsági találkozón. Na­gyon jól éreztük magunkat. Mindanyiónknak nagyon tet­szett a kultúrműsor és festői szépségű park. ahol a találko­zót megrendezték. Sokat ne­vettünk pajtásainkkal a vi­dám műsorszámokon, de a mamák és a papák is jól szó­rakoztak. A fiatalok jól ki­táncolták magukat ezen a na­pon. Amikor el kellett jön­nünk. szerettünk volna "'•na­gyot kiáltani és így megkö­szönni ezt a nagyszérű ren­dezvényt. Mindenkinek kö­szönet, akinek része van ab­ban, hogy ilyen vidám vasár­nappal örvendeztettek meg bennünket A szórakozás azért folytató­dik itthon, Kisgyócson is. Je­deznek találkozót. Kb. 100 volt úttörő jelenik' meg az Uttörőház találkozóján­Ugyancsak délelőtt a Rej­tett folyosó” cimű filmet is -.emutatják városunk úttörői­nek. Ezen a napon nyitják meg a szolnoki iskolák rajz­kiállítását az Uttörőházban A város 10 általános iskolája vesz részt a kiállításon. Végül zenés délutánnal zá­rul az Uttörőház gyermek­napi műsora. JEL LM ES lenleg május 26-ra, a Nemzet­közi Gyermeknapra készü­lünk. Sok-sok játék, mese­dal. tánc, szerepel gyermek­napi műsorunkban. Ezen a délutánon eljönnek hozzánk a szülők, a nagymamák, hogy ígyütt örüljenek gyermekeink boldogságának. Gondoskodunk a felnőttebb fiatalok foglalkoztatásáról is. Most alakult az EPOSZ-szer- vezet településünkben A fia­talok közül egyre többen Ké­rik felvételüket az ifjúsági szövetségbe. Leendő ifjúsági szerveze­tünk máris színelőadásra ké­szülődik. Kétszer hetenkin’ színdarab próbára jövünk ösz- sze, de ilyenkor társasjátéko­kat is játszunk. Balogh Jolán tanító, Kissvócs Ezernél több gyermek kap ünnepi uzsonnát vasárnap Bensőséges hangulatú, bő­vített vezetőségi ülést tartott községünkben a Hazafias Népfront és a Nőtanács. A párt intéző bizottságától ott volt Nagy Ferencné elv- társnő, az iskolák igazgatói, s azok a kartársnők, akik a pe- d gógusok és szülők tanács­kozásán felajánlották munká­jukat A szülői munkaközös­ségek elnökei is úgy érkez­tek, mint kedves családtagok. A Háziipari Ktsz. Cipész fítsz. Játékáru Ktsz és Főid­őül vessző vet kezet vezetői is­mét bebizonyították., hogy se­gítőtársaink minden társa­dalmi munkában. Egyetlen napirendi pon­tunk volt: a Nemzetközi Gyermeknap méltó megün­neplése. Jalták a szervező munkát a • '"tanács tagjaival karöltve. Végülis úgy döntöttünk: ’mél több gyermek kap ün­nepi uzsonnát vasárnap. Vénissné és Seyné a süte­mények sütésében segítenek. Fülöpné a ‘ürítésért felel. Scentpéteriné osztja a málna­szörpöt és alkalmas helyet keres a bábszínház szabad'ári előadásához. Grega László igazgató válogatja össze a táncoló párokat, mert zene 'léikül a gyermekek mulatta- tását el sem tudjuk képzelni. Záhor elvtárs, a Háziipari Ktsz vezetője és Szen*péteri- né, a varró-részleg vezetője ’ at napozót és tizenkét gyer­meköltönyt ajánlottak fel a rászorultabb gyermekek meg­ajándékozására. Hiszek az emberi jóságban ezért beszámolómat egészen rövidre szabtam, halkan ko­pogtattam a szívek ajtaján, s javaslatokat kértem. Véniss Zoltánná. Sev Lajosné, Tóth Erzsébet- tanítónők, Faragó Tibor, és Fülöpné elvtársnő szülői n kaközösségi elnö­kök, óvodai neve’ők és dolgo­zók. az iskolák igazgatói vál­Kaszab Zoltán, a Cipész Ktsz vezetője három pár 31— 32-es szandált és két pár ma- »asszárú gyermekcipőt, a Já­tékát’.: Ktsz tíz talicskát, ’öbbezer golyót, tollszá. at, a földművesszövetkezet játéko­kat. ruhákat ajándékoz gyer­mekeinknek ezen a napon. Horváth Györgyné Jászárokszállás U műszer szivoperációkhoz A budapesti Orvosi Mű­szergyárban egy uj. nálunk még nem gyártott orvosi ké­szülék mintapéldánya készült el. A defibrillátor a szívope­rációknál hasznos segítőtársa az orvosoknak. A műszer az operáció közben „hanyhuló” fibrilláló szívet elektromos úton ismét rendes működésbe hozza. Az értékes műszer O- szériagyártását rövidesen megkezdik. Nem kell félni, színésznői utánpótlásunk biztosítva van Egy lépés a vállalati önálló gazdálkodás felé Az áprilisi eredmények alapján kétheti munkabérnek megfelelő nyereségvisszatérítés illeti a Papírgyár dolgozóit Az utóbbi három-négy esz­tendőben . — mióta előtérbe került a vállalati önállóság kérdése — sokat írtak, be­széltek erről a problémáról anélkül, hogy valamelyest is előrehaladtak volna. Ahány tervfejezet volt, annyi köte­lező . mutatószám — részletes utasítás csór oított.a a gazda­sági és műszaki vezetők sza­bad tevékenységét. Ahány szerv ellenőrizte a vállalat gazdálkodásának részadatait, annyi felé parcellázták a fe­lelősséget, önállóságot. Sokan, — azért, mert az ellenforradalom nehéz leckét adott két-három hónapon a: a gazdasági anarchiából — nem is bíztak abban, hogy az iparvezetés szervei lényeges lépést tesznek ez ügyben az. idén. A vállalatok nagykorú- sításának munkája mégis megindult., természetesen úgy, hogy nem adták fel'a centrá­lis irányítás elvét, mint ahogy ezt egyesek szerették volna s nem is mondtak le a tervszerű vezetésről. A Szolnoki Papírgyár ma már azok közé az üzemek közé tartozik, melyek mun­káját, gazdálkodását nem a tervmutatók és kontrolszá­mok széles skálája szorítja mederbe. A kötelező terme­lési programon és im­portanyagfelhasználáson kí­vül csak a tervezett ered­mény (— veszteség vagy nye­reség—) betartásáért tartoz­nak felelősséggel az üzem vezetői. Ezen belül aztán — természetesen a törvények határai között — szabadon gazdálkodhatnak. Az üzem — persze belső használatra — most is készít részletes terveket. Erről nem mondhat le egy olyan vállalat sem, mely szervezetten akar dolgozni, nem a vak vé­letlenre bízza, hogy tény­leg fel tud-e mutatni olyan eredményt az év végén, melyet előírtak számára. Ezek jóváhagyása, ellenőr­zése azonban nem egy válla­laton kívüi álló szervre, ha­nem a vállalat igazgatójára tartozik s ez lényeges kü­lönbség, mert nem csorbítja az önállóságot. A papírgyárban ma már pontos számítások, vannak arra, hogy mit kell elvégez­nie minden gépnek, minden üzemrésznek.* ha a vállalat teljesíteni akarja a három mutatószámban megszabott feltételt. S hogy ez a belső fen? valóra is válik. a2t biz­tosítja a dolgozók részese­dése az üzem eredményeiből. A nyereségvisszatérítés egy­ben azt is jelenti, hogy a vállalat teljesítette a népgaz­dasággal szemben feladatait — sőt jobb munkát végzett, mint amit vártak. Az össze­függés tehát olyan szoros a munkások anyagi érdeke és a népgazdaság céljai között, mely pótolja a régen te meg­adott mutatószámok ezernyi gyenge szálát. Ha kicsi a termelés, gyenge a minőség, hagy az üzemállás. nyilván nem lesz nyereség és nyere­ségrészesedés sem a dolgo­zóknak. Ha viszont javulnak az eredmények, egyre több jutalékra jogosak azok, akik ezt elősegítik. De nézzük, a gyakorlatban hogy néz ki az újfajta gaz­dálkodás. Számítások szerint a Pa­pírgyárban 220 000 fo­rinttal kell javítani a tervezett eredményt, hogy egy heti bérnek megfelelő nyereségrésze­sedést fizethessenek ki a munkásoknak. Azért nem a nyereség nőve- i lsére! van szó, mert a fo- vamatos üzemelésről a sza­kaszos üzemelésre való át­térés és a bérrendezés miatt ebben az évben állami tá­mogatásira szorul és veszte­séggel zár. Amennyiben a vállalat a várható vesztesé­get csökkenti, vagy éppen nyereséget ér el — úgy a dolgozók mégis részesednek. Az áprilisi eredmények alapján kétheti bérnek meg­felelő nyereségvisszatérítés illeti meg előreláthatólag ilyen címen a dolgozókat. S ha a munka tovább javul — úgy év végéig még növelhe­tik ezt az összeget — hiszen még az év háromnegyedrésze még hátra van. Hogy így lesz-e vagy sem, még bizonytalan. Azonban jó jelek mutatnak arra, hogy helyesen gazdálkodnak itt és a dolgozók sem akarják el­szalasztani, amit lehet. Egy havi részesedést, ami a jelen­legi átlagkeresetek szerint 1371 forintot tesz ki, úgy kaphatnak, ha 1,800.000 fo­rinttal növelik a vállalati- eredményt Van-e erre lehetőség? Ér­demes ezzel is néhány mon­datban foglalkozni. A Papírgyár azok közé az üzemek közé tartozik, mely a telejsítménytől függő nor­mákról az időbér rendszerére tért át Ismeretes, hogy az efajta bérpolitika az üzemek többségében a termelé­kenység visszaesésére ve­zet, csökken a termelés, növekszenek a bérek, fel­borul a vállalat gazda­sági egyensúlya. Hogy a Papírgyárban is ez lesz a végső hatása az óra­bérnek, azt meg nem lehet tudni előre. Jelenleg azon­ban nem . mutatkozik ilyen veszély s ebből kiindulva a vállalat vezetősége fenntart­hatónak tartja az időbérrend­szert. A felettes szerv a II. negyedévi eredménytől teszi függővé, hogy milyen mér- tékben ellenőrzi a béreket, egyébkent az igazgatóra bíz­za a helyes bérrendszer ki­alakítását. Ugylátszik ugyanis, hogy a papírgépek kilogramtelje- sítménye most sem rosszabb, mint a mennyiségi díjazás idején volt. Ha figyelembe vesszük az engedélyezett 7,7 százalé­kos intenzitáscsökkentést a gépeknél még 2,5 százalék­kal jobb is, mint az előirány­zat. így terven felül már 120 tonna papírt és 23,5 tonna cellulózét készítettek áprili­sig. A termelés ilyen arányú növelése — egyik ok arra, hogy az időbérek ellenére is gazdasági eredményekre le­hessen számítani. A termelt áru egykilogrammjára ugyan­is kevesebb állandó költség energia, munkabér, érték- csökkenési leírás esik. Megtakarítást tesz lehe­tővé az is, hogy jelentő­sen csökken az állásidő s a tavalyihoz képest több. mint 8 százalékkal nőtt a gépek hasznos időalapja. Márpedig a három papírgé­pen egyetlen állására meg­takarítás kb. 2500 forinttal csökkenti a költségeket. Az újabban bevezetett vasárnapi üzemszüneteit alatt ugyanis gondosabb karbantartásra, nyugodtabb munkára van lehetőség. Ilyen körülmények között bízni lehet abban, hogy a Papírgyár kollektívája nem soká veszi igénybe az állami támogatást és inkább ad, mint kér Ez mostmár a dol­gozók érdeke is, s csakis úgy lehetséges, ha a megállapított termelési programot túlszár­nyalják, csökkentik az állás­időt. s kiküszöbölik a selej- tet (palatínus) S szolnoki fiatal képzőművészek kezdeményezése A közelmúltban hat fiatal képzőművész érkezett a szolnoki művésztelepre, s a Damjanich-múzeum kiállító termében most mutatkoznak be a tiszaparti város közön­ségének. A fiatal művészek szeretnék, ha a most már tel­jes mértékben újjáépült művésztelep iránt ismét olyan nagy volna az érdeklődés, mint amikor még Abanovák, Fényes, a Pólya-testvérek és a többiek festettek a Zagyva mentén. A közönség érdeklődésének felkeltésére a múzeum és a TTIT két ankétot rendez a kiállítási teremben, ame­lyeken a képzőművészeti műhelytitkokba vezetik be az érdeklődőket. Ismertetik a linóleum, a rézkarc, a grafika, a szobor készítés mesterségbeli fogásait és beszámolnak a különböző képzőművészeti ágak fejlődéstörténetéről is. ŰZLETLÁTOGATAS A városban i&rká- lás közben szemembe tűnt egy üzlet: a M. R. Sz. Szolnok Megyei Repülő Klub Model­lező és Anyagboltja. Nemrég nyílt, kíván­csi voltam, hát be­mentem. Érdemes volt szétnézni. A meglehetősen nagyméretű bolt ren­geteg, Szolnokon új­szerű és más üzletben nem található árut kínál. Jobbról zsúfolt könyvállvány, rajta több mint negyvenfé­le szakirodalmi könyv a motoros és vitorlázó repülésről, a modell- gépek készítéséről, a repülés történetéről, stb. Az állványokon, polcokon, fiókokban példás rendben sora­koznak a megyében eddig nélkülözött mű­szaki cikkely orvosi műszerek, órás szer­számok, fogók, fúrók és persze vem utolsó­sorban a kis repülő­gépek készítésének kellékei: bordalécek, papírok, vékony gu­miszalagok és még ki tudná miminden. Van aztán még egy érde­kesség: 5—7 dekás súlyú repülőgép-mo­tor, mely percenként 7000 fordulatot tesz meg és óránként 70— 100 km-es sebességet lehet vele elérni. A mennyezetről vi­torlás és motoros re­pülőgépek függnek, az Uttörőház model­lező szakkör vezetőjé­nek, a 60 éves Szokoli Dezsőnek munkái. Sok-sok versenyen nyertek már díjat és kitüntetést. Üveg- szekrényben „Dezső bácsi” legnagyszerűbb munkája, a 34—35 gramm súlyú vitorlá­zógép. Másik üvegszek­rényben két mű­anyagból készült XVII. századbeli fre­gattra emlékeztető vi­torláshajó. Kb. 25— 30 cm magas, kecses formákkal, széltől felduzzadt vitorlák­kal. Teljesen átlátszó az egész és csillog a besütő nap fényében. Nekem nagyon tet­szett. Molnár Imre, az üz­let vezetője — egy- személyben kiszolgáló és pénztáros is — el­mondja, hogy az el­lenforradalom után újonnan alakult Re­pülő Klub, központi támogatás nélkül, tel­jesen a saját erejéből szervezte az üzletet. Vagyis mégsem egé­szen, mert több szol­noki vállalat és hiva­tal segítségére volt ebben. A bútoroktól a takarítóeszközökig számtalan holmit kölcsönöztek és mun­kájukkal is segítsé­get nyújtottak a be­rendezésben, a festés­ben és szerelésben. Azt is megtudtam, hogy vasárnap a gyer­meknapon, a Kossuth téren rendezendő rol­ler-versenyre az üzlet tíz díjat ad: modell- gépet, félkész gépet tartalmazó dobozd könyvet, stb. S végezetül még azt is elmondta Molnár elvtárs, hogy az üz­letben naponta 350—> 400 vevő is megfor­dul, de ezeknek leg­nagyobb része apró- cseprő, filléres dolgo­kat vásárló gyermeki Pedig felnőtteket ér­deklő sok hasznos dol­got is .,ieg lehet itt kapni. P-né

Next

/
Oldalképek
Tartalom