Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-22 / 118. szám

Á földműves szövetkezetek életéből Van-e műnkanélküli- seg lörokszentnwiló- son Mindannyian emlékszünk még azokra a sötét napokra, amikor az októberi ellenfor­radalom után vészt jóslóan megjelent a dolgozók feje fe­lett az a sötét felhő, amelyet már éve'k óta nem láttunk, a munkanélküliség réme. — Sokan félteik a holnaptól, mit hoz számukra, mi lesz csa­ládjukkal. Az ország súlyos gazdasági helyzetét ismerve, többeknek az volt a vélemé­nye, hogy ebben az évben a munkára jelentkezőknek csu­pán kis részét tudják alkal­mazni. Nézzük, mi most a helyzet? Forgács György elvtárssal, a városi munkaerőgazdálko­dási előadóval ültünk le be­szélgetni ezekről a problé­mákról. ö mosolyogva adta tudtunkra, hogy már túl va­gyunk a nehezén, s lényegé­ben nem is beszélhetünk a városban munkanélküliség­ről. Mikor látja, hogy ezt nem akarom elhinni, bebi­zonyítja nekem, hogy akik jelenleg munka nélkül van­nak, azok mind adminisztra­tív munkakörbe szándékoz­nak elhelyezkedni, ami ter­mészetesen nehezebben megy. De ha ezek az illetők fizikai munkára is vállalkoznának, ki tudná őket közvetíteni, mert most is van munkahely — igaz, hogy vidéken, — ahová munkásokat keresnek. Ez év februárja óta —mond­ja — több mint 400 munkást közvetített ki. Erősödtünk és egyre erő­södünk. Gazdásági életünk kiheveri azt á súlyos vesz­teséget, amit az ellenforra­dalom okozott. S hogy ez az idő minél rövidebb legyen^ rajtunk, dolgozókon múlik elsősorban. Munkánktól függ, hogy végleg eloszlik-e az a felhő, amelyik már oly kö­zzel volt hozzánk, s ne kell­jen senkinek bizonytalanság­ban élni és ne legyen többé munkanélküliség. Méseg\szer a lakáskérdesről A város lakáshelyzete már sokszor szerepelt nyilvánosan a lapok hasábjain. Elsírtuk bánatunkat, hogy úgy érez­zük, a város kissé e téren nélkülözd a felsőbb szervek jóindulatát. A város vezetői ha panaszkodtak is, de nem vártak tételűül arra, hogy majd megoldódik magától ez a probléma, hanem szétnéz­tek a városban, hogy a hi­vatalok összeköltöztetésével hány lakást lehetne felszaba­dítani. Ennek az eredménye az, hogy már ebben az év­ben 14 lakást szabadítottunk fel, s adtunk át a dolgozó csa­ládoknak. A városi tanács kéri, hogy a lakosság a la­káskérdésre vonatkozó javas­lataival keresse fel a taná­csot és segítsenek új lakások felkutatásában. A Dózsa Tsz KISz szervezete Lelkes fiatalok hívták életre a Dózsa Tsz-ben a KISz szervezetet, s most ugyan olyan lelkesen hoztak határozatot, hogy a termelő- szövetkezetben az ifik kö­zött munka versenyt kezde­ményeznek. A verseny győz­teseit díjazni fogják. Az első díjait, egy karórát, a tsz ve­zetősége fogja biztosítani a győztesnek. A további díja­kat a KISz adja a fiataloK- nak, A munkaversenyt ha­vonta értékelik. Az ered­ményt nyilvánosan, faliújsá­gon tudatják. A verseny no­vember 1-ig tart. A díjak olyanok, hogy érdemes azo­kért versenyezni, s emellett a jó munka eredménye a ta­gok jövedelmén is meglát­szik. Most aztán rajta, mutas­sátok meg, ki a legény a gá­ton. (De az is lehet, hogy majd lány lesz a „legény”, vagyis a verseny győztese.) Szt lt Most általában — úgy hi­szem, nemcsak Törökszent- miklósoii, hanem másutt is — a beszélgető emberek kö­zött a közelmúltban lezajlott országgyűlési tanácskozások­ról folyik a szó. Részleteket idéznek emlékezetből Kádár elvtáns beszámolójából, s egy­öntetű a vélemény, hogy a beszámoló nyugodt, közvet­len, magabiztos hangja, s az a nyíltság, amellyel Kádár elvtáns egy-egy dolgot meg­mutatott, nagy hatással volt az ország népére. Ez többet ért a kormány és a párt iránti bizalom szempontjá­ból, mint sok frázissal és hangzatos szólamokkal tele­tűzdelt sablonos agitáció. Vasárnap a törökszentmik­lósi utcákon k'isebb-nagyobb csoportokban beszélgető em­berek álldogáltak, vagy sé­tálgattak. Sokan nézegettek az új címert, s ki lelkesedve, ki pedig savanyú ábrázatta) bár, de elismerte, hogy szép az új címerünk, szebb, mint az előző volt. A városi ta­nács el is határozta, hogy a tanácsiháza homlokzatára, ahonnan leverték a köztár­sasági címert, most az újat úgy fogja elhelyezni, hogy azt éjjel meg lehessen vilá­gítani. Erre egyébként a hí­A műanyagok, mikroporózus gumi, a fonma talp, terep­járó talp, — amit a gyáripar az utóbbi időben sikeresen kutatott fel gondos próbák kopásikísérletek szerint túl­tesznek a bőrtalpon állósság- ban, kényelemben. Azonban egyszer mégis megkopik a sarok-spicc — s bár a felső­bőr még kibírna egy talpat, mégis el kell dobni az egész cipőt, mert a cipészkisipar hagyományos módszereivel nem lehet megjavítani őket. Ezt a pocsékolásit takarékos ember nehezen vállalja. Valami megoldásnak lenni kell itt mégis, merthiszen külföldön a bőrtalpat már úgyszólván teljesen kiszorí­tották a tartósabb műanya­gok. A hazai cipőipar sem állhat meg a fejlődésben. De van megoldás, egysze­rű, mint a Kolumbus-tojása. A Tisza Cipőgyár szolnoki mintaüzletében Kertész üz­letvezetőtől érdeklődtünk, mit lehet tenni? — Az egész problémameg­oldása végeredményben egy négyszer ötméteres helyisé­gen múlik, summázza -Ker­tész elvtárs. — Vállalatunk vezetősége már megszerezte egy modem javítóműhely vatali pártszervezet leg­utóbbi taggyűlésén tettek ja­vaslatot az apparátus dolgo­zói. A Csala-tó vizének „ tevezeteseről Régi problémája a város­nak, de főleg a nagymalom környékén lakó dolgozóknak, hogy a malom előtt lévő úgy­nevezett Csala-tó vizének szintje az utóbbi időben ro­hamosan emelkedik. A ma­lomból ugyanis igen nagy mennyiségű vizet vezetnek bele a gabonamosásbói és egyéb helyből eredően. Most mór az a helyzet, hogy a ta­laj nem tudja elnyelni a vi­zet és a környéken a kutak­ban is igen magas a vízszínt. Ha ez így maradna, akikor a lakóházak is elnedviesedné- nek és lakhatatlanná válná­nak. A városi tanács műszaki csoportja most dolgozik azon h terven, hogy a Csala-tóból a vizet levezesse a Tinókába, s a vizet a part alatt lévő négy tó el fogja bírni. Az el­vezetés fedett csatornán, a Bethlen Gábor-úton történ­ne. Ennek a tervnek az el­készítése és megvalósítása megoldaná ennek a környék­nek a problémáját, s remél­jük, meg is oldja. Sz. I. működési engedélyét, rendel­kezésre állnak a szükséges gépek, anyagok, szakembe­re'-. — csak a helyiséget nem kapjuk meg Szolnokon. Pe­dig az egész megyében áru­sítják üzemünk gyártmá­nyait. melyek nagyrészét a kisipar nem tudja javítani. Nekünk megvannak a szük­séges gépeink —, mert nagy nyomás alatt kell dolgozni — olcsón, szakszerűen és gyor­san ki tudnánk javítani a „terep’1, „mikroporózus” — „formatalpat’1 — meg min­den cikket, ami nálunk ké­szül. így még jobban meg­kedvelnék az új anyagokat s a drága bőr megtakarítása igen fontos a népgazdaság szempontjából is. A legjobb cipő se sokat ér, ha a. ferde sarka, lekopott spicce miatt el kell dobni. Ügy gondoljuk, a városi ta­nács támogathatná a Tisza Cipőgyár kérelmét egy helyi­ség erejéig. Erre a lakosság­nak van nagyobb szüksége, mint az üzemnek, merthi­szen a százmilliós forgalmá­ban úgyszólván meg sem lát­szana egy kis javítóműhely bevétele — nyeresége pedig ebből egyáltalán nem tarta­nak igényt. Az égen go-molygó sötét Rizs-szakcsoportok mellékhaszna a haltenyésztés A rizstermelés népgazda­sági jelentőségét fokozza és nagyban emeli a jövedelme­zőséget, ha a rizstelepek je­lentősebb részén haltenyész­tést is folytatunk. Többéves — elsősorban a Szovjetunió- beli tapasztalat azt bizonyít­ja, — hogy a haltenyészstés 3-tól 5 százalékkal növeli a rizs termésátlagát. Ezen túl­menően egy kát. holdról a legrosszabb esetben is 30—50 mázsa tiszta halhaszonra le­het számítani. Rizsföldi tenyésztésre a tó­gazdaságokban általánosan tenyésztett nemes ponty a legalkalmasabb. A tőponty, nyurgaponty stb. lassabban növekszik és kevesebb hasz­not ad. A rizs-szakcsoportok részére a földművesszövetke- zetek adnak segítséget a hal- ivadék beszerzéséhez, s a haltenyésztés beállításához szükséges egyéb munkához. Megyénk területén a száj öli és a tiszaörsi tógazdaságok­ban lehet halivadékot besze­rezni. A rizs-szakcsoportok kövessék az öcsödiek példá­ját. akik mái- hozzá láttak rizstelepeiken a haltenyész­téshez. Néhány sor a zöld futószalagról Az állattenyésztéssel fog­lalkozó gazdák előtt nem kell bizonygatni, hogy milyen elő­nye van a zöld vetésnek. A jószág jobb étvággyal fo­gyasztja a zöldtakamnányt, amelytől növekszik a tej­vagy tojás hozama, s a nö­vendékek; erőteljesebben fej­lődnek. Érthető tehát az a törekvés, hogy az állatok ré­szére kora tavasztól késő őszig, sőt ha lehetséges, még azon túl is, folyamatosan biz­tosítsuk a zöldtakarmányt, amit. szaknyelven zöld futó­szalagnak hívnak. Mit lehet tenni ezekben a hetekben a zöld futószalag biztosítása érdekében. Lege­lőkön a szakaszos legeltetés bevezetése a legfontosabb. A szántóföldeken a csalamádét is vessük szakaszosan, s így a két hét időkülönbséggel ve­tett csalamádéból folyamato­san lehet biztosítani a szarvasmarhák részére zöld­takarmányt. A termelők má- sodvetéssel is biztosíthatnak jószágaiknak zöldtakarmányt A szükséges vetőmagot már most megrendelhetik a föld­művesszövetkezeteknél. — A késő őszi, sőt téli zöldtaikar- mány biztosítására legmeg­felelőbb a takarmány-ká­poszta, amely jól bírja a 6—8 fokos hideget, s még de­felhőkből villám cikázik, vad szél söpri végig az utca po­rát. Érzik az eső szag is s a járókelők kalapjuk után kap­kodva igyekeznek mielőbb fedél alá jutni. Mindenki tudja, hogy perceken belül legalábbis egy kiadás nyári zápor várható. A locsolóatutó mégis nyu­godtan tankol egy utcai csap­nál — odébb a kertész bácsi a gumislaugot vonszolja, megcélozva vele a park vi­rágágyait ... S ha sokáig nem — most megtudtam, hogy ezért; nem szabad követ vetni a parkok ápolóira, a köztisztaság de­rék őreire. Az esőt — ugyanis a köz­gazdaságtudomány mai állása mellett nem lehet megter­vezni. A vízellátást és. fo­gyasztást viszont lehet és kell is, s a zápor, minthogy kiszámítani nem lehet, olybá tekintendő, mintha nem is volna. Valószínű, innen a bonyodalom. Merthogy mindenki tudja azt, a terv programba elő­irányzottakat teljesíteni kell termelőknek és fogyasztók­nak egyaránt -—még akkor is. ha vízről van szó, kü­lönben ., i cemberbem is zöldéi. Ezit má­sodvet ésként is termelhetjük. A zöld futószalag alkalma­zása több tejet, több húst, több tojást jelent a népgaz­daságnak, a dolgozóknak. Mit kell tudni a kisgépkölcsönzésröl? A dolgozó parasztok mun­káját segítik a földműves- szövetkezeteik a kisgépköl­csönzéssel is. Korábban már volt erről szó, de hasznos az, ha most a növényápolás ide­jén is tudják a gazdák, hogy honnan és milyen kölcsön­zési díj mellett igényelhetnek munkaeszközöket. A földmű­vesszövetkezetek lókapát egy­két napra napi 6 forintért, egész hónapra 120 forintért adnak kölcsön. Háti porozó permetezőgép kölcsönzési díja naponta 5 forint, egy hónap­ra 100 forint. A fogatos fű­kaszáló gépet napi 30 forin­tos díj mellett, a fogatos ma- rokraíkó aratógépet napi 40, a fogatos kévekötő aratógé­pet pedig napi 50 forintos kölcsöndíjért veheti igénybe a termelő. Az itt felsorolt gé­pek, munkaeszközök mellett egy sor más gépei is rendel­kezésre bocsátanak a föld- m ű vesszővé tközetek a gaz­dáknak, s a díjakról az ér­deklődőknek pontos felvilá­gosítást adnak. A lo’ás téli tartósítása A földművesszövetkezetek feladata, .hogy a cukrászdák, vendéglők stb. részére a té­len szükséges tojásmennyisé­get biztosítsák. Ezt a munkát már most meg kell kezdeni. A tojás tárolását nagy gond­dal kell végezni, s csiak friss, válogatott, lámpázott tojást lehet el rakni. Az elmúlt évek tapasztalata azt iga­zolja, hogy ahol gondosan végezték a meszes tojás téli tárolását, ott kevés romlás mutatkozott. Terme'öszövetkezeli méhészek ügye Az ellenforradalmi esemé­nyek kövekezében sok ter­melőszövetkezet felbomlott és a tulajdonukban lévő méh­családok gazdátlanokká vál­tak. Egyes helyeken a föld- m ű vessző vetke zetek, illetve méhész szakcsoportok részére adták át a megyei szervek az ilyen méhcsaládokat egyé­ni tulajdonba, vagy ideigle­nes kezelésibe. A termelőszövetkezetek uj- jáalairulása után több helyen a méhcsaládok visszakerül­ték a közös gazdaságba, ame­lyek azonban a többhónapos, gazdátlanság következtében De nézzük a tényeket. — Akadt egy olyan vállalat is — nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank Szolnokon lévő intézményei, mely da­colva a fennálló rendelkezé­sekkel, nem fogyasztotta le a számára tervezett és előírt víziét. Az előirányzott 900 köbméterből csak 677-et für­dőitek, mosakodtak és locsol­tak el a dolgozók. Erre az történt, hogy a Szolnoki Víz- és Csatornamű- vek „Tekintettel arra, hogy a különbözetként mutatkozó 223 köbméter a tervet el nem érő 10 százalékos elté­rést (?) meghaladja, a külön­bözet teljes értékének 20 százaléka erejéig vagyis 57 forint 98 fillér összegű" köt­bérigényét bejelentette. 'A Nemzeti Bankban most azon gondolkoznak, nem vol­na-e helyesebb, ha önkriti­kusan lefürdemék még a tervteljesítésből hiányzó 223 köbméter vizet. így talán si­kerülne lemosni a kötbér sötét foltját, ami tudvalévő- lég egy vállalat munkáját sem dicséri. Persze az se rossz, ha egy éjszakán át nyitva hagyják a csapokat. (-palatínus) leromlottak, felerősítésre szo­rulnak. Ehhoz műlépre van szükség. Az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központ igyekszik segítséget nyújtani a műlép biztosításával a ter­melőszövetkezeteknek. — A föld m ű vessz öv etkezetek a helyi szervek segítségével gondosan vizsgálják meg, hogy hol van múlhatatlanul szükség műlépre, s még e hó­nap 25-ig jelentsék be az igényeket. .......^ Kö zlemény Értesítjük a város lakos­ságát, hogy a Szolnok Városi Rendőrkapitányság 1957 jú­nius 1-től kezdődő hatállyal a város területén az alábbi for ga lom -szaibál yozás t ren­delte el; „Parkírozni tilos'1 helynek jelölte ki a Kossuth Lajos- utcának a Magyar-utcától a Ságvári Endre-utcáig terjedő torkolati szakaszát, továbbá a Ságvári Bndre-út torkolatá­tól a Beloiannisz-utcát a Hő- sök-teréig, az utca mindkét oldalán. Jelzése: Kör alakú tábla, fehér alapon piros sze­géllyel, melyben P. betű pi­ros átlóval keresztül van húzva. „Részben tiszta útkreszrte- ződés”-t rendelt el a Beloian- nisz-út és a Sütő-utca tor­kolatában. Ezeken a helyeken csak egyenes, vagy jobbra kis ívben lehet hajtani. Jel­zés: Kék alapú tárcsa, egye­nes és jobbra mutató nyíl. „Utca lezárás.” A Csarnok- utcát járművek részére zárt utcává nyilvánítja. Az utcát vas-kartóttal zárja le. Rakodási tilalom. A Be- loiannisz-utcán a Tisza-híd- tól az Eötvös-térig terjedő szakaszon a fel- és lepakolásit este 18 h-tól reggel 6 h-ig engedélyezi. Ezen időn túl lé- pakolást csak a legközelebbi mellékutcában lehet végezni; Peáffity Mihály, Szolnok Városi Tanács VKG Oszt. vez. Az utolsó tanítási nap; június 19. Az iskolákban az utolsó tanítási nap június 19-én lesz, az összefoglalókra 20—91 közt kerül sor. Az éwégi záróünnepélyele és a bizonyítványkiosztás jú­nius 30-án lesz. Július 1-én és 2-án tartják az iskolákban a felvételi vizsgát, amelyek­re az eddigi éveknél is több jelentkezőt várnak. A gimná­ziumokba előreláthatólag több mint 8 ezren jelentkez­nek. Az érettségi vizsgákra június 10—29. között kerül sor, Aranypénzei teli ládikó Az ashabadi vasúti kórház alapárkainak ásása közben B; G. Sz tan y iszla vszkij és I. V, Besszárafo betonmunkások munkaközben egy vasládi- kót találtak, amelyben a cári időkből származó 159 arany­pénz volt. Az aranypénzek között 1901-ben és 1902-ben kiadott érmék is voltak, ami arról tanúskodik, hogy a ládikót a XX. században rejtették el; A leletről jegyzőkönyve t vettek fel és a vasládikót tartalmával együtt'beszolgál­tatták az Állami Banknak; Színes mintákat „fényképeznek,, szöve­tekre J. Lewandowski lengyel mérnök olcsó fotokémiai el­járást dolgozott ki a szövetek festésére. Az eljárásnak az a lényege, hogy a szövetet kü­lönleges festékkel való át­itatása után erős fényhatás­nak, például napsugarak vagy ibolyántúli sugaraik hatásá­nak teszik ki. A szövetet a kiválasztott minták fotonega- tívján át világítják meg. A szöveten pozitív másolat je­lenik meg. Ezután lúgos für­dőben kiöblítik. A művelet teljesen megfelel a fényképek készítésénél alkalmazott fixá­lásnak. színes nemei film HEILT EGY CSAPASRA Egy bátor szabócska kalandjait, szerelmét mutatja be a legújabb színes német film, a Grimm meséje alapján ké­szült HETET EGY CSAPÁSRA. JEGYZETEK A TAKARÉKOSSÁGRÓL Mit ér a jó cipő..,? Azért vis, hogy folyjon Xörökszentmik/ósi \\íradó: (tudósítónktól) Nőtt a párt és a kormány iránti bizalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom