Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-01 / 101. szám

ÜHb€f^lÍUtlc . . • jelenle#' árasztják a rizst. 65 holdas új telepük beállításá­nál 4 500 köbméter földet mozgattak meg. Közben azért készültek a nagy napra. Kunszentmártonban zenés ébresztővel kezdik a napot, s díszes felvonulással folytat­ják. A gépállomásiak óriási vöröscsillagot alkotnak, ami­vel megnyitják a menetet. Utána a dolgozók és gépeik — a mindennapi elválasztha­tatlan jóbarátok sorakoznak. Az ünnepi beszéddel a dél­előtti program „kimerül”, de délután annál gazdagabb mű­sor következik. A kultúrpark- ban színjátszó csoportok, ze­nekarok váltják egymást. A gyerekeknek hinta, labda és sok más játék teszi emléke­zetessé ezt a napot. Kedves helyen, a Tisza partján csapnak májusi lako­mát a tiszafürediek és a Zagyva mellett a zagyvaré- kasiak. — A szabadban s szabadon. Ma avatják az új kerthelyiséget Jászfényszarun. A jászberényi fiatalok már ízelítőt vettek az ünnepség­ből, mert tegnap az elsejét megelőző estén fáklyás fel­vonulást rendeztek. Jelezték azt, hogy a mai nap az ő re­ménységük. Ma ők nyitják meg a díszbe öltözött mene­tet. az ő nyomukban halad­nak majd a két nagy üzem. s a tsz-ek dolgozói. Délután a tornakertben új­ra ott lesznek; birkóznak, le­pényt esznek, dongómotoros­kerékpár- és kerékpár ver­senyt rendeznek. A jó kedvet biztosító italról, ételről, a zenéről legtöbb he­lyen a földművesszövetkeze­tek gondoskodnak. A szövet­kezeti dolgozóknak az lesz a nap legnagyobb elismerése, ha mindenki jól érzi magát. Fegy verneken az úttörők és a KISZ-esek közös majálist rendeznek, este pedig együtt raknak tábortüzet, ami mel­lett táncolnak. Jászapátiban a Velemi Endre Tsz fiataljai májusi szerenáddal köszön­tötték az este a tsz leányait. A tisztelet és megbecsülés kifejezése: 3 mtmmmimirwmimiimmiimiiimimiiiiiniiHiiiMiimiiiiiiimiiimmm Kiubhelyiséget kaptak \ Mezőtúron a 19-esek Mezőtúron április 27-én, a városi tanács klubhelyiség-3 gél ajándékozta meg a 19-eseket, a Magyar Vörös Hadseregé egykori katonáit. A klubhelyiség átadása ünnepélyesen tör- 3 tént. A pártoktatók házából, ahol Csuka Lajos, a városi 3 pártbizottság intéző bizottságának elnöke emlékezett meg? a 19-esek hőstetteiről, zárt sorokban, 1919 feliratú vörös se-3 lyemzászló alatt vonultak az öreg harcosok a tanácsházához. 3 19-esek, többnyire ősz fejjel, vállukon hosszú, súlyos* küzdelmek terhével. Lépésük már nem olyan katonás, mint* 1919-ben volt. De azért máig is katonák, a párt, a dolgozói nép törhetetlen szellemű katonái. Többségük ma is ugyanaz,* aki 38 esztendővel ezelőtt volt, amikor a Vörös Hadserege aratta világra szóló győzelmeit. Az intervenciós csapatok túl-* ereje, párosulva a belső árulással, kicsavarta kezükből a« fegyvert és a fehér terror megtizedelte soraikat. De ők azért * folytatták a harcot szakadatlanul. Börtön, akasztófa, csend-* őrszurony és a Horthy-fasizmus semmilyen eszköze nem törte 3 meg harci szellemüket Az egyszer már megízlelt szabadsága emléke olthatatlan lánggal lobogott szívükben, s küzdöttek 3 továbbra is, a Vörös Hadsereg katonáihoz méltó bátorság-^ gal. Ott voltak folyton a kommunista harcosok legelső sorai-* ban. Idős Csuka Lajos, idős Takács Sándor, Acs János, Magdal Árpád, Kötél Imre — hogy csak néhány nevet említsek meg 3 a sok közül — 1919-től a felszabadulásig vezetői, irányítóig voltak Mezőtúron a kommunista mozgalomnak. A sokévi3 börtön-és fegyházbüntetés, az internálótábor, a rendőri fel-3 ügyelet, mindez kevésnek bizonyult elhallgattatásukra. 3 A Magyar Vörös Hadsereg hőstettei, s vele együtt az ' egykori vörös katonák, az utóbbi évek folyamán nem része­sültek kellő elismerésben. A 19-es jelző olyasvalamit jelen­tett, mint nem teljesen megbízható, vagy az adott körülmé­nyek megértésére képtelen ember. Bár a gyakorlat világo­san rácáfolt az efféle véleményre. Mert a 19-esek háttérbe- szorítottan is, a rájuk szegezett gyanakvó tekintetek elle­nére is megőrizték a párt iránti hűségüket. Ahol harcolni, küzdeni kellett a dolgozókért, ők ott voltak mindenütt. S ott vannak jelenleg is. Kádár elvtárs hívó szavára elsőnek jelentkeztek a karhatalomba s léptek be a munkásőrségbe, A 19-eseknek ajándékozott klubhelyiség az idős és a fiatal harcosok találkozóhelye lesz ezután, öregek és fiata­lok egységesen sorakoznak fel az „1919” feliratú vörös zászló alá. S nincs az a fasiszta erő, amely mégegyszer kicsavarja ezt a zászlót kezükből.----------------*«*.*»^» ................. If júsági békestaféia ILLYÉS GYULA: ÜZENET ö, szerteszét felsercegő őrtüzek: Májusok, a nyirkos, szolga éjjelen rőt lánggal fölfutők, Tegnap mi volt meg vert (sereg: véres bozóton át gyűl már itt újra, gyűl — (hahó hallgasd a trombitát! Ki tegnap még futott s (nyomán csaholt ezer kopó: megáll és visszanéz — (amott leng már a lobogó! Kik megmaradtak a sötét tobzódó őrület éjfélén s csak száraz (szemük gyújtott szikrás tüzet. míg fent örök törvény (szerint zengtek az évszázadok: hallják, hogy gördülnek elő várva-várt hajnalok! Ó, pirkadat, sőt áradást álmunkban annyiszor látott, s ti távoli tüzek! — szennyes köd alól, sírok közül, véres fejek, vajúdó táj felett sisteregve száll felétek im innen ma üzenet! Pohárnak alján csöppnyi (bor: szívemben a remény, megvillan fényeden, örök Május !rád nyújtom én! Kedvünk helyett, aki (ragyogsz s egész életünk helyett ó, trombitálj hű Május, ó e néma táj felett ■ hirdesd jövendő harcaink győzelmeit, s te nap indulj!... Lépünk mi még (veres győztes zászlód alatt! 1929. május 1, A 'moszkvai Világifjúsági találkozó tiszteletére csak úgy, mint az előző fesztivá­lok során nemzetközi ifjú­sági. békestaféta érkezik a fesztivál városába, — Moszk­vába. Az előzetes jelentések szerint Európában öt útvona­lon fut majd a staféta. Az el­ső Hollandiából indul és Bel­giumon, Franciaországon, Svájcon.. Ausztrián és Cseh - Szlovákián keresztül érkezik a Szovjetunióba A második a Német Demokratikus köztársaságot és Lengyelor- országot szeli át, A harma­dik útvonala.: Görögország, Bulgária és Románia. A ne­gyedik: Olaszországon Ausztriám és Magyarorszá­gon keresztül éri el a szov­jet határt. AZ ötödik: Dániá­ból indul és Norvégián, Svéd­országon és Finnországon ke­resztül jut cl a Szovjetunióba. TVVTVTVV» V TV VVTVVTTV VVV VTVVTT VT» V VTVVTVTVWVVVV „„„„„O TE DRAGA NAP Szarka László verse Úh szabad május! Üdvözlünk téged te drága nap, Fényed tündöklőbb, mint a régi. Mitől a líra szárnyat kap. Gondolatim magasba törnek. S szárnyalnak festői táj fölött, Majd a messzeségbe vegyülnek. S leszállnak ott a táj mögött. Mi sokak előtt ismeretlen. Betekint a költői szem És felfedi a valóságot, Mit rejt a távlat inéhibeu. A távolban ragyogó csúcsot látok, ^ Hol a víz nem vívódik kövekkel. A magaslat oldala környes-körül. Telve van boldog emberekkel. Boldogság fénye ül ott az arcokon. Éneklik az öröm dalát, Ne kételkedj abban elvtársam. Óh, hidd el a költő szavát. Zsarnokok hatalma szét-zúzva ottan, Kik ma még uralják a félvilágot. Világ népei egybeforrtam Velünk ünnepük majd a szabad májust. Karcag, 1957. április 15-én. GORKIJ KISPOLGÁROK A Szolnoki Szigligeti Színház előadása 1957, május 1-, benne feszülő erőről, mellyel láncokat tördelhetne, de az élet megtörte, meglágyította ezt az erőt, s így lett ő „tárgyi bizonyítéka annak, hogy az embernek se helye, se célja nincs az életben ,.Szavai­ban mindig fonákjára fordul mindaz, amit mások eszmé­nek neveznek. Alkoholmá­morba fúló tragikomikus lá­zadása a kispolgárok által szűkreszabott élet ellen az anarchista lázadása. Percsihin, a „szabad Ma­darász” a Gorkij írásaiban gyakran felelhető élet szélére került alak, akit á kizsákmá­nyoló társadalom változta­tott ilyenné. Bár rongyokban jár, gondozatlan és hiányzik belőle minden kispolgári le­gyelem, mégis szép a lelke Úgy él, mint a madarai, de képtelen a harcra, az élet furcsa játékszere ő is. Rutt- kay Ottó és Paál László alakítja a két fura figurát Mindketten az ábrázolt alak jellemének lényegét ragad­ták meg. Ruttkal részeg fizolo- fálása, nagy monológja, Paál öröme férj hezmene telének hallatára, vagy a pirók-fogás elmondása sokáig emlékeze­tes marad minden néző szá­mára. „A darab főalakja Nvü és Pálja” — mondja maga Goirinj. Nyit az az erő, amely megváltoztatja a kis­polgárok világát. Ezt érzi az öreg Besszemenov is, aki mindenért őt teszi felelőssé. Szavaiból az egész omlado- zóban lévő kapitalista társa­dalom rettegését érezzük. Nyíl szaval költői lendületet kap­nak, amikor a munkáról be­szél, pedig egyszerű, józan ember, aki szereti a vidámsá­got, szereti az életet. Mégis környezete fölé emeli őt az igazságba és a saját erejébe vetett hite, meggyőződése a világ megváltozásában. Szerelmese. Polja kevés be­szédű, de mélyen érző leány. Tisza szívvel ragaszkodik Nyilhez, fenntartás nélkül bí­zik benne. Látja az élet ne­hézségeit, de nem kínzónak, hanem lelkesítőnek látla az etnberi életért vívott harcot. Valahányszor Loránd Uan­JÖttek a levelek spontán, kérés nélkül. Idősek, fiatalok írták, ki-ki a maga gondola­tát: Így készülünk május el­sejére. T. I. tiszaörsi levél- rönk például ezeket vetette japírra már egy héttel szelőit: ,Készülünk május 1. méltó Megünneplésére. Készülünk • ■izzal is, hogy a tavaszi ve­tést akkorra befejezzük, — hogy minden talpalatnyi föl­det megmunkálunk. S mert jó munkát végez községünk lakossága, szívvel-lélekkel fogunk ünnepelni a munká­sok régi és kedves napján.’1 Pusztakürtről az Állami iazdaságbeliek hosszú sorok­ban számolnak be: „Felvonulunk Jászkiséren •munkagépeinkkel, amivel dolgozunk hétközben, hisz ez i nap a munka ünnepe. Utá- %a közös ebédet tartunk, — tszünk, iszunk, vigadunk. A legjobb dolgozók között ju­talmat és kitüntetéseket osz­tunk széjjel, s a napot tánc- 1 mulatsággal fejezzük be.” „Földművesszövetkezeti — klubházat avatunk szerdán, jmi első lesz a megyében" — írják a kunhegyesiek; — Szórakozunk, vigadunk i tavasz legszebb napján, a rilág munkásainak közös ün­nepén. Ez volt a készülődés fő gondolata mindenütt. S fel- virradtunk a várvavárt nap­ra. amikor a készülődés vé­get ér és ünnepelhetünk. A nindennapj munka örömeivel telve, s a tavasz üdeségével indulnak el ma a kisújszállá­siak díszbevont városuk fő­utcáin, hogy meghallgassák a piactéren a szokásos ünnepi beszédet. Délután a ligetbe seregük a nép, szórakozni, vigadni, ahol lacikonyhák, püfék várják és kultúrcsopor- tok szórakoztatják őket. Lesz labdarúgás, kerékpár- és mo­torkerékpár ügyességi ver­seny. Az este se marad üre­sen, mert tábortűz mellett utcabállal búcsúztatják a na­pot. A tsz-ek és az állami gazdaságok dolgozói saját kö­rükben vacsorát rendeznek. A Kinizsi Tsz tagjait meg is illeti a jó vacsora, mert kb. 180 holdon már elvetették és speoe&p!m>iP&£>iP8tä>iPS2i GORKIJ az oroszországi munkásmozgalom fellendülé­se idején, 1902-ben írta a Kispolgárokat. Nem véletlen, hogy az fró éppen ekkor tér rá drámák írására. Úgy érzi, a színpadról sokkal közvetle­nebbül és hatékonyabban szólhat az öntudatosodó dol­gozó tömeghez, amely az élet alapvető kérdéseire keresi a választ, s tudni akarja, hol az igazság, hol keresse barátait ki az ellensége. Ezért látta szükségét annak, hogy a ko­rabeli élet valóságos ábrázo­lásával leleplezze a liberális burzsoáziát, a kispolgári Ideo­lógia minden hazugságát, s Ugyanakkor bemutassa a pro­letariátus növekvő forradalmi erejét. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg a Kispolgárok is. Mint minden századeleji Gohkij-drámának, ennek is alapvető konfüktu- . sa az ellentétes osztályok esz­méinek összeütközéséből fa­kad. Az fró Csehov útját jár- : ja, amikor drámáiban való­sághűen ábrázolja az életet, í de tovább lép mesterénél ak- 1 kor, midőn új hősöket teremt, egy a színpadon új társadalmi osztálynak, a proletariátus­nak a képviselőit, akik már nem csupán elmélkednek az élet nagy kérdésein, hanem meg is oldják azokat Már a korabeli néző is megérezhette e drámákból, hogy az új hő­sök ajkáról új szó hangzik fe- í léje a színpadról: a szociális ' igazság szava. De »zt érezte az uralkodó rend is, amikor 1!W)2 március 26-án a Kispol­gárok pétervári bemutatóján lovas rendőr kordonnal vetet­te körül a színházat s még SS ' ” jegyszedőknek is titkos ren­dőröket alkalmazott. MI A TÁRGYA ennek a drámának, amely bemutatója óta Európa csaknem vala­mennyi színpadát bejárta? Besszemenov kispolgár há­zában állandó vendég a ve­szekedés, a meddő és céltalan vita az apa és gyermekei kö­zött. A fiatalok már kinőtték az öregek szárnya alól, szűk nekik ez a kispolgári ház a maga levegőtlenségével, meg­csontosodott szokásaival. Élni akarják saját egyéni életüket. De hogy milyen lenne ez az élet, maguk sem tudják. Persze tévedés lenne azt hin- n,\ hogy ők az életnek valami új rendjét, gyökeres változá­sát akarják. Gorkij világosan rámutat arra, hogy az öreg Besszemenov és a fiatalok életfelfogása, világnézete vég­eredményben ugyanazon kis­polgári világnézet két válto­zata. A gyermekek individualista lázadása a szülők korlátok közé szorított patriarchális életformája ellen nem egyéb egoizmusnál. Ugyanis a két különc: a részeges Tyetyerev kántor és a költői lelkületű öreg madarász, Porcslhin anarchista lázadása is ugyan­azon téma variác'ói; A FELTÖREKVŐ új társa­dalmi osztályt két fiatal: a varrólány Polja és Besszeme­nov fogadott fia, a mozdony- vezető Nyil képviseli; A da­rab cselekménye során egyre nyilvánvalóbb, hogy az ő szembenállásuk az apák és fiuk kispolgári világszemléle­tével kibékíthetetlen és meg­alkuvást nem tűrő. Az fró megtalálja a módját, hogy félreérthetetlenül rámutas­son: ennék az új erőnek győz­nie kell minden visszahúzó ■ és megkötő akadály ellenére is. Harcukban mellettük áll az érzelemben és gondolko­dásban néphez hű értelmiség darabbeli két képviselője Sis­kin diák és Cvetajeva tanító­nő is. A dráma minden szereplő­je a századeleji orosz társa­dalom jól megformált típusa. Besszemenov jómódú kispol­gár, aki saját házában korlát­lan úr. Egész gondolkodását a régi, megszokott életrend­hez való ragaszkodás szabja meg. Lányát is, fiát is tanult emberekké neveltette s ebben rejlik tragédiája. Azok már nem értik meg s így fokoza­tosan érzi összeomlani maga körül a magateremtette vilá­got. Törekvései megrekednek - polgármesteri széknél, ame­lyet mégsem sikerül elérnie. E komor világban csak a pénz megjelenése vagy ki­adása okoz változatosságot s az időt az évszakok változásá­val és az étkezések rendjével mérik. Iványi József igazi, Gorkij elképzelte Besszeme­nov volt. Hangereje, színezé­se, erőszakossága, mozdula­tai és, arcjátéka egyaránt meggyőző. Magatartásának változásai a különböző hely­zetekben. dühe és ellágyulá- sa, modorossága és feloldódá­sa a mindenható Pénz megje­lenésekor maradandó élményt jelentettek. EELESÉGE, Akulina Iva­novna,, a férje és a család rabságában élő megfélemlí­tett idős asszony. A család­ban senkivel sem tud szót váltani, legfeljebb Sztyepani- dával, az öreg morgolódó és nletykás szakácsnővel. Gon­dolatai nem terjednek túl a háztartás gondjain s kétség­beesve próbál bővíteni a csa­ládi vpszevpúések sűrűn is­métlődő viharában. Harsány i Margit előző alakításánál lé­nyegesen jobbat nyújtott eb­ben a szerepben. Jól megfor­mázta a gyermekei körül tel­jesen értetlenül tipegő öreg­asszonyt, aki mint a kotlós, amely kislibákat költött, te­hetetlenül ténfereg a gyerme­kei számára idegenné vált szülői házban. Fiuk, Pjotr, véletlenül ke­veredve egy egyetemi tünte­tésbe, hazakerült, s most tel­jesen haszontalanul, üres vi­tákban fecsérli életét. Nem akarja alárendelni magát a társadalom érdekeinek, mert ő „személyiség” és a személyi­ség szabad. Nem ismeri a ma­■ gasabb eszmékért vívott har. 1 cot, csak saját személyes bol­■ (fogságával törődik, amely minden kötelesség teljesítésé­• tői való mentességet jelent ; számára. Nyilván ő is ugyan- 1 olyan kispolgárrá válik, mint az apja, ’egfeljebb erőtlenebb és filozófikusabb kiadásban. Gellet Kornél az ábrázolt alak jellemének bizonytalanságát jól mutatta be. Szemmellát- hatóan igyekezett az egysíkú­ság veszélyét elkerülni, leg­többször sikerrel. LÁNYUK, TATYANA, a 1 szenvelgő kis;x>lgári nő típu­sa. Tanítónő, de fárasztja a tanítás. Nem hisz semmiben s bár állandóan sóhajtozik, még sem képes mélyebb érzé­sekre. Értelmetlennek és cél­talannak látja az életet, amely nem adja meg neki az egyéni boldogságot. Ö is ego­ista, mint bátyja, ezért válik fölöslegessé a társadalom számára. Szerelmes Nyilbe, de az Tatyána gondolkodását teljesen idegennek érzi. Még arra is erőtlen, hogy — ha már nem kell neki az élet — valóban elvesse magától. Győri Ilona régen látott jó alakítással leote meg a kö­zönséget. Sok néma játéka, elfojtott szenvedésének érzé­keltetése. nagy színészi kon- cp-Ur-íciót Igényel. Tyetyerev, a kicsapott nao- növendékből lett iszákos kán­tor okos ember. Kíméletlen éfpso-ópgel mutat rá a kisnnl- gánság lényegére Beszél a na, vagy Prókay Istvánt, a két alak megtestesítői, szín­padra lépnek, úgy érezzük, mintha megvilágosodna a sö­tét, szürke színtér. Mintha az a benső lobogás, amely ezek­ben az alakokban él külső­leg is kifejezésre jutna. Ta­lán a negyedik felvonásra ve­szít egy kissé erejéből Pró­kay alakítása, de úgy vélem ebben a hajnalba nyúló pró- bák-okozta kimerültség a lu­das. EGYÉNI UTÓN JÁR Je­lén« Nyikalajevna, a fiatal özvegy, aki nem vállal kö­zösséget a kispolgárokkal, igyekszik derűssé tenni a ma­ga és környezete életét. Mind­ezt azonban ösztönösen te­szi, mert így neki is köny- nyebb elviselni az életet. Né­meth Gabriel la élettől duzzadó alakítása, derűs egyé­nisége közelférkőzik a néző szívéhez. A Siskint és Ovetojevát alakító Halász László és Czlgány Judit egyenes lelkű, elveikhez ragaszkodó, okos fiatalokat formáznak akikre szükség lesz a jövőért vívott küzdelemben. Látszólag könnyű dolga volt Neogrády Róbert rende­zőnek, hiszen mind a négy felvonás egyszínen játszódik. Azonban éppen ebből fa­kad a rendezés nehézsége: egy képben 'brázolni a Besz- szemenov ház fojtott légkörét, amelyet mégis élettel kell te­lítenie. A rendező jól oldotta meg ezt a feladatot. Minden szereplő a helyén volt. A négy súlyos gondolatokkal telt felvonás azonban így is erősen igénybe veszi a kö­zönséget. Érdemes lenne bizo­nyos mérvű anyagcsökken­tésre gondolni. A bemutató előadás tanul­sága szerint az egész szerep­lő gárda legjavát adta. hogy sikerre vigye a darabot. Ez az előadás is bebizonyította, milyen kiváló jellemszfné- szek vannak a társulatban. Elmélyedő munkáiuk s nem utolsó sorban a darab nagy- szerűsége, nagyobb méltány­lást érdemelne a szolnoki társadalomtól Is. SZÚR MÁV ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom