Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-03 / 79. szám

JÁSZBERÉNYI ELET

Leas mit piacra vinni

A jászberényi Kossuth Tsz-nek tavaly 22, az idén 28 holdas kertészete van; A múlt hónap első felében két hold korai burgonyát Is ültettek, ahonnan május 20 után az újtermésű burgonya piacra vihető. A konyhakertészet úgy ér valamit, ha öntözni Is lehet. A Kossuth Termelőszövetkezet a Zagyva vizét használja fel erre. Hogy az öntözéssel ne legyen fennakadás, idejében rendbehozták a csatornát. Hájas László, a szövetkezet kőművese az öntözőcsatornát javítgatja,

650 négyzetméter melegágy

Ez ugyan nem sok, de bőségesen ellátja palántával a Kossuth Termelőszövetkezet 28 holdas kertészetét. Még eladásra is jut belőle, a nemrégvásárolt Zetor sem fog kthasz- Hálátlanul állni a szövetkezetben. Gyöngyösre, Salgótarjánba, Budapestre és más városok piacaira fog konyhakerti termékeket szállítani Tavaly holdanként 14 000 forintot jövedelmezett a konyhakertészet, most ennél jóval többre számítanak a tsz tagjai. A bizakodás meg is látszik rajtuk. Képünkön Bábosik László kertészeti brigádvezető és Bíró Sándor tsz-tag a melegágyi palántákban gyönyörködnek.

Nem leas panaas a mütrágyaasemeaésőre

üzem. Most nagyobb összegű beruházással kibővítették. A

Ismeretes, hogy Jászberényben már évek óta működik a műtrágyaszemcséző

időben több kétely merült tel

a műtrágyaszemcséző működésével kapcsolatban. Félnek, hogy a melegebb idő beálltával a gyártáshoz felhasznált anyagok megfertőzik a környék levegőjét!

A Megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés talaj erő-gazdálkodási osztályától érdeklődtünk — ahová a jászberényi telep tartozik: indokolt-e a jászberényiek panasza és ha igen, mit tesz a vállalat vezetősége annak megszüntetése érdekében.

Válasz: A műtrágyaszemcséző telep, illetve a tárolóhely, valamint a város beépített része közötti távolság elegendő ahhoz, hogy ilyen fertőzés ne történjék. Az anyagtárolótelepre kiszállított szervestrágyát már előzőleg tőaegkorpával kezelik és a tárolőheJyen is tőzeggel takarják le. Három hónapig érlelni hagyják, s azután tel jesen szagtalan, bioszuper és orgafoezfát gyártásra felhasználható. Egyébként is újfajta műtrágyaszemcsézési eljárás van kísérletben, amely teljesen felesegessé teszi a ezervestrágyafelhasználást. A kísérletet jelenleg Karcagon folytatják és az eredmények összegezése után a jászberényi telepen kezdődik meg a bioszuper tőzeges gyártása. Ez teljesen szagtalan eljárás. Remélhetőleg a műtrágyaszemcséző üzem környékének lakói nem is fognak panaszkodnál

Sok a panaas a Patyolatra

s nem is alaptalanul. Naponta jónéhámy háziasszony keresi fel a Patyolat jászberényi üzemét és érdeklődik, hogy vállalnak-e gyors mosást. A legtöbbször kénytelenek eredménytelenül hazatérni A Patyolat ugyanis több mint egy éve nem újította fel a gyorsmosóshoz szükséges zsákokat, s ami van, az már nem sokat ér. Körülbelül 100 darab hálózsákot kellene beszerezni, *— mint legszükségesebb kelléket, feltéve, ha az üzem felettes szerve hozzájárul e kiadáshoz;

A jászberényi üzemekből kikerülő munkásruhák tisztítása szintén komoly elfoglaltságot jelent Belső műszaki hi bák miatt azonban meglehetősen booRaú a tisztítási határidői,

Kengyel, 1957

Nem is olyan légen, még így mondta be a kalauz a Tiszatenyő után következő kis állomás nevét:

— PusztakengyeL

Jóllehet, a vonat akkoriban nyugodtan tovább is

mehetett volna anélkül, hogy megáll, mert nem igen akadt l©** és ftís2iálló

A báró Harkányi Annák, Mondtág Ákos, Urbán Gáspár, Léderer Andor, Bagi Gyula és Szabó Marci nagybirtosok cselédtelepei lakóinak még kenyérre sem jutott pénzük, nemhogy vonatra;

részéről az utóbbi TUTTntttmtimmmnmfuwimimumwini

Cseléd sors

A 13.763 hold határú Pusztakangyel 12.600 holdja 6 uraság orgiáinak termett. A 4000 lakosú kis községből talán száznyolcvanán lehettek a kevés földön gazdálkodók. A többiek éves cselédek, summ ások, napszámosok vol-Embertelen, körülmények között dolgoztak és tengődtek a nagybirtokok árnyékában; Eperérés idején szinte rostadásig megszállták a gyerekek és felnőttek az átszeli eperfákat. A nagycsaládú Gál István, Mondtág Ákos Sas nevezetű uradalmi kovácsa sokszor nem tudott kenyeret adni gyermekeinek.

A majorokban 4, sőt 8 család lakott egy cselédházban. Az 5x4 méteres egészségtelen, kis földes szobában 12—14 személy nyomorgott. Egy szobán kívül 4 és 8 családra jutott egy közös konyha, ahol nyomorúságuk okozta ingerültségüket egymáson töltötték ki a cselédek, ha nem tudtak megférni benne. Urasági iparosok — ácsok, kovácsok, gépészek — egy szoba mellé kaptak még egy kamrát 5s;

Nagy volt a csecsemőhalandóság. Az étetbenmaradtak angolkóirban nőttek fel és TBC ritkította soraikat;

Czafcó Lajosné — léderer Péter egykori cseléd aszszonya — emlékében ma Is kitörölhetetlenül él egy családi kép. Télidőn áll a hideg szobában kicsiny fia és folyik a könnye a vöröshagyma csípős erejétől, amit majszol a gyerek.

A zsellér éle!

A napszámosok élete anynyiban különbözött a cselédekétől, hogy függetlenek voltak. A függetlenség munkanélküliséget jelentett valójában. Hajnali 4 órakor már ott álltak az intézői irodák ajtajai előtt. Bállá Kálmán, Hegyi József, Kispál Mihály és még sokan mások, nem keMettek még munkára Sem. Az intézők egymásnak telefonáltak, hogy fel ne vegyék „ezeket a kommunistákat.“ A 6 családos Kispál Mihálynak ugyan fogalma sem volta kommunizmusról, csak azt tudta, gyűlöli a kizsákmányoló rendszert.

Leginkább a nőd munkaerő kellett az uraknak. A csinosabb, fiatal zseilérlányokat letdporták, hálószobáik bejáróivá tette az Ebsteinak és a többi uraság intézői siserehada. Az alig 4000 lakosú Pusztakengyelen 100-máltöbb vérbajos ember élt;

A napszámos fiúk és lányok egymás mellett aludtak az istálló szalmáján. Ha havonként egyszer tiszta almot kaptak, egy vasárnapon dölgozniok kellett érte;

Az alázatosságra, a meghunyászkod ásra szoktatták és verték a parasztokat. Léderer Péter még az eladólányokat is elfenekelte, ha nem csókoltak' neki kezet.

Találkoztam egy munkásasszonnyal, Lovas Istvánnéval, aki 18 éves korában tudott először szövet-szoknyát vásárolni magának;

Ivóvízért egy messzire lévő gémes-kútra jártak a lakosok. Gyógyszertár, fcultúrház nem létezett.

Gál József elmesélt egy esetet. Kocsis volt az Oíi gazdaságban, Egyik nap sürgős orvosi beavatkozásra lett) volna szükség az egyik zsellér betegnél. 11 órakor be-< hajtott Törökszentmiiklóera. Az orvos csak hajnali négy órakor jött ki, akkor is azért, mert Gál József el nem mozdult rendelője mellől,

Kápolnák és iskolák

A Bagi Gyuláknak egyre volt gondjuk: kápolnák építésére. Ügy gondolták, amíg imádkozik a paraszt, addig nincs semmi baj. Az igazi tudást azonban féltették a majorság! iskolák nebulóitól. Szálai Irma majorsági tanítónő sokszor saját fizotésébőf vásárolt füzeteket, Iskolai kellékeket tanítványainak.

1930-tól 1945-ig 3 tanuló

jutott felsőbb iskolába Pusztakengyelről. Az egyiknek ács, a másdlcnak műszerész és egynek volt napszámos az apja. Az egykori napszámos fia, P. Molnár István ma a kengyeli iskola tanítója.

A falu mindössze 5 sor szegényes öreg házakból állott Pislogó lámpa és mécsvilágítás mellett temették gondjaikat és próbálták felejteni éhségüket esténként a zsellér-házak lakói.

Íme, ez volt a múlt.

Börzék hajós.

(Folyt, kűv.)

Qxwtb&qár, sárga eterrbogár

A tavasz első hírnöke, a hóvirág már régen elvirított. Átadta helyét az ibolyának, az illatos jácintnak és nárcisznak. A faágakon már friss zöld leveleket simogat a napfény, s a kertekben a barackfák rózsaszín-cirmos fehér virágai csalogatják a méheket,

A naptár szerint is tavasz van. de ezt más ezernyi jel is mutatja. A minap elgondolkozva néztem a vonat ablakából az alkony! tájat. S egyszer csak az ablak üvegéhez koppant valami sárga bogár. Cserebogár — mondtam magamban. S valóban egyre többet és többet láttam röpködni a töltés mellett és kicsit odébb kipirult arcú lurkók üldözték kézben tartott sapkával a sárga bogarakat. Érdeklődéssel figyeltem az egyik kisfiú ügyeskedését, s vele együtt izgultam, amikor lecsapott a sapkájával: vajon sikerült-e a fogás? A maszatos kis arc boldog mosolya, az óvatosan öszszeszorított kis kéz elárulta, hogy fogságba esett az üldözött cserebogár,

A vonat tovább futott, már nem láttam a kis fiút. de én is mosolyogtam, s tenyeremben éreztem a cserebogár tapadós lábait, kemény szárnyát. Eszembe lutott gyermekkorom sok-sok tavaszi estéje, amikor én is ott futkároztam a gátoídalban, vagy a vasúttöltés mellett a sárga bogarak után. A cserebogár a múltat jutatta szembe, de a kisfiú boldog mosolya a mostani tavaszt sugározta felém, — Kata —*

mTTmn»HTWt«n»T»T>m

MOui malt» est nemo, gute, bont» earn potest?” — azaz: „Akinek senki sem masa, ki lehet jó annak?” — mondja Martial la egyik kritikus csipkedő epigrammájában. Nem ázért kezdem latin Idézettel az előadás bírálatát, mintha alkalmazkodni akarnék a darab „antik” témájához, hanem azért, mert joggal érhet a megszőlás, hogy bírálataimban jóval több a dicsérő szó, mint az elmarasztaló. Erről azonban a színház és művészei tehetnek elsősorban, akik például ebből a vidám, de nem sokatmondó, fordulatos, de olykor erőltetett bonyolítású darabból minden néző számára nemcsak kellemes szórakozást, hanem néhány remek színészi alakítás révén színházi élményt is varázsoltak.

A DARABRÓL nem annyira tartalma miatt érdemes beszélni, mint Inkább azért, mivel bőven adódó tréfás helyzetein, jól elhelyezett csattanóin kívül komikus jellemekben Is gazdag. Igaz, ezek a jellemek szétszórva majd minden vígjátékban megtalálhatók jóformán Szigligeti Ede, de legalábbis Cslky Gergely óta. Na, de nem is támaszthatjuk az ilyenfokú eredetiség igényét, egy könnyű vígjátékkal szemben, hiszen — lássuk bár sokszor a szórakozott tanár, a papucsférj, a nagyszájú anyós, a féltékeny feleség, a ripacs színész, vagy a bárgyú, de gazdag kereskedő alakját a színpadon — mindannyiszor nevetünk rajtuk S hogyne nevetnénk, ha mindezt egy bokorban kapjuk mint Kellér Dezső vígjátékában.

Annyit még persze él kell mondanom, hogy a darab címének csak annyi köze van a tartalomhoz, hogy ezt a címet viseli Bányai tanár úr „tragoediája” is, amely minden bonyodalom s nem utolsó sorban a közönség állandó derülésének Is okozója.

A Bányai-házban nőuralom van s ezen nem is csodálkozhatunk, amikor a család számos bájos és kevésbé bájos nőalakját megjelenni látjuk a színpadon. Ha mindehhez, hozzászámítjuk egy századfordulói kisváros miliőjét, kézenfekvőnek tűnik, milyen vihart kavar fel a tanár úr ..rossz útra tévedése, aki enged a Rettegi Fridolin színigazgató (0 személvében jelentkező kísértésnek, i* ifjúkori „botlásának” gyű-A Szabin nők elrablása

A KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSÁBAN

mólosét: féltve őrzött és maga előtt te rejtegetett színművét a „színtársulat” rendelkezésére bocsátja. De nem olvasni, hanem látni kelL Sokkal Jobb szórakozás! Éppen ezért inkább azokról beszélek, akiknek eme jó szórakozást köszönhetjük.

KIMAGASLÓAN jó alakítást nyújt Ruttkay Ottó Rettegi Fridolin színigazgató szerepében. Kedvéért bontom meg a szereplők felsorolásának megszokott rendjét, de úgy érzem, túl szerény jutalom játékáért Inkább elmondom, mennyire azonosulni tud szerepével, mennyire valószínűvé képes tenni ezt a kedves, sokat próbált kópéságában is megnyerő ripacsdirektort. Minden lehetősége megvan a túljátszásra, mégsincs egyetlen felesleges mozdulata, de még oda nem illő arcjátéka sem. Elképesztő műveletlenségének harsány bizonyítékai: kitekert latin szavai, elszólásai olyan természetesnek hatnak, hogy szinte az lenne furcsa, ha másképp mondaná azokat. Nem megbotránkozunk, hanem nevetünk rajtuk, s így a helyes. Végig egyenletes alakításából is kiemelkedik másodikfelvonásbeli sértődött reagálása Szilvást „Ócska ripacs!” szavára. Játéka itt azzal válik művészivé, hogy az önérzetében megsértett ripacsot valóban művésznek érzi minden néző. Meggyőződésem, hogy egy Tartuffa vagy Cyranoalakítás lesz majd méltó állomása színészi pályájának,

EGY JÁTÉKRÓL játékra fejlődő tehetséges jellemszínész újabb szép teljesítménye Padi László Bányai tanár úrja. A házasság és a népi robot, „nagy természetű” felesége és a dolgozat javítások igájában élve, 20 év óta először érkezik el a pillanat, hogy kitörjön a egszokott körből és eltemetert emberi hiú-ásöt annyi kényszerű éhezés itán jóllakassa.

Szólhatnék arról, mennyire emberi a tanári modorosság, szórakozottság apró jelelnek megmutatásában. Ez azonban azt jelentené csupán: jó emberismerő — s ez is nagyon lényeges. — A többlet a jellemfejlődés fordulatainak ábrázolásában mutatkozik meg a Fridolinnal való megismerkedésétől, a darab átadásától a bukás hírülvételélg. Lehet, hogy csak engem zavar, aki minden alakítását nyomon kísérem, de néha úgy érzem, hogy Játékán, hanghordozásán régebbi alakításainak emléke kísért. Iványi József Raposa Bogdán robosztus alakját eleveníti meg. Az örmény kereskedő sajátos beszédmodora, gutaütésre hajlamos vérbősége, nehézkes eligazodása Bányalék körében hiteles, lelkiismeretes színészi munka eredményét tanúsítja.

A BANYAI CSALAD másik férfi tagja Lorányi Román, a vő. Játékából sokkal Inkább érezzük az anyósa hatalmában és felesége féltékenységének hálójában vergődő tehetetlen bábot, mint a fiatal ügyvédet. Kissé nehezen talál önmagára, de a darab második felében feljavul. Lorányi Román tehetséges színész, de ez a szerep szokatlannak tűnik számára. Szendeffyt, a hősszerelmest, Somogyi Géza játssza. A szerep egyéniségéhez szabott, amit lehet, ki is hoz belőle. Jől egyesíti játékában az amorözó pózolását és a valóban szerelemre gyulladt fiatalember őszinte érzelműit. Érzelmes énekszámát — mint mindig — most is szívesen hallgattuk.

De talán a férfiakról elég is ennyi. A

Bányai-családin három, pontosabban négy nőalak keveri a kártyát. (Hogy néha egymás ellen osztják a lapot — ez csak a derültséget fokozza.) Bányai feleségét, Borbála asszonyt Kaszab Anna személyesíti meg. Egyéniségével fizikai és erkölcsi

szempontból egyaránt uralja a színpadot. Nem csodáljuk szegény férjét, hogy olyan lett, amilyen. Ez a szerep az övé. Nyomasztó jelenlétét, még olyankor is érezzük, mikor nincs is a színpadom

KÉT LEÁNYA Pálffy Aliz és Lóránd Hanna. Pálffy Aliz, a férje múltjára féltékeny fiatalasszonyt, most Is kedves, de kissé már megszokott eszközeivel játssza, A néző szinte előre sejti, milyen arccal, milyen mozdulattal reagál egy-egy eseményre vagy fordulatra. Jellemábrázoló tehetségét, csak segítené a kissé nagyobb elmélyedés.

Lóránd Hanna Etelka szerepében bájos kis csitrit jelenít meg. Nem könnyű a bakfis szerepe, de Lóránd Hanna többnyire megbirkózik vele. Különösen Széndeffyvel való páros jelenetei tetszetősek.

Dicséret illeti Győri Ilonát tenyeres.* talpas Róza alakításáért. A nagyszájú, de gazdájáért rajongó s titokban színésznői álmokat szövögető, buta, de Jőszívű cselédlány alakját hitelesen formálta meg.

Kisebb szerepében Harsányt Margit nagyobb önmérséklettel többet adhatna.

Halász László iskolaszolgája népszínműi figurára emlékeztet

A rendező jól kihasználta a Kamaraszínház adottságait Közvetlen kapcsolatot tudott teremteni a közönséggel. A trupp bevonulása, Fridolin reklámötlete és a zárókép, jól szolgálták ezt a rendezői elgondolást

A darabba jól illő Immoros és érzelmes dalbetéteket Orbán Leó kísérte zongorán. Játéka» nem utolsó sorban járult hozzá a kedves, hangulatos színházi este sikeréhez,

VÉGEZETÜL még egy gondolatot

Azt hiszem, mások véleményét is tolmácsolom, amikor arra szeretném felhívni a színház figyelmét, hogy érdemes lenne a Kamaraszínházban naeyóbb igényű darabbal is próbálkozni, legalább olyankor, midőn a Nagy Színházban kasszasikert biztosító operett vagy zenes vígjáték fut.Szúrmay Ernő