Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-03 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl* ..KÉSZÜL A FINOM EBED AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 79. szám. ARA: 50 FILEÉR. 1957. április 3. szerda. Dísziinnepség hazánk felszabadulásának tizenkettedik évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának tizenkettedik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás - paraszt kor­mány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége április 3-án este díszünnepséget rendez az Állami Operaházban. Az ünnepséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke nyitja meg. majd Marosán György ál­­lamminiszter, az MSZMP intéző bizottságának tagja mond beszédet. (MTI.) Ünnepség Szomoknn április 4-án Az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács vb április 3-án este 6 órakor a Szigli­geti Színházban felszabadulást díszünnepséget rendez. Az ünnepség szónoka K. Nagy Sándor elvtárs, a Központi Bizottság tagja. Megjelenés meghívóval. Április 4-én koszorúzási ünnepség lesz, a városi színháznál és a temetőben lévő szovjet emlékműveknél. A temetői koszorúzásra gyülekezés délelőtt fél 9 órakor az 51-es AKÖV előtt. A párt és tömegszervezetek, valamint üzemek, intézmények 9 órakor helyezik el a koszorúkat a temetői emlékműnél, ahol megemlékezést mond Bajtai Károly elvtárs, a városi tan ács vb elnöke. A városi színháznál délelőtt 10 órakor lesz a koszo­rúzás. A pártszervezetek tagjai, az üzemek, intézmények, hivatalok dolgozói 9 órakor gyülekeznek a Gólyánál s on­nan fél 10-kor indulnak az emlékműhöz. A felvonulási útvonal a Beloiannisz cs Táncsic út. A koszorúzási ün­nepségen megemlékezést mond Kálmán István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának elnöke. Az ünnepség a fel­sorakozott fegyveres alakulatok elvonulásával ér véget. Barátságunk ssívbőljővő barátság A MAGYAR dolgozó nép hosszú évszázadokon át küz­dött szabadságáért, nemzeti függetlenségéért, de osztály­részéül mindig az elnyomás és kizsákmányolás sanyarú sor­sa jutott. Apáink, nagyapáink álma csak 1945-ben válhatott valóra, amikor a hős Szovjet H. dsereg elzavarta, megsem­misítette a fasiszta hitleri el­nyomókat, Népünk szabaddá lett. Országunk romokban he­vert. Üzemeink jelentős ré­szét a hitleri hordák maguk­kal vitték, az ittmaradt ré­szét tönkretették. Az iparhoz hasonlóan mezőgazdaságun­kat is kifosztották. Kulturális értékeink jelentős részét nyu­gatra hurcolták. Népünk a tragikus helyzet láttán sem keseredett el, mert éppen e nehéz helyzeté­ben ismerte meg legjobb ba­rátját, a szovjet népet, amely önzetlen segítségben részesí­tette. Nem keseredett el né­pünk, mert a kommunisták példát mutattak az újjáépí­tésben. Megmutatták, hogy összefogással a romokba dön­tött ország helyébe hamaro­san virágzó életet lehet te­remteni. Ki ne emlékezne az első dunai híd (élet hídja) építé­sére. Amikor a hídépítő mun­kások az utolsó simításokat végezték, a zajló Duna jege a híd elsodrásával fenyege­tett. Már-már úgy látszott hogy a sok fáradságos munka kárba vész. a híd minden eresztékében recseged. De a befagyott Dunán távolból fel­tűnt a Szovjet Hadsereg jég­törő hajója, amely megmen­tette a hidat. Mezőgazdaságunk és ipa­runk a szovjet nép segítségé­vel indult virágzásnak. Nem­csak gépeket kaptunk, ha­nem a szovjet kormány azt is lehetővé tette, hogy a szovjet egyetemeken és főiskolákon magyar munkás és paraszt­fiatalok válhassanak kiváló szakemberekké. SZAVAKBAN nehéz volna kifejezni annak a segítségnek felbecsülhetetlen értékét, me­lyet kulturális téren kaptunk Az első szovjet filmek bemu­tatója, a művészegyüttesek vendégszereplése külön-külön felejthetetlen élményt nyúj­tott. íróink, művészeink egyre gyakoribb találkozója mind a magyar, mind a szovjet nép kulturális . fejlődése szem­pontjából nagyjelentőségűek voltak, s azok ma is. A mi barátságunk nem az elnyomó és az elnyomottak kényszerű barátsága. A mi barátságunk a legigazibb, leg­őszintébb testvéri barátság, a szocializmust építő népek ba­rátsága, amely a kölcsönös segítségen és megbecsülésen nyugszik. A szovjet nép ismeri és megbecsüli népünk kultúrá­ját. A könyvesboltokban meg­találhatók a magyar irodalmi művek, melyeket a szovjet emberek szívesen olvasnak. Színházi kultúránkról is nagy elismeréssel véleked­nek. 1956-ban a Szovjetunió­ban járva mindezekről sze­mélyesen is meggyőződhet­tem. Úgy vélem, éppen a megbecsülés jeleképpen hív­ják meg ma is a Szovjetunió­ba vendégszereplésre a kü­lönböző magyar művész­­egy leseket. NÉPEINKET örökké tartó barátság fűzi össze. Közösek céljaink, de azonosak ellensé­geink is. Ezt a barátságot akarták bemocskolni, meg semmisíteni az ellenforradai­­márok az októberi események ’ robbantásával. Szigetköz lakói, emlékezze­tek! Hány szovjet katona ál­dozta éle*ét, amikor a Ti éle­tetek és vagyontárgyaitok megmentésére siete't az árvíz i'1 ' .1. Jászsági és kunsági terme­lőszövetkezetek tagjai! Bizo­nyára Ti. sem felejtettétek el azt a segítséget, amelyet a gabona betakarításánál a múlt években kaptatok a megyében lévő szovjet harco­soktól. Magyar dolgozók! Munká­sok, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, nők és ifjak! Ki felejthetné el közülünk azt, hogy a szovjet nép nagy véráldozatok árán már mé-* sedszor szabadította meg né­mánkét a fasiszta járomtól' MINDANNYIÓNK nevében "Tággá kiáltom: Nem felejt­jük el soha és nem engedjük beszennyezni a magyar és szovjet nép vérrel mesnecsé-J telt szívbőljövő, testvéri ba-| Hátságát Győri Tibor / ELJEN a magyar és a szovjet nép testvéri barátságai «SOgOK8cSOKSOSc)K3CSOf<3OScí<«0SOP«0Sa(<SCScKS<»a<3<^ a Jászberényi Aprítógépgyár üzemi konyháján. A konyha vezetője éppen ellenőrzi a szakácsnőt, megkóstolja a levest, mert nem könnyű ám több száz ember szájaíze szerint főzni. Vigyázni kell rá, nehogy panasz érje a konyha dol­gozóit, akik eddig minden igyekezetükkel azon voltak, hogy ízletes és az igényeket kielégítő ebédet adjanak a gyár dolgozóinak. Á prills 4-re emlékesnek a Ssolnoki Jármű ja vitában A Szolnoki Járóműjavító Ü. V. kommunistái, becsüle­tes dolgozói hálás szívvel, fo­kozott munkával ünnepük hazánk felszabadulásának 12. évfordulóját. Mindannyian tudják, mit jelentett számuk­ra a felszabadulás. 1945 előtt nyolcszáz fővel dolgozó, kezdetleges mun­kaeszközökkel felszerelt, a művezető uraknak ki­szolgáltatott javító mű­hely volt üzemünk. Ócska, sok évtizedes esz­tergapadok, három kezdetle­ges gőzkalapács, néhány erő­sen használt fúrógép, kézi Becker csigasor s egy villa­mos targonca alkották gép­parkunkat. Majdnem min­den munkát kézierővel, kézi szerszámokkal kelett elvégez­ni. A nyolcszáz ember szá­mára az egész üzemben egy tíz zuhanyos fürdő volt, s munka után vederben, bádog edényben kellett tisztálkodni. A Járműjavító felszabadu­lás előtti állapota valódi ka­pitalista üzem képét mutat­ja, ahol nehéz munka, állan­dó rettegés a munkanélküli­ségtől volt a dolgozók osz­tályrésze. A szociális és vé­dőberendezések hiányoztak. E nehéz siralmas hely­zetből szabadította fel a 1 hős szovjet nép a Jármű­javító munkásait, s el­mondhatjuk, hogy egy évtized alatt üzemünk egy évszázadot fejlődött. Korszerű gépek,- gépesí­tett kéziszerszámok, szállító­­eszközök, emelők, s uj üzem­részek vannak ma már a Járműjavítóban, Nem ved­rekben mosakodnak a mun­kások, hanem újonnan épített fürdőben. A dolgozók érdekében egész sor szociális intéz­kedés történt. Üzemi ét- 9 kezde van, védőruhát, vcdőctclt, a káros mun­kahelyeken pedig külön pótlékot kapnak a dolgo­zók. Üzemi orvosi, fog­orvosi rendelő, bölcsőde és napközi otthon van már, s az üzem dolgozói a munka fáradalmait — évente a legszebb üdülő­helyeken pihenik ki. Az eredmények, sikerek azonban önelégültté, önteltté változtattak bennünket. Nem voltunk eléggé éberek, nem vigyáztunk pártunk tisztasá­gára, s oda befurakodott az ellenség. Karieristák, oppor­tunisták iparkodtak sorainkat gyengíteni. Október 23.-a után ezek az elemek harcot indí­tottak a kommunisták, a párt, a Szovjetunió ellen. A Jár­műjavító dolgozóinak többsé­ge azonban passzív maradt. Nem hajlott az ellenforra­dalmi uszításra, s amikor a baráti szovjet nép szétzúzta az ellenforradalom fegyveres erőit, üzemünk becsületes dolgozói mély lélegzethez ju­tottak és várták a kibonta­kozást. A kommunisták har­coltak az ellenforradalom — ténykedései ellen. Eredmé­nyesen. Üzemünk dolgozói ma már látják mi volt az el­lenforradalom célja. Tudják értékelni a Szov­jetunió segítségét. Tanultunk a múlt hibáiból, az ellenfor­radalom eseményeiből, ügy kívánunk dolgozni, hogy mél­tóak legyünk a szovjet nép barátságára, önzetlen segítsé­gére. Magasra tmeljük a vö­rös zászlót, amelyért any­­nj'i becsületes dolgozó vére foljK. s. L Túil{iUi HÍREK Buenos Aires (MTI.) A Reuter jelenti: A légierők húsz magasrangú tisztje hét­főn ultimátumot intézett Aramburu elnökhöz, köve.­­telte, hogy Krausse légügyi miniszter, aki szombaton kénytelen volt lemondani., ismét foglalja él miniszteri tisztét. A „lázadó’' repülők meg­nyerték az első menetet, mi­vel arra kónyszerítették az elnököt, hogy elhalássza az új légügyi miniszternek, Guillermo Zinny dandár­tábornoknak eskütételét. Párizs (MTI.) Az angliai sztrájk miatt hétfőn az Ame­­rikából érkező Queen Märy óceánjáró a francia Cherbo­urg kikötőjébe ' itott be. A hajó ezerkétszáz utasa egy amerikai hajón folytatta útját az angol partok felé. A Queen Mgry csüfrtökön Oherbourgból indul el újra New Yorkba. A hajó üzem­anyagellátását Southampton­­*•01 „légihidon” át biztosít­ják. Tanácsülés a Kunszentmártoni Gépállomáson Érdekes es hasznos számításokat cegextek arravonutkoxóan, hogy mibe kerül a ísx-eknek a saját inunkagépek iixemeUeíese Amikor először szobáké­ról t a gépállomások önálló­sága, sokan tették fel a kér­dést, vajon nem lesz-e ká­ros a termelőszövetkezetekre nézve? Az ilyen irányú két­kedés érthető volt — külö­nösen az első időkben — mert egyes gépállomásokon olyan hangok voltak, hogy nem az az érdekes, kinek és mit dolgoznak, hanem a jö­vedelmezőség. Azóta tisztá­zódtak e kérdések. Igaz, hogy a gépállomások na­gyobb önállósággal rendel­keznek és önelszámoló egy­ségek, de továbbra is a ter­melőszövetkezetek segítése az elsőrendű feladatuk. Ezt ál­talánosságban már minde­nütt megértették és igyekez­nek így is dolgozni. Felkere­sik a termelőszövetkezete­ket, igyekeznek a jó kap­csolatot kiépíteni Jó jel, hogy az idén már sokkal jobban vigyáznak a minőségi munkára. A gép­állomás! önállóság hasznos a termelők részére. Erről ta­núskodik a kunszentmártoni gépállomáson tartott legutób­bi tanácsülés is. Élénk vita volt a gépállo­más! új díjtételek felett. — Zöld István, a kunszent­mártoni Zalka Máté Terme­lőszövetkezet agronómusa eh mondta, hogy sokalja az egyes munkákra - megállapí­tott díjakat. Erre azután elő­kerültek a ceruzák és a ta­nácskozás résztvevői közösen kezdték számítgatni, hogy mibe kerül egy-egy normál­hald elvégzése. Kiszámítot­ták, hogy egy normálhold minden költséggel együtt 79 forintba kerül és ezzel szem b- 1 95 forintot kell a ter­melőszövetkezetnek fizetni érte. De ezt még nem is na­gyon sökalták. Legtöbb kifo­gás a tarlóhántásra megálla­pított díjra volt. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a tarló­­hántást, ha ekével végzik, KM százalékkal megemelték a dijat a múlt évihez képest. Az volt az általános vélemé­nyük, hogy Szolnok megyé­ben. ex sok kart okoxhat Hiszem eddig is alig-alig le­hetett meggyőzni a termelő­szövetkezeti tagokat a tarló­hántás szükségességéről. — Most — amikor duplájára felemelték a munkadíját — még jobban húzódoznak tőle Az illetékesek vizsgálják meg rnégegyszer ezt a tételt. A díjtételekkel kapcsolat­ban még az a kívánságuk, hogy az állami hozzájárulásit a kapja meg és a termelőszö­vetkezeteknek csak arról ad­janak számlát a gépállomá­sok, amit nekik fizetni kell az állami hozzájáruláson kí­vül. Szóba került a termelőszö­vetkezetek gépvásárlása, il­letve gépkölcsönzése. A gép­állomás vezetői ezzel kap­csolatban számításokat vé-Zetorhoz azonban szüksége­sek munkagépek és egyéo kellékek is. Feltétlenül szük­séges egy hidraulika, mely­nek az értéke 96(M forint. Egy pótkocsi 34.000 forint, fűkasza 6370 forint, függesz­tett kultivátor 6700 forint, hidraulikus eke 4300 forint, nehéz fogas és könnyű fo­gas 9—9 levélből, 13.500 fo­rint, vetőgép 6500 forint, aratógép 16.600 forint rend­sodró 6500 forint, síma és gyűrűshenger 5500 forint, műtrágyaszóró 3500 forint. Ezek értéke összesen 113.500 forint. A Zfetor üzemeltetéséhez üzemanyagra — ha 1000 nor­­málhoidat veszünk alapul — 20.000 forint kell. Munka­bérre: 25.000 forint, javítás, főjavítás és egyéb anyagok: 20.000 forint, SzTK 2000 fo­­ferint, fogyóeszközök 5000 forint. Ez összesen: 72.000 fo­rint. összesen tehát vásárlás esetén a munkagépekkel együtt 1000 normálhold bele­kerül egy évben: 237.500 fo­rintba. Ha ugyanezt a Zetort ugyanezekkel a munkagé­pekkel bérbe veszik a ter­melőszövetkezetek a gépállo­mástól — 1000 normálholdat véve alapul — 110.400 fo­rintba keiül a gép. A ren­delkezés szerint ugyanis egy Zetor bérlete évenként 10.000 forint, a felsorolt munka­gépeké; 38.000 forint. Erre még rájön az üzemanyag, a munkabér, a javításhoz szük­séges anyag. Ha a gépállomás végzi el a 1000 normálholdat. 94,900 forintba kerül. Számítást végeztek egy G. 35-ös traktor munkájára is. Vásárlás esetén egy G. 35-ös traktor 50.000 forintba kerül, a hozzávaló munkagépek 86,000 forintba. Az üzemel­tetéshez szükséges 70.000 fo­rint. összesen tehát, ha erra a G. 35-ös traktorra 800 nor­málholdat számítunk, 200.000 forintba kerül. Bérlet esetén 88.300 forintba kerül. Ha a gépállomás végzi el a 800 normálholdat, 70.000 forint­ba kerül. Tehát alig többe, mint amennyi az üzemelte­tés összege. 4 számítások érdekesek. Ez azt bizonyítja, hogy nem érdemes a terme­lőszövetkezetnek ilyen gépe­ket vásárotok A tanácskozás résztvevői nem mindannyian értenek ezzel. egyet, sőt le­het, hogy más termelőszövet­kezetek sem. Mindezekhez el kell még azt is mondani és a számításból nem sza­­bad kihagyni, hogy a mező­­gazdaságban is állandóan, sőt mondhatnánk elég roha­mosan fejlődnek a gépek .és az eszközeik Itt van például az egyetemes kultivátor. Míg nem jelent meg a függesz­tett kultivátor. mindenki ezt használta. Azóta viszont, senki nem akarja használni. De lehetne még más ilyen példákat is felhozná, A ter­melőszövetkezet bármennyi­re jól áll is, nem teheti meg azt, hogy évenként, vagy kétévenként változtassa gé­peit, mert ez óriási költsé­get jelentene. V, K, , I [es a kérdés elés sofe termelőssövetkesetet érint | így az alábbiakban bemutat­­iuk e számításokat, j Vásári ás esetén egy Zetor I belekerül: 52,000 forintba, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom