Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-04 / 80. szám

AZ UJ ELE

Évről-évre

Az élet minden rezdülését nehéz számon tartani. Az ember sokszor még azt is elfelejti, ami tegnap történt, Néha azon is gondolkozni kell, mi volt az előzőnapi ebéd. S csak olyankor tudjuk, mennyire megfakult az emlékezés, amikor az idő kerekét gondolatban évekkel akarjuk visszaforgatni Erőlködünk, de az úgynevezett szürke hétköznapok eseményeiből alig-alig jut eszünkbe valami. Mennyi mindent elfelejtettünk, vagy ha nem is felejtettük el, csak nagyritkán hozzuk szóba. Hogy is volt? Mi minden történt azóta, mióta annyiszor mondjuk, hogy nálunk minden hatalom a dolgozó népé. Tartson velem, kedves Olvasó, lapozzuk át együtt a megsárgult, régi újságokat, a Szolnok megyei lapokat 1945-től 1957-ig. Emlékezzünk.

„Marcivá 15-én, a magyar szabadság napján jelent meg a kormány korszakalkotó jelentőségű rendeleté a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép födhözjultatásáról. A rendelet kiadását gyorsan követték a tettek... A földosztás vármegyénkben befejeződött... A magyar paraszt végre érzi és tudja, hogy saját magának is haszna lesz munkájából”,

— jeleníti a Tisza vidék 1945 május 1-i száma.

A régi újsághír olvasása közben szinte elérzékemyül az ember. Maga elé képzeli a harcos 1945-ös tavaszt, a nincstelen proletárokat, akik végre leverhették a mezsgyekarót.

Néhány hónappal később, augusztus 28-án a lap 3. oldalán arról olvashatunk, hogy gyonsütemben bontják a Tisza-híd roncsait. Minteg/ jelzés. Megkezdődött lerombolt hazánk újjáépítése. De még nehezen, döcögősen halad az élet, szegények vagyunk. Milyen jó lenne, ha az új gazdákat is segítené valaki.

1945. november 4.

„Csütörtökön délelőtt adta át Truszov alezredes, a vöröshadsereg újabb adományait a szolnoki újgazdák részére. A múlt héten kiosztott 200 tonna vetőmag és 60 pár ló után most további 136 tonna vetőmagot és 40 pár fogatot osztottak lei”,

•— olvashatjuk a lap második oldalán. És még ez év késő őszén „Magyar munkás” aláírással egy cikk a szolnoki vasútállomás újjáépítését sürgeti. Hogy is nézett ki akkor a szolnoki vasútállomás? Idézzünk a régi újságcikkből: „A városunkat ért 13 légitámadás túlnyomó része a vasútállomás ellen irányult. Az állomás összes épületes, vágányhálózata, raktárai, továbbá a környező városrészek romhalmazzá váltak.“’

Lapozzunk tovább. 1946. A második szabad esztendő. Vigyázni kell a földre, ügyelni a szabadságra. Építeni és harcolni. „A munkásosztály, a dolgozók izzadságán, gyomrán senki sem emelhet palotákat és nem élhet gondtalan életet.... Meg kell, hogy Bzünjék az országúton csatam g ló élelmlszerau’ós banditák tevékenysége, feketézése.” {Tiszavidék, 1946. január 27).

És most minden megjegyzés nélkül soroljunk fel néhány nagyon jelentős eseményt a hely és az időpont megjelölésével. „Ünnepélyes külsőségek között avatták fel a karcagi kórházat.” (1946. február 7.)

„Jászfe Isőszentgyörgy kAspamsztsága 100 tagú küldöttséget menesztett a Kommunista Párt Központjához, hogy tiltakozzon az Országos Tanács sorozatos föld visszautalásai ellen...-. Az uj földhözjuttatották nem vonulnak ki a földről és kérik, hogy a Kommunista Párt védje meg őket.

(1946. április 7)

1946. január 3-án a Tisza vidék ára példányszámonként 500 Pengő. Március 21-én

20.000 Pengő, április 18-án

200.000 Pengő, május 16-án 5

I ' [UicuvideJim

1957; április 4.

millió Pengő, június 16-án 5 milliárd pengő, augusztus 1- én 10 fillér. A forint szülehését ünnepeljük.

Az urak és szekértolóik még mindig reménykednek. De az egykori kubikusok, a volt cselédek nem ismerik a tréfát

„A nagytekintélyű tanácstagok huzamosabb időt töltöttek Mezőtúron és hozzáláttak az új földhözjuttatottak kisemmizéséhez. Baráti vacsorákon a parasztszövetség helyiségében folyt az alku az ujgazdák bőrére.,. Albrecht főherceg cselédpof oz$ volt hitvesének visszaítélték a kastély 100 hold földdel... Mezőtúr derék parasztsága nem ismer tréfát... A régi urak barátjai maradjanak Pesten.’’

(1947. január 10.) De sokat kellett harcolni az ősi jussért. S a pártnak erre is volt ideje.

örömhír. „Ez évben elkészül a vasúti Tisza-hid... Tavaszi szántási hik.lt folyósítanak ... A bitéi igénybevételére elsősorban az újonnan földhözjuttatottak és azok jogosultak, akik gazdasági 'elszerelésükben igen sú’yos, 50 százalékon felüli háborús kárt szenvedtek.” — Mindkét cikk április 6-án, vasárnap a Tiszavidék első oldalán jelent meg. Ujab'örömhír. „Megtörtént a telekkönyvezée Kisújszálláson’’. —’ jelenti a lap július 24-ér.. csütörtökön.

„Kihasználatlanul áü a messzekömyéken hires törökszentmiklósi L~bassy-féle gépgyár, pedig a munkások ingyenes rohammunkával állították helyre annak idején. Ez a mezőgazdasági gépeket gyártó üzem teljes kapacitás esetén 600 munkásnak adna állandó kenyeret és a 3 éves terv egyik fontos termelő eszköze lehetne... — Munkásigazgatót a háöassygépgyár élére."

(1947, augusztus 31.)

1947. november 2. „A feketézők eldorádója a Cibakházl Kabai-fiéle malom. Saját édesanyját jelentette fel az Urlovas szerepben tetszelgő malom-kisasszony,”

„Jásadózsa község régi óhaja vált valóra. A falu apróságai részére napközi óvodát teremtettek.” 1948. április

1l-ét írunk. Tavasz van. Néhány nappal később arról olvashatunk, hogy 2 millió forintos költséggel megkezdték a tiszazugi községek villamosítását.

„Az úttörő-mozgalom keretében számos gyermek megy el megyéinkből az ország más vidékeire a hegyek közé, a Balaton mellé táborozásra“’. (1948. július 31.)

Hír adja tudtára a megye népének, hogy Mezőtúron a gazdák a társas művelést előny ősnek, jónak tartják. Milyen régen vqlt. Hol vannak már az első próbálkozások? így ír 1949. március 13- ám a Mezőtúri Tiszavidék: „Mezőtúron ma 26 termelőszövetkezeti csoport műkő • dlk. Ebből 13 a Földművelésügyi Minisztérium engedélyével. 14 pedig soerzőöé'es alapon működik.” Vajcn emlékeznek-e még erre a rövid kis közleményre Mezőtúr úttörői.

„Cellulózegy&r épül Szolnokon. A külföldi mérnökök

íllarntottfik. hogy tr

magyar rizs-szalma minősége jobb, mint az olasz”. így írt a lap 1949. július 30-án. És ma, 1957. áprilisában a 8 évvel ezelőtti közlemény kézzel fogható valóság.

Akik most járják az iskola első osztályát, azok soha nem látták. De talán már mi sem nagyon emlékezünk rá. Miről lehet szó? Olvassuk csalt:

,Nyolc éven át a háziaszszony pénztárcájának rejtett kincse volt a kenyérjegy. Megszoktuk, félve őriztük.,. Szept.mber első napiával az egész ország területén megszűnt a kenyér jegy-rendszer .. Boldogan búcsúzunk a kenyérjegytől, s várjuk szeptember l-ét”.

Vajon él-e még Varjú Ágoston? „Ha meg akarod tudni, hogy hol van a térképen Akolhát-puszta, — meg sefti fogod találni, pedig megyénkben van Tiszaroff és Tiszabura között.. j 19-én (itt Akolháton, szerk. megj.) volt az egyik analfabéta tanfolyam vizsgája, melyen 29 idős dolgozó paraszt és parasztasszony tett vizsgát. — Varjú Ágoston az ő 60 esztendejével és 9 élő gyermeke közül hárommal együtt jelent meg a vizsgán. Tanul Akolhái-puszta dolgozó népe’“. (1950. január 28. Szolnok megyei Néplap).

S most, hogy idáig értünk az újságok lapozgatásában, belátjuk, milyen megoldhatatlan feladatra vállalkoztunk. Annyi, de aranyi minden történt, hogy még a századrészét sem tudjuk visszaadni. Tekintsünk hát el a részletezéstől. — Maradjurk tényleg az egyszerű felsorolásnál.

„Gyár épül Jászberényben. Májusban a vasút és a bevezető út építését kezdik meg, július 1-ével pedig megindul a gyárépületek építkezése is. Az ötéves terv keretén belül létesülő üzem az első év folyamán 10 millió forintos beruházást igényel... A tőkés rendszerben ilyen nagyarányú beruházás soha mm juthatott volna Jászberénynek. 1950. április 22.)

„Patyolat gőzmosőgyár létesült Szolnokon... Értesülésünk szerint az üzemet jelentősen megnagyobbítják és már 1952 tavaszának az elején a volt leventeotthonban helyezik el a modem gépekkel felszerelt telepet. (1950 december 30.)

,Május 1-re megindul vasúti forgalom Lakitelek— Kunszentmárton között’’, írja a Szolnok Megyei Névlap 1952. április 26-i számában Ferenc József tiszasasl levelező.

A június 14-i lapszám 3. oldalán fénykép. Épül a törökszentmiklósi gimnázium. „9 tanteremmel, fizikai és kémiai eőadótermekkel, szertárakkal, 320 fő befogadóképességűre készül"»

Múlnak az évek, s míg 1949 július 30-án arról olvashattunk, hogy Cellulóze-gyár épül Szolnokon,addig »Szolnok megyei Néplap 1953. december 3-án a következőket adja hírül:

,Az új cellulóze-gyár szalmaszecskázó üzemrészében vagyunk ... Elérkezett a próbaüzemeltetés ideje, az építők és szerelők munkáiénak vizsgája. 8 óra 4 perckor felzúgnak a villanymotorok ... A szalmaszecskázó üzemrész nagyszerűen kiá’lta a próbát’’.

Ugyanitt az első oldalon

ezt olvashatjuk, hogy a tiszaigari Petőfi Tsz tagjai 40 holdas halastavat építenek és a falu leggazdagabb embere Vidróczki János, a tsz juhásza.

Kihasználatlanul áll a J meszi körmieken híres fö-J rökszentmiklósi Lábassy-féle J gépgyár. — Mikor is olvas-\ tunk erről?

Ja igen, 1947 augusztus 31-én,

1954. április 2. „Márciusban volt olyan dekád, amikor 110 százalék felett téliesítetté tervét az üzem".

1954. máius 29. A Szolnok Mérvéi Néplap 3. oldalán képeket találunk ezzel a felirattal: Legdrágább kincsünk a gyermek“’. A képek alatt szöveg: „A Szolnoki Járműiavitóban sok szülő dolgozik. Gyermekeikre ez idő alatt szeretette] és gondosan vigyáznak az óvónők... A túrkevei bölcsőde kisnövendéke a vasárnapi gyermeknapra készülnek ..

ÉPÜLŐ MEGYÉNK

Rövidesen átadják a forgalomnak Zagyvarékason a most épülő közúti Zagyva-hfdat. 1944 előtt egy kis rozoga fahíd volt ennek a helyén, amely a II. világháborúban tönkrement. Most a Zagyva folyó két partját egy 48 méter hoszszú, 7 méter széles a képen látható vasszerkezetű híd köti össze.

Üj lakóházak épülnek Jászberényben. Kettő kétemeletes, 27 lakásos lakóházak építését végzi a Szolnok megyei Építőipari Vállalat 3. sz, Főépitésvczetősége.

1955. március 4. „Február

5-én mutatta be a Szigligeti Színház Párizsi vendég című operettet“’. ..Április 3-án ünnepélyesen adták át a megye kórház úi. meenagvobbítot' osztályait." (1955. március 30.).

„Villanypásztor a kisújszállási határban" (1956. június 24.). Ennek a lapszámnak a 3. oldalán olvashatjuk, hogy kénki állít ás nyílt a Damjanics Múzeum kiállító helyiségében, Szolnokon.”

És végül két rövid hír az 1957-es esztendő első hónapijaiból. ..Ma este a Szigligeti

Színházban élmény számba menő eseménynek leszünk szemtanúi. Műsort ad Borisz Alexandrov világhírű ének-, zene- és táncegyüttese". (1957. március 19.) „Megkezdődik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság knrmánvküldöttresrének tanácskozásai". (1957. március 22.)

Mennyi, de mennyi minden történt. S talán nem volt haszontalan bele1aDozni az újságba. Egy kicsit emlékeztünk:

Szekulity Péter

(Folytatás).

A jogszolgáltatás

1945. Megalakul a Földosztó Bizottság. A kengyeli cselédek birtokukba veszik a gazdátlanul maradt nagybirtokokat. 1158 család 12.600 holdat kap a nép államától.

Elemi erővel tör fed a századokig visszafojtott öröklési vágy. Mindent osztanak, az épületeket, a jószágokat, lebontják a kastélyt.

A földbirtokosok minden maradványától megtisztult a falu. Ma már csaz onnan tudnak létezésükről, hogy az ellenforradalom idején jelentkeztek Bagi András Tiszaföldvároin élő leszármazottai. Visszakövetelték a majorság iskolává alakított intézői épületét

Uj falu épül

1946-ban önálló közigazgatást kap a falu Kengyel község néven. Kronológiáikig nem is jegyezhető sorrendben kapnak új létesítményeket. Két iskola épül, gyógyszertár létesül, kultúrházat avatnak, könyvtárat kapnak. Bevezetik a villanyt, két ártézikút ontja a friss vizet.

Terebélyesedik, épül a község. Űj utcák kerülnek a régiek mellé. Az új házak szebbek, nagyobbak, mint a régiek, bennük villanyáram adja a fényt. Kétszáznál több van belőlük. S ez évben ia 35 családi ház felépítésére kértek már engedélyt. Nagyobb részt a szövetkezeti tagok építenek.

Mert Kengyel szövetkezeti község. 1951-ben lett azzá. í Az első termelőszövetkezet i 1949-ben alakult Saljai né•*vanaa egykori Bags-major

Kengyel, 1957

területén. Máté János. Kispál Mihály és még 28 volt cseléd fogott össze, hogy közösen könnyebben gazdálkodjanak a 86 hold földön.

Aztán alakultak sorra a többiek: Vöröshajnal, Zöld- Mező. 1956 októberére 5 szövetkezet és 3 termelői társulás működik Kengyelen.

Nem csapják be még egyszer a kengyeli zselléreket

A hangadók természetesen a letűnt rendszer képviselői voltak a kengyeli ellenforradalmi eseményekben is. D. Nagy István nyilas vezető és Egyed János kulákcsemete géppisztollyal jártak a faluban. — A proletárnegyedbe azonban egyszer sem mertek etmmni még fegyverrel sem. Megüzenték nekik, hogy nem sok jót hozna, ha találkoznának a szabad emberré lett summásokkal.

Akadt olyan ember is, áld elfelejtette a múlhat. Mező Imre urasági napszámos volt egykor, ma szép családi házban lakik, mégis örült a szovjet emlékmű ledöntésének. Futás Lajos, a tanács elnöke sem fogadta a kommunisták köszönését

Megindult a szövetkezetek felbomlás ztása. Mányi János tanító vezetésével sorra jártak a tsz-ekbe. Mindent újra osztani, gazdálkodjon mindenki a magáén — ez volt a jelszavuk. A Sallai kitartott 117 taggal.

A többiek csak akkor vették észre, hogy becsapták

őket, amikor Bagi András örökösei megjelentek a faluban. Velük együtt 12 év előtti rém rajzolódott ki világosan a kengyeliek előtt.

így történt, hogy ma nem 8 a kengyeli termelőszövetkezetek száma, mint október eflőtt volt, hanem 13. S a szövetkezetekben azt mondják az emberek: Őket nehéz lenne mégegysaer félrevezetni.

250 női szoknya

Ennyire való női szövetárut vásároltak Kengyelen havonként a föüdművesszövetkezetben. Ez a forgalom még növekszik is a zárszámadások idején.

Hej, Lovas néni, emlékszik-e még, amikor maga 18 éves korában vett először magára szövet szoknyát? — Hová lett már az a világ?

És hod van a 15 év alatti 3 középiskolás korszaka? A felszabadulás óta 35-en tanulnak felsőbb iskolákon Kengyelről. Sípos Irén, Búzás! Éva, Sz. Kiss Etelka ea évben kapják meg a diplomáikat s jönnek haza tanítani, gyógyítani.

Kéthetenként zsúfolásig telt ház előtt játszik a Szigligeti Színház az új kultúrotthonban. Szombat, vasárnap táncmulatság napja. Most fejeződött be a tánctanfolyam, amelyen 87 fiatal vett részt.

A könyv, a könyv! Kevés a 904 kötetes községi könyvtár Kengyelnek. Ez évben ugyan még 2000 forint értékű könyvekkel bővítik a polcokat, de ez sem lesz elég. — Mindent elolvasnak a napszámosok ivadékai. Keresik a mezőgazdasági, a természettudományos ismeretterjesztő könyveket, kézről-kézre adják „A vallás keletkezése” című materialista művet. Csökken a templombajárók száma. Nemcsak a falu növekszik, de tágul az emberi tisztánlátás horizontja is.

Él még a községben 35 Tbc és 40 vérbajos beteg. Életkoruk 50 éven felüli, ök még a múlt bűnének pecsétjét hordják magukon.

Dr. Kalmár András községi főorvos szívós munkát végez az egészségügyi felvilágosítás terén. A múlt legáfkosabb öröksége Kengyelen az idősebb generáció, magával mit sem törődése.

12 év alatt megváltoztattuk a kengyeli napszámosok, cselédek, summások életkörülményeit. Gondolkozásukat még nem tudtuk minden téren befolyásolni. Nehéz, nagy munka vár még a falu kommunistáira.

És mégis megújult szívvel jövök el Kengyelről. Pusztakengyel nincs már többé. És nincs Bagä-major, Léderer Péter liliomtioró keze. s nincsenek epren és vöröshagymán felnövő gyerekek.

Az iskolából pirosnyakkendős úttörők éneke árad a nyitott ablakon át. A határban traktorok pöfögnek a szövetkezet! földeken. A Sallaiban hamarosan kezdik a borsó kapálását.

Hát így néz ki az egykori Kangyei puszta 1957-ben.

BOR2JÄK 8,’ATOS «

4

4