Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-30 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG Y ES OH ETEKl AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II, évfolyam, 100. szám, ÄRA: 50 FILLÉR. 1957. április 30. kedd * A szolnoki műsor X Szolnok város dolgozói hetek óta lázasan készülnek ma­ll jus elseje megünneplésére. Hogy milyen lesz a május 1. azt S majd utána értékeljük,, a program azonban igen gazdagnak 3. ígérkezik. „ , . ÁPRILIS 30-án ESTE a Kommunista Ifjúsági Szövetség S este 8 órakor lampionos felvonulást rendez a Tiszán. Ezzel S' egybekötve tábortüzet gyújtanak a Tisza parton a KISZ fia­ié talok és ünnepi kultúrműsorral szórakoztatják a tábortűz lá­* togatóit. 2 MÁJUS 1-én: i*- Reggel 6 órakor zenés ébresztővel köszöntik Szolnok ^'dolgozóit. 10 órakor kezdődik az ünnepi felvonulás. , 2 Délután 4 órától egész napos sport és kultúrprogram vár­■ »íja a Vidám Parkban a szórakozni vágyókat. A Vidám Park Í2 színpadán fellépnek a Szigligeti Színház művészei: Pállfy Aliz, Somogyi Géza, Varga D. József, Gellei Kornél, Paal ■ * László és Bartha Judit. 'é Felkészültek az öntevékeny kultúrcsoportok is. A szol­ét noki népi-együttes énekkara, az Uttőrőház kisdobos tánccso-3 portja, a Költői úti iskola 90 fős énekkara hosszabb műsor­ul % számmal lépnek fel. Szolnok közkedvelt zenekarai Farkas János népizene­­^It’íkara, Sándor Sándor szalonzenekara szóló énekesek közre­­működésével szórakoztatják a közönséget. Látványos és legigényesebb sportoló igényeit is kielé­­„ k giti a sportműsor. 1 órakor kezdődik Szolnoki Dózsa Szol­­" a noki Honvéd vízilabda mérkőzés. 14 órakor országúti kerék­­^2 pár versenyt bonyolítanak le. 15 órakor röplabda villámtor- 5tl ' nát rendeznek a vidámparki pályán. 16.30-kor kerül sor a vá­­ik í rosi szovjet helyőrség és a Kinizsi SK labdarugó válogatott jj. í mérkőzésre. Tréfás sportszámokkal is megörvendeztetik a $ szurkolókat; zsákbafutás, lepényevés és más mókás, humoros H versenyszámok kedvelőin derülhetnek a szurkolók. Az MSZMP budapesti párt­­bizottsága április 29-én, hét­főn délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülés napirendjén a bu­dapesti pártbizottság első tit­kárának megválasztása szere­pelt. Münnich Ferenc, a Köz­ponti Bizottság Intézőbizott­sága nevében a budapesti pártbizottság első titkaranaK Marosán Györgyöt javasolta. A kibővített pártbizottság tagjai a javaslatot lelkes taps­sal magukévá tették és Ma­rosán Györgyöt a budapesti pártbizottság első titkárának egyhangúlag megválasztották. (MTI). Május 1-re készül a szolnoki vasúti csomópont Az állomás, fűtőház és pá­lyafenntartási dolgozók, nagy lelkesedéssel készülnek a 13. szabad május 1 megünneplé­sére; Már napokkal ezelőtt ki­dolgozták az ünnepi progra­mot és a munkát is kiosztot­ták a reszort felelősöknek. A felvonulásra színpompás de­korációval készülnek, s ezen­felül az épületek, az állomás ízléses díszítést kap. Ünnepi köntöst húznak a mozdo­nyokra és üdvözlő szavakkal látják el a személykocsikat. Az állomási hangosbemon­dó a proletámemzetköziség nagy ünnepnapján a csomó­pont dolgozóinak: üdvözletét tolmácsolja az utazóközön­séghez^ A pályafenntartás a tisztaság biztosítását vállalta és munkájában máris komoly eredmények mutatkoznak. Egyszóval megmozdult a vasúti csomópont az ellenfor­radalom okozta tespedésből. Visszatért az emberekbe az alkotó lendület, a szállításo­kért érzett felelősség és ismét éberen őrködnek az ország vérkeringésén. Ezt bizonyítja a szolgálati ágakon belül ki­alakult munkavenseny.. A fű­tőház kezdeményezését az ál­lomás dolgozói is átvették és Rákosrendező versenyfelhí­vása nyomán a dolgozók mintegy 65—70 százaléka már be is kapcsolódott a szo­cialista vetélkedésbe. Ez a szám még növekszik, ahogy a szolgálatra jelentkeznek, vagy szolgálatról beérkeznek. ígé­retük főpontja — az utazókö­zönség kedvére — a vonatok menetrendszerinti indulása és érkezése, mellett az utasok­nak nyújtandó vasúti szol­gáltatások minőségének javí­tása; A nagy ünnepen a vasúti zenekar reggel hat órakor ze­nés ébresztőt ad Szolnokon, s a felvonulás után a mozdony­­vezetők József Attila úti kuL túrotihonában több mint két­órás műsor, majd szabadtéri tánc várja a vasúti csomó­pont ünneplő dolgozóit.------------------­Szovjet delegáció látogatása Karcagon Április 16-án szovjet delegáció látogatta meg Karcag város na­gyobb termelőszövetkezeteit. A látogatás célja az volt, hogy kö­zösen megbeszéljék a szovjet és magyar elvtársak a felmerülő mezőgazdasági problémákat, tanuljanak egymástól. — Fenti ké­pünk: A delegáció a Lenin Tsz halastavánál. Balról jobbra Le­­begyev a delegáció titkára, a halastó vezetője, egy kisérő, la­punk munkatársa és Kotov Mihajlov újságíró, a delegáció ve­zetője. JP3 iWs^ÄiSis-.:lÉsííte Lenti képünk: A szovjet elvtársak a „Béke“ Tsz primörtelepén, amelyről elismerően nyilatkoztak. Balról jobbra Kotov Mihajlov, a primörtclep vezetője, Magyar! András földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Gluscsenkó mezőgazdasági akadémikus és Ma­­linytna Praszkovja Sztálin-díjas kolhoz elnök. A TISZAMENTI VEGYI­MŰVEK dolgozói sok megle­petést tartogatnak az ünnepi felvonulásra. Készülődéseik­ből csak annyit árultak el, hogy nagy rendcsinálás, ta­karítás előzte meg az üzem­ben az ünnepnapot, Össze­gyűjtötték s a kereskedelmi vállalat útján értékesítették a gyári hulladékanyagokat, amelyek már huzamosabb ideje ott hevertek az üzem különböző részem. A Tisza­­menti Vegyiművekben rend és tisztaság a május 1-i ké­szülődés jellemzője, vala­mint az, hogy a második ne­gyedévi terv teljesítésére tett vállalások nem maradnak üres ígéretek. Az üzem mű­szaki vezetői és munkásai helytállnak. A gyár dolgozói egyébként nemcsak a május 1-i délelőtti felvonuláson, ha­nem a délutáni sport- és kul­túrműsorokon is résztvesz­­nek. A vezetőség különben már előre megváltotta az üzem dolgozói részére az étel­ital jegyeket, melyeket majd május 1-én a vidámkerti pa­vilonokban beválthatnak. A TISZA CIPŐGYÁR FIA­TALJAI, s az üzem vezető­sége gazdag műsort készített elő a nagy ünnepre, amelyet együtt töltenek el a szomszé­dos állami gazdaság, tégla­gyár és á község dolgozóival. Kedden este lampionos csó­­— ■ " " <%■ nakfelvonulás lesz a Tiszán, utána tábortűz és reggelig tartó táncmulatság a parton és a szabadtéren. A Cipőgyár dolgozói egyébé ként munkájuk fontos álló­­másához érkeznek május 1- én, mert az üzemben az ün­nep utáni napon kezdődik is­mét a szocialista munkaver­seny. Az ifjúsági exportbrigá­dok már korábban is versei nyeztek. A tegnapi röpgyűlé­­sen azonban „az idősebb’’ sztahanovisták, kiváló dolgo­zók kezdeményezésére a munkaverseny felelevenítését határozták el a többiek is. JÁRMŰJAVÍTÓ. Az el­múlt esztendőben a szerkesz­tőség egyik munkatársa má­jus 1. előtt sorraj árta az üze­meket, s elleste, milyen meg­lepetést tartogatnak a május 1-i felvonulásra. Az újságíró feljegyzései az ünnep előtti napon nyilvánosságra kerül­tek, s a szóbanforgó üzem ve­zetői, de legfőképpen azok a munkások, akik az ízléses szép dekorációkat készítették — sokat bosszankodtak, a sajtó „kifeesegte” a titkot. E tapasztalatokból okulva a Szolnoki Járműjavító dolgo­zói most a legnagyobb titok­ban készülnek Ott, ahol a dekorációkat festik, csak az üzem benfentesei jelenhetnek meg, azok is akkor, ha hall­gatnak.- — ka.----—■ As ezüstkalászos gazda Kétévi szorgalmas tanulás után megilletődve ült a vizs­gabizottság előtt a harminc­egy törökszentmiklósi gazda. Elvégezték az ezüstkalászos tanfolyamot. Két télen négy­négy hónapot töltöttek szor­gos tanulással. Otthagyták a kemencét, lemondtak az esti kártyázásról azért, hogy is­merkedjenek a mezőgazdaság alapvető kérdéseivel, az újabb agro- és zootechnikai módsze­rekkel, Olyan emberek jártak erre a tanfolyamra, akik már bőséges gyakorlati tapaszta­lattal rendelkeznek ahhoz, hogy az elméletet a gyakorlat­ban is megvalósítsák. Van kö­zöttük termelőszövetkezeti dolgozó, egyénileg gazdál- Icodó. Bocsa Lajos is jóval túl van a negyvenedik évén, mégsem sajnálta a fáradtságot a tanu­lástól. 1932-ben végzett ugyan egy aranykalászos tanfolya­mot, de az elég régen volt, s azóta sokat fejlődött a mező­­gazdasági tudomány is. — Magamnak tanulok — mon­dotta —, szeretem, ha meg­állnak a vetésem mellett, vagy megdicsérik teheneimet és egyéb jószágaimat. A dicsé­rő szó mindig büszkeséggel tölt el, mert tudom, hogy ér­demes volt tanulni. Bacsa bácsit jó gazdának ismerik Törökszentmiklóson, olyannak, aki ért a gazdálko­dáshoz. Sokan kikérik véle­ményét, mind a növényter­mesztés, mind az állatte­nyésztés terén. Tapasztalatát, tudását szívesen megosztja másokkal. 19 hold földön gaz­dálkodik, ebből eddig négy holdon volt lucernavetése, az idén újabb két holdat vetetU Hogy miért, erre is meg volt a válasz. — A lucernával, mindig jól jöttem még ki — mondotta. Holdanként tiz-tizenkettőeeer forint jövedelmet biztosit, sőt néha többet is. Ugyanis min­den évben egy-másfél holdon magot szoktam termelni. A jövedelem mellett komoly mértékben lehet a lucernával talajt javítani, arról nem tó beszélve, hogy az állatállo­mányomnak tápanyagban gazdag takarmányt tudok biz­tosítani. Jelenleg is van két olyan tehenem, melyek megadják a napi 20—25 liter fejet egyen­ként. Nem állattartással, ha­nem állattenyésztéssel foglal­kozom. Utoljára 1932-ben vet­­tehenet, 30 mázsa búza áráért. Azóta ennek a tehén­nek az utódai vannak nálam és jó néhány darabot el is ad­tam. Most is van két olyan üszőm, melyek darabonként megérik a hétezer forintot. freiem» EGYÜTT A NÉPPEL, A MARXIZMUS-LENINIZMUS ZÁSZLAJA ALATT ELŐRE A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT! Ma már senki előtt sem kétséges, hogy nemcsak poli­tikai, ideológiai küzdelemben, hanem a gazdasági harcban is kapitulációba szorí+ja pártunk az ellenforradalmat, minden hamis érvelése, becs­telen taktikája ellenére is. A munkások nagy többsége rá­jött, hogy a biztosított magas bérek, sztrájkjog, decentrali­zált vezetés demagóg követe­lése alatt az utóbbi évtized legnagyobb támadása készült a dolgozók életszínvonala és a munkásosztály állama ellen. A felismerés egyre Inkább anyagi erővé válik, egy olyan egységes összefogássá, mely t”mörft minden becsületes embert — pártállásától füg­getlenül — az infláció veszély elhárítására, a termelés régi szintjének elérésére. Hogy ez így van — érde­mesbizonyításra felhozni me­gyénk iparvállalatainak első­negyedévi eredményeit. Üze­meink az év első három hó­napjában nemcsak elérték az elmúlt év első negyedének szintjét, hanem közel 8 száza­lékkal többet is termeltek. így több, mint három és fél­millió téglával, — sok tonna liszttel gyártottak töb­bet megyénkben — s tekint­ve, hogy a kampány elhúzó­dott, nyolcszor annyi cukot készült. Növekedett a cipő vaj, péksütemény és más fő­leg fogyasztási és élelmezési cikkek gyártása: Újra megindult a verseny 5s május 1 tiszteletére. Bizta­tás nélkül, spontán kezdték a Járműjavító megmunkáló­osztályának kovácsai, a Szol­noki Fűtőhóz mozdonyveze­tői.­Vitathatatlan, hogy a2 egészséges fejlődés megindul! az ipar minden vonalán, egy­re inkább lelepleződnek az el­lenség érvelései a munka visszatartása, a bérlazmác mellett, melybe mint fuldoklc ■a, szalmaszálba kapaszkodik. A harc azonban még nem ért véget gazdasági talpraál­­lásunkért, a dolgozók életkö­rülményeinek fokozatos javí­tásáért. Tennivalónk bőver vám Mindenekelőtt meg keli szüntetni a termelés mennyi­ségi aránytalanságát, örven­detes, hogy iparunk 7,7 szá­zalékkal többet termelt, min! az előző év azonos időszaká­ban. Ez azonban nagy végle­teket takar s döntően az élel­miszeripar jó munkája miati növekedett magasra az arány Élelmicikkekből 36 százalék­kal termeltünk többet, ugyan­akkor a könnyűipar csak 99,8 a nehézipar csak 79,6 százalé­kát adta annak, amit egy év­vel előbb. Az ilyen arányta­lanság — ha nem változtat­nak rajta hamarosan — le­hetetlenné teszi iparunk szo­cialista fejlődését. Ugyanis épp a nehézipar, a gépgyárai termelése a döntő most az el­lenforradalom pusztítása utár talán még inkább, mint e normális körülmények köze pette. Természetesen ez nem­eik gépgyáraink és vasipar vállalataink vezetőin, dolgo­znia múlik. A bányáknak, ko­hó!: nak, félgyártmányt ké sütő üzemeknek kell- előzőleg é’érni a teljes iramot: S -kkal többet lehetne ten­­m azonban a helyi adottságai l özött is a gazdaságosságért r magasabb termelékenysé v rí, mely az ország jelenleg h ■’iyzetében úgyszólván leg GAZDASÁGUNK IS RENDBEJÖN... fontosabb eszköz az infláció ellen. Jelenleg az arány vállala­tainknál, összességében — a legtöbb üzemben — éppen fordítottja annak, mint lenni kellene ■ termelékenység és az átlagbérek alakulása kö­zött: Az egy dolgozóra jutó termelés az első negyedévben 7 százalékkal, az egy ember­re jutó kereset közel 39 szá­zalékkal magasabb, mint egy ; évvel ezelőtt: 1 Nagyüzemeink sem kivéte­lek ez alól A Tisza Cipőgyár­­, ban a termelékenység 87,6 százalékra csökkent, a bérek • közel 20 százalékkal magasab­­. bek. Hasonló az arány a Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda­­sági Gépgyárban, a Járműja­vítóban, s aránytalanság van az Aprítógépgyárban is. S ezt csak részben lehet megmagyarázni a törvényes, jogos béremeléssel. Sokkal valószínűbb, hogy a teljesít­ményhez nem kötött bérezés . hibás álláspontja okozta a . bajt; Még 1956 I; negyedévé­­’ ben csak 8,6 százaléka volt az összes ledolgozott óráknak I .sima órabérben” vagy idő­­! bérben elszámolva, addig ez az arány az év első hónapjá­ban elérte az 55 százalékot a minisztériumi iparban. ’ Az összefüggés, a hiba te­hát itt látszik a Iegvalószí­­’ Hűbbnek, itt kell gyökeres I vTáltozást elérni az igazságos, ! de ösztönző darabbérek kiala­kításával. Emellett - természe­­’ lesen a munkafegyelem to­­' vábbi megszilárdítása, a ver- 1 seny térhódítása, új, termelé­■ kenyebb eljárások bevezetése ■ a feltétele annak, hogy válla- 1 lataínk elbírják a megnöve­kedett bérterheket, s ne kell. : jen a leépítés, bércsökkentés módszeréhez nyúlni. Erre a ■ párt és a kormány áiláspont­• ja szerint nem is szabad, 1 hogy sor kerüljön. Azonban [ ez egyedül csak a dolgozók- 1 tói, a munkásoktól, a gazda­sági és műszaki vezetőktől i függ. Elősegíti majd a gazdasági ■ talpmállásunkat, hogy az új ■ negyedévben vállalataink 1 többsége újból jóváhagyott tervek szerint gazdálkodik és l termel. Az első negyedévre ■ ugyanis az üzemek csak saját • maguk szerkesztette, jóváha­• gyatlan tervszámok alapján : dolgoztak. Ezek rendszerint a ■ decemberi, januári helyzetet • vették alapul, — s nem ■ számoltak a gyors gazdasági t helyreállítással. így többsé­­. gük laza, csekély követel­■ ményt támaszt, s nem alkal­- más arra, hogy sikerekre ösz­­, tönözzön: Másutt viszont —- mint a gépgyáraikban — tel­- jes kapacitásra méretezték,- hogy elkerülhessék a leépí­- test — ugyanakkor nem szá­- moltak az anyaghiánnyal, s- azzal sem, hogy a termelt cik- 5 keket értékesíteni is kell. : A minisztériumok iparigaz­- gatóságok előrelátásától, át- 1 tekintőképességétől függ, i hogy reális, ösztönző, de tel­- jesíthető és anyaggal fedezett . tervmutatókat hagyjanak jó- i vá az üzemeknek, ami alapján- megindulhat nv'st máranor­- mális munka mellett a nor­- mális gazdálkodás is. t Gazdaságunk is rendbejön. Itt sem sikerült megvetni a- lábát az ellenségnek. Ez c azonban még egy darabig , harc kérdése, olyan harcé,- melyben biztosan tudiuk. a i győzelem miénk. fP—s) ÜNNEP ELŐTT Nanvíakaritás a Veavimüvekben MAROSÁN GYÖRGY jj a budapesti pártbizottság* első titkárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom