Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-26 / 97. szám

MT trSUBT tgyenráháb* bujtatott nagyorrú, szemüve­ges öreg cseh félkiló szalon­náért akarta eladni fölös pisz­tolyát. Várt rám egy félóra hosszat az állomási farakások között, de hiába, mert anyám nem látta be a megkötendő üzlet előnyös voltát. Anyám­nak mindig jó gazdasági érzé­ke volt, ami ez esetben is be­igazolódott — néhány napon belül nagyon lement az em­berpusztító szerszámok ára. Két magar katona egész va­gon puskát osztogatott el in­gyen. Ügy hordták a gazdák, mint pár évvel később az építőanyagot. Apám az első világháború­ban 36 hónapot töltött a fron­ton, így tudván tudta, hogy az állomáson, a falu egyetlen emeletes épületében nem len­nénk túl nagy biztonságban. Később a német ágyuk igazat adtak neki. A Huta-soron Oláh Matyi Dezső fogadott be szép nagy­ablakos házába, amiért 6 több mint egy évtizedet verejtéke­zett a kanadai szénbányák­ban, A ház falába beépítve kis üvegezett fülkében szűzmária szobor állott, amit majdnem kiszedtünk, mondván, hátha felingerli az isteni dolgokkal nem túlságosan szimpatizáló szovjet katonákat. Dezső bá­csi, aki már akkor is gerin­ces ember volt, végül mégis úgy döntött, nem volna ren­des dolog kilakoltatni a Má­­riácsliát. Igaza lett, mert min­den baj nélkül túl is élte az ostromot és még most is kis­­fali fülkéjében ácsorog, jó egészségben. A FELSZABADULÁS előt­ti két-három héten szinte na­ponta cserélődtek a beszállá­solt katonák. Volt közöttük becsületes, rendes családapa, Iá minduntalan asszonya, gyermeke képét mutogatta, volt tőlem alig idősebb tejfe­lesszájú gyerek, voltak szó szoros értelmében vett csirke­fogók, sőt malacfogók is. Ezek felsorolása hosszú nóta len­ne, s nagyon össze kellene szedni az emlékforgácsokat. Egy délután teherautó for­dult be a szárnyas kapun, amelyen éveken át csak két AZ AKNA nagytestű ökör járt ki, s be, békésen húzva a szekeret. A teherautóról szőrös, álmatlan­ságtól égő szemű magyar ka­tonák ugráltak le. Fásultak voltak, s mégis ingerlékenyek. Nem csoda, napokon át ko­­máztak a halállal. Aknavető­­sok voltak, s káromkodva mesélték, hogy nem tudtak két héten át megállni, mert az oroszok állandóan a sarku­kat taposták. Sietve kapkod­ták le a legfontosabb holmi­jaikat az autóról, látszott, hogy nincs más vágyuk, csak aludni. AHOGY PAKOLÁSZTAK, lepottyant egy barna karton­doboz. Az egyik katona félre­lökte, én meg amint beszél­gettünk, szórakozottan rug­dosni kezdtem. Még most is előttem van az a gúnyosan rámmeredő, szőrös arc: — Fiatalember, ne nagyon futbalozzon vele, ha egy da­rabban akar maradni. — Miért, mi van benne? — Semmi, csak egy akna. Elzsibbadt nekem erre a szóra kezem, lábam. Bizonyá­ra szívesen összeteremtettem volna az elfásult embert, de hang nem jött ki a számon, hanem házigazdám, aki tanú­ja volt a furcsa beszélgetés­nek, pótolta azt is, amit én elmulasztottam. Mint Piave­­nál verekedett öreg veterán­tól várni lehet, bírta hang­gal és érvekkel is és a szőrös katona úgy hallgatta, mintha a szakaszparancsnolca lenne és úgy is reagált a figyelmez­tetésre. FELVETTE az aknát, kezé­ben forgatta. Nem tudom, mi­ért nem lökte vissza az au­tóra. Dezső bácsi bement a jó­szágot ellátni én meg rosszat sejtve figyeltem, mi lesz az akna sorsa. A katona hátra oldalgott a trágyadombhoz. Parasztgye­rek lehetett, mert a villát kézbekapva jó nagy csomó trágyát emelt fel, s betemette vele az aknát, aztán mint aki jól végezte dolgát, ment alud­ni. Én sem késlekedtem soká, hanem siettem az istállóba, tudósítani a látottakat. Ez a szőrös katona a frontélet fá­sultságában, a vereség bódu­latában élve, talán nem hitte már, hogy lesz újra tavasz, hordják majd újra a trágyái és hogy a villa hegye hóna­pokkal később halálát okoz­hatja egy békés földműves­nek. Dezső bácsi úgy döntött, nem veszekszik, hisz úgy sem érdemes, óvatosan kiszedte az aknát, elvitte hátra a kertbe, s még nekem sem engedte meg, hogy utána menjek. Azután falunkig ért a hábo­rú. Csak egy napot és egy éj­szakát tartott. A domboldalba vágott pincében kuksolva hallgattuk, hogyan pukkan­nak nagyokat a kertbe eldu­gott akna társai. Azt hittük reggelre semmi sem marad fa­lunkból. Mire megvirradt — csend lett, minden a helyén volt és a községnek egyetlen halottat kellett csak temetni, szegény Julist. AZ AKNA csendesen pi­hent rejtekhelyén.' Amikor a Nemzeti Bizottság kidoboltat­­ta, hogy mindenki vigye be az eldugott fegyvereket, any­­nyi gyűlt össze a községháza előtt, mintha egy kisebb ár­mádia adta volna meg ma­gát. Kiderült, hogy golyószó­ró, sőt még géppuska is volt itt-ott, az eresz alatt, vagy a szalmába dugva. Házigaz­dánk is bevitt egy mordályt, de az aknáról hallgatott. Le­het, hogy meg is feledkezett róla, az is lehet, hogy nem akarta magát kinevettetni. Visszaköltöztünk az állo­másra, ahol csak a konyha menyezetét bontotta ki egy kiváncsi ágyúgolyó. Május el­sején már mint vendég men­tem a Huta-sorra. A lányos­házak kapujában végig a so­ron mindenütt álltak a má­jusfák. A szél lobogtatta a pi­ros szalagokai, * csendesen hint&xkik, s ftlkiuoU boros­üvegek. Majális volt kinn a réten. A bőszoknyás menyecs­kék, lányok úgy ringatóztak kifelé, mintha a mezők virá­gait akarnák szaporítani. DEZSŐ BÁCSI is ünneplő­ben volt. Borral kínált és úgy beszélgettünk a néhány hónappal előbb történt dol­gokról, mint két öreg, ha a messzi gyermekkor emlékeit idézgeti: — Hát az akna? — Emlék­szik e? — Az ám az akna. — A szá­raz, vékony parasztember jó­ízűt nevetett. Meg van ám meg. Úgy gondolom, most itt az ideje, hogy elpukkantsuk. Néhány percre magamra hagyott, s hóna alatt a „ma­laccal'' tért vissza. Vígan pas­­kolta, simogatta, mintha élő, eleven test lett volna. — No menjünk — szólt — s a kezembe nyomta. A kazalnál szalmát húzott, s óvatosan vette fel a csóvát, össze ne piszkítsa a ruháját. Felmentünk a ház fölé a dombra. Üdén zöldelltek a ta­vaszi vetések. Lenn a völgy­ben cserfagalyból összetákolt sátorban mérték a bort. Szólt a cigány, röpültek a százszí­nű szoknyák. A tisztára se­pert falu fölött lepkeként le­begtek a feldíszített május­fák. Dezső bácsi egy gangos akácfákkal körülvett gödör­be tette az aknát és óvatosan ráigazgatta a szalmát. Aztán nagy réz öngyújtójából tüzet csiholt, s mikor már jó láng­ra lobbantak a szálak, komó­tosan sétált odébb. Mint egy váratlan vidám kiáltás, úgy szállt szerte szét a robbanás hangja. A Diák­hegy, a Verőhegy, a Hóra völ­gye mind-mind visszhangot adott rá. LENN MEGÁLLT a zene, integettek, fenyegettek, ne­vettek. Fürge gyereksereg iramodott felénk, s vitte rövi­desen vissza a hírt, hogy De­zső bácsi dísztüzet adott az el­ső szabad május 1. tiszteleté­re. SOLYMÁR J. Angol szakemberek a szovjet szénbányászairól Az angol nemzett szénbá­nyaipari hivatal műszaki küldöttsége, amely 1956. má­jusában és júniusában a Szov­jetunióban járt. vagy az ő ki­fejezésükkel élve „tanulságos látogatást tett a Szovjetunió­ban”, beszámolót tett közzé „a Szovjetunió szénbányipa­­ráről.1’ A 107 oldalas beszámoló­ból kitűnik, hogy a küldött­ségre nagy hatást gyakorol­tak a szovjet szénbányászat műszaki vívmányai. A szer­zők dicsérettel emlékeznek meg a Szovjetunióban látott fejtő és rakodó gépekről. — Megjegyzik, hogy „a vizes szénfejtés és a pajzsos vágat­hajtás mintapéldányai az ere­deti ötletnek és a bátor vég­rehajtásnak.“ A küldöttség teljes fejezetben számol be a vizes szénfejtésről. A beszámoló hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió mily nagy jelentőséget tulajdonit az uj gépek szerkesztésének és az uj szénkitermelési mód­szerek kidolgozásánál. A küldöttség tagjai meg­állapították. hogy a Szovjet­unió igen nagy figyelmet---------------«rav» szented a szénbányászati mű­szaki szakemberek képzésé­nek. Megjegyzik, hogy „hatal­mas méretekben folynak a Szovjetunióban a szénbányá­szati és kutató, s tervező­munkák.’’ A küldöttség meg­lepetéssel tapasztalta, hogy mily szoros a kapcsolat a szénbányaipari kutatóintéze­tek és a bányák között; A beszámoló hangoztatja, hogy a „földalatti szállítás alaprendszere és a szállító­útvonalak jók. nagyszerűen szervezték meg a földalatti világítást, s hogy milyen rit­ka a bányászok között a 1— szembetegség. — amely Nyu­­gat-Európában ody gyakori éppen a bányák rossz vi­lágítása miatt.’* A sok dicséret mellett ■— azonban az angol küldöttség több bíráló megjegyzést is tesz a szovjet bányaiparra. A többi között az angol szakem­berek véleménye szerint nem kifizetődő több bánya részé­re, hogy az áramot a közös hálózatból kapja, ahelyett. — hogy saját villanytelepeket üzemeltetne. Működik az eiső centrifugális fonógép Romániában Mint a romániai Előre című lap jelenti a Fílatwra Romineasca de Bumlbac textilipari vállalatnál működik egy világviszonylatban is jelentős román találmány — az első centrifugális fonógép. A találmány azért oly jelentős, mert e* a kérdés már évtizedeik óta foglalkoztatja vüágszei te a textilipari gépek tervezőit. A centrifugális fonógép az első lépés a fonodák egész munkafolyamatának automatizálásában. A gép 96 kis rendkívüli nagyfardulatszámú centrifugális mo­torral hangtalanul működik. A szálszakadás egynegyedére, sőt annál is kevesebbre csökkent. Az időmérések szerint a centrifugális fonógépen 15>0 perc alatt 90 gramm 40-es gyapotszálat fonnak, egty orsóra, míg a szokásos gyűrűs­fonógépen ehhez hat óra kellett A gép bármilyen vastag­ságú fonalat fon, tehát bármelyik fonodában használható. MA ESTE: KISPOLGÁROK Bemutató előadás a Szigligeti Színházban Ma este mutatja be a Szig. ligeti Színház Gorkij „Kis­polgárok” című négyíelvoná­­so6 színimüvét. * A „Kispolgárok” Gorkij első színdarabja volt, amely könyvalakban jelent meg elő­ször, 1902-ben. A darab ötlete már 1900 elején megszületett Gorkijban, de kidolgozása lassan haladt és a munka el­ső eredményei nem elégítet­ték ki a szerzőt. Egyidőre ab­ba is hagyta a mű feldolgo­zását, de 1901-ben tovább­folytatta a darab írását. 1901 tavaszán, amikor a harmadik felvonáson dolgozott, letar­tóztatták. Miután a börtönből kiszabaduit Nyizanyij-Nov­­goirodban, mint „rendőri fel­ügyelet alatt áftó egyén” új­ra nekifogott a darabnak és szeptember végére be is fe­jezte. Nyemirovics-Dancsenkó még ebben az évben Novgo­­rodba utazott, hogy megis­merkedjék a darabbal Nye­­mirovics-Dancsenkónak a mű megnyerte a tetszését, magá­val vitte a darab kéziratát Moszkvába és csakhamar küldött belőle Gorkijnak egy gépírásos másolatot. Gorkij jelentéktelen kiegészítések és javítások után elküldte a kéziratot kiadásra K. P. Pjat­­nyickijnak. A darab 1902 ele­jén .jelent meg nyomtatásban és még ugyanebben az évben 60 000 példány kelt el belőle. A moszkvai Művész Szín­ház 1901 végén vette munká­lja Gorkij darabját. Miután a szerző nem hagyhatta el Nyizsnyij-Novgorodot, levél­ben adta meg a darab min­den egyes szereplőjének rész­letes jellemzését. A darab szövege három íz­ben is színházi cenzúra alá került; minden alkalommal növekedett a kihagyott rész­ietek száma és terjedelme. A cenzorok kihúzták a darab­ból a legélesebben forradal­mi jellegű szavakat és mon­datokat. Kihagyták azokat a részeket, ahol a munkásosz­tály nehéz életéről és jogairól van szó, valamint azokat a mondatokat, amelyek megjö­vendölték, hogy az akkor fennálló rendszer forradalmi átalakítása elkerülhetetlenné válik. Csak 1905 elején, a kö­zeledő forradalom nyomására sikerült a cenzúra által törölt részeket visszaállítani A Nagy Októberi Forradalom után a „Kispolgárok” a szov­jet színházak állandó műso­rára került és azóta is a szöv­őét nézőköaBneég egyik leg­kedvesebb sein da rabja. * A Szigligeti Színház művé­szei igényes munkával ké­szültek a darab bemutatójára és a szerdai főpróbán látot­tak alapján úgy érzem, hogy városunk prózát kedvelő kö­zönsége nem fog csalódni. A bemutató előadás 7 órakor kezdődik a következő szerep­­osztással: Beszemenov Vaszi­­lij Vasziljevics: Iványi József, Akulina Ivanovna: Harsányi MargL, Pjotr diák: Gellei Kornél, Tatjana, tanítónő: Győry Ilona, Nyíl mozdony­­vezető: Prókai István, Per­­csihin madárkereskedő: Paál László, Polja, a leánya: Ló­­ránd Hanna, Jelena Nyikola­­ievnia Kriveova: Németh Gabriella, Tyetyenev kántor: Ruttkaí Ottó, Siskin diák: Halász László, Cvetajeva, ta­nítónő: Czigány Judit, Sztye- Danyida szakácsnő: Szöllőssy Éva, Kofaasszony: Márkus Erzsébet, Orvos: Lázi István. Rendezte: Nógrády Róbert. — hz — FELVÉTEL a Yimiliszentmiklésí Mezőgazdasági Technikum levelezi tagozaiára A Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Technikum Igazgatósága felhívja azokat a dolgozókat, akik a Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatán akarják ta­nulmányaikat folytatni, hogy az 1957/58. iskolai évre felvétel cél­jából minél előbb jelentkezze­nek, Felvételre jelentkezhetnek azok a dolgozók, akiknek a szolgálati beosztása megkívánja a mező­gazdasági szakképesítést. Jelent­kezhetnek továbbá a termelőszö­vetkezetek dolgozói és a párt és tanács javaslatára az egyénileg dolgozó parasztok Is. A felvételhez az elemi vagy általános iskola vili. osztályá­nak, a régi gimnázium vagy pol­gári iskola IV. osztályának vagy valamilyen más régi középfokú iskola IV. osztályának végzett­sége, valamint 2 éves mezőgaz­dasági gyakorlat szükséges. ■A felvétel céljából kérvényt kell benyújtani a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Techni­kumhoz és a kérvényhez csatolni kell az alábbi okmányokat: 1. Iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt; 2. Szolgálati főnökségének javaslatát; 3. Születési anyakönyvi kivonatot; 4. 2 éves mezőgazdasági gya­korlatot Igazoló iratot. A felvételre jelentkezők szep­tember vagy október hónapban felvételi vizsgát tesznek szám­tanból, magyar-nyelvből és iro­dalomból. A jelentkezők a felvé­teli vizsga részletes anyagát megkapják. A tanulmányi idő 4 év. Az is­kolai év január hó X-ével kezdő­dik és december 31-én fejeződik be. Az Iskolai év két félévre ta­gozódik. Az I. félév anyagából június, a n. félév anyagából ja­nuár hónapban félévi, illetve év­végi vizsgát kell tenni. A levelező hallgatók a tan­könyveket saját költségükön ve­szik meg. A felvételi vizsga díja 30 forint. Az évi tandíj 150 fo­rint, mely összeget 5 részletben kell befizetni. A levelező hallga­tókat évi 18 nap tanulmányi sza­badság illeti meg. A jelentkezési határidő 1957. augusztus 15. Mezőgazdasági Technikum Igazgatósága, Törökszentmiklós • A Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Technikum a következő tanévtől csak leánytagozattal nyí­lik: meg. A Vili, általános isko­lát végzett leányok kérhetik fel­vételüket, vagy Iskolájuk által; vagy közvetlenül a technikum igazgatóságától. A tanulók a me­zőgazdasági ismereteken kívül háztartási (szabás-varrás, főzés stb.) oktatásban is részesülnek. Az iskola elvégzése a mezőgaz­dasági technikumokkal azonos képesítést nyújt és egyetemi to­vábbtanulásra is lehetőséget ad. Igazgatóság A nap ké5: 4.37 h-kor, nyugszik: .48 h-kor, _ ítélet Farkas Mihály bűnügyében. A Magyar Nép­­köztársaság Legfelsőbb Bíró­sága Farkas Mihály buda­pesti lakost, hivatali műkö­dése során elkövetett súlyos törvénysértésekért, jogerősen tizenhatévi börtönbüntetésre ítélte. (MTI). — A TITASZ közleménye: 28-án, vasárnap 4 órától 12 óráig fontos vonali munkála­tok miatt Szólnék városnak a Zagyva vonalától keletre eső részében áramszünet lesz. A város többi része zavarta­lanul kap villamosenergiát; A vízszolgál tatásban csök­kentés nem lesz. — Jól sikerült bált rende­zett a szandastöllősi önkén­tes tűzoltótestület. — Kína meleg klimájú ke­rületeiben, 100 méterrel a tenger-szint felett terem a híres „Jucsaho ' tök. Egy-egy töknek hat óriás magja van. Egyetlen kacsatojás nagysá­gú mag súlya 62 gramm. — Az Országos Filharmó­nia rendezésében vasárnap délelőtt 9 és 11 órakor a Szigligeti Színházban bemu­tatják a: Hófehérke és a hét törpe 3 felvonásos éneke«, táncos meseeperettat. — Május 4-én és 5-én ren­dezik az idén az Anyák-napi ünnepségeket. Az iskolákban és óvodáikban műsoros ün­nepségeket rendeznek. Az üzemek dolgozói is köszöntik az édesanyákat Az anyák gyűlésein adjál!? át az Elnöki pénzjutalmakat a sokgyer­mekes édesanyáknak} A Damjanich RádM» április 26 -i műsor» Hírek.- — Sport. — Rende­let ismertetés. Kitüntetett kisiparosokkal beszélgetünk — Mi újság a Papírgyárban? — Tavasz a földeken.■—'Ver­senyfelhívás május 1-re, — Levelekre válaszolunk. — Vé-' gül tánczenét közvetítünk (A PR ÖHIRBETÉg EK A KUNMADARASI Építőipari Kisipari Termelő Szövetkezet ér­tesíti a dolgozókat, hogy Rádió- Vlllanyszerelő részlegét beindí­totta. Vállalja mindenféle rádió, autómotor, villamossági beren­dezések szerelését, javítását, — akkumulátor töltéseket. Jelenleg már működő részlegek: kőmű­ves, ács, szobafestő; mázoló, asz­talos, kerékgyártó; kovács, la­katos, bádogos; autó; motorsze­relő; vasesztergályos, autogén­hegesztő, gumijavitó, órás, rá­dióműszerész, villanyszerelő, — szíjgyártó, cipész részlegek. A szövetkezet mindenben biztosítja a lakosság szükségleteinek ki­elégítését; ELVESZTETTEM baBtmkabéto­mat. Kérem a becsületes megta­lálót, juttassa el a kiadóhiva­talba. A SZOLNOK és Vidéke Vendég­látóipari Vállalat fagylalt áru­sításra mozgó árusokat magas jutalékkal felvesz; az árusítás­hoz szükséges eszközöket (kocsi, fagylalt kanál) vállalat adja; Je­lentkezni lehet: A Vállalat Áru­forgalmi Osztályán. — Szolnok« Ságvári Endre u. 7. AZONNALI megvételre keresünk hús hűtőszekrényt; — Jégszek­rényt — nagy méretűt. Mezőtúri Földmflvesszövetkezet. MOZAIKLAP színes; mintás kap­ható a készítőnél. Kaba. Buda­pest, XI. Bartók Béla út 76. 150-es ZET KA motorkerékpár Igényesnek, ugyanott 1 darab egyengető gyári gyalugép eladó. Mezőtúr, Szabadság tér 6. NAPOS baromfi kapható május hó 3-tól minden héten csütörtö­kön Uba, kacsa, pulyka és csibe. Ezenkívül május 2-án kapható egy hetes és két hetes liba, me­lyet április végéig elő kell je­gyeztetni. Keltetőállomás; Szol­nok, Rákóczi u. 6. ÁPRILIS 26—26—27-én húsáru, hidegkonyha ée cukrászati be­mutatót tartunk. Olcsó almavá­sár. Minden árut házhoz szállí­tunk. 121-es Csemege bolt (60-as bolt) Szolnok, Kossuth Lajos u, 12. szám. ÉRTESÍTÉS. A Turkevei Föld­művesszövetkezet értesíti a vi­dékről érkező fürdőző vendége­ket, hogy május 1-ével a fürdő területén lévó kisvendéglőjét megnyitja. Hideg ételek, italok nagy választékban állnak a für­­dőzök rendelkezésére. i szoüton SZIGlföfH sznffiff ÉS MfitftftlSZUffilZltl» MŰSORA Április 26. péntek, este 7 ér» KISPOLGÁROK bemutató előadás. Apr. 27. szombat, este 7 óra KISPOLGÁROK Apr. 26. vasárnap, fél 3 óra KISPOLGÁROK Apr. 28. vasárnap, este 7 óra MAYA KAMARASZINHÄZ: Április 28. d. e. II órakor: SZABIN NŐK ELRABLÁSA Április 28. este fél órakor: SZABIN NŐK ELRABLÁSA A Szigligeti Színház előadása) után autóbusz a város minden részébei •Jegyek kaphatott vasárnap és hétfő kivételével tél 10-1 óráig a szervező irodában Kossuth tér #. Telefon: 23—00 és a szín­ház pénztáránál vasárnap 10— 12-ig és hétköznap d. u 18 h-tól 19 óráig. Telefon: 18—03; ÉLJEN A SZOVJETUNIÓ a hű barát, a világbeliéért, a szocializmusért küzdő népek legfőbb támasza ! t;>sst»-sPicr> Kíi/So- r-ásoe>!p£oeHPf.oeúPSc^iP&^gbipg2e>i>so£bi^^ t«sosciK®c.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom