Tiszavidék, 1957. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-25 / 96. szám

Vf LAG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK/ MAI SZÁMUNKBÓL: Legyünk hűek Lenin hagyatékalios! % AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ | Szolnok megyei TanáCS VB Üléséről-A 3 •« II. évfolyam, 96. szám« ARA: 50 FILLÉR.-« •4 r Újfajta kénsavgyártási kísérletek a Tiszamenti Vegyiművekben A Tiszamenti Vegyiművek többek között arról nevezetes, hogy Közép-Európában itt a legalacsonyabb a kénsav elő­állítási költsége. Ahhoz, hogy az üzem még olcsóbban ter­meljen, egyéb tennivalók mel­lett új, korszerűbb gyártási módszerekhez kell folyamod­ni. A gyár műszaki vezetői már huzamosabb idő óta ke­resték az utat és fáradozásuk nem volt hiábavaló. A Tiszamenti Vegyiművek­ben néhány hét óta egy új, úgynevezett fluidizációs ke­mence működik; Egyelőre csak kísérleti méretekben, de eredményesen gyártott kén­savat; A kemence építésekor már teljesen kiküszöbölték azokat a különleges hőálló, fémből készült forgó alkatré­szeket, amelyeknek karban­tartása és pótlása eddig igen nagy összegekbe került Az új berendezés lesz az új kénsavgyártási technológia alapja, a jövőben erre épül az egész gyár termelése, mert szuperfoszfát gyár építése és az üzem bővítése alkalmával a régi rendszerű kemencéket is ennek megfelelően építik át. Az új eljárás segítségével biztonságosabbá válik az üzemvitel. A technológia cs a műszerezettség tökéletesebb lesz, megszűnik az eddigi ne­héz fizikai munfca is, A pirít égetése jobb lesz'és a karban­tartási költségek mintegy 85 százalékkal csökkennek. A kísérletek elméleti részét és a kemence tervezését a Vegyiművek műszaki vezetői, dr. ötvös Dániel főmérnök, Tátos Miklós és Wolf Ferenc mérnökök készítették elő. A gyár lakatosai, szerelői, kar­bantartó munkásai: Kovács Károly, Vágó Béla, Radios György, Kovács IV. István, Stummer Sándor, Agócs Fe­renc, Bakk Dezső és Weisz­­haár József építették meg a kísérleti kemencét és a hoz­zátartozó berendezéseket. — Képünkön a kemenceépítés­ben résztvett munkások egyik csoportja. — ka. — Értékes anyagával segíti a kutatók munkáját a szulnuki levéltár Huszonöt vagonra tehető az a hatal­mas iratanyag, amely a szolnoki levéltár féltett kincse. Sárguló lapokon őrzi a jászsági és kunsági községek évszázados okmányait, a Szolnok megyei városok és falvak írott emlékeit. A történelmi emlé­kekben gazdag anyag nagy segítséget nyújt a levéltárat felkereső kutatóknak. Ezévben is sok kutató gyűjtött itt adatot. Különös, hogy többen foglalkoznak helytörténeti kutatással. A megyében je­lenleg három helység monográfiáját ké­szítik. Jászberényben egy szűkebb munka­­közösség már négy éve dolgozik, ezenkívül Kunmadaras és újabban Kisújszállás tör­téneti múltjára, szokására és életmódjára végeznek levéltári kutatásc. A jászberényi monográfia készítésének egyik munkása, a 74 éves Blénessy János nyugalmazott ta­nár, aki már eddig is sok értékes adattal segítette a k'szülő helytörténeti munkát. Többek között a szolnoki levál­tó- anyagából áttanulmányozta a török hó­doltság korából származó leveleket. Száz­ötven török levél van a levéltár birtoká­ban s ezeknek magyar fordításait még a múlt század végén készítették el. E örök levelekben utalás található Jászberény iskoláinak történeti múltjára is. A levéltár a kutatók munkáinak meg­könnyítésére rendezi az irat anyagokat, ötvenkét olyan községből és városból van anyag a levéltárban, amelyeknek eredete visszanyúlok a XVII. és XVIII. századba. Eddig harminc község anyagát rendezték az eredeti capsúlak és fasciculusok sze­rint. Jelenleg Jászalsószentgyörgy község iratanyagát szedik rendszerbe az eredeti elenchusok (mutatók) szerint. A községek cs városok iratanyagának rendszerezését hét éve végzik s a múltbeli anyag feldol­gozásán kívül a jelenkor anyaga is meg­becsült helyre kerül a levéltárban. Az 1945—1950. közötti anyagot már feldolgoz­ták, mutatókkal látták el, A jelenkor anyagát sok készíttő munkához hasznosít­ják. így például a Statisztikai Igazgatóság a megye statisztikája készítése során hasz­nál fel adatokat. A Magyar utca sar­kán kibontotta kéklő szármáit az illatos májusi orgona. Ibolya szerén ységű virág ez is. Olyan észrevétle­nül húzódik meg a kőalapzatú drótkerí­tés mögött, hogy ész­re sem veszik a járó­kelők, amint elha­ladnak mellette. Hacsak a hétéves kis Cserman Marian­­ka nem. Ő bizony észrevette az orgonabokor fél­tett tavaszi titkát, s meg is fájdult a szi­ve az egyik pompázó fürtért; Csakhogy a lányka picike még, az orgo­nabokor meg magas, ráadásul konok kő­kerítés rácsa állja út­ját komor massziv­­sággal a virágért ka-ÖwjőncwLrágzás ideáin • • • paszkodó kicsi kacsó­nak; Áll a kis Maríanka a kerítés tövében, és tehetetlenül csüg­­geszti vágyó szemét a bokor csúcsán szelí­den trónoló, s a ta­vaszi fuvallatban táncoló csodaszép orgonafürtre; Mindezt észre sem veszem, amikor gon­dokba merülten ellé­­pek a lányka mellett. A hátam mögötti alá­zatos édes csengésű kérés riaszt csak fel gondjaimból. — Bácsika, tessék nekem levenni azt a virágot; Olyan selypes, s olyan esdekjőgn hangzik ez a kére­lem, meg olyan re­ményteljesen néznek rám azok a csillogó 1 várná gyermeksze­­mék, hogy nem ta­gadhatom meg a ké­rést. Nyújtogatom a ka­rom, ágaskodom, de hiába, nekem is ma­gasra nőtt az orgona, s nekem is magas a kerítés. S ekkor isiméi a kislányka segít ki. Ráteszi kezecskéjét a kerítés kőpárkányá­ra. — Ide másszál fel, bácsi, úgy eléred. Ki tudja, mióta itt állatott már ez a csöppség. Lám, kinéz­te 6 azt is, csak úgy lehet birtókbavenni ezt a virágot, ha fel­másznak érte. — Felmászni azért mégse — ijedek meg. — Mit mondanak a járókelők, ha meglát­nak a kerítés tetején csimpaszkodva? S ha észrevesz egy rendőr? Nem vett észre senki, de én most be­vallom mégis. Orgo­nát loptam, két fürt orgona erejéig meg­károsítottam a Ma­gyar utca sarki házá­nak lakóit. S ha meg­rónak ezért, hát te­gyék. Én csak egy érvvel tudok véde­kezni: ez a hétéves kislányka volt az el­ső nőszemély, akinek virágot adtam ezen a tavaszon. —borzgk— Halvanhalezer a'uminium- § láda paradicsom : és gyümölcs szállítására * A Jászberényi Fémnyomó és Lcmezárugyár a paradi­csom és különféle gyümöl­csök szállítására alumínium­ból készült ládák sorozatgyár­fásához kezdett. A lyukacsos ládák szellősek és a szállí­tandó gyümölcs vagy paradi­csom száraz állapotban ma-| rád. A ládák úgy készültek, j hagy egymásba állíthatók. ♦ Az új készítményből tízezer* darabot már legyártottak és} az ország különböző konzerv-{ gyárai részére elszállítottak.} Paradicsomon és gyümölcsön} kívül paprika szállítására is} alkalmas a tetszetős kivitelű* alumíniumláda. amelyből ez-* évben hatvanhatezret készbe-* nek. } 1957. április 25. csütörtök. .^»»»»»»»»»»»TyYTTTYTvvTVYVTTVTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTVVVTTTTTT ...... } »Érdemes a Kádár-kormány nyomába szegődni“ — Egy járási /Vepf/ont-bizottság munkáiáról — A Hazafias Népfront Jászberényi ,Járási Bizotl­­** sága néhány hónap óla nemcsak képviselői be­számolókat, hanem képviselői beszélgetéseket is rendez. Rendszerint ott, ahol a község gazdái mindennap talál­koznak. így pl. Jászárokszálláson, Jánoslndán, Jász­­fényszarun a gazdalzörben, Jásztelken és Jászbolclog­­házán a kultúrotthonban. Az eddigi tapasztalatok alapján a résztvevők úgy vélekednek, hogy a szokásos beszámolónál > sok tekin­tetben többet ér az olyanfajta beszélgetés, amelynek során a képviselő egy asztalhoz telepedik választóival és a kérdések sokaságáról nyíltan, minden megkötött­ség nélkül, kölcsönösen elmondják véleményüket. Ilyen beszélgetés hangzott el a napokban a puszta­monostori kultúrotthonban is, ahol a község legkivá­lóbb egyéni és termelőszövetkezeti gazdái, iparosai, a határban szorgoskodó gépállomási dolgozók, valamint, a községi tanács vezetői jelentek meg. A vitaindító beszélgetést Beszteri Mihály, ország­­gyűlési képviselő tartotta, de a vita irányításában részt­vett Gál Ferenc, a jászberényi állami méntelep veze­tője, a Népfront Bizottság járási elnöke és Bognár Gyula tanár, másodelnök is. A résztvevőket egyáltalán nem kelleit arra biz­tatni, hogy bátrabban beszéljenek, mégis egy-kettőre tüzes hangulat kerekedett. T egelsőnek egyik jónéhány esztendős probléma, a Pusztamonostor—Jászágó közötti bekötőút meg­építésének gondjai kerültek terítékre. Mindössze 3 és fél kilométeres szaltaszon kellene az utat jól kikövezni, és az mindkét község gazdasági életében jelentős javulást hozna. A jobb szállítási feltételek nemcsak a paradi­csom. zöldség, gyümölcs és szőlő gyors értékesítését ten­nék lehetővé, hanem a termelési kedvet is fellendíte­nék. A községi tanács vezetői beszámoltak arról, hogy az út megépítése tekintetében jelenleg is tárgyalnak a Posta- és Közlekedésügyi Minisztériummal. A villanybekapcsolás leörül támadt viták azt mutat­ják, hogy az utóbbi években ugyancsak emelkedtek az igények Pusztamonostoron, A község nagy részébe ugyanis eljutott már a modern fény. Mostanában azon­ban itt is igen sok ház épült, s a tulajdonosok sehogyse akarnak belenyugodni, hogy szép, új házukban egyet­len napig is petróleum-lámpa világítson. Igen érdekes vita volt, a Buzákalász Termelőszö­vetkezet gépvásárlási terveiről, majd az állattenyésztés és aprómagtermesztés kedvező lehetőségeire fordult a szó. Mindezekből látszott, hogy nálunk a parasztember ma már ceruzaforgató, és nemcsak számít, hanem számol is. Jaloveczki Antal kovács az ekék minőségéről, a vasforrasztás nehézségeiről és a kovácsszén hiányáról beszélt. Igen sokan követelték a fafűrészelési engedély kiadásának egyszerűsítését. A több mint háromórás beszélgetés eredményeként a következőket állaptíhatjük meg: sok rendezésre várrá kérdés és sürgős meg­oldást követelő probléma ellenére, minden jel arra mutat, hogy Pusztamonostor dolgozói jó úton járnak. Nagy Károly 6 holdas egyéni gazda a jelen­lévők egyhangú helyeslése közben jelentette ki: ,.A Kádár-koruiány szépen indult, érdemes hál lépésről lépésre a nyomába szegődni", És úgy véljük, nem jár rossz úton a Hazafias Nép­­front Jászberényi Járási Bizottsága sem, amikor a kép­viselői beszélgetéseket községről községre megrendezi. Lenin a tömegszervezeteket a proletárdiktatúra hajtó­szíjainak, emelőinek nevezte. A Hazafias Népfront nem. szervezet ugyan, hanem mozgalom, de éppen ezért még könnyebben a proletárdiktatúra hajtószíjává és emelőjévé változtathatjuk, amelynek segítségével ha­talmas tömegeket mozgósíthatunk. A képviselői beszél­getések végső soron községeink legjobb dolgozóit állít­ják talpra, igen jó szolgálatot tesznek a proletár dikta­túra megerősítése és a szocializmus építése ügyének. Pusztamonostoron szívesen fogadták a képviselő­ket és azzal búcsúztak tőlük: Viszontlátásra hamarosan — hasonló beszélgetésen!-= D — Tanácsi szabály­rendeletet alkottak Szoirok megyében a legelö­­gazdilkodás megjavítására Szolnok megyében a terme-• löszövetkezetek 'és a legelte-» tési bizottságok mintegy 60» ezer hold legelőterülettel} rendelkeznek. A legelőkön* elég alacsony a fűhozam s a* legelőgazdálkodás megjavító-* sara tanácsi szabólyrendele-} tét alkottak; } A szabályrendelet legelőfej-* iesztési alap létesítéséről in-* tézkedik. Az alapot a megyé-} ben működő valamennyi le-* geltetósi bizottság létesíti} olyan módon, hogy a kezeié-1 sében lévő legelóterület után* holdanként 1—3 forintot fi-* zet évente. Az alapra befize-} tett összegből a legeltetésit bizottság és legelővel ren-t delkező tsz-ek kapnak közve-} tett segítséget. így például a| legelők füvesítéséhez szaksze * rű vetőgépet biztosítanak, a* legelők talajjavításának és* öntözésének helyszíni szak­mai irányításét végeztetik el, ezenkívül mintalegelőket lé­tesítenek, ingyenes pásztor­képzést és tapasztalatcseréket rendeznek. A cél, hogy 1957-ben és a következő években a legelő­gazdálkodást elsősorban az elbopárosodott legelőterüle­tek befüvesít ésével, felületi} talajjavítással, továbbá az ön-} tözés kiterjesztésével meg ja-* vítsák. Emellett fokozni akar-} ják a legkorszerűbb módsze-J rek elterjesztését. A legelő-* fejlesztési alapból ezévben hat helyen rendeznek pászto­rok részére tapasztalatcserét Szolnok megyében. Tavasszal négy tapasztalatcserét tarta­nak. Az elsőt szombaton rende-* zik Tiszaföldváron, ahol le­gelészem lére és a környék} } s A pásztorainak szakmai vitája-* ra, megbeszélésére kerül sor.} Megkoszorúzták a párizsi Lenin emléktáblát Párizs (MTI). Lenin szü­letésének évfordulója alkal­mából a Francia Kommunista Párt központi küldöttsége megkoszorúzta a francia fő­város XIV. kerületében a Mrie — Rose — utca 4. szá­mú ház falán elhelyezett em­léktáblát. amely azt hirdeti, hogy 1908-ban a szovjet ál­lam nagy alapítója itt élt és dolgozott. Letartóztatták az Algériai Kommunista Párt volt főtitkárát Párizs (MTI) Algériában letartóztatták André Moinc-t, a feloszlatott Algériai Kom­munista Párt volt főtitkárát. Azzal vádolják, hogy a föld alá kényszerített párt sajtó­propagandájának vezetője­ként pártmunkát folytatott. 470 000 család szerezhetibetéli tüzelőjét hitelbe Előzetes jelentések szerint a második félévben javul a tüzelőellátás. így lehetővé vá­lik, hogy megindítsák a SZOT (üzelöakeióját. A tervek sze­rint az idén mintegy négy­százhetvenezer esalád vásá­rolhat szenet — fát a SZOT akciójában. (MTI). VT TTTTTTTTVVVVTTmVTTTTTTTVTTVTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom