Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-22 / 69. szám

100 000hold lucerna és vöröshere — Ls jelenti Szolnok megyében a belterjes gazdálkodást — IhGY ZENESZERZŐ OC EVtORDVLÓJA 1 MUNKÁSSÁGÁNAK TvXajdomképpen éppen „csak” annyi történt, hogy a Szolnok megyei szövetkezetek elnökei szerdán érte­keztek. Az lenne a legegyszerűbb tehát, ha leírnám, kik, tartották a beszámolót, kik szólaltak jel és mit mondtak. Az olvasó pedig — szinte látja az ember — erre ásítana egyet, esetleg bosszúsan diinnyögné, a csoda vigye el ezt a sok értekezletet és ezzel már to­vább is lapozna, mert kinek van türelme végig olvasni egy ilyen tudósítást. Csakhogy itt most nem valami szokvány megbeszélésről, hanem ennél talán többről van szó. Éppen ezért nem is lehet elintézni szokásos szabvány-tudósítással. Nem, mert a tegnapelőtti tanács­kozás tényleg tanácskozás volt a szó valódi értelmében. S talán egyben folytatása is annak a kérdésnek, amelyik idestova 1956 tavasza óta fog­lalkoztatja mind a földműve­lőket, mint a mezőgazdászo­kat és mezőgazdaság tudó­sait, vezetőit. A belterjesség­ről vau szó és erről itt ná­lunk Szolnok megyében az utóbbi időben különösen sok szó esik. Előadások hangza­nak el, írások jelennek meg arról, hogy mit jelent a bel­terjes gazdálkodás és erre milyen lehetőségeink vaunak. A szövetkezeti élet mostani problémái mellett ez volt a fő kérdés a tegnapelőtti ta­nácskozáson is. Itt hangzott el először nagy nyilvánosság előtt, hogy Szol­nok megyében a belterjes gaz­dálkodást százezer hold lu­cerna és vöröshere elvetése jelenti, illetőleg a meglévő te­rületeket százezer holdra kell kiegészíteni, ahhoz, hogy Szolnok megyéről, mint az aranyat termő földek vidéké­ről beszéljenek. És senki ne higyje, hogy ez túlzás. Ennek a roppant értékes növényféle­­ségnek a termesztése ugyanis beláthatatlan lehetőségeknek jelentené a kezdetét; Nemrég jelent meg egy ér­dekes mezőgazdasági szak­könyv „A pillangósvirágú szá­lastakarmányok magtermesz­­téséről”. írói megállapítják: „Hazánk éghajlati adottsá­gai a pillangósvirágú takar­mánynövények vetőmag-ter­mesztésére különösen előnyö­sek. Ugyanis Európa északi és nyugat^ államaiban, ahol a pillangósok termesztése nagy­arányú, a hűvös és csapadé­kos nyár miatt nagy nehézsé­gekbe ütközik a vetőmag-ter­mesztés". Ez a megállapítás Magyarország egész területé­re vonatkozik és a megyei szakemberek véleménye sze­rint ezen belül Szolnok me­gye és még egy-két tiszt ántúli megye adottságai a legjobbak. Százezer hold lucerna és vöröshere — egy neves mező­­gazdasági kutató egy négy­éves lucernás gyökér- és tar­lómaradványait 26 centiméter mélységig mérve 63.59 mázsá­nak találta katasztrális hold­ra átszámítva. E mennyiség nitrogéntartalma 99 kilo­gramm. Ennyi nitrogént ke­reken 180 mázsa istállótrágya tartalmaz. Végezzünk csak egy gyors számítást. Száz­­ezerszer száznyolcvan. Az ke­reten 18 millió mázsa. íme, ez a másik felbecsülhetetlen érték. Nem túlzás és nem valami oktalan lelkendezés leírni, ki­jelenteni, hogy százezer hold lucerna és vörösihere jó mó­dot, gazdagon termő földeket eredményez. A tanácskozáson felszólalt a tiszaföldváil Le­nin Tsz elnöke. Roppant ér­dekes számításokat végeztek odahaza és ezt ismertette a jelenlévőkkel Elmondta, hogy már eddig is növelték a pillangósvirágúak vetésterü­letét, 1958 tavaszán azonban 300 holdra egészítik ki a lu­cernásokat Kiszámították 300 hold búza megtermelésé­nek költsége 192 ezer forint, bevétel 500 ezer forint. 300 hold lucerna termelési költsé­ge 170 ezer forint, bevétel 7 millió forint. Ehhez nem szük­séges különösebb megjegyzést fűzni. Annyit talán, hogy a tisza­­földvári Lenin Tsz-nek jelen­leg 30 tehene van. Ha 300 hol­don termelnek lucernát, ak­kor könnyűszerrel eltarthat­nak 150 tehenet Ha a 150 tehenük meglesz, akkor érde­mes tejszeparátort felállítani. Ha van tejszeparátor, akkor a sovány tejjel egyszeriben megoldódik a sertéstenyész­tés. A tanácskozáson felszólaló szövetkezeti elnökök elmond­ták, hogy a telepítéssel nem is volna semmi baj, csakhogy ilyen hatalmas terület betele­pítéséhez nagymennyiségű vetőmagra van szükség A vetőmagot azonban anyagi okoknál fogva nem tudják megvásárolni olyan mennyi­ségben, mint ahogyan szeret­nék. Egyik tiszasülyi termelő­szövetkezet elnöke mondta el, hogy mindössze 2 mázsa lu­­cemamagot tudtak vásárolni, ez 10 ezer forintjukba került. Valami megoldást kellene te­hát találni és a jelenlévők ja­vasolták, hogy a kormány biz­tosítson természetbeni köl­csönt. Megéri. A Földműve­lésügyi Minisztériumnak ér­demes lenne komolyan fog­lalkozni ezzel a gondolattal, annál is Inkább, mert a me­gye szövetkezeti gazdái szí­vesen telepítenének lucernát és ha a százezer hold elvetés­re kerül, akkor ez a népgaz­daság szempontjából is igen előnyös lesz. Ezen a tanácskozáson Je­lentős helyet foglalt el a szö­vetkezeti élet megbeszélése is. A felszólalók kivétel nélkül azon az állásponton voltak, hogy a munkaegységet tartjék a legigazságosabb értékmérőnek. Elítélték és helytelenítették a háztáji terület túlzott mérté­két, azt, ami esetleg a közös munkát gátolja, hátráltatja. Jóleső érzés volt hallgatni, hogy véleményük szerint a mezőgazdászokra, a szakem­berekre igenis szükség van. A tiszaderzsi Szabadság Tsz el­nöke mondta, hogy még ak­kor is megtartják a mezőgaz­dászt, ha nekik kell fizetniük. De ilyen értelemben nyilat­koztak még nagyon sokan. Szinte természetes, hogy szóba került, vásároljon-e a tsz nagygépeket, vagy sem? Akik korábban a gépvásárlás mellett voltak, azok közül számosán kijelentették, szá­mításokat végeztek és meg­állapították. a termelőszövet­kezet számára egyáltalán nem előnyös a nagygépek túlzott mértékű beszerzése. Figyelemreméltó és tanul­ságos vita folyt az Öcsöd i Szabadság Tsz elnöke és a mezőhéki Táncsics Tsz elnö­ke. Csótó elvtárs között, a középparaszt kérdésben. Csó­tó. elvtárs helytelenítette az öcsödlek felfogásét, amely szerint elhatárolják magukat a középparasztoktól azon a címen, hogy ezek az emberek az ellenforradalmi események idején hűtlenek lettek a kö­zös gazdasághoz. Csótó elv­­társ elmondotta: „Nem lehe­tünk bosszúállók. Bennünket a lenini tanítás vezérel. A középparasztók szövetsége­seink." A tegnapelőtti tanácskozás megyénk életében nagy jelen­tőségű volt. Számos problé­mát tisztázott és még valamit igazolt. Azt. hogy Szolnok megye szövetkezeti gazdasá­gai erősek, az ellenforrada­lom viharában még jobban egybe kovácsol ód tok és soha nem tapasztalt kedvvel, szor­galommal tervezik, alkotják a szebb paraszti életet. Szekulity Péter Mikor nyitnak az idénybölcsödék KÖZELEG A JÖ IDŐ, a tavaszi és nyári munkák ideje és sok kisgyermekes anya határozza et, hogy ezekben a hónapokban el­megy dolgozni. Könnyít a család anyagi heítyzetén, ugyanakkor résztvesz a ter­melésben is. Az első, ami ez esetben felmerül, legtöbb helyen az: ki vigyázzon a gyerekekre, hogy az anya a munkára szánt idejét nyu­godtan letölthesse. — Ha se mama, se nagymama nincs, felkeresik a bölcsődét. A dolgozni szándékozó anyákra gondolva kértük meg Szuchy Dezső elvtársait, a megye fő­orvosát, tájékoztassa olva­sóinkat a bölcsődék helyze­téről. Amit a főorvos élvtárs elöljáróban tudtunkra adott az, hogy takarékossági szem­pontból ez évben sem a meg­lévőket fejleszteni, sem új bölcsődéket nyitni nem fog­nak. Amik eddig megvoltak, azokat viszont változatlan feltételek mellett üzemelte­tik. Van ugyan néhány ki­vétel, de ezt nem ők kezde­ményezték! Turkevén hosszú időn át két bölcsőde műkö­dött. Az októberi események után felelőtlen, meggondolat­lan módon egyiket teljesen felszámolták. A másik böl­csőde szétzilálását is a me­gyei egészségügyi osztály aka­dályozta meg. Épp abban a városban történt ez, ahol a nyári idősza, kokban a leg­több anya vállal munkát a mezőgazdaságban, a termelő­­szövetkezetekben, Persze, a megszüntetett . bölcsőde felszerelése nem veszett kárba, mert elvitték ; Jászárokszál'lásra, ahol vi­szont szívesen fogadták. ARRA A KÉRDÉSRE, hogy mikor nyitják ki az idény­­, bölcsődéket, nem egy merev, ; hanem nagyon is körültekin­­í tó választ kaptunk, ami azt ' jelzi, hogy erre vonatkozó utasításait az osztály gondo­san dolgozza ki. Általában április elsejétől 16-ig kezdik működésüket az idénybölcső­dék. De — rizstea-mészt ő kör- i nyékeken például —, ahol a szülők egybehangzóan késik, ott kezdhetnek később is, hogy ősszel, amikor még munika van, ne maradjanak otthon a mamák. Ahhoz, hogy a bölcsődék Iránt az eddigihez hasonlóan növekedjen a bizalom, sok gondot kell fordítani a sze­mélyzet összeválogatására. 27 állandó jellegű és 36 ídénybölcsőde működik a megyében, amelyekben közel másfélezer csöppség van a gondozókra bízva. Jelenleg úgy oldják meg ezt, hogy az állandó helyeken dolgozók közül a legrátermettebbeket bízzák meg az időlegesek vezetésével. Ugyanakkor tö­rekszenek arra. hogy az egy évesnél fiatalabb gyerekek mellé la szakképzett nővérei? kerüljenek. Amennyiben erre nincs mindenütt mód, felve­szik a szakképzetlen, de a kicsik gondozásában jártas jelentkezőket is. Ezsk a kis intézmények csak úgy tölthetik be hiva­tásukat, ha szülők és gondo­zók együttes munkával tö­rekszenek erre. Szuchy elv­­társ tájékoztatása szerint a Szülői Munkaközösségek, amelyek az elmúlt években nagyon eredményesen tevé­kenykedtek, az októberi meg­rázkódtatások idején szétes­tek. Pedig most volna csak igazán szükség rájuk és most találnának csak igazán sok tennivalót. NEM ELÉGGÉ MEGNYUG­TATÓ az sem, ahogyan a községi tanácsok intézik a bölcsődéik ügyét. Legtöbb he­lyen csak a szül;séges össze­gek kiutalása jelenti a ve­lük való foglalkozást. Nem Sillerrel szerepeltek a jnsxhiséri szín jut* szók A jászkiséri kultúrotthon színjátszó csoportja az el­múlt hetekben nagy sikert ért el a „Mágnás Miska“ c. operettel. Jászapátiban, Jász­­ladányon és Jászárokszállá- t son is bemutatták, ahol a * közönség gyakran megiap-♦ solta a kiváló műkedvelőket. $ Az önzetlen munkát végző ♦ törekvő színjátszó csoport } bevételeinek nagyrészét a t helyi szociális szerveik ren delkezésére bocsátotta. V Ma este: „ bemutató előadás a Sz gligeti Színházban ÖRÖMMEL TESZÜNK eleget annak, hogy bemu­tassuk Fényes Szabolcsért, s ha röviden is, de megemlé­kezzünk eredményes munkásságának 25. évfordulójáról. Igaz, ezzel elkéstünk egy kicsit, mert a neves és népszerű zeneszerző tavaly decemberben ünnepelte első alkotásá­nak negyedszázados jubileumát, amelyről bizony keve­sen tudtak. Az országban a Szigligeti Színház az egyet­len, amely a „Maya” című revűoperett bemutatásával méltó keretet adva, ünnepli ebből az alkalomból a nagy­szerű művészt. Huszonöt évvel ezelőtt, egy decemberi napon került bemutatásra a 18 éves Fényes Szabolcs első munkája: a „Maya”. Izgatottan várta a prämiert, félt, hogy a darab újszerűsége, zenéjének a klasszikus operettek muzsiká­jától elütő stílusa nem talál rokonszenvre a közönség körében. Nem. Fényes Szabolcs aggódása alaptalan volt, mert a „Maya” tomboló sikert aratott, akkor és azóta minden egyes bemutatón. A „Maya” volt Fényes Szabolcs munkásságának kiindulópontja és attól kezdve neve, munkái ismertté váltak, kedves melódiájú táncdalait szeretettel fogadták. A MA ESTI bemutatóelőadáson jelen lesz a szerző is. Szeretettel köszöntjük városunkban Fényes Szabol­csát, a könnyűzene nagyszerű művelőjét és tiszta szív­ből kívánjuk, hogy még nagyon sok éven keresztül minél több újat és kedveset adjon nekünk. * Szigligeti Színház, bemutató előadás, este fél 7 óra­kor: „Maya” revűoperett, három felvonásban. 10 képben. Zenéjét szerzetté: Fényes Szabolcs. Irta: Harmath Imre. Szereplők: Maya táncosnő: Jánosi Kati, Barbara: Rákos Kati, Madélaine: Németh Gabi, Charlie; Prókai István, -Rudi: Varga D. József, Dixl: Seregi László, a gorilla: Gellei Koméi, Bambó zenebohóc: Kompóthy Gyu'a, Kapitány: házi István, Impresszárió: Kautzky Ervin, Rendőrtiszt: Bors Béla, Maitre d’hotel: Berta András. Varietéigazgató: Pototzki Béla, Louis főpincér: Czakó Jenő. a zenekart vezényli: Gyulai Gaál Ferenc, a tánco­kat betanította: Berta András. Szólót táncolnak: Bartha Judit. Berta Erzsébet, Hódusz Gizella, Berta András és Vásárhelyi Sándor. Rendezte: Seregi László. — hím er — KÉT ŐRÁ Ifats 1fl6tit(ihd-nal A Kartográfiai Vállalat áp­rilis folyamán újból kiadja a megyék közigazgatási tér­képét. E második az elmúlt évi első kiadás alapján, ugyan­csak a megye-, járás- és községhatároknak. továbbá az összes településnek és a fontosabb közlekedési háló­nak köszönhetem a pesti utat. Külön busz vitt bennünket, boldog jegytulajdonosokat a beteljesülés felé. . Kezdésig semmi sem volt fontos. Rej­tett és kevésbé rej­tett izgalommal várta mind°nki a délutánt. Azon vettük észre magunkat, hogy ülünk a már sötétté vált nézőtéren és a hirtelen megvilágított színpadon előttünk áll egy barnába öltözött, férfi. Nem volt szép, hiszen férfiben a szép közel van a kiállha­­tatlanhoz. viszont nem is csúnya, mert a csúnya férfi komi­kus jelenség. Yves Montand éne­kelt. írásom elején azt mondtam, hogy nem ketten voltunk. Most meg kell. cáfolnom előbbi kijelentése­met, mert nekem a tények ellenére is az volt az érzésem, hogy csupán nekem móká­zik, nekem mosolyog, dalol, játszik ez az óriás, kedves ka­masz. Meggyőződé­szánt dal után. A szűnni nem akaró taps, újból és újból visszacsalta, visszakö­vetelte. A lelkes közönség műsor után sem akart megválni tőle. Hatalmas tömeg állta körül a színészbejá­rót. Mikor kilépett az ajtón, mindenki fel­­vjjongott. Alig tudott kocsija kimenekülni az emberáradtból. Hazafelé egyik uti­­társam tömören íny foglalta össze véle­ményét: ha többet csinált volna. azt mondanám: ripacs, ha kevesebbet, ak­kor: kontár. Így csak azt mondhatom: — Nagyszerű és tökéle­tes. Igazat adtam neki. SZABÓ ZOLTÁN (fis akik nrm le­hettek ott. — mert sajnos jóval többen vagyunk olyanok. — azok Is hallhatták Yves Montand éne­két szombaton este 7 órakor a Korsoth Rá­­rlióhan. Tatán ez is nyújt egy kis kárpót-A szerk.) sem, hogy mindenki ezt érezte. jt lőadásmódjában '*j/ az egyszerűsé­get viszi mftvészi tö­kéletességre. Ezzel hat, ezzel lopja be magát a szívekbe, ez váltja ki a mindent felülmúló tomboló si­kert. Szinte szabadkozni látszik a nagy tet­szésnyilvánítástól, mint a nagyfiú, ami­kor édesanyja mások előtt dicséri. Visszatapsol, csókot dobál, s talán egy ki­csit szégyellt is ma­gát. amiért így elra­gadtatta közönségét. Pedig ő nem csinált semmit, csak énekelt. Énekelt. szívből, ahogy hazája egysze­rű fiai szoktak este a tengerparton. Megtörte a pesti közönség régi bevett szokását, hogy elő­adás után rohanja­nak a ruhatárba. Most is felálltak, de nem az ajtók felé igyekeztek, hanem előre tódultak a szín­padig. Hiába takarta makacsul a függöny, az immár utolsónak-------------^> --------------------­t Uj megyei térképeb zai'HUK leiiunieiesevcii, Kei színben nyomva, 1:250.000 méretarányban készül, de az időközben történt változá­sokra tekintettel, javított tar­talommal. A térképek ára 6 forint lesz, amelyhez a Kartográfiai Vállalat a csomagolási költ­­,séget külön felszámítja. úgy tekintik őket, mint sa­játjukat, amivel — ha fej­lesztik, gondozzák, vonzóbbá teszik — családokhoz, embe­rekhez kerülnek közelebb. Jámoshidán azt is megtette a községi végrehajtó bizottság, hogy határozatot hozott a bölcsőde felszámolására — a szülök megkérdezése nélkül. Még csak a legegyszerűbb tényekből sem olvastak. Pe­dig, ha legalább ezt teszik, rájöttek volna, hogy a meg­engedett létszámot Is mindig túlhaladja a behordott gye­rekek száma. Az osztály egyik kérése ezért a taná­csok, valamint az egészség- | ügyi és szociálpolitikai állan- < dó bizottságokhoz az, hogy J mostanában — de később is < — több gondot fordítsanak < ezékre a kérdésekre. A GYERMEKEK ELLA- ; TASÁBAN n?m lesz külonö- I sebb változás. Az élelmezés ; terén a tavalyi beosztáshoz 1 igazodnak. Felesleges lenne ! ezen változtatni, amikor elő- ! zőleg semmi kifogás, vagy ‘ neheztelő észrevétel nem 1 merült fel. Ellenben el van- 1 nak készülve arra, hogy a 1 ruhafélékkel bajok lesznek. • Eléggé alacsonyak az erre '■ fordítható összegek, s emel- : lett még vannak beszerzési j nehézségek is. Be kel) val- ; : lani azt is, hogy pelenkákat. • kisruhákat jobban a raktá- ■ rak mélyére rejtenek a bői- ; csődéi vezetők is. mint bár- ; mit, — noha a gyerekek sze-; i rét eléből eredő önzésiért nem ; i nagyon lehet megszólni őket.; Remélhetőleg azonban gaz- ; • dasági életünk rendeződésé-; • vei ezek a gondok is elosz-; i lanak. — bo — X J\ em vagyok sen- J ' kinek rosszakaró- 2 ja, de most az egy- X szer szívfájdalmat ♦ kell okoznom min­♦ den kislánynak, nagy_ t lánynak, esetleg szép- X asszonynak is. mert 2 tudom, hogy roppan- X túl fognak irigyelni X azért, amit elmondok. t — A sors különös j kegye folytán két X nagyszerű órát töl- X töttem Yvés Montand t társaságában. Most X persze, azt hiszik, ♦ hogy viccelek, vagy X ugratni akarom a de­♦ rák párizsi rajongóit. 1 Távol álljon tőlem az X ilyen gyanúsítás. Per-2 sze, ha nagyon firtat- X fák a dolgot azt Is el- X árulhatom, hogy nem ♦ kelten voltunk, ha­♦ nem én és Montand­♦ on kívül még néhány X ezren Budapesten az X Érkel Színházban a 2 sanzon-fejedelem bú- X csúfelléptén. X Most már azt is J megmondom. hogy ♦ nem is annyira a ♦ sorsnak, mint inkább 2 Szolnok közkedvelt % filharmóniai szervc­♦ tőjének, Klein bácsi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom