Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKi iL é>f, a«, szám, ik>% míttías t* pénimt, |Egy „borbély-ötperc* mindössze t í AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ES A MEGYEI TANACS LAPJA Vádirat Marosfalvi és társai ügyében __________Teljes heti rádióműsor__________ Turk evei jelentés Az NB lll-as labdarúgó bajnokság sorsolása Megkezdődtek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai Moszkva (MTI). A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: csütörtökön dél­előtt Moszkvában a 'Szovjetunió Minisz­tertanácsának tanácskozó termében meg­kezdődtek a Magyar Népköz, ársaság és a Szovjetunió konrnányküldöttségénak tár­gyalásai. Magyar részről az első tárgyaláson részt vett Kádár János, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, a küldöttség ve­zetője, Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Apró Antal ipar­ügyi miniszter, Horváth Imre külügymi­niszter, Kállai Gyula művelődésügyi mi­niszter, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsá­gának titkára, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter és Boldoczky János, a Magyar Népköztársaság moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Szovjet részről a tárgyaláson résztvett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, K. J. Vorosilov, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, G. K. Zsu­­kov, A. A. Gromiko, A. G. Zverjev és P. V. Nyi'kityin. A Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából mes, jelenik SzamueHy Tibor: RIADÓ és Lengyel József: VISEGRÁDI UTCA című könyve A Kossuth Könyvkiadó a Magyai" Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulója alkalmából „Riadó“1 címen megjelenteti Szamuelly Tibor válogatott írásait és beszé­deit, valamint Lengyel Jó­zsef Visegrádi-utca című könyvét. A Riadó című kötetet, amely hazánkban először je­lenik meg — Kun Béla meg­emlékezése vezeti be. Ez az előszó egy azonos című, 1939- ben megjelent moszkvai vá­logatáshoz készült. Lengyel József Visegrádi­utca című könyve 1932-ben a Szovjetunióban jelent meg, nálunk pedig most kerül elő­ször kiadásra. A kötet — a szerző szavai szerint — törté­nelmi riportázsí az 1917— 1918-as évek forradalmi ese­ményeiről. A Tanácsköztár­saságról írott fejezetek je­lentősen kiegészítik és rész­ben helyesbítik e nagyszerű időről szóló eddigi irodalmat: bemutatják a magyar koni­­mün mindennapi életének részleteit, s a vezetők tevé­kenységét. Lengyel József könyve szintén Kun Béla előszavával jelenik meg. Jó hír a ferme’öknek Van répave!őmacj A Tisza vidék március 19-i számában cikk jelent meg. „Mi lesz a répa-vetőmaggá]” címmel. A cikkben olvasóink panaszára megírtuk, hogy több községben nem lehet takarmányrépa vetőmagot kapni. Főleg Szelevény köz­ségből és a kunszentmártoni járásból jelezték olvasóink ezt a hiányt. A MÉSZÖV megyei elosztó vállalata azonnal intézkedett a cikk megjelenése után Közöltél; szerkesztőségünk­kel, hogy pótlólag még 35 mázsa takarmányrépa vető­magot szereztek be. Ebből a A rádió az Arsny-iinferégekrc! Arany János születésének HO. évfordulója alkalmából az elmúlt hetekben mind ha­zánkban, mind Romániában több ünnepséget rendeztek. A nagyszalontai ünnepségek­ről a magyar rádió hangfel­vételeket készített, s ezeket hé* fon dél itá.i közvetítik a rádió hallgatóinak. * A zene "kedvelői ezekben a napokban 'emlékeznek meg Beethoven halálának 110. és Toscanini születésének 80. évfordulóidról. A magyar rá­dió ebből az alkalomból hét­főn este Beethoven Fidelio­­ját közvetíti, Toscanini ve­zényletével. mennyiségből juttatnak Sze­­levényre. Törckszenímiklósra és Szolnak Mezőgazdasági szaküzletébe. Kérjük azokat a földmű­­vesszövetkezetefcet, ahol ke­vés a répavetőmag, közöljék a MÉSZÖV áruelosztó szer­vével. llj, hatásos antibiotikum Dr. Ivan Parfentjev, a Yale-egyeíem tanára, új anti­biotikumot fedezetit fel. Az új sect alapja az élesztő, a neve: Malucidin. Állatokon végzett kísérletek után Par­fentjev dr. és munkatársai arra a felfedezésre jutottak, hogy a Malucidin minden­fajta bacillust és gombát megsemmisít, illetve meggá­tolja fejlődésüket. A Malu­cidin sok fertőző betegség­nél megelőző gyógyszerként használható. Viiimodelíezők nemzefköxi versenye A Szovjetunió DOSZAAF központi víziklubja 1957 augusztusában nemzetközi ví­zimodellező versenyt rendez. A versenyben Albánia, Bul­gária, Magyarország, NDK, Kína, Korea, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia versenyzői vesz­nek részt. A versenyt a vízi­­modeäilek sebessége és irány­betartása dönti el. A Lottó eheti nyerfiszámai 8,12, 24, 26, 85 Felejthetetlen élmény Nagyszerű élményben volt részem március 19-én. Lát­hattam az Alekszandrov együttes előadását és úgy ér­zem, sokáig nem felejtem el. Valami kimondhatatlan ér­zés vett rajtam erőt, könny­­belábadt a szemem, amikora műsor elején az együttes magyarul énekelte el him­nuszunkat. Az előadás to­vábbi részéből nagyon tet­szett nekem a „Csengettyű című orosz népdal, melynek szólóját Abramov érdemes művész nagyon szépen adta elő. A fergeteges táncokat még most is látom a kedve­sen mosolygó művészekkel együtt, s az egyes számokat követő vastaps még mindig a fülemben cseng, a lágy me­lódiákkal együtt. Az egész előadás vissza­tükrözte a két nép közötti megbonthatatlan barátságot. A műsor után, hazafelé tartva, azon gondolkoztam, hogy milyen nemeslelkű is a szovjet ember. Eddig már kétszer segítettek nekünk szabadságunk kivívásában, illetve megvédésében. S az ellenforradalmi események után egy pár hónappal már olyan kedves látnivalókban gyönyörködtettek bennünket, amelyek ritkán adódnak. — Számomra örök élmény ma­rad minden a műsorból és tiszta szívből köszönetét mon­dok a felejthetetlen estéért. KOVÁCS ISTVÁNNÉ, Kunszentmárton. hi* 4KE9U Mit lehetne tenni Szolnok jobb ellátásáéi*!? Az egyik kereskedelmi szakember a napokban megkért, szakítsak időt arra, hogy Szolnok kereskedelméről beszélges­sünk. Szívesen tettem eleget kérésének, hisz őszinte híve vagyok annak az elgon­dolásnak, hogy amit lehet, tegyünk meg a város lakosságának élelmiszerrel való jó ellátásáért. Az első. amit ismerősöm, mint megol­dásra váró kérdést emlegetett, a hetipia­cok élő baromfival való feltöitése. Elsősor­ban az ellátás miatt, másrészt pedig szük­ség volna arra is. hogy legyen az áraknak állandó irányadója. A MÉK ugyan kézben tartja a szabad­­felvasárlást, de az nem ad el piacon a lakosságnak. Egyik nagy üzletünk, a 60-as csemegéből! — bármennyire furcsán hang­zik is — szokott néha baromfit piacra ..dobni”. Senki nem mondhatja pedig, hogy ez-az ő dolguk, hogy ez az ő profiljukhoz tartozik. Ök viszont gyakran felkeresik a megye állami gazdaságait, sőt más me­gyébe is átlépnek, hogy hozzanak vala­mit. amivel a felfelé tendáló árakat len­tebb nyomják. Legutóbb például a Tiszasülyi Állami Gazdaságból hoztak 186 db kacsát amit kilónként adtak tovább a fogyasztóknak. Tagadhatatlan, ezen a piacon, ha jót akartak egymásnak az asszonyok, meg­mutatták, hol árulják a tiszasülyi ka­csákat. A másik, a gyümölcsös, ami megoldatlan, a friss gyümölcs- és zöldségeilátás. Azt tar­taná legjobbnak, ha tájanként egy-egy szakboltot rendeznének be, ahol. a sze­mélyzet csak ezzel foglalkozna. Szezon­­időben a kiskereskedelemnek szinte min­den boltja tart gyümölcsöt, zöldséget. De milyenek egyes helyeken az áruk? Mire az* a néhány kilót mindenhová' elkocsi­­káztatják, jól összetörik, s a vásárlók nem szívesen veszik meg. Ugyanakkor a szál­lítási, kezelési költség és munka a kevés­sel is épp úgy megvan, mint a sokkal. A háziasszonyok legtöbbje viszont szíve­sen menne néhány száz méterrel niegz­­szebbre is, ha tudná, hogy ott bő válász­­,ték van, és friss, jó árut kap. Ezekről esett szó nagyjából beszélgeté­sünkön. Tekintve, hogy a gyümölcs- ős zöldség árusításának ideje közeleg, jó lenne, ha a kereskedelmi .zakemberek — és mások is — elmondanák véleményüket javaslataikat, mit lehetne tenni ezen a téren. — borsi — ... a borotválkozás a szolnoki Állami Fodrászüzlptbcn. —> Igen kedvelik mind a két részlegét, mert a dolgozói előzé­kenyen, udvariasan bánnak a vendégekkel, akik a kiszol­gálással elégedettek. Képünkön Sárik Pál, az üzlet köztisz­teletben álló dolgozója az egyik vendéget borotválja. INNEN ■■ ONNAN Karcagtól Izraelig Hosszú-hosszú a története a kiváló magyar búzának. S amilyen sokat dicsérjük a .magyar föld e büszkeséget, talán éppen annyit hallgatunk egy másik immár nemzetközi elismerést kiérdemelt termé­nyünkről, a hószínű rizsről. S aki ellátogat a karcagi Hántoló és Őrlömalomb — hazánk egyik legkorszerűbb rizshántolójába — az csak igazat adhat. Serény munka folyik itt. S ki gondolná, hogy a hántoló zúzó gépei, csövei közt pergő rizsszemek milyen hosszú-hosszú utat tesznek meg a földtől, míg valahol il­latozva. párologva az asztalra kerül. A malomban — érthe­tően — arra a legbüszkébbek az emberek, hogy az októberi események után most ismét zavartalan a termelés s hiány­talanul teljesítik az export­kötelezettségeket. Anglia, Nyugat- és Kclel- Németország után most egy újabb rendelő — Izrael jelen­tette be az igényét a magyar rizsre. A kereskedelmi osztályon azt is elárulják, hogy hatezer mázsa az a mennyiség, melyet most Izrael rendelt. S nem is akármilyen minőségben. Úgy­nevezett extra exportról van szó. Az igényes megrendelő most komoly próbára teszi ismét a hántoló műszaki ve­zetőit, mert »z extra azt je­lenti, hogy az előhántolt (car­go) rizst még féryezni is kell. Itt tudjuk meg azt, melyre már az előbb utaltunk, hogy’ .. rizs minőségét, jóságé* ille­tően utolértük az olyan ha­gyományos rizstermelőket, mint Kínát és Burmát. Re­mélhetőleg a versenyt ezután Ls bírjuk, mert erről a legjobb fajták kiválasztásával kutató­­intézeteink foglalkoznak. Tovább bővül a Isisujs/állási ládagyár A kisújszállási cirokládagyárban mozgalmas kép fo­gadja a látogatót. Kőművesek, tetőfedők, ácsok új épülete­ket formáznak. Az ötéves fejlesztési terv során tovább bő­vül és fejlődik az üzem. Most új raktárakat építettek, s a többi új üzemrész elkészültével jelentősen meggyorsul a termelés.. Jelenleg sok időt rabol el az anyagmozgatás. Ez azon­ban hamarosan megszűnik, az új üzemrész bekapcsolá­sával folyamatosabb lesz a munka. Ezután a karbantartás sem öltöz majd annyi fejtörést. A most készülő kovácsmű­hely feleslegessé teszi a sokszor 10 000 forintra rúgó javí­tási költségek kifizetését. Az élüzemcímmel és 3 oklevéllel kitüntetett üzemben akadálytalanul folyik a munka, a ter­melés újból a régi. Lesz elegendő sör a tiszafüredi járásban. — Legalábbis erről biztosított bennünket' a Kőbányai Sör­gyár körzeti Icrakatának ve­zetője. Kovács Zoltán. Azt is megtudtuk, hogy ta­valy mintegy hatezer hektoli­ter sört fogyasztottak a tisza­füredi járásban. Az idén en­nél nagyobb mennyiséget biz­tosítanak az illetékes szer­vek. Lesz mivel öblögetni a száraz torkokot. A lerakat vezetőjének csu­pán az a kérése, hogy a ven­déglátó üzemek szakszerűen kezeljék a hordókat. Főként hűvös helyen tárolják, mert a meleg rontja a minőséget! Pohár helyett családi rázza: 1 családi az 4 pohár, 1 pohár az 2 forint. Végül csak nem tudok engedni a rábeszélésnek. Mert hiába :— ki­lenc forintos me­nü titán 8 forintért sör — az csak sok. . S mi lenne, ha az étterem csapolt sör* árulna? (Ja, kisebb lenne a be­vétel.) G. F. Már ha a sörnél tartunk, megemlí­tek egy tiszafüredi tapasztalatot. A körzeti lerakattál jövet megilletve léptem át a füredi földművesszövet­kezet éttermének küszöbét. A 9 forintos me­nü csak néhány falat kérdése, de ha k”i-és .is. a sijr jólesik, különösen egy szakszerű elő­adás után. — Kérek egy po­hárral! — szólítom meg a pincért. ö udvarias mo­solygással: — Csak egy csa­ládival szolgálha­tok ... — Hm... S a pincér úgy­látszik szintén jó szakember, mert hamar elmagya-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom