Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-29 / 75. szám
t A rizstermelés is csak vetésforgóban bistos és jövedelmező A száraz gazdálkodásnál már régóta alkalmazott, s bevált, agrotechnika a különféle növényeiknek vetésforgóban való termesztése. Vetésforgó alatt a növények termesztési sorrendjét értjük. A vetésforgóban előre meghatározzuk, hogy ugyanazon a területen a termesztett növények milyen sorrendben kövessék egymást. A növények sorrendjének megvan a tudományosan megállapított szabálya, melynek betartása fontos a nagy és biztos termések elérése végett. A vetésforgó alkalmazása magától értetődően még nem minden, ehhez egyéb, helyesen alkalmazott agrotechnikának is járulnia kell, hogy a növények létfeltételeit a lehető legkedvezőbben biztosítsuk. Mkért van szükség a rizs termesztésénél is vetésforgóra ? Régi tapasztalat, hogy a növények egyoldalú, úgynevezett monokultúra termesztése (ugyanazon növónyféleségnek évről-évre ugyanazon területen való termesztése) a terméseredményre hátrányos kihatású. Ilyen helytelen termesztési eljárás esetén évről-évre csökken a termesztett növények hozama. A hozamok csökkenésének okaira a tudományos kutatómunka derített fényt. Megállapításit nyert, hogy a különféle növények a növekedéshez és fejlődéshez másmás arányban igénylik a termesztési tényezőiket, s mint fontos termesztési tényezőt, a tápláló anyagokat is. Amelyik tápláló anyag iránt legnagyobb a növények igénye, az csökken legjobban, használódik el légióként a talajból, különösen, ha pótlásáról sem gondoskodunk. Az egyirányú (monokultúrás) termesztés tehát egyoldalú tópanyagkihaszná- Iássál jár, aminek az lesz a következménye, hogy felbomlik a tápanyag-egyensúly, a növényék a legkisebb mértékben jelen levő tápláló anyaghoz igazodnak az egyéb tápláló anyagok felvételét illetően is. Ez azt jelenti, hogy a bőségesen rendelkezésre álló egyéb tápláló anyagok nagyrésze nem hasznosul. Ennek a következménye pedig a kevés termésben mutatkozik meg. A tápláló anyagok a termesztési tényezőknek csak egyik csoportját alkotják. Az állandó és biztos termésekhez azonban az összes szükséges tényezőnek (táplálóanyag, víz, levegő, hő) egyidőben, a kívánt mértékben a növények rendelkezésére kell állni. Ezeket főleg a jó szerkezetű talaj biztosítja, aminek legfőbb záloga a füvesvetósforgó alkalmazása. Bebizonyosodott dolog, hogy eredményes növénytermesztést — egyéb agroteehnikai eljárások mellett — csak a helyesen összeállított vetésforgó alkalmazásával lehet folytatni. Az öntözéses növénytermesztésnél a vetésforgó alkalmazásának még foVozottabb a jelentősége, m nt a száraz gazdálkodásnál. A rizs monokultúrás termesztése nemcsak talajuntságot eredményez, hanem az öntözés következtében általános tápanyagszegénység, talajszerkezetromlás, talajlevegőtlenség s mindezekkel összefüggő talajéletcsökkenés, elgyomosodás (kakaslábfű, gyékény, sás, káka) betegségek elterjedése (brusone) következik be. Ezek odavezetnek, hogy a rizs egyoldalú termesztése esetén a termés évről-évre kevesebb lesz, négy-öt év múlva annyira lecsökken, hogy már nem térül meg még a termelési költség sem. A mind nagyobb mértékben felilépő betegségek és gyomosodás pedig teljesen kockázatossá teszik a rizstermesztést. A kiélt, elgyomosodott rizstelepeken más növénykultúrákat alig lehet megtelepíteni. Az évelő gyomok miatt a jó talajélőkészítés lehetetlen, a gépi növényápolást nagyon megnehezítik, a sűrűvetésű növényeket pedig elnyomják a gyomok. A talaj kimerülésének, az elgyomosodásnak, a betegségek elterjedésének megt előzése céljából a rizst is vetésforgóban kell termeszteni. Ha más kultúrák beiktatása során jól megműveljük, megtrágyázzuk a szellőzetlen, egyoldalúan kihasznált talajt, s a termesztett egyéb növényeiket jól ápoljuk, mire újból rizsvetésre terül a sor, megújhódik, éleire kel a rizs termesztése miatt állandóan vízzel borított lefulladt talaj. Az alábbiakban néhány, hazánkban is bevált nzses vetésforgót ismertetünk 1. füveshere; 2. füveshere. 3. őszi kalászos; 4. kapás, istállótrágyával; 5. rizs; 6. rizs: 7. rizs. Ez a vetésforgó csak abban az esetben alkalmazható, ha a harmadik éves rizs tarlóját még ősszel fel ' tudjuk számtani. 1. fekete ugar; 2. füveshere; 3. füveshere; 4. őszi kalászos, 5. kapás, istállótrágyával; 6. rizs; 7. rizs; 8. rizs. Ha nyáron kiszállítottuk a második éves füvesherét, álékor őszi gabonát vessünk, de ha csak ősszel törtük fel a füveshere tarlóját, akkor tavaszi gabonát kell vetni. 1. fekete ugar; 2. füveshere; 3. füveshere; 4. füveshere; 5. őszi búza; 6. kukorica, istállótrágyával; 7. rizs; 8. rizs; 9. rizs. * 1. füveshere; 2. füveshere; 3. rizs; 4. rizs; 5. rizs, 6. kapás, LStáUótrágyávái; 7. tavaszi gabona; 8. ipari növény. Bencsik István, öntözési felügyelő. Mezőtúr gondjai — Beszélgetés a tanáén VB titkárával — ezőturra látogattunk el a minap. Mint termelő« szövetkezeti város híressé vált az elmúlt időkben Mezőtúr. . S nem érdemtelenül. Október előtt a művelhető terület 92 százaléka a szocialista szektorhoz tartozott. — S hogyan alakúit a helyzet október után? — A volt tíz termelőszövetkezetből három maradi meg —■ mondta Török Imre elvtárs, a városi tanács VB« titkára, — A feloszlott hét tsz-ből 22 új, kisebb csoport alakult, alacsonyabb társulási formában. Jelenleg a mű« vélhető terület 75 százalékán folytatunk szocialista gaz« dálkodást, ami kib. 5000 holddal jelent kevesebbet az október előtti földterületnél A szocialista szektor csökkenésének oka az ellen« forradalmi események mellett, a régi, elhibázott termelőszövetkezeti politika volt nálunk — folytatta a VB-titkár. — A Törő Pál Tsz például az ellenforradalmi események hatására bomlott fel időlegesen. Az ^itteni agronómusnak „köszönhető” ez elsősorban. A Törő Pál Tsz vagyonát széthurcolták annakidején. Most már azon* ban itt is együtt van a vagyon és ez a tsz is megmaradt — három kisebb csoportba tömörültek tagjai. — Van-e kilátás arra, hogy hamarosan eléri a régí( szintet a szocialista szektor Mezőtúron? TVmm bocsájAkozom jóslatokba, de azt mutatják «a 1 ^ eddigi tapasztalatok, hogy egy-két éven belül legkésőbb visszalépnek tsz-einikbe azok, akik most hűt« lenné váltak. De természetesen csak azokat veszik vissza, akik régebben és október után bebizonyították, hogy méltók is erre — mondotta Török Imre elvtárs. Mezőtúr járási jogú város. Közvetlenül a megyei ta* nács alá tartozik. Főleg ez a tény, másrészt a hatáskörök pontos kiszabása lehetőséget adott volna a helyi önállóság fejlődésére nézve. Török elvtárs véleménye alapján azonban ez az önállóság még mindig kevés. A hogy mondja — az egészségügyi osztálynál pél* dául annyiban történt hatáskörbővülés, hogy a 6—7 gyermekes anyák szociális segélyét, önállóan álla« píthatja meg. A többi osztályon még ennyi sem. Majd így folytatja: — Szeretnénk, hogy a kiskereskedelmi vállalatok; továbbá a Kéményseprő Vállalat, a vendéglátóipar, a TÜZÉP és még több helyi vállalat a mi irányításunk; ellenőrzésünk alá tartozna. — Azt is szeretnénk, ha a helyi ipart vállalatok nemi csak név, hanem rendelkezési jog szerint is a városi ta« nács alá kerülnének; Ahhoz pedig, hogy Mezőtúron minél hamarabb visz* szahódítsuk a szocialista mezőgazdasági szektor régi erő« „LESZ ELEGENDŐ ÁRU * * * i ^ * T-T'l oVvci meel rvi «‘ír' Tner'inirAri A lakosság áruval való ellátása, igényeinek kielégítése kormányzatunk egyik legfontosabb feladatát képezi. Annak ellenére, hogy az október 23-a utáni ellenforradalmi időben, s még később is az egyes árudák és boltok valóságos ostromot álltak ki, elmondhatjuk — van elegendő választékú áru. Ha néhány cikkből mutatkozik is hiány a kirakatok kezdik tükrözni régi külsejüket, a bővebb árukészletet. A napokban felkerestük a Keletmagyamrszági Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatát s beszélgetést folytattunk Fried Dezső elvtárssal, a lerakat vezetőjével. Fried elvtárs örömmel mondta el, hogy az árubeszerzés terén ja> vulás tapasztalható. A f gyárak kötöttáru-, fehér! nemű és rövidáru cikkekből mindinkább azt gyárt( jak, amit keresnek, s rövidesen pótolják a kiesést. Az október 23-a utáni időszakban a nagykereskedelmi vállalat egyetlen nap kiesés nélkül kiszolgálta a boltvezetőket. A dolgozók kivétel nélkül helyükön maradtak, s végezték a könnyűnek egyáltalán nem mondható munkájukat. a kereslet minden elképzelhetőt felülmúlt. Raktárkészletünk azonban mind mennyiség, mind választék szempontjából kiállta a próbát. Természetesen nem volt az a sok, ami el nem fogyott volna. Sürgősen gondoskodni kellett az utánpótlásról, A vasút és pcstaforgalom szünetelt, s a gyárak ha el is kezdték a termelést, szállítani nem tudtak. Tehergépkocsikat vettünk igénybe részben az 51-es sz. Autóközlekedési Vállalattól, részben a íöldművesszövetkezetektől és a Kiskereskedelmi Vállalattól. Budapesten, Békéscsabán. Hódmezővásárhelyen, Baján, sőt még a Dunántúlon is felkerestük a gyárakat és így oldottuk meg az áruutánpótlást. A tavaszi idényre is felkészült lerakatunk — mondotta Fried elvtárs. — Várható a már szerződéssel biztosított beérkezés, s az utóbbi két hónapban megindult hatalmas importszállítmányok előreláthatólag biztosítják a szükségletet, örvendetes a javulás gyapjú kötöttárukban, különböző harisnyafélékben, nylon és perion árukban. A paplanellátás is javul. A kisipari szövetkezetekkel, a háziipari szövetkezetekkel és a tanácsi vállalatokkal szerződést kötöttünk, biztosítottunk részükre alapanyagot, olyan áruk gyártására kértük őket, melyre a megye lakosainak szüksége van, mint pl gyermekűig, ágyneműfélék stb. Pillanatnyi nehézségek bébiárukból, csecsemőkelen gyéből, pelenkából, gumlnadrágból és zefirfomalből mutatkoznak, de minden lehetőt megteszünk nemcsak levelezéssel, hanem személyes utánajárással is, hogy pótoljuk a hiányt. Az áruféleségekből a kereslet a múlt évhez viszonyítva, jóval magasabb, mely megmutatkozik a forgalomban ia Ebben a negyedévben mintegy 25—30%-kaI több árut hoztunk forgalomba az elmúlt év hasonló negyedénél. Nem vagyunk tanácsi vállalat. Irányítást közvetlenül a Belkereskedelmi Minisztériumtól kapunk, ez nem jelenti, hogy elszigeteljük magunkat. Mind a városi, mind a megyei tanács kereskedelmi osztálya a legmesszebbmenőkig támogat bennünket. Az| előadók többször eljönnek, s személyesen is segítenek egy-: egy probléma megoldáséban.: A Kiskereskedelmi Vállala-: tok. a Földművesszövetkeze-: tek és az Állami Áruház dől-: gőzéi között a kapcsolat jobb,: mint bármikor is volt. Ennek; főleg az a magyarázata, hogy: a vasúti forgalom szünetelése: alatt teherautókon gyakrab-: ban jöttek el személyesen: áruért. így jobban megismer-; ték a lerakatot, a dolgozókat,látták a nehézségeket, s ez: gyümölcsözően hatott mind avevőre, mind az eladóra;.. Látogatásunk alkalmával is; meggyőződtünk arról, hogyj milyen szívesen, fáradtságot j nem ismerve dolgoznak a le-1 rakat alkalmazottai. Minden! céljuk az, hogy megyénk dol-< gazói részére biztosítsák rö-j vidámból, fehérnemű és ágy- j neműfélékből a szükséges! mennyiséget. Ha ez még ne-! Kézségekbe is ütközik, nem csak rajtuk múlik. Bízunk) abban, hogy rövidesen meg-j oldódnak a nehézségek, s bő! váladékkal látják el a vá-! rosi és falusi üzleteket. ! A vállalat valamennyi dől-! gazója dicséretet érdemel jói munkájáért. Közülük mégis-: mértét jük olvasóinkkal a leg-i jobbakat, F. L. : iiiQua, íhvjol Jucu. vioonavuir hatatlanul, itt a tavasz! Az utcai újságárusokon kivi! „egyéb” árusokat is kicsalogat a meleg. Az embernek hiányérzete támadna, ha e tavaszi Utca színpompájál nem tennék változatossá ezek az árusok. A szolnoki posta mellett tatarozzák a kenyér-üzletet. He "alaki nem tudja, hogy itt kenyér-üzlet volt és lesz, hr nem is olvassa el a frissen festett cégtáblát, akkor is könnyűszerrel kitalálhatja, A járdán, az üzlet elÓít egy aszszonyka kiflit, zsemlyét és sütemény-féleségeket árult Vettem két sóskiflit. De amint ropogtatni kezdtem érdekes dologra lettem figyel, mes. A kifli sajátos ropogáss mellett más hangokat is hallottam fogaim közölt. Kis tűnődés ... Igen, ez apró homok sercegésekre emlékeztet. Aztár megálltam, végignéztem s szolnoki főutcán. Sok a jármű, nagy a por. rászáll a kifli- és kész — a legújabb — a poros kifli! A másik kiflit mái; nem ettem meg. Egy éhes kutyái láttam az utcán. — Gyere, kutyuli.:. mit ad neked a bácsi? — ledobtam elé a kiflit a földre. Amilyen éhes ez az eb, keresztbe lenyeli — gondoltam. De mii láttam? Körülszaglászta és elsomfordált. Ejha! Ez a kifli még a kutyának sem kell. Aztán azon gondolkodtam, miért nem várhatnak pár napot, míg kinyit az újjá varázsolt kenyérbolt?— müller — BALÄZS BÉLA W* b. SZÉCSI IMRÉKÉ eladó KISS ISTVAnNÉ eladó LIPTÄK ERZSÉBET eladó Férfi munkaerői, segédmunkást) Budapest őrületére, 18 éven felül. villamosvágányépttési nunkára felveszünk. Dol.ozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes Izemi étkeztetést. Ingyenes villamos-utazás) igazolványt. a vidékieknek munkásszállást, családfenntartóknak napi 8 Ft rülönélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezés; a Fővárost Vasútépítő Vállalat Központjában. Budaoest, - VII., Akáefa-u. 15. tv. em. 409. sz. szoba. forrásait, színvonalát, az is szükséges lenne, hogy váró* sunk mezőgazdasági közigazgatásában, aihoi 11-röl 6-rá csökkent az apparátus egyszerűsítése következtében a létszám, legalább a most ott dolgozó két ideiglenes munkaerőt véglegesítenék; T^zt az ésszerű lépést Mezőtúr speciális helyzete , indokolná elsősorban, ahol Török elvtára szavaival élve: „főleg a mezőgazdaság érdekes”. De ugyanígy ésszerű és indokolt a többi kérés is, amit érdemes fontolóra venniök az illetékeseknek. De Mezőtúron nemcsali a mezőgazdaság az „érdekes”. Ott van például a szőnyegszövés és a vízellátás kérdése. TVemcsak a szőnyegszövő szövetkezetnek, hanem a városi tanácsnak is szívügye az üzem fejlesztése, bővítése. Miért? Mert Mezőtúr lakosságának legalább fele szívesen foglalkozna szőnyegszövéssel — bedolgozóként. S a szükséges beruházás nemcsak a szövetkezetnek, a dolgozóknak, a városnak, hanem az államnak is busásan megtérülne. Ezt a magyar — többek között a mezőtúrt — szőnyegek iránti nagy külföldi kereslet is bozonyítja. A mezőtúriak vízellátásáról csak annyit. A majdnem 30 ezer lakosnak 8—10 csepegő artézikét szolgáltat ivóvizet. A vízellátást megjavító vízmű építése leállt. Ezt egyelőre indokolja az ország nehéz gazdasági helyzete; De Mezőtúron sokkal nehezebb problémákat is megoldottak már, s ez alól most a vízellátás sem lehet kivétel * Ezek a mezőtúrt gondok. Reméljük, hogy legközelebb már az eredményekről vagy legalábbis az illetékesek részéről megtett gyors és operatív intézkedésekről is beszámolhatunk, amelyeket a mezőtúri problémák megoldása érdekében fognak tenni — bubor —- -1- ■ 4 i i Néhány szó munkánkról, eredményeinkről A tavasz beköszömtével egyre több a tennivaló a földeken. Termelőszövetkezetünk tagjai is nap, mint nap kint szorgoskodnak a határban. Elvetettünk 86 kh. tavaszi árpát, 41 kh. borsót és megtrúgyáztunk 50 kh szántóföldet. A Zetorunk bejáratása megtörtént, s már be is kapcsolódott a munkába. 160 kh tavaszi boronálást végzett el és segít a takarmány szállításban is. Hozzáláttunk a 10 kh. szőlő nyitásához, metszéséhez és a kertészetben a paprika palánták és a dinnye neveléséhez. Megkezdtük a burgonya ültetését is. Elismeréssel kell szólni az 1.—Il-es brigád fogatosairól, akik rendszeresen és odaadással dolgoznak. Elvégezték 150 kh. őszi búza ős 114 kh. here fogasolását és 16 holdon elkészítették az ujvetésű here ' magágyát. Rózs' MM? ** mse térni fowtosok a vetésben mutattak jó példát. Az állattenyésztésben is elég jó eredményeket értünk el. A fialási átlag anyakocánként nyolc, s a 165 kismalacból eddig nem volt elhullás. Elismerés illeti a lelkiismeretes munkáért Juhász Sándor, Botos Lajos és PUák Antal jószággondozókat. Juhászatunkban is most vannak az ellesek. Eddig 80 anyajuh 116 bárányt ellett. Ez az eredmény Kovács Sándor juhász j' munkáját dicséri. Sőre hizlalással is foglalkozunk. Itt a gondozók közül ifj. Ágoston Imiét dicsérhetjük meg ször„ "almáért. T erm el őszöve t kőzetünk tagságának nagy segítséget jelent ifj. Vukovits Mihály tsz elnök helyes irányítása és Hegedűs József agrónómus szaktudása is, A Nagy István Kujl&sSvgSi, Bájté m \
