Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-17 / 65. szám

KŰLPOLITI KAI NAPIÁR VASARNAP: Macmillan angol miniszber­­elnök es Selwyn Uoyd kül­ügyminiszter Párizsban tár­gyalt a francia kormány ve­zetőjével. Mivel az amerikai­ak nem hajlandók a többi nyugati hatalmat bevonni a közép-keleti tervekbe. Mac­millan ezéirt a franciákkal próbált megegyezni. A leg­sürgősebb kérdés a Szuezi­­csatorna megnyitásával kap­csolatban merült fel. Egyip­tom ugyanis a használati díj 100 százalékát követeli ma­gának a felajánlott 50 száza­lékkal szemben. HÉTFŐ: Pekingben Csou-En-laj mi­niszterelnök megbeszélése­ket folytatott a Kínában tar­tózkodó Siroky csehszlovák miniszterelnökkel. A nemzet­közi helyzet mai kérdéseivel foglalkoztak, tárgyaltak a — szocialista országok egységé­nek megszilárdításáról, vala­mint a kínai-csehszlovák kap­csolatok fenntartásáról és to­vábbfejlesztéséről. Siroky miniszterelnök méltatta a kí­nai npu harcát a békés nem­zetközi légkör megteremtése érdekében. KEDD: Tárgyalások folytak a Né­met Demokratikus Köztársa­­feág és a Szovjetunió között Berlinben a szovjet csapatok­nak a Német Demokratikus Köztársaság területén való — ideiglenes tartózkodásáról a néróet-szoviet tanácskozások után kiadott 1957. január 7-i közös nyilatkozatnak megfe­lelően. A tárgyalás befejezé­sével megállapodás jött létre minek aláírására Berlinbe re­pült Gromikó külügyminisz­ter és Zsukov marsai honvé­delmi miniszter vezetésével egy szovjet kormányküldött­ség. SZERDA: Egy tiroli lap közlése sze­rint amerikai katonai repü­lőgépeik sorozatosan megsér­tik Ausztria légiterét Ez jog­gal nyugtalanítja Nyugat- Auszbria lakosságát, ami ép­pen szomszédos Bajor or­szággal az amerikaiak fontos európai katonai támaszpont­jával. Felszólítják a szövetsé­gi kormányt hogy tegyen erélyes lépéseket az amerikai bombázó és vadászgépek — Ausztriába való törvénytelen berepülésének megakadályo­zására; CSÜTÖRTÖK: Átadta megbízólevelét a Szovjetunió ui magyarorszá­gi nagykövete Jevgenyii Iva­­növics Gromov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Gromov beszédében hangsú­lyozta. hogy a Szovjetunió a Magyar Népköztársasággal való kapcsolatait a jövőben is a teljes egyenlőség és ba­rátság elveire fogja építeni. Kiemelte, hogy az egész Szovjet országban érdeklőd­nek a ma<"'ar nemzeti kultú­ra iránt és figyelemmel kisé­rik a szocialista vívmányait megvédő mag-ar nép harcát. FENTEK: Miután Szasztroamidzsozsó kormánya benyújtóira le­mondását Szukarno Indonéz államelnök kihirdette az — ostromállapotot. A kormány átalakítását a kommunisták bevonásával akarta megvaló­sítani. de ez a programja nagy visszatetszést kelteit Washingtonban és az indonéz reakciós pártok köreiben. — Az ostromállapot diktátort hatalmat biztosít az elnök­nek, mert egyúttal ő lett a fegyveres erők parancsnoka is. SZOMBAT: A gazai övezel ismét egyip­tomi kormánvzóság alatt áll. Lafit tábornok az egyiptomi kormányzó megérkezésével a polgári közigazgatás egyip­tomi kézbe került. Kairóban ezt Nasszer elnök hatalmas győzelmének és Izrael kudar­cának tekintik. A kérdéssel kapcsolatban Brankó jugosz­láv külügyi szóvivő kijelen­­lette: Ervipfomnak minden joga meg van ahhoz. ho°v a gazai övezetet saját igazga­tása alá helvezze. 6 'lüiavidefcri 1957. március 17* Mi történik a kinai-burmai határon? Kína és Burma szomszédok, baráti kap­csolatban állnak egymással, mindkét or­szág békeszerető politikát folytat. Ez a kapcsolat mindazonáltal nem mentes a problémáktól időnként nézeteltérések tá­madnak köztük. Ilyen nézeteltérés nap­jainkban a kínai—burmai határ vitás sza­kaszainak kérdése. Felejtsük él a mi kincs pontossággal megszabott európai országhatárainkat. Fe­lejtsük el a sorompókat, a határőrséget, a vámbódékat. Képzeljünk el olyan őser­dőket, olyan hatezer méter magas havaso­kat, ahol alig jár ember, ahol még egyet­len térképész sem jelölte ki a háromszö­gelési pontokat Az őslakó kacsin és san törzsek hurokkal fogják a kobrakígyót, verembe csalják az elefántot, a wa tör­zseknél még ma is dívik a fejvadászat. Ilyen ez a vitás határterület, illetve a két határsáv: az India—Tibet—Jünnan (Kína, egyik tartománya) közé ékelődő 37 ezer négyzetkilométeres északi háromszög és a déli Wa^állam amelynek 12 ezer négyzetkilométer a területe. A ha tár^protolém át mindkét ország a múltból kapta hagyatékul. Az angol gyar­matosítók 1886-ban kebelezték be Észak- Burmát és évről évre — természetesen Kína rovására — előbbre rukkoltak a ha­tárjelző kövekkel 1906-ban már az északi háromszöget angol birtokként tüntették fel. A kínai császári kormány nem ismerte el az új határt, de túlságosan gyenge volt ahhoz, hogy bármit is tegyen ellene. A második világháború során újra fel­merült a kérdést A japánok elől mene­külő kínai csapatok beszorultak a három­szögbe és angol védelmet kértek. Amikor az angolok 1941 végén szerződést kötöttek Isank Kai-sekkel a kínai hadsereg ellátá­sát biztosító úgynevezett Burmai Útról, ismét leszögezték, hogy a háromszög a há­ború tartamára angol birtok, Csang Kai­­sek kényszerűségből beleegyezett. Burma a háború után. kiharcolta füg­getlenségét, s a kínai néphadsereg szét­verte Csang Kai-sek ármádiáját. De mint­egy tízezer kuomintangista katona bevetette magát a háromszögbe és szabályos dzsun­gelháborút indított a szomszédos burmai és kínai területek ellen. A burmai és a kínai hadsereg több hadjáratot szervezett a martalócok ellen, s a kérdés több ízben szerepelt az ENSZ napirendjén. A kuo­­mintangista különítmény egy részét repü­lőgépen Tajvan szigetére szállították, de még ma is több ezren kóborolnak az ős­erdőben. A kuomintangisták portyákat szerveztek a szomszédos Jünnan ellen, be-beromtot­­tak a falvakba, raboltak és fosztogattak, majd amikor szorult a kapca, visszahú­zódtak a burmai felségterületnek tekintett háromszögbe. A kínai néphadsereg alaku­latai Ixt ízben — 1953 nyarán és 1955 ok­tóberében — behatoltak a háromszögbe, ártalmatlanná tették a kuomintangista bandákat, majd visszatértek támaszpont­jaikra. Ez azonban csak a kérdés egyik része. A Kínai Népköztársaság ugyanis nem is­meri el a háromszöggel kapcsolatos 1941-es angol—csangkaisekista szerződést, amelyet viszont a burmai kormány jog­folytonossági alapon érvényesnek teldnt. A határkérdés akkor kezdett kiéleződni, amikor a határterületeken fokozatosan ki­épült a kínai közigazgatás. A kínai tiszt­viselők és a közbiztonságról gondoskodó katonai alakulatok 1956 szeptemberében kiterjesztették a közigazgatást olyap — néprajzilag Jünnanhoz tartozó — terüle­tekre, amelyek az 1941-es szerződés értel­mében Burmához tartoznak. Ugyanez tör­tént a Wa-állam területén is. A helyzetet kihasználta az amerikaiak által finanszírozott Nation nevű angol­nyelvű burmai lap. Agresszióval vádolta a Kínai Népköztársaságot, követelte, hogy Burma lépjen Kínával hadiállapotba és csatlakozzék a SEATO-hoz, a délkelet­­ázsiai katonai szövetséghez. A nyugati sajtó átvette a Nation érveit, igyekezett megrántani a kínai—burrrtai barátságot. Kína és Burma szerencsére felismerte, hogy a határvitát nem lehet kizárólag az 1941-es szerződés, illetve a néprajzi is­mérvek alapján megnyugtatóan rendezni. Csak az a rendezés válik a baráti kapcso­latok javára, amely a két fél közös meg­egyezése alapján jön létre. Kínai—burmai vegyes bizottságot alakítottak. 1956 de­cember 13-án kivonultak a kínai csapatok a háromszög megszállt részéből. Két nap­pal később U Ba Szve burmai és Csou En­­laj kínai miniszterelnök találkoztak egy­mással a háromszög közelében fekvő kínai területen, megvizsgálták a „kritikus pontokat”, majd Csou En-laj hivatalos lá­togatást tebt Burmában. A kínai—burmai tárgyalások során „baráti és megértő szel­lemben megvitatták a határrendezés kér­dését és közelebb jutottak a kielégítő ren­dezéshez”. Kínai szakértők véleménye szerint még hosszú ideig tarthatnak a vegyesbizott­sági tanácskozások. Aligha akad olyan or­szág, amely egy másik — bármilyen ba­ráti — ország javára szívesen lemondana területének valamilyen részéről. De több­­hónapos tanácskozás és többmázsányi jegyzőkönyv is százszorta jobb, mint két jóbarát kapcsolatának a megromlása. 1AVASZI KbJ i VEiN Y VLUSElNT Eötvös József (1813-1871) kiváló magyar Író „En is szeretném“ című költeményéből idézünk: — függőleges 33, 14, vízszintes 1 so­rokban. Beküldendő az idézett Megfejtése: 10 ponty KUBA, A BÖRTÖN Kuba szigete ... Havana utcáin puskák és géppiszto­lyok ropognak, halálosan megsebesült emberek kapnak szivünkhöz, s életük aggoda­lommal teli. A házakban bármely pillanatban megje­lenhet a rendőrség, s a csa­ládtagok közül valaki örök­re eltűnik a börtönök pin­céiben. Batista ebtök „rendet te­remt az országban”, a leg­utóbbi hat hét alatt több mint 60 embert öltek meg. Az országban eltörölték az alkotmányost biztosítékokat, s dühöng az önkény. Aki este 6 óra után kimegy Kuba ut­cáira, szabadságát és életét veszélyezteti. Napközben még hárman sem mehetnek együtt: a kormány ebben már kifo­gást talál. Egyik városból nem lehet átutazni a má~ másikba. Nem lehet elhagyni az országot, s nem lehet be­utazni. Az egyik mexikói lap szerint Kuba ezekben a na­pokban „koncentrációs tá­borrá‘ emlékeztet, ahol szu­ronyt szegeznek a polgárok mellének. A kubai elnök „megvédi a demokratikus államot'': nem­rég 29 szakszervezeti vezetőt kínzott meg, majd akasztott Jel a rendőrség... A börtönök zsúfolásig tele­vannak fiatalokkal, hazafiak­kal és szabadságharcosokkal. Hallgassuk csak, mit mond Matthews amerikai újságró, aki most tért vissza Kubá­ból. A New York Times-ben megjelent cikkéből idézünk: .,Teljes fogalmat csupán ak­kor alkothatunk arról, hogy mi megy végbe Kubában, ha odautazunk, mint ahogy a sorok írója tette, elbeszél­gettünk a kubaiakkal és vé­gigjárjuk a szigetet. Ezután el kell hagyni az országot, hogy megírjuk mindazt, amit láttunk. Ilyen utazás után kezdi megérteni az ember, miért annyira népszerűtlen Batista elnök és miért indult ellene olyan fergeteges moz­galom. A diktátor elvesztette az ifjúságot. Ennek egyik szembeötlő bizonyítéka az a körülmény, hogy a fiatal fel­kelők egy csoportja Fidelio Castro joghallgató vezetésé­vel az ország keleti részén húzódó hegységekbe vonult és sikeresen ellenállt Ba­tista tábornok válogatott csa­patainak.” A Kuba-szigestén dühöngő terrort semmivel sem lehet összehasonlítani. Ha az utcán egy bomba robban, a rend­őrök nyomban elfogják az első embert aki kezük ügyébe kerül. Meggyükolják, szitává lövik, a szerencsétlen kezébe bombát nyomnak és odahív­ják a fotóriportereket: „Néz­zék, az egy terrorista.” A kubaiak ezeket a kegyetlcn­­kedéseket „Batista titkos rek­lámjának“ nevezik. Santiagoban a hóhérok négy szabadságharcos hullá­ját tették ki közszemlére. Közöttük volt egy 15 éves fiú is. A szakértők megálla­pították, hogy a fiút halála előtt 24 órán át borzalmasan kínozták. A megkínzott ha­zafi édesanyjának vezetésé­vel Santiago utcáin 800 asz­­szony vonult fel, s tüntetett némán. A kubai sajtó mélyen hall­gat az országban végbemenő kegyetlenségekről, A kubai nép súlyos helyzetéről egyet­len szót sem ejtett Lodge amerikai ENSZ-megbizott, aki mint ismeretes, más esetek­ben rendkívüli bőbeszédűség­ben szenved. Szégyenszemre Duties Is hallgat. Dehogy Is ejtene ki akár egyetlen szót is a kubai dolgozók védel­mében. Az Egyesült Államok tovább szállítja a fegyvert a szigetre. Külföldi Hitelt SZÓFIA. A Tanjug jelenti Szófiából, hogy a Bolgár Nem_ zetgyűlés Elnöksége ratifikál­ta az 1956 december 24-én Belgrádban aláírt bolgár— jugoszláv kulturális egyez­ményt. * NEW YOR... Az AP jelen­ti: A New York Times pén­teki jelentése szerint az Eisenhower-karmány alkot­mánymódosítást készül ki­dolgozni, amely szerint a* al­­elnök Ideiglenesen elnöki ha­talmat gyakorolhatna, ha az elnök betegség miatt képte­len hivatalát ellátni. * MOSZKVA. A Moszkvában augusztusban megrendezésre kerülő VI. világifjúsági talál­kozóra már ötven országban folynak az előkészületek. A Moszkvában működő előké­szítő bizottság kiadásában rendszeresen megjelenő Fesz­tivál című lap képet ad a kü­lönböző országok ifjúságának életéről, terveiről, készülődé, seiiről a világifjúsági találko­zóra. * PHENJAN. A TASZSZ je­lenti: A délkoreai ifjúság mind erőteljesebben fordul szembe Li Szín Man-ék erő­szakos toborzásával Délkoreai hírügynökségi je­lentés szerint tavaly novem­bertől március 11-ig a rendőr­ség több mint 51 580 embert fogott el, aki kibújt a katonai szolgálat alól. Munkás fel vétel \z 1. sz. Vízgépészeti Vál­lalat Kunhegyes, felvétel­re keres marós, szakmun­kást, 3 fő kishajóveze*8t Karcag, Tiszabö, Turkeve munkahelyekre. Jelent­kezni lehet személyesen vagy írásban I. sz. Vízgé­pészeti Vállalat Kunhe­gyes. Kossuth u. 2. sz. I 2 3 4 5 6 7 8 9 > üss •■■■ 11 J!H 12 üli 13 14 ■■■a a 15 16 1| 17 18 19 SS ■aaa ásná SS aaaa 20 21 22 SS ■IN ■■■■ 23 24 Ilii 25 26 a 27 28 m ■■■■ 29 30 isi 31-SS ■■■■ 32 j 33 isi 34 35 nun 36 SS ■ 55a 37 SS aaaa 38 39 40 41 ammm BÜ *■*■ 42 43 ÜÜ 44 45 E a 46 47 :::: 48 49 m sues: 50 51 52 HÉ 53 54 li 55 *4-11 *♦< VÍZSZINTES SOROK: 11: Vissza: Rendőr Is van ilyen. 12. Bátor. 13. Keleti tenger melletti város. 14. Szám. 15. Vissza; Veresesagin alkotásá­nak címében szereplő sző. 17. Vissza: hangnem. 18. NŐI név; 20, ..;:: wich, London keleti külvárosa; 22; Hangszer kellék. 23. Idom, de kártya szín is. 23. ILKT. 26. Francia ő. 27. 106 rőmal számmal.: 29. Hol? 31. Osl fegyver. 32. Kémek. 34. PL Sziget:; i 36. Visszaás. 37. Felkiáltás. 3«. ITH. 40. Fogkrém márka. 42. Folyó Idegen nyelven. 44. Vissza: kártyajáték. 45. Futár. 46. Rendhagyó latin melléknév. 47. AK. 48. Női név, helyesírási hibával. 50. Rövid teljesítés. 51. Nem férő: 53. Elnyúló (első kockában két betű). 55. Enyém, olaszul. FÜGGŐLEGES BOROK: 2. Erőszakosan követel. 3. Hashajtó. 4. Építőanyag, 5. Tervszerű Megelőző Karban* tartás. 6. Takarítóeszköz. 7. Becézett női név. 8. F.EF.F, 9. Tisza torkolati község. 10. ;.A kegyenc" szerzője. 15. Pára! 16. Súgó mássalhangzói. 19. Tbc. kórokozójának fel­fedezője. 21. Női név. 23. Többszőr elhagyja a helyV séget. 24. Ilyen a Balaton télen. (utolsó betű feleslege«. 28. Fém. 30. vissza: rövid antenna, 32. Ozorai tulajdona: 35. Ödön becézve. 39. Nem kártolt (vissza). 41. Folytonossági hiány. 43. Ilyen tan is van. 44. Vissza: elnyújtott Morse­­hang. 48. . : . Curie. 49. vissza: kor. 52. Személyes névmás. 53. Hoz párja. 54. Rövid Szőny (második kee» kában kettős betű), T1SZAVIDÉK 12. rajtvényszalvény Sakkélet n a i rt DALKÓ N. Az egész világsajtót bejárta a I 20 éves rigai egyetemista, M. TalJ szenzációs eredménye, — a XXIV. szovjet bajnokságon el­ért I. helyezése. Nem kisebb vl­­lágnagyságokat előzött meg, — mint Kérész, Bronsteln, Petrosz­­jan, Boleszlavszky, Tolus stb. nagymestereket. Egészséges, eredeti elgondolá­son alapuló taktikai elveket vall, elemi erővel támad, kombinációi szenzációként hatnak, — sztraté­­gial vonalon még nem teljesen megérett. Bemutatjuk a bajnoki döntő egyik Játszmáját: Királyindiai védelem: Tál—Tolus Moszkva, 1957. 1. c4 HÍ6, 2. Hc3 g«, 3. el dS, 4. d4 Fg7, 5. f3 e5. Világos az u. n. SUmsich változatot játssza, ahol azonnali királyszámyi tá­madásra állítja be figuráit. 6. Hgc2 Ilbd7, 7. Fg5 C6, 8. Vd2 0—0, 9. d5 c5. Világos szöveglé­pésével blokírozta a centrumot, Így K-szárnyl támadása bizto­sított ... 10. g4 a6, 11, Hg3 Be8, 12. h4 Va5, 13. Fh6 Hf8, 14. h5 Vc7. Sö­tét a vezérvisszavétellel már be­ismerte, hogy nem egységes a terve, — nem tudott átütő tá­madást biztosítani a vezérszár­nyon, Így a K-számyát kényte­len védelmeznL 15. Fd3 b5, 16. 0—0—0 bel, 17. Fbl Fh8. Világos kitart eredeti terve mellett és futóját a bl—h7 átlón kívánja alkalmazni. 18. Bdgl Bb8, 19. Hgfr, * H6d7, 20. Fg5 : Fg7, 21. H:g7 K:g7, 22. Fh6 + Kg8, 23. f4 ef, 24. V:f4 VdS, 25. hg H:g6, 26. Vh2 Hde5, 27. Ff4 Hf8, (H:f4 jobb), 28. Vb6 Heg6, 29. Fg5 f6. 30. e5 ü Be5. Világos szöveg­lépése jól átszámított kombiná­ció kezdete, — királyig ható vo­nalnyitás döntő. 31. F:g6 Bb7. Természetesen sem a 31.... H:g6, sem 31. . . . hg6 nem megy. 32. He4 ! fg, 33. Bfl B:e4, 34. F:e4 Bg7, 35, BfS F:g4, 3«. Bhfl Hd7, 37. B:dC Ve7, 38. B:aC KE* 39. F:h7 Hb8, 4*. FfS + Kg», «1. Fe6 + F:e6, 42. B:e6 sötét fel* adta. Világos minden lépése erős*n támadó jellegű volt. Érdekes megemlíteni, hogy Kérész mint­egy 20 évvel ezelőtt szintén üs­tökösként tűnt fel a Baltikum egén. • Különös „rövidzárlat“ történt az alábbi játszmában, amelyet szintén a moszkvai döntőben vívtak: Csigorin védelem: Tolus—Aronszon Moszkva, 1957. 1. d4 d5, 2. c4 HcS, 3. Cd5 V:d5, 4. Hf3 Fg4, 5. Hc3 Va5, 6. d5 0—0—0, 7. Fd2 F:f3, 8. efs Hb4, 9. aS ! H:d5, 10. Hal !! sötét fel­adta, mert a V-fogás fenyegetés miatt tisztvesztés elkerülhetet­len. m * í X X t i Hl * i % ■ ' /. I J 3 Éji t>& $ m 8 7 6 5 A 3 Q 1 abedefqh 1. sz. feladvány (Szöghytől) ml ni m m mm m ns s M HP ÍPH ü H ü X Éf­ü ^ Ä - jé fii mm 8 7 6 5 A 3 Q. 1 abedefqh Matt 2 lépésben. Az elmúlt vasárnapi 1. sz. vég­játék megfejtése: l. 13 hl, 2. f6 h3, 3. Í7 h2, 4. C8H I hlV, 5. Hd7 b3 (5-----Vh3-r 6. dl b3, 7j Hb6+ és C3 matt). 6. Hc5+ Kb4, 7. Ha6+ Ka4, 8. cb3 matt. A XII. országos egyéni döntő állása a 11. forduló után: Bare«» 9,5, Benkó 8, fiilek, 7,5, Bély dr.; Honfi, Szilágyi 7 pont, stb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom