Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-02 / 52. szám
DOBI ISTVÁN LÁTOGATÁSA KARCAGON Karcagon az agrárproletárok az év elején úgy érezték, hogy a termélőszöve tkezcteli újjászervezését sok rosszindulat és bürokratikus nehézség akadályozza. A szövetkezeti asszonyöli, akik a közös gazdaság ügyének hűséges harcosai maradtak, öttagú küldöttséget indítottak a párt és kormány vezetőihez. Ügyükkel Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke foglalkozott, alti — mint ismeretes — a tsz-tanács elnöki tisztét is betölti, Háromtagú bizottságot küldött ki a panaszok megvizsgálására és segítségükkel a város vezetői, kommunistái sorban elhárították az akadályokat a tsz-mozgalom megújhódása elől. Karcag iermelőszövetkezeti város maradt Csdknem 2500 tsz-gazda tervezi jelenleg, hogyan vegyen ki minél nagyobb hasznot a közösben maradt 28 000 katasztrális hold földből. A karcagi kun parasztok tehát nem hoztak szégyent a nehéz időkben sem a termelőszövetkezeti mozgalomra — így mondotta el az előzményeket Kovács István elvtárs, az MSZMP városi bizottságának elnöke. Ilyen körülmények között teljesítette Dobi István a karcagi küldöttségnek adott második ígéretét, hogy meglátogatja a várost s elbeszélget a dolgozókkal az országot,^ a termelőszövetkezeti kérdéseket érintő legfontosabb kérdésekről. A városi tanács népművelési otthonának díszterme zsúfolásig megtelt csütörtökön este s mindenki érdeklődéssel várta, hogy az ál lám elnöke, aki a parlamentben közvetlenül látta az október 23-a utáni helyzet alakuláséit. milyen értékelést ad nemzetünk életének nehéz napjairól; Dobi István bevezetőjében hangsúlyozta, ahhoz, hogy népünk tisztán lássa azokat az okokat, amelyele a véres eseményeket elindították, amelyeknek majdnem áldozatává vált a főváros és az egész fiatal népi demokratikus rendszerünk is, történelmi módon kell szemlélnünk az eseményeket; Nagyon elgondolkoztató értékelését adta többek között ez 1919-es eseményeknek. Elmondotta, hogy amikor az ipari munkások összefogva a parasztsággal, megteremtették a Tanácsköztársaságot, a magyar urak a francia « olasz csapatparancsnokságokhoz és az egyéb helyékre fut va kértek segítséget a burzsoá internacionalizmus alapján. Kérték, hogy verjék le nálunk a proletár diktatúrát Sem szövetségek, sem szerződések nem indokolták külföldi beavatkozást, ez mégis megtörtént. A francia román, cseh burzsoázia segít Bégével uralomra jutott fehér terroristák akasztották, börtönözték, internálták az embereket. Több mint 70 000 dől gozót juttatott börtönbe, vagy kergetett él az országból fehér terror. Dobi István a továbbiakban rámutatott az 1945-től elért eredményekre. Többek között emlékeztetett a földosztásra és arra a nagy segítségre, amelyet népünk — elsősorban az éhező városok — a Szovjetuniótól kapott továbbiakban- nyíltan őszintén tárta fel a fordulat éve után elkövetett hibákat. A' koalíciós politika fenntartására egy ideig még szükség lett volna olyan partnerekkel, akik átérzik a szocializmus építésének jelentőségét. Hibák voltak az osztály, harc értékelésénél is. A* osítályharcra szükség van, ám az eszközöket válogatni kell és amennyire lehetséges, emberséges eszközökkel kellett volna megvívni. Ügyelni kellett volna, hogy az egyszerű emberekben ne légyén bánat, keserűség és ellenszenv a párt és annak vezetői iránt. Természetesen nem egyszerű dolog ez, hiszen sokan emlékeztek a fehér terror Témtettelre. Nemcsak vezetőket sújtotta ugyanis fehér terror, hanem az egyszerű kisembereket Is, aki például katonák voltak a vörös hadseregben. Sokat közü kik internáltak, és a felszaba dulósig magúkon hordták megbélyegzetteéggel járó súlyokat. A fekete listán való szereplés bizony számított még a legegyszerűbb földmunkák kiadásánál 19. — Ezért nehéz az emberségre gondolni az osztályharcban. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ha emberség van, a szükséges keménységet észre sem veszik a becsületes emberek, ha azokkal szemben gyakorolják, — akik valóban rászolgáltak, akikkel szemben alkalmazni kell. A továbbiakban a személyi kultuszról, a törvénysértésekről Is beszélt Dobi István, azoíkról a hibákról, amelyek miatt az elismerésről és csodálatraméltó eredményekről egyre kevesebb szó esett. Megállapította, hogy Nagy Imre mint 30 éves párttag, sok tekintetben helyes célokért indult harcba, azonban súlyos hibákat követett el, Különösen azért marasztalta él, mert mint miniszterelnök nem fordult a magyar néphez, a kommunistákhoz, az üzemek, gyárak dolgozóihoz, a dolgozó parasztsághoz és nem mondotta ki. hogy „veszélyben a népi demokrácia, védjétek meg”. Pedig kötelessége lett volna, hogy ezt megtegye, mert kellő figyelmeztetés esetén egy vagy másfélnapos harc után le lehetett volna verni az ellenforradalmat, s akkor nem kellene viselni a politikai és erkölcsi következményeket azért sem, hogy a varsói egyezmény alapján nálunk állomásozó szovjet csapatokat berántotbuk a véres eseményekbe. Nem igaz az, hogy Nagy Imre ki lett volna szolgáltatva bárkinek is. A jelenlegi politikai és gazdasági helyzetről szólva Dobi István megállapította, hogy gyors ütemben folyik » stabilizálódás. A párt tagjai szaporodnak, a pártszervezetek munkája is egyre egyenletesebb lesz. Ameranyilben dolgozó népünk viszonya olyan lesz a munkához, mint amilyen az már nálunk hagyományos, az inflációt véglegesen el lehet kerülni és a munkanélküliség is csak kis mértékben mutatkozik. A hadsereg és a rendőrség erősítése mellett szerveződik a munkásőrség, ami a — 11 ■ ■■ kommunisták kívánsága mellett sok becsületes pártonikívülinefc is örömére szolgál; Dobi István végezetül azt a kérdést érintette, hogy sokan beszélnek most arról: a magyar sajátosságokat figyelembe kell venni. Ez rendben is van ha nem arra gondolnak, hogy az Eszterházy kétszázezer holdja magyar nemzeti és sajátos volt. Ugyanakkor, amikor az ellenforradalom szándékait leleplezzük ezen a térni ki kell jelenteni, hogy senki ne bántsa- és nem is akarja bántani a magyar kultúra eredményeit. Senki ne hamisítsa meg a magyar történelmet, ha van megszívlelendő, had szívleljük meg és ha van örülni való, örüljünk neki. Végezetül kijelentette Dobi István, hogy ő az általános paraszti jólétet az emberséges életet, az olyan állapotot, — amelyben a dolgozóknak meg van a megfelelő magas életszínvonala. csak a termelőszövetkezetekben tudja elképzelni. A továbbiakban többen hozzászóltak a nagy tetszést arató beszámolóhoz, s a felvetett problémákra válaszolva Dobi István kijelentette, hogy a karcagi termelőszövetkezetek tagjai nyugodtan és megerősödve dolgozhatnak tovább. ílétiUül d piac Is Jön a vetem ényezés ideje, s a piacokon nagy a keletje a dughagymánafc az olvasó kérdez, a TíszavidÉk válaszol Miért nem lehet tisztán hallani a Damjanich rádiót Szeretettel hallgatom esténkrnt a szolnoki Damjaních-rádiót. Örömömbe azonban legtöbbször üröm is van, mivel a hasonló hulMmhoszszon több adó is sugároz műsort, s egyiket sem lehet tisztán hallani. Szeretném megkérni az illetékeseket arra, hogy vagy a hullámhosszot, vagy az adás idejét változtassák meg. Ne okozzon felesleges bosszúságot a rádió hallgatása; Vidákovics Tivadar, Jászjákóhalma. * Beszéltünk a megyei rádió munkatársaival. Közölhetjük a hallgatókkal, hogy most folynak a tárgyalások, ^ azok befejezése utóm. minden remény meglesz arra, hogy jól hallhatóvá válik az adás. Gépkocsivezető szerelnék lenni A nyolc osztályt elvégeztük. Minden vágyunk az, hogy gépkocsivezetők lehessünk. Mivel a 16-ik életévet betöltöttük, úgy gondoljuk, ennek nincs semmi akadálya. Gyakorlatunk is van, mert a gépállomáson hat hónapig dolgoztunk. Ifj. Vincze József, Cseh Mihály, Szélövén y. » A rendelkezés szerint közhasználatú jármüvet csőik a 18. életévet betöltött személyek vezethetik. Tehát levélíróinknak még várni kell két évet. Kaphatok-e házépítési kölcsönt ? Jászboldogháza belterületén van 800 négyszögöl földem. Az élmúlt évben megkezdtem ezen a területen egy családiház építését; A pénzem azonban elfogyott, s nem tudom az építkezést befejezni. Arra szeretnék választ kapni, — igényelhetek-e kölcsönt? Rigó János, Jászboldogháza. * Levélírónk nem írta meg azt, hol dolgozik. így pontos 1357 március 4-én reggel 9 órakor nyitja meg a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat a megye legkorszerűbben berendezett 51. sz. Fűszer Csemege Boltját, Szol- i nők, Csallóköz u. rYTYTVYTrYYYTYYYYYrYYYYYYTYYT választ nem tudunk adni. A rendelkezés szerint minden olyan bérből és fizetésből éld dolgozó igényelhet építési kölcsönt, aki telekkel, építési engedéllyel és a költségvetés szerinti összeg 25 százalékával (vagy anyaggal) rendelkezik. Vásárolhatok-e lakást ? Felvilágosítást szeretnék kérni az alábbi kérdésekre: Nem tudom, alakult-e már Szolnokon fcislakásépítő szövetkezet; Szeretném azt is tudni, ha valakitől lelépéssel veszek lakást, akinek az ingatlan saját tulajdona, kiutalják-e részére? D. K. L.-né. Szoünók. • Közöljük levélírónkkal, hogy Szolnokon még nem alakúéit kislakásépitő szövetkezet. Folynak ilyenirányú tárgyalások, ha megalakul, a lapban is hírt adunk erről. A másik kérdésével kapcsolatban azt válaszolhatjuk, ha a ház hároniszobásnál nem nagyobb, a tulajdonos szabadon rendelkezik a lakásokkal, ha az megürül, annak adja, akinek akarja. Korszerűsítik a Szolnok megyei tej feldolgozó ipart Egy hónappal ezelőtt égésén újtípusú pasztőröző berendezést szereltek fel a szolnoki tejfeldolgozó telepen; Ennek a Német Demokratikus Köztársaságban készült gépnek az az érdeme, hogy egy óra hossza aiaitt 5000 liter tejet képes 80—85 C fokra feimeiegítend és a kívánt, a szállításra legalkalmasabb 4—5 fok hőmérsékletre lehűteni. Az új berendezés segítségével a szolnoki tejfeldolgozó kapacitása jelentős mértékben megnőtt és ma már 40—50 ezer liter tejet tud feldolgozni. Ennek legnagyobb része a fővárosba kerül, de jelentős mennyiséget kap Szolnok i& A szolnokihoz hasonló úgynevezett lemez pasztőröző berendezés lesz a Szolnok megyei Tejipari Vállalat karcagi üzemében is. Ez valamivel kisebb teljesítőképességű. de ez is rövid idő alatt képes feldolgozni a karcagi telephez tartozó 17 tejgyűjtő helyről odaszállított tejet. Néhány hónapon beiül megoldódik a kunszentmártoni járásban összegyűjtött tej feldolgozásának jelenlegi -----problémája. — A vállalat ugyanis Kunszentmártanban egy korszerű sajtgyárat építtet. A berendezések rövidesen megérkeznek és május első hetében a járás tejtermelői már a kunszentmártoni sajtgyánait látják el tejjel. Ez csak néhány részlete a Szolnok megyed Tejipari Vállalathoz tartozó számos tejfeldolgozó telep korszerűsítési tervének. Ezenkívül több más üzemben és tejgyűjtő helyen szerelnek fel nagyobb összegű berendezéseket 1957. év folyamán. Naposcsibeszerződés köthető a helyi földművcsszftvetkezetnél. 100 db csirke után beszállítandó menynyi ség: 25 kg. A naposáru értékének levonása a beszállításkor történik. A tsz tagjai becsüljék agronómiisiikat — megérdemli MEGFONTOLT beszédű, de-' resedő hajú ember Gayer József, a jászjákóhalmi Béke Tsz agranómusa. Szerénységéről is meggyőződtem a beszélgetés sarán, hiszen magáról alig mondott valamit, inkább a közös gazdaságról, a termelőszövetkezeti tagokról besziélt, akikkel ötödik éve együtt dolgozik. Velük küzdötte végig az ellenforradalom napjait, s most velük tervezi a jövőt. De mielőtt erről beszélnénk, forgassuk vissza az idő kerekét október közepéig. A jákóhalmi határban is úgy, mint szerte az országban, serényen munkálkodtak az emberek. Törték a kukoricát, szedték a cukorrépát, vagy az „életet”, a jövő évi kenyérnékvalót vetették. A Béke Tsz tagjai is szépen haladtak a munkával. Négysoros tárcsázással kitűnő magágyat készítették, s két Zetor segítségével október 19-re mind a 450 holdon keresztsorosan elvetették a gabonát. Aztán a cukorrépa szedéséhez fogtak és a zárszámadásra készültek. Ügy tervezték, hogy november 1-ig minden munkát elvégeznek és a zárszámadást is megejtik. De közbejött október 23. Gayer József Jászdózsám lakik. Október 23-án és azután Is minden nap megérkezett kerékpárjával Jákóhatmára. Semmiért sem bírt volna otthon maradni, mert Eélrtette a termelőszövetkezetet, a közös vagyont, a sokévi munka gyümölcsét. Minden reggel első útja a 100-as istállóhoz vezetett. Ott van a tehenészet, amely tavaly G hónapon keresztül országosan első volt a kis tsz tehenészetek tejterrnelési versenyében. Az agrcmómus az olyan tagok segítségével mint Zsidó Miklós — alti később nem egvszer egymaga gondozott 39 jószágot — vigyázott az állatokra, hogy bajuk ne essék, S ugyanígy gondoskodott a sertéseikről, juhokról, no meg arról, hogy a cukorrépa se maradjon a földben. Nem is volt különösebb baj mindaddig, amíg a községi forradalmi tanács ki nem mondta a termelőszövetkezetek feloszlatását. Ekkor azonban olyan lett a Béke Tsz is, mint a felbolygatott méhkas. Különösein a nagyobb földterülettel rendelkező tagok igyekeztek kilépni, hogy újból az egyéni utat járják. A bennmaradok akiknek többsége agrárproletár és földhöz juttatott szintén bizonytalannak látták ekkor a termelőszövetkezet sorsát. Gayer József szinte egyenként beszélt a közös gazdálkodás igaz híveivel Sóspataki Istvánnal, Pál Imrével, Demény Andrásnéval, a fiatal Sípos fiúkkal, s a többiekkel, akikről tudta, hogy számítani lehet rájuk a tsz megvédésénél. Hiába fenyegették az ellenforradalmi elemek, — akiknek célja a termelőszövetkezet feloszlatása volt, — hogy kerékpárostól a dózsai árokba borítják, az agronómus minden nap a tagok között volt, bíztatta őket. Érvelt amellett, hogy a kilépések ellenére is életképes lesz a szövetkezet, s akik bentmaradnak, megtalálják számításukat. Elmúlt a vihar, megnyugodtak a kedélyele, s a jákóhalmi Béke Tsz tovább él. A tagok dolgoznak. A 28 hold gyümölcsösben lófogattal szántják a fáié közét, pucolják a fatörzseket, készülnek a permetezésre, a szánióföldön pedig a tavaszi növények vetésére. A 100-as istállóban békésen kérődznek a tehenek, amelyek ma is megad Iák naponta az átlag 12 liter tejet. A sertés-törzs és a juhállomány is megvan, nem esett kár semmiben. Gayer József, a szakember pedig a munka irányítása mellett a közös gazdaság 1957. évi termelési tervén dolgozik. Fejből elsorolja, hogy milyen növények vannak, s miből, mennyit vetnek. 340 hold búzájuk maradt, s ebből 300 hold másodfokú szaporításé elit búza, melyet majd vetőmagnak adnak át. Többféle szerződéses és ipari növényt termelnek az idén. Pld. export-borsót, cukorrépát, olaszparjét, somkórót, fénymagot, (kanárieledeí) és facóriát, ami a méheknék lesz jó legelő. 50 holddal növelik a lucerna területét. Termelnek szöszösbükkönyt és silókukoricát is. A Béke Tsz-ben már évek óta foglalkoznak tenyészállatok nevelésével. Eat a jövőben fokozni kívánják. A Petőfi Tsz-től, amely feloszlott, átvették az 50 férőhelyes istállót, s itt majd tenyészbikákat nevelnek. A sártésál lomén yn ál szintén a tenyészállatok nevelését tekintik fő célnak. S hogy helyes úton járnak, erre csak egy példát említek. A napokban adtak át e célra 10 Cornwall kamt, s az állatokért 34 800 forintot kaptak Baromfit is nevelnek a szövetkezetben és a méhészet alapjait is megvetették. Jelenleg 14 család méhük va«, de év végére már 42 lesz. Érdemes megemlíteni, amit a munkaszervezésről mondott Geyer József. Továbbra te munkacsapatokba osszák a tagokat és a murikacsapatveaetők segítségével irányítja az elnök és az agronómus a munkát. Függetlenített brigádvezttők nem lesznek, s az irodai dolgozók létszámát is minimumra csökkentik. Minden elkerülhető kiadástól mentesítik a közös gazdaságot és hiteleket sem akarnak felvneni. De azt biztosítani kívánják, hogy mint januárban, a többi hónapban is oszthassanak 4 forintot munkaegység-eiőlegtoéntí Készül a terv, s Gayer József nemcsak az eszét, hanem a szívét is bele adja ebbe a munkába. Most is csalt úgy, mint a termelőszövetkezet megvédésénél, a közösség érdekét látja, s a jó tervvel azt a cél kívánja szolgálni, hogy egyre virágzóbbá, jövedelmezőbbé váljék a jászjákóhalmi Béke Tsz, s jó-1 létet biztosítson a közös úton haladó családoknak. A termelőszövetkezet tagjai tiszteljék és becsüljék meg agronőmusukat. Megérdemli. Nagy Katalin Szántóterület vagy legelő? Nem messze tanyánkhoz 3 és fél hold tartalék szántóföld van, melyet már évek óta legelőként hasznosít a jászalfiószentgyörgyi községi tanács. Családi körben úgy határoztunk, haszonbérbe vesszük ezt a földet és szerződéses növényeket termelünk rajta. Édesanyám be is ment a községi tanácshoz és Tugyi János tanácsdolgozórak bejelentette szándékunk Jól van. mondotta Tugyi János, jöjjenek holnap és megcsináljuk a szerződést. — í Mi úgy tettünk; — Másnap azonban azt közölte velünk, hogy a földet már kiadták juhlegelőnek. Vajon mikor? Aznap éjjel talán? És miért, adják ki legelőnek a szántóterületet, mikor számtalan rendelet előírja, hogy min-' den talpalatnyi megművelhető^ földet meg kell mentán! a népgazdaság számára. Kobela Lehel, Jászladány. t lidiroHdeE--, 1957. március 2. 3
