Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-17 / 65. szám

Ax olvasó kérd ex a 7Uzauidék válaszol Szeretnék beköltözni lakásomba 1354. novemberében megvettem közösen özv* Törőcsilc Fereno­­nével a Szolnok* Béke út 18/a házat felerészben* a másik fele már a mi tulajdonunk* ebben lakunk* Az eladó szerződésileg kötelezte magát, hogy 1959. aug. l.-lg átadja a lakást. A Szolnoki Járásbíróság 1996. július 1-lg ha­táridőre határozatot hozott a la­kás elhagyására* Az eladó azon­ban figyelmen klvdl hagyja a bíróság Ítéletét és a mai napig sem ment ki a lakásból* Szeretnék választ kapni* hogy hogyan szabadítsam fel a lakást? Oeskó András ée Törő esik Ferenené Szolnok • Kérjük* hogy Ügyével kapcso­latban forduljon írásban ahhoz a bírósághoz, mely első fokon eljárt. Kaphatok-« építési kölcsönt? Régóta olvasója vagyok • Ti­sza vidéknek, Ezért bizalommal fordulok a szerkesztőséghez kér­désemmel. Van egy telkem a község belterületén* Szeretnék házat építeni, de nincs elegen­dő pénzem. Foglalkozásom ku­bikos* Arra kérek felvilágosítást a szerkesztőségtől* milyen ala­pon kaphatok építési kölcsönt? K Tóth István Kunhegyes • Az érvényben tér« rendetottk szerint minden hétből és fize­tésből élő dolgozó Igényelhet lakásépítést kölcsönt, ha házhe­lye, építési engedélye és a költ­ségvetés szerinti összeg ZS szia /»léka anyagban, vagy pénzben biztosítva van. Ha levélírónk vállalatnál doldozlk, menjen be a helyi OTP fiókhoz s ott köl­csönt Igénylő lapon adja be ké­relmét* Géplakatos, vagy motor­szerelő szeretnék lenni Nyolcadik osztályos tanuló va­gyok, júniusban vizsgázom, utá­na szeretnék szakmát tanulni* Nagy kedvet érzek a géplaka­tos, vagy autószerelő mesterség­hez. — Azonban lakóhelyemen nem lehet Ilyen szakmát tanul­ni. Arra kérek felvilágosítást, mikor és hol lehet a fenti pá­lyára jelentkezni? Patké István Martfű, • Örömmel adunk választ. Na» gyón téved fiatal levélírónk, — amikor arról ír* hogy a község­ben nem lehet szakmát tanulni. Tudomásunk szerint n Tisza Ci­pőgyárban is szerződtetnek gép» lakatos tanulókat. Ha ott nem sikerülne, akkor akár Tiszafáid­­váron, akár más helyen Jelent­kezhet kisiparosnál, akik szin­tén szerződtetnek, a szakmát kedvelő fiatal tanulókat. Kőműves iparén gedéyt méretnék Acssegéd munkakönyvemben 39 hónap van Igazolva, melyet munkahelyen töltöttem* Kőmű­ves munkán 4 évig dolgoztam, s szeretnék iparengedélyt kapni a fend szakmára, Arra kérek vá­laszt, teljesülhet-« kívánságom? Jakui János Kenderes A Megyei Tanács Ipari Osztá­lyától nyeri felvilágosítás alap­ján közöljük levélírónkkal, hogy segédlevél, vagy szakmunkás bi­zonyítvány kiállítása után há­rom-négyévi gyakorlat szüksé­ges ahhoz, hogy iparengedélyt nyerhessen. Ha ezt Igazolni tud­ja, adja be kérelmét a Járási Tanács Ipari csoportjához. Miért tesznek kivételt? A szolnoki földmdvesszövetko» zet raktárában kivételt teamek a dolgozókkal* Ugyanis az tőn ttot, hogy e hő 8-án a múlt év» ben beadott napraforgók után Járó szappanért mentem he. — igaz* hogy u őrá után pár pere» cél mentem a raktárba, nem ad­ták ki a szappant* hiába mond­tam* hogy Szajolből utaztam be érte, Utánam Jött egy másik sza- JoH asszony, annak meg teljesí­tették a kérését* Megkapta szap­pan Járandóságát. Arra szeret» nék felvilágosítást kérni* miért tesznek kivételt, miért van az. hogy a raktár lakatja csak egye­seknek nyílik meg? Karmazsin Józsefne Szajol. * A földművesszövetkezet igaz­gatósága elnökével beszéltünk *. panasz ügyében. Azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy valóba* rendelkezés van a szappanki­adás idejére. A kiadó délután más beosztásban dolgozik — a ezért van szabályozva munka­ideje. Természetesen ha valaki vidékről jön be Szolnokra, ha­csak a körülmények megenge­dik, elintézik kérését. A bírála­tot köszönik, a Jövőben hasonló hibát nem követnek cl. A smetaüste jeDegti mesSgssdaaágl nagyüze­mek sem nyűt, sem burkolt formában nem ült­­beinek kizsákmányold jelleget. NÉHÁNY KÉRDÉS Ezekről lehet és kell is vitatkozni Elmondhatjuk, hogy Szol­nok megye termelőszövetke­zeti mozgalmát alapjaiban nem tudta megrendíteni az ellenforradalom* A dolgozó parasztok e^rei újólag hitet tettek a nagyüzemi gazdálko­dás mellett* Annyi azonban bizonyos* hogy a közösségi élet ma még nem probléma­­mentes; Számos kérdésben megoszlanak a vélemények és nincs kialakult álláspont* Ez­zel kapcsolatban kerestük fel Babinszld Ferenc elvtársat, a Termelőszövetkezeti Ta­nács Szolnok megyei irodájá­nak vezetőjét* Elsősorban a megyei iroda munkájáról ér­deklődtünk tőle* —» A Tsz Tanács megyei irodája dolgozik* Pontos fel­adata a szövetkezeti mozga­lom fejlődését* a szervezeti élet egészséges rendjének ki­alakítását segíteni* Ügyelni a-. ..i. szövetkezeti élet törvényé­nek. az alapszabálynak betar­tására* A tsz tanács a tsz-ek összességének választott szer­ve* A megyei Iroda az előbb elmondottak alapján arra ösztönzi az állami* a gazda­sági és az egyéb vállalati szerveket* hogy a tsz-ek ér­dekében minél eredménye­sebben dolgozzanak* Fellé­pünk minden olyan mulasz­tássál szemben, amely a kö­zös gazdaságok egészséges fejlődését akadályozza* — Az ellenforradalmi ese­mények idején Szolnok me­gyében is legfontosabb fel­adat volt a tez-eket megóvni a nyílt, vagy burkolt táma­dásoktól* . November első napjaiban javaslatot terjesz­tettünk a Megyei Tanács ‘— Végrehajtó Bizottsága felé. a közös gazdaságok legégetőbb problémáinak megoldása ér­Kigyulladt a vörös csillag A szolnoki városi tanácsháza tetején lévé hatalmas ötágú csillagot az ellenforradalmárok ledöntötték. Most estén­ként ismét régi fényében pompázik. MÉHES GYÖRGY eyemnoTflcei Halandó» regény" mi — Haitian voltunk, velem együtt, akik tudtunk a gyémántacélról, bér a gyártási eüjjárást teljes egészében egyedül csak én Ismertem. Annyira óvatos voltam, hogy mindemre gondolva még a gyártás döntő szakaszaira vo­natkozó leírást is megsemmisítettem és pusztán csak em­; keretemre bíztam magamat. s— Tudom, hogy ez kfinnyehnfiség volt, hiszen ezek» jf ben a háborús időkben, mikor napirenden van a bombá­­s* zás, engem Is könnyen értnet találat és ez a találmány f megsemmisülését jelenítené* — De én nem is gondoltam ilyesmire. Annyi derű­látással néztem a Jövő elé, annyi szépet vártam tőle, min­den gondolatomat a gyémántacéllból készült, az eddiginél f tartősalbb, jóval nagyobb teljesítőképességű tszerszámgé­­• pék, járművek elképzelése kötötte le, hogy fel sem vető­­'' dött bennem annak a lehetősége: el is pusztulhatok. — Ilyen hangulatban tértem haza Kolozsvárra. — Másnap délután körülbelül hat óra tájban fel« . kereset* a lakásomon két kifogástalanul jómodorú német úriember. Bemutatkoztak: ők a „Hermann Göring” kon­szern megbízottai. Ajánlatot tették, hogy adjam el a talál­mányomat nekik* Mielőtt még báimlt mondhattam volna — ml tagadás, a meglepetéstől nem is találtam szavakat | — szerződést teregettek elém. Fölösleges, hogy itt most elmondjam, mekkora ősz­­szeget kínáltak. Elég, ha annyit mondok: svájci frankban j> is tekintélyes summa volt Mialatt a szerződést tanulmányoztam, volt időm oasaesgednl a gondolataimat* Tehát hatunk közül az egyik ároM. Féltve őrzött titkunkról ma már tud Hlttenéfc ipari (vámszolgálata Is, s nyilván elég sokat tudhatnak, hogy 1 ilyen összeget kínálnak és melléje egy acélüzem főmér- i nőki állását is, ugyancsak óriási fizetéssel, ahol majd f megkezdemők a gyémántacél gyártását. — Az ajánlat rendkívül csábító volt, de nekem | atzemágáiban sem volt elfogadni* Ezt persze nem kívántam j a Göring-konszern embereinek az orrára kötni — ügy tettem tehát, mint akit rendkívül megtisztel az ajánlat, aztán elkezdtem alkudozni- Először is kikötöt­tem, hogy mind az őt munkatársamnak velem kell jönnie. — ügy játszik, a németek felkészülteik erre, mert ^habozás nélkül elfogadták az ajánlatot. — Végül kértem egyheti haladékot, hogy az Ügyvé­demmel áfttanuimányozzuk a szerződést és megbeszéljük az átköltözés részleteit a immkatársaimmal* — Az egy hetet kissé sokallották, de vég® mégis belementek, ügy látszik, azt volt az trtasftásuk, hogy le­gyenek engedékenyek. — Másnap hamis személyazonossági igazolványt szereztem — Kolozsvári Gábor névre* összeszedtem ami pénzt csak fel tudtam hajtani, néhány ruhadarabot és a gyémántacél leírását belegyömöszöltem az trattáskáirtba és még aznap éjjel kisétáltam a hátsó kapun. Az éjjeli gyors­vonattal elutaztam és találomra (mert hisz a jegyem jóval negyobb távra szélt) kiszálltam (Itt, nálatok, atwi egy lelket sem ismertem és bizonyos voltam afelől, hogy engem sem ismer senki* — Tudtam, hogy a németek elsősorrban Budapesten fognak keresni, hisz hol lehet olyan jól eltűnni, mint egy nagyvárosban* Éppen ezért rejtőztem el egy kis helyen. Reméltem, hogy Itt átvészelhetem azt a pár hetet vagy hónapot, míg a nácik eltakarodnak a mi földünkről. — Hónaposszobát béreltem, számtantanámak adtam ki magamat, aki levegőváltozásra jött. — Sajnos hamarosan a nyomomra akadtak. Való­színű, hogy egész idő alatt figyeltettek s amikor a vonatra szálltam, velem utazhatott egyik ügynökük is. — Odabenn üldögéltem szobám ablakánál. Kora délután volt, fulLasztó meleg. Kedves Arany Jánosomat ol­vasgattam, amikor autó állt meg a ház előtt* Nem hiszek semmiféle titokzatos megérzésekben, de nem tetszett ne­kem ez az autó. Mit keres az itt ilyenkor? Felálltam. A kerítésen át jól kiláttam az utcáira* Ketten szálltak ki a kocsiból. — Azonnal megismertem őket* A Göitng-konszem emberei voltak. Megfogóztam a karosszékben, éreztem, hogy egészen elgyöngült a lábam* — Ml lesz most? Berontanak, revolvert szegeznek a mellemnek, aztán kloroformmal elkébítanafc, elrabolnak — ahogy azt a detektívregények írják — 8 majd csak valahol Németországban térek magamhoz. •*» Nem valószínű* Vannak nekik finomabb módsze­reik is. Szép csöndesen bejönnek, leveszik a kalapjukat, köszönnek s pimasz mosollyal elnézést kémek, amiért zavarják a Herr Doktort* Esetleg mondanak valamit a professzorok közismert szórakozottságáról. És ismét elő­szedik a szerződést —» Hát nem! — Magamhoz tértem pillanatnyi kábultságomból. — A csengetés zaja belevágott a folyosó csöndjébe. Efe még jobban felrázott; — Már határoztam is. Elléptem az ablaktól* Körül­néztem a szobában, aztán felkaptam az irattáskámat, a kertrenéző ablakhoz szaladtam, felhágtam az ablakfára és kiugrottam a kertbe. Tudtam, hogy van egy hátsó kijá­rat fefc — Ugrás közben azonban arcomba csapódott egy ág, leverte a szemüvegemet és megsebezte a halántékomat. — Minden elhomályosult előttem, hiszen tizenkét dioptrián szemüvegemet viselek* Utánakaptam, késő volt, hallottam, amint széttörik a kavicson* A folyosón léptek dobogtak. Most indul a háziaBz­­«eeny kinyitna a kaput — Volt ugyan még egy tartalékszemüvegern benn a szekrényben, de mór nőm volt időm visszamászni érte. — Mit tehettem? Botorkálva elindultam tehát. — összefolyó zöldet láttam magam előtt, de vala­hogy eligazodtam* — Végigfutottam a kerti ösvényen, ki a hátulsó kis­kapun és ott álltam az utcán, vérző homlokkal, félig vakon, egy olyan városban, ahol senkit sem ismertem, senkitől sem remélhettem segítséget. — Mi lesz vélem? —* Csak úgy vaktában elindultam. Egyetlen érzés hatott át: menekülni, nem adni a kezére ezeknek a gaz­embereknek a gyémántacélt. Befordultam az első sarkon ée akkor hozott össze a jósorsom veled, Gyórbírő Laci barátom. Ezt mesélte el nekünk Tatár Kálmán ott a frissen kaszált fűbe dőlve. (Vciytatj«W dekében* így a többi között felhívtuk a figyelmet, hogy mindenütt készítsék el a meg felelő alapszabályt és ehhez az illetékes szakvezetés ad­jon segítséget* — A megye termelőszövet­kezeteiben mindenütt elké­szítették már az új alapsza­bályt? — Igen. Szinte valameny­­nyi tsz-ben kidolgozták, s a közgyűlés által jóváhagyták az új alapszabály. Ezekre az a jellemző, hogy részben >— tényleg teljesen újak. rész­ben a régi alapszabályt hasz­nálták fel gerincnek és csak a helyi adottságok alapján módosították azt* Van olyan tsz is. ahol a régi alapsza­bályt tartották meg* —»Mi a véleménye Ba­­binszki elvtárs* a módosí­tott, vagy az új alapszabá­lyok mcgfelelnek-e a szocia­lista szövetkezés alapvető kö­vetelményeinek? — Véleményein szerint. — részben valamennyi alapsza­bály megfelel a kérdésben fel tett követelményeknek. Azért mondom, hogy részben, ►— mert egyik-másik tsz alap­törvényében találni vitatni valót* Ott tapasztalni ezt. — ahol a tagok nem gondolták át mindent és nem vették fi­gyelembe a már fentebb em­lített alapvető elveket* Neve­zetesen, hogy a szocialista jellegű mezőgazdasági nagy­üzem mentes a kizsákmányo­lás minden lehetőségétől* Fő feladata: a termésátlagok ál­landó növelésével, a tagok­nak jó módot teremteni és a gazdálkodás kulturáltságát évrő-évre növelni* — örvendetes tény. hogy Szolnok megye termelőszö­vetkezeteinek kb. 80 száza­léka a munka mérésére to­vábbra is megtartotta a mun­kaegységet Csupán a norma­egyes tételein változ­tattak. helyi adottságaiknak megfelelően. — Véleményem szerint ez helyes* Ilyen mó­don mindenki igazságosan. *— a végzett munkája után ré­szesül a közösen termelt ja­vakból* —* Mit tart hát kifogásolni valónak? Azt. hogy megyénk — igyfk-másik termelőszövetke­zetének az alapszabálya teret enged a nyílt, vagy burkolt kizsákmányolásnak* —• Van olyan tsz. ahol az alaptör­vény elismeri a részes műve. lést* Más esetben órabéres, havibéres jövedelem elosztási formát választottak* Félreér­tés ne essék* Itt most nem ar­ról van szó. hogy ehhez nem volt joguk, önállóak és olyan módon számolják el a jöve­delmet. ahogy jobbnak tart­ják. Itt csupán arról van szó, ez a forma nem a legmegfe­lelőbb, mert olyan irányú, hogy nem érvényesülhet: mindenki az elvégzett mim* kAja után igazságosan része­süljön a javakból. Egyik má­sik tsz-ben a munkaegységet egyáltalán nem tartották meg. hanem a már előbb említett jmunkanapok alapján dolgoz­­■ . -fr»» tak* Ezeken a helyeken nyit­ván nagyon nehéz lesz igaz­ságosan felmérni, hogy ki* —• milyen munkát végzett és mennyit érdemel a jövede­lemből. f— Eszerint iehát ezekben a közös gazdaságokban a jö­vedelem elosztásnál is prob­lémákra számíthatunk? *— Igen* Ezt nem is kell különösebben bizonygatni* Hiszen ahol megtartották megfelelő módosításokkal a munkaegységet, ott a munka mérésének vagy egy minden­ki által ismert és elfogadott mércéjét Ahol munkanapok­ban, órabéres, vagy havibé­res fizettségben gondolkod­nak, ott ez alkalomszerűen változik és az igazságos jö­vedelem elosztást zavarhat­ja* •— Egyes közös gazdasá­gokban az alapszabály ho­gyan határozza meg a háztáji gazdálkodást? A megye termelőszövet­kezeteinek túlnyomó többsé­gében a tagok igen helyes ál­láspontra helyezkedtek, s a közös gazdaság felvirágozta­tását tartják elsősorban szemelőtti Vannak azonban tsz-ek. ahol véleményem sze­rint letérte^ a helyes Útról* a háztáji terület mértékének megállapításánál* Túlmére­tezték a területet* holott a túlzott háztáji terület nem vi­heti előre a közös gazdálko­dás ügyét, csak hátráltatja a kollektív munkálatokat: ■—El kell mondanom még. hogy ezekről az általam most felvetett kérdésekről manap­ság sok vita folyik* Elég nagy a véleménykülönbség, s ter­mészetesen mindenki a maga igazát bizonyítja* Hogy me­lyik a jobb. melyik a helye­sebb, ezen érdemes is és kell is vitázni. Az utolsó szót majd a gyakorlati tapasztalatok mondják ki* Mindenesetre az a fontos, hogy megfelelő né­zőpontból vizsgáljuk a kérdé­seket. amelyeket segít meg­­világítani a pórt agrárpolitikai tézisei, a kormányprogram mezőgazdasággal foglalkozó része és a most készülő szö­vetkezeti törvény* Az alap­vető elveket tehát Ismerjük, és ennek ismeretében kell megfelelő álláspontra helyez­kednünk* Harcolni minden olyan jelenség ellen, amely a szocialista jeSlegü mezőgaz­dasági nagyüzemnek lehetővé teszi a nyilt. vagy burkolt formában való kizsákmányo­lását* «— Tesznek-e vataralt an­nak érdekében, hogy ezekről a kérdésekről széleskörű, — nyilvános vita folyjék? •— Igen* Egyrészt az előbb elmondott hivatalon álláspon­tot ismertetjük, másrészt pe­dig a Tlszavidék szerkesztő­ségét megkérjük* hogy adjon helyet az ilyen Irányú véle­ményeknek* A lapon keresz­tül rövid időn belül vitát kezdeményezünk, s ez is majd segíti tisztázni azokat a problémákat* amelyekről most itt beszélgettünk* e-Szp — á-K»---------—■- ■ " me°gte! ! (dm MihUiakmiUtóta. j •■«Vili Abádszalák 18-20-lg: Bel Ami Cibakháza 18—2«-lg: Papa* Mama* Feleségem és En Fegyvernek 18—20-lg: Léha asszony Jánoshlda 15—20-lg: Hyppollt a lakáj Jászalsószentgyürgy 18—20-ig: Sas íta Jászapáti 14—20-Jg: Mese a 12 találatról Jászárokszállás 14—20-ig: Vörös és fekete I. II. rész Jászberény 18—20-lg* Gábor diák J&szdózsa 18—20-lg! Ünnepi vacsora Jászfény szara 18—20-lg* Halálugrás Jászjákrthalma 18—20-lg: Berlini románc Jászkisér 18—20-lg: Gábor diák Jászlad ány 14—20-lg: Csavargó Karcag 18—20-lg: Szegény szerelmesek krónikája Kisújszállás 18-20-ig: Véres út Kunhegyes 18-20-lg: Pármat kolostor l* n. rész Kunmadaras 18—20-lg: Látogatás a felhőből Kunszent márton 18-20-lg: Ördög szépsége Mezőtúr s,Dózsa“ 14—20-lg: Az én felelősségemre Mezfitur „Szabadság“ 18-20-lg: Azokban a napokban OcsOd 18—20-ig: Római lányok Rákóczlfalva 18—20-lg: □öntő pillanat Szolnok „Nemzeti" 14—20-lg: Kati és a vadmacska Szolnok „Tisza" 18-20-lg: Mágnás Miska Tiszaföldvár l»—18-lg: Nem Igaz Tiszaföldvár 20-21-lg: Apa lett a fiam Tiszafüred 14—20-lg: Emberek a havason Tlszakürt 18-20-lg: Travlata Törökszentmlklós 18—24-lg: Gróf Monte Christo L R. rést Turkeve 18-20-lg: Kirakat mögött Ujszász 18-20-lg: Othello í 1 n-24-ig: souderi kimww

Next

/
Oldalképek
Tartalom