Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-14 / 62. szám
> * Neve és műve is, élni fog századokon át! V» u 1957 március 14 KARL MARX halálának 74. évfordulója — Irta: G. Bagaturija AZ EMBERISÉG történelme Kari Marxra, mint a munkásosztály kimagasló vezérére és tudósára emlékezik:. A proletariátus az elmúlt évszázad 30—40-es éveiben a legfejlettebb európai országokban nyílt harcot indított a burzsoázia ellen. Marx általánosította a harc tapasztalatait és a társadalomfejlődés törvényeinek feltárásával, újabb fegyvert adott a munkásosztály kezébe. A kiváló tudós bebizonyította, hogy az embereknek enniök és öltözködniök kell, mielőtt „történelmet csinálnak”. Marx minden emberi tevékenység alapjává az anyagi termelést tette. Rámutatott arra, hogy a kapitalista társadalom osztályellentéteinek fejlődése elkerülhetetlenül a proletár forradalomhoz, a munkásosztály politikai hatalmának kialakításához és a kommunista társadalom felépítéséhez vezet. Feltárta az altkori kapitalizmus alaptörvényeit és a szocializmust elsőnek emelte ki az utópiából és tudománnyá változtatta. Marx azonban nemcsak eszmei fegyvert adott a proletariátus kezébe. Vezetése alatt szervezték meg a munkásosztály első harci, politikai szervezeteit, amelyek a szocialista elméletet egyesíi tették a munkásmozgalommal. Ilyen szervezet volt például a Kommunisták Szövetsége (1847-—1852) és az első Intemacionálé (1864—1876). A kiváló tudós nemcsak született gondolkodó, hanem a tömegek igazi vezetője is volt Munkájának alapját az új világnézet legfőbb követelménye, az elmélet és a gyakorlat egysége képezte. Miköziben új filozófiát, politikai gazdaságtant, kommunista tudományt alkotott sohasem távolodott el az élettől. Kutatásainál mindig figyelembe vette kora kiemelkedő társadalom és természettudományi vívmányait Köré tömörültek Olyan kiemelkedő munkásvezetők, mint például W. Wolff, J; Weydemeyer, W. Liebknecht, A Bebel és P. Lafargue. Tudományos mun’ káival soha nem látott fórra, dalmat idézett elő a filozófia a politikai gazdaságtan és a történelem világában. A dialektikus materializmus módszerével forradalmasította az egyetemes világtudományt. Értéktöbblet elméletével leieplezte a kapitalista társadalom fejlődésének mechanizmusát. MARX ÉS ENGELS barátsága nemcsak egyedülállóan őszinte emberi kapcsolatot, hanem példás munkaközösséget is Jelentett. Marx — a tudós, a politikus és az em bér — halhatatlan művein kv.resztül kerül közel hozzánk, amelyek joggal viselik alkotója nevét. A marxizmus az osztályharc, a foradalam, a proletárdiktatúra, a kommunizmus tudománya. Legfőbb tanításai a proletárdiktatúráról szólnak és ennek elismerése különbözteti meg az igazi proletár forradalmárt a szociáldemokrata fccsegőktől, akik csak álmodozni szeretnek a kommunizmus szépségeiről. Marx eszméi a proletárdiktatúráról „A gothai program kritikája” című művében öltenek testet: ,-A kapitalista és a kommunista társadalom között van egy időszak, amelyben az első forradalmi úton a másodikká alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája”. LENIN a fenti alapvető eszméket továbbfejlesztve, hangsúlyozza, hogy a proletariátus diktatúrája az elnyomók ellen irányul és a legteljesebb demoifcráciát nyújtja a dolgozóknak. Minden országot óva intett attól — s itt Marx mondására: a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala — emlékezünk —, hogy sa blonosán lemásolják az orosz tapasztalatot. „Kétségtelen, hogy a mi orosz taktikánk részletes lemásolása a magyar forradalom sajátos viszonyai közt, nagy hiba lenne, s ettől a hibától óva intem:.— írta Lenin 1919 március 23-án Kun Bélának. Sajnos, később«' az MDP vezetői nem vették? figyelembe a lenini előrelátást. Marx csupán egy olyan próbálkozást élt meg. amely során proletárdiktatúra jöt‘ létre, a Párizsi Kommün nap jait. A kommün bukásánah alapvető okát abban látta hogy a proletariátus nem gya korolt erélyes diktatúrát és r forradalom ellenségei irán* hihetetlen nagylelkűséget ta núsított. A kiváló kommunista tudós már nem lehetett tanúja a proletár-forradalom győzelmének. ^ Életében azonban a munkásmozgalom nagyszerű sikerekkel büszkélkedett, de 1849-ben és 1871-ben vereségeket _ is szenvedett. Marx a vereségek ellenére is. utolsó leheletéig Mtartott történél mi optimizmusa és mély meggyőződése mellett, hogy esz mél „előbb vagy utóbb a proletariátus uralmához vezetnek az egész, világán”. Marx a kommunizmusért vívott harcot minden nép ügyének tartotta s ezért határozót tan sfkraszálit a burzsoá-nacionalizmus ellen, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásáért, a proletár internacionalizmusért, Marx és Engels „A Kommunista Kiáltvány” című művükben egységbe hívták a proletariátust. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek. Világ proletárjai egyesüljetekK A KÉT VILÁGHÍRŰ kommunista tudós szakadatlanul hangsúlyozta a nemzetek önrendelkezési jogának fontosságát és „a nemzeti függetlenséget mindenféle intemacionáliis együttműködés alapjának tartotta. Hangsúlyozták, hogy „internacionális együttműködés csak egyenlők között lehetséges”. E szellem hatja át a szovjet kormány elmúlt év október 30-án kiadott nyilatkozatát a szovjet-magyar kapcsolatokról E nyilatkozat valamennyi szocialista állam támogatására talált. Marx halálától egy egész korszak választ el minket. Ma már csaknem egymilliárd ember valósította meg országában a proletárdiktatúra egyik-másiik formáját és építi a szocialista, a kommunista társadalmat. Marx eszméi átalakították a világot. S ma Engels bölcs szavaira emlékezünk, amelyekkel 74 évvel ezelőtt búcsúztatta elhunyt barátját: „Neve és műve is, élni fog századokon át!” Március 19-éia SZ0LH0K0N VEHOEGSZEREPEL DZ ALEKSZÜKDROV EGYÜTTES nalú, a baletthez vagy akrobatikához közeledő táncsH- lust. A zenekar a hagyományos orosz népi zenekarok hangszereiből összeválogatva is képes szimfonikus hatást kelteni. Az énekloar — páratlan! Hangszíngazdasága. dinamika, kiváló énektudás és remek hanganyag: ezek azok az elemek, amelyek az egyszerű eszközökkel vezény-< lő karmester, Borisz Alek* szandrovics Alexandrov keze alatt a világ egyik legjobb férfikarává tették az együttes ezen részét. — himer — Borin Alekszandrov mflvészetl vezető az MTI munkatársaival beszélget. MÁRCIUS 19-ÉN kedves vendégeket köszönt városunk lakossága: a Szigligeti Színházban vendégszerepei a Szovjet Hadsereg Vörös Zászló-érdemrenddel kitüntetett Alekszandrov ének-, zene- és táncegyüttese. Közel 200 tagú együttessel jön Szolnokra Borisz Alekszandrov művészeti vezető és karmester, az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze. A világhírű együttes, •— amely a jövő évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját —, hangversenyek ezreit adta nemcsak a Szovjetunióban, hanem Franciaországban, Angliában, Németországban, Finnországban, Lengyelországban és még sok más országban, mindenütt hatalmas sikert aratva, megnyerve a szakemberek és a közönség szeretetét, elismerését. AZ Alekszandrov együttest Salgótarjánban láttam szerepelni. Nem is kell mondanom, hogy olyan sikert arattak, amelyet együttes a bányászvárosban még nem aratott. Többezer főnyi nézőközönség nézte cstéről-estéra a gyönyörű táncszámokat, énekkari produkciókat. Talán sokan meglepődnek azon, hogy azt Írom: estéről-estére. Igen, ez így történt, bár eredetileg csak egy előadást akartaié adni, azonban olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az együttes vezetői, engedve a dolgozók kívánságának, műsorukat többször megismételték. SAJÁTOS STÍLUSÚ művészi kollektíva az Alekszandrov együttes. Más, mint a Pjatnyickij, más, mint a Mojszejev együttes. Bizonyos mértékig — és ez főképpen a tánckarra illik *— egyesíti magában a hét együttes tulajdonságait: a népi egyszerűséget és a magas színvoIfiu levelezőink írják Iskolánkról A nagyrévi egyes számú iskolába járok. Negyedik osztályos tanuló vagyok. Az iskola a falu közepén van, az udvara tele van fával. Nekem nagyon a szívemhez nőtt, jól érzem magam benne. Szeretem tanítómat — aki sok szép mindenre megtanít — és iskolatársaimat. A legkedvesebb tantárgyam a számtan. Olvasni is nagyon szeretek. Kalóz Mária Nagyrév Kitűnő tanuló lettem Örömmel értesítem a szerkesztőséget, hogy a félévi értesítőm kitűnő lett. Igyekszem továbbra is jó tanuló lenni. Két idegen nyelve: tanulok, az oroszt és a németet. Szabad időmet olvasással és rejtvények megfejtésével töltöm. Papp Margit Mezőtúr (Folyt az 1-ső oldalról.) 1956. III. negyedévi költségszint elérése. Ezt elsőnek a anécskozásom a Tisza Cipőgyár küldöttsége is vállalta. ígéretet tettek, hogy júniusig elérik az elmúlt év szeptemberi költségszintet s javasolták, hogy ezzel a céllal induljon verseny a megye üzemei között. Hogyan lehet csökkenteni az önköltséget? Többen kerestek erre választ Ha a termelés növekszik, kevesebb bér. rezsi költség jut egy-egv termékre. Legfontosabb tehát a termelés növelése, melyre az áramkorlátozások megszüntetésével és a széntermelés növekedésével egyre nagyobb lehetőség van. Legalább ilyen fontos, de korántsem egyetlen eszköz, -— mint ezt eddig hibásan gondoltuk —. az önköltség csökkentésére a megfelelő ösztönző bérrendszer kialakítása. Vissza kell állítani a darabbéreket mindenhol, ahol alkalmas a végzett munka igazságos lemérésére. — A Mezőgépgyárban — mondta Szikszai Lajos esztergályos. az üzemi pártszervezet elnöke — februárban 16 000 forint indokolatlan túllépés volt. Ez tűrhetetlen tovább. Nincs egy központilag elfogadott irányelv a bérezéssel kapcsolatban — így az intenzitás visszaesett. — Most arra kényszerülünk, hogy 4,5 százalékot levonjunk minden dolgozótól az alaptalan bértúllépcs miatt. Fel kell eleveníteni a teljesítménybérezés alapján a munkaversenyt, ez alapja lehet a nagyobb keresetnek. Természetesen nem a „nyelvkilógató’“ versenyre gondolok, hanem a módszerátadással, műszakilag megalapozott vetélkedésre. A verseny egyes formáinak kialakítása mellett, mint az ujítómozgalom. módszerátadás, önköltségcsökkentés — kedvező álláspont alakult ki — s többen elhatározták, hogy olyan nevezetes ünnepekre, mint április 4, május 1, újból elkezdik a nemes vetélkedést. A bérkérdést a Cipőgyár, a Cukorgyár és az Aprítógépgyár és más üzemek vezetői boncolgatták, végül leszögezték, az igazságos szocialista bérezés általában a darabbér. Céltalan azonban olyan üzemrészekben is alkalmazni, mint a karbantartás, — szerszámműhely, különleges minőségi igényt támasztó végszerelés. A vasúti forgalomnál külön vizsgálatot igényei a helyes bérezés kialakítása. Tarthatatlan az, hogy 450—500 órát is szolgálatban kel tölteni egyes csoportoknak havonta, épp a munkaidő megnyújtására, de nem a minőségre ösztönző béreit miatt, s A pánt, munkástanács és igazgató viszonyáról tárgyalva nem alakult ki egységes álláspont. Egyes igazgatók jelenlegi formájukban nem tartják szükségesnek a munkástanácsokat Ennek az álláspontnak egyik jellemzője, hogy túlzónak tartja „az üzem gazdája’’ elnevezést, a tanácstörvény revízióját várják. Káros és helytelen álláspont ez. A munkástanács, amennyiben kész együttműködni az üzem vezetőségével, az ellenforradalom leverésében, a szocialista iparvezetés céljainak elérésében, minden túlzás nélkül az „üzem gazdájává’* lesz; A törvényben megjelölt hatásköre is alkalmas arra. hogy betöltse ezt a funkciét. Ez nem csorbítja, hanem elősegíti az igazgatót jogainak gyakorlásában, tekintélyének megszilárdításában. Helytelen az az álláspont is, mikor egyes gazdasági funkciók betöltését párttagsághoz kötik. Az az álláspont alakult M, hogy ezt így adminisztratív úton nem lehet elintézni. Harc kérdése, hogy a fontos pozíciókat a párttagok töltsék be. (P—s) Az élenjáró kazán EZERNYI dologgal foglalkoztak s foglalkoznak ezek a földművesszövetkezetek. Néha talán kicsit többel is, mint szeretnének Na de nem kell őket félteni, ha valahol nem megy erővel, megtoldják ésszel. Az egyik alföldi község szövetkezetét például sokat szurtyongatták amiatt, hogy nem teljesítette rendesen a fémgyűjtési tervet. Hiába volt az igyekezet, a propaganda, nem akart gyűlni az ócskavas. Végre is az ügyvezető kincset érő felfedezést tett. Az egyik tanyán talált egy ócska, hasznavehetetlen gőzgépet. Bevonatta hát a központ udvarára s vígan dörzsölte kezét, hogy ezzel bizony ezerszázalékosan teljesíti a tervet. Az egyik intézőbizottsági tag azonban komoly veszélyre hívta fel a figyelmét. A következő negyedévben is lesz fémgyűjtés, — mondotta — kár egyszerre ellőni az összes puskaport. Tanácsa szerint kiszedték tehát a gőzgép két hátsó kerekét és csak azt adták be, mivel hogy bőven fedezte a rájuk kivetett fejkvótát. A következő negyedévben az első kerekekre került a sor. Szívesen aprózták volna tovább is a gőzgépet, de a kazántesttel nem tudtak már mit kezdeni, ezért bejelentették az egészet. Igenám, de a szállító emberek sehogysem tudták megmozdítani a nagy fémmonstrumot, s mivel a kerekek hiányoztak alóla, elvontatni sem lehetett. Negyedévről-negyedévre mindig azt a kazántestet jelentették be és tízszeres súlyt közölve bizonyosan számíthattak az oklevélre, sőt a jutalomra is. Az ügyvezető, átmenve az udvaron, kedvtelve nézegette az élenjáró kazánt s barátainak sűrűn bizonygatta, hogy ezzel csinálja élete legjobb üzletét. Hogy mi lett a kazánnal, elvitték-e már, vagy a régi I helyén áll? Engedjék meg, hogy egyelőre nyitva hagyjam I ezt a kérdést. solymár I AZ ELSŐ VÁSÁRLÓ az új Sport és Játékáru Boltban Az újonnan megnyílt modem Szolnoki Sportboltban már az első órákban igen szépszámú vásárló jelent meg. Képünkön az első vevők egyikét láthatják. Hamza Géza szolnoki lakos egy sakkkészletet vásárol Tóth Imréné eladótól. A „csodálatos“ p lőre bocsátom, nem kívánok beleszólni, melyik ember mit kössön a nyakára, vagy hogyan öltözködjék. Nékem sem tetszene, ha valaki előírná: az üzemi konyhán csak zsakettben fogyaszthatom el a sárgaborsó főzeléket, vagy csali köcsögkalapban mehetek oda, ahová a madár,;; De remélem, a kritika szabadsága alapján elmondhatom véleményem azokról a ruhadarabokról, amelyek lehetnek ugyan divatosak, mégsem tetszenek. Megkönnyíti bírálatomat az is, hogy elfogadása senkire nem kötelező érvényű. Ebben a néhány sorban a „csodálatos” nyakkendőről lesz szó. Ez a nyakkendőköltemény egy derék fiatalember nyakán lógott, a legújabb divat szabálya szerint háromszögletű bogra kötve. Színe meghatározhatatlan, mint az égbolt napkeltekor. Egyesek szerint kénsárga volt. mások kislibazöldnek látták s voltak, akik a háborgó Balatonhoz hasonlították színét. A nyakendő közepét karcsú pálmafa díszítette, gyümölcs nem függött rajta s így W a datolya, ki kókuszpálmának vé1 hette tetszése szerint. A csüngő nyakkendőn, úgy a g vom or táján, kétrészes bordó fürdőruhában egy nő nyúlt nyakkendő el olyan testhelyzetben, minthá sokat udvariaskodták volna vele, de amikor le akart ülni, nem tolták alá idejében a széket TV e sértődjék meg a nyakkendő ismeretlen birtokosa, ha nekem az ilyen nyakravaló csodák nem tetszenék. őszintén mondom, gyorsan napirendre tértem volna a dolog felett — s természetesen, ez a kis írás sem születik meg — ha a véletlen nem juttat a kezembe egy újságcikket, amelyben meghökkenve olvastam, hogy a márciusiban boltokba kerülő férfinyakkendők mintáját a legdivatosabb külföldi nyakkendőkkel versenyezve tervezték. Ha a „csodálatos” nyakravaló a magyar ipar terméke, a verseny nagydíját — és ezt nem sovinizmusból teszem — a magam részéről a hazai gyárnak ítélném. Ha nem belföldi gyártmány, akkor még van remény, hogy az új nyakkendők valóban ízlésesek is lesznek. A biztonság kedvéért kirojtosodott, ütött-kopott csíkos és pettyes nyakkendőim tervbe vett selejtezését későbbi időkre halasztóm. Megvárom, amíg az új, a külföldiekkel is versenyképes hazai nyakkendők a kirakatokban megjelennek. Agár
