Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-13 / 61. szám
Mit jelent az önállóság ? Elképzeléseit, tervek, gondok a l‘ egy ver neki Gépállomáson KÉT ÍTÉLET ^^óiáca Nagymultú gépállomás a fegyvernek). 1948-ban negyedikként kezdte meg működését az országban. Az utóbbi években úgy ismerték a megyében is, mint a legjobban dolgozó gépállomások egyikét. 1955-ben 800.000 forint nyereséggel zárták, 1956- i.an viszont egymillió forint deficitjük volt. Nagymértékben hozzájárult ehhez, hogy október 23-tól 1957 új évéig. a gépállomáson termelő munka nem volt. Ezidőre kifizettek 30.000 munkaórát. amelyból mindössze 9 ezer a ledolgozott munkaóra érték. Mindez eddig kevésbé érdekelte az állomás dolgozóit Ha nyertek, az állam kaszszájába folyt a nyereség ha veszteséggel zártak, az állam fizette a deficitet. S most április 1-től önelszámolók lesznek. Az állam a gépállomások kezébe adja a pénztárcát, — mondván — sáfárkodjatok, ahogy tehetitek, s’ a magatok zsebének adjatok számot. — Bizonyos félszszel — válaszolja Tóth János igazgató és Náluiy László főmező gazdász. Egy bizonyos félelemmel, helyesebben a nagyobb felelősséggel járó felelősségérzet megnövekedésével néznek az 1957-es év elé. A legnagyobb gond. hogyan gazdálkodjanak, hogy ne legyen veszteségük? Az első évben még nem a nyereségre. hanem a rentabilitásra törekednek. A jövedelmező gépállomás! gazdálkodásnak két lehetősége van. Az egyik a munkadíj-tarifa emelése, a másik az önköltségcsökkentés és melléküzemágak létesítése. A bértarifát nem emelhetik. Részint, mert az alapvető mezőgazdasági munkálatok (szántás, csépiés) árát központilag szabályozták. Az egyéb munkálatok díját sem emelhetik sokkal az önköltség fölé. mert a szövetkezetekben így is elég nagv a gépellenessóg. Azt tartják: nem adják a gépállomásnak jövedelmük nagy részét. Jellemző, a jelenleg munkában lévő fegyvernek i gépek 60 százaléka egyéni parasztoknál dolgozik. Csak néhány példát a múlt évivel szemben. A fegyvernéid Vörös Csillagnak 30(; normálholdat műveltek 1056- ban. A szövetkezet értesítette a gépállomást 1957. évi gépi munkaigényéről. Egész évre 50 normálhold megmunkálását kéri. A gépállomásnak 65 erőgépe van, öt községre teljes egészében és kettőre részben. Egyelőre úgy néz ki nem lesz elég munkájuk Több szövetkezet gépet vásárolt, mások munkagépet vennének bérbe. A gépállomás természet esen csak erőgéppel együtt ad munkagépet mint azt a tiszabői Petőfi fc kapott. Most még csak hagyján mert gépeik egy része Budapest újjáépítésén dolgozik Az idehaza lévőknek nem nagyon lehet a jövőben az egyéniekre számítaniuk. Az egyénileg termelők ugyanis legfeljebb szántatni szoktak S mi lenne, ha nyereségre töreked és címén még emelné is a munkadíjakat a gépállomás? A munkástanácsnak más lehetőségek ulán kellett néznie. A melléküzemágak kifejlesztése a megoldás. Úgy határoztak, Szapárfaluban motorszerelő. Fegyvemeken kovácsmöhelyt nyitnak. Tiszabő községben fűrésztelepet létesítenék, a gépállomáson pedig drótkerítés, sodrony, és kerítés-elemek kisipari gyártását kezdik meg. Készül a gépállomás ezévi költségvetési terve. A terv alapvető tónusa az önköltség lehető legalacsonyabb fokra való szorítása. Az üzemanya got eddig a 20 km-re lévő Törökszentmi'klósról hozták halott Fegyvemeken az állomáson van olajvezeték. Ez évben a gépállomás kivezeti udvarára az olajvezetéket s így felszámolja a szállítási költségeket. Gépkocsit és esztergapadot szeretnének vásárolni hogy minden javítási munkát maguk végezhessenek el. Nagyobb önrendelkezési jogkört vártak a bérezéssel kapcsolatban. Nem tartják helyénvalónak pl., hogy központilag alacsonyabb fizetésű kategóriába sorolták a vontatósokat, mint a gépállomási gépkocsivezetőket. S ezen nem változtathat a gépállomá* igazgatója, bár jól tudja, mennyire összehasonlíthatatlanul nehezebb munkát végeznek a vontatóvezetők. A gépállomás dolgozóinak háztáji föld és természetbeni juttatások megszüntetését is kárpótolni kellett volna vaamivel. A traktorosok reálbére növekedett ugyan, de effektiv jövedelmük csökkent a juttatások megvonásával. Ezt nem tartják a legjobb megold ásn ak Fegyvern eken Bár bíznál' abban, kísérleti évről van szó, s hogy kijavítódik. ami most még nem tökéletes. Mit jelent hát a gépállomás önállósága? A Fegyvernek! Gépállomáson ezt így fogalmazták meg: bizalmat az állam bizalmát, hogy nem kisgyerek a gépállomás, a saját lábán Is meg tud állni. — borzák — 1957. FEBRUÁR HÓ 28-ÁN ítéletet hozott a Szolnoki Járási Bíróság négy kőtéllel dolgozó paraszt ügyében. A vádlottak Víg Ferenc 9 hónapi, Réz Sándor, Kun József, Márkus Alajos 6—6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést toptak. A közvélemény túlságosan enyhének találja a büntetést, mivel államellenes bűntényről van szó. Érdemes bővebben ezzel az üggyel megismerkedni. Miért kerültek bíróság elé Víg Ferencé Jc? A gyülekezési tilalom megszegése, engedély nélküli gyűlés szervezése miatt. Az 1956. októberi események során rádión és sajtón közölték, hogy a betagosított földterületeket rendezik. 1956. december 27. napján Kun József és társai az érdekelt dolgozó parasztok megbízásálból a Szolnak Megyei Tanácsnál érdeklődtek a betagoeított földek rendezése kérdésében. Innen visszatérve a községbe, gyűlést hívtak össze és közölték, hogy a megyei tanácson milyen felvilágosítást adtak. A gyűlésen mintegy 150 főnyi dolgozó paraszt jelent meg és érdeklődött, hogy Víg Ferencék mit végeztek a megyei tanácsnál. A gyűlés még tartott, amikor megjelent egy rendőr és közölte, hogy gyü’ekezési tilalom van. Erre a jelenlétük szétoszlottak s hazamentek. Mivel a gyülezési Mlalmat megszegtél?, eljárás indult Víg Ferenc és három társa ellen. KIK VOLTAK EZEK AZ EMBEREK? Milyen céllal hívták össze a gyűlést? A vádlottak mind a négyen szegény családból származó dolgozó parasztok voltak. Vajon céljuk lehetett-e államrendellenes cselekmény véghezvitele? A beidézett tanúk egybehangzó vallomása szerint nem! Nyilvánvaló megtévedt emberekről van Itt szó. Ez természetesen nem mentesíti őket a büntetés alól. Az azonban meggondolandó, megtorló, vagy nevelő jellegű ítéletet keil-e alkalmazni a kőtelkiekkel szemben. A bíróság úgy döntött, hogy nem megrögzött ellenforradalmárok, hanem megtévedt állampolgárok és ezt ítéletében is megmutatta. Mindenkinek látnia kell, hogy a proletárdiktatúra bíróságai kettős feladatot végeznek. Egyrészt könyörtelenül lecsapnak az osztályellenség ellenforradain'i maradványaira, megrögzött ellenforradalmárokra és elveszi a kedvüket attól, hogy a dolgozó népre kezet emeljenek. EZT BIZONYÍTJA a Szolnok Megyei Bíróság Bézi Péter és társai bűnügyében hozott ítélete. Bézi Péter és társai Cserkeszöllőn terrorcselekményeket haitottak végre. Ezért Bézi Péteréket a bíróság 6 évi börtönbüntetéssel sújtotta. Velük szemben nem volt helye a könyörületnek. Vki kezet emel a nép államára, az ne számítson irgalomra. Világosan látható, hogy osztálvbíróságunk Víg Ferenc és társainak bűnügyét nem úgy értékelte, mint Bézi és társai bűncselekményét. Bíróságunk feladata, hogy az osztályellenség oldaláról azok a’ a dolgozókat, akik azt megérdemlik, leválassza és velük szemben nevelő jellegű ítéletet alkalmazzon. Víg Ferenc és társai nem Népköztársaságunk megdöntésére törekedtek, hanem betagosított földterületük ügyét szándékoztak elintézni. Tettükkel azonban megszegték Népköztársaságunk érvényben lévő törvényét. Helytelen lett volna szemethunyni cselekedetük felett, de igazságtalanság lenne ellenforradalmárokká minősíteni őket. Az ítélettel a közvélemény is egyetért, mert látja osztálybíróságunk Igazságos jellegét — cs — TECHNIKAI ÚJDONSÁG Nylon Írógépszalag Még 1956 elején kísérletek indullak meg a Lőrinci Szalag- és Csipkeárugyárban az eddig pamutfonalból készült írógépszalag helyett nylon írógépszalag gyártására. A gyárnak, amely eddig nylcnfonallal nem dolgozott, komoly problémákat okozott az új anyag alkalmazása. Az egyik ilyen probléma a szövésnél a láncfelvetés kérdése volt. A pamutból készüli írógépszalagokat úgynevezett „párnál" felvetéssel ké?zítették, de a nylonból készült írógépszalag gyártására ez nem volt megfelelő, s ezért széles rendszerű felvetéssel kellett helyettesíteni. Igen fontos volt az írógépszalag állandó szélességének tartása. A szalag hosszúságának elvágás nélkül 200—250 métert kellett kitennie. Nagy nehézséget jelentett a szalagok hórögzítésének kérdése. Erre alkalmas gép az omzágban nem készül. A vállalatnak sikerült egy olyan hőrögzítő gépet terveznie és elkészítenie, amellyel a nylon írógépszalag tartóssága^ jóval felülmúlja a külföldről behozott pamutból készült írógépszalagét. Ebben az évben a múlt évben gyártott mennyiségnek kb. négy-ötszörösét gyártják és adják át a kereskedelemnek. Tervezik a gyártás további kiszélesítését is, mert a hazai! a g előállított nylon írógépszalagok iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A Hamrák-kisasszonyok V't- már kora délelőtt megérkeztek Újfaluból a nagy családi tyúkültetőn, amelyet a nagy hó miatt ökrök vontattak be Szatmárra. A kisasszonyok a tavalyi bál óta csupán annyit változtak, hogy Gerardin viselte az idén az á la France frizurát, amelyet tudvalevőleg egy héttel a báli est előtt szokás megcsinálni. A hét alatt a kisasszony karosszékbev tölti az éjszakát és még akkor is mindig fenyeget az a veszedelem, hogy a tüzes lovak az újfalusi árokba fordítják a szánkót, mint éppen tavaly történt a szegény Kamrák Fanny báli hajdíszével.. Talán éppen ebből az okból vontatták be magukat az óvatos ökrös-fogattal. A nagykendőkből és bundákból nevetve bontakoztak ki a Kúria-fogadó udvarán, ahol is az éppen jelenlévő Hertelendy úr, a báli főrendező ezzel az ügyes bókkal hódolt a kisasszonyok öltözetének. — Krónawlter, a híres bécsi szabó is elbújhat szegyenle>óben az újfalusi tiindérujja'■ czen remekművei előtt. Gerardin rózsaszínű tüllangléval díszített ruhája, valamint Fanny halványkék, fehér szalagfod'okkal ékesített t' alelt je valóban hivatva látszó'. a bál legszebb ruhái köztit' is feltűnni. A kis Hamrákné fekete. ae divatos ruhágondosan simogatta végi a lányok ruháiát és azt kérdezte Fertelendy úrtól, ríjon a kotllkmtáncot mikor fonják a MIon elkezdeni. — Pmlban éjfélkor — feleU c. híre, bálkirály és ezen megjegyzéssel, valamint az újfaluéi Kamrák-hisas.szövünk ruházatának e'mondásárfl a. Kúria kapuja körül leske.lŐdő sza' mari szoba-leányok és cselédek nyomban hazafutottak úrnőikhez. Ahonnan csakhamir visszaküldettek azon megbízással, hogy a többi faluról érkezett klsaszszony ruházatáról is tudósítást hozzanak. Mert alig. hogy dél felé járt az idő, a Kúria-fogadó kapuján egymásután fordultak be a közel és messzi vidékekről érkező fogatok a báli publikummal. Aki csak számottevő kisasszony volt a vármegyében, az mind n eg jelent a bálon és a helybeli hölgyeknek ugyancsak volt módjukban sápadozni. csodálkozni vagy csúfolódni, amikor a szobaiányok időnként hazafutottak az újabban érkezettek ruházatáról szóló tudósítással. Dél felé megérkezett Költőről az öreg Szendrey leánya, Júlia kisasszony, aki divat és ízlés dolgában nemcsak Szatmáron, de tán még Pesten is megállná helyét, mert tudvalevőleg ízlését nemcsak a Hölgyfutár régi és új divatképein fejleszti, hanem a bécsi Salon hasábjain is. A hírhozók róla azt jelentették, hogy Júlia, kisas zony magyaros. gyöngyös, Zrínyi-korabeli ruházatban jelenik meg a bálon. amin a szatmári hölgyek valóban nagyon elgondolkoztak. Hisz itt rejtett akna repül a levegőbe. Szendrey Júlia, akinek ahhoz Is volt bátorsága. hogy a divat szempontjából férfi módjára levágassa szép barna haját, bizonyára nem véletlenül választotta a mag-/áros ruházatot a szatmári bálra. Bizonyos, hogy Pesten az összes mágnásnak ilyen ruhában táncolnak a Redoute-ban. No hiszen meg is járják a szatmári hölgyek az új bécsies báli ruhákkal, amelyeket idáig a legújabb divatnak véllek. Ebéd után — azaz dehogy is volt ebéd ezen az izgalmas napon, hisz az úrnők már előtte való napon, vagy talán már előbb is elkészíttették hajdíszüket a Pestről idő érkezett trancia borbéllyal, mr. Privadierval, azaz első segédjével, mert a jeles férfiú nem érhet rá az utolsó percben — ebédutáni időben a városban futótűzként terjedt el a híre annak, hogy a gyorskocsi meghozta a legújabb kotíllon-jelvévyeket. Aki a kotillonokat EGY REGI Irta; KRÚDY GYULA látta, csodákat mesél azoknak szépségéről, csivosságáról. A szatmári hölgyek arca valósággal belepirult ezen izgalmas hírekbe, pedig akkor még nem volt általános divat a bécsi festékek használata. A szobalányok, szakácsnők és mindeneslányok, akik reggel óta szaladgáltak már különféle üzenetekkel és megbízatásokkal, csaknem lelkendezve jelentették úrnőiknek, hogy a gyorskocsin néhány idegen úr, bizonyos pesti arszlánolc U érkeztek a városba, akik majd gunyoros mosolylyal tartanak szemlét a bálon a vidéki hölgyek felett. így tudomására jutott egy magas szőke úrnak a meg rkezése, aki ha nem gróf, akkor legalábbis báró, a mellénye után ítélve. Azonkívül egy alacsonyabb, vöröses barkós úr is érkezett a gyorskocsin, akinek a felöltőjén olyan gombok vannak, mint egy gyermektenyér. Egy kopottas csízmájú, magyarruhás, kishajuszú ifjút is hozott a posta, de az nemigen sokat számíthat a bálon, mert még jóravaló kabátja sincs. Valami kóbor diáknak látszik, aki szép hollótoüakkal kereskedik a táblabíró uraknál. Csak Pap tekintetes úr mondott olyasfélét, hogy a kopott diák valami köliőféle legyen. De hiszen minden kicsapott diák költő manapság. '~Jgy folytak az izgalmas előkészületek a szatmári bálra, amely hivatva volt a>'’■a, hogy megdobogtassa azokat a szíveket, amelyek egymásnak vannak szánva: a zexe és a tánc xarázsa alatt életbe keltse a kis érzelemcsírákat; fölhevítse az ifjú hajadoxókat, hogy a következő hoszizú esztendőben legyen miről íbrándozniuk, álmodozniuk a behavazott falusi udvarházakban. Hál i&s Jövel ó gyönyörűséges bál- éjszaka, midőn fölcsendülne1 a a Margit-valcer lágy üteme- és a polonaise csodaszép figu r rái az ég felé ringatják a fa t lusi kisasszonyok lelkét, ame 1 lyek hajh, máskor kénytele s nak a kácsa. és tyúkülteté. I prózai gondolatával foglala- toskodni és csak sebtiben ol- vashalják el azokat a verse- két is, amelyeket Hiador ír < , hölgyek lapjába. Jöjj gyönyö I rűséges havas éjjel, amidőn <- régi fogadó léghuzamos szá , Iájában tündökölve ragyog- nak a rózsaszínű tüllel meg i koszorúizott tükrök és a cu I korkák papirosára nyomot i német jelmondatokat áhítato: , szívvel olvassák el még ázol- is, akik nem bírják ezt as i idegen nyelvet; csak sejtik . csak érzik, hogy a cukkerli ét i a szerelem között okvetlenül ■ ran valami összefüggés. És ti ■ forró, titkos szavak, hossza■ 'laim as Icézszorítások és me. leg ölelkező tekintetek, nem- azért szereoeltek-e mindnyá! jan a költészet szótárában, ; hogy ezen a báli éjszakán ■ testet öltve, megjelenik a 2. ■ quadrille alkalmával, midőn minden becsületes, igazszívű halandó párjával táncol és a mamák a sarok ripsz-kavapéiról örvendezve gondolnak a köze", farsangra, a közeli farsang lakodalmaira? Füzértánc és mazurka! Csak a negyvenes években tudták igaz jelentőségét e táncoknak. Most tehát fusson a szobalány. mindeneslány a ház minden irányában és keresse meg a kisasszony pillangós cipellőjét. * A lámpák igazán úgy ra. gyogtak mint előre m álmodták a szívek. A Hamrák kisasszonyok és a többiek valamennyien megtalálták párjaikat, mert olyan fiatalember mén nemigen volt abban az időben, ah éleluntságot színlelve, elke rülte volna a táncot. Az iska Iában még Ovidiust tanítót ták, táncolni kellett a fiatal embereknek. De mégis volt ott egy fia tálember, aki a táncosok so hadaimat elkerülve, magá nyosan ődöngött a fényes szá la homályos sarkaiban. Sá padt arexi. nyúlánk termetű dacos tekintetű ifjú volt ez aki két kezét hátrafonva hallgatagon nézegette a tán cosokat. Sohasem mosolyqott de szomorú sem volt. Húsz it volt, láthatta azt, akinek ked véért idejött, Szcndrry JúlU éppen Hertelevdy úrral iárit a füzér-táncot. A sápadt arct ifjúi arca talán még savad labt volt. mint rendesen. És talár akkor sajnálta életében először azt, hogy nem tudott tán colul. A gyönyörű barna leány kecsesen és szarva<■ mócljárc táncolt és minden mozdulatán meglátszott, hogy valakinek nagyon akar tetszeni Táncosának vagy másnak? K. tudná azt. ki láthatna bele egy leány leikébe? A nyugalom, amit a sápadt ifjú magára erőszakolt. percenként múlófélben volt. Miért táncol az ő > szerelme mással? Aliért kell neki egyáltalában táncolni? Júlia U olyan butácska, naiv teremtés volna, mint a többi leányok, akik a test, a láb és a kar sajátságos mozgatásában gyönyörűségüket találják? Nem, nem az vem lehet, hogy Júlia ne tudná, ne érezné azt, hogy neki fájdalmat okoz azzal, hogy másnak a karján mutatkozik. Hisz idáig megállotta azt. hogy nem táncolt és hallgatagon üldögélt a költő mellett, aki tíz szónál többet nem mondott ezen az estén, de azt, amit gondolt, érezni kellett Júliának. És most. íme. mégis táncra kelt azzal a kicsípett fiatal tírral. Ennek bizonyosan valami mélyebb oka van ... A költő elfordult a tánco:i lóktól és a sarokban, ahol azt vélte, hogy senki sem látja, mélységes szomorúsággal bá_ múlt ki a havas éjszakába a csapadékos ablakon. Az járt az eszében, hogy meg fog tanulni táncolni. Húsz erős akarattal mindent el tu~ dott érni eddig. Táncolni fog Júliával, áld nyilván szeret táncolni. De hogyan tanulhasson men táncolni, hogy komikussá. J ügyetlenné ne tűnjön föl l eleinte? Hogy őt valaki kinevesse, esetleg a háta mögött j kigúnyolja? Nem, sohasem. Táncolni azonban mégls~ csak meg fog ,avulni. Ha másképpen nem, egyedül, amikor j senki sem látja... Egy kéz nehezedett a vál' Iára. — Petőfi — mondta Pap tekintetes úr —. Júlia keres. — Júlia csak táncolion tovább felelt a költő színlelt ‘ nyugalommal —, hisz az neki 1 mulatságot szerez. — Júlia már nem táncol • többet, mert látja, hogy ezzel ■ neked fájdalmat okoz. Téged [ vár. — Ö. a drága leány — fakadt föl a boldog sóhajtás a költő kebléből és a táncolókat , vadul, sőt illetlenül széjjelta. szigáva, sietett ama sarok fe. > lé, ahol Júlia ült. Pap tskin■ teles úr a nyomában. : — Ki ez a neretlen idegen? i — kédezték itt is, amott is a . táncolők között. Pap tekintetes úr megmondta az idegen nevét. És a bálban, a táncban, mintha egy pill.útra önkéntelen szünet támadt volna. — Petőfi itt van! — suttognák önkéntelenül az aikak és a szemek odatapadtak arrn a hőre. aki mellett a költő helyét elfoglalta. — Petőfi van itt! — hallatszott végig a nagy szálán nz emberek suttogása és a legirigyeltebb és a legboldogabb nő ebben a percben Szendrey J'lia volt.-,. Ekkor határozta eú hogy felerégüi megy a költőhöz. (1915) Hogyan Int síi a & egyi-erneki Gépállomás nz önálló gnzdiilhodásho* ?
