Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-13 / 61. szám

Szétforgácsol, vagy egységes i ifjúsági mozgalmai ?\ JanáeéUoztak megyenk ifjú kommunistái Ma már vitathatatlan, hogy a DISZ felszámolása nem a célkitűzések, hanem a rossz módszerek és eszközök miatt volt helyes. A DISZ — hibái dienere — mégis egységen if­júsági szervezet volt. S ha ebből a szempontból ítéljük meg az ifjúsági mozgalom je­lenlegi helyzetét, pontosabban a rétegszervezeteket, azt kell mondani, hogy a jelenlegi tendencia nem tartalmaz sem fejlődést, sem stagnálást a üJlSZ-szel szemben. Vissza­fejlődést annál inkább. A je­lenlegi rétegszervezetek, — ha nehezen is — de ma mér elismerik a párt eszmei, ideo­lógiai vezető szerepét. Ez nagyrészt a kommunista és baloldali fiataloknak ós az MSZMP következetességének köszönhető, a rétegszerveze­tek programjukban, célkitű­zéseikben bizonyos egységet tapasztalhatunk. (A párt ve­zető szerepe, a szocializmus építése, az ifjúság érdekvé­delme, a sport, kulturáü. és szórakozási lehetőségek meg­teremtése, — hogy csak a legfontosabbat említsük). Viszont, ha egységes plat­formon vannak a rétegszerve­zetek, felvetődik a kérdés: melyik ulon lehel gyorsan a helyes cfcíhoz elérni ? Azon-e, ha mindenki a ma­gáét járja, — bár a párt veze­tése egybe kapcsolja őket, — vagy egy szilárd, egységes szervezettel, amely az ifjúság legjobb erőit tömöríti magá­ba? Úgy gondoljuk, az utóbbi a helyes út. Pártunk Központi Bizottsá­gának határozata is érinti a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) létrehozásának szükségességét, s ezt felada­tul jelölte ki. A határozatnak i „ a része nem maradt vissz­hang nélkül a mi megyénk­ben sem. Húsz üzem mintegy 70 fiatalja vett részt március 8-án a Szolnoki Uttörőházban rendezett ifjúmunkás talál­kozón, melyet a MAFISZ hí­vott össze. Az október, no­Ez történt a nagyvilágban Kínai lap kommentárja Mao Ce Tung beszédéről KÜLPOLITIKA* t Az Egyesült Államok közép-keleti bünlajstromn London (MTI). A People feltűnően élesthangú cikkben sorolja fel az Egyesült Álla­mok középkeleti angolellenes űzőiméinek hosszú sorát. Az Egyesült Államok — hangzik a cikk — állítólag azért vo­nult be a közép-keletre, hogy harcoljon a Szovjetunió e te­rületre történő behatolása ellen. Kevesen tudják azon-i ban, hogy az antikommuniz­­mus leple alatt az ameri­kaiak sokkal többet tettek Anglia középkeleti befolyá­sának és érdekeinek meg­semmisítése céljából, mint az oroszok. Angliát kiszorítot­ták Palesztinából, természe­tesen a zsidók, de az Egye­sült Államok kormányának lelkes segítségével. azután Moszadifc kormánya kiszorí­totta Angliát az abadani olajmezőkből. Ezzel a fonl­­tertllet évi 35 millió tonna olajat veszített. Az Egyesült Államok, amelynek azelőtt egyetlen csepp perzsa olaja sem volt, most a vállalat 40 százalékát kaparintotta meg. Szaud Arábia évi 42 millió tonna olajtermelése az Egye­sült Államok kizárólagos bir­tokában van. Amerika kapja most Irak nyolcmillió tonna termelésének felét és Bah­rein egész termelését, évi egymillió tonnát. Szóval az Egyesült Álla­mok addig mesterkedett, míg uralkodó helyzetbe lopta be magát és évi 85 millió tonna olajat kap keletről, mialatt Anglia részesedését negyven-Sí ‘ /•A/fUH'fóXi 1957» március 13. at az ellenség közötti ellent­mondás teljesen különbözik egymástól. * Az ' ellenforradalmárok ' el­nyomása magunk és az ellenség közötti ellentmon­dás kérdése. Természetes, hogy a tömeges méretű harc során vannak elkerülhetetlen elhajlások. Teljesen szüksé­ges azonban, hogy a tömege­ket mozgósítsuk a reakció el­nyomására irányuló harcra. Ennek a harcnak az az elve> hogy ahol reakciósok vannak, ot■ elnyomás is van, s ahol el­hajlás van. helyrehozás is szükséges. Ezt az elvet min­denki elfogadhatja. Vannak — írja a továb­biakban a lap — akik felvetik a kérdést: minden árunak megvan a maga kettőssége. Ennek alapján el lehet-e azt is fogadni, hogy általában minden dolgozónak megvan a kettőssége? A válasz igenlő — például a magyarországi eseményekben egyaránt van jó és rossz. Az imperialisták alcnamunkája arra hívja fel a figyelmünket, hogy legyünk éberebbek. Másrészt viszont a magyar események komoly tanulságul is szolgálnak szá­­n unkra. Most is áll az, amit a „Még egyszer a proletariátus diktatúrájának történelmi ta­pasztalatairól ...” című cikk­­bzn olvastunk, hogy: Az első pillanattól kezdve legjobb ta­nítóinknak tekinthetjük el­lenségeinket. A fiatalok kérdéséről írva, a lap hangsúlyozza, hegy meg kell erősíteni közöttük az el­méleti munkát, nemcsak ideo­lógiai, hanem erkölcsi kérdé­sekben is. A. N. Tyihomirov nyilatkozata a szovjet képző­művészek kongresszusáról Moszkva (MTI.) A. N. Tyi­homirov, az ismert szovjet! művészitörténész nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítójá­nak a szovjet képzőművészek múlt héten végétért kong­resszusáról. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy a szovjet művészek igen várták ezt az alkalmat, die a kongresszus még az előre megnyilvánult nagy várakozást is felül­múlta. Igen éles és határo­zott vita folyt az egyes fel­vetett kérdésekről. A szovjet művészet megbe­csülését mutatta az a tény, hogy a kormányzat és a Köz­ponti Bizottság igen nagy figyelmet tanúsított a kong­resszus munkája iránt. A vita során egységesem mutatkozott meg az a köve­telés. hogy a szovjet képző­cialista realizmus útján ha­ladjon, ugyanakkor a szovjet művészek ka akarják szélesí­teni azit a teret, amelyben élnek és alkotnak. Ebben az évben nagyon sok művészünk járt külföl­dön és nagyon sokoldalú be­nyomást szereztek a nyugati államok művészetéről. Nem­csak a régi mesterek alkotá­sai gyakoroltak nagy benyo­mást művészeinkre, hanem a modern ele is. Az általános kívánság is Mmerült a kongresszuson, hogy a művészek jobban közeledjenek az élethez. A párt és a kormány igen nagy bizalmat tanúsított a művészek iránt — mondatta végül Tyihomirov. — Most a művészek kötelessége, hogy művésziét továbbra is a szó- igazolják ezt a bizalmat. ’ rTTTTVrVW'TTTTTTVVTTTTTVrrVTTTTT'rT» mindig ugyanazon nyugodt, majdnem kedélyes hangon. — Van itt egy nagy rabló, egy vén-vén csuka, harmadik éve lesem már. Egyszer a horgomra is akadt. Tessék, eltörött a bot. S ha hiszik, ha nem, magával vitte. Lehúzta a mély­ségbe. Azt hittem, abban a pillanatban megöl a méreg; Egy ilyen halat elszalasztani, mikor már ott volt a mar­komban! Megesküdtem, hogyha addig élek, akkor is kifogom. Annyi megyöződéssel esküdözött apa, annyi szenve­déllyel magyarázta a vén csuka esetét, amennyi csak egy vérbeli halásztól telhetett ki. — Jó, jó, papa — szólt a rendörtisz'. — Most nem a csukáról van szó. Az igazolványok rendben? Ellenőrizze Kárpáti. — Hogyne! Persze, hogy rendben, én, alázatosság­gal, sehova se megyek Igazolvány nélkül. Hadd lássa rög­tön a hatóság, kivel van dolga, becsületes emberrel vagy vagy nem. Ugorj, fiam Laci. egy-kettő, szedd elő azt az igazolványt, ott van a kabátomban. Értettem én jól, miért beszél annyit összevissza apa. Húzza az időt, hogy Tatár mérnök minél messzebb jut­hasson. No, ebben én is segítek neki. Óriási buzgalommal fogtam neki a keresésnek, de először is orrabuktam a csó­nakban, ijedten kapaszkodtam megint talpra, valóságos műkedvelő előadást rendeztem. A magánjelenetnek, amit a rendőröknek előadtam, ilyenféle címet lehetett volna adni: ..Illedelmes fiúcska a viharos tengeren”. Mert én úgy bukdácsoltam, ügyetlenkedtem végig a csónak hosz­­szán, mintha óriási hullámok dobálnák hajónkat. Végre elértem a kabátot s már az első pillanatban az ujjaim közé akadt a keményfedelű igazolvány. Gyorsan odébb­löktem és buzgón kerestem tovább a semmit. Ezalatt a járőrhajó zümmögősre csjtítoü motorral szép lassan föl­felé vontatott bennünket. Csak vontasson, minél tovább, nem sajnáljuk mi apával sem az evezőt, sem a két karunkat. Megéri Tatár mérnök szabadulása néhány verejtékcsöppünket. Hogy el ne unják magukat a rendőrök, apa tovább mesélte a csukát. — Mert az olyan csuka, kérem alássan — magya­rázta ő, aki életében most kéremalásonozott először —, hogy ilyen csukát nem látott még a világ. Raffinált, ez az egyetlen igazi szó rá. Fogadni mernék, hogy ismer. De én is őt! Mindig ilyenkor indul vadászatra a vén dög. A tiszt azonban félbeszakította. — Az elébb hol voltak? Hogy lehet, 'hogy egy ne­gyedórával ezelőtt, mikor felfele mentünk a vízen, nem láttuk magukat? Megakadt a lélegzetem. Mit felel erre apa? De olyan tisztelettudóan derűs hangon válaszolt, mint akinek igazán nincs titkolndvalója. — Nem is láthattak, kérem alássan, alig tíz perce, hogy vízre jöttünk, néztük is, mikor a motoros felfele ment. Akkor oldoztuk el éppen a csónakot. Ejnye, ostoba kölyke, mindjárt pofonverlek, hát még mindig nem találod azt az írást? Meddig akarod még feltartani a kapitány urat? (Folytatjuk.) [szervezetek programjának megvalósítása most is a cél, azzal a különbséggel, hogy itt már nem forgácsolódhatna szét nz erő. Az érdekvédelem is első­rendű kötelessége a KISZ- nek. Képviselői ott lesznek a munkástanácsokban, a városi tanácsban, ahol őrködnek a tagság érdekei és jogai felett. A meggyengült munkamorál helyreállításáoan is fel kell használni a KISZ-t. Meg kell magyarázni a fiataloknak: rajtuk, az ő jobb munkájuk­tól is függ életük jobbá téte­le. Ugyanakkor érdekeltté kell tenni a munkásfiatalokat ab­ban, hogy minden lehetőséget használjanak ki a termelés mennyiségi és minőségi növe­lésére (helyes lenne például a Tisza Cipőgyárba» az ifjú­sági exportbri gádok visszaál­lítása). amelynek a szakmai tudás növelése is döntő fel­tétele. Meg kell valósítani a 8—10 ezer szolnoki fiatal régi jo­gos követelését: iiozzdK léire a szolnoki fiatalok kiuista: Ezt a beszámoló és a hozzá­szólások egyöntetűen követel­ték. Tűrhetetlen állapot, hogy majdnem minden vállalatnak, üzemnek van kulturotthona a városban, csupán ennek a 8—10 ezer fiatalnak nincs. Másik jogos követelés: a Képkerti sportpályát adják át a KISZ sportolóinak. A KISZ-nek még nincs köz­ponti programja, de már a fentiekből is láthatjuk, mi­lyen komoly tervei vannak és tegyük hozzá, ezek megvaló­sításához megkapják a leg­messzebb me. ) támogatást is. Most már az van hátra, hogy jól dolgozzon a szervezet, s ezzel beláthassák a kommu­nista és baloldali fiatalok, hogy itt van a helyük. Azt is látni kell azonban, hogy iga­zán nagy eredményeket csak az új KISZ-tagok áldozatos munkája árán lehet elérni. r r.n vemiberi események értéke­lés után arról volt szó, milyen irányban kell haladnia me­gyénk ifjúsági mozgalmának a jövőben. A résztvevők a KISZ létre­hozása mellett szálltaik síkra. Ezek a munkásfiatalok már látják: a jelenlegi rétegszer­vezetek nem tudják betölteni tökéletesen a hivatásukat. Szükséges egy olyan egységes, a munkásfiatalok vezetése alatt álló szervezet, amely biztosítja, hogy jó irányban haladhasson az ifjúsági moz­galom, s ne ismétlődhessenek meg a DISZ hibái sem. Vilá­gosan kell látni, hogy a réteg­­szervezetek visszafejlődést és nőm előrehaladást jelente­nek — mondották többen is. Az is nyílt titok, hogy egye­dül a reakciónak és nem a magyar ifjúság érdekeinek kedvez az, hogy szétforgácso­­lódjon az ifjúság ereje, kü­lönböző rétegszervezetekben Éppen ezért csak a KISZ ve­zetése jelenti a reális biztosí­tékot és lehetőséget minden­egyes rétegszervezet program­jának megvalósításához. Az MSZMP ezekben a na­pokban dolgozza ki a KISZ programját. Ebben a munká­ban felhasználja a fiatalok javaslatait is, többek között t szolnoki tanácskozáson el­hangzottakat, ahol igen sok okos, segítő javaslat, de köve­telés is papírra került. Pél­dául: legyen társadalmi mun*a az ifusági mozgalomban való do gom — helyi függetlenített veze­tők nélkül, alkalmazzák a be­vált módszereket, melyek még 1948—49-ből is emléke­zetesek. Legyen sokoldalú £ KISZ. Biztosítsa a fiatalok hazafias, internacionalista ne­velését, Adja meg a párt & a kormány az anyagi segítse, get is a romantikus, sporto­lási, kulturális, szórakozás igények kielégítéséhez. Vég­eredményben tehát a réteg-Peking (MTI). A Sanghajt < Vensujipao című kínai kultu­rális lap érdekes kommentárt közöl Mao Ce-tungnak, a Leg­felsőbb Államtanács előtt mondott beszédéről. Mao Ce-tung beszéde azzal a kérdéssel foglalkozott, ho­gyan kell helyesen kezelni a nép között megnyilvánuló el­­lent mondásokat: ilyen kérdés a szabad viták problémája. Azok, akik bíznak a jövőben, nem félnek megmondani, hogy a nép sorain belül igenis :vannak ellentétek — írja a \ lap — s nemcsak ma vannak, [ hanem a jövőben is lesznek. '.Az „Engedjetek minden virá­­■got nyílni és minden madarat :énekelni” jelszó felvetése ön. ; magában véve is annak beis­­: mérésé, hogy a kínai társa­­>dalmon belül különböző el­­llentmondások vannak, s hogy ’.ezek megoldása hasznára vá­­í life a társadalomnak. t Van-e, aki akadályozza én­ének a politikának a megvaló­­tsítását, egyesek azt tartják, Xhogy a dogmatizmus, mások lazt, hogy a bürokratizmus ad­­iminisztrativ módszerei képe­seik e politika megvalósulá­­tsának legfőbb akadályait. | Egyesek azt javasolják, meg tkell akadályozni a gyomok ikikelését, más szavakkal, a ihelytelen nézetek ellen admí­­| nisztralív módszereket kell lalkalmazni. Ez azonban nem tvezet megoldásra. I Nem szabad magunkévá t tenni azoknak a durva mód­­tszerét. akik egyetlen csapás- Isal akarnak másokat elvágni, \amikor megvalósítjuk a nép Ikörében az „Engedjetek min­iden virágot nyílni és minden imadarat énekelni” politikáját. Ia durva módszerek helyett a Imeggyőzés, a nevelés és a kri­­itika módszerét kell alkal­­| masni. I Az ellentmondások kérdésé­ivel kapcsolatban a kínai lap leszögezi, hogy a népen belüli teUenlmondás és a magunk s millió tonnára szorította le. De az ügy ezzel korántsem ért véget. Az amerikai impe­rializmus mohósága nem tűr korlátokat. A középkeleti olajrablás után jön majd a mangánrablás. Ghana, az új­­afrikai állam egyike a világ legnagyobb mangántermelői­nek. Az Egyesült Államok nem csekélyebb személyisé­get. mint Nixon aietnökót küldte a ghanai független­ségi ünnepségre. Belga-Kon­gónak nagy vasérctelepei vannak. Már óriási ameri­kai tőkeberuházások szivá­rogtak be egy nagyvállalatba, amely Belga-Kongóban vasat termel. Rövidesen még na­gyobb amerikai tőkebeáram­lás várható Kongóban. Hiába kiabálunk az amerikaiaknak, hagyják abba ezt a rablást, nemzeti érdekek, fittyet hánynak az erkölcsi törvé­nyeknek. (MTI.) A Szovjetunió kulturális é.étéből A Moszkvai Akadémiai Nagy Színházban nagy siker­rel most mutatták be Mas­cagni Parasztbecsület című operáját, amely a múlt szá­zad óta nem szerepelt a Nagy Színház színpadán. * Egyre több szovjet város­ban nyílik széles vetítővá­szonnal felszerelt filmszín­ház. Legutóbb a Brainszki „Október“ filmszínházat ala­kították át erre a célra. — Hmelnickii város lakosai ti­zenkét méter széles vetítő­­vászonnal felszerelt mozit kaptak. A filmszínház a vá­lasztások napján nyílt meg. 4ÉHES GYÖRGY ^ j| ^ ^ ^ ^ ^ ■# Kalnnttott regény (15.) .Hat persze! Régi fogásuk ez nekik, leállítják a mo­tort és kioltott fényszóróval csurognak lefelé, hogy aztár “gy adott pillanatban bekapcsoljanak motort, reflektort és rajtaüssenek a meglepett üldözötteken. Kétszáz méternyire lehetnek tőlünk. Előttünk, mögöttiünk nyílegyenes a folyó. Eleresztem a kormánylapátot. Végünk van, elcsíp­tek! Nem, akármerre nézek, nincs segítség. A magas betonpart. csattogva veri vissza a motor zúgást. Apa azonban nem veszíti el a fejét. Tatárhoz hajlik és sietősen megkérdezi: — Tud úszni? — Hogyne. — Akkor be a vízbe! , — De a ... Semmi de! Gyorsan! A hídon túl ússzék még égi jó darabot, aztán ahol kanyarodik a folyó, másszék ki i jobbpartra. Tatár egyetlen pillanat alatt lerántja kabátját, cipő­jét, máris átfordul a csónak oldalán, csobban a víz és < elrugaszkodik. Amennyire a sötétségben látni lehet, erő teljes, hosszú tempókkal úszik. Vállamon érzem apám tenyerét. — Bátorság, Laci. Nehogy ijedtnek lássanalí. Nem felelek, csak megszorítom a kezét. — Ülj az evezőhöz, fordítsd meg a csónakot. ' Mialatt végrehajtom a parancsot, ő az ülés alá rejt Tatár mérnök holmiját, s ráveti tarisznyáját, aztár, fel­kapja a csónak aljából halászbotját s a vízbe veti ; horgot. Többre már nincs is időnk. A motoros észrevett és ránk szegzelt 'ényszóróva nekünk ront. Megint elborít a fényzuhatag, eleresztem a: egyik evezőt, a szemem elé kapom a kezemet. Haragosan kattog a motor, az űrhajó orra túria í vizet, itt van, már-már elgázol, de nem, az utolsó pillanat­ban elénk kanyarodik, szűk ívet ír le. a túlsó oldaUmkn kerül, és két i’endőr elkapja csónakunk palánkját. Fegyvercsövek szegződne-k reánk. — Maguk mit keresnek itt? — hangzik fel élesen, — Mit kereshetne az ember a vizen? — halion apa nyugodt hangját. — Halászunk. — Ilyenkor? Éjszaka? Nem látom a kérdező arcát, csak fekete árnyékát de köpönyege formájáról tisztnek látszik. — Csukára ilyenkor a legjobb — válaszol apa méj

Next

/
Oldalképek
Tartalom