Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-10 / 59. szám

A budapesti pártház védelmezője volt

Esküt tett, kötelességét teljesítette

«Ó»*>0SO«>t>5De><^D£>ÍDSDS>£>5O®>iO*De^£>9P8!>iD8Öfi>lDSP8>2DgD§D4P8DS^iDSDg>£^^

* i .. Esküszöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen életem feláldozásával is megvédem ... Ha pedig a haditörvényeket megsértem, eskümet megszegem, súlytson népköztársaságunk törvénye és dolgozó népünk megvetése ’, (a katonacsküből).

Nézem a fényképét, ketten vannak rajta. Barátjával álltak a fényképező gép lencséje elé. két jókedvű, egészséges. szénszál fiatalember. A felvétel még tavaly készült : szavárkonyban egy barátságos labdarúgó mérkőzés után; Jóskának, vagyis K. Farkas József leszerelése előtt álló öreg katonának zászló van a kezében, bizonyára — partjelző. — S itt van három másik fénykép. Ezek először

a Paris Match cimű képes iapbar jelentek meg a következő aláírással: „Magyar GPU-sokat mészároltak le Budapesten." Iszonyatos képek. A halál pillanatait ábrázolják. Egyszerű munkás és paraszt fiuk állnak a gyilkosok géppisztolyai előtt. — Sorkatonák. A Puna-Tisza köze. a Tiszántúl szülöttei. — Köztük áll K. Farkas József, egy tiszavárkonyi kubikos fia. Ez a kubikos ember 1945 óta középparaszt. 12 hold juttatott földön gazdálkodik, öt gyermeket nevelt fel. Katona fia néhány nappal a szörnyű események előtt boldog örömmel küldte haza a levelet: „Drága Édesanyám! Kedves Szüleim és Testvéreim! Nemsokára haza megyek. Még pár hónap és leszerelünk.'

S a szép-szál fiatalember 1956. október 30-án több golyótól megsebesítve, arcra borulva feküdt társaival együtt a Köztársaság téren. Otthon. Tiszavárkonyban. a kis falusi házban aggódó édesanya szíyszorongva várta a híreket az

Itt laknak K. Farka® József ék

Az édesanya

üzeneteket. Anyai szíve megsejtette. hogy valami nagynagy baj toriént : s

Ki Farkas József éSs még néhány társa megmenekült Valami nagy szerencse folytán sikerült őket visszaadni az életnek. A Magyar Ifjúság képes riportot közölt róluk, s azóta az egész ország ismeri őket. a pártház védőit, a hős sorkatonákat.

Pár nappal ezelőtt felkerestem K. Farkas József szüleit. Mit mondanak, mit éreztek azokban a tragikus napokban? Barátságos, sárgára meszelt kis házban laknak. Minden szavuk, minden mozdulatuk elárulia, hogy naevon «»"vszerű munkásemberek. K. Farkas József édesapját megviselte az étek Elmesélte, hogy még kevés örömben volt része, pedig már nem fia tál ember. Ez meg is látszik rajta. 17 éves kora óta egészen a felszabadulásig kubikos — részesarató, ahogy ezt monda, ni szokás, más keze-lába volt.

1945-ben földet kapott, maga gazdája lett. Sorsa jobbra fordult, de hozzá tartozik az igazsághoz, hogy azért nem volt túl rózsás az élete. Mikor beszélgettünk egymással, ott ült a konyhában és csendes szóval mondta:

— Nincs tagadni való. Na gyón sok teher nyomta a váltamat. de mégis csak a magam gazdája voltam, öt gyereket neveltem jel és azért arra is jutott, hogy az egyik kislányomat középiskolába járassam. Sokszor rosszul esett, hogy a beadás mindent elvitt. Mondom, nehezen éltünk, de sohasem jutott eszünkbe viszszakívánni a régi, úri világot.

S elmondja, hogy fia Budapesten éppen azok ellen harcolt, akik újból szolgasorba akarták temetni a szegény parasztok százezreit. S hogy a fiatal K; Farkas József helytállt, azt az édesapja természetesnek, magától értetődőnek tartja:

— Esküt tett, kötelességét teljesítette— milyen megkapóan fejezi ki ez az egy mon-Tiszavárkonyban egy barátságos labdarúgó mérkőaée után

ÚJRA MUNKÁBAN

Állandóan forgalmas a tö- i ökszenüniklósi Mezőgépgyár kis szakszervezeti irodája. A gyári fúvószenekar vezetője nyitott be az előbb: ..fontos“ ügyben járt. Fúvókák. különféle karbantartó szerek kellenének a kis önkéntes csoportnak. mintegy 200 forint értékben. Mikor dolga végeztével távozott, egyik egészségügyi aktívának adta át a kilincset. A tevékeny fiatalasszony csak azt jelenti be. hogy párszáz forintot sikerült megtakarítania a gyógyszerszámlánáL Az tán lakásügyben, átielentésiigyben keresik az elnököt.

Mező Imre bácsi deresedő hajú öntőmunkás, illetve üb. elnök mindenkit szívesen meg hallgat, azonnal intézkedik. — Az idén már 30 éve lesz. hogy itt dolgozik a gyárban, nála jobban nem ismerheti senki sem a dolgozók ügyét-baiát Több éve tölti már be funkcióját. a munkások mindig legfőbb érdekképviseleti szervük élére választják.

Persze, az utóbbi időkben itt sem zajlott az élet rendes medrében. A párt mellett, az elvtársak mellet — szaktársak is tüskék voltak egyes emberek szemében.

Voltak akik úgy gondolták, nincs szükség a régi „versenyszervező” szakszervezetre, akik „egy követ fújnak“ a párttal.

Csak mérgesítette a hangú» latot a Tisza Cipőgyárból hívatlanul érkező 12 tagú küldöttség. amely eldicsekedett, véle. hogy ott leváltották az üb. elnökkel együtt a szakszervezeti vezetőséget is. mert a dolgozók más szervezetet akarnak.

Egy nap azután beállított Sándor Ferenc, a munkástanács akkori elnöke, az üb. Irodába:

•— Hát hogy leszünk a szak» szervezettel Imre bácsi? — kérdezte meg félreérthetetlenül az újraválasztásra célozva:

Igaz. hogy két évig érvényes mandátuma volt a vezetőségnek. mégis egyesek túlságosan előre akarták hozni a választást, hogy saját elképzelésük szerint alakítsák u11á. — Elősegítették ezt a Vasas Központban visszaszátlíngózó régi vágású szociáldemokraták is. akiknek első ténykedésük volt — hogy az egész vonalon megre is, hogy id érdekei igazi

képviselője;

Mező Imre szakszervezeti elnök befejezésül ezt mondja: — Újra dolgozunk, igaz érdekekért, mert szervezetünk a munkások érdekképvisetelei akar lenni. Ebben mindig i számíthatnak ránk.

•— palatínus —S

*»,»*,•••»*»*»,*»»»,a»,,*»,,»,i

ki részére negyedévi munkája alapján megérdemelt kiváló dolgozó jelvényt. A szakszervezet át is adta sorra a kitüntetéseket, a Dicsőség könyv pedig hűen őrzi ma is a legjobb munkateljesítmények bejegyzését.

A bér — az megint és még a mai napig is a legnehezebb kérdések közé tartozik. A közismert demagógia szerint a —1 szakszervezet akkor valóban érdekképviselet, ha az órabért támogala. A Mezőgépgyárban és másutt is — bár eleinte sokakat megtévesztett

ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az órabér esetleg egy kis munkáscsoport érdekét szolgálhatja ideig-óráig, de semmiesetre sem a munkásosztályt.

Ezt bebizonyította néhány aggasztó tünet is. Pl. a daraboló műhely az első dekádban 25 százalékos teljesítményt ért el. ugyanakkor magasan megállapított teljes órabért kellett fizetni. A forgácsoló teljes fizetésért 15 százalékot teljesített, de annak is nagy része seleit volt. Nyilván. sokáig nem tudná ilyen körülmények között fenntartani magát a gyár. újra kezdődne az elbocsáitás.

A szakszervezet, tehát nem a dolgozók érdeke ellen, hanem mellette cselekedett, — amikor elhatározta, hogy támogatja az igazgatóságot, — egy igazságosabb bérrendszer bevezetésében.

Ma már a bizalmiak beszélgetései nyomán egyre többen megértik, hogy az a helyes álláspont és a teliesítménnvel Összefüggő darabbérek dominálnak a műhelyekben. Természetesen a szakszervezet nem feledkezett meg arról sem. hogy az eleve teljesíthetetlen. károsan magas intenzitást követelő időtéitelek helyett uiabb. té’iesíthetőt állapítsanak meg. Nem vezették be a darabbért a karbantartóknál. a szerszámműhelyben és másutt, ahol nem segíti elő a munkát.

Ma még számtalan probté-j máktőt terhes a szakszerveze- ! ti munka. A tapasztalt veae-j tőség azonban állja a nehéz-! ségeket. és nem kétséges. — J hogy egvre több munkás is- 5 meri meg a demagógia ellené-■

dat a talpig becsület« ember hitvallását a kötelességről;

Az édesanya szeme még mindig könnybe lábad, ha visszagondol az októberi napokra. Farkas néni egyébként megszólításig hasonlít a fiához. A drága kis parasztaszszony könnyes szemmel, de ' büszkén mutatja a Magyar | Ifjúságban megjelent fényképek egyikéb

— Látják elvtársak? Ez a szákaszvezetó is szép szál gyerek, de az én fiam egy félfejjel még tőle is magasabb. — Aztán Berta Somogyi Lajos fényképére mutat. — Istenem, egész életére nyomorékká tették ezt a szegény fiatal embert

S mindez akkor történt. — amikor Mindszenthy a ma- 5 gyár rádió mikrofonja elé lépett, s szavalva! mintegy —

szentesítette a gyilkos ellenforradalmárok garázdálkodását.

Farkas néni november első napjaiban egyedül Indult Budapestre. kereste a fiát Finom anyai ösztönével megérezte. hogy baj történt vele. És addig ment a nagy város kőrengetegében. — ahol még fegyverek szóltak. —• amié rátalált. S talán az orvosi tudomány mellett az anyai szeretet volllt az az erő. amely újból életre keltette K. Farkas József elvtársat

Az egyszerű sorkatonát. — aki szülei földiét is védte és akire mégis csak nagyon büszke az édesapa, mert nem csalódott fiában. — Fia helytállt, esküt tett teljesítette kötelességét

Szekulity Péter

M/N»EWF£L£ no

A tiszafüredi nyerges-mester éhről

M

1819-ben

király két

nefc kezdése előtt nemcsak cukorkát, hanem tökmagot és napraforgómagot is ropogtatnak és utána egyik-másik szerencsétlenebb halandó nyakát teleköpködik a mag héjával. De mondom, ettől a szolnoki specialitástól eltekintve itt is olyan izgalommal várja a közönség a filmhíradót, mint mondjuk Perecesen vagy Pécsett,

VárjaT Ez nem is

kifejezés. Ezt a szót ma már nem lehet használni. — Hogy miért ? Egészen egyszerű a válasz. Azéirt, m-rt ez ma már nemcsak szórakozást, hanem szakmai tanulást is jelent. Igen-igen. Ne csodálkozzon ezen senki, hogy valami gonoszkoőás van a dologban. Nem, kizárólag a tények rögzítődnek.

A tényeket mindig néminemű konkrétumokkal szokták alátámasztani. Hát vegyük elő a konkrétumokat. Itt van az én barátom, akire mitte dig és már oly sokszor hivatkozni szoktam. (Egyszer már tényleg illenék a nevét is elárulni.) Nos, vele találkoztam csütörtökön reggel A Mókástól eltérően nem az időjárásról hanem egészen másról beszélt. Rövid előadást tartott a csőbútorok hasznosságáról,

készítésűk módjáról Utána elmondta, hogy otthon háziseprűkötő üzemet létesített, megtanulta az orosházi cirokseprű készítő mesterektől Miután újságot ritkán szokott olvasni, arról tájékoztatott, hogy mik a legfrissebb hírek.

Csak szömyűlködtem. Hiszen amit ő legfrissebb híreknek tartott, azok már testvérek között is 2—3 hetes események voltak. Nem áldhattam szó nélkül s kifaggattam, hol a csodába ismerkedett a csőbútorkészités titkaival és a ciroksevrü előállításának ilyen apró részleteivel. Fölényesen végigmért, megveregette váltamat és azt mondta:

Minden fűmet megnézek és tudod, rájöttem valamire. De arra kérlek, ne mondd meg senkinek — fülemhez haiolt és úgy súgta: — Tudod, a filmek változnak, de a híradó már hetek óta egy és ugyanaz.

így már érthető, de az is lehet, hogy boszszantó, mert akadhat olyan mozilátogató is, «ki a filmhíradót nem azért tekinti meg, hogy szakmát tanuljon, hanem mi tagadás, azért, hogy szórakozzon.-szp-a

1

4

szabaduljanak a kommunistáktól.

Az újraválasztásból még sem lett semmi, mert a gyár dolgozóinak többsége szívesen látta helyén az előzőleg megválasztott üzemi bizottságot.

A bizalmi embereket ugyan titkosan újraválasztották. —• azonban három kivételével a régiek, valamennyien elnyerték újra a dolgozótársaik bizalmát. Valószínű hasonlóan alakult volna a helyzet az erőltetett vezetőség cserénél is.

— így ma — azt lehet

mondani — a munkások széleskörű elismerésével újra dolgozik. munkálkodik a szakszervezet?

Hogy mit csinál? Mező Imre egyik fontos ténykedésüknek tartja. hogy az idevonatkozó rendelkezések értelmében megszervezték egy akcióképes, együttműködni kész munkástanács választását.

A szakszervezet ugyanis felelős azért, hogy a dolgozók és a népgazdaság érdekeit legjobban képviselő összetételű munkátanács töltse be a „gazda funkcióiát.‘‘ Márpedig a régi munkástanács — bár elein*« betöltötte hivatását s a dolgozók bizalmát is élvezte — mindjobban általános üzemvezetési, politikai intéző szervvé vált.

Az elmúlt héten megtartott ujláválasztáson aztán az igen terebélves. ötven távot számláló tanácsokból tizenheten nverték el uira a bizalmat, közülük kilenc kommunista; Kovács Dezső lakatosművezető az új elnök határozott szándéka, — hogy az Igazgatósággal együttműködik a gyár fellendítéséért.

Még a legnehezebb napokban is. — és egyre inkább gondiába veszi a szakszervezet a dolgozók érdekeit, ezek közül is a legfontosabbat, a munka és a bér ügvét.

Novemberben még a hangadó és a megtévesztett munkások tiltakoztak a „csillagos“ szakszervezett bélyeg ellen. követelték a Vörös Dicsőség könyv és a csillagos kiváló dolgozó jelvények elégetését. Ezzé1 szemben azonban olyan ember Is volt. nem la egy. aki kérte, hogy adják

Ma már ugyan,

csak elvétve találkozunk Tiszafüred környékén olyan emberrel aki lóháton iár. De valamikor, néhány étvizeddel ezelőtt, Itt a Hortobágy szélén, ez egyáltalán nem volt szokatlan ’átvány. Beláthatatlan mezőkön méne s 'egelészett és bizony lyálogszerrel nem nagyon lehetett volna megőrizni a gyorsan futó csikókat, lova'cat. De a közlekedési ■iszonyok is olyanok 'óltak, hogy szívesebben mentek lóháton vendégeskedni a tanyaszomszédok, mint gyalogszerrel.

Nem csoda hát, hogy a nyerges mesterség Tiszafüreden hosszú évszázadokig élő iparág volt. A kiváló mestereket messzeföldön ismerték. Hírük a XVIII. században már az ország határain túlra, külföldre is eljutott. Megemlékezik róla a krónika, hogy meszszi, külországi királyok is elismerték a tiszafüredi nyergesmesterek tudományát.

I

í A filmek váltómnak, de,»*

Ahogy már megfi- i

gyeit* as ember, mituUm maeHAtoaató

isis-óén a porosz

király két füredi nyerges-mestert vitetett Berlinbe. Ez a két magyar ember aztán ott öregbítette Berlin városában a tiszafüredi mesterek jó hírét.

Hivatalos írások tanúsítják, hogy 1848— 49-ben a tiszafüredi nyergesek a honvédség, részér e dolgoztak.

S ahogy telt-mutt az idő, a tudomány, a technika fejlődése ezt az iparágat is mindjobban elnyomta. Mikor megjelent a kerékpár, akkor az emberek szívesebben jártak ezzel, mint lévai. Ma meg motorkerékpáron száguldoznak nagyon sokan az egykori lóháton i járó ősök ivadékai közül.

1850-ben még 14 mestert írták össze. Az elmúlt század végén a nyeregkészitő mesterség hanyatlásnak indult és az 1930-as években az utolsó nyergesmester, Kuli Mihály halála után teljesen megszűnt. Ma már csak a megfakult iratok és néhány régi nyereg őrzi a hajdani virágzó iparág emlékét,

lovnak, de.,,

egyformán szokta csinálni. Szolnokon talán annyi a külön bség, hogy a fűm vetítésé-