Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-10 / 59. szám
1958-ban megkezdődik az új közúti építése — Interjú Bajtai Károllyal, a Szolnok városi Tanács mb. vb. elnökével — Még ax elmúlt évben kezdtek hozzá a szolnoki Ságvári körúton egy 76 lakásos épület munkáihoz s jelenleg ax első emeletnél tartanak aa építkezésen. Ilyen magasra már nem kézi erével szállítják az építőanyagot, hanem a képen látható emelődaruval. A salakhordó japánereket Nagy László és Kocsis Mihály építőmunkások kezelik. Mivel az időjárás megfelelőnek bizonyult, a betonozók is hozzákezdtek a munkához. Szedlák János, Karsai Antal és Agócs Vince az első emeleti födém kiöntésében szorgoskodik. A kép hátterében pedig a kőművesek már a második emelet felé rakják a falakat --------------------------------------Türelem, megértés - nekik is Eléggé sok szó esett már rádióban és sajtóban egyaránt a kiskereslcedelmi dolgozókról. Úgy gondolom, mégsem, felesleges megemlíteni azt, amit a napokban láttam. Hosszas várakozás után végre megnyílt a Sport és Játékáru Bolt Szolnokon. Ahogyan ez ilyenkor lenni szokott meglehetősen népes tömeg gyűlt ott egybe az első napon. De nem akármilyen. hanem ráérő és mégis türelmetlen tömeg. A sportosztály kötöttáru részlegénél figyeltem meg egy esetet. Annyian maitok ott is, hogy a pultot, s az elárusítót álig lehetett látni tőlük. Két hölgy igen határozottan követelte, hogy velük is sürgősen foglalkozzanak. De csak addig volt sürgős, míg sorra kerültek, aztán legalább 40 percig válogatták. tanakodtak. Kértek egy drapp kötött kabátot, majd szürkét, aztán kisebbet és nagyobbat szélesebb és keskenyebb nyakszegélyűt. Nézni is rossz volt ahogyan az elárusítót ugráltatták le s föl a létrán most ezért, most azért a darabért. Egy termetes a&szcmwág azért teremtette össze az elárusítót mert kisszámú pulóvert mutatott neki. Miután tisztázták, hogy nagyobb nincs, azért csattant fel a vevő: miért nincs? Sok ilyen „apróság” szemtanúja voltam ezen a napon. S mit tett az elárusító nő?! Fürge és figyelmes volt mindvégig. csak néha látszott az arcán, hogy neki is jólesne egy kis türelem, egy parányi megértés. Ha az első napon nem is sikerült, ezután adjuk ezt mag neki, nekik. P. MARIA Szolnok Az etaőüd szobában találtam Bajtai elvtársat, ami részemre külön szerencse volt. ö ugyanis azok közé tartozik, akiknek minden percük be van osztva. A közért kifejtett munka rendkívül igénybevételt jelent, s ez nem megy másként, csak az Idő jó beosztásával. Bajtai elvtárs, Danes! József lemondása után került a városi tanács élére. Dancsi elvtárs lemondását betegségével indokolta meg, s a Megyei Tanács VB elfogadta. Aki nem Ismerné Bajtai elvtársat, annak elmondom, hogyan néz ki. Középtermetű, kopaszodó, jókedélyű ember. Röviden így lehetne jellemezni. És még van valami: roppant lelkes és szívós embernek tartják, aki ha valamire eltökéli magát, azt végre is hajtja Nagyon szereti Szolnokot, mindent elkövet, hogy segítsen a város búján-bajáü. Bajtai elvtárs, mint mondotta, szerelmese a tiszaparti városnak. Közelebb húzódtunk a kályhához (Bajtai elvtárs megjegyezte, hogy ezzel az erővel akár a páncélszekrényhez is húzódhattunk volna, mert nem sok a különbség a kettő között) és megkezdtük beszélgetésünket a város gondjáról, a várost érintő tervekről. — Mi a legégetőbb probléma jelenleg? — tettem fel az első kérdést. Lakás, lakás, lakás! — Art hiszem, hogy ez mindenki előtt ismeretes. — Mondhatnám nyugodtan, hogy energiánk legnagyobb része a lakáskérdés megoldására irányul. Ma az országban talán Szolnok áll a legrosszabban a lakás dolgában. Persze ez érthető is, hiszen az elmúlt világháború itt is sok lakást tett tönkre s a lakosság is megszaporodott. Hogy jobban érzékelhető legyen a jelenlegi helyzet, 'elmondok egy pár számadatot: Szolnok városban 1944-ben 44 000 lakosra 9950 lakás jutott, viszont 1956-ban 55 000 lakosra 11 014 lasás jut. melyek között a II. világháború beruházásai- után ideiglenesen helyreállított lakást* is szerepelnek. Ha a jelenlegi lakoeaszámmak megfejelő lakásigényt az 1954. évi arányinak megfelelően bajt jelent. Példa erre az. hogy egyre csökken a születések száma, a bíróságokon napirenden vannak a válások. És mindez, egyrészt a mostoha lakásviszonyoknak köszönhető. Minden törekvésünk az, hogy segítsünk a lakáshiány enyhítésén, ha teljes mértékbál nem is, de legalább részben, — Milyen tervek vonnák a kereskedelmi hálózat bővítésével kapcsolatban? — A kereskedelmi hálózat bővítése második legfontosabb megoldásira váró feladatunk. Ezen a területen is a helyiséghiány okoz gondot. Naponta több iparengedélyt adunk ki, azonban, akik kérik és megkapták, üzlethelyiséget is szeretnének. Persze, az nincs, mire többen is be jelentették már, hogy bódékat építenek. Ezt semmi szín alatt nem engedhetjük meg. Célunk az, hogy minél több, nagy üzletházat létesítsünk (mint a napokban megnyílt sipartbolt). Az ilyen „standmegoldások" városszépítési szempontból sem megfelelőek! Tervünkben több nagy üzlet megnyitása szerepel, a főbb útvonalakon. Ugyanakkor szeretnénk kielégíteni a város külterületén lakók igényeit i& A peremrészen igen kevés az üzlet és jő lenne, hogy akik ipart kaptak, a külterületet is „megszánnák'’. Ott sokkal könnyebb lenne az üzlethelyiségek megoldása is. Nagy segítséget jelentene, ha rendelkezésünkre bocsájtanémak egy honvédségi laktanyát. A városban van egykettő kihasználatlanul, s ha kapnánk legalább egy épületet, sok olyan helyiséget szabadítanánk fel, amelyek jelenleg raktározás céljaira --------------vannak felhasználva; Más városokban már megtörtént ez az akció, nálunk is szükség lenne rá, minél hamai rább. így raktárakból üzleteket alakítanánk, egyes üzleteket pedig lakásokká. Remélem, hogy az illetékes szervek méltányolják kérésünket, Eziekután még sok mindenről beszélt Bajtai elvtársi Többek között megemlítette, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, a szovjet emlékmű rövidesen készen tesz és április 4-én már sor kerül az avatásra. A továbbiakban elmondta még, hogy restaurálják a Damjanich szobrot, rendbehozzák a várkertt sétányt és lehet, hogy itt egy füvészkertet hoznak létre. Már éppen búcsúztunk egy* mástól, amikor egy igen sokakat érdeklő dolgot említett meg: — 1958-ban megkezdik a közúti Tisza-híd építését. Nem akartam hinni a füleimnek. — Ezt komolyan mondja? Szóval ez biztos? — Igen, ez már eldöntött tény, nyugodtan megírhatja, hogy megifjodik hidunk, szebb és erősebb lesz, mint valaha volt. Ez a hír is igen kellemesen érintett, hiszen már régóta mondogattuk, hogy elkelne egy igazán erős, karcsú híd, amely városunk büszkesége lenne, Elváltunk egymástól és én megígértem, hogy hamarosan ismét felkeresem. Bajtai elvtárs pedig szintén ígéretet tett, hogy a legközelebbi alkalommal sokkal több vigasztalót tud mondani. Ahogyan megismertem, ón biztos vagyok benne. Himer Zoltán ------------Szolnokon vasárnap űnneplík a nemzetközi nőnapot Szeretettel meghívjuk Szolnok város asszonyait és leányait 1957. március 10-én délután 4 órai kezdettél a nemzetközi nőnap megünneplésére. As ünnepséget a Megyei Tanács nagytermében tartjuk, Előadó: Vass Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökségi tagja, A nagygyűlés kultúrműsorral less egybekötve. Minden nőtársat szeretettel yáe Szolnok Városi Nőtanác* Elnöksége fl budapesti pártház védelmezőié volt Rejtvény — Gyermekrovat — Sport Tovább épül a Ságvári körút Hí állampolgárságról, akisépitkezésekről és a március 15-i munkanapról döntöttek a kormány iiiéson A kormány március 7-1 ülésén javaslatot fogadott el az állampolgárságról szóló törvényre, ■ elhatározta, hogy magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral kötött házasságával kapcsolatos állampolgársági kérdések rendezése céljából törényerejű rendelet megalkotására tesz javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. A közületek kis építkezéseinek meggyorsítása érdekében a kormány rendeletet hozott arról, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok által hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében a tanácsszervek hozzanak végleges döntést. így az Építésügyi Minisztériumnak nem kell kisjelentőségű, egyedi ügyekkel foglalkoznia. A kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökségének javaslatára úgy módosította a március 15-nek iskolai és hivatali szünnappá minősítéséről szóló határozatát, — hogy március 15 nemzeti ünnep, iskolai szünnap; minden más területen rendes munkanap. Jár a baba, járÍM (Fotó: Csíkos) Tanácskozás a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségről Március 8-án. pénteken délelőtt a szolnoki Uttörőházban a megye 20 üzemének mintegy 70 ifjúmunkása gyűlt össze, hogy megtárgyalja a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség megalaki-A tanácskozás részleteinek ismertetésére még vissza térünk. Az Uttörőházbr n megtartott tanácskozás részleteinek ismertetésére — lapunk legköközelebbi számában vissza fogunk térni, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt ÁRA: M FILLÉR. DL évt 59. szám, 1957. március 10, vasárnap.j t ♦ ♦ I AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA'; NAPSUGÁRBAN számítjuk ki, akkor ma 13.001 lakásra van szükség, tehá 2000-rel többre a meglévő nél. És sajnos, van még égi dolog, amely igen megnehe zíti e probléma megoldását Ez pedig az, hogy a régi 80—100 éves lakások egy másután mennek tönkre szinte hetemként érkezik je lentés arról, hogy hol itt hol ott omlott be egy fal. En nek következtében családol válnak hajléktalanokká é rajtuk feltéUenül segítem keik — Hogyan lehetne segíten a lakásinség megoldásán? — Hát teljes mértékber megoldani nehéz lenne, d< mindenesetre jelentősen enyhítené, ha a vállalatok töbt gondot fordítanának rá. A legégetőbb jelenleg a vasutasok helyzete, azonban a MÁV eddig még semmit sem tett azért, hogy a lebombázott lakások helyére legalább részben újat építene. Pedig a vasutasok érdeke megkívánja ezt, hiszen közülük sokan 80—100 kilométerről járnak be dolgozni, a legtöbben 35—40 órát töltenek „tengelyen1’, és utáni ismét le kell utazmok az előbb említett távolságot. Ha a MÁV létrehozná a kolóniáit, ezek az elvtársak emberségesebb körülmények között dolgozhatnának. A másik enyhítést a kislakások építése jelentené. Sajnos, ezt a lehetőséget igen kevesen használják ki, pedig mi a legmesszebbmenő segítséget megadnánk, házhely, államkölcsön és építőanyag formájában. A Város belterületén sok üres házhelynek váló, Tdhasználatban rész van és ha ezek beépülnének az előbb említett módon, könnyebb lenne a helyzet. Van mégegy lehetőség, ez a vállalatokon múlik. Itt abbél indulok ki, hogy amikor az októberi események után épületek szabadultak fel, azok lakássá való átalakítását a vállalatok szinte express megoldották, a saját erejükből. Igen sok építőanyag hever a városban, amelyek a vállalatok tulajdonát képezik, miért nem szedik össze és építenek? Az előbb említett módon ez lehetséges lenne és sok segítséget Jelentene városunknak. Hiszen a fennálló lakáshiány sok kárt okoz. sok,
