Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-08 / 57. szám

fi világ asszonyainak egysége és szolidaritása

Irta: Lídia Peirova, a szovjet Nöbizotlság einökhelyeitese

IDÉN ÜNNEPELJÜK a 46. nemzetközi nőnapot. A nemzetközi nőnap alapítása óta megvóltozott-e a nők helyzete? A válasz kétségtelenül igenlő. Hiszen akkoriban csupán öt országban (Ausztrália, Izland, Norvégia, Uj- Zéland és Finnország) rendelkeztek a nők részleges választójoggal, vagyis részt vehettek a városi önkormányzat választásában. Jelenleg a világ hatvanhat országában biztosítják a nők számára a választójogot. Számos országban törvényesen egyenjogúsították a nőket.

A Szovjetunióban és a népi demokráciákban megvalósított törvények tiltják a nők bármiféle megkülönböztetését, s lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben.

A szovjet nők a társadalom egyenrangú tagjai, akik bonyolult gépeket kezelnek, vállalatokat, üzemeket, brigádokat vezetnek. A nők közül számos kiváló szakember és művész kerül ki. A Szovjetunióban csaknem 25 női miniszter dolgozik, a Szövetséges Köztársaságokban vödig sok helyen nő tölti be a minisztertanács elnökhelyettesének tisztét. A szovjet nők egyenjogúsítása terén elért eredmények nemzetközi, történelmi jelentőségre tarthatnak számot.

Miután a Szovjetunióban és a népi demokráciákban megoldották a nők egyenjogúságának kérdését, az számos más ország női társadalmát lelkesítette az egyenjogúságáért Vívott harcra. Erről beszéltek a múlt év szeptemberében Moszkvában járt nőküldöttek is.

„A nők helyzete a Szovjetunióban — mondotta egy iráni küldött — és politikai, gazdasági jogaik, mind-mind nagyszerű példát mutatnak az ázsiai országok asszonyai számára, akik még nem érték el egyenjogúsításukat.”

A latin-amerikai küldött arról beszélt, hogy a szocialista országok dolgozó nőinek élete meggyőzi a kapitalista országok nőmozgalmait, hogy helyzetük megváltoztatása lehetséges.

Ismeretes, hogy az indiai, indonéziai és burmai nép függetlenségének kivívásával lehetővé vált a fenti országokban a nők egyenjogúsítása. Indiában például új házassági törvényt adtak ki, amely megszündteti a nők feudális elnyomását. Negyvennyolc kapitalista országban szintén biztosították a politikai jogok gyakorlását a nők számára. Franciaországban, Olaszországban és számos más helyen még gazdasági joga, valamint „az egyenlő munkáért egyenlő bért’’ elvet is elismerték. A fenti törvények egy része csupán papíron maradt.

A KAPITALISTA országokban a nőkre csupán a választási kampányok idején emlékeznek, amikoris a pártok minden egyes szavazatért harcolnak) A parlamentbe azonban már kevés nőt Választanak. Még rosszabb a nők helyzete gazdasági téren. Habár a kapitalista országokban az ipar és egyéb területeken sok nő dolgozik, mégis, a munkajog, a munkabér területén jelentős megkülönböztetésben részesítik őket.

A gyengén fejlett országokban az írástudatlanság is akadályozza a nők részvételét a gazdasági és társadalmipolitikai életben. A világ 15 országában a nők teljes jogtalanságban élnek.

A nők egyenjogosításának problémája állandóan foglalkoztatja a világ közvéleményét. Ezt vitatják az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságában és más nemzetközi szervezetekben is.

A világ asszonyai sfkraszállnak a béke megvédése mellett, az új háború kiróbbantása ellen, amely veszélybe sodorja gyermekeiket. A jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a világ asszonyai egyesítsék erőiket a gyermekek boldogságáért vívott harcban. A reakciós kapitalista sajtó igyekszik bizalmatlanságot kelteni a Szovjetunió és a népi demokráciák nőmozgalma iránt. Ezért a világ nőmozgalmának legfontosabb feladata, hogy megtaláljuk mindazt, ami egyesít minket, de Ugyanakkor elvessünk minden széthúzó elvet. Ennek érdekében meg kell ismernünk és meg kell értenünk egymást.

Tisza szívemből kívánom, hogy az idei, bonyolult nemzetközi helyzetben ünnepelt nemzetközi nőnap a nők szolidaritásának, barátságának, gyermekeink boldog jövőjének ünnepe legyen.

'fVVVTVYVY'VVVVVYVVVVVVVVYVYVVfVVVVYVVVWVYVVWTVVVWWVVVWVVVYVWVVVWVYVYVVVVVVYVYY

Ismerkedjünk meg Zsoltíkával

p; soUikának hívják, enyhén kopasz kis feje, meghatározatlan színű szeme és félig kinőtt két kis egérfoga van. (Orra is van, csak azzal nem nagyon dicsekszem, mert nem valami klasszikus). Eleven, fürge kts emberke az én édes kisfiam, aki éppen most féléves, és sok örömet szerez az egész családnak.

De, hogy közelebbről megismerjék, figyeljék, mit csinál, vacsorától lefekvésig, illetve elalvásig.

Fél tíz fele jár az idő. Ez volt az az időszak „a boldog békeidőbenmikor alváshoz kezdtünk készülődni s most, mióta családunk egy „válogatott tag“-gál gyarapodott, ezen időszak az, amikor kezdünk a legrosszabbakra felkészülni, hogy vajon meddig fog bennünket gyötörni, egyszem gyerekünk.

Befejezte a Babuca az étkezést. Persze, még egy kis ideig nem fektetjük le, mert ahogy letesszük, abban a szempillantásban a hasára fordul. Van olyan szülő, aki nem szereti, ha sír a gyermek s inkább elringatja, ami nevelés szempontjából igen helytelen.

Most már ennek meg kell szűnni, változtatok ezen — határoztam el — nem fogom hagyni, teljesen elromlani. Tehát beteszem a rácsos kis agyába a szokásos kísérő szavakkal: „most csicsikálni fog a baba". Ügylátszik azonban, hogy őkelme fütyül az anyai óhajra, s élőbb piacában, majd fortisszimóvá fajult hangnemben énekelni kezd. Ilyenkor szokott következni a ringatás. dajkálás s egyéb hajcihó. De ilyesmi már nincs. Megszűnt. Kezébe nyomom a zsebkendőjét, aminek tíz percnyi szopogatása után (ez az egyéni altatója) angyalian ela’.'zik. A magam igazának győztes bebizonyítása boldog tudatával nyúlok az összehalmozott újságok után. Ezután olvasás lesz ismét minden este, mint azelőtt. De korai volt az elblzakodás, a gyors, könnyű sikeren, mert kb. "10 perc telik csat; el s egyszerre megint felsír az áldott jó kisgyerek, ami szokás szerint erőteljessé fokozódik. Nem veszem fel, nem árt a csecsemőnek egy kis sírás, erősödik a tüdeje (s elvégre még Pálló Imre is lehet belőle). Olvasgatok tovább-, hallgatva a rádióból áradó szép muzsikát.

Később az eredménytelenséget tapasztalva, meggondolja magát a kis okosom s jobb szórakozás után néz. Elcsendesedik, amit halk suhogás követ. Odanézek. Hát lerángatta a neylon falvédőt (ami azért van ott, mert különben a falat kapirgálja) s tépázza. Hogy a végső romlástól megmentsem, elvettem tőle. Ekkor a lepedőjét huzigálja s később elkezd- vándorolni az ágyban, s hol egyik sarokban csipog a kacsa, hol a másik sarokban szólal meg a. csörgő, gurul a pettyes labda.

JX virrasztásban már újraújra kicsúszik kezemből az újság s a zörgése felriaszt. Nézem az órát, II. Nem szabad elaludni, be kell majd takargatni, ha elalszik. Leoltom a villanyt. Sértődött, panaszos, kitartó sírás a válasz. Újra felgyújtottam. Újabb műsorszám következik. Olyan lábdobolás a rácsokon, hogy zeng belé az egész alkotmány. Ezt a műveletet lelkes, hangos kiabálások kísérik. Mulat a lelkem (bár elég korán kezdi), gondolom megbocsátó, elnéző, örök anyai szívvel. Hogy is lehetne rá haragudni.

De mikor már a játékok és (akarók le és kidobálására kerül sor, megsokallom. Felkelek s erélyesen rászólok: „alszol rögtönV‘ Akkora kacagás a válasz, mintha valami kellemesen hízelgőt mondtam, volna neki. (Vagy inkább ián a szemembe nevetett?)

Már 12 óra, majd •fél egy. Most utána ádá-ádá és csúfolódó bc-be, pii-pü-féle hangok hallatszanak a szomszédból, élénk tag jellé sekkel kísérve. Már torz. Most meg már ő kezd megharagudni — még neki áll feljebb! — és ismét kesergő sírásba kezd. Biztos fáj neki valamije —

gondolom. — Mi a baj, kis bogár? hajlok fölé s kiemelem a kis ágyából, magam mellé

teszem, bár az „Anyák könyve’‘ ezt is erősen helyteleníti. Itt némi h&lókabát, ujjtépés és hajcibálás következik. — Hiába magyarázom neki, hogy ezt nem szabad.

Aludjál inkább csillagom, igyekszem a lelkére beszélni. Aztán dúdolok. De nem csábítják a halk nótában beígért tündérek, sem a százszínű pillangók.

De egyszer ismét szem és orrdörzsölés. Ez jó, az álmosodás jelei. Visszateszem a kiságyba. De korai az öröm. Még különböző torna következik, hentergés jobbra-balra, hátról-hasra. Négykézláb hintázás s különféle egyebek. De hát Utóvégre el kell találni a legalkalmasabb alvási formát.

I smétlődik az első jelenet: zsebkendő-szopogatás és angyali alvás. Fél kettő. Jó

éjszakát!

Még egész kora hajnal van, állapítom meg hunyorogva. De mi ez a csekély pár óra rosszalkodás ahhoz képest, hogy amint mondják, van sok olyan rossz gyérek is, aki éjjel-nappal sir. Bizony. Még az előzményekhez tartozik, hogy a baba rendes korhely szokás szerint későn ébred, nem akar felkelni, enni sem, csak aludni akar sokat, nagyon sokat, nyugodtan, békésen. Ki kell pihenni az éjszakai fáradalmakat.

Üdvözlettel: a mama (BUJAKI IMRÉNÉ.)

Hit ka vendét*

!\pcnesltxnyban

Már egy hónapja, hogy a nemeshányl halastóra ritka vendég — egy hattyú — érkezett, s azóta is ott tartózkodik. Ez az Európában csak igen ritkán fészkelő, s nálunk elvétve átvonuló szép madár védelem alatt van, lelövése tilos. (MTI.)

ÉRDEKII AZ ASSZONYOKAT

Rádiónk ti v ('teJiniwrlartÓYiláo

A Szovjetunióban kísérleteket tölvtat'ak rádióaktív izotópok besugárzásával történő élelmiszer tartósításra. Megállapították. hoc.v a rádióaktiv izotópokkal besugárzott élelmiszerekben elpusztulnak a mikrooreanizmusok. de az álla*!. illetve növénvi szövetek nem ronr-mlódnak. Az ílv módón kezelt élelmiszerek hőnanr-kla nem romlanak meg. Feves ffVürrölcsök azonban a sugárzás hatására elveszte! tek természetes színüket. — Ezen

úgy segítettek, hogy a sugárzást mé'.vbűtés közben alkalmazták. Az uj módszerű étel'artósítás előnye, hogy még a főzéssel tartósított konzervál ize megváltozik, addig az izotópokkal való tartósítás sem miféle fzbeli változást nem déz elő.

Onmöfeíldő bm'fott y a li ámozók^í>

Német szakemberek teljesen önműködő burgonyamo és hamozógépet szerkesztettek. A zománcozott köpenyű rozsdamentes acélból készült konyhai. szennyvíz let oly 6 fölé helyezik és tömlő segítségével rákapcsolják a vízvezetéki vizet. Ezután a gépet a mosatlan és hámozatlan burgonyával megtölHk és a vízcsap megnyitásával üzembe helyezik. A csapból folyó viz a. burgonya mosásán kívül a nép hajtására Is szolgál — A burgonya néhány perc alatt meghámozva és tisztára mosva kerül ki a gépből.

Jle.it-e.

elegendő cipő tavaszra?

— Halló! Itt a Tiszavidék szerkesztősége.

— Tessék! Itt a Cipőnagykereskedelmi Vállalat lerakatvezetője: Opra László.

— Megkérem kedves Opra elvtárs, szíveskedjen tájékoztatni szerkesztőségünket és egyben olvasóinkat arról, mire számíthatunk a tavasz-, cipőellátás terén?

— Amit elsőnek el kel mondanom, az, hogy már készülünk a II. negyedéire Ebben az időszakban minőségileg lényegesen jobb árut bocsátunk a vásárlók rendelkezésére, mert a készletünk jó része export minőségű anyag.

—- És a mennyiség?

— A legtöbb áruféleségből

ezzel is jól vagyunk. Lesz sok férfi cipőnk és szandálunk. Divatos színekben sok a szép női szandálunk. Balerina cipőket piros, zöld drapp, szürke és egyéb élénk színekben hozunk forga-;; lomba. s

— Lesz-e a nők részére va- ;

lamí meglepetésük? J

— Ezer—ezerötszáz tűsarkú*

szandált fogunk áruba bocs;)-} tani. J

— De hisz abban jóformán*

járni se lehet. *

— Az meglehet kérem, de*

ami divat, arról a nők a ké-* nyelem kedvéért sem igen* mondanak le. *

A

— Ezt azt hiszem, el kell £ ismernünk. Akkor nézzük aj másik végletet. Hogyan ál-J lünk tornacipőkkel? Ugyanis* eddig minden tavasszal nagy* volt a láz, főleg az iskolás-? gyerekek körében. Mégsem ? jutottak cipőhöz, mire a tor-* navizsgák idejéhez érkeztek.?

— Ez nem fog most gondot ?

okozni, mert már jelentős? készletünk van, s számokban* 's lehet válogatni. ♦

— Mi az, amiről nem adha * »unk ilyen megnyugtató tájé-* keztatást a lakosságnak? .

— A gyermekcipők. Sajnos ! e téren nagyon nagy erőfe-1 szítéseket teszünk, de mégis« «/.ömölnünk kell a hiánnyal.? 19—60-as nagyságig minden-? bői hiányunk lesz. A helyzet? javítására megbeszéléseket ? tartunk a KTSZ-ekkel. főlegj Szolnokon. KunszentmárUm-* ban és Törökszentmiklóson ♦ Az ö készítményeik enyhítik J maid a hiányt. Számítunk aj

'isza Cipőgyár saruké-zitmé-J iveire is, amit már sokan is-J mernek, pártolnak. Mindez J j/ónban csak enyhíti, de nemj o'dja fneg az ellátást. Mi pe-J iig azt szeretnénk, ha első-J sm-ban a gyerekeknek tud-J iánk legjobban kedveskedni.J

— Nagyon jó lenne, s a gya-J nútlan kis vásárlók nevében J kérjük mind a vállalat, mindj a KTSZ-ek dolgozóit, gondol-J iának arra: ahány pár kisci-J női gyártanák, annyi gyst-J meknek szereznék jóllehet* egész nyárra szóló örömet.

u'ömet. J — bo —J

ILLYÉS GYULA:

SZEKSZÁRD FELÉ

Kis vonat megy nagy domboldalon;

terhes kicsi nő a vonaton.

Most dől el, mivé s mit alakul;

nőst érinti tán egy titkos ujj.

Jár itt is, ha más nem, a szeme;

affajta, Id vem rost sohase,

Ügy becézi, hívja, a világ,

mint házából rég mi a csigát.

Homloka az ablak üvegén,

rázkódik a tengely ütemén,

Megy szülőmegyémben a vonat;

bennem is megy jó sör gondolat.

Néz ki, bólogatva szüntelen,

oldalvást a vastag üvegen.

így Vitt: egy kis nő rég

engem is;

itt alakult az én

lelkem is.

Nézi, mit a tágas táj kínál;

gyermeke helyett is nézi már.

Néz, néz a kis asszonyt

gyűjtöget,

termi csöndesként a gyermeket.

Mosolyog és pillog nagyokat,

mint lány, ha szeszt, édest kortyogat.

Hóvá viszi, honon, nem tudom; fÖlvídít, hogy véle utazom.

Ablalorázta arca szelíden

azt bólintja folyvást, hogy igen.

Nézem úti tájként a szelíd

nőn a tegnap és ma jegyeit.

ízlik neki, lám csak, a világ;

száll szemén át park és pusztaság.

Jár szemem a terhes kicsi nőn

s azt gondolom, itt megy a jövöm.

Pusztai menye csíze., jelzi ezt

üveggyöngye; gyöngyön kis kereszt.

Visz tovább egy népet:

eltakart

csempészáruképp hoz egy magyar.

Kereszt mellett Hb kép: az ura;

térdén köteg színes brosúra.

Egy ilyen kis nőiben rég Babits épp talán anyámat látta így.

Szalad át szemén ház és fasor,

szökdel ajkán egyre friss mosoly.

Gondoltam, hogy abban

él, aki,

ót fogja fejében hordani?

Mintha nem pillái közt, de szép szája hosszán szállna a vidék.

Jár szemem a kedves kis anyán

s azt gondolom: itt megy a hazám-.

Tábla búza, tábla baltacím

hagyja szinte izét ajkain.

Viszi, mit se tudva szakadék,

örvény fölött Árpád örökét.

Kéklő szöllők, sárga osztagok becézik az alvó magzatot.

Benne él talán, ki e egemet

holtomban is meg-meg

emleget!

Lebeg az lágy élmény közegén,

anyjában is egy nép

közepén.

Gondom, hitem, eszmém talaja,

öröklétem vagy te, kis anya.

Néznem is jó téged, — megbocsásd.

Kívánok szerencsés

utazást!

—— ——

............

főn PÁL:

LÁNYKÁM.

Kíslánykám, te épp hogy megszülettél

És apádat máris oly boldoggá teszed,

Hát mért ne — hogyne lenne boldog jó apád,

Mikor terád már hosszú évek óta várt.

És most itt vagy... itt, mint az élő képzelet,

A gondolatom messze visz máris ...

E betelt apát ó, vajon k. érti meg?

Kétéves vagy... csöpp szád és kék szemed beszél. Rajtad fodros szoknya, meg kurta kiskötény

És szöghajadban hátul két kis copf fityeg.

lm, négy esztendő újra tovaszállt..:

Üde vagy és hamvas, te hatéves korú:

Arcodon fény s nyíló szemedben értelem,

Ruhád nagyocska és zseb kiskötényeden.

S hajad a fejeden már füzér-koszorú.

Még tegnap szüléből s ím azóta

Már tízszer újult nyaranként a fényes ég.

Testben, ruhácskában már bizony változol,

Dús hajad kiömlik hófehér váltadon —

Csak két szemed maradt még most is a régi kék.

Az évek száma nő rohamosan:

S már húsz éve. hogy tiszta szívecskéd szeret,

De immár komolyabb és nőies szavad —

És hullámokban omló lágyan dús hajad

A hamvas arc körül már menyasszony keret.

...Ábrándoztam. Hej. olyan jólesett.

De miért csak húsz évig kalandoztam el?

Nem tudom... Egyszer csak leálltam hirtelen —

Tán azért, mert akkor már nem enyém leszel,

Vagy húsz év múlva talán én nem létezem..: Nem tudom... Hogy, hogy* lesz? A húsz év majd felel,

Kislányltám, a többit majd alckor mondom el. >:

1954.