Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-08 / 57. szám

fi világ asszonyainak egysége és szolidaritása Irta: Lídia Peirova, a szovjet Nöbizotlság einökhelyeitese IDÉN ÜNNEPELJÜK a 46. nemzetközi nőnapot. A nemzetközi nőnap alapítása óta megvóltozott-e a nők helyzete? A válasz kétségtelenül igenlő. Hiszen akkoriban csupán öt országban (Ausztrália, Izland, Norvégia, Uj- Zéland és Finnország) rendelkeztek a nők részleges vá­lasztójoggal, vagyis részt vehettek a városi önkormányzat választásában. Jelenleg a világ hatvanhat országában biz­tosítják a nők számára a választójogot. Számos országban törvényesen egyenjogúsították a nőket. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban meg­valósított törvények tiltják a nők bármiféle megkülönböz­tetését, s lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben. A szovjet nők a társadalom egyenrangú tagjai, akik bonyolult gépeket kezelnek, vállalatokat, üzemeket, brigá­dokat vezetnek. A nők közül számos kiváló szakember és művész kerül ki. A Szovjetunióban csaknem 25 női mi­niszter dolgozik, a Szövetséges Köztársaságokban vödig sok helyen nő tölti be a minisztertanács elnökhelyettesé­nek tisztét. A szovjet nők egyenjogúsítása terén elért ered­mények nemzetközi, történelmi jelentőségre tarthatnak számot. Miután a Szovjetunióban és a népi demokráciákban megoldották a nők egyenjogúságának kérdését, az számos más ország női társadalmát lelkesítette az egyenjogú­ságáért Vívott harcra. Erről beszéltek a múlt év szeptem­berében Moszkvában járt nőküldöttek is. „A nők helyzete a Szovjetunióban — mondotta egy iráni küldött — és politikai, gazdasági jogaik, mind-mind nagyszerű példát mutatnak az ázsiai országok asszonyai számára, akik még nem érték el egyenjogúsításukat.” A latin-amerikai küldött arról beszélt, hogy a szocia­lista országok dolgozó nőinek élete meggyőzi a kapitalista országok nőmozgalmait, hogy helyzetük megváltoztatása lehetséges. Ismeretes, hogy az indiai, indonéziai és burmai nép függetlenségének kivívásával lehetővé vált a fenti orszá­gokban a nők egyenjogúsítása. Indiában például új házas­sági törvényt adtak ki, amely megszündteti a nők feudális elnyomását. Negyvennyolc kapitalista országban szintén biztosították a politikai jogok gyakorlását a nők számára. Franciaországban, Olaszországban és számos más helyen még gazdasági joga, valamint „az egyenlő munkáért egyenlő bért’’ elvet is elismerték. A fenti törvények egy része csupán papíron maradt. A KAPITALISTA országokban a nőkre csupán a választási kampányok idején emlékeznek, amikoris a pártok minden egyes szavazatért harcolnak) A parla­mentbe azonban már kevés nőt Választanak. Még rosszabb a nők helyzete gazdasági téren. Habár a kapitalista orszá­gokban az ipar és egyéb területeken sok nő dolgozik, mégis, a munkajog, a munkabér területén jelentős megkülönböz­tetésben részesítik őket. A gyengén fejlett országokban az írástudatlanság is akadályozza a nők részvételét a gazdasági és társadalmi­­politikai életben. A világ 15 országában a nők teljes jog­talanságban élnek. A nők egyenjogosításának problémája állandóan foglalkoztatja a világ közvéleményét. Ezt vitatják az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságában és más nemzet­közi szervezetekben is. A világ asszonyai sfkraszállnak a béke megvédése mellett, az új háború kiróbbantása ellen, amely veszélybe sodorja gyermekeiket. A jelenlegi nemzetközi helyzet meg­követeli, hogy a világ asszonyai egyesítsék erőiket a gyer­mekek boldogságáért vívott harcban. A reakciós kapitalista sajtó igyekszik bizalmatlanságot kelteni a Szovjetunió és a népi demokráciák nőmozgalma iránt. Ezért a világ nő­mozgalmának legfontosabb feladata, hogy megtaláljuk mindazt, ami egyesít minket, de Ugyanakkor elvessünk min­den széthúzó elvet. Ennek érdekében meg kell ismernünk és meg kell értenünk egymást. Tisza szívemből kívánom, hogy az idei, bonyolult nemzetközi helyzetben ünnepelt nemzetközi nőnap a nők szolidaritásának, barátságának, gyermekeink boldog jövő­jének ünnepe legyen. 'fVVVTVYVY'VVVVVYVVVVVVVVYVYVVfVVVVYVVVWVYVVWTVVVWWVVVWVVVYVWVVVWVYVYVVVVVVYVYY Ismerkedjünk meg Zsoltíkával p; soUikának hívják, eny­­hén kopasz kis feje, meghatározatlan színű szeme és félig kinőtt két kis egér­foga van. (Orra is van, csak azzal nem nagyon dicsekszem, mert nem valami klasszikus). Eleven, fürge kts emberke az én édes kisfiam, aki éppen most féléves, és sok örömet szerez az egész családnak. De, hogy közelebbről meg­ismerjék, figyeljék, mit csi­nál, vacsorától lefekvésig, illetve elalvásig. Fél tíz fele jár az idő. Ez volt az az időszak „a boldog békeidőbenmikor alváshoz kezdtünk készülődni s most, mióta családunk egy „válo­gatott tag“-gál gyarapodott, ezen időszak az, amikor kezdünk a legrosszabbakra felkészülni, hogy vajon med­dig fog bennünket gyötörni, egyszem gyerekünk. Befejezte a Babuca az ét­kezést. Persze, még egy kis ideig nem fektetjük le, mert ahogy letesszük, abban a szempillantásban a hasára fordul. Van olyan szülő, aki nem szereti, ha sír a gyer­mek s inkább elringatja, ami nevelés szempontjából igen helytelen. Most már ennek meg kell szűnni, változtatok ezen — határoztam el — nem fogom hagyni, teljesen elromlani. Te­hát beteszem a rácsos kis agyába a szokásos kísérő sza­vakkal: „most csicsikálni fog a baba". Ügylátszik azonban, hogy őkelme fütyül az anyai óhajra, s élőbb piacában, majd fortisszimóvá fajult hangnemben énekelni kezd. Ilyenkor szokott következni a ringatás. dajkálás s egyéb hajcihó. De ilyesmi már nincs. Megszűnt. Kezébe nyo­mom a zsebkendőjét, aminek tíz percnyi szopogatása után (ez az egyéni altatója) angya­lian ela’.'zik. A magam iga­zának győztes bebizonyítása boldog tudatával nyúlok az összehalmozott újságok után. Ezután olvasás lesz ismét minden este, mint azelőtt. De korai volt az elblzakodás, a gyors, könnyű sikeren, mert kb. "10 perc telik csat; el s egyszerre megint felsír az ál­dott jó kisgyerek, ami szo­kás szerint erőteljessé foko­zódik. Nem veszem fel, nem árt a csecsemőnek egy kis sí­rás, erősödik a tüdeje (s el­végre még Pálló Imre is le­het belőle). Olvasgatok to­vább-, hallgatva a rádióból áradó szép muzsikát. Később az eredménytelen­séget tapasztalva, meggon­dolja magát a kis okosom s jobb szórakozás után néz. Elcsendesedik, amit halk su­hogás követ. Odanézek. Hát lerángatta a neylon falvédőt (ami azért van ott, mert kü­lönben a falat kapirgálja) s tépázza. Hogy a végső rom­lástól megmentsem, elvettem tőle. Ekkor a lepedőjét hu­zigálja s később elkezd- ván­dorolni az ágyban, s hol egyik sarokban csipog a ka­csa, hol a másik sarokban szólal meg a. csörgő, gurul a pettyes labda. JX virrasztásban már újra­­újra kicsúszik kezem­ből az újság s a zörgése fel­riaszt. Nézem az órát, II. Nem szabad elaludni, be kell majd takargatni, ha elalszik. Leoltom a villanyt. Sértődött, panaszos, kitartó sírás a vá­lasz. Újra felgyújtottam. Újabb műsorszám követke­zik. Olyan lábdobolás a rá­csokon, hogy zeng belé az egész alkotmány. Ezt a mű­veletet lelkes, hangos kiabá­lások kísérik. Mulat a lel­kem (bár elég korán kezdi), gondolom megbocsátó, el­néző, örök anyai szívvel. Hogy is lehetne rá haragudni. De mikor már a játékok és (akarók le és kidobálására kerül sor, megsokallom. Fel­kelek s erélyesen rászólok: „alszol rögtönV‘ Akkora ka­cagás a válasz, mintha va­lami kellemesen hízelgőt mondtam, volna neki. (Vagy inkább ián a szemembe ne­vetett?) Már 12 óra, majd •fél egy. Most utána ádá-ádá és csú­folódó bc-be, pii-pü-féle han­gok hallatszanak a szom­szédból, élénk tag jellé sekkel kísérve. Már torz. Most meg már ő kezd megharagudni — még neki áll feljebb! — és ismét kesergő sírásba kezd. Biztos fáj neki valamije — gondolom. — Mi a baj, kis bogár? hajlok fölé s kiemelem a kis ágyából, magam mellé teszem, bár az „Anyák köny­ve’‘ ezt is erősen helyteleníti. Itt némi h&lókabát, ujjtépés és hajcibálás következik. — Hiába magyarázom neki, hogy ezt nem szabad. Aludjál inkább csillagom, igyekszem a lelkére beszélni. Aztán dúdolok. De nem csá­bítják a halk nótában beígért tündérek, sem a százszínű pillangók. De egyszer ismét szem és orrdörzsölés. Ez jó, az álmo­­sodás jelei. Visszateszem a kiságyba. De korai az öröm. Még különböző torna követ­kezik, hentergés jobbra-balra, hátról-hasra. Négykézláb hin­tázás s különféle egyebek. De hát Utóvégre el kell ta­lálni a legalkalmasabb alvási formát. I smétlődik az első jelenet: zsebkendő-szopogatás és angyali alvás. Fél kettő. Jó éjszakát! Még egész kora hajnal van, állapítom meg hunyorogva. De mi ez a csekély pár óra rosszalkodás ahhoz képest, hogy amint mondják, van sok olyan rossz gyérek is, aki éjjel-nappal sir. Bizony. Még az előzményekhez tarto­zik, hogy a baba rendes kor­hely szokás szerint későn éb­red, nem akar felkelni, enni sem, csak aludni akar sokat, nagyon sokat, nyugodtan, békésen. Ki kell pihenni az éjszakai fáradalmakat. Üdvözlettel: a mama (BUJAKI IMRÉNÉ.) Hit ka vendét* !\pcnesltxnyban Már egy hónapja, hogy a nemeshányl halastóra ritka vendég — egy hattyú — ér­kezett, s azóta is ott tartóz­kodik. Ez az Európában csak igen ritkán fészkelő, s ná­lunk elvétve átvonuló szép madár védelem alatt van, le­­lövése tilos. (MTI.) ÉRDEKII AZ ASSZONYOKAT Rádiónk ti v ('teJiniwrlartÓYiláo A Szovjetunióban kísérlete­ket tölvtat'ak rádióaktív izo­tópok besugárzásával történő élelmiszer tartósításra. Megál­lapították. hoc.v a rádióaktiv izotópokkal besugárzott élel­miszerekben elpusztulnak a mikrooreanizmusok. de az ál­la*!. illetve növénvi szövetek nem ronr-mlódnak. Az ílv mó­dón kezelt élelmiszerek hő­­nanr-kla nem romlanak meg. Feves ffVürrölcsök azonban a sugárzás hatására elveszte! tek természetes színüket. — Ezen úgy segítettek, hogy a sugár­zást mé'.vbűtés közben alkal­mazták. Az uj módszerű étel­­'artósítás előnye, hogy még a főzéssel tartósított konzervál ize megváltozik, addig az izo­tópokkal való tartósítás sem miféle fzbeli változást nem déz elő. Onmöfeíldő bm'fott y a li ámozó­k^í> Német szakemberek telje­sen önműködő burgonyamo és hamozógépet szerkesztet­tek. A zománcozott köpenyű rozsdamentes acélból készült konyhai. szennyvíz let oly 6 fölé helyezik és tömlő segítsé­gével rákapcsolják a vízveze­téki vizet. Ezután a gépet a mosatlan és hámozatlan bur­gonyával megtölHk és a víz­csap megnyitásával üzembe helyezik. A csapból folyó viz a. burgonya mosásán kívül a nép hajtására Is szolgál — A burgonya néhány perc alatt meghámozva és tisztára mos­va kerül ki a gépből. Jle.it-e. elegendő cipő tavaszra? — Halló! Itt a Tiszavidék szerkesztősége. — Tessék! Itt a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat lera­­katvezetője: Opra László. — Megkérem kedves Opra elvtárs, szíveskedjen tájékoz­tatni szerkesztőségünket és egyben olvasóinkat arról, mire számíthatunk a tavasz-, cipőellátás terén? — Amit elsőnek el kel mondanom, az, hogy már készülünk a II. negyedéire Ebben az időszakban minő­ségileg lényegesen jobb árut bocsátunk a vásárlók rendel­kezésére, mert a készletünk jó része export minőségű anyag. —- És a mennyiség? — A legtöbb áruféleségből ezzel is jól vagyunk. Lesz sok férfi cipőnk és szandá­lunk. Divatos színekben sok a szép női szandálunk. Ba­lerina cipőket piros, zöld drapp, szürke és egyéb élénk színekben hozunk forga-;; lomba. s — Lesz-e a nők részére va- ; lamí meglepetésük? J — Ezer—ezerötszáz tűsarkú* szandált fogunk áruba bocs;)-} tani. J — De hisz abban jóformán* járni se lehet. * — Az meglehet kérem, de* ami divat, arról a nők a ké-* nyelem kedvéért sem igen* mondanak le. * A — Ezt azt hiszem, el kell £ ismernünk. Akkor nézzük aj másik végletet. Hogyan ál-J lünk tornacipőkkel? Ugyanis* eddig minden tavasszal nagy* volt a láz, főleg az iskolás-? gyerekek körében. Mégsem ? jutottak cipőhöz, mire a tor-* navizsgák idejéhez érkeztek.? — Ez nem fog most gondot ? okozni, mert már jelentős? készletünk van, s számokban* 's lehet válogatni. ♦ — Mi az, amiről nem adha * »unk ilyen megnyugtató tájé-* keztatást a lakosságnak? . — A gyermekcipők. Sajnos ! e téren nagyon nagy erőfe-1 szítéseket teszünk, de mégis« «/.ömölnünk kell a hiánnyal.? 19—60-as nagyságig minden-? bői hiányunk lesz. A helyzet? javítására megbeszéléseket ? tartunk a KTSZ-ekkel. főlegj Szolnokon. KunszentmárUm-* ban és Törökszentmiklóson ♦ Az ö készítményeik enyhítik J maid a hiányt. Számítunk aj 'isza Cipőgyár saruké-zitmé-J iveire is, amit már sokan is-J mernek, pártolnak. Mindez J j/ónban csak enyhíti, de nemj o'dja fneg az ellátást. Mi pe-J iig azt szeretnénk, ha első-J sm-ban a gyerekeknek tud-J iánk legjobban kedveskedni.J — Nagyon jó lenne, s a gya-J nútlan kis vásárlók nevében J kérjük mind a vállalat, mindj a KTSZ-ek dolgozóit, gondol-J iának arra: ahány pár kisci-J női gyártanák, annyi gyst-J meknek szereznék jóllehet* egész nyárra szóló örömet. u'ömet. J — bo —J ILLYÉS GYULA: SZEKSZÁRD FELÉ Kis vonat megy nagy domb­oldalon; terhes kicsi nő a vonaton. Most dől el, mivé s mit alakul; nőst érinti tán egy titkos ujj. Jár itt is, ha más nem, a szeme; affajta, Id vem rost sohase, Ügy becézi, hívja, a világ, mint házából rég mi a csigát. Homloka az ablak üvegén, rázkódik a tengely ütemén, Megy szülőmegyémben a vonat; bennem is megy jó sör gondolat. Néz ki, bólogatva szüntelen, oldalvást a vastag üvegen. így Vitt: egy kis nő rég engem is; itt alakult az én lelkem is. Nézi, mit a tágas táj kínál; gyermeke helyett is nézi már. Néz, néz a kis asszonyt gyűjtöget, termi csöndesként a gyermeket. Mosolyog és pillog nagyokat, mint lány, ha szeszt, édest kortyogat. Hóvá viszi, honon, nem tudom; fÖlvídít, hogy véle utazom. Ablalorázta arca szelíden azt bólintja folyvást, hogy igen. Nézem úti tájként a szelíd nőn a tegnap és ma jegyeit. ízlik neki, lám csak, a világ; száll szemén át park és pusztaság. Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövöm. Pusztai menye csíze., jelzi ezt üveggyöngye; gyöngyön kis kereszt. Visz tovább egy népet: eltakart csempészáruképp hoz egy magyar. Kereszt mellett Hb kép: az ura; térdén köteg színes brosúra. Egy ilyen kis nőiben rég Babits épp talán anyámat látta így. Szalad át szemén ház és fasor, szökdel ajkán egyre friss mosoly. Gondoltam, hogy abban él, aki, ót fogja fejében hordani? Mintha nem pillái közt, de szép szája hosszán szállna a vidék. Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: itt megy a hazám-. Tábla búza, tábla baltacím hagyja szinte izét ajkain. Viszi, mit se tudva szakadék, örvény fölött Árpád örökét. Kéklő szöllők, sárga osztagok becézik az alvó magzatot. Benne él talán, ki e egemet holtomban is meg-meg emleget! Lebeg az lágy élmény közegén, anyjában is egy nép közepén. Gondom, hitem, eszmém talaja, öröklétem vagy te, kis anya. Néznem is jó téged, — megbocsásd. Kívánok szerencsés utazást! —— —— ............ főn PÁL: LÁNYKÁM. Kíslánykám, te épp hogy megszülettél És apádat máris oly boldoggá teszed, Hát mért ne — hogyne lenne boldog jó apád, Mikor terád már hosszú évek óta várt. És most itt vagy... itt, mint az élő képzelet, A gondolatom messze visz máris ... E betelt apát ó, vajon k. érti meg? Kétéves vagy... csöpp szád és kék szemed beszél. Rajtad fodros szoknya, meg kurta kiskötény És szöghajadban hátul két kis copf fityeg. lm, négy esztendő újra tovaszállt..: Üde vagy és hamvas, te hatéves korú: Arcodon fény s nyíló szemedben értelem, Ruhád nagyocska és zseb kiskötényeden. S hajad a fejeden már füzér-koszorú. Még tegnap szüléből s ím azóta Már tízszer újult nyaranként a fényes ég. Testben, ruhácskában már bizony változol, Dús hajad kiömlik hófehér váltadon — Csak két szemed maradt még most is a régi kék. Az évek száma nő rohamosan: S már húsz éve. hogy tiszta szívecskéd szeret, De immár komolyabb és nőies szavad — És hullámokban omló lágyan dús hajad A hamvas arc körül már menyasszony keret. ...Ábrándoztam. Hej. olyan jólesett. De miért csak húsz évig kalandoztam el? Nem tudom... Egyszer csak leálltam hirtelen — Tán azért, mert akkor már nem enyém leszel, Vagy húsz év múlva talán én nem létezem..: Nem tudom... Hogy, hogy* lesz? A húsz év majd felel, Kislányltám, a többit majd alckor mondom el. >: 1954.

Next

/
Oldalképek
Tartalom