Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt ÁRA: 50 PILLÉR. IL évi. 55. szám, 1957. március 6. szerda. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA! Gondolatok az MSZMP Központi Bizottságának határozatáról A jó fogás Mit vár a termelőszövetkezet a gépállomástól A szolnoki Mezőgazdasági Szaküzlet felkészülten varja a tavaszt A polcokon is meg a raktárban is van elegendő ♦ ásó, kapa, gereblye, s egyéb koratavasszal használatos kézi* szerszám. A megyében igen jó hírnek örvend az üzlet, mert kétszer annyi vásárló keresi fel, mint a szemben lévő Vasboltot. — Képünkön Molnár László elárusító bőséges választékkal fogadja a vevőt. Első megrendelések egyénileg gazdaMéhtél a mezőtúri OfóMI laboreiériumnái Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet az elmúlt év áprilisában nyitotta meg uj laboratóriumát Mezőtúron. A szakemberek segítségét a talajvizsgálatokat eddig csak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vették igénybe. Az elmúlt hetekben jelentkeztek az első egyéni megrendelők is. Törökszentmiklósról 50 gazda kért talajvizsgálatot és más mezővárosokból és községekből is mutatkozik már hasonló igény. Az egyénileg gazdálkodók a talajvizsgálatot ui kertészet, gyümölcsös és öntözött terület létesítéséhez kérik, ami világosan bizonyítja, hogy a Kunság egyénileg gazdálkodói közül sokan már az idén lépéseket tesznek a belteriesebb gazdálkodás felé. Hz egyén: gazdák is vásárolónak vegyszeres gyomiríószert Az elmúlt években a nagyüzemi gazdaságok eredményesen alkalmazták a vegyszeres gyomirtást, a gazto megtisztult gabonák termésátlaga több mázsával növekedett Az idén a kormányzat lehetővé tette, hogy a: egyéni kisgazdaságok is hozzájussanak a hasznos gyom írtó vegyszerhez. A Dikoniri nevű gyomirtót a földművesszövetkezetek hozzák forgalomba, kilogrammonkint 50 forintos áron. Minden csomaghoz pontos használati utasítást mellékelnek, s a földmű ve sszövetkezetek megfelelő permetező gépeket is kölcsönöznek. Egy holdra 80— 120 deka Dikonirt szükséges amit általában 15—20 centi méter magas gabonára szórnak. (MTI.) \m mm—nimmt—i’ KÖZGAZDASÁG TELEVÍZIÓ a mélyfúrásnál A szovjet ipar riégy különféle típusú televíziós berendezést gyárt jelenleg a legkülönbözőbb ipari célokra. A magnitogorszki kohászati művekben például kitűnően be-» váltak a legújabb televíziós berendezések. Több Martinkemencénél televíziós felvevő gépeket szereltek fel, s az öntés, valamint csapolás folyamatát az 500 méter távolságban felállított vevőkészülékeken ellenőrzik. Jó eredményeket értek el azzá! a különleges televíziós berendezéssel is, amelyet a leningrádi Elektrotechnikai Intézetben szerkesztettek a mélyfúrások rétegszelvényeinek tanulmányozására. Ezeket a készülékeket a fúrólyukaikba engedik le, s a felszínen elhelyezett vevőkészülékeken tanulmányozzák a szelvényeket. Mire költiink legtöbbet ? Nemcsak egy család bevételeiből, hanem kiadásaiból is meg lehet állapítani, milyen körülmények között élnek. Sőt az utóbbi talán mér hűbb képet ad, mert pl. egy 1500 forintos havi kereset e! is veszhet egy sokgyermekes családban, de ugyanennyi pénzből tisztességesen megélhet egy gyermektelen házaspár. Ebből a szempontból érdemes megvizsgálni Szodnoll megye nagy családjának helyzetét. Az elmúlt év utolsó három hónapjában a kásfcereskedelmd boltokban közel 579 millió forintot költöttünk el, majd 50 százalékká többet, mint 1955 őszi hónapjában^ S mire költöttünk legtöbbet? Hivatalos adatok szerint 262 000 000 forintot a különféle ruházati boltokban hagytunk. Az emelkedés, a forgalomnövekedés oroszlán részét ez adja. Felruházkodásra 67 százalékkal többet költöttünk, mint egy évvel előbb. Jóval kevesebbet ennél élelmiszerre s legkisebb a növekedés a vegyes iparcikkeknél. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szegényebb családokban a kiadások legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, a kenyér, hús, a tej stb. A tehetősebb helyeken inkább ruhára fordítanak többet, bútort, iparcikket vesznek, mert az összikeresetnek csak egy kevésbé jelentékeny hányada kell a kosztra. Ugyanez a helyzet a népgazdaságban vagy a megye gazdaságában is. A népi demokratikus országokban, — így hazánkban is — alapvető törvénye a kiskereskedelme forgá ómnak, hogy elsősorbar — az élelmicikkeket meg előzve — i ruházati cikkek kulturclkkek fogyasztásának kell növekedni. Ha ez az arány áll, csalhatatlan je! ama, hogy az életszínvonal jó irányban háad, a lakosságon belül növekszik a tehetős munkáscsaládok száma — és élelmiszerekről nincs lényeges kielégítetlen szükséglet. A kiadások mérlegelése tehát nem számzsönglőrösködés, hanem reális tény. Megyénkben kielégítően, a törvényeknek megfelelően alakult a fogyasztás az elmúlt három hónapban. És ezt még az sem torzítja lényegesen, hogy volt egy bizonyos felvásárlási láz. — Az arányok ugyanis a forgalom egészségtelen növekedés ellenére is megfelelőek maradtak. A tartalékolás leginkább az élelmiszerekre szorítkozott s ha ebből egyesek nem gyűjtenek nagyarányú készleteket, úgy méginkább a drágább ruházati és iparcikkek* irányába billen a mérleg Ezeket az árukat — bár so kan hónapokkal előbb meg vették, mint szándékozták — végeredményben még is a dolgozó munkás és paraszt családok szükségleteinek kielégítését szolgálják — természetesen néhány spekulált felvásárlót, kivéve. Az élelmiszervásárláson belül a leginkább felhalmoz ható hiánycikkeiknek vélt — árukból növekedett leginkább a forgalom s jóformán ebből tevődik ki a 40 százalékos emelkedés. Pl. rizst kilencszer anynyit vásároltak megyénkben az utolsó három hónapban, mint egy évvel azelőtt. — 35 százalékkal több sót, 40 százalékkal több zsírt vettek. — mint 1955-ben, nyilván az inflációra és az áruhiányra számítva. Ugyancsak növekedett a drágább kulturclkkek, ipar cikkek, gépek vásárlás«. Eladtak pL 2541 rádiót, 450 varrógépet 3700 tűzhelyet. 1100 kályhát, 127 motorkerékpárt, 67 mosógépet, 34 porszívógépet stb. Az egyáltalán nem fényűzésnek számító kerékpárból még feleannyit sem tudtak eladni, mint egy évvel előbb. Egyszóval akármilyen keresztmetszetben nézzük is aa utolsó negyedév kereskedelmi forgalmát, mindenhogy egy megállapításra juthatunk: arra, hogy a drágább, igényesebb cikkek után nagyobb volt a kereslet, ugyanakkor-* élelmiszerekből, mindennap: közhasználati cikkekből, olcsóbb ruházati cikkekből nem növekedett lényeegsem a fogyasztás — leszámítva a tipikusan felhalmozásra szánt árukat Ezpedig airra vall, hogy a negyedik negyedévben az életszínvonal emelkedett — részben a megállapított, tervezett határok között, részben pedig ezen túl az utolsó hónapokban meglazult bérfegyelem miatt. És ennek csak egy a hátránya, hdgy hogy ugyanakkor a termelés visszaesett s jóval csökkent a termelékenység is. Tehát lényegében adósságra vásároltunk, alap nélkül szaladtunk előre az életszínvonal emelkedésében. A számokbrí] és az átlagokból nem szabad olyan következtetést levonni hogy a párt vagy a kormány megelégedett és nem szándékozik további lépéseket tenni az általános jólét növelése felé. Ehhez azonban először szilárd gazdasági alapokat kell teremteni. Csakis így lehet majd kiküszöbölni a meglehetősen szép mutatókon belül reilő végleteket. — Pl. a munkások vásárlóerejét is növelni kell, legalább olyan mértékben, mint a narasztokét. Az üzemen belül ki keli küszöbölni, hogy az irányító mérnök keresete egyes szakmákban a munkás keresete, a gazdasági ós adminisztratív dolgozók bére a segédmunkások díjazása alatt maradjon. (palatínus) mi újság a fölúehen Kitisztították a A kunhegyesi Lenin Tszben a tagok többsége már — rendszeresen dolgozik. — Elkészítették az aprómagvak talaját. s most a cukorrépa és kukorica területét szántjuk. Egy Lanz-Eulidog és egy G-35- ös traktor végzi ezt a munkát. A tsz tagok a vetőmagvakat is kitisztították, hogv amint az idő engedi vethessenek. Tervük szerint az idén 18 holdon teimelnek cukorrépát. 15 holdon pedig exportborsót. Növelik a takarmányterületet is. 15 holdra elegendő herema got szereztek be. s ezenkívül takarmányborsót is vetnek. 300 sertésre kötöttek hízlalási szerződést a napokban, 10 hízót már át is adtak, melyeknek átlagsúlya 167 kg. volt: A szolnoki járásban két egyéni gazdn elvetette az árpát Tiszaföldváron a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is felkészültek a tavaszi munkára. A községi tanács gondoskodott a vetőmagcsere megszervezéséről és a földművesszövetkeze-Moszkva (MTI.) Az ADN hírügynökség jelentése szerint Bulganyin szovjet miniszterelnök hétfőn tárgyalásokat folytatott a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának küldöttségével. A tárgyalások középpontját a német-szovjet kapcsolatok ké-' pezték. Bulganyin utalva ar-> ra, hogy a szovjet és a német nép az elmúlt háborúban nagy ember és anyagi áldozatokat hozott, hangsúlyozta: „Ha a német és a szovjet nép között barátság uralkodik, nem lesz olyan erő, amely Európában eíin-Hagy a forogom i vidéki könyveilio okban A vidéki nagyobb városok ban éppúgy, mint a községekben, szép forgalmat ér nek el a könyvesboltok. Most Jókai: Fekete gyémántok c művét vásárolják legjobban A bizományi könyvkeres kedelem a magyar és külföldi klasszikusoktól adott e' legtöbbet. A törökszentmiklósi üzletben Gál Rózsi ka ért el legjobb eredményt. Felkeresi a termelőszövetkezeteket, üzemeket, a tanyák la« kőit is. A kisújszállási könyvesbolt kétszeresére emelte a havi forgalmat a múlt évihez viszonyítva, míg a jászberényi a múlt évben egy negyedév alatt 60.000 forintos forgalmát ez évben havi 40.000 forintra emelte. Mint mindenütt, e téren io vannak hiányosságok. Többen nem törődnek a vásárlók igényeivel, nem kísérik figye lémmé1, hogy milyen könyveket keresnek a könyv bará tok. A tiszafüredi könyvesboltban pl. Kiss Piroska gátolta a könyv terjesztését. Hanyag munkájáért leváltották beosztásából. vetőmagvakat ten keresztül a műtrágya, valamint a növényvédőszerek biztosításáról. A tavaszi vetőmagvak közül az árpa iránt volt nagy az érdeklődés. A község által igényelt mennyiséget azonban a központi készletből nem tudták biztosítani, s csupán 80 holdra elegendő vetőmagot kapott Tiszaföldvár. Ennek elosztása. — illetve kicserélése pár nappel ezelőtt megkezdődött. A 44 mázsa zabvetőmagot — amit a Lenin és a Béke Termelőszövetkezetek igényeltek — Lajkó elvtárs járási főagronómus tájékoztatása szerint hiánytalanul megkapják. A vetőmagcsere lebonyolítása után bizonyára lesznek követői Gál József tiszaföldvári és Drávucz József besenyszögi dolgozó parasztoknak. akik már elvetették az árpát. Szántanak a traktorok Kengyelen, a Sallai Terme- 1 őszövetkezet ben 115 tag műveli az 1050 hold közös területet. Jelenleg még nem kezdődött meg teljes ütemben a díthatja a háborút.’* A szovjet miniszterelnök ehhez magyarázóig hozzátette, hogy ez volt az alapja Adenauer* szövetségi kancellárhoz intézett levelének is és ezt a politikát követi a Szovjetunió egész Németországgal szem-« ben. Adenauer válaszáról Buigamyin kijelentette, hogy azt a szovjet kormány meg fogja vizsgálni. Annyit azonban már most is meg lehet mondani — tette hozzá —, hogy a válasz tartalmaz bizanyoíi pozitív elemeket, így például a kereskedelmi kérdésekről és a műszaki tudományos együttműködésről folytatandó tárgyalások lehetőségéről. A beszélgetés további részében Bulganyin megállapította, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormány;: nem veszi tudomásul a Német Demokratikus Köztársa ság fennállásának történelmi tényét, holott a Német De» makra tik us Köztársaság léte zik, fejlődik és növekedik.’' Ami a Német Demokratikus Köztársaság kormányát és lakosságát illeti — mondotta a miniszterelnök — igen nagyra becsüljük a velük fenntartott barátságot és az: tovább fogjuk fejleszteni.” Ugyanakkor azonban a szov jet kormány törekszik anv is, hogy helyreállítsa a jó és baráti kapcsolatokat Nyugat- N émet országgal — hangoztatta Bulganyin, majd sajnálkozással megáűapította. hogy jelenleg ezek a kapcsolatok nemcsak rendellenesek hanem részben ellenségesek is. Európa békéjének érdeké ben ezeket baráti kapcsola tokká kell átalakítani. Bulganyin hangsú’yezta, hojys« ilyen fejlődés megkönnyítőn a két német álam egymás hoz való közeledésiét is. A szovjet kormány minder erejével azon lesz, hogy előmozdítsa ezt a közeledést. munka, mondhatjuk inkább csak az előkészületek folynak» A Kengyeli Gépállomás két traktorja szántja a szövetkezet földiét. Körülbelül még 50 hold szántanivaló van. A gyümölcsösben és a tanya körül azonban már van tennivaló. A gyümölcsfák közének felásása, a fák tisztítása, a tanya környékének rendbehozása. valamint a vetőmagvak előkészítése, a tagság többségének munkát ad. s amint az idő jobbra fordul valamennyi munkáskézre szükség lesz, hogy idejében földbetegyék a tavaszi növények vetőmagját: Készítik a talajt a tavaszi növények alá A Kuszentmártoni Állami Gazdaságban főképpen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. A traktorok jelenleg szántanak, készítik a talajt a tavaszi növények alá» Már a vetéshez is hozzáfogtak volna, de a hidegebb időjárás gátolja ezt a munkát. — Amint az idő engedi, hozzálátnak a borsó, zab, cukorrépa. kender, olajlen, szudánifű, majd a kukorica vetéshez» Az állami gazdaságban még a gépjavítás is folyamatban van, a kombájnokat, s azokat a gépeket, amelyekre maid később lesz szükség, most hozzák rendbe. Az alkatrészhiány, s az hogy egy-egy anyag után sokat kellett járkálni, hátráltatta a gépjavítást. Jelenleg az a problémájuk, hogy a Zetcrokra és vontatókra nehéz beszerezni a gumit, pedig ezekre a gépekre a tavaszi növér—k vetésénél nagy szüksége lenne a gazdaságnak. ■ I11IW l>— Sörgyártás hazai komlóval Évrol-évre nagy gondot és súlyos kiadást jelent az országnak a sörgyártáshoz szükséges komló beszerzése. Többnyire Csehszlovákiától és a Német Szövetségi Köztársaságtól — 250 dollárért. A hazad komlótermelés fellendítését előreláthatólag kedvezően befolyásolja a komló átvételi árát szabályozó rendelkezés. 1957 január 1-től körülbelül 20—25 százalékkal magasabb árat fizetnek a komlóért, de a természetbeli és a takarmányjuttatások is kedvezőbbek lesznek a réginél. Az új árrendszer szerint egy mázsa l. osztályú komlóért 8500, egymázsa II. osztályú komlóért 6000, egymázsa III, osztályú komlóért 5500, egymázsa IV. osztályú komlóér* 4"0O forintot fizetnek. Ezenkívül a termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak és egyéni gazdáknak az átadott komló minden 100 kilőj* után 400 kiló szárított maláta csirát. mizsánkint 31 forintért, tóvá ob 10 kiló szárított söráiesztőt, kilónként 12 forintért, és 40 liter sört. literenkint 3.80 fillérért juttatnak a sörgyárak. (MTI.J ■»»TTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTV BULGANYIN a szovjet és német nép barátságáról lőhet a tavasz
