Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-03 / 53. szám

TANULJUNK EGYMÁSTÓL Mit nevesünk belterjes gazdálkodásnak? Szolnok megye gazdálko­dása meglehetősen külterjes vollt. Messze elmaradtunk mind a keleti, mind a nyu­gati szomszédaink mögött. Ha azt akarjuk, hogy mezőgaz­daságunk ne maradjon le a világversenyben, akkor lé­nyeges változást kell terem­tenünk és előre haladni a belterejsség felé. Ehhez azon­ban azt kell tudni elsősor­ban, hogy mit nevezünk bal* terjes gazdálkodásnak. A belterjes gazdálkodás — szemben a külterjessel — a mezőgazdálkodásnál; az a módja, amelyet bőséges tőke és munkai elhasználással foly­tatunk. Amíg az ember cse­kély munkát fektet a gazda­ságba, s a terméshozam fő­ként a lermészet adományai­nak köszönhető, addig a gaz­dálkodás külterjes. Amint az ember többet áldoz a gazda­ságra, több munkát fektet a termelésbe, hogy a holdan­ként! hozamot növelje, a ter­melés belterjesebbé válik. Sokan azt hiszik, hogy ha sok zöldséget, uborkamagot stb. termelnek, vagy sok gyü­mölcsöst telepítenek, akkor ez már belterjességet jelent. Tévedés. Ez egymagában még nem belterjesség, mert sok a tőke és munakerő-rá-» fordítás nem terjed ki a gazdálkodás egész menetére, hanem annak csak egy ré­szére. Mibe» nyilvánul meg a külterjes gazdálkodás? A ter­melés rendkívül egyoldalit voltában, amikor a terület 50—55 százalékán kalászoso­kat és 20—22 százalékán ku­koricát termelünk. Ilyen volt az elmúlt éveikben. A gazdálkodásnak ezen primitív módszere a ta­laj leromlását, a termés­átlagok bizonyos mérté­kű csökkenését idézte elő. Ehhez még az is hoz­zájárult, hogy a talaj he­lyes megművelésére, a talajerő visszapótlására keveset áldoztunk. Hatalmas fejlődés vari ugyan az öntözéses gazdál­kodásban. Komoly befekte­tésekkel igyekeztünk az ex­­tenzdv gazdálkodást felszá­molná. De az egyoldalú mo­nokultúrában történő terme­lést mégsem nevezhetjük bel­terjes gazdálkodásnak, mivel a talajszertcezet ilyen módon erősen leromlott, A bakté­riumélet csökkent. A gazdál­kodásnak ez a módja „ered­ményezte”, hogy a rizs ter­mésátlaga fokozatosan csök­kent Nem használtuk ki me­gyénk nagyszerű termé­szetadta lehetőségeit, — mint például a hőforrá­sokat. Egyes helyeken hatalmas tőkebefektetés­sel létesültek ugyan pri­mőrtelepek, de a terme­lésben még mindig nem értünk el kielégítő ered­ményt. Az állattenyésztés külter­­jességéfaz jellemzi, hogy me­gyénkben az állatállomány alacsony termelékenységű. A nyári legielőtartás nagyon ha­sonlít a gulyabeli tartáshoz, mivel az álatok a lesült le­gelőn kívül alig részesülnek nyáron más takarmányozás­ban. Alig jutunk élőre a szarvasmarha hizlalással, ala­csony súlyban, rossz minő­ségben kerülnek ezek a jó­szágok a vágóhídra. Ennyit röviden és vázlatosan a kül­­terjessóg jéllemzőirőL Feltehetjük a kérdést, va­jon a mi természet- és talaj­­adottságaink mellett figyelemmel kell kísérni a szántáskor legjobban megfe­lelő nedvessógi állapotot, mert ez szabja meg, mikor végezhető a legjobb minősé­gű szántás. Minden talajnál legfonto­sabb tényező a szántás mély­ségének helyes megállapí­tása. Az erősebben kötött ta­lajokon a lazítás mélységét addig fokozzuk, hogy négy évenként legalább egyszer — főként a kapásak alá — mé­lyítő szántást végezzünk, s legalább 25—30 centiméter mélyre hatoljunk. A szántás mélységének megállapításakor figyelembe kell venni a felszíni talajré­tegek minőségét. Ha ez, már a felszínhez közel kedvezőt­­len minőségű, esetleg szike­­sebb, mérgező anyagokat tar­talmaz, altkor semmi esetre sem szabad mélyebbre szán­tani, mert a felszíni réteg tulajdonságait megroníjuk.­­Miután azonban éppen aa ilyen talajokon nagy fontos­sága van a lazításnak, arra kell törekednünk, hogy aa altalajt mélyreható lazítással porhanyftsuk és ezáltal an­nak levegőzését, vízjárható­­ságát biztosítsuk, fokozzuk. Az őszi szántásokat soha sem volna szabad elhagyni. Az olyan talajokon, ahol a finom alkatrészek' kimosása károsodással jár, néha feltét­lenül mélyítő szántásokat kell alkalmazni. Olyan tala­jokon, ahol ez a kimosás esetileg kívánatos, mélyszán­tás, vagy szántásmélyítés helyett a fordításnélküli mély-lazítást esrirözöüjük. 3. Mindezek mellett fon­tos követelmény az egyes kultúrák helyes ápolásá­ról, a növényi és állati ellenségek ellen való vé­dekezésről gondoskodni. Az intenzív gazdálkodás fontos követelménye a meg­felelő munkaerő-ráfordítást biztosítani. Vegyszeres gyom­irtás, permetezés, stb., ezek mind olyan munkálatok, ame­lyekkel meg tudjuk sokszo­rozni az átlagtermést 4. A belterjes gazdálko­dás fokozásának elenged­hetetlen feltétele, az ál­lattenyésztés színvonalá­nak emelése. Ezen belül a szarvasmarha­tenyésztés színvonalának lé­nyeges emelése a fő kérdés. A szarvasmarha tenyésztél belterjességének kulcskérdé­seit az alábbiakban foglal­hatjuk össze. Bőséges takar­mányalapot kell létesíteni, javítani az üsző-felnevelés körülményeit. Takarmányo­zás és a megfelelő tartáson nék előállításai árát, a tehenek átlagos élettartamát emelni, laeos élettartamát emelni, Céltudatos szelektáláson, ta­karmányon keresztül növelni az egy tehénre eső átlagos termelést. Növelni a szarvas­­marhák kivágásának súlyát Lényegesen nagyobb mér­tékben kell foglalkozni a bikák, valamint a tinók hiz­lalásával. Sertéstenyészetünknél fő­leg a malacok felnevelés! körülményein kell változtat­ni. A juh-tenyésztésnél na­gyobb gondot kell helyezni az öreg anyák, valamint aa ürült és a bárányok hizlalá­sára. Ha azt aikarjuk, hogy or­szágunk más országokkal fel­vehesse a versenyt, feltétle­nül szükséges gazdálkodá­sunkat belterjesebbé tenni Ne várjunk a természettől kőnyöradományt, hanem ve­gyük el tőle, am,ft csak lehet Vedrődi Gusztáv k-o*--------------------­lehet-e belterjesen gazdálkodni? A baráti Lengyelország életéből Határozott igennel felelhet tünk. Szolnok megye talajai rendkívül változatosak ugyan* de kémiai és fizikai tulaj­donságaik jók, Nyers, táp­láló anyagokban gazdagok. A szolnoki löszhát talajok a legigényesebb kultúrnövé­nyek Igényeit is kielégítik. Csapadékban szegények va­gyunk ugyan de ennek da-t cára egyes növények terme­lésénél jó eredményeket ér­hetünk éL így például a lu­cernánál. Hőmérsékleti adottsá­gaink pedig szinte pa­­rancsolóan követelik a vetőmagvak és az apró­magvak termelését, Mik azok a főbb irányéi-1 vek, amelyek alkalmazásával belterjesebbé tehetjük me­gyénkben a gazdálkodást, 1, A tenmőerS gazdálkodós megszervezése A jelenlegi állatállomány trágyaprod uk­­túrna ez 1dő szerint nem ké­pesít többre, minthogy a szántóföldjeinket 7—0 éven­ként részesítjük trágyázás­ban. Éppen ezért a gyökér­­maraványok talajjavító eze­repét ki kel domborítani. El­sősorban a lucerna az a nö­vény, amelyen keresztül aa extenzátást fel lehet és fel kell számolni. Ezen keresztül befolyásolhatjuk a televény­­gazdálkodást, amelynek kiha­tása van minden egyéb nöJ vény termésátlagának aa emelésére éppen úgy, mint az állattenyésztés egészére, A belterjes gazdálkodásnak tehát alapvető kérdése az elővetemény, de minél jobb a talaj, annál kisebb jelentő­sége van a jó és rossz élő­veteménynek. Minél ierom« Oottabb, annál nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az élő­­veteménype. Az üzemszer­vezés fontos feladata a nö­vénycsoportokat úgy össze­válogatni, hogy messzeme­nően figyelembe legyen véva a talaj minősége, szerkezete és termő ereje. A leromlott talajokat csak fokozatosan tudjuk feltölteni és nagyobb termésre kényszeríteni. Az elővetemény értékét az ha-, tározaa meg, hogy: a) A gyökérzet milyen sűrű állású; b) a gyűkétzet nitrogén tartalma; c) a talaj szerkezete a gyö­­kórzet lekerülése után mi­­lyen; • d) mennyi nedvességet ha* gyünk vissza. Minél mostohább a talaj, a a termőerő fokozása érdeké-' ben az elővetemény és a zöld trágyázás kérdését kell felvetni, s minél gazdagabb, annál is inkább az istálló­­trágya kérdését. Mekkora területen ter­meljünk takarmányt? — Minél Icromlotabb a ta­laj, annál nagyobb terü­leten. — Szolnok megye adottságait ismerve bát­ran meghatározhatjuk, hogy 100 000 hold, lucer­nát termő területre van szükségünk. 2. A belterjes gazdálkodás másik fő követelménye a a helyes talajművélés. A ta­lajszerkezet leromlásának egyik előidézője ugyanis a helytelen talajművelés. Minél kedvezőtlenebbek talajadott­­ságalnk, minél kötöttebbek talajaink, annál nagyobb Univerzális rádió-órák gyártását kezdik meg Lódzban A lódzi óragyárban elkészí­tették a speciális rádió-vevő­óra mimtapésldáaiyát. A rádió­­vevőkészülékbe szerelt óra mutatja az időt. ébreszt. *— meghatározott órában pedig kikapcsolja a vevőkészülé­ket. Segítségével meghatáro­zott időpontban főző felszere­lést Is be lehet kapcsolni a villanyáramba. Az univerzális rádióórákat beszerelik azokba az ujtipusu rádió vevőkészü­lékekbe. amelyeket maid a dzierzoniówi üzemben gyárta­nak, Naponta 30 traktor készül el a varsói Ursus-gyárban A varsói Ursu-gyár egyre több traktort termel a mező­­gazdaság. az erdészet, az ipar és az export szükségleteire. A gyár dolgozói naponta 30 uj traktort készítenek el A trak­torok zöme az állami gazda­ságokba a gépállomásokra ke­iül. Az üzem dolgozói éssze­rűsítő és újító javaslataikkal korszerűsítik a külföldön is jó hímek örvendő Ursus-trak­­torokat. Tinta tablettákban A gdanski (Lengyelország) „Pegaz” gyárban érdekes újí­tást vezettek be: tintatablettá" lóit gyártanak. A kék. zöld és piros tablettákat vizben lehet oldani, s az így nyert tinta semmivel sem különbözik a szokástól. Ennek az újításnak az az előnye, hogy nagy mér­tékben feleslegessé teszi az üvegek és tintatartók gyártá­sát, megtakarítás mutatkozik a csomagolásnál és szállítás­nál. Ha a kísérletek beválnak, nagyobb mennyiségben gyárt­ják majd a „tinta-tablettá­kat," Magyar fordítói munka­­közösség alakút Varsóban A varsói Magyar Kulturális Intézetben a magyar irodalom lengyel fordítói értekezletet tartottak. Pákozdy Ferenc is­mertette a lengyelből magyar­ra fordító költők és prózaírók budapesti munkaközösségé­nek működését. Pákozdy elő­adása után érdekes vita ala­kult ki. amelynek eredménye­képpen a magyarból lengyel­re fordító költők és írók kö­zött, Dolgozó Parasztok Termelőszövetkezetek Figyelem ! Földinüvesszövetkezetünk változatlanul felvásárol mindentele mezftgazdaságl terméket, baromfi, tojás ,és tejtermék, szálastakarmány, szalma, toli, nyersbér stb. Értesítésre ház­hoz megyünk. Mindennemű értékesítést a vásárlási könyvbe tagjainknak bejegyezzük. Előnyös termelési szerződések kö­tését vállaljuk. TÖRÖKSZENT MIKLÓS és VIDÉKÉ KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET í R = E - K A nap kél: ».22 h-kor, nyugszik: 17.31 h-kor. A hold kél: 6.30 h-kor, nyugszik 19.40 li­kőr. A nap kél: 6.21 h-kor, nyugszik: 17.32 h-kor. A hold kél: 7.02 h-kor, nyugszik: 20.43 li­kőr. Felelőtlenség Február 28-án, a kora déb utáni órákban Kenderesért fSlboru.lt egy vontató pót­kocsija. A két kísérőt men­tők szállították el agyrázkó­dással és feltehetően belső vérzéssel. A pótkocsin nagy acéltartályban melaszt szál­lítottak és ez, a kanyarban gyorshajtás miatt fellépő centrifugális erő következté­ben kirepülve, felbontotta a pótkocsit. A baleset okozója Czifra András vontató­­vezető, a Szolnoki Cukorgyár dolgozója, aki a megenge­dettnél nagyobb sebességgel fordult. — Szelevényen május 1-én háromszáz személyt befogadd kulturházat avatnak. Építé­séhez még a múlt óv októ­bere előtt hozzáfogtak, de az események miatt a munka félben maradt. A határidő’, ennek ellenére szeretnék meg­tartani. — Megalakult a méhészek szövetsége. Létrehozták a Mé­­hészek Szövetségének orszá­gos ideiglenes intéző bizott­ságát, amely programot dol­gozott ki az érdekvédelmi szerv demokratikus megvá­lasztására. — Egy amerikai dohány­gyáros egy millió fontot ígért egy olyan fényképért, ame­lyen Margit angol hercegnő szivart szív. A dohánygyáros üzlete ugyanis már nem megy valami jól. Most ab­ban reménykedik, ha az ame­rikai nőkkel elhitethetné, hogy Margit hercegnő szivar? szív, többmfflló nő követné példáját, s üzlete jobban vi­rágozna, mint valaha, — Február hónapban min­den megyei Állandó Bizottság megtartotta október óta első ülését. Kidolgozták féléves munkatervüket, megtárgyal­ták az egyes szaküzletek fel­adatait: A bizottság tagjai helyszíni ellenőrzéseik útján is biztosítani és javítani akarják a lakosság minél jobb ellátottságát: — Natuly László megyei tanácstag fogadó órát tartott Fegyvemeken. A választóit által élmondott panaszokat a községi tanács vezetőivel kö­zösen a helyszínen elintézték, MÉRCIUS 3 Vasarnap Komílis HÍRC1U5 4 Hétfő Ktzmér — Megjelent a „Magyar Kisiparos'’ a Kisiparosok Or­szágos Szabad Szervezetének lapja. A kéthetenként meg­jelenő újság elsősorban a kisiparosságot érintő kérdé­sekkel foglalkozik, síkraszáll a kisiparosok jogos kívánsá­gai mellett. — Rock and Koll-t hallott és — azonnal lőtt. Az Egyesült Államok rendőrsége olyan embert köröz, akiről személy­leírásán kívül mindössze ara­nyit tud, hogy az idegedre ment a Rock and Rali. Egy San Franci sco-i bárban ugyanis az illető revolvert rántott és szétlőtte a zenegé­pet, amikor az automata ké­szülék Elvis Presley híres számát játszotta. A tettét kö­vető zűrzavarban sikerült ke­reket oldania. 1— A Vöröskereszt török szentmiklósi aktívái 1460, a tiszaderzsd 1800, az újszászi aktívád pedig 528 forintot jut­tattak el a megyei szervezet­hez továbbítás végett a kárt­­szenvedett budapesti lakos­ság megsegítésére. — „Fogadásból“ át »kart szökni a határon a budapesti Kossuth Zsuzsanna Ápolónő­képző Iskola négy hallgatója: Lipták Mária, Horváth Edit; Uhljár Jöttén és HadobáM Erzsébet. A Tisza baltöiltéséa indultak a határ felé: elfog­ták őket és eljárás indult «é-í lanük; — Márciusban kerül bemu­tatásra Emmanuel Robles re­gényéből írt olasz-francia űlm. Címe: „Hajnalodik”, A Földközi-tenger egy Jcis nyo­morúságos szigetén játszódik, egy orvos és egy fiatal­asszony csodálatosan azéri szerelmét kelti életre. A női főszerepet Lucia Bősé, a Nincs béke az olajfák alatt, a Róma 11 óra, és a Római lányok című nagysikerű fil­mekből jóflSsmert fiatal nfa»TM­színésznő alakítja: — J ászszentandráson tánc­mulatságot rendeznek a vö­röskereszt tagjai. A bevétel­ből vándoron érleget vásárol­nak: a kisgyermekes anyák részére. iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAA ,957- március 4-én reggel 9 órakor nyitja meg s Szolnoki Kiske­reskedelmi Vállalat a megye legkorszerűbben berendezett 51. sz. Fűszer Csemege Boltját, Szol­nok, Csallóköz u, rTTTTTTTTTTTTTTT>"»TT» T TTTT TT-r------------­­........... Elfogták a Tisza állal partra dobott összekötözött holttest gyilkosait A lúdvári határőrség jelen­tette a szegedi rendőrségnek, hogy a Tisza partra dobott egy hullát. Éjszaka volt de pár perc múlva már kiszálltak a nyomozók a helyszínre. Gumi­csizmában lépkedtek a nagy sárban a Tisza partjára, ahol egy férfi holtteste feküdt a víz szélén. Kezén összecsomó­­zott kötél, nyakában ugyan­csak kötéllel odakötözött mint egy ötkilós betondarab. *■** Az eltorzult arcú halott zsebeit átkutatták és megállapították, hogy Gyulai Mihály tiszader­­zsi lakos. Minden jel gyilkos­ságra mutatott.­­A törvényszéki boncolás megállapította, hogy valóban gyilkosság történt, mert a fe­jen ütésektől származó kopo­nyaalapi törést fedeztek fel. — Azt is megállapították, hogy amikor — 8—10 nappal meg­előzőleg — Gyulai a vízbe ke­rült. még élt. mert a holttes­ten fulladási tünetek is lát­szottak; Megkezdődött a rendőri nyomozás a gyilkos kézreke­­rítésére. Tiszaderzs Szolnok megyében van ezért átküldték ide az iratokat. Itt megállapí­tották, ho"V Gyulai Mihály rablógyilkosság áldozata. Két csavargó ölte meg. s a nála lé­vő kétezer forintot elvették I" tőle. Aztán a már említett mó­don a Tiszába dobták, s B víz a holtestet csaknem Szegedig sodorta.­f

Next

/
Oldalképek
Tartalom