Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-31 / 77. szám

Kirándulás9 vendégszereplés,

táncmulatság

Nem a Szigligeti Színház terve, a palotási kommunista fiatalok

akarják

ÜLÜNK EGY PÁRAN a Palotási Állatni Gazdaság iroda épületének egyik szobájában. Molnár elvtárs, a gazdaság igazgatója, Csizi Imre párttitkár és a KISZ fiatalok.

A beszédtéma mi lehetne más, mint a pár napja megalakult Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetének élete. Hogyan alakultak meg, milyen céllal, mik a terveik?

— Nem volt nehéz az alakulás. Dolgozik a gazdaságban vagy ötven fiatal. Itt unatkoznak esténként a munkásszállásokon. Van ugyan sportpálya, kultúrotthon, hangszerek, csak gazdája nem volt, — válaszol Takács Zoltán, a KISZ titkár.

— Meg a ping-pongfelszerelés — vág közbe Denyi Magdolna. Én nagyon szeretek ping-pongozni. de nincs hol. nincs kivel. A sarokba állítva porosodik az asztal:

Szóval meg volt a talaj. Az estéket elunatkozó fiatalok igenlették, nagyon is várták, hogy valaki összefogja már őket. Legyen egy szervezet, ahová összejöhetnek megbeszélni fiatalos gondjaikat, ahol játszhatnak, ahol táncolni, muzsikálni tanulhatnak.

Megvalósulnak-e a Palotási Állami Gazdaság fiataljainak álmai?

— Azon leszünk, — így az igazgató.— Átadjuk nekik a gazdaság kultúrházát, — amiben most termény van. Már végezzük a kiürítést és hamarosan ifjúsági kultúrotthon lesz Palotásom

— A mozigépet már meg is kapták — kapcsolódik bele a párttitkár. — Legyen az övék. Gazdálkodjanak vele. Ha úgy tetszik filmeket nézhetnek meg az ifjúsági esteken, vetíthetnek a gazdaság dolgozóinak, lehet pénzük.

— Az is kell, bár én elviszem őket kirándulásra a hegyek közé, ha jól dolgoznak — Ígéri a gazdaság igazgatója;

—■ S mit tesznek a fiatalok, az uj KISZ szervezet?

— Majd még fogunk tenni Egyelőre legfontosabb, hogy megalakultunk. Akikre számítani lehet, már a szervezetben vannak. Olyan fiatalokkal dolgozunk együtt, mint Papi Lajos, Magyar Árpád, Péntek Mária, Menyhárt János és a többiek. Ök

érezték, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben a helyük, — közli Takács elvtársi

TIZENNYOLCÁN LÉPTEK be az alakuló gyűlésen a KISZ-be. A gazdaságban legalább 50 ifjúsági korosztályhoz tartozó vart. Mi lesz a többiekkel?

Erről Is szó volt. mindjárt az alakuláson. Nem is akarják, hogy minden fiatal

tagja legyen a szervezetnek. A KISZ a párt ifjúsági szövetsége. Tagjai csak a legbecsületesebbek, a legszorgolmasabbak lehetnék. A KISZ-ben a helye pl. Horváth Sándor, Héja Sándor és Tánczos Dónát fogaíosoknak;

Ilyen minőségi szervezettel aztán könynyen lehet boldogulni. A szervezeteken kívüliekkel együtt. Mert moziba járni .táncolni, röplabdázni természetesen együtt szeretnének, hiszen a KISZ-nek éppen az a nagy feladata, hogy maga köré gyűjtse a fiatalságot, s nevelje, tanítsa őket. A sport, a játék pedig igen nagv vonzóerő — ezáltal is jobb lesz a kapcsolat a szervezeten kívül lévő ifjúsággal;

De milyen szórakozásokról, ifjúsági munkáról beszélünk? Mondjuk már meg végre.- - Először is a sportpályát hozzák rendbe. Kellemes az időjárás, munka után hadd pattogjon a labda. Otthonossá teszik kultúrotthonukat. Van tangóharmonikájuk, hegedűjük, klanirétiük, a zenéhezértőkből zenekart állítanak össze.

Nagyon sokan kedvelik, még az idősebbek is a céllövészetet. Nem nélkülözik sokáig ezt a sportot a palotásiak. Az ifjúsági szervezet átveszi a puskákat, töltényeket szeréznek be és lövöldözhet, akinek kedve van hozzá.

Az eddig szerényen hallgató Hajdú Mária kér most szót, mit szeretne ő;

•— Ami 1951-ben abbamaradt. Olyan kultúrcsoport volt itt, hogy Szolnokra, Budapestre hívták vendégszerepelni őket. Én akkor még fiatal voltam, de most szeretném, ha újra megvalósulhatna. Nagyon szívesen táncolnék, vagy szerepelnék benne.

A párttitkár és az igazgató összenéznek, ök szeretnék a legjobban;-— Bizony nehéz még a pártmunka is, de az ifjúságról mégsem feledkezünk meg. A pártszervezet határozatot hozott, minden gyűlésen foglalkozunk a fiatalok ügyével. Ránk számíthatnak, amiben tudunk segítünk — mondja Csizi elvtárs.

Akkor hát rajtatok a sor palotási fiatalok!

CSUPÁN RAJTATOK múlik eljut-e Hajdú Mária a kultúrcsoporttal Budapestre, mentek-e kirándulni a hegyekbe a nyáron, s mozgalmasak lesznek-e munka után a palotási esték;

Csak rajta fiúk és lányok;

— BORZÁK —

Nyereség — 3

ráfizetéssel 5

Féldeciliteres mérce ara-* nyat ér, kivált akkor, ha kii-3 lönös tulajdonságokkal ruház-* zák jel. Ilyen mércét használt3 a Törökszentmiklósi Vendég-3 látóipari V. 25. sz. italboltjá-3 ban Cseh Ferenc. 3

Cseh Ferenc 1955 óta dolgozik az említett Italboltban Ezalatt az idő alatt „elsajátí-* tóttá" az italmérés techniká-* iát, rejtelmes kulisszatitkait.* 1957 február 1-én kinevez-* ték italbolt vezetőnek. Kine-* vezése után az italboltban* forgalomban lévő féldecis hi-j telesített füles ármértékben3 parafabetétet helyezett eZ.3 Ennek következtében 0,7 cent* súlycsonkítás állott elő, min-^ den egyes mérés alkalmával.* így a forgalom mellett na-* ponta 200 forint mellékltére-'* setre tett szert. Előfordult az^ is, hogy az italboltnak a for-3 galma nagyobb volt és így ej mellékkereset kétszeresére is3 megnövekedett. *

Március elején a kereske-* delmi felügyelőség ellenőrzést3 tartott az említett Italboltban* és rájöttek a turpisságra.* Csalás bűntette miatt Cseh% Ferencet átadták a rendőrség-3

n.e>ld. ■<

axtán

Még jól emlékszünk azokra a nyilatkozatokra, amelyeket osztrák hivatalos személyiségek tettek országuk semlegességéről. Még emlékszünk a baráti szavakra is, amelyben a Magyarországgal való jószomszédi viszonyról emlékeztek meg az elmúlt esztendőben. Mi akkor ezekben a szavakban nem akartunk kételkedni. ítészünkről valóban fennállott az őszinte igyekezet ennek a viszonynak kifejlesztésére.

Sajnos az elmúlt hetekeseményei arról győznek meg bennünket, hogy valami nincsen rendjén osztrák szomszédunk semlegességi politikájában. Igaz, mi egy percig sem hittünk a „tiszta“' semlegességben, hiszen tudjuk jól, hogy a gazdasági függőség és elkötelezettség lassan-lassan félretolja még az igazi semlegesség híveit is a legtöbb kapitalista országban. Nem voltak tehát illúzióink Auszt rival kapcsolatban sem. Mégis remélni akartuk, hogy megteszik a tőlük telhetőt a két nép közös érdekeinek megfelelően. Az osztrák hivatalos körök azonban egyre inkább elrugaszkodnak az oly fennen hirdetett semlegesség politikájától. Nem adtak beutazási engedélyt a magyar sportolóknak, művészeknek. De ez még hagyján, most a napokban megtagadták a vizűm kiadását országunk egyik miniszterétől, Marosán György elvtárstól, aki az Osztrák Kommunista Párt XVII. kongresszusára akart kiutazni Ausztriába az ottani

rVVTWTVWVVTTVTTTVVTVTTTTVTl

Sifekuá 3

A kőolajkutatók szolnoki csoportja kb. másfél évvel ezelőtt javasolta a tanács vezetőinek, hogy az egyik kutból feltörő melegvizet hasznosítsák.

Az 1800—1900 méter mély kút fúrása tőbbmillió forintba került, s már ezért is érdemes hasznosításának gondolatával foglalkozni A kút naponta 100 köbméter, 60—65 fokos, feltételezhetően sok jódot és brómot tartalmazó vizet ad. Fekvése is jó, a megyei kórház közelében van. (Valószínű, hogy egy hónap múlva másik ilyen kút is lesz.) Mindenféleképpen gyümölcsöztetni kellene tehát. — Azon sem kell sokat gondolkozni, hogy miként. A megyei kórház fűtését meg lehetne

*3CS * oldani vele, s ezáltal évente

többszáz mázsa szenet megtakarítani. A fűtés után kb. _ 40 fokra lehűlt víz nagyszerű flenne egy fürdőhöz s tegyük hozzá: a fürdő nagyon elkel ne a gyárnegyedben.

Ezért örvendetes, hogy a Megyei Tanács VB. legutóbbi ülése ntasította a tervosz tályt, hogy vizsgálja meg, — miként lehetne a magas hőfokú vizet felhasználni.

Reméljük, nem kell njabb másfél évet várni, míg hírt hallunk ismét a drága pénzen ífurt kút hasznosításáról.

—eibé—

elvtársak meghívása alapján. Egy felelős magyar minisztertől és a vele utazó küldöttségtől tagadta meg a vízumot az osztrák hatóság, meglehetősen nevetséges indokok alapján. Most nem tartják „alkalomszerűnek’’ ezt az utazást.

Nem is kell ehhez különösebb kommentár. — De azon érdemes elgondolkozni, vajon milyen is lett volna az a Nagy Imre féle „semlegesség‘, amely itt kisértett a fejünk fölött október vége felé? Most már világosan megítélheti mindenki a fenti osztrák példából is.

Nagyon gyenge lábakon állhat ez a semlegesség! politika az osztrák fővárosban. Illetve nagyon is egyirányú.

Marosán György miniszter és küldöttsége nem félt volna kimenni Ausztriába, nem féltek az osztrák néptől és az osztrák hivatalos szervek félnének egy maroknyi kis csoport jelenlététől? Furcsa párhuzam. De mégis így van.

Félnek az igazságtól.

De az osztrák nép, az osztrák elvtársak így is megtudták mi az igazság. Még talán jobban, mint ha azt a beszédet — amit vé-‘ gülis felolvastak a kongresszuson — maga Marosán elvtárs mondta volna el. Mert így most ezt a beszédet éppen az osztrák vezetők furcsa eljárása támasztotta alá nagyon is világo- és mindenki számára érthető tényekkel.

L t. p.

TTTTTTTTTTTTTTTTTWyTWTTTW

Helyreigazítás

Lapunk március 30. számi ban a Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozatának második részében elírás történt. A helyes szöveg a következő: .. .több mint 1.3 millió tonna vasércet«.”

n. 51, sz. alatti

335—714

Mm kelet- MlyegiSk,

FŐVÁROSI ORII- és EKSZERIPARIV.

VI., Eötvös

V

É

s

N

••

O

K

••

V

z

E M E

Pontos gyors és kiváló minőségű készítését vállalja

automata és

gombnyomás os számosé gépek,

peesétnyemék) teztnbélyesBéki perforáló fogók,

dóm bornyomó prések* acélbcflték.

festésablenek*

műanyag (fröcsesentö) szerszámok*

töltö tollhegyek és mtndenetnil vésés! munkák.

/is ebek harmincad fán!

A tiszaörsi határban már messziről magára vonja a figyelmet az állami gazdaság baromfitelepe.

S hogy tévedés ne essék, nem a szép libák, tyúkok látása csalogatja az embert, hanem az a kietlen sivárság, ami körülveszi a telepet. Az egykori verset így lehetne alkalmazni:

Sehol egy fia,

Sehol egy lélek,

Puszta minden,

S akár semmivé lesz:.;

Valamikor talán élénk baromfitenyészet virágzott Itt, most üresen tátong a három épület, az ablakok kifeszítve, műtrágya szétszórva; Denevér-tanya ez. A kút fája dűlőfélben. Már-már azt hinné az ember, hogy bomba csapott, de a tölcsérnek semmi nyoma.

Annál inkább a felelőtlen nemtörődömségnek. Vajon leinek a lelkén szárad az, hogy a telep az ebek harmincadjára került?

E.

LÁTOGATÁS

Törökszentmiklós két üzletében

Ha valaW végigsétál TöJ rökszentmiklós főutcáján, elnézegetheti a kirakatokban elhelyezett sokféle árut;

Az egyik üzlet előtt nemcsak a kirakatban, hanem a járda mellett is mezőzőgazdasági felszerelések. — ékék. igáskocsi s miegymás láthatók;

Bagdi Ferenc, a Vasbolt vezetője elmondotta, hogy 15— 20 százalékkal nagyobb jelenleg az üzlet forgalma, mint ag elmúlt év első negyedében volt Az utóbbi hetekben — mivel megkezdődött a munka a földeken — ekéket, rőgtörő boronákat, lókanát és más mezőgazdasági kisgépeket. — felszereléseket vásároltak a dolgozó parasztok. Nagy az érdeklődés lószerszám iránt ts — de ebből egyelőre nem tudják kielégíteni az igényeket. Hasonló a helyzet a motorkerékpároknál is: Havonta kettőt-hármat kannak, de húszat is könnyén el tudnának adni. A villamossági cikkek cikkek közül az egyik legkeresettebb az anődtelep; — Ez szintén hiányzik:

Az üzlet polcai televarmak áruval, s remélhetőleg a hiánycikkek közül is folyamatosan egyre többet bocsáthatnak a vásárlók rendelkezésére.

*

A másik üzlet, ahová belátogattam, a Földművesszövetkezet Áruháza. Már a kirakat előtt nem mehet úgy el az ember, hogy meg ne álljon legalább egy kis időre gyönyürködná a tavasz színeit,

pampáját ‘ tükröző selymekben, szépkondbársony anyagokban. A kirakat szépségét növeli az ízlésesen elhelyezett művirág kosár, az anyagokra tűzdelt fehér gyöngyvirágok, kismadarakkal díszített árjegyzékek. Mint később megtudtam, Sze* rémi András kirakatrendező szépérzékét, ügyességét dicséri az áruház ízléses, gazdag kirakata.

Bent is példás rend és tisztaság van, ami Csillag Jenő áruházvezető, s az ott dolgozó elárusítók jó munkáját bizonyítja: Hogy ml minden kapható e szép nagy üzletben, azt nehéz lenne elsorolni. Szépen kidolgozott, ízléses ruhák, kabátok, méteráruk, kötött holmik, pamut-féleségek, cipők, stb. között vágathatnak a vásárlók; S hogy sokan megtalálják a nekik legjobban tetsző dolgokat, bizonyítja, az áruház multhavi forgalma, amely 938 ezer forint volt.

•

— Március 24-én vizsgáztak Törökszentmiklóson az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói. Érdemes megemlíteni* hogy a kezdő létszám 31 volt, s most a második évfolyam vizsgáján szintén ennyi gazda kapta meg az ezüstkalászos jelvényt és oklevelet.

—, A Surjáni Állami Gazdaságban hosszabb idő óta nem volt igazgató. Most Püskj Imre elvtárs szeméivé-! ben — aki korábban a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatója volt —• új vezető került a gazdaság élére* ^

I

4

c4 hiitoxüzlet előtt

LJétfő van, reggel hárorn■** negyed 8. Milyen érdekes ilyenkor az utca. Siető embereket látni,, jobbadán hivatalnokokat. Kezdődik a hét. Ismerősök üdvözítik egymást, váltanak néhány szót, majd tovább mennek. Nincs sehol semmi érdekes. Minden ti megszokott, minden a, régi Aki minden reggel végigsiet a Beloiannisz utcán, az egyébként sem veszi észre az esetleges változást. Szórakozottan végig néz a kirakatokon, de ha később egy félóra múlva meg kellene mondania, hogy mát látott, bizony aligha jutna eszébe valami.

A munkába igyekvő szolnokiaknak még talán az sem tűnt fel, hogy a bútorüzlet előtt szokatlanul nagy volt a tfc meg. Lehet, hogy valaki megjegyezte:

— Micsoda sökadalom, úgy

látszik az emberek nem tudnak meglenni sorbamállás nélkül. — Sokkal valószínűbb azonban, hogy egyszerűen

csak kikerülték a sorbanáttókat és nem gondoltak semmire.

A bútorüzlet előtt lehettek vagy ötvenen, s úgy látszik, Ichvétel nélkül vásárlási szándékkal. Különböző hivatalos jelentések, statisztikák a megnövekedett igényekről számolnak be. S ime ezen a hétfőn is szembe találhattuk magunkat a megnövekedett igények kézzelfogható ■valóságával.

Két idősebb ember lépett

ki a szemben lévő tejcsárdából. Végig néztek a bútorüzlet előtt állókon. Az egyik megjegyezte:-—1 Emlékszel? 1932-ben mi is igy álltunk sorban •— társa

bólintott.

— Igen, csakhogy nem a bútorüzlet előtt... — Mást nem mondtak, elhallgattak mind a ketten.

Valamelyik hivatalnok az előbbi járó-kelők közül talán

f éppen most nézett a naptárra ' s talán éppen arra gondolt _ hogy milyen gyorsan halad as idő. Már az 1957-es esztendő q bői is eltelt két és fél hónap

a ÚJ HETILAP -méghozzá megyei

s Alézem, forgatom, lapozga n * v tok benne. Végre mégik i. megszületett. Itt tartón a a kezemben, ^Zagyva" ■— « 1- a neve. Szolnok megyei heti ■_ lap. Hogy mi minden var n benne? Sokminden. Most pere sze olvasó a felsorolás a várja. Erre azonban nem ke y rül sor. Hogy miért nemi a Mert aki kiváncsi a „Zagyvára", az majd megveszi. Eléu ffedjünk meg annyival, hog% I van, megszületett és érdemet t megvásárolni

La

u Egy félhasábos V apróit rdelés margóiéra

s A Gazdasági Figyelő című ** közgazdasági hetilap utolsóelőtti oldalán keretet . hirdetések találhatók. Sok„ mindent megtud az ember, így tájékozódik arról, melyik budapesti ktsz vállalja a szőrme bundák, a kulikabátok, e ’ bőrkabátok javítását, festését. “ Majdnem féloldal terjedelem,

* ben a Magtermeltető és Ve* tőmagellátó Egyesülés hvrde‘ lése kelti fel a figyelmet, Nagy betűkkel közli at- egyesülés, hogy a szerződései- magvak átvételi ffrát 50 szár Zalákkal emelték. Jó ezt tudni

1 és az ilyenfajta propagandára ’ szükség van. Nehogy tehát 1 félreértés történjék. Egyszerűen csak azon gondolkodik el az ember, hogy ezt a félöl* dalnyi keretes hirdetési hány 1 földművelő olvassa el? Talán

még tíz sem. Hogy miért? i Mert a Gazdasági Figyelői t kevés parasztember olvassa, c Mi lenne, ha mondjuk a szóbanforgő Magtermeltető z és Vetőmagettátó Egyesülés i esetleg a legnépszerűbb paraszti hetilapot, a Szabadi Földet venné igénybe, az] egyébként nagyon fontos1 hirdetéseinek közlésére? —■< Könnyű a válasz. Mindössze; csak annvi történne, hogyj tényleg, a legilletékesebbekszereznének tudomást a szeri ződéses magvak átvételi árd-l nak növekedéséről.

Ámbátor, lehet, hogy az; egyesülésnél csak az a fon-' tos, hogy a propagandakeret felhasználódjék. Hogy höl és' milyen módon, az már más1 lapra tartozik. Bocsánat, ha tényleg így van, akkor nem\ szóltunk semmit.

A tűnődő j

Esküszöm, nagyon furcsa1

" figura. Akárhol megta-[ láthatja az ember, de legtöbb-', szőr egy szimpla fekete mel-l lett üldögél. Zárkózott, keve-í set beszél, inkább egy-egy gú-nyos arcmozdulattal, vállrán-l ditássál vagy sokat sejttetői félmondatokkal adja tudtára, a világnak, hogy neki megvana véleménye mindenről és\ mindenkiről

Ha valaki megkérdezné tőit hogy tulajdonképpen rrdá baja, egészen biztos, nem tudna válaszolni, ö egyszerűen ilyen. Felsőbbrendű embernek képzeli magát és önérzetéti határozottan sérti, hogy nél-i küle is kerek a világ, az em-í berek az ő feje nélkül is tud-nak gondolkozni, sőt a folyókj visszafelé folyni, csupán csak* egyáltalán nem hajlandók: azért, hogy a tűnődővel szoli-l daritást vállaljanak. $

A tűnődőnek fáj, hogy na-] pilapök jelennek meg, köny-jj veket írnak, 50 ezer tonnánáll is több szenet bányásznakí naponta, mozdonyokat gyár-í tavak és sehol nem kisérel-i nek meg öngyilkossápoti amiatt, mert 6 mindentől tá-í volt tartja magát. :

Bizony, bizony. Az Heti megy a maga útián. S ezenj bizony még a tűnődőnek isi valóban érdemes eltűnődni. í ss Szp * I