Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-29 / 75. szám
TURKEVEIJELENTÉS Versenyben a tavasszal Korán megérkezett az idei tavasz. Turkeve utcád mégis kihaltak hétköznapomként a jó idő ellenére is. Annál népesebb a határ. Aki csak épkézláb ember a városban, annak ásó, csutkaverő a kezében, vetőgép után ballag, traktoron ül, vagy a juhnyáj után sétál. Szépen is néz ki a kevi határ. A város 6 termelőszövetkezetéből 5 már befejezte a tavasza vetést, a kukorica kivételével. A Vörös Csillagnak is mindössze 25 hold árpa-vetése van még hátra. Azt mondhatná valaki, mi köze ennek az újsághoz? Csakhogy csupán a szövetkezetek esetében 1700 hold korai vetésről van szó. Ehhez jön még a társulások és egyéniek kb. 1000 holdja. Ráadásul, mintegy 1500 hold teljesen előkészítve (elvégezték rajta a simítózást tárcsázást, kultivátorozást), várja a kukorica földbe kerülését. A Búzakalász Termelőszövetkezet új eljárással növeli cukorrépa termését. Vetés előtt fekáli-trágyával terítik a magágyat. A múlt évben próbálták ki először ezt a módszert, s miután az őszön ők szüretelték a legszebb cukorrépa termést, ez évben is így vetik 60 hold cukorrépájukat. Pár nap, és befejezik a gyümölcsösök permetezését. A város négy hegyközségébe — Drága, Kincses, Bullogő és a Mintakert — tömörült 360 gyümölcstermesztő, több mint 22 ezer alma, szilva, meggyfa permetezését végzi el. A permetezést szakszakszerűen végzik, 60 darab fára fél kg. rézgálicot számítanak. Mindez nem újságba való? De szép eredmény, máért ne dicsekednénk vele? Elkészül-e a tárház ? Mezőtúrról közelítve meg Turkevét, egy modern építészeti stílusú, több-emeletes épület kontúrjai bontakoznak ki a város látképéből. 3 és félmillió forint beruházással 200 vagonos gabonatároló épül Turkeve számára. Június l-re ígérte a Magasépítési Vállalat a tárház átadását. A turkevedek azonban aggódnak. Rövid az idő és még sok a munka. Igaz. az épületen már az utolsó emeletet húzzák, de hol van még a gépi berendezések beszerelése? Mert a tárház tervezői teljesen gépesített munkálatai gabonatárolót terveztek. Az embernek csupán irányító szerep jut majd az építkezés befejezése után. Az árumozgatást felvonók, rzsákcsűzdák végzik. Szárító, szellőztető és magtisztító berendezések teszik kompletté a tárolót. Nem tűnik hihetetlennek a siló elkészültével a tűikével szövetkezetek régi álma az export. 1950-ban mostoha körülmények között tároltak, mégis hamarosan 600 métermázsa kukorica exportját kezdik meg. A legnagyobb jelentősége talán az lesz a központi tárolónak, hogy sok átmeneti raktár szabadul fel. A Táncsics Tsz birtokába kerül a szövetkezet területén lévő 45 vagonos raktár. A Vörös Csillag is kap egy 20 vagon befogadóképességű épületet, összesen 4 raktár vár a kevi szövetkezeteikre. Kiürül a kismalom, amelyet tésztagyárrá alakít át a városi tanács, hogy az András-malom lisztjét feldolgozva adhassák tovább. „De azép ia lesz ez a város“ Ha majd az akácok felnőttek. A kunsági táj és a kunsági embereik kedvenc fája. Ezért kértek 13 ezer akáccsemetét a Szolnoki Erdőgazdaságtól Turkevére. S mégis többségében nyárfát, juhart és csörgő fát kaptak. Nem esetek kétségbe. Vagy talán előrelátóan létesítették a múlt évben 4 holdas csemete-kertet, ahonnan 5 ezer darab akácot ültetnék most ki. Fásítják a város szélét, tereket, utcákat. 9530 forint értékű társadalmi munkában 20 ezer sorfát ültetnek el Turkevén az úttörők ezen a tavaszon. ÁprHütíbam rendezik meg a városi tisztasági hónapot. Aligha sikertelenül, hiszen már most csak a Kinizsiutcában 20 házat meszeltek fehérre a napokban, a tisztasági hónap hírére. A március 26-i tanácsülésen foglalkoztak a mész beszedésének gondjaival is. — •y örvényt hoztak az szemetelők büntetésere. Rég nem emlékeznek rá Olyan nagyszabású állatkirakodó-vásár volt Turkevén vasárnap. Évek óta nem emlékeznek a város vezetői ekkora árufelhozatalra, az állatok ilyen kelendőségére. Az árufelhozatal 850 ezer forint körül mozgott. A forgalom 93 ezer forint, ami szép mutató szám a 14 ezer lakosú városban. Több mint 350 sertés, 200 darab szarvasmarha és 80 ló cserélt gazdát ezen a napon. Egymás kezéből kapkodták az állatokat a gazdák. Egy jó lóért 5500 forintot is adtak, a szarvasmarha ára 7 ezer forintig felment. S amennyi valamirevaló jószágot csak felhajtottak, azt nem vezették vissza az eladók. Érdemes megjegyezni, a múlt év hasonló időszakában a ló ára 3000, a szarvasmarha ára 3—3500 forint volt Turkevén. Mindez azt tanúsítja: gazdasági politikánk nagy termelési kedvet, az utóbbi években nem tapasztalt nagyarányú bizakodást váltott ki a város lakóiból. Magukra találtak a kevi parasztok, lázasan indult meg a munka, hogy ezévben bőséges áldást adjon a kevi határ. — borzák — SZÁZEZREK - 4 VÍZBŐL — Mesterek főzik, mint a kunsági birkapaprikást — halászokról beszélhe-Ugyan ki tudná megmon dani, hány meg hány nóta született a szelíd Tisza partjain halászokról, a halról, a szép nyári estékről, amelyeknek itt a szőke Tisza mentén olyan különös és talán sehol fel nem fedezhető sajátos szépségük van. A költők is ezerszer megénekelték. De hány meg hány nóta terem még ezután? És most már nemcsak a tiszai halászokról, hanem Karcag, Kisújszállás. Turkeve, Kunmadaras termelőszövetkezeteinek újdonsült halászmestereiről is. Karcag, Kisújszállás, Turkeve, Kunmadaras és még számos helységben lévő termelőszövetkezet az elmúlt években tógazdaságokat épített. Ezek a tógazdaságok évről évre nagymennyiségű halat szállítanak a piacra. Uj foglalkozás született, amelynek a neve: Termelőszövetkezeti halász. Ezért van az hát, hogy most már itt nálunk, Szolnok megyében nemcsak tiszai tünk. De micsoda jó üzlet a közös gazdaságoknak a haltenyésztés. Talán kevesen tudják, hogy Szolnok megyében 12 tógazdaság van. Ez a 12 tógazdaság az elmúlt évben 529 holdon 1446 mázna halat nevelt Érdemes megemlíteni, hogy a tavakat olyan szikes területeken építették, amelyeket más célra nem igen lehetett használni. Most meg, ez a régen értéktelen és hasznavehetetlen terület tízezreket ád. Elég megemlíteni a kunmadaras! Kossuth Tsz Egy „kékszalonavagy... Nem rémregényről van szó, hanem ..: A szolnoki Tisza Szálló „kék szalonjáról” szeretnék megeínlékezni, melyet ezen a néven kevesen ismernek. Olyan volt ez. mint a tiszavirág, csali egy napig létezett, Ne is próbálják keresni. Kárpótlásul. amiért nem láthatták, elmondom történetét. A múlt héten hatalmas plakátok hirdették, '.ogv ..Színészbált rendezünk Tisza Szálló összes termeiben”. Vajon kik rendezték? Hogy nem « színészek. erről meg vagyok győződve. legal áhb is reméljük mindannyian... Azt is elmondom, hogy reménvűnVet mire alapozzuk. Éjfél után 2 óráig egyetlen GgV <jprr*» iálkoztunk. Úgy véltük, hogy legalább álarcos bált rendeztek volna, akkor nem lett volna feltűnő, hogy a saját báljukon nem jelennek meg. Mint később kiderült, a távollétnek megvolt a maga oka. A színészgárda legnagyobb része egész éjjel a ,.Mayá”-t próbálta és sem idejük, sem kedvük „a fáradságtól” nem volt mégegy műsort előadni. Az ember azt hihetne, hogy talán nem is tudták: valaki a nevük alatt bált rendezett. Na, mindegy, ezt ne firtassuk, mindennek megvan n maga oka. Egyszóval én is elsétáltam két barátommal hálózni. Az ajtóban a szálló egyik kedves pincére közölte velünk, hogy ..itt elől minden hely foglalt”. Sas szemekkel kerestünk egy asztalt. ahonnan majd jól lehet látni színészeinket, akik a közszeretetnek örvendő Varga Dodóval remek műsorral szórakoztatják a közönséget. Tétovázva álldogáltunk, ■ de csak egy percig, mert a pincér — egy kedves ősz bácsi — ott termett és kedvesen közölte, hogy a „kék szalonba” menjünk. Egymásra néztünk. , Kék szalon?” Kíváncs.an követtük vezetőnket Lelki szemeink előtt már szinte láttuk a szép, kényelmes kis helyiséget, kis asztalokkal, süppedő fotel okkal, hangulatfény stb. — Tessék, foglaljanak helyet — mondta a pincér. — Ez egv remek hely, itt jól fognak szórakozni. Ez a „kék szalon”. — Ahogyan jobban szét néztem: „iszappakolás”, „fodrász ktsz”, „pénztár” feliratokat láttam. A berendezés néhány igen kopott székből állt. Hm. Úgy látszik, helyben vagyunk. Barátaim viszon. nem nagyon le’kesedtek Igazuk is volt Igyekeztem felfedezni egy kis kék színt, de a falra szegezett faliújság tábla szürkéskékre mázolt széleinél többet nem láttam. Vajon miért kapta ez a terem a csodálatos „kék szalon” nevet és miért akart a bácsi oenntinket mindenképpen odaűltetní? Egy kicsit barnák vagyunk, az igaz, de azért nem kell bennünket . gőzfürdőbe küldeni — éjnek idején ; I „ — TE — 40 holdas halastavának hozamát és az ebből származó bevételt. 1956-ban a tagok 170 mázsa halat árultak. Ebből 170 ezer forint jövedelmük lett. Azt sem haszontalan megjegyezni, hogy a tógazdaságnál mindössze két termelőszövetkezeti tag volt foglalkoztatva. A tógazdaságok mellett mintegy 52 termelőszövetkezet rizsfotdi hal tenyésztéssé! foglalkozik. Ezek a közös gazdaságok az elmúlt évben a rizsföldekről 476 mázsa hala: termeltek. A tsz-ek még a halászati termelőszövetkezeteket is lefőzték. Miután öszszesen 1921 mázsa halat neveltek és a halászati termelőszövetkezetek csak 1537 mázsát. A tsz-ek tógazdaságaikban ivadékokat is nevelnek. S Szolnok megyéből nagy menynyiségben szállítanak a Békés, Baranya és Bács-Kiskur, megyei tógazdaságoknak — A Kunságban is minden napos ma már ez a finom eledel. Nem számít fényűzésnek a halvásárlás, s lassan éppúgy polgárjogot nyer a halászlé, mint n csodálat osan ióízű kunsági birkapaprlkás. Szokás mondani, hogy aki megkóstolta a kunsági birkapaprikást, megnyalta utána mind a tíz ujját. Ez nem is csoda és nem is túlzás. Mesterek főzik és ezek a mesterek ma már a finom halászlé elkészítésükben is remekelnek. I HAZAFIAS NÉPFRONT I Szolnok megyei Elnökségének NYILATKOZATA A Hazafias Népfront Szolnok megyei Elnöksége < I ülést tartott és megvitatta, milyen tormában és tanú- < i lommal kívánatos megyénkben a népfront mozgatom j f újjászületése. Mivel a Népfront mozgalom eredményesen hozzá-; ^járult a nemzeti élet és a szocialista építés egészségei.• falapokra helyezéséhez, ennek érdekében az alábbi* [nyilatkozatot tesszük: A Hazafias Népfront Szolnok megyei Elnöksége.; j amikor egyértelműleg megbélyegzi és elítéli az 1956 (október 23-án kezdődött ellenforradalmi eseményeket.! í állástfoglal amellett, hogy az összes demokratikus erő- j ! két egyesítő szerv továbbra is a Hazafias Népfron1 f amely vezető erőnek a munkásosztály pártjának, a í i Magyar Szocialista Munkás Pártot tekinti. A kor-1 J mánynyilatkozat célkitűzése az elnökség szilárd meg- ■ [győződése szerint megegyezik a magyar dolgozó törne-* igék kívánságával, akaratával és megfelel az ország és* [a dolgozó nép érdekeinek. Ezért a Forradalmi Munkás-; Paraszt Kormány eddigi tevékenységét, erőfeszítésé- I örömmel üdvözli és kinyilvánítja, hogy a kormány * ■vábbi munkáját, a program megvalósílását. a dolgn- : Jzók széleskörű bevonásával, erejéhez mérten eiőso > A Megyei Elnökség határozott szándéka, hogy f állami és társadalmi szervezetekkel a szocializmr i építésének nagy ügyét együtt kívánja végezni. Az e - ■ I lanyhult Hazafias Népfront mozgalom újjáélesztés* Térdekében a megyei elnökség sorait rendezte, mikorio« [elhatárolta magát azoktól a személvektől, akik az -j [októberi események során ellenforradalmi magatartást i [tanúsítottak és azon elnökségi tagok helyett is. akik] imár korábbi népfront munkában sem tevékenykedtek.* ! új elnökségi tagokat hívott be. Az elnökség szükséges- * ínek tartja a járási, városi és községi népfront elnök-} j ségek sorainak mielőbbi rendezését és a munka meg- j fkezdését. Az elnökség elhatározia. hogy a korábban' [ eredményesen dolgozó szakbizottságokat ismét életre, ! kelti és rendszeres működésüket elősegíti. A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége felhívással i [fordul a megye népfront elnökségeihez, hogy teljes j > erejükkel támogassák hazánk felszabadulásának, ápri- ( ; lis 4-ének méltó megüneplését. A HAZAFIAS NÉPFRONT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE Elleníorradalmi terrorcselekményeket végrehajtó személyek kerültek a bzolnoki Rendőrkapitányság Őrizetébe Az ellenforradalmi időszak alatt, október 26-án, Budai János és Budai Mátyás szandaszöllősi lakosok az utcán megtámadták Tóth Illést, a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz brigád vezető jé::. Tóth Illés 1950-ben a szandaszöllősi tanács vb. megbízott elnöke volt. Ebben az időszakban több olyan egyénnel szemben, akik huzamosabb időn keresztül adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget és adóhátralékkal jelentősen el voltak maradva, végrehajtást eszközöltetett. Az adóhátralék fejében többek közt lefoglalták és elvitték Budai Mátyás tehenét is. Ezen intézkedéssel a becsületes, józan gondolkodású és az állampolgári kötelezettségének mindenkor eleget tevő dolgozó parasztok akkor is egyet értettek és ma is. Budai Mátyás viszont boszszút forralt ezért a megbízott elnök ellen és várta az alkalmat, hogy bosszútervét valór-a válthassa. Az 1956. évi októberi zavargásokat alkalmasnak vélte a megtorlásra és ezért Tóth Illést vb. elnöki ténykedése során tanúsított magatartása miatt fivérével, Budai Jánossal olyan súlyosan bántalmazták, hogy Tóth Illés 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A két Buda: fivér ezen bántalmazáson túlmenően kezdeményezője volt annak, hogy Sránszky Jánost, aki az államosítás során Scheidhj Ferenc volt honvéd alezredes lakását kapta meg, 3 apró gyermekével kidobták az utcára. A fentieken kívül mindketten izgató kijelentéseket tettek a tsz ellen és megfenyegették a tsz tagjait. Hatósági közeg elleni erőszak. tsz elleni izgatás bűntette miatt a megyei ügyész mindkét személyt előzetes letartóztatásba helyezte és őrizetbe átadta a vádhatóságnak. Reméljük, hogy nevezettek elkövetett magatartása miatt — amit súlyosbít az a körülmény, hogy az ellenforradalmi időszakban követték ei tetteiket — az igazságszolgáltatás keretében rövidesen elnyerik megérdemelt büntetésüket. Már csak rut piti van érvényben a köteleié biztosítás. Április 1 -töl kártérítést azok a líizkáros ütak kaphatnak, akik önkéntes biztosítást kötnek. Fizesse he a címére már kikttldötl értesítő levélben közöli összeget, vagy 'őrt!aljon -7 ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ közvetlen felügyelőjéhez, h’lyf megbízottjához. ' Állami I?i7tnsf1ó Vetés és hengerezés egyszerre. A Búzakalász Tsz 40 hold lucernát telepít ez évben. Gyulai István és Finta Sándor traktorosok a 48 soros vetőgéppel szénen haladnak a mnnlrlStrfll
