Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-27 / 73. szám
r n ▼ Afnteor valakit pärnapot, híva talcs kiküldetés, avart' mint nőtlent a Mezőtúrra való áthelyezés balsorsa ér, — n ár az első reggel tapasztalja. hogy Mezőtúron reggelizni nem lehet. A „Karcagi Vendéglátóipar” a megmondhatója, miért nem nyit fél 10 helyett legalább az egyik üzeme 7 órákor úgy, mint Szolnokon például a régi „Kádár”-féle cukrászda, ahol 7 órától teát, kávét lehet kapni. Száraz reggelivel — legtöbbször enélkül — dolgozni délig se nem kellemes, se nem egészséges. Elfelejti a Karcagi Vendéglátó, hogy a neve is. hivatása is a vendég ellátására kötelezi. Ezzel a kötelezettséggel jár az is, hogy üzemeit mindenkor kellő mennyiségű „anyaggal” lássa eL Teljesen érthetetlen, hogy amíg Budapesten és más városokban zavartalanul lehetett a nap bármely órájában kapni teát, feketét, addig Mezőtúron légii több heteldg nem kaptak szemeskávét az üzemek. A tejes kávé pedig ismeretlen fogalom. Ajánljuk a Karcagi Vendéglátóipar illetékes vezetőjének, tegyen látoga ást Szolnokon például a „Tiszavirág” cukrászdába egy kis tapasztalatcserére. Nézze meg az ott kirakott süteményválasztékot, a reggeltől estig „megszakítás nélküli” fekete ellátást. Egy másik .tis kép ugyancsak a Karcagi Vendéglátóipar üzletviteléről. A felvétel multévi, de tanulságul szolgálhat az idénre is. hogy a hibák kijavíthatok legyenek. Van Mezőtúron a technikum közelében egy ritka szépségű liget. Ezen belül egy vendéglő beton-tánchellyel. Tavaly augusztusban dicsekedni akartam, az akkor még általam sem ismert, szépnek tartott kirándulási lehetőséggel vendégeimnek. A park általános tetszést aratott, de a vendéglő... ez egyszerűen megdöbbentő volt. Négy asztal, néhány székkel volt a tánchely köré kitéve. A többi szék és asztal sérüTen, törötten és piszkosan volt felhalmozva az épület mellett, várva az üzembehelyezését. A csorbaszéliT. pár darab sörösoohárért sorba kellett állni és várni, míg egy-egy kiürül. Kérdésünkre" azt a választ kaptuk „Kanag nem intézkedett!” Már itt a tavasz és közeleg a nyár, így voln i idő megfontolás tárgyává tenni, hogy talán megérdemelne Mezőtúr egy gondozott, kellő ülőhellyel, poharakkal felszerelt, főleg megfelelő előzékeny dolgozókkal működő kiránduló vendéglőt! Mindentől eltekintve — a forgalmi hütete’ kedvéért is! Leírom, hogy a szolnoki Vágóhíd Vállalat könyvelősége, gyakorlatban hogyan támogatja a dolgozó termelőszövetkezeteket. Egyik mezőtúri ‘szövetkezet a múlt év ősze óta várja, hogy kényszervágásai után járó 2656 forintot megkapja. 1956 szeptember hó 11-ével kezdődő levelezés nem vezetett eredményre. A Vágóhíd főkönyvelője végre telefonmegbeszélés után február végén kérte a számlakivonatot, melyet a szövetkezet március 1-én ajánlott levélben be is küldött. Eltelt márciusból is három hét, amikor Pv. 201/57. sz. alatt levélben arra kérték a szövetkezetét, hogy közölje, „milyen számlát reklamálnak”!? Jó volna, ha a Vágóhíd Vállalat igazgatója rendet teremtene a könyvelési és számlázási osztályán. . 0 A negyedik kis kép — hogy a jóról se feledkezzek meg — a mezőtúri vasúti Utasellátóban készük Közismert, hogy egy vasúti vendéglőben való kiszolgálás még a legerősebb idegeket is próbára teszik. Ezzel szemben mi itt a helyset? Van egy nőd kiszolgáló. Nem ismerem, a neve talán Joli. de lehet Jutka. Az ő arcáról a mosoly nem hervad le a legtürelmetlenebb vendéggel szemben sem. Lehet a bejövő vendégen divatos bunda, vagy csak egy olajos kezeslábas, vagy sáros parasztcsizma — rendelhet többféle ételt, vagy csak egy teát — egyforma kedves előzékenységgel szolgálja ki mindegyiket, a siető, türelmetlen utastömegben. Példát vehetnek a vendéggel dolgozók erről az igazán „minta” kiszolgálásról. Szí. A villanymotorok világában (Látogatás az E ektromechonikai Intézel laboratóriumaiban) a VilífOROV — Készen vagyunk! Bekapcsolni! Egy fordulat a kapcsolón és életre kel a modell. A motorok és generátorok zúgnak, az oszcillográf ernyője fénylik. Előttünk egy villanymozdony modellje működik. — Mellette számos motorgenerátor, szinfaomgép és kollektort» generátor sorakozik, *— A Szovjet Tudományos Akadémia legújabb leningrádi tudományos intézetében vagyunk. Mindössze egy évvel ezelőtt alakult. A tudományos munkatársak olyan módszerekkel kísérleteznek, amelyek kiszélesítik az áram, mint hajtóerő felhasználási körét. így például nemrégiben új mozdonyt készítettek, amelyet váltóáramú elektromotor hajt meg. Mellette egy higanygőzegyenirányítóval ellátott villanymozdony kicsinyítet mintadarabját látjuk. Üjabb helyiségeket látogatunk meg. J. A. Sebanyin, a műszaki tudományok kandidátusa egy teleszkópra hívja fel figyelmünket. — Hosszú ideje kísérletezünk ezzel a műszerrel — mondja — A csillagászoknak kívánunk hathatós segítséget nyújtani. Hiszen ez a teleszkóp — automatikusan ..észreveszi és kiséri” az égitestet! Valóban nagy segítség! A csillagásznak nem kell nehéz, kézi munkával szabályozni a műszert, s a beállítás tizedannyi időt vesz igénybe. A látcső automatikusan követi a csillagot. Miért ilyen „okos“’ ez a műszer? A teleszkópot hajtó bérén dezés fényelektromcs vevő készüléket tartalmaz. Ez az Nagy a kínálat ■ fiatal japán nőkben Az emberkaresked lem az idén különösen nagy és olcsó választékkal szolgál fiatal japán nőkből és férfiakból — jelenti a japán rendőrség. — 1956-ban a rendőrség 16.721 „rabszolga" eladását állapította meg és 73.400 személyt tartóztatott le emberkereskedelem miatt. De csak az esetek kis töredékének jutnak a nyomára. A szülők — szegény rizstermelő jxtrasztok — többnyire a leányokat adják el. habár az emberliereskedők fiúkat is vesznek. Az ár 2000 és 100.000 jen között mozog a lányok külseje, kedvessége és üryessége szerint, no meg a szülők anyagi helyzete szerint is — mert ha „szülcségeladásról‘’ t'an szó. a szülők sokkal olcsóbban kénytelenek a gyerekeket odaadni. Az áru az egyéb árukhoz hasonlóan a felvásárlótól -i nagykereskedőhöz kerül s onnan esetleg kiskereskedőkhöz. A „fogyasztónak” természetesen az eredeti ár sokszorosát keU megfizetnie. —Idén azonban jól megy az üzlet. Hoklcaidó szigetér ugyanis alig termett rizs és az ottani parasztoknak csak egy választásuk van, ami nem is választás: vagy eladják a gyerekeket, vagy éhen hagyják veszni őket. A rabszolgakereskedelem persze nem folyik már a régi, kezdetleges formában, amikor a fiatalokat még elhurcolták és a vásáron elárvereznék. A felvásárlók a szülőkkel „munkaszerződést’’ kötnek és „előleget" fizetnek, amelyet a gyerekeknek le kell dolgozniok. Minthogy a „gazdák" szállást és élelmet nyújtanak a gyerekeknek, aminek árát maguk a gazdák állapítják meg, a szerencsétlen gyerekek sohasem tudják az „előleget” letörl^eszteni. A legtöbb japán rabszolgának csak a rendőrségre kellene mennie és máris szabad volna. De ezt nem teszik meg. Egyrészt szégyellik' magukat, másrészt szülőik iránti engedelmességből maradnak meg rabszolgáknak. Mit is nyernének azzal ha a rendőrség kiszabadítaná őlcet ra bszolga sorsukból"! Mihez kezdenének? Ha egy lánykereskedőt elkapnak, csekély büntetéssel megússza. Ezt a kereskedő7; ,.ii zle t i költségek" címén könyvelik el. A nagykereskedőket sohasem fogják el. (Az „österreichische Volkstlmme"-böl.) égitestből áradó fény-sugarat elektromosjelekké alakítja át. E jeleket felerősítik, s ezzel az „energiával” hajtják a teleszkóp csövét. Az új műszert már kipróbálták <& nagyszerű eredménnyel- A csillagászat gyakorlatában először fényképeztek le égitestet úgy, hogy nem a csillagász készítette elő a felvételt. Most mindezt a gép végezte. Az intézet nyolc laboratóriumábain az a’-sö évben 20 olyan kutatást véseztek, amelyeknek eredményeképpen korszerű gépeket műszereket állítottak elé- Az intézet nevéhez fűződik számos távirányítási és ávjelzési rendszer kidolgozása. 1957-ben a tudományos munkatársak, M. P. Kosztyenko akadémikus vezetésével, rendkívül fontos munkán, a Szovjetunió esirópai és szibériai részei egygífá«5 energiarendszerének megalkotásán dolgoznak. V •------— áH» -----Jf ; I V Bir$ti kapcsolaton—' íiü to di szövetkezetekkel A cibakházi Vörös Csillag, az öcsödi Szabadság, a mesterszállási Úttörő és a kunsezntmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet azon fáradozik, hogy csehszlovák, német és bolgár termelőszövetkezetekkel kapcsolatot létesítenek. Egyelőre leveleken keresztül cserélik ki tapasztalataikat, később kölcsönös baráti látogatásokra gondolnak. A meghívott vendégek költségeit a termelőszövetkezetek viselik, állami támogatás nélkül, a vendéglátás viszonzását Red lg a külföldi termel őszövet kezetek fizetik. A Kunszentmártoni Járási Tanács szintén elhatározta, hogy ők is érintkezésbe lép nek valamelyik baráti állam mezőgazdasági közi igazgatási szervével tapasztalatcsere végett. Vendéglátón A Lengyel Kisipari Ka mara ötven magyar kisiparos gyermekét hívta meg lengyelországi üdülésre. A gyermeke:- három pedagógus kiséretéSven május l-én utaznak el és négy hetet töltene:-; lengyel pajtásaik körébén. — (MTI.l Kigyógyultunk d Zetor Háztáji földet adunk a legjobb gépállomási traktorosoknak — Beszélgetés Bódi Józseffel, a liszaföldvári Lenin Tsz elnökével \ Manapság már annyiszor leíródott és elhangzott, hogy szinte közhely. Mégis újból le kell írni, mert ez az igazság. Arról van szó, hogy a tiszaföldvárí Lenin Tsz gazdái az ellenforradalmi események óta még jobban egybekovácsolódtak. S talán nem túlzás, hogy azóta érzik igazán, mit jelent, milyen előnyökkel és milyen kötelezettségekkel jár a szövetkezet* tagság, mit jelent élenjáró gazdálkodást folytatni és példát mutatni. Más években egy-egy egyszerű munka elvégzése is körülményes volt és sokszor csak a vezeloséq könyörgésére sikerült. Milyen öröm most hallgatni Bódi József elvtársat, a tsz elnökét, aki elújságolja — jogos büszkeséggel — hogy olyan a munkafegyelem, mint amilyen még soha nem volt. És ezt tényleg kis dolgokon lehet legjobban lemérni. Szombaton kaptak néhány, ezer facsemetét. A tanyaközpontot akarják körül ültetni. Máskor a brigádvezetőknek főhetett a fejük, hogy milyen módon végezzenek el idejében ilyenfajta munkát. Most meg egy szót se kellett szólni. Hétfőin reggel valamennyi ráérő tag szerszámot fogott és hozzálátott a tanya körül a facsemeték gödreinek a kiásásához. Valami dacos akarat él a tagokban. Nem mondják ki, nem formálják szavakba, de szorgalmuk, akaraterejük mégis árulkodik. „Azért is megmutatjuk.” S meg is mutatják. Igazuk van. Ha valamikor. hát most tényleg úgy gazdálkodhatnak, ahogy jónak látják, a legjobb belátásuk szerint. Hasznosítják a szövetkezeti gazdálkodásban eddig megszerzett tapasztalataikat is. Egyáltalán nem dobják el maguktól azt, amit jónak tartanak. Úgyis lehetne mondani, nem mennek a divat után. Meghányták-vetették annakidején a dolgot és megállapították, hogy mégiscsak a munkaegység a legigazságosabb értékmérő. Meg is hagy ták a munkaegységet, csak okosan, célszerűen, bizonyos módosításokat hajtottak végre. Hasonlóképpen csinálták a korábban érvényben lévő úgynevezett mintaalapszabállyal. Ezen is alig változtattak valamit Az újságíró, aki már évek óta ismert a Lenin Termelőszövetkezetet, örömmel írja ezeket a sorokat. Annál is inkább, mert nincs szükség szépítésre Itt van a tavaszi mezőgazdasági munka. Végezni kell. Ezt mindenki tudja. Más években is tudta mindenki, mégis mennyi bajjal járt. Hány, meg hány bíráló cikket kellett írni. Az okokat míndanynyian tudjuk. Ma viszont a Lenin Termelőszövetkezet földjén a szó legteljesebb értelmében mindenütt elevenség és mozgás. Dolgoznak az asszonyok Is. Vetnek a tagok. Méghozzá anélkül, hogy valaki biztatná őke*. Még néhány nap és a kukorica kivételével minden tavaszi magféleség a földbe kerül. Néhány héttel ezelőtt még Zetort akartak. Néhány tag még mindig amellett kardoskodik, hogy vegyenek ilyenfajta gépet. A szövetkeze*! gazdák többsége azonban — ahogy Bódi elvtárs találóan mondja — már kigyógyult a Zetor, betegségből”. S elmondja Bód! elvtárs azt is, hopty omíg nem gondolta meg jól a dolgot, ő is amellett volt. hogy legyen a szövetkezetnek saját Zetorja. Csakhogy azóta már kiszámították, mennyire nincs értelme. ha a szövetkezet bajlódik a géppel. Hogy miért? Csak egyetlen egy érvet hoznak fel: azért mert a gép akkor ér valamit, hí van h zzá ldváló gépkezelő. Márpedig a legjobb Zetorosok nem hagyják ,,c gépállomást, hiszen ra az ottani munfcyVye sokkal előnyösebb, í«ne anyagi oldalát, akákülönböző egyéb nézzük. A Lenin Tsz tag vásárlás helyett ú zal foglalkoznak, használhatják ki le Cibakház! Gépállorr a többtermés, a nr vedelem elérése ét így a többi között m a, tározták. hogy ez évb 0 négyzetesen vetik min hold kukoricát. Négy. . vetik és géppel kapálják. „ Néhány nappal ezélő évek óta náluk dolgoz 'orosok helyzeoévri^TV>gla koztak. Szóba került Révé.«" Benjámin, a* orszógoshüű szokembor, aki nélkül a Lenin Termelőszövetkezetet már el sem lehet képzelni. Odaadó, becsületes munkájával nagyon sokat tett annak érdekében., hogy ez a közös gazdaság megállja a helyét, növi lék a tagok jövedelme, rák István és társa új képpen hozzá nőtt a taaJ véhez. Most is ott dole mind a hárman a szövetkeze’ földjén. A tagok elhatározták, mind a három traktorosa; egy hold háztáji földet nak. Tudják, hogy ez nem t telező, de mégjobb hogy ez a három érdemli. Más dolgoznak náluk zárva, hogy jövőn kapják- a háztájit] hoz úgy kell ahogy Révész Benjámin] gozik. S zek u1i ty Döntsenek a nádtelepek kérdéséi A kunszentmártoni járás területén a légtől/ ben megtalálhatók olyan nádterületek, amelveli óta ne... termelnek már nádat. A területek mégis a nádfeldolgozó vállalat tulajdonát képezi] kürtön hét, Cibakházán hat és Nagyréven Is ilyen terület felett rendelkezik a Nádfeldolgiul lat. Rendelet van arra. hogy ezeket a területeke melőszövetkezeteknek. vagy a községi tanácsok In bizottságainak kellene átadni Ezt mégsem hajtjáf hanem megengedhetetlen üzelmekkel foglalkozik j Tat. A cibakházi területen — mintán ma már kipusztult nádas területén — fakitermeléssel, tön takarmányárusítással feketéznek a Vállala| Sürgős megoldást követel ez a tarthatatlan A latinamerikai dolgozók sztrájkhi Az északamerikai trösztök és társaságok csápjaikkal behálózták Dél- és Közép-Amerika gazdaságának valamennyi ágát. Számos hasznos ásvány kitermelését ellenőrzik, óriási gyümölcs-, gyapot-, dohány-, cukornád-, kávé- és kakóü Két vényekkel rendelkeznek. TöJcéletesen érthető \iz északamerikai tóke beáramlása Latin-Amerikába, hiszen ott még hivatalos adaszerint is jóval nagyobb pofit, mint más országokban -lnóha 3—5-szöröise a befektgVtett tőkének. Ezt persze csaíc a dolgozók kímélet- i n kizsákmányolása árán lehetséges* A latinamerikai dől gőzök’ úf1 bérért napi 12. 16 irat is Kénytelenek dolgozni. Erthetd- hc>gy a latinamerikai ors7Íá§ok lakosságának széles rétrgei rnin(1 hov&whb harcot f0]Ftatnak a2 Egyesült államok ir'°I <póLiumai ellen. A harc f6\í°rr ája a sztrájk. A szt.áikhVircban. tetrejón a dolgozó népi ogVsége, erősödik a dolgozók |harckészsege, öntudata. a öltvoló delamenkai dolgozók egJTe ^bbaT1 b,rna3í u— ifijében, 1 Az;észak--- bilei salétrombaivá|.u- ' Jenki tulajdonosok elviselhetett«1: kcny-sze.-munkát vezettek! T*7’ 'vv ívászok **gv | dollrfnal kisebb u'dí bérért V« ^t dol^.. ■«&. Tíz-üzerV* «*** cgv-egv viskófolódík össze ''an. Sok báni tó] smes a fejcj körűimén vek t.eivtero Nitrat amerikai társasa példátlanul hősi ra. 8500 bányá kr« isznak még fefe'eti ’Z'/pk r ztették a CorDoratior bányászai. sztrájkukoWh mint 3 hónapig sztrájkolt, az egész ország dolgozóinak támogatásával. A társaság végül meghátrált a szolidaritási tömegmozgalom nyomására és kielégítette a sztrájkolok követeléseit. Más latinamerikai országokban is fel-fellángol a sztrájkharc. November 12-én az egész argen inai kohászatot megbénította 250 ezer munkás sztrájkja, ötvenezer nyomdaipari dolgozó is sztrájkolt aznap. A sztrájkhoz csatlakoztak a texti-, üveges konzervgyárak, a kereskedelem és a faipar dolgozói. Közel 2 hónapig tartott a harc és a sztrájkolok győztek. A latinamerikai munkásmozgalom kiemelkedő eseménye volt a perui dolgozók megmozdulása. Peru mezőgazdasági ország. Nincsenek nagy ipari központjai. A múlt évben mégis egymást követték a sztrájkok az amerikai monopóliumoknak alárendelt országban. A munkásosztály tanúságot tett érettségéről, s abbeli eltökéltségéről, hogy szembeszáll az ország gazdaságát hatalmában .tartó ame-ikai monopóliumok politikájával. A latinamerikai dolgozók ?gyre fokozódó harcot folytatnak gazdasági követeléseik kielégítéséért, de ez a hart a -zakszervezeti szabadságért, a íemzeti felszabadulásért Is "elvük egyúttal. Bolíviában a ’’-•'akszervezeti Front felbivá. -ára nemrés általános sztrájk -őrt ki. tiltakozásul az orszá" ui/.dasási és pénzügyeinek „újjászervezésére” felajánlok amerikai se: Másik ilj-en pé’rt liai kikötők rákon nak országos sztí2>'„ amely hosszú bénította a kiikö^ sztTájkolók követi maguk válasz th szakszervezeti A vállalkozók len vívott jogvédő új szakszervezetek megerősödnek a szélesedik a ki együttműködés iparágak szakszer sülései között, például, amikor városok dolgozói ellen, s a biztosítműmért harcolta! neiróban több ml szervezet egységes alakított. A latinamerikai harca meggyőzően hogy a munkásság zó értelmiség egy ben száll szembe vonal és a néotöm: ellen folytatott m támadással. A sztrá tetősek és tiltako a latinamerikai n egvséges nagy m olvadnak össze, lom az amerikai mok túlsú’ya. az cll a politikai jogfoszt munkanélküliség és mór ellen, e népek szuverenitásáért és jo vő;jóért folyik. »♦*»**«áMm**M*#***Oát*fM|---IMEZŐTÚRI KARCOLATOK
