Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-27 / 73. szám

r n ▼ Afnteor valakit pärnapot, híva talcs kiküldetés, avart' mint nőtlent a Mezőtúrra va­ló áthelyezés balsorsa ér, — n ár az első reggel tapasztal­ja. hogy Mezőtúron reggelizni nem lehet. A „Karcagi Vendéglátó­­ipar” a megmondhatója, miért nem nyit fél 10 helyett legalább az egyik üzeme 7 órákor úgy, mint Szolnokon például a régi „Kádár”-féle cukrászda, ahol 7 órától teát, kávét lehet kapni. Száraz reggelivel — leg­többször enélkül — dolgozni délig se nem kellemes, se nem egészséges. Elfelejti a Karcagi Vendéglátó, hogy a neve is. hivatása is a vendég ellátásá­ra kötelezi. Ezzel a kötelezett­séggel jár az is, hogy üzemeit mindenkor kellő mennyiségű „anyaggal” lássa eL Teljesen érthetetlen, hogy amíg Buda­pesten és más városokban zavartalanul lehetett a nap bármely órájában kapni teát, feketét, addig Mezőtúron lég­ii több heteldg nem kaptak szemeskávét az üzemek. A te­jes kávé pedig ismeretlen fo­galom. Ajánljuk a Karcagi Ven­déglátóipar illetékes vezető­jének, tegyen látoga ást Szol­nokon például a „Tiszavirág” cukrászdába egy kis tapaszta­latcserére. Nézze meg az ott kirakott süteményválasztékot, a reggeltől estig „megszakítás nélküli” fekete ellátást. Egy másik .tis kép ugyan­csak a Karcagi Vendéglátó­ipar üzletviteléről. A felvé­tel multévi, de tanulságul szolgálhat az idénre is. hogy a hibák kijavíthatok legye­nek. Van Mezőtúron a techni­kum közelében egy ritka szépségű liget. Ezen belül egy vendéglő beton-tánchellyel. Tavaly augusztusban dicse­kedni akartam, az akkor még általam sem ismert, szépnek tartott kirándulási lehetőség­gel vendégeimnek. A park általános tetszést aratott, de a vendéglő... ez egyszerűen megdöbbentő volt. Négy asz­tal, néhány székkel volt a tánchely köré kitéve. A többi szék és asztal sérüTen, töröt­ten és piszkosan volt fel­halmozva az épület mellett, várva az üzembehelyezését. A csorbaszéliT. pár darab sörös­­oohárért sorba kellett állni és várni, míg egy-egy kiürül. Kérdésünkre" azt a választ kaptuk „Kanag nem intézke­dett!” Már itt a tavasz és kö­zeleg a nyár, így voln i idő megfontolás tárgyává tenni, hogy talán megérdemelne Me­zőtúr egy gondozott, kellő ülőhellyel, poharakkal felsze­relt, főleg megfelelő előzé­keny dolgozókkal működő ki­ránduló vendéglőt! Mindentől eltekintve — a forgalmi hütete’ kedvéért is! Leírom, hogy a szolnoki Vágóhíd Vállalat könyvelősé­­ge, gyakorlatban hogyan tá­mogatja a dolgozó termelő­szövetkezeteket. Egyik mezőtúri ‘szövetkezet a múlt év ősze óta várja, hogy kényszervágásai után járó 2656 forintot megkapja. 1956 szeptember hó 11-ével kezdő­dő levelezés nem vezetett eredményre. A Vágóhíd fő­könyvelője végre telefon­­megbeszélés után február vé­gén kérte a számlakivonatot, melyet a szövetkezet március 1-én ajánlott levélben be is küldött. Eltelt márciusból is három hét, amikor Pv. 201/57. sz. alatt levélben arra kérték a szövetkezetét, hogy közölje, „milyen számlát reklamál­nak”!? Jó volna, ha a Vágóhíd Vál­lalat igazgatója rendet terem­tene a könyvelési és számlá­zási osztályán. . 0 A negyedik kis kép — hogy a jóról se feledkezzek meg — a mezőtúri vasúti Utasellátó­ban készük Közismert, hogy egy vasúti vendéglőben való kiszolgálás még a legerősebb idegeket is próbára teszik. Ezzel szemben mi itt a helyset? Van egy nőd kiszolgáló. Nem ismerem, a neve talán Joli. de lehet Jutka. Az ő ar­cáról a mosoly nem hervad le a legtürelmetlenebb ven­déggel szemben sem. Lehet a bejövő vendégen divatos bun­da, vagy csak egy olajos ke­zeslábas, vagy sáros paraszt­csizma — rendelhet többféle ételt, vagy csak egy teát — egyforma kedves előzékeny­séggel szolgálja ki mindegyi­ket, a siető, türelmetlen utas­tömegben. Példát vehetnek a vendég­gel dolgozók erről az igazán „minta” kiszolgálásról. Szí. A villanymotorok világában (Látogatás az E ektromechonikai Intézel laboratóriumaiban) a VilífOROV — Készen vagyunk! Be­kapcsolni! Egy fordulat a kapcsolón és életre kel a modell. A mo­torok és generátorok zúgnak, az oszcillográf ernyője fény­lik. Előttünk egy villanymoz­dony modellje működik. — Mellette számos motorgene­­rátor, szinfaomgép és kollek­tort» generátor sorakozik, *— A Szovjet Tudományos Akadémia legújabb lenin­­grádi tudományos intézeté­ben vagyunk. Mindössze egy évvel ezelőtt alakult. A tudo­mányos munkatársak olyan módszerekkel kísérleteznek, amelyek kiszélesítik az áram, mint hajtóerő felhasználási körét. így például nemrégi­ben új mozdonyt készítettek, amelyet váltóáramú elektro­motor hajt meg. Mellette egy higanygőzegyenirányítóval el­látott villanymozdony kicsi­nyítet mintadarabját látjuk. Üjabb helyiségeket látoga­tunk meg. J. A. Sebanyin, a műszaki tudományok kandi­dátusa egy teleszkópra hívja fel figyelmünket. — Hosszú ideje kísérlete­zünk ezzel a műszerrel — mondja — A csillagászok­nak kívánunk hathatós segít­séget nyújtani. Hiszen ez a teleszkóp — automatikusan ..észreveszi és kiséri” az égi­testet! Valóban nagy segítség! A csillagásznak nem kell ne­héz, kézi munkával szabá­lyozni a műszert, s a beállítás tizedannyi időt vesz igénybe. A látcső automatikusan kö­veti a csillagot. Miért ilyen „okos“’ ez a mű­szer? A teleszkópot hajtó bérén dezés fényelektromcs vevő készüléket tartalmaz. Ez az Nagy a kínálat ■ fiatal japán nőkben Az emberkaresked lem az idén különösen nagy és ol­csó választékkal szolgál fia­tal japán nőkből és férfiak­ból — jelenti a japán rend­őrség. — 1956-ban a rendőr­ség 16.721 „rabszolga" eladá­sát állapította meg és 73.400 személyt tartóztatott le em­berkereskedelem miatt. De csak az esetek kis töredéké­nek jutnak a nyomára. A szülők — szegény rizs­termelő jxtrasztok — több­nyire a leányokat adják el. habár az emberliereskedők fiúkat is vesznek. Az ár 2000 és 100.000 jen között mozog a lányok külseje, kedvessége és üryessége szerint, no meg a szülők anyagi helyzete sze­rint is — mert ha „szülcség­­eladásról‘’ t'an szó. a szülők sokkal olcsóbban kénytele­nek a gyerekeket odaadni. Az áru az egyéb árukhoz hasonlóan a felvásárlótól -i nagykereskedőhöz kerül s onnan esetleg kiskereskedők­höz. A „fogyasztónak” termé­szetesen az eredeti ár sok­szorosát keU megfizetnie. —­­Idén azonban jól megy az üzlet. Hoklcaidó szigetér ugyanis alig termett rizs és az ottani parasztoknak csak egy választásuk van, ami nem is választás: vagy elad­ják a gyerekeket, vagy éhen hagyják veszni őket. A rabszolgakereskedelem persze nem folyik már a régi, kezdetleges formá­ban, amikor a fiatalokat még elhurcolták és a vásáron el­árvereznék. A felvásárlók a szülőkkel „munkaszerződést’’ kötnek és „előleget" fizetnek, amelyet a gyerekeknek le kell dolgozniok. Minthogy a „gazdák" szállást és élelmet nyújtanak a gyerekeknek, aminek árát maguk a gazdák állapítják meg, a szerencsét­len gyerekek sohasem tudják az „előleget” letörl^eszteni. A legtöbb japán rabszolgá­nak csak a rendőrségre kel­lene mennie és máris sza­bad volna. De ezt nem teszik meg. Egyrészt szégyellik' ma­gukat, másrészt szülőik iránti engedelmességből ma­radnak meg rabszolgáknak. Mit is nyernének azzal ha a rendőrség kiszabadítaná őlcet ra bszolga sorsukból"! Mihez kezdenének? Ha egy lánykereskedőt el­kapnak, csekély büntetéssel megússza. Ezt a kereskedő7; ,.ii zle t i költségek" címén könyvelik el. A nagykereske­dőket sohasem fogják el. (Az „österreichische Volks­­tlmme"-böl.) égitestből áradó fény-sugarat elektromosjelekké alakítja át. E jeleket felerősítik, s ezzel az „energiával” hajtják a te­leszkóp csövét. Az új műszert már kipró­bálták <& nagyszerű ered­ménnyel- A csillagászat gya­korlatában először fényké­peztek le égitestet úgy, hogy nem a csillagász készítette elő a felvételt. Most mind­ezt a gép végezte. Az intézet nyolc laborató­­riumábain az a’-sö évben 20 olyan kutatást véseztek, ame­lyeknek eredményeképpen korszerű gépeket műsze­reket állítottak elé- Az inté­zet nevéhez fűződik számos távirányítási és ávjelzési rendszer kidolgozása. 1957-ben a tudományos munkatársak, M. P. Kosz­­tyenko akadémikus vezetésé­vel, rendkívül fontos mun­kán, a Szovjetunió esirópai és szibériai részei egygífá«5 energiarendszerének megal­kotásán dolgoznak. V •------— áH» -----Jf ; I V Bir$ti kapcsolaton—' íiü to di szövetkezetek­kel A cibakházi Vörös Csillag, az öcsödi Szabadság, a mes­terszállási Úttörő és a kun­­sezntmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet azon fá­radozik, hogy csehszlovák, német és bolgár termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatot lé­tesítenek. Egyelőre leveleken keresztül cserélik ki tapasz­talataikat, később kölcsönös baráti látogatásokra gondol­nak. A meghívott vendégek költségeit a termelőszövetke­zetek viselik, állami támoga­tás nélkül, a vendéglátás vi­szonzását Red lg a külföldi termel őszövet kezetek fizetik. A Kunszentmártoni Járási Tanács szintén elhatározta, hogy ők is érintkezésbe lép nek valamelyik baráti állam mezőgazdasági közi igazgatási szervével tapasztalatcsere vé­gett. Vendéglátón A Lengyel Kisipari Ka mara ötven magyar kisiparos gyermekét hívta meg len­gyelországi üdülésre. A gyer­meke:- három pedagógus ki­­séretéSven május l-én utaz­nak el és négy hetet töltene:-; lengyel pajtásaik körébén. — (MTI.l Kigyógyultunk d Zetor Háztáji földet adunk a legjobb gépállomási traktorosoknak — Beszélgetés Bódi Józseffel, a liszaföldvári Lenin Tsz elnökével \ Manapság már annyiszor le­íródott és elhangzott, hogy szinte közhely. Mégis újból le kell írni, mert ez az igazság. Arról van szó, hogy a tisza­­földvárí Lenin Tsz gazdái az ellenforradalmi események óta még jobban egybeková­­csolódtak. S talán nem túlzás, hogy azóta érzik igazán, mit jelent, milyen előnyökkel és milyen kötelezettségekkel jár a szövetkezet* tagság, mit je­lent élenjáró gazdálkodást folytatni és példát mutatni. Más években egy-egy egy­szerű munka elvégzése is kö­rülményes volt és sokszor csak a vezeloséq könyör­gésére sikerült. Milyen öröm most hallgatni Bódi József elvtár­­sat, a tsz elnökét, aki elújsá­golja — jogos büszkeséggel — hogy olyan a munkafegyelem, mint amilyen még soha nem volt. És ezt tényleg kis dolgo­kon lehet legjobban lemérni. Szombaton kaptak néhány, ezer facsemetét. A tanyaköz­pontot akarják körül ültetni. Máskor a brigádvezetőknek főhetett a fejük, hogy milyen módon végezzenek el idejé­ben ilyenfajta munkát. Most meg egy szót se kellett szólni. Hétfőin reggel valamennyi rá­érő tag szerszámot fogott és hozzálátott a tanya körül a facsemeték gödreinek a ki­ásásához. Valami dacos akarat él a tagokban. Nem mondják ki, nem formálják szavakba, de szorgalmuk, akaraterejük mégis árulkodik. „Azért is megmutatjuk.” S meg is mu­tatják. Igazuk van. Ha vala­mikor. hát most tényleg úgy gazdálkodhatnak, ahogy jó­nak látják, a legjobb belátá­suk szerint. Hasznosítják a szövetkezeti gazdálkodásban eddig megszerzett tapasztala­taikat is. Egyáltalán nem dobják el maguktól azt, amit jónak tar­tanak. Úgyis lehetne monda­ni, nem mennek a divat után. Meghányták-vetették annak­idején a dolgot és megállapí­tották, hogy mégiscsak a munkaegység a legigazságo­sabb értékmérő. Meg is hagy ­ták a munkaegységet, csak okosan, célszerűen, bizonyos módosításokat hajtottak vég­re. Hasonlóképpen csinálták a korábban érvényben lévő úgy­nevezett mintaalapszabállyal. Ezen is alig változtattak vala­mit Az újságíró, aki már évek óta ismert a Lenin Termelő­szövetkezetet, örömmel írja ezeket a sorokat. Annál is in­kább, mert nincs szükség szépítésre Itt van a tavaszi mezőgazda­­sági munka. Végezni kell. Ezt mindenki tudja. Más években is tudta mindenki, mégis mennyi bajjal járt. Hány, meg hány bíráló cikket kel­lett írni. Az okokat míndany­­nyian tudjuk. Ma viszont a Lenin Termelőszövetkezet földjén a szó legteljesebb ér­telmében mindenütt eleven­ség és mozgás. Dolgoznak az asszonyok Is. Vetnek a tagok. Méghozzá anélkül, hogy vala­ki biztatná őke*. Még néhány nap és a kukorica kivételé­vel minden tavaszi magféle­ség a földbe kerül. Néhány héttel ezelőtt még Zetort akartak. Néhány tag még mindig amellett kardos­kodik, hogy vegyenek ilyen­fajta gépet. A szövetkeze*! gazdák többsége azonban — ahogy Bódi elvtárs találóan mondja — már kigyógyult a Zetor, betegségből”. S elmond­ja Bód! elvtárs azt is, hopty omíg nem gondolta meg jól a dolgot, ő is amellett volt. hogy legyen a szövetkezetnek saját Zetorja. Csakhogy azóta már kiszá­mították, mennyire nincs ér­telme. ha a szövetkezet bajlódik a géppel. Hogy miért? Csak egyetlen egy érvet hoznak fel: azért mert a gép akkor ér valamit, hí van h zzá ldváló gépke­zelő. Márpedig a legjobb Ze­torosok nem hagyják ,,c gépállomást, hiszen ra az ottani munfcyVye sokkal előnyösebb, í«ne anyagi oldalát, aká­­különböző egyéb nézzük. A Lenin Tsz tag vásárlás helyett ú zal foglalkoznak, használhatják ki le Cibakház! Gépállorr a többtermés, a nr vedelem elérése ét így a többi között m a, tározták. hogy ez évb 0 négyzetesen vetik min hold kukoricát. Négy. . vetik és géppel kapálják. „ Néhány nappal ezélő évek óta náluk dolgoz 'orosok helyzeoévri^TV>gla koz­tak. Szóba került Révé.«" Ben­jámin, a* orszógoshüű szokembor, aki nélkül a Lenin Termelő­szövetkezetet már el sem le­het képzelni. Odaadó, becsü­letes munkájával nagyon so­kat tett annak érdekében., hogy ez a közös gazdaság megállja a helyét, növi lék a tagok jövedelme, rák István és társa új képpen hozzá nőtt a taaJ véhez. Most is ott dole mind a hárman a szövetkeze’ földjén. A tagok elhatározták, mind a három traktorosa; egy hold háztáji földet nak. Tudják, hogy ez nem t telező, de mégjobb hogy ez a három érdemli. Más dolgoznak náluk zárva, hogy jövőn kapják- a háztájit] hoz úgy kell ahogy Révész Benjámin] gozik. S zek u1i ty Döntsenek a nádtelepek kérdéséi A kunszentmártoni járás területén a légtől/ ben megtalálhatók olyan nádterületek, amelveli óta ne... termelnek már nádat. A területek mégis a nádfeldolgozó vállalat tulajdonát képezi] kürtön hét, Cibakházán hat és Nagyréven Is ilyen terület felett rendelkezik a Nádfeldolgiul lat. Rendelet van arra. hogy ezeket a területeke melőszövetkezeteknek. vagy a községi tanácsok In bizottságainak kellene átadni Ezt mégsem hajtjáf hanem megengedhetetlen üzelmekkel foglalkozik j Tat. A cibakházi területen — mintán ma már kipusztult nádas területén — fakitermeléssel, tön takarmányárusítással feketéznek a Vállala| Sürgős megoldást követel ez a tarthatatlan A latinamerikai dolgozók sztrájkhi Az északamerikai trösztök és társaságok csápjaikkal be­hálózták Dél- és Közép-Ame­­rika gazdaságának vala­mennyi ágát. Számos hasznos ásvány kitermelését ellenőr­zik, óriási gyümölcs-, gyapot-, dohány-, cukornád-, kávé- és kakóü Két vényekkel rendel­keznek. TöJcéletesen érthető \iz északamerikai tóke be­áramlása Latin-Amerikába, hiszen ott még hivatalos ada­­szerint is jóval nagyobb pofit, mint más országok­ban -lnóha 3—5-szöröise a be­­fektgVtett tőkének. Ezt per­sze csaíc a dolgozók kímélet- i n kizsákmányolása árán le­hetséges* A latinamerikai dől gőzök’ úf1 bérért napi 12. 16 irat is Kénytelenek dolgozni. Erthetd- hc>gy a latinameri­­kai ors7Íá§ok lakosságának széles rétrgei rnin(1 hov&whb harcot f0]Ftatnak a2 Egyesült államok ir'°I <póLiumai ellen. A harc f6\í°rr ája a sztrájk. A szt.áikhVircban. tetrejón a dolgozó népi ogVsége, erősödik a dolgozók |harckészsege, ön­tudata. a öltvoló delamenkai dolgozók egJTe ^bbaT1 b,rna3í u— ifijében, 1 Az;észak--- bilei salétromba­­ivá|.u- ' Jenki tulajdonosok elviselhetett«1: kcny-sze.-mun­kát vezettek! T*7’ 'vv ívászok **gv | dollrfnal kisebb u'dí bérért V« ^t dol^.. ■«&. Tíz-üzerV* «*** cgv-egv viskó­folódík össze ''an. Sok báni tó] smes a fejcj körűimén vek t.eivtero Nitrat amerikai társasa példátlanul hősi ra. 8500 bányá kr« isznak még fe­­fe'eti ’Z'/pk r ztették a CorDoratior bányászai­­. sztrájkuk­­oWh mint 3 hónapig sztrájkolt, az egész ország dolgozóinak támoga­tásával. A társaság végül meghátrált a szolidaritási tö­megmozgalom nyomására és kielégítette a sztrájkolok kö­veteléseit. Más latinamerikai orszá­gokban is fel-fellángol a sztrájkharc. November 12-én az egész argen inai kohásza­tot megbénította 250 ezer munkás sztrájkja, ötvenezer nyomdaipari dolgozó is sztráj­kolt aznap. A sztrájkhoz csatlakoztak a texti-, üveg­es konzervgyárak, a kereske­delem és a faipar dolgozói. Közel 2 hónapig tartott a harc és a sztrájkolok győztek. A latinamerikai munkás­mozgalom kiemelkedő esemé­nye volt a perui dolgozók megmozdulása. Peru mező­­gazdasági ország. Nincsenek nagy ipari központjai. A múlt évben mégis egymást követ­ték a sztrájkok az amerikai monopóliumoknak alárendelt országban. A munkásosztály tanúságot tett érettségéről, s abbeli eltökéltségéről, hogy szembeszáll az ország gazda­ságát hatalmában .tartó ame­­-ikai monopóliumok politiká­jával. A latinamerikai dolgozók ?gyre fokozódó harcot folytat­nak gazdasági követeléseik kielégítéséért, de ez a hart a -zakszervezeti szabadságért, a íemzeti felszabadulásért Is "elvük egyúttal. Bolíviában a ’’-•'akszervezeti Front felbivá. -ára nemrés általános sztrájk -őrt ki. tiltakozásul az orszá" ui/.dasási és pénzügyeinek „újjászervezésére” felajánlok amerikai se: Másik ilj-en pé’rt liai kikötők rákon nak országos sztí2>'„ amely hosszú bénította a kiikö^ sztTájkolók követi maguk válasz th szakszervezeti A vállalkozók len vívott jogvédő új szakszervezetek megerősödnek a szélesedik a ki együttműködés iparágak szakszer sülései között, például, amikor városok dolgozói ellen, s a biztosít­­műmért harcolta! neiróban több ml szervezet egységes alakított. A latinamerikai harca meggyőzően hogy a munkásság zó értelmiség egy ben száll szembe vonal és a néotöm: ellen folytatott m támadással. A sztrá tetősek és tiltako a latinamerikai n egvséges nagy m olvadnak össze, lom az amerikai mok túlsú’ya. az cll a politikai jogfoszt munkanélküliség és mór ellen, e népek szuverenitásáért és jo vő;jóért folyik. »♦*»**«áMm**M*#***Oát*fM|---I­MEZŐTÚRI KARCOLATOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom