Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-26 / 72. szám

Miért n@m dolgozik gazdaságoson

a szolnoki Tisza-Malom ?

AkS belép a szolnoki Tiszamalorn kapuján, igein meglepődik: alig néhány „lisztes molnár” dolgozik, itt. S ez nem véletlen; Megyénk egyik legmodernebb üzeme a szolnoki Tisza-Malom. A minimális emberi munkaerő elég a gépek működésének irányít ásóihoz és ellenőrzéséhez.

Jogos bosszamkodásra azonban itt is van indok. Ennek okát Biró Gyula főkönyvelő így foglalja össze:

— Jelenleg két műszakban dolgozunk, holott volna lehetőségünk a hármas műszakra is. Ezesetben, — hozzávetőlegesen számítva, <—

napi 300 máxsa gabonát

őrölhetnénk, s ezzel biztosíthatnánk Szolnok város egész őröltáru szükségletét.

S ezzel szemben mi a helyzet? Az, hogy a FÜSZÉRT és a Sütőipari Vállalat vidékről, vagonokban rendeli meg a lisztet. Ennek következtében a T isza-M alomtól egy deka lisztet sem vettek át márciusban.

— Jelenleg a Közraktárnak dolgozunk — folytatja a főkönyvelő, - s mi úgylátjuk, hogy 28-a körül le kell állnunk, mert már raktárunk sem lesz.

Pedig inn'en a malomból közvetlen esúzda vezet a Sütőipari Vállalat raktárába, ami azt jelenti, hogy a Tisza- Malom lisztjének önköltségénél

•I lehetne kerülni

a reáMftási, rakodási és raktározási kiadásokat. Különben is ebből a célból építették a malom mellé ezt a raktárt

A főkönyvelő hozzáteszi:

— Ha használhatnánk ezt a raktárt, ugrásszerűen növelhetnék a malom rentábiliitását, amelyre a lehetőségünk meg is van; Másrészt ez szükséges is lenne, mivel mert egész februárban álltunk: nem volt kinek dolgozni.- Mindez természetesen kihat dolgozóink keresetére is.

A Tisza-Malom kereskedelmi és vámőrlés tekintetében a legjobbak közé tartozik az országban. Bizonyítja ezt az is, hogy még Pest-megyéből

is eljárnak ide őröltetni, másrészt az, hogy a Sütőipari Vállalat szintén szeretné a Tisza-Malom lisztjét használni.

Ám, mit tesz isten, pontosabban: a FÜSZÉRT? Mint közbeiktatott szerv, — melyre mint ilyenre, sem a sütő, sem a malomipar szempontjából semmi szükség, — kiállítja az utalványokat, elosztja a lisztet, (mintha a Sütőipari Vállalat nem tudná felmérni a város kenyér és liszt szükségletét: j .) s ezáltal úgyszólván, szánté munka nélkül jövedelemhez jut, amiből népgazdaságunknak csupán annyi a „haszna”, hogy szükségtelenül

növeli a liszt önköltségét.

Többen állítják, hogy a Tisza-Malom exprotra dolgozik, ezért nincs lehetőség arra,

ii .-I

hogy Szolnokot ellássa liszttel. S ha valóban így is lenne? Akkor is ésszerűbb működési és kooperálási formát kellene bevezetni a Tisza- Malom munkájába;

Ezt nem csupán, a Tisza- Malom kapacitásának jobb kihasználása, a dolgozók jobb keresete, hanem egy csomó improduktív kiadás eltörlése is halaszthatatlanná teszi;

Azt pedig az illetékesek is jól tudják, hogy a termelés növelése és az önköltség csökkentése egyik döntő feltétele a gazdasági fellendülésnek, s eziefc a feltételek párt- és kormányhatározatokban is napvilágot láttak már.

Éppen ezért várjuk a szolnoki Tisza-Malom itt felsorolt és még meglévő problémáinak megoldásához a gyors és ésszerű intézkedéseket.

.— bubor--*

■%»

Emelkedik a csehszlovák dolgozók reálbére

Csehszlovákia fejlett ipara minden évben több és több szenet igények A csehszlovák bányászok mindent elköveti nek az ipar szükségletének biztosítása érdekében. Űj munkamódszerek és a bá-t nyászok számának emelésével évről-évre emelkedik á kitermelt szón mennyisége. Elegendő megemlíteni, hogy például 1956-ban összesen 23.4 millió tonna kőszenet termeltek M az országban, vagyis 6 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A kitermelt barnaszén minősége ugyanebben az évben elérte 44 millió tonnát, ez 1955-* hoz viszonyítva 14 százalékos emelkedést jelent. Hasonlóak emelkedés a lignit és a vasérc esetében is. Lignitből 2.2 millió tonnát, vasércből pe-> dig 2.1 millió tonnát termeltek Id, vagyis 8 százalékkal többet, mint 1955-ben. A széleskörű geológiai kutatásoknak köszönhető, hogy Csehszlovákiában újabb* vasérc, ólom, só és egyéb lelőhelyekre bukkantak.

H I R E K

A társadalmi együttélés szabályai megkövetelik, hogy embertársainkkal egyetértésben éljünk.

Kiss Lászlót mégis a bíróságnak kellett megtanítani a szabályok tiszteletben tartására.

Kiss László nagyiváni lakost úgy ismerték, mint a falu rémét. Mindenkivel kötekedett és a nála fizikailag gyengébb embereket többször tettlegesen bántalmazta.

Részegességéről híres volt Nagyivánban. Elég egy pohár bor, akkor aztán nem nézett sem. istent, sem embert, a

Múlt évben történt, július 29-én. A községben bált rendezett a fiatalság. A rendezvényen megjelent Kiss László. Mielőtt oda ment, a falu minden italboltját meglátogatta. Itt is, ott is felhörpintett egy pohár bort. Látszott is rajta, hr'"n kötekedő kedvében van.

T-Jiinali .? órakor Kiss

* László haza indult. Mély csend volt. csak a kakasok kukorékolását lehetett hallani. A mindenségét — gondolta. — szórakoztatom egy kicsit az alvó embereket. Erre rákezdett óbégalni. kiabálni. Vtcahosszat végig ordítva ment.

Vele szemben jött Pékó Miklós, a falu zenésze és egy társa. B'myi György. Amikor meojátták, hogy a félelme'es legéílnnel találkoztak, vissza c t-artok fordulni. Ekkor már ké-ö volt. közel voltak hozzá.

1/ iss László is észrevette ökot. gondolt egyet — ra cz"l;rr riii-sstck. Rögtön odaugrott eléjük. — Borzalmas verekedhetnem, tűin — mondotta.

Pékó válaszolt:

— Családos apák vagyunk, ríinas kedvünk verekedni.

Ebben a pillanatban Pékó hatalmas ütést érzett, a kezében lévő hegedű darabokra tört.

tddénete

Ezután Kiss László egy jobb egyenest mért Bényi György arcába és a hatalmas ütéstől a földre esett. Fejét alaposan beleütötte valamibe, eszméletét vesztve földön maradt.

— Megkaptátok a magatokét — mondotta Kiss László. Ezzel otthagyta áldozatait és tovább folytatta útját.

Bényit kórházba szállították, de segíteni már nem tudtak. Hazavitték lakására s pár nap múlva meghalt. Négy gyermeke maradt árván, apa nélkül.

A nagyiváni fenegyereket letartóztatták. Bűnügyét március 21-én tárgyalta a megyei bíróság.

Súlyos testi sértés bűntette miatt másfélévi börtönre ítélték, valamint 2 évi jogvesztésre.

Bármennyire is megbüntették, az nem lesz elégtétel a családnak. Az apát, a gondviselőt a gyermekeknek soha nem lehet visszaadni

— kovács —

Férfi

munkaerőt,

segédmunkást) Budapest őrületére, 18 éven felül.

villám osvágányépítési nunkára felveszünk. Dol,ozőinknak munkaruhát, takancsor. kedvezményes izemi étkeztetést. ingyenes villamos-utazási igatolványL a vidékieknek munkásszállást, családfenntartóknak napi 6 Ft eülönélésj pótlékot biztosítunk, Jelentkezés: a Fővárosi Vasútépítő Vállalat Központjában. Budaoest, VII., Akácfa-U; 15. sz., IV; em. 409. sz; szoba.

GONDOK, PANASZOK, VÉLEMÉNYEK

3or-e csereingatlan ?

E*

A nap kél: 5.36 h-kor, nyugszik; 18.05 h-kor. A hold kelj 3.06 h-kor, nyugszik: 13.25 h-kor.

Idő járásjelentés

Várható időjárás kedden estig: felhős idő, több helyen, főleg nyugaton eső, esetleg zivatar, a magasabb hegyeken hózápor. Elénk, helyenkint enyhe délkeleti-keleti szél. A hőmérséklet csökken.

Várhat^ legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 11— 14 fok között. (MTI)

Vasárnap este a turkevei KTSZ-ekből alakult — színjátszócsoport, az Iparos Otthoniban 19-edszer mutatta be Kálmán Imre nagysikerű operettjét, a „Csárdáskárálynőt“. Az előadás teljes bevételét a Turkevei Atlétikai Klub javára fordítják.

— A „Tacskó“’ című olasz vígjátékkal Jászkiséren szerepelt a szolnoki Szigligeti Színház. A község lakossága I sok tapssal jutalmazta a kö- I rükbein ritkán látott vendégeket.

—• Országszerte híres gyógyvizű fürdőhely a Karcag határában lévő Berek-fürdő. — ÉrtesülésünHt szerint ebben az évben május 1-én nyílik meg hivatalosan. Jelenleg ú; kabinsori; építenek, parkíroznak és valószínű, a fürdő megnyitásáig az űj szálloda is elkészül;

—• A Jászberényi Aprítógépgyár ebben az évben több nemzetköri vásáron és kiállításon vesz részt az üzemben készített gépeivel. Most a tavaszon, a budapesti ipari vásáron kívül még Damaszkusziban és 'Stockholmban rendezett kiállításon és nemzetközi ipari vásáron is résztvesz.

— Virágzanak a paradicsom

és paprikapalánták a szolnoki Szabadság Tsz üvegházaiban. Jól halad a szövetkezetben a tavasziak vetése 5a. Árpa, len és borsó vetőmagvakat már a földbe tették. ,

— Turkcvcn a városi tanács támogatásával 15 ezer forintos költséggel modern sportöltöző épül.

— Zagyvarékason rövidese* befejezik iaa ujon-i nan épült közúti Zagyva-híd építését. Az új híd sokkal hosszabb, szélesebb és teherbírása is nagyobb lesz, mint az eddigi falúdnak.

— Franciaországban még mindig nem engedélyezik a

világszerte nagy sikert aratott „Bell Ami’“ című fűm vetítését. A kormány a tilalmat az észak-afrikai eseményekre való tekintettel rendelte el.

Karcagon rövidesen befejezik az ellenforradalmárok által ledöntött szovjet emlékmű újjáépítését.

— Befejezéshez közeledik

Jászberényben 2 kétemeletes 27 családos lakóház építése.

*— A „Rómeó és Júlia’’

című színes angol filmet Peru legnagyobb filmdíjával: az „Arany Inkával" tüntették ki.

'z év fehruáipjában a község kialakítása érdekében 400 négyszögölenként házhelyet osztottak ki. A terület azonban 1958 októberéig kMiaszombérieti szerződéssel rendelkező egyének művelése alatt áll. Az a problémánk, hogy 1945-ben a földreform során nem kaptunk földet, ellenben tartottak fenn részünkre homokos, buckás területet. 1947-ben ezt megloaptuk, azonban nem telekkömyvezlék és 1953-ban kishasizombérleti szerződéseket kötött velünk a községi tanács.

A fenti területre közülünk többen szőlőtJlepítési engedélyt kértek, mert a terület alkalmas erre. A műveletet elvégeztük s az új telepítés már hároméves; Amikor munkánk eredményét élvezhetnénk, derült égből villámcsapásként megjelentek februárban a házhely felosztok és a szőlőterületet széltébe-hosszába felmérték.

A rra kérünk választ, van-e jogunk a területet a kishaszonbérleti szerződés lejártáig visszatartaná? S a helyi tanácstól csereingatlant kérni; Tudniillik

A szolnoki gázhasználók érdekében

A fenti címen «Tiszavidék február 15-i számában Sáffi Gyula levele nyomán cikk jelent meg. A panaszban foglaltakat kivizsgáltuk s megállapítottuk, hogy a szolnoki vasútállomás főnöksége azonnal intézkedett a hibák megszüntetése érdeleiben. A panaszost biztosítottuk, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő.

A magukról megfeledkezett dolgozóink ellen pedig szigorúan eljártunk

SZEGEDI NÁNDOR főfelügyelő MÁV Igazg. Budapest

A MEK fiqyelmébe

Az elmúlt nyáron a MÉK csépai kirendeltségén dolgoztam, mint vagon rakodó. Én voltam a brigádvezető és az akkori rendelet szerint veze-; tői díj járt, amit a bérelsz:!-; móló és a vállalat igazgatója? is elismert. Ezideig azonban nem kaptam egy fillért sem s a lapon keresztül szeretném felhívni az illetékesek figyelmét panaszom orvoslására.

Rozmis Antal Csépa A Tószegi Gépállomás vezetői ne olvassák el

A múlt év augusztusában szántás díj címén befizettem 152 Ft-ot a Rákóczifaivi Földművesszövetkezetbe, oly cél. bői, hogy a Tószegi Gépállomás mélyszántást végez egy hold földemen; A traktorvezetőinek átadtam a kapott cédulát. és a fizetési csekket. Ö megígérte, hogy becsületes munkát vég® földemen.

Körülbelül két hete jártam; a határban s meglepetve lát-; tam, hogy a traktoros nem; végezte el a munkát. Amikor: beszéltem vele, még a csekk: átvételét is letagadta. A föld.:

művesszövetkezet és a gépál-:

Lomás nem fizeti vissza a pén-zem, hiába kérem. Szeretném; ízt, kérni a szerkesztőségtől,; hogy intézze el panaszomat. ;

Arnóczki Andrásáé;

Rákóczifalva 3

Intézkedjen a MÉSZÖV 3

Megengedhetetlen az az ál-' apót, mely falun az építőanyag áruellátás terén van.

Földműire sszövetkezetünknek s van építőanyag- és tüzelődet telepe, melyet a dolgozó Parasztság kérésére, még 1954- ren létesítettünk. Azt vernéink, hogy a nagy dologidőben pár kiló mészért, tüzelőért, mgy építőanyagért nem kell !—7 kilométerre gyalogolni i ászalsószentgyörgyi dolgozó parasztoknak. Azonban feledtünk.

Szövetkezetünk a helytelen iruelosztás miatt, fűrészárut ’s más építőanyagot nem tud biztosítani a lakosság részére, tártunk a MESZÖV-nél, ahol ízt mondták, mi nem vagyunk :ii elölve s Járzladányon, vagy 'ászboldogházán a mi közsé. nink lakosai megvásárolhatlak azt az áruféleséget, amire zvkségük van.

Tisztában vagyunk azzal, p pgy egyes cikkekből igen kelés van, — de kérdezzükniéri van arra szükség, hogy nás községbe menjünk el, mikor mi is el tudnánk hozii egy tételben kiosztás vé■ett az árut. Azt kérjük, ve ezelrék községünket mostola gyerekként.

Tóth Imre J ászalsószenfgyörgy

több személy, akiifcnék: kiadták a Säz» helyet, földdel és szőlővel rendelkezik. Azért igényeltek csupán, hogy veteményes kertjük legyen s majd csak akkor akar építeni, ha tehetsége megengedi.

Cajnos, már elkezdődött a házhelyhez juittatottak és a kishaszomtoérleti szerződéssel rendelkezők között a viszálykodás. Mindkét fél jogot formál a területre. Sürgős választ kérünk, mert itt a tavaszi munkák ideje és bizonytalanságban vagyunk.

Cserkeszeitől „Igazság keresők” ' »

Az érvényben lévő rendelet szerint a kishaszonbérleti szerződést felbontani nem lehet. Annak lejártáig nyugodtan végezzék a munkákat. Itt szerelnénk kérni g Kunszentmártoni Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának dolgozóit: tisztázzák a helyszínen a problémát, s a lapon keresztül is adjanak választ az érdekelteknek.

A Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat segítségét kérem

Egy félév óta hiába próbálkozom motorkerékpár vásárlással. Ami kevés motor eljut az üzletekbe, meglátásom szerint csaknem mind üzérek kezébe kerül, akik jő haszonnal adják tovább;

Nekem üzleti áron felül nincs pénzem, viszont a motorra igen nagy szükségem lenne. M int általános iskolai igazgatónak sokat kell utaznom, vasút 10 km-re van községünk tői. Orvos is ilyen távolságra található legközelebbi Megemlítem még, hogy két tanyai iskolai is tartozik Igazgatásom alá, melyeket gyakran látogatni keik Nagyot! rosszul esik, hogy akik szórakozás céljára vásárolnak wo* toikerékpórt, azok könnyebben hozzájutnak, mint akinek valóban szüksége lenne rá. Aki dolgozik, nem ér rá motor után szaladoerri, esetleg valakinek „köszönetét” mondám.

Szeretném, ha az illetékesek segítenének panaszom elintézésében s abban, hogy óhajom mielőbb valósággá változzon.

BESSENY1 PÁL, .fáradván

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

A talajerő helysete

és histonitása

{ Mint aféle sokat utazó, jö[vő-menő ember el-elnézege[tem a szemeim előtt elfutó

► tájakat a vonatablakból vagy ►az autóból. De mint régi, öreg igazda és szakember, soha sem ►tudom megtagadni magamat ►és mindig a „gazda szemével” ►nézem a tájat, de az ott éppen [lejátszódó eseményeket is. [Mem tagadem — mór miért 3 is tagadnám —, hogy sokat [tanultam az ilyen utazgatásodon;

► A jó multkorában is fáradtan, kétnapi kiutazás minden [fáradságával, összeszedett hidegével ültem a melegnek ép[pen nem nevezhető vasúti ko► csiban, mikor az egyik állo►máson érdekes kép ugrott a

► szemem elé.

► A rakodó mellé kitolt nyí; tott vasúti kocsikba istáJló; trágyát raktak be. Egyéni ; gazdák szekereiről történt ; a trágya berakás.

; Megdöbbentem a képtől. [Megjelent előttem egy régi ;kép. 1943-ban Poroszlón lát:tam ugyan ezt és utána lát:tam a kopár, Mégett és terméketlen területeket is Poroszló körül. De láttam 1947- ben Biharban istállótrágyából kerítéseket, láttam 1953-ban istállótrágyából tüzelőnek készített úgynevezett „bélfa” rakásokat a Heves megyei Dormándon.

Majd ismét másik kép jelent meg előttem. A vonat kiindult az állomásról, volt időm bőven gondolkozni. Kimutatások, szürke számoszloook, nem mutattak mást csak az egyes községek, vidékek évnői évre csökkenő termésátlagait. Majd az egyes területeinkre oly jellemző termőréteg pusztulás, humuszcsökkenés és talajszerkezet leromlásának képe ötlött agyamba.

A kettő szorosan összetartozik.

Évek, de nyugodtan merem mondani, évtizedek óta beszéltünk, tanítottunk, irtunk az MáUőtrdgyáról. a talaj termnerejének fenntartásáról és növeléséről.

Mi az eredmény? Talán Kitérnék könyvelhetjük cl a trágyából készük") kerítéseket, a tüzelőnek feldolgozott trágyát, az eladott és a községből kiszállított trágyát? D ezek mellett ott van még sok rosszul, vagy sehogy ser kezelt trágya „domb” és a nr gyón kevésnek mondható, e folyó trágyalé,

Irtunk és beszéltünk beltei jes mezőgazdaságról. Két igí zán jó és megszívlelendő cik két olvastam erről a Tiszav dékben, de tudjuk-e, hogy h< kezdődik a belterjesség Megmondhatom: a belterjes séghez vezető út első lépcsőj a helyesen megépített tárgyi telep,

a „jól kezelt islállótrágyá val". Jól kezelt és jól be érett istóUótrágya nélkü nincs és nem is lehet bel terjes gazdálkodási A belterjes állattemyésztc egyik legfontosabb feladata sok és jó islállótrágyá térnie lése! Talajerőt fenntartón növelni úgy, hogy eladjuk, ki szállítjuk az istálló trágyái nem lehet. A termésátlagain: növelésének alapja a jó tér mőerőbon lévő, böségrs táp anyagokkal rendelkező éi ki tűnőén merzsás szerkezetű la laj, ilyet pedig csak megfele lő trágyázási rendszer mellei c sok cs jó istállótrágyáva tudunk megteremteni,

Pénzt adunk ki műtrágyák ra, befektetést eszközlünk ta lajjavításra, de hiába mindev ha nem gondolunk a megfe lelő istállótrágyázás rends?e rés, évről évre megismétlődi bevezetésére.

Nem kerítést „építeni” nem tüzelni, de eladni sen szabadna egy gramm Is tállótrágyát sem falcaink ban, hanem minden erőt éi minden tudásunkat arr; kellene összpontosítani hogy növeljük és minőségileg is javítsuk a felhasz náiásra kerülő istállótrágyánkat.

Belterjes gazdálkodás, talajerő fenntartás, tr-rmésátk növelés — és istállótrágya eladás, elszállítás nem egye/telhetőit össze! Nekünk itt megyénkben is arra kell tőre. kednünk, hogy ezek a régi bitók most már végleg felszámolódjanak és tényleg megtegyük az első lépést a belter* jes gazdálkodás felé.

Benárd Géza tudományos munkatárs