Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-23 / 70. szám

Gazda nélhül Ml lesz a félben maradt szörctkezetl építkezések sorsa? / Szóinoík megyét járva, hány és hány község határában találkozunk félbanmaradt, befejezetlen istállók, csűrök építésével. Némely ikrái csak a tető hiányzik, másiknak a falait alapozzák még meg. De valamennyi mellett kőra­kások, deszkastószok, cserép­halmazok jelzik: nincs rend­jén Valami ebben a dologban. A valami az októberi for­radalom volt, 1956-ban na­gyon sok szövetlkeziet bizako­dással kezdett hozzá, hogy fejlessze közös állományát, s új épületekkel gyarapítsa a közös vagyont. Hiteleket vet­tek fel a banktól, építőszak­embereket fogadtak fel, vagy éppen a termelőmunkából vonták el tagjaikat s kedd­iek hozzá sokezser forintos 1 beruházással épülő tehénis­tálló, több hold dohányter­mését befogadó pajták falai­nak felhúzásához. Az igazság úgy kívánja, azt is meg kell mondani. ii-em minden szövetkezetnek volt feltétlen érdeke ilyen építkezések megkezdése. Sok­helyütt úgy erőszakolták fe­lülről a tsz-ekre az építkezé­seket. Ezen a szövetkezeti politi­kán most gyökeresen változ­tatnunk. Nem tehetjük azon­ban megnemtörténtté az épí­tési folyamatokat, nem tün­tethetjük el a félkész épü­leteket, s még ktevésbé te­remthetjük vissza az épüle­tekbe fordított költségeket. Mi legyen hát ezekkel az i épületekkel, hiszen csu­pán Szolnok megyében 110 gazdasági épületről van szó. ? Meg Ítéli mondani, sokszö­­vetkezet már eldöntötte építkezésének sorsát azzal, hogy folytatja az építést. — A csépai Harcos és a jász­­ladányi Arany Kalász Tsz­­ben is abbahagyták október­ben az Istállók épitését. Ak­kor még bizonytalannak lát­szott a szövetkezet jövője. Amikor helyreállt a rend, s a szövetkezeti tagok továbbra is együtt maradtak, folytat­ták a munkát. Nincs baj a kunszentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet istállójá­val sem. — A Rákóczi Tsz ugyan feloszlott, de jog­utódja a Búzavirág átvette az építkezést és az lassan be­fejezés előtt áll már. A ha­sonlóképpen szétbomlott öcsödi Dózsa 50 férőhelyes istállóját is átveszi a Zöld­mező Termelőszövetkezet. Nagyon sok megmaradt termel ős zovetke zetbsn nem így cselekedtek. Széjjel osztották a szövet­kezeti tagoknak az épület­­anyagokat s arra gondol­tak, majd újabb hitele­ket ad az állam, s ismét ellátja őket épületanya­gokkal. Természetesen ezt nem en­gedi meg gazdasági helyze­tünk, de ha megengedné, akkor sem lenne szabad meg­tennünk. A termelőszövet­kezetek az építkezéshez ka pofi anyagokat csak arra használják fel, mert újabb fa-, tégla- és cserépszállít­mányokat nem adhat az ál­lam még egyszer erre a célra. Azok a szövetkezetek, amelyek hagyják félbenma­­radt építkezéseiket pusztul­ni, felelőtlenül gondolkodnak. Elsősorban az ő érdekük len­ne, hogy befejezzék a félig kész építkezéseket. Ha hagy­ják, hogy félig kész állapot­ban eméssze az időjárás az épületeket, az ablakon dob­nak ki annyi pénzt, ameny­­nyit eddig az építésbe bele költöttek. Csak a termelő­szövetkezetek járhatnak job­ban, ha néhány ezer, esetleg néhány tízezer forintot ál­doznak • még épületeik befe­jezésére. A kész épületeket akkor is tudják hasznosítani, ha az eredeti céljának már nem felel meg. Az istállókat nemcsak tehén tartásra, de baromfitenyésztésre, termény­­tárolásra is fel lehet hasz­nálni. A befejezett épüle­tekben az időjárás sem tehet olyan kárt, mint a félig kész állapotban lévőkben. A legmegoldatlanabb­­nak látszik a felbomlott szö­vetkezetek után maradt fé­lig kész, vagy kész épületek sorsa, amelyeknek még nincs gazdája. Ezek a sok pénzzel felépült épületek a legtöbb helyen még kihasználatlanul állnak. Teljesen megoldatlan a szelevényi József Attila Ter­melőszövetkezet istállójának sorsa is. A József Attila 198 ezer fori.ntos hitellel kezdte meg 1956 tavaszán egy 100 férőhelyes tehénistáilló építé­sét. 1956 októberéig 192 ezer forintot költöttek bele. s né­hány kisebb kiegészítés ki­vételével késznek mondható az épület. — A szövetkezet azonban felbomlott 1956-ban. Volt tagjai szétosztották kö­zös vagyonukat, a földet, a munkaeszközöket. De ki vette volna át a 192 ezer fo­rint értékű istállót? Az épü­letelemeket nem oszthatták szét egymás között, hiszen állami hitellel építették. A szövetkezet feloszlott. Az épület fólfoenmaradt épület, maradt. Mi lesz a további sorsa, ki fejezi be az építé­sét? Ki hasznosítja ezt a drága értéket, amely ezután jövedelmezne tulajdonkép­pen? Egyelőre — a rendelet értelmében — a községi ta­nács a tulajdonos. De hogy mit kezd vele. maga sem tudja még. Szó van arról talán dohányszárítónak fel lehet használni. Mi hát a megoldás? Az ál­lami vállalatok, újonnan ala­kult szövetkezetek, de ma­gánszektorok is ragadják meg az alkalmat és vegyék át vagy bérbe a gazdátlar épületeket. A termelő társu­lások. községi legeltetési bi­zottságok, bika-istállónak, ta­­karmánycsűmek hasznosít­hatnák ezeket. Minden megoldást keres­nünk kell és el kell fogad­nunk, amely megfelelőnél látszik, hogy a nagy beru­házásra épült jelenleg gaz danélküli épületeket meg mentsük. A jövő szakmunkásai között KEVESEN TUDJÁK még a szolnokiak közül is, hogy a Dobó István-utcában féire­­lúzódva a város forgalmától, zajától szerény keretek kö­zött éli világát egy nagyob­bacska család. A család szót nem hétköznapi értelemben teli vermi, ugyanis akikről szólni akarok, vérségi kötelék nélkül tartoznak egymáshoz; csupán a közös cél, a közös munka tartja őket össze. A lapostetejű új épület tervezésekor bölcsődének ké­szült. de ma az ajtó mellé felerősített üvegtábla mást hirdet. A Munkaerő tartalé­kok Hivatala 605. sz. Ipari­tanuló. Intézetének 2. sz. fiú­otthona nyert itt elhelyezést. A fiúk az udvaron vannak, amiről hangos szórakozásuk tanúskodik. Ebéd utáni sza­badidejüket töltik. A nevelői szobában hár­man vannak. Czifra István otthonvezető. Szabó Adrás' szakmai vezető, aki egyben kisegítő-nevelő és Bárkány Ferenc , de inkább úgy írom „Feri bácsi, a gyerekek apja‘‘ mert az a népszerűbb neve. Czifira István meg van elé­gedve az első év eredményé­vel. Véleményét azzal tá­masztja alá, hogy a záróvizs­gák szerint nincs egyetle1 bukott tanuló sem. A jók kö­zül kiemelhető Földi Nim­ród ács tanuló és Pinté László, akiről szintén el mondható, hogy szakmasze rető, komoly példámul at < magatartást tanúsát. A téli időszakban heten ként négy napot tanultak kettőt dolgoztak a fiúk. Nyá [rotn két nap tanulás és nég; -nap munka. — Munkahét; ^szempontjából a Szolnok Me ;gyei Épip. Váll.-hoz tartóz ;nak: az állomási építkezései" ;a piaci bérházak építéséné ;és egyéb kisebb építkezések ;nél sajátítják el a szakm Igyákorlati részét. Kőműves ;ács és festőtanulók vannal ; együtt. A létszám elég sze Jrencsés, mert a negyven f< ; lehetővé teszi, hogy szernél; ^szerint lehessen velük fog llalkozni. ami az egyik legfon ltosabb nevelési alapfeltétel ; A mester Szabó Andrá ;szavai szerint jó szakmunka ;sok lesznek, olyanok, akik a JH ■nwiwwiiMwira Bizonyítvány osztás után. Hasonlítgatják az eredményt és végül közösen állapítják meg. hogy Földi Nimród (középen) jegyeihez mérten még van javítanivalójuk. elmélettel is tisztában van­nak. Ha például figyelembe vesszük. hogy a felvételi vizsgákra félszeg, szólni alig merő gyerekek érkeznek, és amikor a két év letelik, ön­tudatos, képzett munkások­ként hagyják el az iskolát, akikre lehet számítani az életben, öröm rágondolni, hogy nem volt hiábavaló a vesződség. Építőipari szak­munkásokból különben is hiány mutatkozik az ország­ban. A második év egy heti is­métlés után kezdődik. Saj­nos, szünetet nem kaphat­nak a tanulók, mert' az ok­tóberi idők nagy kiesést je­lentettek, haza kellett őket engedni. Itt jól érzik magu­kat, amire fényes bizonyíték, hogy a disszidálási láz nem kerítette őket hatalmába. Egy fiú ment csak el, viszont nem az intézettől, hanem otthonról. Nála azonban csa­ládi körülményekkel magya­rázható a dolog. Ugyanis, kü­­lönváltan élnek a szülei és nem volt igazi otthona. Innen biztosan nem ment volna eL HA A JÖIDÖK tartósan beköszön tanok, hozzálátnak az épület környékének par­kosításához. Az otthon hom­lokzatát magyaros motívu­mokkal akarják széppé tenni. Kisebb-nagyobb problémák azért adódnak, mint pél­dául a parkosításhoz salak van, csak nincsen szállító­eszköz. És kellene eigy slag is, locsolni az udvart. Van egy nagyobb baj is, az, hogy kevés és kicsik a szekrények, nem tudják hová rakni a holmijukat. Pedig szombat­­vasárnaponként szeretnének egy kicsit felöltözni, hiszen őket már megnézik a lányok S ha már a lányoknál tar­tunk, velük kapcsolatban ve­gm tődik fel egy másik kérdés. Tánciskolát akarnak létre­hozni az otthon keretén be­lül, de egyelőre nem tudják, hogy honnan kerítsenek part­­nemőket. A tanulás mellett sporto­lásra és egyéb szórakozásra is jut idő. Hetenként kétszer járnak moziba, színházba és hogy tudásukat bővíthessék: szakmai, valamint szépiro­dalmi kiskönyvtár áll ren­delkezésükre. TTIT Isme­retterjesztő Előadásokkal já­rul. hozzá képzésükhöz. Most egy sorozatot tartanak, mely­nek keretében a szenet, ola­jat, vasércet és alumíniumot ismertetik. Közben a fiúk kezdik el­foglalná helyüket, mert kez­dődik a délutáni foglalkozás. — Többen közülük szürke egyenruhát viselnek, amiről kiderül, hogy az új nyári egyenruhájuk. Most kapták és nagyon örülnek neki. Per­sze, nem méterre készültek, és egymás között cserélgetik ki a megfelelő nagyságút. NEM AKAROM zavarni a tanulást, ezért búcsúzom. A látogatás nem volt hosszú, de azt hiszem, bepillantást ad a fiatal, de már az életre ké­szülődő emberkék nevelésé­nek ügyébe. S a látottak arra engednek következtetni, hogy itt jó kezekben vannak. Sz. Z. Ez egy kicsit kicsi. — Ügy gondoljuk: a fiú a nadrághoz, Biró Péterre próbálják az új ruhát Borhi Gyula és Barta Gyű la. az elmúlt ev őszen beszol­gáltatott gabonája után több­­ezer termelő kapott építő­anyagra utalványt. Ezeket az októberi események miatt nem tudták beváltani. A Tü­­zép-te tepeken most ország­szerte megkezdték az utal­ványok beváltását. , * Az ipar számos területén jól bevált az infravörös su­garakkal történő szárítás. A Csemege és Édesipari Gyár­ban most olyan berendezés készül, amely infravörös su­garakkal süti majd d kek­szet. A pécsi és egri dohány­gyárban pedig vágott do­hányt szárítanak majd infra­vörös sugarakkal. * Kétegesz héttized millió tu­bus fogkrém készül a má­sodik negyedévben, három­­százezerrel több, mint ameny­­nyit tavaly ilyenkor forga­lomba hoztak. A termelés növelését az tette lehetővé, hogy már e’egendő tubust kapnak. * Az Orion Rádiógyárban so rozatban készül az Ar 601-es és az Ar 602-es rádiókészü­lék A 601-es rövidhullám nél­küli középtípusú, a 602-es pedig ultra rövidhullámú, nyomógombos, két hangszó­rós. Az új rádiókból az idén 10—10.000-ret gyártanak. Az első készülékeket még ebben a hónapban átadják a keres­kedelemnek, amely 2100— 2400 forintért árusítja Munkás felvétel Vz 1. sz. Vízgépészeti Vál­lalat Kunhegyes, felvétel­re keres marós, szakmun­kást. 3 fő kishajó vezérét Karcag. Tiszabő, Turkcve munkahelyekre. Jelent­kezni lehet személyesen, vagy Írásban I. sz. Vízgé­pészeti vállalat Kunhe­gyes, Kossuth u. 2. sz. Méhészeknek MÉHÉSZETRŐL A méhek vándoroltatása ide­jén gyakran előfordul, hogy szállítási nehézségek merülnek fel, vagy a túlzott fuvardíj fel­számítása következtében anyagi károsodás éri a méhészeket. Nem egyszer a szállítási közle­kedés a méhcsaládok pusztulását eredményezi. Az Országos Mé­hészei Szövetkezeti Központ a méhészszövetkezetek és szakcso­portok tagjainak e-téren is se­gítséget kíván nyújtani. Ezért szállítási és fuvarozási szakta­nácsadási szolgálatot létesített. A szakértő pontos címe: Sándor János Budapest XII., Tamás u. 12—16. Bármilyen szállítással kapcsolatos ügyben írásban a fenti címhez kell fordulni, aki a vitás ügyekben kellő szakér­telemmel és igyekezettel eljár. A szaktanácsadás költségeit az OMSZK fizeti. Tehát a tagok részére teljesen díjtalan. A méhészszakcsoportok, vala­mint az önálló méhészszövet­kezetek tagjai részére az egy­séges tagsági könyvek most ké­szülnek, amit mérsékelt áron fognak, a tagok rendelkezésére bocsátani. A leszerződött méz után já­ró műlép 50 százalékának le­szállítása megkezdődött. — A kezdő méhészek müléppel való ellátását csak a külföldről be­hozandó viaszból tudja kielégí­teni a központ. Amikor a viasz megérkezik, a meghirdetett — mennyiséget — le fogják szál­lítani. Több méhész azzal a kérés­sel fordult az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Központhoz, hogy tegye lehetővé a műlép nélküli méz szállítási szerződés­­kötést. A műlép nélküli szerző­déskötésnél a földművesszövet­kezetek keretén belül működő méhészek mázsánként 500 fo­rint előlegen és 3 százalékos fel árat, a szakcsoportokon kívü­liek pedig 400 forintot kapnak. A méhek tavaszi egészgé^ü»vi véde mérői Hazánkban mind nagyobb te­ret hódít a nyúlós költés-rot­hadás, amely méh állományunk fertőzésével és pusztításával — méz felvásárlásunkat is veszé­lyezteti. A méz mint export cikk komoly valutadevizát je­lent hazánknak, s jövedelem­­többletet földművesszövetkeze­teinknek. Miről ismerhető fel a beteg­ség? Ha a kiemelt fedett fiasításos lépfelületen behorpadásokat, — bevonó rétegén ráncosságokat észlelünk, s a felbontás után sárgás, nyúlós fiasítást találunk, azonnal lépmintát kell venni, és elküldeni vizsgálatra (Buda­pest, Méhtenyésztési Osztály, — Gödöllő.) Nagysága Irb. 10x10 centiméter. A betegséget a fiasí­­tás megszáradt maradványai­ból meg lehet állapítani. A min­tával együtt a pontos címet is közölni kell. ahol a betegség fellépett, nehogy a laboratóri­umi vizsgálat utón más helyet is zár alá helyezzenek. A m°g­­történt méh-egészségügyi vizs­gálatról bizonylatot kell kiállí­tani. amelynek egy példányú a méh tulajdonos kap meg. Méh egészségügyi bi/onyívány nélkül vándortanyát látogatni nem szabad, s ezen bizonyít­ványt a vándortanvá'-a tör ént megérkezés után 48 órán belül a helyi tanácsnak be kell mu­tatni. A permetezések és arzénos porozások igen nagy ellenségei a méheknek. Ezért a termelő­­szövetkezeteknél, szakcsoportok­nál és egyéni dolgozóknál a *— rügyfakadás előtt kell elvégez­ni a permetezést. A rügyfaka­­dástói szirom-hullásig nem sza­bad permetezni, de ha ez nagy­tömegben fellépő növényi kárte­vők esetében mégis szükséges­sé válik, a munkához a helyi tanács engedélyével csak akkor szabad hozzáfogni, ha a méhe­­ket a permetezés helyétől leg­alább 5 kilométer távolságra he­lyezték el. Naposcsibe­szerződés köthető a helyi földművesszövet­­kezetnél. 100 db csirke után beszállítandó nieny­­nyiség: 25 kg. A napos­áru értékének levonása a beszállításkor történik. *************************** ******* *************************** ^f-ellépjtke a ni hígat jeUnta deszkákul ? HÍREK az or szánból Nincs ebben < semmi szegyeim- j való, mindenkinek t az életében van : olyan időszak, ami- i kor kacérkodik az­zal a gondolattal, i hogy színész le- i gyen. Aki az átlag­embernél bátrabb, megteszi az utolsó lépést is és színész . lesz. Hogy jó-e, , vagy rossz, azt töb- - bek között a kriti­kusok hada és a . közönség dönti el. Megvallom őszin­­tén, gyermekkorom óta foglalkoztatja képzeletem a film­gyárak sürgő-forgó élete, a színfalak mögötti ismeretlen, csodlálatos világ, amelyet a színház­as mozilátogatók közül csak nagyon . kevesen ismernek meg. Az ismeretlen világ lcapujának kulcsa most ke­zembe került. Ez a kulcs egy hirdetés, amelyben a Szigli­geti Színház sta­tisztákat keres. Jó hadvezér mód­jára számbavettem én is fegyvereimet, amelyek felhasz­nálhatók lesznek az ismeretlen világ , meghódítására. Először: a har- • módik X-et nem sokkal haladtam túl, erről igazolá­som is van. Megál­lapításom szerint sinos, jóképű fér- k i vagyok. Igaz, ezt it lég nem mondta s ám soha senki, de t z embernek kellő s nbizakmmal kell t endelkeznie, ne u ecsülje le soha s nagát. r, Másodszor: sze- F epeltem már szín- h 'adón is. Talán 20 { vvel ezelőtt én oltam az egyik r lásztor. Szüleim 0 em isn érték meg. s l másik szerepem- \ 'en én voltam } egy kisfiú”, vesz- I zőparipán futót- ' am át a színen. -1 lyíltszíni tapsot ' igyan soha nem t :aptam. de ezt nem tehetség'elensé- l remnek, hanem a t zerepeknek lehet t ulajdonítani. j Végül: sok-sok t vvel ezelőtt leg- £ .edvesebb ábrán- l lom volt, hogyha i érfivá serdülök a 1 eghíresebb ma­gyar és külföldi l zinésznők mellett f ti játszom a hős- t zerelmes szerepe- I :et. Akkor még f zámításon kív.ül t lagytam, hogy leg- r ■.edvesebb művész- c tőim akkorra as j nyaszerepekrc tér- £ tek át. I Számításba vet- r em azt is, hogy a s tatisztának meg l ian a lehetősége a kiugrásra is. Az influenza járvány sokat segíthet. Be­teg lesz az egyik színész, s mint sta­tiszta máris be­­ugorhatom az egy­szavas, sőt a több­mondatos szere­pekbe is. Hogy a hangom kellemet­len, rekedt? Az a XX. században nem okozhat gon­dot. Az újsághírek szerint Gina Lollo­­brigida is csak el­játssza a főszere­pet, a hang másé. Az ilyen magneto­­fonos világban — mint a miénk is a rendező nyugodtan megválaszthatja, hogy tenor, vagy basszushangon kí­vánja elmondani: Asszonyom, a ko­csi előállt. A han­got tehát meg le­het oldani, (je szí­nész azért ctak kell. Ezek a régi em­lékeim ébredtek fel, amióta elolvas­tam a hirdetést. Most mint- Hamlet fekszem le, Bánk bánként ébredek és napközben a Csár­dáskirálynő Miská­­jál alakitom — gondolatban. Köz­ben azon tűnődöm, rálépjek-e a vilá­got jelentő desz­kákra? r- Agár*#

Next

/
Oldalképek
Tartalom