Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-22 / 69. szám
ÉRDEKESSÉGEKFURCSASÁGOK I A7ÍI — KOSZORÚSLÁNY Pamela, Giften, aki számos (xincversenyen vett részt és rengeteg csodaszép estélyiruhát gyűjtött össze, szeretné kamatoztatni gardcrobe-ját. Pompás ötlete támadt: hirdetést tett közzé az újságban, amelyben felajánlja, hogy megfelelő díjazás mellett elmegy koszorúslánynak és ezzel megtakarítja a menyaszszcmynak azt a fáradságot, hogy olyan szép lányokat keressen, akik hajlandók a koszorúslány Sággal járó beruházásokat vállalni. Pamelának egyébként nagy gyakorlata van e szakmában. Eddig már öt ismerőse esküvőjén volt koszorúslány. Emellett „esküvőhöz illő modora” van. Pamela az így szerzett pénzt saját esküvőjére spórolja, Megkérdezték tőle, hogy esküvőjén lesz-e koszorúslány. „Csak egy — felelte —, mert ez igen költséges mulatság”. (A Daily Herald-ból) Bíbriíédű 1 Beszéljen léllíkonl Luigi Larros olasz parlamenti képviselő nemrég érkezett vissza brazíliai útjáról. Az olasz képviselőházban beszámolt benyomásairól és indítványozta, hogy Olaszországban is honosítsák meg azt a jól bevált brazíliai szokást, amely szerint a parlamenti elnök követelheti a höbeszédü szónokoktól, hogy beszédüket — féllábon állva mondják el. Ez a módszer igen eredményes a szószátyárok ellen. HÉTEZER ÉVES A VILÁG LEGRÉGIBB VÁROSA ; Nemrégiben még az északiraki Jermo falut tartották a világ legősibb lakótelepének. Ezt a falut időszámításunk előtt körülbelül 4700 évvel ezelőtt alapították, tehát ma több mint 6600 éves. A Jordán-folyó torkolatánál végzett legutóbbi ásatások során azonban olyan leletekre bukkantak, amelyek szerint nem Jermo, hanem Jerikó őskori város a világ legrégibb lakótelepe. A '100 méter mélységből előkerült félig megszenesedett használati tárgyak alapján a tudósok megállapították, hogy Jerikó közel 9000 évvel ezelőtt - - időszámításunk előtt 7000 évvel — épült. KI NE ISMERNE MAGÁRA Tanulságos kiállítás nyílt meg a yorkshirei Bridtíngten egyik kölcsön-könyvtárában Azokat o könyveket állították ki, amelyeket az olvasók tettek tönkre, vagy „díszítettél: ki”. Láthatunk olyan könyveket, amelyeket kutyák rágtak össze, olyanokat, amelyeket össze-vissza firkáltak és megint másokat, amelyeknek lapjai ételnyomolcat viselnek magukon. Az olvasók sok könyvet láttak el széljegyzetekkel. A kiállítás díjnyertes könyvének címlapján a következő szöveg diszlik: „A hal és a roseibni a sütőben, drágám, készíts magadnak teát is". A KÖNYVEK ÉS AZ OLVASOK Az „II Lavoro“ című olasz heti folyóirat érdekes tudósítást közölt arról, milyen a könyvek sorsa O'aszortzágban. A cikkből kiderül, hogy az olaszok általában nagyon keveset olvasnak: ..Ne higyjenek a könyvüzletek kirakatainak, amelyek mögült állandóan változnak a fedőlapok színei és formál. Olaszországban nagyon kevés könyvet vásárolnak, mert kevés az olyan ember. akinek van Ideje és pénze ahhoz, hogy könyvet vásároljon és olvasson“. Sok kiadó csak úgy tudja elkerülni a csődöt, hogy ponyvairodalmat jelentet meg. „A könyv, — a mindennapos, „normális“ könyv — nagyot* gyakran esak veszteséget okoz a kiadóknak“. Tíz évvei ezelőtt a lakosság legkülönbözőbb rétegeipen közvéleménylrutatást végeztek és' kiderült, hogy a megkérdezettek 41 százaléka sohasem olvas könyvet. 25 százaléka pedig három hónapon keresztül esvetjén könyvet sem olvasott. lf>56 vécén másfélezer olasznak tették fel a kérdést: ..Olvas-e valamilyen könyvet, emlékszik-e a könyv címére, és szerzőjének nevére* A válaszból kés-ült statisztika alapién kiszámították, hogy ál millió felnőtt olasz közül átlag mindössze hétmllbó olvas könyvet, s ebbe a szántba beletartoznak g diákok és a műszak! dolgozóit is, akik állandóan forgatják a tankönyveket és a szakjrodalmat. TURKEYEI JELENTES Megalakult a KISZ Kétségkívül a turkevei hétközalapok legnagyobb eseménye: A Búzakalász Termelőszövetkezet fiataljai megalakították a Kommunista Ifjúsáig Szövetség alapszervezetét. Húsz fiatal összefogott, s kimondták: A párt mellett a helyünk, kommunista ifjúsági szövetséget akarunk. Hogy is volt? A tsz 150 tagú DISz szervezete szétzüllött az ellenforradalom idején. Az események az ifjú kommunistákat is megzavarták. A szövetkezetben sok fiatal párttag volt október előtt, azóta mindössze heten léptek az MSzMP-be az ifjú korosztályból. A párt vezetői látták, erősítés kell az ifjúsági frontra, összehívták a volt ifjúsági vezetőket, alakítsák meg a városi EPOSZ szervezetet. A Búzakalász fiataljait .Ferenc! Pál képviselte ezen a tanácskozáson. Nem szólalt fel ugyan, de helytelenítette, hogy ezzel az intézkedéssel megbontják a szokott környezetet. A Vörös Csillagbeli fiatalok a Vörös Csillagban érzik jól magukat, a Búzakalász fiataljai a Búzakalászban. Nem lesz az jó, ha ezt nem veszik figyelembe. A Búzakalász MSzMP szervezete határozatba is foglalta, hozzák létre a szövetkezetben az EPOSZ-t. — Nem EPOSZ kell ide, hanem KISZ. Legyen bármi is a nevünk, valójában ugyanis kommunisták vagyunk. Mondjuk ezt meg nyíltan is. — Volt a fiatalok válasza. Cselekedtek. Március 12-én meghívót küldtek negyven fiatal szövetkezeti tagnak. A DISZ-nek 150 tagja volt, de a KISZ alakuló gyűlésére csiaik negyven ifjút hívtak meg. A negyven legkomolyabb, legérettebb, legosztályhűbb fiatalt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség minőségi szervezet, nem lehet akárki tagja, mondták a turkeveiek. Húszán eljöttek. Titkárnak Ferenc Pált, szervezőtitkárnak Vékony Mihályt, sportfelelősnek Sólyom Imrét, talirut választották meg. Azválasztották meg. Azóta tizen szóltak, legközelebb ők is jönnek és hozzák barátaikat is. Célkitűzéseik? Elbeszélgetni a volt fiatal párttagokkal, meggyőzni őket. — Ifjúsági munkacsapatot szerveznek a növénytermesztésben, összegyűjtik a DISZ szervezet széthordott ingóságait, játékfedsziereléseit. A 14—16 évesek részére — akik még nem lehetnek a KISZ tagjai — ifjúsági klubot hoznak létre. A földterület 20 százalékán lucernát telepit a Táncsics Tsz A földrendezés után 300 hold lucerna maradt a Táncsics Termelőszövetkezet birtokában a 404 holdból. Igaz, jóval kevesebb lett az ossz földterületük is. A szövetkezeti közgyűlés mégis úgy határozott: a lucematerületnek nem szabad csökkennie. A Táncsicsban tudják, mit jelent a lucerna és vörösherebelepítés. Munka alig van vele, ugyanakkor egész éven át kitűnő tápértékű és bőséges takarmányt ad. Nagyon kifizetőnek tartják aprómagtermesztését is, és erősen megjavítja a talajt. Ezért ismét 400 holdra egészítik ki a lucernát a Táncsicsban. Eddig 25 holdat vetettek be, a 25 holdat árpára és zabra vetették. A hátralévő 75 hold egy részét erősítő növény nélkül vetik. Érettségi filőtt a Ványai Ambrus Gimnáziumban Jóformán egy megfeszített tanulással töltött hónap még, s a turkevei gimnázium hu-> szonöt diákja örökre búcsút mond az iskolának. Addig azonban nagy erőpróba vár rájuk: az érettségi. Pellech Zoltán osztályfőnök úgy véli nem kelt vsa-' lódást az osztály. Már megkezdték a szorgalmas fellcészülést. Hetenként két alkalommal közösen átveszik a matematikai tételeket. Működnek a tanulópárok. Ducza Teréz, T. Nagy Margit szomszédosak egyással, együtt tanulják a történelmet és a fizikát. Ezévben oroszból -.nem kötelező az érttségi. A turkevei gimnázium 25 negyedikes tanulójából húsz mégis úgy döntött, leérettségiznek orosz nyelvből. A fő gond: hová menjenek érettségi után. Vajda Ferenc műszerésznek, Rác z Károly lakatosnak, Muka Ilona tánctanítónak készül. Darvas Erzsi fodrász, óyulai Róza magyar tanár, Szikár a János orvos szeretne lenni. És... és Görög Mária alighanem férjhez megy. 225 ezer lórin! nyereségre számit a gépállomás Az önelszámolóvá lett Turkevei Gépállomás bizakodóan kezdte meg munkáját. A 10 legtöbb üzemanyagot fogyasztó régitípusú erőgépet kivonták a munkából, hogy csökkcnetsék az önköltséget. Egy normálhold önköltségi ára 126 forint a Turkevei Gépállomáson. Ezért úgy bíznak, bogy a gazdasági év végén legalább 225 ezer forint nyereség alap kerül osztalékra. Munka van bőven. S végül néhány apróság Lakásügyi Állandó bizottságot választanak a városi tanács március 26-i ülésén. A héttagú lakásügyi állandóbizottság munkája a város kommunális ügyeinek intézése. 45 ezer forintot fordítanak 1957-ben új járdák építésére és a megrongálódott útszakaszok javítására. Betonjárdát építenek az Ecsegi-úton, a Hajdu-utcában és a keleti városrészen, a Nyíl-utcában. Ifjúsági könyvtárat létesítenek a kulturotthonban. 3 ezer forint értékű kötetekkel látják el az ifjúsági könyvtárat, hogy művelődhessenek Turkeve legifjabb olvasói. íme néhány epizód Turkeve. a szocialista város zajgó, gazdag életéből. — borzák — Vádirat a hangadók ellen A megyei ügyészség vádiratot adott be a bírósághoz Marosfalvi Ernő, Dcbreczeni Béla, ifj. Keresztes Pál és Körmendi Pál bűnügyében. Mind négyen államrcnd elleni izgatás bűntettével vannak vádolva. 1956. október hó 26-án, — amikor Martfűn és környékén fellángolt az ellenforradalom, ifj. Keresztes Pál és társai elrendelték a munka beszüntetését. A dolgozókat a gyár udvarán gyülekeztették és Debrcczeni Béla, valamint társai vezetésével az — üzem területén lévő ötágú csillagot s a szovjet emlékműveket lerombolták. Ezután tehergépkocsival a környező községekbe mentek, ahol a pártházakat kifosztották, a szovjet emlékműveket lerombolták. Terror cselekményeiket követően áttértek a kommunisták üldözésére. A gyárban összeállítottak egy iislál, amelyen a kommunisták és a velük szimpatizáló dolgozók nevei szerepeltek. — Az összeírtak nagyrészét a gyár területéről eltávolították. Marosfalvi Ernő kapcsolatot tartott az ellenforradalom idején a központi munkástanáccsal, s a sztrájk-felhívás meghozatalában resztvettek. A kibontakozáskor Marosfalvi és társai nem a rend helyreállítására törekedtek, hanem kormányellenes jelszavakat hangoztattak s a dolgozókat sztrájkra buzdították. Marosfalvi Ernő és Körmendi Pál a cipőgyár dolgozói voltak. Azonban szívükben ott él a régi, de csak nekik jó világ. Mindkettőjük atyja csendőr volt a Horthy rezsimben. Vajon ezek az emberek a gyár dolgozóinak érdekeit akarták képviselni Nem. A gyár dolgozóinak nagyrészc a múltban a Martfű környéki földbirtokosok cselédei, zsellérei, napszámosai voltak. Közülük sokan keresték jogos igazságukat a földbirtokosokkal szemben, s éppen a Marosfalviék elődei esendörszuronynyal válaszoltak az Igazság keresésére. — KOVÁCS — I VUh* áptUU&i béöra! j Április elsején megyénkben új hetilap indul jjj ■a Z I ZAGYVA ! Anekdoták, tréfák, helyi történeti érdekességek, színházi riportok, kulturális hírek, rejtvények, karikatúrák, teszik olvasmányossá cs érdekessé a hetilapot, amelynek ára: 1.*— Ft lesz. Megjelenik április l-től minden hétfőn! E Kapható minden postahivatalban ■ és újságárusnál Atléta-bál a Járműjavítóban A szolnoki MÁV SE atlétikai szakosztálya március 23- án, szombaton este 8 órai kezdettel atléta-bált rendez a Járműjavító kultúrtermében. Minden szórakozni vágyó — sportbarátot, sportolót és érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. Tánc reggel 4 óráig. UH * dettem, csak csúfoltam és torzítottam az Embert, az Élőt. S ahogy tépett a sírás — úgy téptem ki magamból az álmokat; ahogy lihegtem — úgy löktem ki magamból a csalfa reményeket; ahogy hullt a könnyem — úgy gurult ki belőlem az eddigi önáltalásom utolsó cscppje is ... Abban a pillanatban — olt, a fojtogató ébredéskor — elvágtam az ábránd utolsó szálait **. Rádöbbentem a valóságra — arra, amiben nem akartam hinni; amelynek ellenkezőjére mesterkélten kerestem a megokolásokat; mert vem akartam, hogy mint Ember — azokhoz tartozzam. E borzasztó vívódás alatt váltam első ízben szabaddá. Megszabadultam az elképzel. hető legkínzóbb gyötrelemtől, mely csak egy helyen tud ennyire rettenetesen kínzó lenni: itt benn. belül. És ezt siríam ki akkor mennyiből. Felocsúdjam agyam zsíbbasztó ’'íbvlatából. És ott. e rángató és tépd”ső valósáaébredés közben társaim. barátaim enyhítő — bátorító szavait is el-elkcntam. Elkaptam env szót. ami4 nem f-leitek el soha. Soha. Vald'i ezt mondta halkan emi másiknak nagy-nagy túláradó érzéssel: — látod, ez a yöbuene1. Aztán hagytak, hogn kinlAdtak: hogv magam — de fmt öc-ökrei — feloldódjál: e döbbenetben. * iért jutott eszembe sok nehézséggel, növő éveimnek éppen ez a pillanata? Fiatalságunk miatt... Hiúságunk miatt... Október miall ... Március miatt . . . Húsz éves voltam én is. mint most a fiatalok. Nem hittem én sem az aljassá ottan. a kegsmtlen — meersv toló i'n ’ óságban, mint ahogy -nem hisznek még mai fiataljaink sem. Kerestem én is csinált magyarázatot; elhessegettem én is magamtól az oly nehezen elhihető valót; egy szalmaszál után még én is’ nyújtózkodtam, hogy megmentsem tiszta lelkiismeretem; még találtam én is halvány, mesterkélt és reményt erőszakoló hitet, mely ezt mondta: „nem lehet igaz”. Valahogy így vannak a mai fiatalok is. Oly pirosló arccal és hiszem, hogy hallatlan többségük oly igaz szándékkal indult októberben, hogy nem tudják — nem akarták elhinni még, hogy korbácson csattanók lettek; hogy rútul és gonoszul becsapták hiszékeny és igazszándékú szivüket; hogy lángoló. ifjú hevük szelébe olyan vitorlát fogtak, amely később a tenger-árban a feneketlen mélybe borította volna őket. hogy ott pusztuljanak ismeretlenül és borzalmasan, mint zsellér apáik, vagy kazánkovács oregapivk egy évezreden át; nem. tudták — nem akarják elhinni, hogy a sze- * lobogó. amit kezükbe vettek — az igazi erőknek csak arra lett volna jó, hogy beborítsák azzal halfát tetemüket. Nem hiszi el még pzt a legtöbb fiatal. Miért is hinné, mikor ö — oly nemes szívvel indult valami újért. .. valami jobbért... Mért is hinné, mikor oly nehéz elhinni, hogy egy másik ne lenne oly tiszta érzelmű és szeMőtten gondolaté,, mint — ő. És mért is hinné, hisz nem ismerték le! e lélektipró, kegyetlen játékot nálánál idősebbek, érettebbek sem. » A március talán segít. Az öt hónap, ami eltelt októbertől.. az újnak őszinte akarása, mety-rf ö ?S <;íV“r"’réT0 Sq qrrjettiveIr leien már itt is. ott is felfedezheti; a Március, amely Több mint száz évvel ezelőtt őérte történt: a Március, melynek folytatói nem a lélelcmérgezők, hanem mi leszünk — veletek, jótalcaró fiatalok; veletek, akikkel együtt íoha nem engedünk vissza végzetes hibákat; veletek, akik — mint mindig történelmünk során — lángoltok az újért, a haladásért, P munkás — dolgos népet repítő eszmékért. Veletek — az igazságot Így keresőkkel és az általatok igaznak vélt eszmékért így lángolni tudókkal mire lenne képes ez a mcgújhódá nép! Mire?! És még valamit: ne tudd magad ellar forradalmárnak, ifjú barátom, de tévedéseid megéríeiéséhez ne is keress mesterkélt, erőszakolt magyarázatokat. Minek ez? Megtisztulni. Egy éleire megtisztulni és kijózanodni — ez volna a tin.nden. 7 *-* alán e március segít. És ha először csak keltőt ráz meg közüleiek a döbbenet. rázzon csak kettőt. S ti ketten — hagyjátok csak. hogy a valóságismerés sziláiul markolia át sziveJekel. ~vgedjétek át magatokat a. felismerés -ek s — örökre megtisztultok. Acélosodjatok meg e l°aéoetöbb tűzben edzetté s többé eltörhetetlenné. Bár csak kettőtök után az egész októbc.i ifjúságöt megrázná — a döbbenet, a kijózanító. de tiszta valóság. Hódolnék elö14etek. Március méltó utódai előtt! 'm 1ÍIÖ7. rr lóll HAL: H DÖBBEtlE ll'jú barálnimnali ajánlom. ■ fiöbbenet... Nem ismer■! ^ tem ezt a szót és külö' 5 nősen nem azt a velőttépő — .2 hallatlan megrázkódtatást, ■mamit pedig felidéz e szónak • roppant ereje. Nem tudtam, 3 hogy azt a szivet-testet rán■gató sírást, ami egy el nem %hitt valami felismerését zo- 3 kogia el — döbbenetnek ne- 13 vezik. • ... 44-ben szülőfalumban ■\egy orvossal beszélgettem. 2 Anyám volt beteg és mikor a 2 csendes szobában irta a recep- 2tét, érthetetlen és borzalmas 3dolgokról beszélt... Szlová*'ciáról, ahol már akkor a fa• siszták voltak a földi isie■ nek ... a kommunistákról... ■d magyarokról... a zsidókról, 1 akik csikós, vagy csillagos ru- 5hákban kínlódtak át az élettnek csúfolt napokat. Emhe- 3rekről beszelt, akikkel pipára 2 gyújtott a halál és akik talán • már füstté is lettek azóta a • valami Auschwitznek mon•dott halál-krematórium rop- Jáíiríí dipájában. A csendben 3 úgy kongtak « szavak, mint • kriptában a lépések. Aztán J összehajtotta a receptet és 2 hirtelen teljesen megváltozott 2 hangon — természetes orvosi 2 módián, gépiesen magyarázni • kezdte — milyen orvosságot • írt és mikor-hognan kell be■ ■■'enni. mintha teljesen elfelejl'et*” volna, hnav miről is he- J szélt egyetlen perccel azelőt t. 3 áztán elment. Csend maradt St szobában és még valami: ott 2 maradlak a kísérteties' sza• rak ... a jóslatok. ■ Nem hittem azokból sem- 3mit. Húsz éves voltam. fiatal 3 és nyílt, becsületes és naív, És eltelt egy pár hét... Akkor már lágerben voltam, de ■ még mindig álmodozó és őszin-i te, olyan húsz éves naiv, aki ■ nem akart hinni aljasságnak és lelketlensé gnek, mert anyagira lelkes és annyira kétségbeejtően ember akartam maradni; mert nem akartam csalódni hitemben és érzéseimben! Mert tíz körmömmel ragaszkodtam téves illúzióimhoz és százszor elmondtam magamban: nem lehet! nem lehet igaz! És pár hét után megkaptam a hírt — anyámról, akit úgy szerettem: apámról, aki anyagit kínlódott értünk; testvéreimről, akikkel annyi közös álmot szőttünk; rokonokról — ismerősökről, akikkel yz élet ezer és ezer selyemszála fűzött össze — addig azt hittem — eltéphetetleniil. Megkaptam a hírt a valóságos Auschwtízről, a tényle'- örökké füstölő halálról: Magyaróvárról, bátyám tömzsi testébe fúródott gyilkos golyókról... Megkap'am a hirt... és . .. ... és az amúgyis rongyos ruhám szagga'n1 kezdtem, fejemmel még kapkodva „neme"’ ráz’arr de már tépett a sírás: már rázott borzasztóan a felismerés; már lelöktem váltamról társaim vigasztalni ■ ' aró drága kezeit: mér ordítottam és toporzékolfam s közben marta kisebzett számat és szememet a sós. keerü ' '■'ín a?/, A-VJ y nem lélegez- . lem. hanem lihegtem — hangosait és fújtatva: már nem láttam, csak néz cm meredt és ' rémült szememmel: vörösre 1 ‘ait'-hzott arcommal és rész- t kelő testemmel már nem hír- .
