Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE! LKi ara: 50 fillér.

AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

IL évf. 51. szám, március 1, péntek.

j M4:

\ A primőrtelep őre

s -------♦

♦

Gyémántacél

A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése

A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 26-án ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár János és Kiss Kár-oly slvtársak elő adói beszédei alapján megtárgyalta az 1. Időszerű kérdések és feladatok, valamint a 2. Szervezeti és személyi kérdések című napirendi pontokat.

A két napirendi pont együttes tárgyalása során az előadókon kívül 17 elvtárs szólalt fel. A Központi Bizottság a napirendi pontokkal kapcsolatban több határozatot hozott.

A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának határozata az időszerű kérdésekről és feladatokról

A Központi Bizottság megállapítja, hogy az ellenforradalmi erőkkel folytatott szakadatlan harc közben, a de-A proletárdiktatúra, a népi demokrácia vezető erejének, a pártnak építése alapjáoan véve egészségesen és kielégítő ütemben halad előre. Párttagságunk jelenleg heti átlagban 8—12 ezer fővel növekszik és túlhaladta a 190 ezret. A városi pártszervezeteken kívül az ország falvainak 75 százalékában megalakult a pártszervezet: a párt alapszervezeteinek f zárna lényegesen meghaladja a 8 ezret.

A párt központi lapja, a Népszabadság, hétköznap 620 ezer, vasárnap 690 ezer példányszámban jelenik meg. az egyéni előfizetők száma elérte a 250 ezret.

A párt rendezvényeit általában a magasfokú látogatottság, az élénk, szabad elvi ás építőjellegű vita, az üres. sablonos vonások eltűnése, a harcos hangulat és egység jellemzi.

A párt egészséges fejlődését elsősorban azzal értük éL hogy élesen elhatároltuk magunkat a Nagy Imre—Loconczy-féle pártellenes csoporttól, szilárd és megalkuvás nélküli harcot folytattunk mindazok ellen, akik megkísérelték e káros, végeredményben az ellenforradalom céljait szolgáló politika felújítását pártunkban.

Visszavertük azt az ellenforradalmi támadást is, amelyet a „sztálinizmus", „rákosizmus” hamis jpl—aváva indítottak pártunk ellen, azzal a céllal, hogy a párt újjászervezését gátolják, a becsületes, aktív kommunistákat befeketítsék és üldözzék.

A pártépítés eredményei továbbá annak a határozottságnak köszönhetők, amely!yel Központi Bizottságunk fellépett és fellép a szektás politika veszélye ellen is. E veszély leküzdése érdekében biztosítottuk a vezetőszervek megfelelő személyi összetételét, hathatós intézkedésekei tettünk a belső pártdemokrácia érvényesülésére, a pár tevékenységének az önkéntes társadalmi munka alapjára való helyezésére. A függetlenített pártapparátus létszámát 64 százalékkal csökkentettük.

cemberi párthatározat végrehajtása eredményeként, jelentős sikerek születtek mind

I. A párt építése

Politikánk szilárd elvi ala pokra való helyezésével s következetes gyakorlati keresztülvitelével sikerült biz tosítani pártunk elvi. politikai és szervezési egységét Ennek eredményeként sikerült elérni azt is, hogy pártunk vezetőszerepe a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életében mind hatékonyabban érvényesüljön. A pártegységért való elvi harc, a proletárdiktatúra erősítése s a párt vezető szerepének biztosítása a jövőben is minden kommunista első és legfontosabb kötelessége.

Az elmúlt két és fél hónap sikereiről szólva, nem hallgathatunk a pártmunka azon gyengeségeiről sem, amelyek az áltaJánoR fejlődésen belül Megmutatkoztak s a további egészséges fejlődést fékezik.

Határozottan elítéljük egyes párttagjainknál megnyilvánuló elzárkózó magatartást az értelmiségi dolgozókkal, úgyszintén a munkástanácsokkal, mint a káros és szektás hibát. Elítéljük azt a szektás nézetet is, mely szerint, „akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség." Az MDP- nek azokkal a volt tagjaival szemben, akik eddig nem léptek be a pártba, türelmes, elvtársi és baráti viszonyt kell teremteni; az MSzMP-t az MDP volt tagságának túlnyomó részével a szocializmus győzelméért vívott hoszszú és eredményes közös harc kötelékei fűzik össze. A volt MDP-tagok közül azokat, akik 1957 május 1-ig felvételre jelentkeznek,, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba Ez után az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételüket.

A Központi Bizottság élesen elítéli az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársi atlan és intrikus magatartást, mely mindenáron és mindenkiben hibát keres. Ezt egészségtelen, vagy éppen a párt növekvő ereje és egysége láttán elkeseredett ellenforradalmi elemeit szítják kívülről.

Komoly fogyatékossága a pártépítés eredményeinek az.

a politikai, mind a gazdasági és kulturális élet, mind a párt- éí a tömegszervezetek fejlesztése terén.

hogy viszonylagos lemaradómutatkozik néhány budapest és vidéki üzemben, egyes értelmiségi pártszervezet e-k fejlődésében és a kisebb falvak pártszervezeteinek építé seben.

Pártmunkánk komoly fogyatékossága volt az is, hogy a pártszervezetek rendszeres központi irányítása gyenge volt.

A hibák kijavítása érdekében a Központi Bizottság elhatározza:

1. A Központi Bizottság és az Intéző Bizottság pártvonatkozású határozatainak végrehajtása s az operatív feladatok megoldása érdekében létre kell hozni a Központi Bizottság titkárságát.

2. Újból meg kell szervezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséért a Központi Bizottságnak felel.

3. Valamennyi párt szervnek a pártmurilta egyik legfontosabb feladataként meg kell kezdeni a rendszeres kádermunkát, az eddiginél azonban lényegesen korlátozottabb hatáskörben.

4. A funkcionáriusok elméleti képzése érdekében hathónapos pártiskolát kell szervezni.

5. Az elméleti kérdések megfelelő feldolgozásának elősegítésére meg kell indítani a párt tudományos folyóiratát; a Társadalmi Szemlét.

6. Központi előadássorozatot kell indítani a legfontosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre—Losonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus—laninizmust meghamisító revizionista nézetek és osztályárulő politika leleplezésére, az októberi események helyes, marxista—leninista értékelésének kidolgozására; ezen előadások alapján széles körben helyi előadássorozatot kell szervezni.

7. Elő kell készíteni és néhány hónapon belül össze kell hívni az országos pártértekezletet a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása. a pórtmvnka úi tapasztalatainak megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése és véglegesítése céljából.

II. A szocializmus erőinek összefogása

A párt építésével párhuzamosan jelentős előrehala dás történt a szocializmus összes fő erőinek az ellenforradalom elleni harcra való aktivizálása és tömörítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres cs teljes megvalósításáért igén bonyolult politikai helyzetben indult mee és még távolról sen> ért véget.

Decembertől miután az el .enforradalom nvílt erőit (a fegyveres * osztagokat, s a" október hő 23-ika után gombamódra szaporodó fasiszta-és .agyét», burasoá restaurációs pártokat és szervezeteket! szétvertük, maradványukat pedig illegalitásba szorítottuk, a harc új szakasza kezdődött, ismeretes hogy az úgynevezett „területi’1 és „központi’1 munkástanácsok, a különböző „forradalmi bizottságok", valamint az író- és újságírcszövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenére, a valósé« Oar a nvílt harcban veres« >et szenv“d°tt el'enforrad«

'nm rejtett állásai voltak, r szervezetek közül egyesei feloszlatása, mások, működé 6ének felfüggesztése .teljesen.

helyes intézkedéseknek bizonyultak.

Az ellenforradalom erőinek teljes és végleges megsemmisítéséhez a proletárdiktatúra eszközeinek következetes és erélyes alkalmazása elengedhetetlenül szükséges, de nem elegendő. A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom eszmei és politikai le’eplezósére é* elszigrte'ésér-'

A Magyar Néoköz’ArsasA" -ne«dftntésére irányuló támadás során az ellenforra dalom a főcsapást a proletárdiktatúra vezető ereje, a párt ellen, irányította .(a párt. rágalmazása, tekintélyének rombolása, a pártszervezetek, a pártházak, más pártintézmények feldúlása. a párttagok megfélemlítése, üldözése és fizikai megsemmisítése), hogy ezután a szocializmus vezető nélkül maradt tömegeinek egy részét szembeállíthassa a népi hatalommal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a régi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglevő jogos elégedetlenséget felhasználva a dolgozók osztályöntudatát soviniszta, nacionalista, revizionista. antiszemita és más burzsoá ellenforradalmi nézetekkel igyekezett megzavarni, a megtévesztett embereket tártál ék erőként megnyerni s támadást indítani a népi államhatalom ellen.

Az ellenforradalom a kisajátított gyárosokon, földbirtokosokon, nagykereskedőkön, kulákokon, a volt horthystafasiszta tiszteken, rendőrtiszteken, csendőrökön kívül még december közepén is rendelkezett > « jelentékeny olyan tartalékokkal, melyek a megzavart és átmenetileg az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alá került rétegekből, kismértékben munkás- és parasztfét-egekböl is, nagyobb mértékben egyes értelmiségi, még jelentősebb mértékben fiatal értelmiségi (egyetemista, diák) rétegekből tevődtek össze.

fgyes dolgozó rétegek ideoai megzavarását, a párt, a szocializmus erőinek megbénítását, mindenekelőtt Nagy Imrééi: idézték elő antimarxista. revizionista, valójában a proletárdiktatúra tagadását jelentő burzsoá-nacionalista, szovjetellenes nézeteikkel. Nagy Imréék a revizionista nézetekkel egy frontba kerültek az imperialista burzsoáziával, s október 23-a előtt az ellenforradalom előőrseinek, a november- 4-t fordulat után pedig utóvédéinek szerepét töltötték be.

A szocializmus erőinek tömörítése az ■ elmúlt két és fél hónap alatt azért haladt viszonylag gyorsan és sikeresen előre, mert a párt a tömegek előtt nyíltan fellépett a Nagy Imre-csoport által képviselt revizionista nézetekkel szemben és magasra emelte a marxizmus—leninizmus, a proletárdiktatúra, a proletár nemzetköziség általuk elárult zászlaját.

A közelmúlt eseményeinek megítélésében a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteiben elvi-politkai egység alakult ki. Párttagságunk egyre világosabban látja a Nagy Imre—Losonczy-esoport áruló tevékenységét és az a véleménye, hogy sikeres előrehaladásunk előfeltétele a jövőben is az lesz, hogy e csoport antimarxista nézeteit véglegesen felszámoljuk. Amilyen mértékben sikerült ezt a feladatot megoldani, olyan mértékben szabadítjuk fel a dolgozók megtévesztet’ rétegeit az ellenforradalom eszmei politikai befolyás-falói. és tömörítjük >ket újra néphatalom -édelmére és a szocializmus építésére.

A revizionista nézetek elleni harcban indult, meg, s

fl Mapar S?cc^lisla Munkáspárt ideiglenes Koiponti B toítságanax határozata szervezeti és személyi kérdéseden

A Központi Bizottság elha tározta a párt vezető szerveinek megerősítését. Az ideiglenes Központi Bizottsá got 14 taggal, az Intéző Bizottságot 2 taggal kiegészítette. Az Intéző Bizottság mellett megszabott hatáskörrel létrehozta a Központi Bizottság öt tagú Titkárságát, valamint öt tagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A vezető szerveket újonnan beválasztott elvtársakkal kiegészítve, az alább közölt összetételben erősítette meg:

4s MSZMP Központi Bizottságának fa« jOi:

1. Aczél György építőmunkás, vállalati igazgató,

2. Apró Antal építőmunkás, iparügyi miniszter,

3. Benke Valéria tanítónő, a Rádió alelnöke,

4. Biszku Béla szerszámlakatos, pártmunkás,

5. Cservenka Ferencné textilmunkás, pártmunkás,

6. Dcbronoki Gyula sütőipari munkás, vállalati igazgató,

7. Dögcl Imre földműves, földművelésügyi miniszter,

8. Fehér Lajos újságíró, pártmunkás,

9. Fock Jenő műszerész, a SZOT titkára,

10. Földes László asztalos, miniszterhelyettes,

11. Friss István közgazdász,

12. Gáspár Sándor autószerelő, a SZOT főtitkára.

13. Gyeues Antal közgazdász, újságíró,

14. Horváth Imre lakatos, külügyminiszter,

15. Kádár János műszerész, miniszterelnök,

16. Kállai Gyula újságíró, pártmunkás,

17. Kiss úrpád mérnök, a Tervhivatal elnöke,

18. Kiss Dezső szerszámlakatos, pártmunkás,

19. Kiss Károly bőripari munkás, pártmunkás,

20. K. Nagy Sándor kertész, a turkeveiBúzakalász Tsz elnöke

21. Komoc i Zoltán kereskedelmi alkalmazott, pártmunkás,

22. Kossá István közlekedési alkalmíz. tt, pénzügyminiszter,

23. Köböl József műasztalos, pártmunkás

24. Major Tamás színművész, színházigazgató,

25. Marosán György sütőipari munkás, államminiszter,

26. Dr. Münnich Ferenc jogász, miniszterelnökhelyettes,

27. Németh Károly húsipari munkás, pártmunkás,

28. Nyers Rezső nyomdász, megbízott minisztériumi vezető,

29. Pothornyik József bányász, trösztigazgató,

30. Révész Géza nemesfémipari munkás, altábornagy,

31. Rónai Sándor kőműves, az országgyűlés elnöke,

32. Sándor József szűcsipari munkás, pártmunkás,

33. Sándor Kálmán kubikos, pártmunkás,

34. Somogyi Miklós építőmunkás, a SZOT elnöke,

35. Szurdi István textilmunkás, pártmunkás,

36. Tömpe István kárpitossegéd, miniszterhelyettes,

37. Úszta Gyula erdész, vezérőrnagy.

Az Intéző Bizottság tagjai:

Apró Antal Eiszku Béla Fehér Lajos Kádár János Kállai Gyula

Kiss Károly Marosán György dr. Münnich Ferenc Rónai Sándor Somogyi Miklós

A Titkárság tagjai:

Kádár János, a Központi Bizottság elnöke, Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára,

Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára, Kiss Károly, a Központi Bizottság titkára. Marosán György, a Központi Bizottság titkára.

4 Kozvonti Kltcnarző Bizottság tag jaii

Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás,

Marótj Károly közlekedést alkalmazott, tanácselnök, Mózes Viktor szabosegéd, nyugdíjas,

Dr. Nczvál Ferenc bőripari munkás, megbízott minisztériumi vezető,

Péteri István textilmunkás, pártmunkás.

folyik még ma is a munkásosztály régi szervezeteinek, a szakszervezeteknek a megszilárdítása. A párttól és a munkás-paraszt kormánytól „független’1 szakszervezetek, valamint a munkásállammal szembeni sztrájkjog reakciós követelését viszszautasítottuk.

A munkástanácsok jelentékeny része megalakulásuk utár. még hosszú ideig az ellenforradalom tartalékerőit képezte. A területi munkástanácsok feloszlatása óta azonban a munkástanácsok általában komoly, pozitív fejlődésen mentek át s ma már kezdik betölteni népgazdaságunk fejlődésében hasznos szerepüket. Hasonló eredmények mutatkoznak az ellenforradalom tömegbefolyásának visszaszorításában más 'őrületen is. Különösen nagy oredménynek kell tekinteni a magyar bányászok helytállását. A széntermelés fokozatos emelkedése, gyáraink és, üzemeink fplyamatos munkájának biztosítása s ezzel a munkanélküliség veszélyének elhárítása szintén jelentősen Hozzájárult az ellenforradalom politikai befolyásának csökkenéséhez s a szocializmus erőinek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos támaszai azok a termelőszövetkezetek, amelyeket az ellenforradalom támadása sein tudott megingatni, örvendetes az is, hogy az ellenforradalom nyomása alatt szétesett termelőszövetkezetek nagy számban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, a szocializmus mélyen begyökereződött a magyar falu életébe.

óz élet általános konszolidálásának .ez a viszonylag gyors folyamata is bizonyít'a. mennvire alan‘alan az cienforradalmi elemeknek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók soraiban szilárd lenne. A tények azt mtú (Folytatása a 2-ik oldalon)