Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-21 / 44. szám

TANULSÁGOD IS, csak keveset beszélünk róla

Az állatorvosok munkájá■ól és az állategészségügyről 'an szó. Esik az eső. A talyák között a dülőutakon érdig ér a sár. Tél van. rarkasordító hideg. Ilyenkor nég a kutyákat is kíméli az anber. De az állatorvos úton van. Ha hívják megy, télen, nyáron, esőben, sárban egyaránt. Munkája nem valami látványos, de annál hasznosabb. Hiszen ahol a tehén a család legnagyobb kincsp, ott nagyon nagy dolog a riskát meggyógyítani. Ahol valami fertőző állatbetegség ütött tanyát, ott baj van. Ilyen, helyen soha nem tudja egyik gazda, egyik tsz sem, mikor költözik az ő portájára a dögvész. S ilyenkor Ismét megjelennek az állatorvosok ..;

1953 óta nem volt nagyobbméretű járvány. Az elmúlt évben Turkevén azonban ismét lángra lobbant, méghozzá a legveszedelmesebb fertőzőbetegségek egyike a száj- és körömfájás Hatalmas, korszerűen felszerelt apparátus látott munkához. s az állatorvosok irányi. tá6ával, az ottani állattenyésztők segítségével

a Járványt elszigetel ék

A száj- és körömfájásról egyébként igen érdekes dől gokat mesélt dr. Nagy Dezső megyei főállatorvos. Elmondta, hogy a nyugati országok, Ausztria, Svájc, Németország gazdasági udvarai százszámra fertőzöttek. Néhány kollegája Olaszországban járt és ott hasonló a helyzet. Ennek az az oka, hogy ezekben az országokban nem végzik olyan szigorúan a szükséges óvintézkedéseket. Nálunk Magyarországon egészen más a helyzet. Itt. amikor valahol egy fertőző gócot felfedeznek, nyomban nagy erővel látnak munkához, ha szükséges 20 vagy ennél több állatorvost is ki rendelnek a fertőzött területre. Igen előnyös a megelőző védekezés is.

Hogy mennyire komolyan veszik az állatorvosok a száj- és körömfájás továbbterjedésének megakadályozását, arra jellemző, hogy az elmúlt évben Turkevén a fertőzött tanyák környékére még vadászokat is állítottak Ezek az emberek puskalövésekkel riasztották el a madarakat, amelyek esetleg a kórokozókat elhurcolhatták volna.

Bizonyára kevesen tudják, s legfeljebb csak az idősebb emberek emlékeznek rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt milyen veszedelmes állatbetegség volt a veszettség. Nos, a veszettség Magyarországon ma már ismeretlen Pelig Magyarország másfélt, két évtizeddel ezelőtt még úgy volt számontartva. mint Európa egyi legveszélyesebb országa. Természetesen ennek ellenére még most is

folyik a veszettség elleni oltás.

A tafoynykort, tenyészbénaságot a magyar állatorvosok szintén kiűzték, megszüntették. Ez természetesen azért történhetett meg, mert - felszabadulás óta

oz állam fokozottabban törődik az állategészségüggyel,

mind felszerelés, mind pedig szakemberek tekintetében. Elég megemlíteni, hogy Szolnok megyében ma 40 százalékkal több állatorvos dolgozik, mir.t 1945 előtt.

Ez évben itt Szolnok mev ebein a sertésállomány között sem pusztított járvány. Érdekes az is, hogy hamarosan forgalomba kerül egy

TTTTtWTTTTTfTTTTTnmrmTmTfTTTTTTTTTrmnTTTtTTT

cA izülők seqitiéqfue!

teizik szépfLV iskolájukat

Az iskola a gyermekek második otth ma Már az első osztálytól kezdve ez az érzés kiséri végig a diákot egészen az utolsó osztályig, mikor társaitól, nevelőitől búcsút vesz, s kilép az életbe.

Szép, világos, tiszta, barátságos teremre találtunk Karcagon a Kisújszállási úti általános iskolában, ahogy beléptünk a II. osztályba. Az ablakon tiszta, fehér függöny, a falon térképek, rajzok, az asztalon szép virágos terítő. A fal melletti fogason lóg a gyermekek kabátja. A kis barna padokból kiváncsi arcok tekintenek felénk. Olyan az osztály mint egy virágos kert. Huszonkét kisfiú és húsz kisleány jár ebr be az osztályba, három nap délelőtt és három nap délután. Január 28-a óta rendszeresen folyik a tanítás. Hatalmas cserépkálya barátságosan ontja melegét, fűtőanyagban nincs hiány.

Szepesváry Gáborné tanítónéni szívesen tájékoztat az osztály munkájáról, terveiről. Az általános tanulmányi

eredmény nem a legjobb, azonban minden igyekezetük megvan, hogy a hátralévő időben a hosszú szünetet pótolják. A szorgalomban nincs hiány. Varga Marika szép írásával *űnik ki, Bokor Piriké számtanból kitűnő, tudását a táblánál rögtön bejutatta. Illés Sándorka és Sós Tériké s ép verset szavalt eL

Örömmel újságolják, hogy mór most készülnek az Anyák napjára. A gyerekek filléreiket egy kis dobozban gyűjtik össze s névsort vezetnek, hogy ki mennyit adott. Tavaly selyemzsebkendőt készítettek Anyák napjára.

A kis kollektíva takarékosságának eredménye a szép függöny, a tintatartó, vizeskancsó, asztalterítő stb. A mosdót, törülközőt a mamák ajánlották fel. Az egyik gyerek édesapja mentőlrdát készített. így tették széppé, otthonossá közös áldozatos munkával, a szülőkkel összefogva az osztályt.

G. K.

£

Magyarországon még csak a

szakemberek által ismert oltóanyag, amely a sertéspestis legveszedelmesebb ellensége. Ennek az oltóanyagnak hazánkban nemrég kezdték a gyártását. Külföldön már ismerik és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy 2—3 éves védettséget nyújt. Ennek az oltóanyagnak óriási nemzetgazdasági jelentősége is van. Az a helyzet ugyanis, hogy előállításához nem sertésekre, hanem házinyulakra van szükség.

Dr. Nagy Dezső elmondota, hogy az állategészségügy Szolnok megyében kielégítő. Ez természetesen

az állatorvosok áldozatkész munkájának köszönhető

elsősorban. Számos helyen előfordult, az októberi események idején az állatorvos nemcsak gyógyított, hanem gondozta is a jószágot, Szolnok megye álla orvosai mintegy 20 gépkocsival rendelkeznek. Igen sokan n otorkerékpáral járják a határt. Most folynak tárgyalások abban az irányban, hogy még több közlekedési eszközt biztosítsanak az állatorvosoknak. Főleg gépkocsit, hiszen vannak olyan idős emberek közöttük, akiknek bizony nagyon nehezére esik a motorozás.

S hogy mennyire vannak megterhelve, hát erre nehéz lenne pontos választ adni. Mindig dolgoznak. Szolnok megyében a létszám elegendő, sőt most már inkább a f.atalok, a főiskoláról kikerültek elhelyezése okoz majd problémát. Ezt az idősebbek nyugdíjazásával «Adják majd meg. Jól megérdemelt pihenőre küldik a 77 éves kisújszállási Tari Pált is, aki kereken 56 esz'endő óta végzi munkáját.

Sokat lehetne mó<r írni az állatorvosok munkájáról, amelyről bizonv elég keveset beszélünk

SzeJmlity Péter

„Ahogy az idő engedi,

megkezdjük a szántást*

— Halló, Jászberényi Gépállomás?

— Igen. Ács István igazgató beszél.

— Itt meg a Tiszavidék Szerkesztősége. Az iránt érdeklődnénk Ács elvtárs, milyen ütemben haladnak a gépjavítással?

— Már február 10-ére befejeztük 104 erőgép folyó és 21 erőgép generáljavítását. Sőt gépeink nagyrósze már kihúzatott a területre. Kint vannak a jászárokszállási Táncsicsban, a jászjákóhalmi Békében és a jászberényi Kossutban.

— És a tavaszi szántást is megkezdték már?

— Igen, eddig ikörübelül 120 hold tavaszi szántást végeztünk el. Most azonban állunk a legutóbbi esőzés miatt. De hamarosan újra indulunk, mert nagyon sok munka vár bennünket. A jászberényi Március 15 termelőszövetkezet 240 hold tavaszi munkára kötött szerződést és 270 hold gépi aratást jelentett be. A Petőfinél 60 hold tavaszi szántást kell végeznünk. Ugyan így igényli munkánkat a pusztamonostori Búzakalász, a jászfényszarui Lenin és így tovább.

— Február 15-én összehívtuk a gépóllomási tanácsot, (tagjai a szövetkezetek és a gépállomás képviselői) együttesen beszéltük meg, milyen módon munkálkodjunk tovább. És az eredmény nem késett.

— Köszönjük a felvilágosítást.

*

Most keressük fel a Kunszentmártoni Gépállomást.

— Itt vagyunk. Itt Pintér Gyula igazgató beszél.

— Maguknál mi újság igazgató elvtárs?

— Mi is megkezdtük a ta vaszi szántást a csépai Alkotmány Termelőszövetkezetben és szántjuk a kunszentmártoni Zalka Máté tez répaföldjét Sajnos, _még mindig nincsenek szerződési nyomtatványaink.

— És így nem is kötöttek le gépi művelést a szövetkezetek?

— Dehogy nem. Már mintegy 55 000 hold gépi munkára tartanak igényt. Azért is figyelemreméltó ez a szám, mert több szövetkezet, mint a kunszentmártoni Búzakai fisz, Zöldmező és Zalka Máté, maguk is vásároltak gépeket. A gépállomási munkák mégsem csökkentek a múltévihez képest.

— A múlt évben mennyi normálholdat művelt a gépállomás?

— 69 000-et, de ebben az egyénieknek végzett munka is benne foglaltatik.

— Mi lesz a helyzet az egyénileg gazdálkodók gépi igényével ez évben?

— Sajnos, a múlt évben az ellenforradalmi zavargások idején nem tudtunk beszerezni üzemanyagot, s igy nem tudtuk teljesíteni vállalásainkat. Most tavasszal pótoljuk mulasztásunk, és ez évben is rendelkezésére lünk az egyénieknek.

— A gépállomási mezőgazdászok is dolgoznak már?

— Azok dolgoztak is. Mind a kilenc agrtmómusunk kint van a szövetkezeteknél és irányítják a munkálatokat. Nem is lenne semmi baj, csak felszáradna mar a talaj és indulhatnánk teljes gőzzel,

— Köszönjük szépen, jó munkát kívánunk és hírül adjuk olvasóinknak, a gépállomások felkészültek a tavaszra, csak az időjáráson múlik, hogy megkezdjék munkájukat.

— borzák —

Műláb helyet! - vonatjegy

Szotaokan, a Közkórházban történt az alábbi eset. Ki kell hangsúlyozni, hogy megtörtént, nehogy valaki mesének, vagy viccnek képzelje.

Az új épület IT. emeletén, a Seb. Il-n fekszik egy rokkant ember, Bátyai László. Igaz, vám itt több rokkant is, de velük szerencsére még nem fordult elő hasonló dolog. És hogy ne is forduljon, azért írom le mindezeket.

Bátyai még 1944-ben aknairobbanás következtében vesztette el térdtől kezdve mind a két lábát, azóta műlábbal járt. Körülbelül másfél hónapja kisebb műtétet kellett végrehajtani a lábán, ezért befeküdt a kórházba. Művégtagját, amin néhány javítást kellett végrehajtani, felküldte Pestre a Művégtaggyáirba, hogy amíg fekszik, az is elkészüljön. Ennek már több mint egy hónapja. A lába szépen 'meggyógyult, csak a művégtag hiányzik, hogy elhagyhassa a kórházat.

— Maximum két napi munka — mondja. — Ennyi idő alatt lehetett volna megjavítani. De mindezidáig nem történt semmi. Most végre életjelt adott magáról a Művégtaggyár. de abban nincs köszönet. Küldtek egy személyvonat fapados jegvet hogy utazzam fed a műlébamért.

— Először nevettünk raj*a.

— mondják a beteg társai,

— de aztán bosszankodtunk, mert ez még viccnek is rossz.

Hogyan utazhat egy ember Budapestre, akinek térdtől lefelé nincs lába. Igaz, küldtek egy kísérő jegyet is. azonban ez nem segít. Talán ölbe vigye a kísérő Psst forgatagában a gyárig, lábnélküli társát?

Bátyai már többször sürgette üzemen keresztül is — a Papírgyárban dolgozik — a

művégtagot, mindhiába. Most ilyen megoldással tetézik be rossz hírüket. Nem egyszerűbb lett volna becsomagolni és elküldeni már régen? Vagy emberbaráti szeretet vezérelte őket, hogy személyesen vegye át és ha valami baja lenne, még javítanak rajta?

Bátyai László köszönd szépen, de nem .kér az ilyen kényszerű humanitásból.

— csillag —

Syovjet üvegfonó gépcsoport

A leningrádi „Kari Marx”gyárban befejezték az első szovjet üvegfonó gépcsoport

szerelését.

Egy 18 milliméter átmérőjű üveggömbből 1400—1500 fokos hevítés után körülbelül 169 kilométer hosszú, rugalmas fonalat húznak ki. Az üvegnek ez a sajátossága lehetővé teszi, hogy ebből később selyemhez hasonló szövetet készítsenek. Az üvegszövet nem gyúlékony és csaknem teljesen beszívja a nedvességet. Az anyagot elsősorban transzformátorok, generátorok és más villamos motorok szigetelésére, valamint különleges védőöltözékek készítésére használják. A gépcsoport 15 különböző gépből áll.

Az új gépcsoport kipróbálás - után hamarosan hozzákezdenek a sorozatgyártáshoz.

A vásárlók érdekében...

Helyesen cselekedett kormányzatunk. amikor továbbra is engedélyezte az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkáját.

Február első felében Szolnokon nvolc töldművesszövetkezeti. 6 kiskereskedelmi. 11 vendéglátóipari és 4 utasellátói egységet vizsgáltak meg az ellenőrök. Megnézték azt. — nem történik-e árdrágítás, — jók-e a mérlegek, milyen a kereskedelmi dolgozók egészségügyi ellenőrzése. Sajnos nem a legjobbakat mondhatjuk ol e téren. A fentieket figyelembevéve a földművesszövetkezeti kereskedelem a legiobb. Legrosszabb az Utasellátó Vállalatnál.

A megvizsgált 8 szövetkezezeti boltnál egy esetben tapasztaltak árdrágítást, míg a MÁV Utasellátó minden egységénél árdrágítás és súlycsonkítás volt észlelhető.

A Kiskeeyskedelmj Vállalat üz'eteiben hiányoztak az* árjelzők. a mérlegek rosszul voltak beállítva (76-os Vegyesbolt, TejboJO- és többségében leiárt. a dolgozók egész ségügy.i vizsgálatának az ideje. A cukorgyári boltban nem küzdenek kellően az egér veszély ellen. A repülőtéri üzletben sok a leiárt készétel és a használaton kívüli göngyöleg.

A Vetőmagboltban is árdrágítást követett el Bede János kiszolgá ó. Az ellenőrzés alkalmával 1 forinttal drágábban adta a karalábé vetőmag csomagiát. Pedig a hivatalos ár rajta van minden tasakon.

Megengedhetetlen az, ami a MÁV Utasellátó egységeinél tapasztalható. Nem az e’ső eset már. hogy figyelmeztetésben részesültek az ott dolgozó kiszolgálók. Több közülük már bírságot is kapott s még sem okultak. Megtörtént nemcsak az ellenőrzés alkalmával. hanem máskor is. hovv kevesebb árut szolgá’nak ki a dolgozóknak, mint amit kifizettek. FmeHeft vizezik a bort s a töményszeszeknél is akad orobMma.

A szolnoki Damjanich úti kimérésben kétszer féldeci pálinkából bánom cent hiányzott. A MÁV Állomáson a peron 1-es számú helyiségénél Gu'yás Tiborné kétszer féldeci pálinkából két és fél "pnfet lonott el.

Arra hivatkozott, hogy a nagy forgalomra várva előre kimérte az italt, fíz rossz védekezés, hisz úgy több ideje volt neki a pontos mérésre.

A peron H-esbe Csete Éva 1 deci kommersz likőr helyett 7 8 centet adott ki. Nagv Mihálynak 5 éves gyakorlata van már, s mégis hiánnyal mérte ki az. árut Sorolhatnánk még a példákat, de jellemző a védekezésre Debreceni Jánosné csapos példája. O arra hivatkozott, hogy azért mért. szűkebben, mert 1,200 Ft hiányt kellett neki megfizetni és ..ez fokozott óvatosságra’“ késztette.

A Fenyő Étteremben nemcsak kevesebbet mérnek, hanem drágábban ts adták az árut. Rimaszombati Ferenc csapos egy deci pálinkából két centtel adott kevesebbet, a teáért viszont egy forint 10 fillér be'velt. ,rv forint húszfillért kért. A Vll-es számú Vepdég’átóipari egységnél — fM.áV Állomás előtt) a 40 százalékos rum. csa'k 33.8 százalékos volt. Fpv deci helvett ~sak 7 centet adott ki Barócsi VTO-iélv kjszo'cálő.

Néhánv púdat soroltunk csak fel. s ez is igazolja, hoev müven nacv szükség van a fokozott ellenőrzésre. A keresj ff.1 m cfVG»l 0“S? f?

őrei nem tudnak minden kiszolgálásnál ott lenni.

A vásárlói is ellenőrizzék az árakat és a mérést, s ha hiányosságot tapasztalnak, közöljék az illetékesekkel.

A kereskedelem vezetői és becsületes dolgozói pedig neveljék a gyengébbeket és azokat akiknél kisebb szabálvta lanságokat tapasztalnak, s h,a ez nem használ, közösítsék ki soraik közűi:

fi SZOLNOK MEGYE!

mmmnmm m

Abádszalók, február 22—24-ig: Gábor diák.

Cibakháza, február 22—24-ig: Halálugrás. Február 24-én (matiné):

Hópslyhecske.

Fegyvernél;, február 22—24-ig: Bómai lányok. Február 24-é«l (ma* tiné): Rejtelmes sziget.

Jánoshida, február 22—24-ig: Pármai kolostor I—n. rész. Jászalsószentgyörgy, február 22 - 24-ig: Traviata. Február 24-éu (matiné): Holnap mindenki táncra perdül.

Jászapáti, február 21—24-ig: Nincs irgalom. Február 4-én (maüné): Tilos a játék:

Jászárokszállás, február 21—24-ig: Halló, itt Gabriella. Február

24-én (matiné): Egy katedra története.

Jászdózsa, február 22—24-ig: Vádlottak padján.

Jászberény, február 22—24-ig: Tánc és szerelem. Február 24-én

(matiné): Diszmagyar.

Jászfény szaru, február 22—4-ig: Riadó a hegyekben. Február 21- én (matiné): Kegyetlen tenger.

Jászjákóhalma, február 22—24-ig: Cár és ács. Február 24-én (matiné): Liliomfi.

Jászkisér, február 22—24-ig: Emi erek fehérben. Február 24-én

(matiné): Müllenbergi ördög.

Jászladány, február 21—27-ig: Hyppolit a lakáj. Február 24-én (matiné): Kati és a vadmacska.

Karcag, február 21—26-ig: Mese a 12 találatról. Február 24-én

(matiné): Szökevény.

Kisújszállás, február 21—27-ig: Emberek a havason. Február 24-én

(matiné): Kincskeresők.

Kunhegyes, február 21—24-ig: Emberek fehérben. Február 24-én

(matiné) Ütközet békében.

Kunmadaras, február 18—24-ig: Vörös és fekete I,, H. rész. Február 24-én (matiné): Kis karmester.

Kunszentmárton, február 21—24-ig: Ne fordulj vissza, fiam, Február 24-én (maüné): Atlanti történet.

Mezőtúr „Dózsa“ mozi, február 21—24-ig: Gyökerek.

Mezőtúr „Szabadság“ mozi, február 21—24-ig: Véres út. Február 24-én (matiné): Bűvös szék.

Öcsöd, február 22—24-ig: ŰR ketten. — Február 24-én (matiné): Luxustutajon.

Rákörzifaiva, február 22—24-ig: Ünnepi vacsora. Február 24-én (matiné): Kékvércsék erdejében.

Szolnok „Nemzeti" mozi, február 21—25-ig: Forró mezők. Február 24-én (matiné): Forró mezők.

Szolnok „Tina“ mozi, február 21—24-ig: Forró mezők. Február 24-én (matiné): Beszterce ostroma.

Szolnok „Milléneum“ mozi, február 22—24-ig: Zsongó melódiák. Tiszaföldvár, február 22—24-ig: Hannibál tanár úr. Február 24- én (matiné): Kaland Marienstadtban.

Tiszafüred, február 21—24-ig: Tanár úr kérem. — Február 24-én (matiné): Vadvizország.

Tlszaltürt, február 22—24-ig: Páris és tavasz.

Törökszentmiklös, február 21—24-ig: Az élet háza. Február 24-én (matiné): Kati és a vadmacska.

Turkeve. február 21—24-ig: Berlini románc. Február 24-én (matiné): Kiss Mukk története.

Ujszász, február 22—24-ig: És megfordul a szél. — Február 24-én (matiné): 2x2 néha 5.

A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete létrehívta a Kirakatrendezői Szakosztályt. Mintegy 20-25 fő tagjú az új csoportnak. Már az első üléseken is sok probléma vetődött fel. Többek között a szakmai képzésit, a külföldi szakfolyóiratok hiányát sérelmezték.

Elhatározták a kirakatrendezők. hegy a tavasszal nagy versenyt rendeznek. A szolnoki 33-as Bolt és az Állami Áruház kirakataiban mutatják be tudásukat. A vásárlók döntik majd el. ki érdemli meg a megye legjobb kirakatrendezői címet. Rózsa Imre szakosztályvezető tüdősét átadja munkatársainak s minden remény meg van sara,

hogy nemcsak Szolnokon, hanem a megyében is szép kirakatokkal dicsekedhetnek

az üzletek.

Televízió a halászat szó gálatábsn

A Szovjetunióban bevezetik a távolbalátást a halászatban. Speciális televíziós felvevőgépeket engednek le 1500 méter mélyre. A halászok így figyelik meg, milyen halak élnek bizonyos pontokon és merre vonul a le több hal.

1957, február 21.

s