Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-21 / 44. szám

TANULSÁGOD IS, csak keveset beszélünk róla Az állatorvosok munkájá­­■ól és az állategészségügyről 'an szó. Esik az eső. A ta­­lyák között a dülőutakon érdig ér a sár. Tél van. rarkasordító hideg. Ilyenkor nég a kutyákat is kíméli az anber. De az állatorvos úton van. Ha hívják megy, télen, nyáron, esőben, sárban egy­aránt. Munkája nem valami látványos, de annál haszno­sabb. Hiszen ahol a tehén a család legnagyobb kincsp, ott nagyon nagy dolog a riskát meggyógyítani. Ahol valami fertőző állatbetegség ütött tanyát, ott baj van. Ilyen, he­lyen soha nem tudja egyik gazda, egyik tsz sem, mikor költözik az ő portájára a dögvész. S ilyenkor Ismét megjelennek az állatorvo­sok ..; 1953 óta nem volt na­­gyobbméretű járvány. Az el­múlt évben Turkevén azon­ban ismét lángra lobbant, méghozzá a legveszedelme­sebb fertőzőbetegségek egyi­ke a száj- és körömfájás Hatalmas, korszerűen felsze­relt apparátus látott munká­hoz. s az állatorvosok irányi. tá6ával, az ottani állatte­nyésztők segítségével a Járványt elszigetel ék A száj- és körömfájásról egyébként igen érdekes dől gokat mesélt dr. Nagy Dezső megyei főállatorvos. El­mondta, hogy a nyugati or­szágok, Ausztria, Svájc, Né­metország gazdasági udvarai százszámra fertőzöttek. Né­hány kollegája Olaszország­ban járt és ott hasonló a helyzet. Ennek az az oka, hogy ezekben az országokban nem végzik olyan szigorúan a szükséges óvintézkedése­ket. Nálunk Magyarországon egészen más a helyzet. Itt. amikor valahol egy fertőző gócot felfedeznek, nyomban nagy erővel látnak munká­hoz, ha szükséges 20 vagy ennél több állatorvost is ki rendelnek a fertőzött terület­re. Igen előnyös a megelőző védekezés is. Hogy mennyire komolyan veszik az állatorvosok a száj- és körömfájás továbbterje­désének megakadályozását, arra jellemző, hogy az el­múlt évben Turkevén a fer­tőzött tanyák környékére még vadászokat is állítottak Ezek az emberek puskalövé­sekkel riasztották el a ma­darakat, amelyek esetleg a kórokozókat elhurcolhatták volna. Bizonyára kevesen tudják, s legfeljebb csak az idősebb emberek emlékeznek rá, hogy néhány évtizeddel eze­lőtt milyen veszedelmes ál­latbetegség volt a veszettség. Nos, a veszettség Magyaror­szágon ma már ismeretlen Pelig Magyarország másfélt, két évtizeddel ezelőtt még úgy volt számontartva. mint Európa egyi legveszélye­sebb országa. Természetesen ennek ellenére még most is folyik a veszettség elleni ol­tás. A tafoynykort, tenyészbé­­naságot a magyar állatorvo­sok szintén kiűzték, meg­szüntették. Ez természetesen azért történhetett meg, mert - felszabadulás óta oz állam fokozottabban törődik az állategészség­üggyel, mind felszerelés, mind pe­dig szakemberek tekinteté­ben. Elég megemlíteni, hogy Szolnok megyében ma 40 százalékkal több állatorvos dolgozik, mir.t 1945 előtt. Ez évben itt Szolnok me­­v ebein a sertésállomány kö­zött sem pusztított járvány. Érdekes az is, hogy hamaro­san forgalomba kerül egy TTTTtWTTTTTfTTTTTnmrmTmTfTTTTTTTTTrmnTTTtTTT cA izülők seqitiéqfue! teizik szépfLV iskolájukat Az iskola a gyermekek második otth ma Már az első osztálytól kezdve ez az érzés kiséri végig a diákot egészen az utolsó osztályig, mikor társaitól, nevelőitől búcsút vesz, s kilép az életbe. Szép, világos, tiszta, barát­ságos teremre találtunk Karcagon a Kisújszállási úti általános iskolában, ahogy beléptünk a II. osztályba. Az ablakon tiszta, fehér füg­göny, a falon térképek, raj­zok, az asztalon szép virágos terítő. A fal melletti fogason lóg a gyermekek kabátja. A kis barna padokból kiváncsi arcok tekintenek felénk. Olyan az osztály mint egy virágos kert. Huszonkét kis­fiú és húsz kisleány jár ebr be az osztályba, három nap délelőtt és három nap dél­után. Január 28-a óta rend­szeresen folyik a tanítás. Ha­talmas cserépkálya barátsá­gosan ontja melegét, fűtő­anyagban nincs hiány. Szepesváry Gáborné taní­tónéni szívesen tájékoztat az osztály munkájáról, tervei­ről. Az általános tanulmányi eredmény nem a legjobb, azonban minden igyekeze­tük megvan, hogy a hátra­lévő időben a hosszú szünetet pótolják. A szorgalomban nincs hiány. Varga Marika szép írásával *űnik ki, Bokor Piriké számtanból kitűnő, tudását a táblánál rögtön be­jutatta. Illés Sándorka és Sós Tériké s ép verset sza­valt eL Örömmel újságolják, hogy mór most készülnek az Anyák napjára. A gyerekek filléreiket egy kis dobozban gyűjtik össze s névsort vezet­nek, hogy ki mennyit adott. Tavaly selyemzsebkendőt ké­szítettek Anyák napjára. A kis kollektíva takarékos­ságának eredménye a szép függöny, a tintatartó, vizes­kancsó, asztalterítő stb. A mosdót, törülközőt a mamák ajánlották fel. Az egyik gye­rek édesapja mentőlrdát ké­szített. így tették széppé, ott­honossá közös áldozatos mun­kával, a szülőkkel összefogva az osztályt. G. K. £ Magyarországon még csak a szakemberek által ismert ol­tóanyag, amely a sertéspes­tis legveszedelmesebb ellen­sége. Ennek az oltóanyag­nak hazánkban nemrég kezdték a gyártását. Külföl­dön már ismerik és a külföl­di tapasztalatok azt mutat­ják, hogy 2—3 éves védettsé­get nyújt. Ennek az oltó­anyagnak óriási nemzetgaz­dasági jelentősége is van. Az a helyzet ugyanis, hogy elő­állításához nem sertésekre, hanem házinyulakra van szükség. Dr. Nagy Dezső elmondo­­ta, hogy az állategészségügy Szolnok megyében kielégítő. Ez természetesen az állatorvosok áldozat­kész munkájának köszönhető elsősorban. Számos helyen előfordult, az októberi ese­mények idején az állatorvos nemcsak gyógyított, hanem gondozta is a jószágot, Szolnok megye álla orvo­sai mintegy 20 gépkocsival rendelkeznek. Igen sokan n otorkerékpáral járják a határt. Most folynak tárgya­lások abban az irányban, hogy még több közlekedési eszközt biztosítsanak az ál­latorvosoknak. Főleg gépko­csit, hiszen vannak olyan idős emberek közöttük, akik­nek bizony nagyon nehezére esik a motorozás. S hogy mennyire vannak megterhelve, hát erre nehéz lenne pontos választ adni. Mindig dolgoznak. Szolnok megyében a létszám elegen­dő, sőt most már inkább a f.atalok, a főiskoláról kike­rültek elhelyezése okoz majd problémát. Ezt az idősebbek nyugdíjazásával «Adják majd meg. Jól megérdemelt pihe­nőre küldik a 77 éves kisúj­szállási Tari Pált is, aki ke­reken 56 esz'endő óta végzi munkáját. Sokat lehetne mó<r írni az állatorvosok munkájáról, amelyről bizonv elég keveset beszélünk SzeJmlity Péter „Ahogy az idő engedi, megkezdjük a szántást* — Halló, Jászberényi Gép­állomás? — Igen. Ács István igaz­gató beszél. — Itt meg a Tiszavidék Szerkesztősége. Az iránt ér­deklődnénk Ács elvtárs, mi­lyen ütemben haladnak a gépjavítással? — Már február 10-ére be­fejeztük 104 erőgép folyó és 21 erőgép generáljavítá­sát. Sőt gépeink nagyrósze már kihúzatott a területre. Kint vannak a jászárokszál­lási Táncsicsban, a jászjákó­­halmi Békében és a jászbe­rényi Kossutban. — És a tavaszi szántást is megkezdték már? — Igen, eddig ikörübelül 120 hold tavaszi szántást vé­geztünk el. Most azonban ál­lunk a legutóbbi esőzés mi­att. De hamarosan újra in­dulunk, mert nagyon sok munka vár bennünket. A jászberényi Március 15 ter­melőszövetkezet 240 hold ta­vaszi munkára kötött szerző­dést és 270 hold gépi aratást jelentett be. A Petőfinél 60 hold tavaszi szántást kell vé­geznünk. Ugyan így igényli munkánkat a pusztamonos­tori Búzakalász, a jászfény­­szarui Lenin és így tovább. — Február 15-én összehív­tuk a gépóllomási tanácsot, (tagjai a szövetkezetek és a gépállomás képviselői) együt­tesen beszéltük meg, milyen módon munkálkodjunk to­vább. És az eredmény nem késett. — Köszönjük a felvilágo­sítást. * Most keressük fel a Kun­szentmártoni Gépállomást. — Itt vagyunk. Itt Pintér Gyula igazgató beszél. — Maguknál mi újság igazgató elvtárs? — Mi is megkezdtük a ta vaszi szántást a csépai Al­kotmány Termelőszövetke­zetben és szántjuk a kun­szentmártoni Zalka Máté tez répaföldjét Sajnos, _még mindig nincsenek szerződési nyomtatványaink. — És így nem is kötöttek le gépi művelést a szövetke­zetek? — Dehogy nem. Már mintegy 55 000 hold gépi munkára tartanak igényt. Azért is figyelemreméltó ez a szám, mert több szövetke­zet, mint a kunszentmártoni Búzakai fisz, Zöldmező és Zalka Máté, maguk is vásá­roltak gépeket. A gépállomá­si munkák mégsem csökken­tek a múltévihez képest. — A múlt évben mennyi normálholdat művelt a gép­állomás? — 69 000-et, de ebben az egyénieknek végzett munka is benne foglaltatik. — Mi lesz a helyzet az egyénileg gazdálkodók gépi igényével ez évben? — Sajnos, a múlt évben az ellenforradalmi zavargá­sok idején nem tudtunk be­szerezni üzemanyagot, s igy nem tudtuk teljesíteni válla­lásainkat. Most tavasszal pó­toljuk mulasztásunk, és ez évben is rendelkezésére lünk az egyénieknek. — A gépállomási mező­gazdászok is dolgoznak már? — Azok dolgoztak is. Mind a kilenc agrtmómusunk kint van a szövetkezeteknél és irányítják a munkálatokat. Nem is lenne semmi baj, csak felszáradna mar a ta­laj és indulhatnánk teljes gőzzel, — Köszönjük szépen, jó munkát kívánunk és hírül adjuk olvasóinknak, a gépállo­mások felkészültek a tavasz­ra, csak az időjáráson múlik, hogy megkezdjék munkáju­kat. — borzák — Műláb helyet! - vonatjegy Szotaokan, a Közkórház­­ban történt az alábbi eset. Ki kell hangsúlyozni, hogy megtörtént, nehogy valaki mesének, vagy viccnek kép­zelje. Az új épület IT. emeletén, a Seb. Il-n fekszik egy rok­kant ember, Bátyai László. Igaz, vám itt több rokkant is, de velük szerencsére még nem fordult elő hasonló do­log. És hogy ne is fordul­jon, azért írom le mindeze­ket. Bátyai még 1944-ben ak­nairobbanás következtében vesztette el térdtől kezdve mind a két lábát, azóta mű­lábbal járt. Körülbelül más­fél hónapja kisebb műtétet kellett végrehajtani a lábán, ezért befeküdt a kórházba. Művégtagját, amin néhány javítást kellett végrehajtani, felküldte Pestre a Művég­­taggyáirba, hogy amíg fek­szik, az is elkészüljön. Ennek már több mint egy hónapja. A lába szépen 'meggyógyult, csak a művégtag hiányzik, hogy elhagyhassa a kórhá­zat. — Maximum két napi munka — mondja. — Ennyi idő alatt lehetett volna meg­javítani. De mindezidáig nem történt semmi. Most végre életjelt adott magáról a Mű­végtaggyár. de abban nincs köszönet. Küldtek egy sze­mélyvonat fapados jegvet hogy utazzam fed a műlé­­bamért. — Először nevettünk raj*a. — mondják a beteg társai, — de aztán bosszankodtunk, mert ez még viccnek is rossz. Hogyan utazhat egy ember Budapestre, akinek térdtől lefelé nincs lába. Igaz, küld­tek egy kísérő jegyet is. azonban ez nem segít. Talán ölbe vigye a kísérő Psst for­gatagában a gyárig, lábnél­küli társát? Bátyai már többször sür­gette üzemen keresztül is — a Papírgyárban dolgozik — a művégtagot, mindhiába. Most ilyen megoldással tetézik be rossz hírüket. Nem egysze­rűbb lett volna becsoma­golni és elküldeni már ré­gen? Vagy emberbaráti sze­retet vezérelte őket, hogy személyesen vegye át és ha valami baja lenne, még ja­vítanak rajta? Bátyai László köszönd szé­pen, de nem .kér az ilyen kényszerű humanitásból. — csillag — Syovjet üvegfonó gépcsoport A leningrádi „Kari Marx”­gyárban befejezték az első szovjet üvegfonó gépcsoport szerelését. Egy 18 milliméter átmérő­jű üveggömbből 1400—1500 fokos hevítés után körülbelül 169 kilométer hosszú, rugal­mas fonalat húznak ki. Az üvegnek ez a sajátossága le­hetővé teszi, hogy ebből ké­sőbb selyemhez hasonló szö­vetet készítsenek. Az üveg­szövet nem gyúlékony és csaknem teljesen beszívja a nedvességet. Az anyagot első­sorban transzformátorok, ge­nerátorok és más villamos motorok szigetelésére, vala­mint különleges védőöltözé­kek készítésére használják. A gépcsoport 15 különböző gép­ből áll. Az új gépcsoport kipróbálá­­s - után hamarosan hozzákez­denek a sorozatgyártáshoz. A vásárlók érdekében... Helyesen cselekedett kor­mányzatunk. amikor tovább­ra is engedélyezte az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkáját. Február első felében Szol­nokon nvolc töldművesszövet­­kezeti. 6 kiskereskedelmi. 11 vendéglátóipari és 4 utasellá­tói egységet vizsgáltak meg az ellenőrök. Megnézték azt. — nem történik-e árdrágítás, — jók-e a mérlegek, milyen a kereskedelmi dolgozók egész­ségügyi ellenőrzése. Sajnos nem a legjobbakat mondhat­juk ol e téren. A fentieket fi­­gyelembevéve a földműves­szövetkezeti kereskedelem a legiobb. Legrosszabb az Utas­ellátó Vállalatnál. A megvizsgált 8 szövetkeze­­zeti boltnál egy esetben ta­pasztaltak árdrágítást, míg a MÁV Utasellátó minden egységénél árdrágítás és súlycsonkítás volt észlel­hető. A Kiskeeyskedelmj Válla­lat üz'eteiben hiányoztak az* árjelzők. a mérlegek rosszul voltak beállítva (76-os Ve­gyesbolt, TejboJO- és többsé­gében leiárt. a dolgozók egész ségügy.i vizsgálatának az ideje. A cukorgyári boltban nem küzdenek kellően az egér ve­szély ellen. A repülőtéri üz­letben sok a leiárt készétel és a használaton kívüli göngyö­leg. A Vetőmagboltban is árdrá­gítást követett el Bede János kiszolgá ó. Az ellenőrzés al­kalmával 1 forinttal drágáb­ban adta a karalábé vetőmag csomagiát. Pedig a hivatalos ár rajta van minden tasa­­kon. Megengedhetetlen az, ami a MÁV Utasellátó egységeinél tapasztalható. Nem az e’ső eset már. hogy figyelmezte­tésben részesültek az ott dol­gozó kiszolgálók. Több közü­lük már bírságot is kapott s még sem okultak. Megtörtént nemcsak az ellenőrzés alkal­mával. hanem máskor is. hovv kevesebb árut szolgá’nak ki a dolgozóknak, mint amit ki­fizettek. FmeHeft vizezik a bort s a töményszeszeknél is akad orobMma. A szolnoki Damjanich úti kimérésben kétszer féldeci pálinkából bánom cent hiány­zott. A MÁV Állomáson a peron 1-es számú helyiségé­nél Gu'yás Tiborné kétszer féldeci pálinkából két és fél "pnfet lonott el. Arra hivatkozott, hogy a nagy forgalomra várva elő­re kimérte az italt, fíz rossz védekezés, hisz úgy több ideje volt neki a pontos mérésre. A peron H-esbe Csete Éva 1 deci kommersz likőr helyett 7 8 centet adott ki. Nagv Mi­hálynak 5 éves gyakorlata van már, s mégis hiánnyal mérte ki az. árut Sorolhat­nánk még a példákat, de jel­lemző a védekezésre Debre­ceni Jánosné csapos példája. O arra hivatkozott, hogy azért mért. szűkebben, mert 1,200 Ft hiányt kellett neki meg­fizetni és ..ez fokozott óvatos­ságra’“ késztette. A Fenyő Étteremben nem­csak kevesebbet mérnek, ha­nem drágábban ts adták az árut. Rimaszombati Ferenc csapos egy deci pálinkából két centtel adott kevesebbet, a teáért viszont egy forint 10 fillér be'velt. ,rv forint húsz­­fillért kért. A Vll-es számú Vepdég’átóipari egységnél — fM.áV Állomás előtt) a 40 szá­zalékos rum. csa'k 33.8 száza­lékos volt. Fpv deci helvett ~sak 7 centet adott ki Barócsi VTO-iélv kjszo'cálő. Néhánv púdat soroltunk csak fel. s ez is igazolja, hoev müven nacv szükség van a fo­kozott ellenőrzésre. A keres­j ff.1 m cfVG»l 0“S? f? őrei nem tudnak minden ki­szolgálásnál ott lenni. A vásárlói is ellenőrizzék az árakat és a mérést, s ha hiányosságot tapasztalnak, közöljék az illetékesekkel. A kereskedelem vezetői és becsületes dolgozói pedig ne­veljék a gyengébbeket és azo­kat akiknél kisebb szabálvta lanságokat tapasztalnak, s h,a ez nem használ, közösítsék ki soraik közűi: fi SZOLNOK MEGYE! mmmnmm m Abádszalók, február 22—24-ig: Gábor diák. Cibakháza, február 22—24-ig: Halálugrás. Február 24-én (matiné): Hópslyhecske. Fegyvernél;, február 22—24-ig: Bómai lányok. Február 24-é«l (ma* tiné): Rejtelmes sziget. Jánoshida, február 22—24-ig: Pármai kolostor I—n. rész. Jászalsószentgyörgy, február 22 - 24-ig: Traviata. Február 24-éu (matiné): Holnap mindenki táncra perdül. Jászapáti, február 21—24-ig: Nincs irgalom. Február 4-én (maüné): Tilos a játék: Jászárokszállás, február 21—24-ig: Halló, itt Gabriella. Február 24-én (matiné): Egy katedra története. Jászdózsa, február 22—24-ig: Vádlottak padján. Jászberény, február 22—24-ig: Tánc és szerelem. Február 24-én (matiné): Diszmagyar. Jászfény szaru, február 22—4-ig: Riadó a hegyekben. Február 21- én (matiné): Kegyetlen tenger. Jászjákóhalma, február 22—24-ig: Cár és ács. Február 24-én (ma­tiné): Liliomfi. Jászkisér, február 22—24-ig: Emi erek fehérben. Február 24-én (matiné): Müllenbergi ördög. Jászladány, február 21—27-ig: Hyppolit a lakáj. Február 24-én (matiné): Kati és a vadmacska. Karcag, február 21—26-ig: Mese a 12 találatról. Február 24-én (matiné): Szökevény. Kisújszállás, február 21—27-ig: Emberek a havason. Február 24-én (matiné): Kincskeresők. Kunhegyes, február 21—24-ig: Emberek fehérben. Február 24-én (matiné) Ütközet békében. Kunmadaras, február 18—24-ig: Vörös és fekete I,, H. rész. Feb­ruár 24-én (matiné): Kis karmester. Kunszentmárton, február 21—24-ig: Ne fordulj vissza, fiam, Feb­ruár 24-én (maüné): Atlanti történet. Mezőtúr „Dózsa“ mozi, február 21—24-ig: Gyökerek. Mezőtúr „Szabadság“ mozi, február 21—24-ig: Véres út. Február 24-én (matiné): Bűvös szék. Öcsöd, február 22—24-ig: ŰR ketten. — Február 24-én (matiné): Luxustutajon. Rákörzifaiva, február 22—24-ig: Ünnepi vacsora. Február 24-én (matiné): Kékvércsék erdejében. Szolnok „Nemzeti" mozi, február 21—25-ig: Forró mezők. Február 24-én (matiné): Forró mezők. Szolnok „Tina“ mozi, február 21—24-ig: Forró mezők. Február 24-én (matiné): Beszterce ostroma. Szolnok „Milléneum“ mozi, február 22—24-ig: Zsongó melódiák. Tiszaföldvár, február 22—24-ig: Hannibál tanár úr. Február 24- én (matiné): Kaland Marienstadtban. Tiszafüred, február 21—24-ig: Tanár úr kérem. — Február 24-én (matiné): Vadvizország. Tlszaltürt, február 22—24-ig: Páris és tavasz. Törökszentmiklös, február 21—24-ig: Az élet háza. Február 24-én (matiné): Kati és a vadmacska. Turkeve. február 21—24-ig: Berlini románc. Február 24-én (mati­né): Kiss Mukk története. Ujszász, február 22—24-ig: És megfordul a szél. — Február 24-én (matiné): 2x2 néha 5. A Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szakszerve­zete létrehívta a Kirakatren­dezői Szakosztályt. Mintegy 20-25 fő tagjú az új csoport­nak. Már az első üléseken is sok probléma vetődött fel. Többek között a szakmai képzésit, a külföldi szakfolyó­iratok hiányát sérelmezték. Elhatározták a kirakatren­dezők. hegy a tavasszal nagy versenyt rendeznek. A szol­noki 33-as Bolt és az Állami Áruház kirakataiban mutat­ják be tudásukat. A vásárlók döntik majd el. ki érdemli meg a megye legjobb kira­katrendezői címet. Rózsa Im­re szakosztályvezető tüdősét átadja munkatársainak s min­den remény meg van sara, hogy nemcsak Szolnokon, ha­nem a megyében is szép ki­rakatokkal dicsekedhetnek az üzletek. Televízió a halászat szó gálatábsn A Szovjetunióban beveze­tik a távolbalátást a halá­szatban. Speciális televíziós felvevőgépeket engednek le 1500 méter mélyre. A halá­szok így figyelik meg, milyen halak élnek bizonyos ponto­kon és merre vonul a le több hal. 1957, február 21. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom